Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1992.(III.26.) önkormányzati rendelete

NAGYKÖRŰ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Az 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Nagykörű Község Képviselő-testülete illetékességi területén bevezeti az építményadót, melyet a pénzeszközeiből vagy részben azok felhasználásával megvalósuló infrastruktúra fejlesztésére fordít.

Az adókötelezettség és az adó alanya

1. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű

használatához szükséges földterület.

(3) Az adókötelezettség a 3. §-ban foglaltak kivételével – az építmény valamennyi helyiségére

kiterjed – az építmény rendeltetésétől illetőleg hasznosításától függetlenül.

2. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több

tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

A tulajdonos, a vagyoni értékű jog tulajdonosa a továbbiakban együtt: tulajdonos.

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott

megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

Mentes az adó alól

3. § a) a szükséglakás

b)

c) bármilyen lakás teljes területe, ha a tárgyév első napján legalább egy állandó lakosa

van

d) kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által

nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség

e)

f)

g) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre

szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló

építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény

(pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatárolóü) feltéve, hogy az

építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési

tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

h) 70 évet betöltött személy.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi illetőleg a fennmaradási engedélyt követő

év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy e nélkül használatba vett

építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első

napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az

építménynek az év első félévében történő megszűnése esetén második félévre vonatkozó

adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának rendeltetése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapja és mértéke

5. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

6. § Az adó mértéke m2-ként 650 Ft.

Az adó megállapítása és megfizetése

7. § Az adót félévenként két egyenlő részletben az adóév március 15-ig illetve szeptember

15-ig kell megfizetni.

8. § Hatályon kívül helyezve.

8/A. §

1. Az a 65. életévét betöltött vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számol fel. A kamatot a késedelmi pótlékszámítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti igényét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig jelentheti be az illetékes adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett igényeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

2. Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti igényét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

3. Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság a felfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel.

4. A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítás esetén a jelzáloggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja, az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse a megszerzett tulajdoni hányada arányában, az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel – legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig – kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) él.

5. Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság minden adóév február 15-ig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálog keretén belül történő feljegyzése iránt. A földhivatal a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.

6. E § alkalmazásában a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának figyelembe vételével kell megállapítani.

9. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény,

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a hatásköri szabályokat tartalmazó

1991. évi XX. törvény rendelkezései az irányadóak.

Átmeneti, hatályba léptető és értelmező rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 1992. április 1-én lép hatályba és határozatlan időre szól, rendelkezéseit 1993. január 1-től kell alkalmazni. A 8/A. § 2004. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 3/1998. /I. 1./ Kt. sz. rendelet hatályát veszti.

(2) A bevezetés évében a 8. § (3) bekezdésében megjelölt első részlet befizetésének

határideje június 16.

(3) A 6. § 2011. december 20-án lép hatályba, rendelkezéseit 2012. január 1-től kell alkalmazni. .

(3) A rendelet kihirdetéséről és felülvizsgálatáról a körjegyző gondoskodik.

Dr. Séllei János sk. Dr. Veres Nándor sk.

körjegyző polgármester