33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet
az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény végrehajtásáról1
1994.06.01.
1. §
A rendelet hatálya a Tv. alapján közzétett pályázatokat elbíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) megalakításának és működésének szabályaira, a Vízügyi Alapból (a továbbiakban: Alap) elnyert támogatás felhasználása ellenőrzésének rendjére, és a vízkészletjárulék kiszámításához szükséges elemek meghatározására terjed ki.
(1) A Tv. 65. §-ának (1) bekezdése alapján kiírt pályázatokra benyújtott támogatási kérelmekről (a továbbiakban: pályázat) bizottság dönt. A bizottság tagjait a belügyminiszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter2, a gazdasági miniszter, a környezetvédelmi miniszter, valamint a közlekedési és vízügyi miniszter jelöli ki. A bizottság elnöke a közlekedési vízügyi miniszter által megbízott személy.
(2) A pályázaton elnyert támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználásáról a pályázat nyerteseivel a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, illetőleg az általa erre felhatalmazott vízügyi hatóság szerződésben állapodik meg.
(3)3 A Tv. 65. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kamatmentes visszatérítendő támogatás összegének, illetőleg c) pontja szerinti kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás és kamatai összegének törlesztését a felhasználásra megállapított határidőt — több évre odaítélt támogatás esetében az utolsó ütemet — követő évben kell megkezdeni, és évenkénti teljesítéssel legfeljebb három éven belül kell befejezni, a támogatás felhasználására kötött szerződésben a (4) bekezdés figyelembevételével meghatározott ütemezésnek megfelelően.
(4) A kamatmentes visszatérítendő támogatást legalább negyedévenkénti egyenlő részletekben, a kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatást és kamatait legalább három egyenlő részletben kell törleszteni. A kamat összegét az alapját képező támogatás törlesztésével együtt kell megfizetni.
(1) A támogatás összegét — beruházás esetén a felhasználás pénzügyi ütemezésének megfelelő részletekben — a szerződésben meghatározott rendeltetéssel kell átutalni.
(2) A támogatás szerződés szerinti felhasználását az illetékes vízügyi hatóság ellenőrzi. A rendeltetésszerű vagy az attól eltérő felhasználásra vonatkozó megállapításait a kedvezményezettel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) Az illetékes vízügyi hatóság a közlekedési és vízügyi minisztert az országos vízügyi hatóság útján a támogatások időarányos felhasználásáról évenként, illetőleg a felhasználás befejezéséről azonnal tájékoztatja.
(1) Ha a kedvezményezett a támogatást részben vagy egészben rendeltetésétől eltérően használja fel, akkor azt a felhasználásra megkötött szerződés egyidejű felmondásával meg kell vonni. Az összeget a folyósítás napjától kezdődően piaci hitelkamat terheli.
(2) A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét — a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértékű — késedelmi kamat terheli.
5. §
A Tv. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti engedély nélküli vízhasználatnál a járulék kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget és a vízhasználat időtartamát — az eljárás megindítását megelőzően legfeljebb egy évre — az illetékes vízügyi hatóság állapítja meg.
(1) A Tv. 60. §-ának (1) bekezdése szerint vízkészletjárulék fizetésére kötelezettek — vízhasználók, illetve üzemi fogyasztók — a fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.
(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(1) Ha a vízhasználó az általa kitermelt vizet más felhasználónak adja át, a vízkészletjárulékot az — átvevő felhasználásának jellegére figyelemmel — az átadónak kell az Alapba befizetnie.
(2) Friss víz átadása esetén a vízkészletjárulékot az átvevő vízhasznosítási jellegének megfelelően kell meghatározni és erről az átadót az átvevőnek értesítenie kell. Friss víz átadásnak minősül a közüzemi vízművek egymás közötti vízátadása is. Az átadó az átadott friss víz után fizetett vízkészletjárulékot teljes mértékben átháríthatja az átvevőre.
8. §
Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.
1. számú melléklet a 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelethez
A vízigénybevétel megállapításának módja; a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegére figyelemmel megállapított, továbbá az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő szorzószámok.
1. A vízigénybevétel megállapításának módja:
aa) a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel állapítják meg (több vízbeszerzési létesítményt csak akkor szabad összevontan mérni, ha azonos vízkészletfajtához és vízminőségi kategóriához tartoznak);
ab) a vízierőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;
ac) mért vízmennyiségnek minősül a rendelet 5. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség.
a vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni.
A vízigénybevétel a fentiek alapján meghatározott vízmennyiség 1,2-szerese.
Ha a vízmérő meghibásodik, és a vízhasználó a hiteles mérésről 30 napon belül nem gondoskodik, a vízigénybevételt a b) pont szerint (számítással) kell megállapítani.
2. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség és a Tv. 60. § (5) bekezdésében meghatározott járulék figyelembevételével kell kiszámítania.
3. Az alapjárulékot módosító, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő szorzó:
(a szorzószám jelölése: g4)
4. A ,,g'' szorzószám értékei:
5.5 A 4. pontban lévő ,,g'' szorzószám b) felszíni vizek táblázat öntözés rovatában lévő szorzószám értéke országos aszály esetén ,,0''.
6. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az időtartamot minősíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz.
7. Az országosan aszályosnak minősített időtartam kezdetét és végét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közleményben hirdeti ki.
Vízkészlet jellege |
Vízhasznosítás jellege |
gyógyá-
szat |
közcélú |
gazdasági célú |
ivóvíz |
egyéb |
Gyógyvíz |
minősített |
1,0 |
5,0 |
10,0 |
10,0 |
Termálvíz |
30 °C |
1,0 |
1,0 |
3,0 |
7,5 |
Karszt- és hasadékvíz |
I. oszt. |
1,2 |
1,2 |
3,0 |
6,0 |
II. oszt. |
1,0 |
1,0 |
2,0 |
5,0 |
III. oszt. |
0,5 |
0,5 |
1,0 |
4,0 |
Rétegvíz |
I. oszt. |
1,0 |
1,0 |
2,0 |
4,0 |
II. oszt. |
0,8 |
0,8 |
1,5 |
3,0 |
III. oszt. |
0,5 |
0,5 |
1,0 |
2,0 |
Partiszűrésű víz |
I. oszt. |
1,0 |
1,0 |
2,0 |
4,0 |
II. oszt. |
0,8 |
0,8 |
1,5 |
3,0 |
III. oszt. |
0,5 |
0,5 |
1,0 |
1,3 |
Talajvíz |
I. oszt. |
1,0 |
1,0 |
1,5 |
3,0 |
II. oszt. |
0,7 |
0,7 |
1,1 |
2,0 |
III. oszt. |
0,5 |
0,5 |
1,0 |
1,5 |
Kategó-
ria |
Vízhasznosítás |
vízkivétellel járó |
in situ |
közcélú |
gazdasági célú |
öntözés |
halgaz-
daság és rizsterm. |
vízi erő-
művek |
energe-
tikai |
egyéb |
I. |
|
0,6 |
0,4 |
1,0 |
0,1 |
0,02 |
0,001 |
II. |
|
0,7 |
0,4 |
2,0 |
0,1 |
0,02 |
0,001 |
III. |
|
0,8 |
0,5 |
2,0 |
0,2 |
0,04 |
0,001 |
IV. |
|
0,8 |
0,5 |
2,3 |
0,3 |
0,06 |
0,001 |
A felszín alatti vizek osztályba sorolásánál az MSZ 10/1433—1 szabványnak megfelelően
I. oszt. vízkészlet a tisztítás nélkül hasznosítható,
II. oszt. vízkészlet a tisztítással ivóvízként hasznosítható,
III. minőségi osztályba tartozó vizeket pedig a tisztítási technológia hiányában ivóvízként nem hasznosítható vízkészletek jelentik.
Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke
a VÍZKÉSZLETJÁRULÉK kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák szerinti csoportosításban
---------------------------------------------
---------------------------------------------
Csókakői-patak + egyéb terület
Egyéb terület a Dögös-Kákafoki főcsatorna jobb partján
Egyéb terület a Hármas-Körös bal partján (Szolnok megye)
Egyéb terület a Keleti főcsatorna bal partján
Fekete-víz (Baranya megye)
Hernád balparti főcsatorna
Korcsina-patak + egyéb területek
Malomzug-Décspusztai csatorna
Mura balparti kis mellékvizek
Sámson-Apátfalvi főcsatorna
Szekszárd-Bátai vízfolyás
Szipa-Csaronda főcsatorna
Tisza kis mellékágak Dobai- és Tiszasülyi belv. főcs., (Szolnok megye és Bács-Kiskun megye)
Balaton északi mellékágak
Baranya csatorna + Hábi csatorna
Duna—Tisza csatorna (DTCS)
Gyöngyös-patak (Vas megye)
Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna
Malomzug-Décspuszta mellékvízfolyások
Rákos-patak (Budapest, Pest megye)
Rákos-patak (Győr-Sopron megye)
Tisza kis mellékágak (Heves megye)
Balaton délkeleti kisvízfolyások
Decs-Fazekaszug + Malomzug csatorna
Dombó csatorna + kisvízfolyások
Duna kis mellékágak (Baranya megye)
Dunavölgyi főcsatorna (DVCS)
Egyéb terület a H.—Körös és a Malomzug-Décspusztai csatorna között
Fekete-víz (Nógrád megye)
Gyöngyös vízgyűjtő (Baranya megye, Somogy megye)
Gyöngyös-patak (Heves megye)
Hortobágy—Berettyó főcsatorna
Igali gravitációs főcsatorna
Karasica + mellékvízfolyások
Milléri belvíz főcsatorna
Siratói öntözőcsatorna és holtág
Tiszai kis mellékágak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Villogó belvízi főcsatorna
Balaton délnyugati kisvízfolyások
Dögös-Kákafoki főcsatorna
Egyéb terület a Berettyó és a Hármas-Körös között
Egyéb terület a Hármas-Körös bal partján (Békés megye)
Egyéb területek a Kettős-Körös bal partján
Horgavölgyi csatorna és öntözőrendszer
K1, K11 és K13 öntözőcsatornák
Kakati belvízi főcsatorna
Kösely-Hajdúszováti átmetszés
Nagykunsági 1. sz. főcsatorna
Nagykunsági 2. sz. főcsatorna
Nagykunsági I. (NK I.) öntözőfürt
Nagykunsági III. (NK III.) öntözőfürt
Nagykunsági IV. (NK IV.) öntözőfürt
Nagykunsági XII. (NK XII.) öntözőfürt
Sártó—Ökröstói főcsatorna
Tiszafüredi öntözőrendszer csatornái
Tisza kis mellékvizek, Kisfoki, Nagyfoki és Szajoli belvíz csatornák (Szolnok megye)
2. számú melléklet a 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelethez
a) vízhasználat: minden olyan tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrének, partjának a víztartó rétegeinek állapotát, vízhasznosítás vagy ásványi nyersanyag kitermelés céljából befolyásolja;
b) vízi létesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét a víz hasznosítása céljából befolyásolja;
c) gyógyvíz: külön jogszabályok szerinti és az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság által engedélyezett bizonyítottan gyógyhatású ásványvíz;
d) termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térfelszínen mért) hőmérséklete a 30 °C-ot meghaladja az engedélyezett maximális vízhozamnál;
e) gyógyászati vízhasznosítás: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, gyógyvíz palackozással, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;
f) közcélú vízhasznosítás: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozása, a nem gyógyfürdő teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb — a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló — vízfelhasználása, továbbá a környezethigiénés (köztisztasági), valamint a vízjogi engedélyben kötelezően előírt felszíni vízből történő vízpótlást;
g) gazdasági célú vízhasznosítás: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, ezen belül:
ga) ivóvízhasznosítás: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírják az ivóvízminőség használatát;
gb) energetikai vízhasznosítás: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat;
gc) vízi erőművi vízhasznosítás: vízi erőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;
gd) öntözési vízhasznosítás: a felszíni vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat;
ge) rizstermelési és halgazdasági vízhasznosítás: a felszíni vizekből kizárólag e célokból történő vízhasználat;
gf) egyéb vízhasznosítás: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat;
h) kisfogyasztó: a vízhasználó, ha éves átlagban 25 m3/nap mennyiségnél nem használ többet;
i) idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a víztermelést az évnek csak meghatározott időszakában végzi;
j) ökológiai célú vízhasználat: felszíni vizekből védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáló vízigénybevétel;
k) vízkészlet: meghatározott ponton, térrészben, adott időpontban, vagy időszakban mérhető vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.);
l) vízbázis: vízkitermelésre alkalmas, vagy arra igénybe vett vízelőfordulás, terület, illetve felszín alatti térrész a meglévő létesítményekkel és az ezekhez tartozó vízkészlet;
m) közmű (közüzemi ivóvízmű): a lakosság ivó- és háztartási-, valamint a közműhálózatra kapcsolt gazdasági célú vízhasznosítások, illetve közcélú intézmények, stb. rendeltetésszerű működéséhez ivóvizet szolgáltató műszaki létesítmények összege;
n) használtvíz: elsődleges vízhasználat során bármely célra már hasznosított víz, amelynek fizikai, illetve kémiai vagy biológiai állapotában olyan mérhető változás következett be, amely az ismételt igénybevételt korlátozza;
o) friss víz: a vizekből vízhasznosítás céljából, vízjogi engedélyköteles tevékenységgel igénybe vett víz.
