Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

32/1992. (XII. 29.) KHVM rendelet

a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról

1993.01.01.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem:

1. §

(1) A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és a közüzemi csatornamű (a továbbiakban: csatorna) szolgáltatásért — a 3. §-ban foglaltak kivételével — az 1. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni.

(2) Az 1. és 2. számú mellékletben megállapított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(3) Az 1. számú mellékletben megállapított ivóvízdíj a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelettel módosított, a közműves ivóvízellátás és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról szóló 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 1. számú mellékletének 30. §-ban meghatározott vízmérők alapján történő számlázás költségeit is tartalmazza.

(4) Nem kell díjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz felhasznált vízért.

2. §


Az 1. számú mellékletben megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkentenie, amilyen mértékű támogatást a díj mérséklése céljából kap.

3. §


A 2. számú mellékletben felsorolt közüzemi víz- és csatornamű vállalatok a társüzemi szolgáltatásként egymásnak átadott ivóvízért az ott meghatározott díjat fizetik.

4. §

(1) A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérővel, vízmérő hiányában a 3. és 4. számú melléklet szerinti átalánnyal kell meghatározni.

(2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. A vízmennyiség a (3)—(4) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás stb.) nem csökkenthető.

(3) Ha a vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik, a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elvezetett szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell.

(4) Ha hatósági intézkedés miatt a vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvizet a közcsatornába nem vezetheti be, a gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell a csatornadíj megállapításánál figyelembe vett vízmennyiséget.

5. §

(1) Ez a rendelet 1993. január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1/1992. (I. 6.) KHVM rendelet hatályát veszti.

(2) Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget időarányosan kell megosztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. Az 1993. január 1-je előtti időszakra számított mennyiséget az 1/1992. (I. 6.) KHVM rendeletben meghatározott díjon kell számlázni.

Siklós Csaba s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 32/1992. (XII. 30.) KHVM rendelethez


A rendelet 1. §-ában meghatározott vízhasználók által fizetendő ivóvíz- és csatornahasználati díjak mértéke

Megnevezés

Ivóvíz
díj
Ft/m3

Csatornadíj
Ft/m3

 1. AQUAPLUS Kft. (Szeged)

35,00

—

 2. Baranya Megyei Vízmű Vállalat (Komló)

64,30

41,30

 3. BÁCSVÍZ Rt.

38,00

26,00

 4. Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Békéscsaba)

44,00

45,00

 5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vízművek Vállalat (Miskolc)

78,00

48,00

 6. Budakeszi Csatornamű (Budakeszi)

*

51,00

 7. Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szentes)

38,50

34,90

 8. Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat (Debrecen)

34,80

19,00

 9. Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat (Kiskunhalas)

27,20

27,20

10. Délzalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat (Nagykanizsa)

40,60

21,70

11. Duna Menti Regionális Vízművek (Vác)

41,50

30,20

12. Dunaújvárosi Víz-, Csatornamű és Hőszolgáltató Részvénytársaság (Dunaújváros)

33,20

11,50

13. Dunántúli Regionális Vízművek (Siófok)

54,00

84,30

14. Enying Községi Vízmű (Enying)

57,70

—

15. Északdunántúli Regionális Vízművek (Tatabánya)

51,00

25,20

16. Északmagyarországi Regionális Vízművek (Kazincbarcika)

39,00

28,80

17. Északzalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat (Zalaegerszeg)

38,50

32,00

18. Fejér Megyei Vízművek (Székesfehérvár)

57,70

27,60

19. Földes Községi Víz- és Csatornamű (Földes)

35,00

20,00

20. Fővárosi Csatornázási Művek (Budapest)

—

**17,00

21. Fővárosi Vízművek (Budapest)

**19,80

—

22. Győr- és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat (Győr)

34,50

16,50

23. Gyulai Vízművek (Gyula)

19,40

27,80

24. Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Debrecen)

41,50

23,40

25. Heves Megyei Vízmű Vállalat (Eger)

36,60

22,70

26. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek (Szolnok)

38,20

22,80

27. Lovasberény Községi Vízmű (Lovasberény)

29,00

—

28. Martfű Városi Víz- és Csatornamű (Martfű)

34,30

20,10

29. Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat (Miskolc)

40,20

18,30

30. Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Salgótarján)

79,20

28,00

31. Ózd és Térsége Víz- és Csatornamű

53,00

33,30

32. Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Budaörs)

48,50

35,00

33. Pécsi Vízmű (Pécs)

71,00

24,50

34. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat (Sopron)

53,00

26,30

35. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Nyíregyháza)

52,00

26,60

36. Szegedi Vízművek és Fürdők (Szeged)

23,00

11,00

37. Taktaharkányi-Taktaszadai Kft.

46,00

—

38. Tiszaluc Községi Vízmű (Tiszaluc)

37,70

—

39. Tiszamenti Regionális Vízművek (Szolnok)

30,00

55,00

40. Tiszaújvárosi Vízmű Kft.

39,00

28,00

41. Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szekszárd)

45,00

44,50

42. Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szombathely)

41,80

22,20

43. Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Veszprém)

43,30

23,00

44. WASSER Ipari és Szolgáltató Kft. (Ráckeve)

34,00

—

45. Zempléni Vízmű

46,00

29,00


Megjegyzések
*Budakeszi vízszolgáltatás szempontjából a Fővárosi Vízművek ellátási területéhez tartozik.
**A Fővárosi Közgyűlés állásfoglalása alapján.

2. számú melléklet a 32/1992. (XII. 29.) KHVM rendelethez

A társüzemeknek átadott ivóvíz díja és mennyisége 1993. évben

Átadó vízmű és vízbázis

Átadási díj
Ft/m3

Átadási víz
mennyisége
(ezer m3)

Átvevő vízmű

Duna Menti Regionális Vízművek

 

 

— kerepestarcsai vízbázis

41,60

270

Pest Megyei V. Cs.

— nyugat-nógrádi vízbázis

41,60

600

Nógrád Megyei V. Cs. V.

Dunántúli Regionális Vízművek

 

 

— szalki vízbázis

16,10

3 300

DUNAQUA—THERM Rt.

— ercsi vízbázis

31,00

1 240

DUNAQUA—THERM Rt.

— ercsi vízbázis

31,00

710

Fejér Megyei V.

— rákhegyi vízbázis

31,00

8 918

Fejér Megyei V.

— mohácsi vízbázis

44,00

3 500

Baranya Megyei V. V.

— mohácsi vízbázis

44,00

9 500

Pécsi Vízmű

— nyírádi vízbázis

21,00

3 300

Veszprém Megyei V. Cs. V.

Északdunántúli Regionális Vízművek

 

 

— Bicske térségi vízbázis

52,00

823

Fejér Megyei V.

— Oroszlány térségi vízbázis

41,00

528

Fejér Megyei V.

— Sopron térségi vízbázis

70,00

730

Sopron és Környéke V. Cs. V.

— Bicske térségi vízbázis

52,00

1 100

Pest Megyei V. Cs. V.

Északmagyarországi Regionális Vízművek

 

 

— Keleti Regionális Üzem

28,00

1 250

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei V. V.

— Borsodi Regionális Üzem

34,00

6 675

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei V. V.

— Hevesi Regionális Üzem

49,00

340

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei V. V.

— Dél-borsodi Regionális Üzem

19,00

1 780

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei V. V.

— Keleti Regionális Üzem

28,00

9 200

Miskolci V. Cs. V.

— Észak-nógrádi (Komra völgyi) Regionális Rendszer

46,20

3 000

Nógrád Megyei V. Cs. V.

— Közép-nógrádi Regionális Rendszer

45,00

2 100

Nógrád Megyei V. Cs. V.

— Hevesi Regionális Üzem

49,00

90

Heves Megyei V. V.

— Mátra Térségi Regionális Üzem

60,00

90

Heves Megyei V. V.

Tiszamenti Regionális Vízművek

 

 

— KFCS felszíni vízmű

23,00

7 000

Debreceni V. Gy. V.

— KFCS felszíni vízmű

23,00

80

Hajdú-Bihar Megyei V. Cs. V.

— geszterédi vízbázis

30,00

550

Hajdú-Bihar Megyei V. Cs. V.

— geszterédi vízbázis

30,00

680

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei V. Cs. V.

— észak-szabolcsi (Záhony térségi)
vízbázis

22,00

1 460

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei V. Cs. V.

— nyíregyházi vízbázis

23,60

12 100

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei V. Cs. V.

Pécsi Vízmű

65,00

200

Baranya Megyei V. V.

Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat

29,00

245

Fejér Megyei V.

Északzalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat

 

 

— lenti vízbázis

36,00

200

Délzalai V. Cs. V.

— söjtöri vízbázis

38,00

30

Délzalai V. Cs. V.

— zalaszentgróti vízbázis

50,00

25

Dunántúli Regionális V.

Fővárosi Vízművek

 

 

— Surány 10-es kút melletti akna, Bp. Külső Bécsi út és Ürömi út elágazásában lévő akna, Dunakeszi Balpart II. telep

14,00

4 400

DMRV

— Szigetszentmiklósi telepen lévő akna, Bp. II. BM laktanya előtti akna, Ecser határában lévő akna, szigetújfalui VII. kútnál lévő akna, PVCSV érdi telepén lévő akna, tököli vízműnél lévő akna

14,00

5 300

Pest Megyei V. Cs. V.

Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat

40,00

160

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei V. V.

3. számú melléklet a 32/1992. (XII. 29.) KHVM rendelethez


I.
Lakó-, üdülőingatlanok
vízfogyasztásának
figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. beépített ingatlanok (telkek)
1.1 udvari csappal 40 l/fő/nap
1.2 épületen belüli, de lakásokon kívüli közös vízcsappal 1 60 l/fő-nap
1.3 mint 1.2, de lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 75 l/fő/nap
1.4 épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal 2 65 l/fő/nap
1.5 mint 1.4, de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 80 l/fő/nap
1.6 épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel 95 l/fő/nap
1.7 épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel, hagyományos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával 120 l/fő/nap
1.8 mint 1.7, de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 150 l/fő/nap
1.9 mint 1.8, de központi melegvízellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel 180 l/fő/nap

2. házikert locsolás 1 l/m2/nap
Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület 50%-ának alapulvételével.

3. gépkocsimosás (tömlővel) 400 l/szgk/hó

4. állatállomány itatása számos állatonként 40 l/db/nap

5. közkifolyókon fogyasztott víz átalány-mennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint 30 l/fő/nap

6. a személyi tulajdonban álló — vállalkozáson kívüli — nyaralók, üdülők, házikertek esetében az I/1—3. pontokban megállapított átalány-mennyiségek alapján évente összesen öt hónapra (május—szeptember hónapokra) kell az ivóvíz- és csatornadíjat felszámítani.


II.

Közegészségügyi intézmények vízfogyasztásának
figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. kórházak, szülőotthonok, betegágyanként 400 l/nap

2. kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, betegágyanként 600 l/nap

3. szanatóriumok, betegágyanként 200 l/nap

4. szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónként további 120 l/nap

5. szakorvosi rendelőintézetek, orvosi munkahelyenként 1750 l/nap

6. körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként 450 l/nap

7. gyógyszertárak, munkahelyenként 80 l/nap

8. szociális otthonok, férőhelyenként 210 l/nap

9. bölcsődék, férőhelyenként 135 l/nap

10. óvodák, férőhelyenként 90 l/nap


III.

Oktatási intézmények vízfogyasztásának
figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. általános- és középiskolák, szakmunkásképző intézetek, tantermenként
1.1 zuhanyozó nélkül 150 l/nap
1.2 zuhanyozóval 600 l/nap

2. napköziotthon, gyermekenként 50 l/fő/nap

3. diákétterem, menza
3.1 konyha nélkül, csak ételmelegítéssel, adagonként 50 l/nap
3.2 konyha éteremmel, adagonként 120 l/nap

4. diákszálló étkeztetés nélkül, bentlakóként 150 l/nap


IV.

Kulturális intézmények vízfogyasztásának
figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. filmszínházak, férőhelyenként 8 l/nap

2. színházak, férőhelyenként 18 l/nap
3. kultúrházak
3.1 állandó üzemmel, büfével, férőhelyenként 22 l/nap
3.2 időszakos üzemmel, büfé nélkül, férőhelyenként 15 l/nap

4. közkönyvtárak, látogatók száma szerint 10 l/fő/nap

5. múzeum, kiállítás, látogatók száma szerint 8 l/fő/nap


V.

Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. szállodák, üdülők, ágyanként
1.1 egycsillagos 60 l/nap
1.2 kétcsillagos 90 l/nap
1.3 háromcsillagos 210 l/nap
1.4 négycsillagos 350 l/nap
1.5 ötcsillagos 500 l/nap

2. kemping, férőhelyenként
2.1 egycsillagos 50 l/nap
2.2 kétcsillagos 70 l/nap
2.3 háromcsillagos 100 l/nap
2.4 négycsillagos 200 l/nap

3. motel, férőhelyenként 150 l/nap

4. éttermek
4.1 melegkonyha, étkeztetés nélkül 50 l/adag/nap
4.2 hidegkonyha, étkeztetés nélkül 12 l/adag/nap
4.3 étterem, konyha nélkül 75 l/adag/nap
4.4 étterem, konyhával 90 l/adag/nap

5. italbolt, bisztró, cukrászda,
eszpresszó, vendégenként 4 l/nap


VI.

Sportpályák vízfogyasztásának
figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. sportolók létszáma szerint 30 l/fő/nap

2. locsolás 3 l/m2/nap

3. befogadóképesség (közönség) szerint 3 l/fő/nap


VII.

Egyéb vízfogyasztások
figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. iroda, hivatal 30 l/m2/nap

2. közterületek tisztán tartása, esetenként
2.1 burkolt közlekedési felületek locsolása 3 l/m2
2.2 a 2.1 pont alá nem tartozó utcák, parkolóhelyek locsolása 5 l/m2
2.3 zöld területek locsolása 3 l/m2

Az ivóvíz- és csatornadíjat a nem lakossági vízhasználó tulajdonában (kezelésében) lévő üdülők, idényszállók, táborok stb. vízfogyasztása után az idény (nyitástól zárásig) időtartamára kell felszámítani.

Az I/1—I/9. pont alatti vízfogyasztást az állandó bejelentett lakosok, az I/6. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell megállapítani. Az átalány-mennyiségek kiszámításához szükséges adatokat az üzemeltető évenként egyszer köteles a fogyasztótól bekérni.

A csak időszakosan, valamint időszakonként változó igénybevétellel használt létesítmények figyelembe vehető átalányfogyasztását a II—III—IV., valamint a VI—VII. csoportokban a fogyasztó bevallása alapján számítható éves átlagos igénybevétel szerint kell az üzemeltetőnek meghatározni.

A fel nem sorolt — és nem mért — vízfogyasztások mennyiségét az üzemeltetőnek műszakilag megalapozott számítással kell meghatározni. Vita esetén bírósági eljárás kezdeményezhető.

4. számú melléklet a 32/1992. (XII. 29.) KHVM rendelethez


A lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségeinek megállapítása az átlagostól eltérő
körülmények esetén

1. Ha az egyes lakossági fogyasztók vízfogyasztásának konkrét körülményei (adottságai) nem mindenben felelnek meg az átalány-mennyiség megállapításánál alapul vett feltételeknek (3. számú melléklet I/1.2—1.9. pontok), a fogyasztóra érvényes átalányt eggyel alacsonyabb kategória szerint kell megállapítani.

2. Ha a településen elrendelt vízfelhasználási korlátozás locsolási, illetőleg gépkocsimosási tilalmat is tartalmaz, a korlátozás időtartamára a locsolási, illetőleg a gépkocsimosási vízfogyasztásért (3. számú melléklet I/2—3. pontok) vízdíj nem számlázható.

3. Minden olyan településen, amelyen a közműves víztermelés és -szolgáltatás, illetőleg a lakossági vízfogyasztás az országos jellemzőktől lényegesen eltér (pl. a vízmű által termelt vízmennyiség nem fedezi a normában előírtak alapján kiszámítható fogyasztói igényt), és ennek következtében az átalány-mennyiségek alapján számlázott összes vízmennyiség — éves időszakban — meghaladná a víziközmű által termelt vízmennyiség mértékét, a lakossági vízfogyasztás reális mértékének érvényesülése érdekében a számlázásnál az átalány-mennyiségeket ún. települési együttható meghatározásával kell korrigálni.

A vízmű vállalat az előző évi tényleges termelési adatok alapján határozza meg azokat a településeket, amelyeken a vízmennyiség vagy a lakossági vízfogyasztás sajátosságai miatt települési együttható alkalmazása szükséges.

A települési együttható meghatározása a következőképpen történik:
— a vízmű által termelt víz mennyiségéből le kell vonni a vízmérés alapján számlázott vízfogyasztás és a nem lakossági átalány-mennyiségek alapján a számlázott vízmennyiségek együttes értékét;
— az ezek után fennmaradó termelt vízmennyiséget csökkenteni kell a vízmű tényleges műszaki állapotának (adottságainak) és szolgáltatási körülményeinek reálisan megfelelő hálózati veszteség mértékével;
— e vízmennyiség (egy tört képletében mint számláló) és a lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségei alapján a lakosság részére számlázható vízmennyiség (mint a tört nevezője) hányadosa alkotja a települési együtthatót.

Az így nyert települési együtthatóval (amely 1,0-nél nagyobb értelemszerűen nem lehet) a számlázásnál minden lakossági átalánydíjas fogyasztó vízfogyasztását meg kell szorozni. Az így nyert mennyiséget kell a fogyasztó terhére számlázni.

Azokon a településeken, amelyeken a lakosság részére a vízdíj-számlázás egy évnél rövidebb (havi, kéthavi, negyedévi, félévi) időszakra történik, a települési együtthatót az előző év azonos és azt közvetlenül megelőző számlázási időszakának együttes adatai alapján kell meghatározni. Kivéve a tárgyévi utolsó számlázási időszakot, amikor a települési együtthatót a tárgyévi adatok összességének figyelembevételével kell meghatározni.
1

Vízöblítéses WC nélkül.

2

Vízöblítéses WC nélkül.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás