Kifejezéskereső
1992. évi XXX. törvény
az Útalapról1
Az Országgyűlés az országos közúthálózat működőképességének fenntartása és javítása céljából az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) Az Útalap az állami tulajdonban lévő országos közúthálózat fejlesztését, fenntartását és üzemeltetését szolgáló elkülönített állami pénzalap, amelyből — az e törvényben meghatározott feltételekkel — az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat fejlesztését is támogatni kell.
(2)2 Az Útalappal a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni. Az Útalap kezelője a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium.
(3)3
Az Útalap forrásai és bevételei
2. § Az Útalap forrásai:
a) az üzemanyagok utáni jövedéki adónak az Útalapot Útalap-hozzájárulás címén megillető hányada;
b) a gépjárműadó meghatározott hányada,
c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. §-ában és 37. §-ában említett, az országos közutakat a Kkt. 33. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelő közhasznú társaságok (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaságok) részére befizetett díj, pótdíj és bírság összege. Az M3-as autópályát a Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelő, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagyis az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Részvénytársaság (a továbbiakban: ÉKM Autópálya Rt.) részére fenti címen befizetett díj, pótdíj és bírság nem az Útalapot, hanem a fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya Rt.-t illeti meg;
d) az Útalappal rendelkezni jogosult miniszter által vagy megbízásából felvett hitel, az Útalap betéti kamatai és a kötvénykibocsátásból származó pénzösszegek,
e) a közútkezelő közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kizárólagos állami tulajdonú országos közutak végleges határain belüli területeknek a hasznosításából, valamint az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az országos közutak végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei, továbbá az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területek, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területek és anyagnyerő helyek, továbbá a nyomvonal-módosítással együttjáró közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg. Az ÉKM Autópálya Rt. kezelésében lévő M3-as autópálya végleges határain belüli területeknek a hasznosításából, valamint az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az M3-as autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei, továbbá az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területek, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területek és anyagnyerő helyek, a nyomvonal-módosítással együttjáró M3-as autópálya-építés és -korszerűsítés nyomán az M3-as autópálya végleges határain kívülre kerülő területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg nem az Útalapot, hanem a fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya Rt.-t illeti meg. A közútkezelő közhasznú társaságok és az ÉKM Autópálya Rt. jogosultak
ea) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából a szükséges ingatlanoknak (földterületeknek) vásárlás vagy kisajátítás útján – az Útalap bevételei, illetve az ÉKM Autópálya Rt. pénzeszközei terhére – történő állami tulajdonba és kezelésükbe vételére, továbbá
eb) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából – az Útalap bevételei, illetve az ÉKM Autópálya Rt. pénzeszközei terhére – állami tulajdonba és kezelésükbe vett ingatlanoknak (földterületeknek) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló, előbbiekben részletezett területrészei értékesítésére és az értékesítések lebonyolítására.
f) az Útalap céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás.
g)4 a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás,
h)5 az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő és a közútkezelő szervek által — az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény alapján — visszaigényelhető általános forgalmi adó összege;
i)6
3. § (1)7 Az Útalap 2. § a) pontjában megjelölt forrását 1998. első félévében az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó 26,32 százaléka, az ezt követő félévekben a belföldön, a tárgyfélévet megelőző félévben értékesített üzemanyagok fajtánkénti mennyiségével súlyozott átlagos fogyasztói árváltozásának mértékével korrigált hányada képezi. Az így számított összeget a vámhatóság köteles az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára befizetni.
(2)8 A 3. § (1) bekezdésében meghatározott korrekciónak, valamint a folyósítás rendjének részletes szabályait a pénzügyminiszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, rendelettel határozza meg.
(3)9 A 2. § b)—h) pontjában meghatározott pénzösszegeket közvetlenül az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára kell befizetni.
(4)10
(5)11
(6)12 E törvény 2. §-ának b) pontja alapján
a)13 a belföldi gépjárművek utáni beszedett adóból a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a,
b) a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adó 100%-a az Útalap bevételét képezi.
(7)14 Az Útalap bevételei nem vonhatók el.
Az Útalapot terhelő kiadások
4. § (1)15 Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévő országos közutak — ideértve azok műtárgyait (hidak, stb.) és tartozékait —
a) fejlesztésére;
b) fenntartására, üzemeltetésére;
c)16 fejlesztésére és fenntartására felvett hitelek törlesztésére és a hiteleket terhelő kamatok fizetésére, továbbá az Útalap által kibocsátott, lejárt határidejű kötvények visszafizetésére;
d)17 a közútkezelő közhasznú társaságok veszteségeinek fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, beruházási költségeinek fedezetére, törzstőkéjének emelésére és törzstőkeemelésének részeként elhatározott pénzbetét-befizetésekre.
A közútkezelő közhasznú társaságok működéséhez szükséges, Útalap-források terhére megvalósult beruházások – tárgyi eszközbeszerzések és telepfejlesztések – nyomán létrejött vagyon a kincstári vagyonkörből kikerülve törzstőkeemeléssel, illetőleg tőketartalékba helyezéssel a társaságok tulajdonába adható;
e) az Útalap működtetési kiadásainak fedezetére
f)18 az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő általános forgalmi adó megfizetésére
g) a központi költségvetés részére a jövedéki adó visszatérítés megtérítésére
használhatók fel.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti — a felvett hitelek nélküli — fejlesztésre szolgáló Útalap források minimálisan 5%-át kerékpárutak építésének támogatására kell fordítani.
(3)19 Az Útalap forrásaiból 1994. évben 400 millió forintot el kell különíteni olyan, térségeket feltáró, településeket összekötő vagy bekötő kiépítetlen utak építésének támogatására, amelyek elsősorban a területfejlesztés kedvezményezett területein a gazdaság — ezen belül is kiemelten a mezőgazdaság — fejlesztését szolgálják és 1994—1995. években megvalósulnak. Ezekhez a fejlesztésekhez a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 200 millió forinttal, a Területfejlesztési Alap szintén 200 millió forinttal járul hozzá. Az így rendelkezésre álló 800 millió forint támogatás igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1994. évben közös pályázatot ír ki azon önkormányzatok részére, amelyek a fejlesztéshez szükséges pénzeszközöknek a területfejlesztés kedvezményezett területein 30%-ával, a kedvezményezett körbe nem tartozó területeken 40%-ával rendelkeznek. A pályázatok elbírálására a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium — a Földművelésügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium képviselőinek bevonásával — Bíráló Bizottságot hoz létére, amely dönt a rendelkezésre álló 800 millió forint összegű támogatás felhasználásáról.
(4)20 Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat országos közúthálózathoz csatlakozó, azt tehermentesítő része, valamint az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében lévő településeket összekötő vagy bekötő kiépítetlen utak, továbbá a járdák építésének támogatására a belföldi gépjárművek utáni adóból az Útalapba befolyó bevétel 25%-a használható fel.
(5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti összeg felhasználására a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium — a Belügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben — a tárca hivatalos lapjában félévenként pályázatot hirdet.
(6) A pályázati felhívás tartalmazza a pályázatok kötelező tartalmi elemeit, az adott pályázati időszakban rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázatok benyújtási és elbírálási rendjének részletes szabályait, továbbá egyéb, a pályázók számára lényeges információkat.
(7)21 A miniszter a koncesszió útján megvalósuló országos közúthálózati fejlesztések előmozdítása érdekében az Útalap bevételeinek terhére
a) annak legfeljebb 20%-os mértékéig a felvett hitelek visszafizetésére kezességet vállalhat,
b) a koncessziós szerződések részeként megkötött kölcsönszerződés alapján kamatfizetési kötelezettséggel terhelt, visszatérítendő kölcsönt nyújthat.
5–6. §22
6/A. §23
7. §24 (1) A Kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni.
(2) Az Útalap-források értékállóságának megőrzése érdekében biztosítani kell, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai – figyelembe véve a 3. § (1) bekezdése alapján meghatározott Útalap-hozzájárulási mértéket is – összességükben legalább az üzemanyag utáni jövedéki adó központi költségvetést megillető hányadának növekedésével azonos ütemben növekedjenek.
Záró és értelmező rendelkezések
8. §25
9. § (1) Ez a törvény 1992. június 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg az Útalapról szóló 61/1989. (VI. 27.) MT rendelet, valamint az e rendeletet módosító 20/1990. (I. 31.) MT rendelet, a 62/1990. (X. 4.) Korm. rendelet, a 111/1991. (VIII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a és 3. §-a, továbbá a 142/1991. (XI. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(2)26
A törvényt az Országgyűlés az 1992. május 5-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. május 22. Utóbb a törvényt az 1998: XC. törvény hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdése az 1992: LXXXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését az 1995: LXXII. törvény 26. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2.§ g) pontját az 1994: XXX. törvény 2.§-a iktatta a szövegbe.
A 2. § h), i) pontját az 1995: XXI. törvény 33. §-a iktatta a szövegbe.
A 2. § i) pontját az 1997: CIII. törvény 93. §-ának (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdése az 1997: CIII. törvény 93. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2)-(3) és (6) bekezdését az 1995: CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 26. pontja hatályon kívül helyezte. A 3. §-t (2) bekezdéssel kiegészítette s az eredeti (4)–(8) bekezdések számozását (3)–(7) bekezdésre változtatta az 1997: CIII. törvény 93. §-ának (3) bekezdése.
A 3. § (3) — eredetileg (4) — bekezdése az 1995: XXI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (4) — eredetileg (5) — bekezdését az 1997: CIII. törvény 93.§-ának (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 3. § (5) — eredetileg (6) — bekezdését az 1995: CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 26. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (6) — eredetileg (7) — bekezdése az 1995: XXI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (7) bekezdésének a) pontja az 1995: CXXI. törvény 91. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (7) — eredetileg (8) — bekezdése az 1995: XXI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1)–(5) bekezdése helyébe lépett (1)–(5) bekezdés az 1992: LXXXV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. A § a korábbi (4) és (5) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatta.
A 4. § (1) bekezdésének c) pontja az 1994: XXX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdésének d) és g) pontja az 1997: CIII. törvény 93. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdésének f) pontját az 1995: XXI. törvény 35. §-a iktatta a szövegbe.
A 4. § (3) bekezdése az 1994: XXX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése az 1994: XXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (7) bekezdése az 1995: XXI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
Az 5–6. §-t az 1995: CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 26. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6/A. §-t az 1995: CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 26. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § az 1995: XXI. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
A 8. §-t az 1995: CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 26. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (2) bekezdését az 1992: LXXXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.