3/1992. (II. 10.) FM rendelet
a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról
1992.02.15.
,,(1) A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles az EVT. 36. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelenteni. (2) A vadkárbecslést szakértő végzi. A szakértőt a jegyző rendeli ki. A kirendelhető szakértők névjegyzékét a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal állítja össze és a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.
(3) A vadkárbecslés időpontjáról és helyéről — az azon való részvétel céljából — a jegyző az érdekelteket értesíti. A vadkárbecslést a bejelentéstől számított 8 napon belül kell lefolytatni.''
,,(1) A szakértő köteles a vadkárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A vadkárbecslési jegyzőkönyvek alapján a jegyző egyezség létrehozását kisérli meg. Ha az eredménytelen, határozatot hoz. Határozatában a vadkárigénynek helyt ad, vagy azt elutasítja. A kártalanítási kötelezettség teljesítésére 30 napos határidőt kell megállapítani.''
,,(2) A szennyvízből és a befogadóvízből — a szennyvíz betorkollása alatt és felett — a jegyző és a területileg illetékes vízügyi igazgatóság képviselőjének jelenlétében a környezetvédelmi felügyelőségnek 3 vízmintát kell venni, és azokat a Központ vízélettani laboratóriumának vagy a Minisztérium által kijelölt növényegészségügyi és talajvédelmi állomásnak kell megküldeni.''
,,(4) A bizottságban a jegyző, valamint az érdekelt földhivatalnak, mező- és erdőgazdasági nagyüzemnek a képviselői vesznek részt, a bizottság vezetője a felmérendő község szerint illetékes földhivatal kiküldöttje.''
,,(2) …Erről az érdekelt települési önkormányzat képviselő-testületének — a Htv. 39. §-a (2) bekezdése alapján adott — véleménye figyelembevételével a megyei földhivatal hoz határozatot. A fővárosi, megyei határvonal térképezési határkiigazításáról — a megyi önkormányzat képviselő-testülete véleményének figyelembevételével — az a megyei földhivatal hoz határozatot, amelynek területe csökken. Az érdekelt másik megyei földhivatal erre a határozatra való hivatkozással rendeli el a térképek kiigazítását. A megyei földhivatal határozatát meg kell küldeni az érdekelt helyi önkormányzatoknak és az ingatlannyilvántartásban való átvezetés céljából az érintett földhivatalnak.''
,,(1) Az állomás igazgatója illetékességi területén a hatósági állatorvosi ellátás érdekében körzeteket alakít ki. A Htv. 39. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a települési önkormányzat(ok) képviselő-testülete és az állatorvosok területileg illetékes szakmai érdekképviseleti szerve véleményezi a körzetek kialakítását és a körzet hatósági állatorvosának kinevezését…''
,,(1) A településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról — a Htv. 40. §-ának a) pontja alapján — a települési önkormányzat gondoskodik. A nagyüzemi méretű állattartó telepet (1. számú melléklet) üzemeltetőnek hullatemetőt vagy hullaemésztő vermet kell fenntartani.'' ,,(3) A Htv. 40. §-ának b) pontja alapján a települési önkormányzat köteles gondoskodni a település belterületén a kóbor ebek befogásáról, őrzéséről, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.''
,,(1) Az eb tulajdonosa — a fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetésvégrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével — köteles az eb tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni, ha az állata
a) a három hónapos kort elérte,
b) elhullott vagy elveszett,
c) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott vagy
d) új tulajdonoshoz került.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében a változást az új tartási hely jegyzőjének is be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza a veszettség elleni oltás legutóbbi dátumát is.
(3) A jegyzőnek a bejelentett ebekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyben az ebtulajdonos adatain kívül (név, lakcím) az eb azonosítási adataiat (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontját is fel kell tüntetni.''
(2) A Sz. 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,(1) Minden három hónapnál idősebb ebet — a tudományos kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével — a tulajdonosa vagy tartója köteles évenként, a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, a saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni.
(2) A terület ebállományának egységesen védett állapota érdekében az oltást szervezetten és meghatározott időszakban kell végrehajtani. A védőoltások végrehajtására az állomás köteles — a minisztérium ütemezése alapján — tervet készíteni, arról a jegyzőt értesíteni.
(3) Az állomás az oltási időszakról és az oltás elvégzésére kijelölt állatorvosokról az önkormányzatok jegyzőit minden év január 31-ig értesíti. Az oltás területenkénti időpontját az állomás által meghatározott időszakon belül, az oltást végző állatorvossal egyeztetve a jegyző határozza meg.
(4) A veszettség elleni oltás megszervezéséről, nyilvántartás és összeírás alapján a települési önkormányzat gondoskodik [Htv. 40. § c) pont].
(5) A szervezett oltás érdekében a jegyző
a) indokolt esetben az oltást megelőzően a nyilvántartás kiegészítése céljából az ebeket összeíratja,
b) az oltás (pótoltás) időpontját, helyét és költségeit a helyben szokásos módon közhírré teszi,
c) az oltás megkezdési időpontja előtt legalább 30 nappal az oltást végző állatorvost (állatorvosokat) a nyilvántartásban szereplő ebek számáról tájékoztatja és felkéri, hogy az oltáshoz szükséges oltóanyagot rendelje meg,
d) az oltás megkezdése előtt az állatorvosnak az ebek naprakész nyilvántartását átadja,
e) az oltás és adminisztráció személyi és tárgyi feltételeit megteremti,
f) az oltás megtörténtét a nyilvántartásba bejegyzi,
g) biztosítja, hogy az eb tulajdonosa az oltás költségét az oltást megelőzően vagy a helyszínen az állatorvos részére megfizesse.
(6) Az ebek védőoltását a kijelölt időben és szakmailag alkalmas helyen kell elvégezni. Az oltás az állattulajdonos megrendelésére az állat tartási helyén is elvégezhető, az ehhez szükséges oltóanyagot az állatorvos is beszerezheti. Az oltás költségét ebben az esetben az állatorvos szedi be.
(7) A fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetésvégrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség az oltást saját állatorvossal, ennek hiányában az állomás által kijelölt állatorvossal végeztetik el, az (5) bekezdésben foglalt feltételekkel.
(8) Az oltásra csak olyan engedélyezett oltóanyag használható, amely veszettség ellen egy oltással legalább 1 évre immunitást ad. Több betegség ellen védő oltóanyag csak az állattulajdonos előzetes kérésére alkalmazható.
(10) A szervezett oltások összesítése a kijelölt állatorvos(ok) közreműködésével a jegyző feladata. A tartási helyen beoltott ebek és tulajdonosaik — 56. § (3) bekezdésében felsorolt — adatait az oltást végző állatorvos az oltást követő 15 napon belül köteles a tartás helye szerint illetékes jegyzőnek a nyilvántartás kiegészítése céljából megküldeni.
(11) Az állatorvos köteles a szervezett oltást követően 15 napon belül, majd december hó 31-én az év során beoltott ebek listáját lezárni, az oltott ebek számáról 15 napon belül az állomást tájékoztatni, továbbá az oltatlan ebek tulajdonosait a jegyzőnek bejelenteni. A védőoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet, a települési önkormányzat — a Htv. 40. §-ának b) pontja alapján — kártalanítás nélkül leöleti.'' (3) A Sz. 80. §-ának bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
,,80. § Ha a települési önkormányzat jegyzője bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségről, betegség gyanújáról, fertőzöttségről vagy fertőzöttség gyanújáról tudomást szerez — a Htv. 41. §-ának (1) bekezdése alapján — köteles …''
,,(2) Az állati hullák és feldolgozásra alkalmatlan állati eredetű hulladékok elföldelésére alkalmas területeket — a környezetvédelmi felügyelőség, a nemzeti park (természetvédelmi) igazgatóság, illetőleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete előzetes véleménye alapján, a földvédelmi jogszabályok megtartásával, a települési önkormányzat döntését előkészítő eljárás során a jegyző jelöli ki.''
,,3. § A települési önkormányzat — a Htv. 40. §-a d) pontja alapján — gondoskodik a település belterületén a jogszabályban meghatározott egyes növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről.''
,,(2) A jegyző ellenőrzi:
a) belterületen a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartását,
b) helyi piacokon a permetezési naplót,
c) a méhek védelmére vonatkozó bejelentési kötelezettség betartását a termelőknél.''
(3) A R4. 9. §-ának a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
(a védekezés, illetőleg a közérdekű védekezés elrendelésére)
,,a) helyi termelő részére belterületen a jegyző'' (jogosult)
,,(1) Aki méregjelzésű vagy tűz- és robbanásveszélyes növényvédőszer elvesztését, elcserélését, eltulajdonítását, növényvédőszernek élelmiszerbe, takarmányba keveredését, ivóvízbe (kútba, forrásba, víztározóba), állóvízbe vagy vízfolyásba jutását, illetőleg kezelésre nem szánt területre jutását észleli, köteles azt a jegyzőnek vagy az állomásnak haladéktalanul bejelenteni.
(2) A bejelentést a jegyző köteles haladéktalanul az állomásnak továbbítani…''
Dr. Gergátz Elemér s. k.,
földművelésügyi miniszter
