Kifejezéskereső
1992. évi XLV. törvény
a postáról1
Az Országgyűlés a postai tevékenység szabályozása, a postai szolgáltatások vállalkozásszerű ellátásának segítése és a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény szabályozza a postai tevékenységek ellátását, a postai szolgáltatások végzésének feltételeit, az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket.
A postai küldemények, tevékenységek és szolgáltatás
2. § (1) Postai küldemény
a) a levélpostai küldemény: a levél, az értéklevél, a levelezőlap, a nyomtatvány, az áruminta, a vakok írása, továbbá — kizárólag a nemzetközi forgalomban — a kiscsomag;
b) a postacsomag és az értéknyilvánítással feladott postacsomag;
c) a távmásolat;
d) a postautalvány.
(2) Postai tevékenység
a) a postabélyeg, postai értékcikk kibocsátása, forgalomba hozatala, a forgalomból kivonása;
b)2 a postai küldeményeknek jogszabályban meghatározott feltételekkel történő felvétele, továbbítása és kézbesítése;
c)3
(3)4 A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott postai tevékenység ellátása kizárólagosan állami feladat, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott tevékenységek e törvény rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződés vagy engedély alapján is végezhetők.
(4)5
(5)6 Postai szolgáltatásnak minősül a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, rendszeres díj ellenében végzett postai tevékenység.
(6)7 A (2) bekezdésben felsorolt postai tevékenységeken kívül az állami postai szolgáltató a vonatkozó külön jogszabályok és szerződés alapján egyéb tevékenységet (pl. bank-, értékpapír- és biztosítási ügynöki szolgáltatást, értékcikk-árusítást) is elláthat. A postai pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás külön jogszabályi rendelkezés nélkül is végezhető. Mindezek azonban az alapellátás színvonalát nem veszélyeztethetik.
(7)8 Az állami és koncessziós postai szolgáltatót a közcélú távközlési szolgáltató által nyújtott táviratszolgáltatásban való közreműködésre szerződéskötési kötelezettség terheli.
(8) A postai küldeményekre, tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó fogalmak meghatározását a törvény melléklete tartalmazza.
3. § (1)9 Postabélyeget és postai értékcikket kibocsátani, azt forgalomból kivonni, valamint az alapszolgáltatás körébe tartozó [4. § (1) bekezdés] postai küldeményeket nemzetközi forgalomba átadni, átvenni és közvetíteni csak a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter10 (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott állami postai szolgáltató jogosult.
(2)11 A postabélyeg kibocsátásának részletes feltételeit – így különösen az éves bélyegkibocsátási terv összeállításával, a bélyeg leírásával és jellegével összefüggő szabályokat – a miniszter rendeletben állapítja meg.
4. §12 (1) Postai alapszolgáltatás: a melléklet 1–6. pontja szerinti levélpostai küldemény, valamint a postautalvány felvétele, továbbítása, kézbesítése.
(2) Postai különszolgáltatás: a postai küldemény felvételéhez, továbbításához, kézbesítéséhez kapcsolódó, a melléklet 15. pontjában meghatározott szolgáltatás. A postai szolgáltató az általa nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó különszolgáltatásokat köteles elvállalni.
(3) Postai különleges szolgáltatás: az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül eső olyan szolgáltatás, amelynek végzését a szolgáltató az üzletszabályzatában vállalja.
(4) Postai alapszolgáltatást az állam nevében a miniszter
a) az e célra alapított, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: állami postai szolgáltató), illetőleg
b) a tevékenységgyakorlás jogának koncessziós pályázat elnyerése után kötött szerződés alapján létrejött koncessziós társaság (a továbbiakban: koncessziós postai szolgáltató)
útján látja el.
(5) A postai tevékenység gyakorlásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.13
5. § (1) Postai alapszolgáltatás ellátására koncessziós szerződés köthető, ha
a) a szolgáltatás ellátásának anyagi feltételei rendezettek;
b) a szolgáltatás folyamatos, szakszerű működtetése biztonságosan megoldható;
c) a szolgáltatás fejlesztése folyamatosan biztosítható;
d) az e törvényben, illetőleg a jogszabályokban előírt minőségi követelmények teljesítését a koncessziós vállalja;
e) a szerződés megszűnése után a szolgáltatás ellátása megszervezhető.
(2) Koncessziós szerződés a postai alapszolgáltatásokra együttesen köthető, a szolgáltatásnak
a) város kivételével egy település;
b) földrajzi-gazdasági szempontból egységet képező több település;
c) egy megye;
d) több megyéből álló régió,
e) az ország
területén történő teljes körű, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott mértékű ellátására.
(3) Ugyanazon a területen, egyidőben — figyelemmel a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 14. §-ában foglaltakra is — a szolgáltatásokat több koncessziós társaság abban az esetben láthatja el, ha az a postai alapszolgáltatás színvonalának javulását eredményezi.
(4) A koncessziós szerződés egy alkalommal az eredeti időtartamnak legfeljebb a felével újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.
6. § (1) A postai koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázatot a miniszter írja ki.
(2)14 A pályázat értékelésére a miniszter bizottságot hoz létre és megállapítja eljárásának szabályait és azokat közzéteszi. A bizottság tagjai között nem lehet az állami postai szolgáltató vagy más postai szolgáltató alkalmazottja, vezetője vagy ebben a vonatkozásban érdekelt személy. A koncessziós szerződés elnyeréséről a miniszter dönt.
(3) Ha a postai koncessziós szerződés háromnál több megyét magában foglaló régióra, illetve az ország egész területére vonatkozik, a szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
(4)15
7. § (1) A pályázat kiírásának és a koncessziós szerződésnek — a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően — tartalmaznia kell
a) a koncesszió alapján átadott állami vagyontárgyak használatával és annak a szerződés megszűnése utáni visszaadásával kapcsolatos kérdéseket;
b) a koncessziós szerződés alapján létrejött vagyontárgyak tulajdoni kérdéseit;
c) a szakképesítési követelményekről és a tevékenység ellátásának tárgyi feltételeiről szóló tájékoztatást ;
d) a koncessziós társaság más szolgáltatókkal való együttműködését;
e) a forgalmi és technológiai együttműködési és kölcsönös elszámolási követelményeket.
(2) A koncessziós társaság a koncesszióköteles tevékenységen kívül
a) egyéb postai tevékenységet;
b) hírlap- és könyvterjesztési szolgáltatást;
c)16 távíró és adatátviteli szolgáltatásban való közreműködést;
d)17 nyilvános távbeszélő állomással történő közcélú távbeszélő szolgáltatásban való közreműködést;
e) pénzforgalmi közvetítő szolgáltatást;
f) pénzszállítást;
g) egyéb lakossági szolgáltatást
láthat el a külön jogszabályokban és szerződésben meghatározott feltételek szerint, ez azonban nem ronthatja az alapellátás színvonalát.
(3) A pályázat kiírásában a koncessziós tevékenység folytatásának feltételeként előírható a (2) bekezdés a), c), d), e) pontjában megjelölt tevékenységek végzése.
Közreműködés postai szolgáltatásban
8. § (1) A postai szolgáltató az általa végzett szolgáltatás teljesítéséhez közreműködőt (postamester vagy más megbízott) vehet igénybe. A postamesteri tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben18 állapítja meg.
(2) A közreműködő a postai tevékenységen kívül csak olyan vállalkozásban vehet részt és olyan egyéb tevékenységet folytathat, amely a postai feladatával nem összeférhetetlen.
(3) A miniszter rendeletben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a közreműködő jogszabályban meghatározott ,,posta'', ,,postai'' megjelölés használatára jogosult.
Postai alapellátás
9. § (1) A postai alapszolgáltatásokról az ország minden településén és lakott helyén úgy kell gondoskodni, hogy a szolgáltatások minden munkanapon a forgalom által indokolt mértékben igénybe vehetők legyenek (alapellátás).
(2)19 A 600 főnél kisebb népességszámú települések, valamint lakott helyek alapellátását a szolgáltató állandó postai szolgáltató hellyel, mozgó szolgálattal vagy egyéb, más megfelelő módon (a továbbiakban: postai szolgáltató hely) teljesíti. A szolgáltatónak a postai alapszolgáltatások ellátását a 600 főnél nagyobb népességszámú településen állandó postai szolgáltató helyeken kell teljesíteni. 20 ezer főt meghaladó népességszámú lakosság esetén 20 ezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell működtetni.
(3) A (2) bekezdés második mondatában foglalt feltételektől való eltérést a postai szolgáltató kezdeményezésére – és a települési önkormányzat előzetes egyetértése alapján – a miniszter engedélyezi azzal a megkötéssel, hogy megszüntetett állandó postai szolgáltatóhely esetében a szolgáltatás helyreállítására a szolgáltató – önkormányzati kezdeményezésre – két éven belül köteles.
(4) A miniszter az alapellátás biztosítása érdekében – ideiglenes intézkedésként – meghatározott időre (legfeljebb 2 évre) az arra alkalmas alapszolgáltatást végző szolgáltatót kötelezheti, hogy meghatározott településen alapellátást nyújtson. Koncessziós szolgáltató esetén a kötelezés feltétele, hogy a koncessziós pályázati kiírás és a szerződés tartalmazza az ideiglenes intézkedés lehetőségét. Az ilyen postai szolgáltató az alapszolgáltatást addig az időpontig köteles nyújtani, amíg más szolgáltató a koncessziós szerződés alapján a tevékenységet meg nem kezdi.
(5)20 A szolgáltató a küldeményt vagy annak érkezését közlő értesítőt — a feladóval, illetve a címzettel történő eltérő megállapodás hiányában — a kézbesítőhivatalhoz történő érkezés napján kézbesíti.
Szolgáltatási tevékenységek
10. § (1) A postai szolgáltatás igénybevételére az e törvényben meghatározott feltételekkel bárki jogosult.
(2) A postai szolgáltató a szolgáltatásokról, nyitvatartási idejéről és szolgálati rendjéről a lakosságot — a helyben szokásos módon — tájékoztatja.
(3) A postai küldemények továbbításával kapcsolatos alapvető követelményeket, a postai szolgáltatások kötelező személyi és tárgyi feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.21
11. § (1) Rendkívüli állapot, szükséghelyzet idején, továbbá a postai szolgáltatás teljesítését megakadályozó, el nem hárítható rendkívüli körülmény esetén a Kormány, illetőleg felhatalmazása alapján a miniszter a postai szolgáltatásokat átmenetileg korlátozhatja, vagy szüneteltetheti. Ezt az intézkedést közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a postai szolgáltató ellen kártérítési vagy díjvisszatérítési követelést érvényesíteni nem lehet.
Hatósági engedély és ellenőrzés22
12. § (1)23 A postai szolgáltatás hatósági engedély alapján végezhető.
(2)24 A 4. § (4) bekezdésében említett postai alapszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet hatósági engedély nélkül végezheti tevékenységét.
12/A. §25 (1) A postai hatósági feladatokat a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).
(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány rendeletben állapítja meg.26
13. § (1)27 Hatósági engedélyt az kaphat, aki
a) a jogszabályban előírt képesítési követelményeknek megfelel;
b) rendelkezik a szolgáltatás ellátásához szükséges tárgyi, technikai feltételekkel;
c) üzletszabályzatát, általános szerződési feltételeit stb. (a továbbiakban: üzletszabályzat) jóváhagyásra bemutatja;
d) a kormányrendeletben meghatározott esetekben felelősségbiztosítási szerződést kötött, továbbá
e) alapszolgáltatás körébe tartozó tevékenység esetében érvényes koncessziós szerződéssel rendelkezik.
(2)28 A postai szolgáltató általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: üzletszabályzat) szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal jóváhagyás céljából köteles megküldeni a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet – a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével – 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról.
(3) A hatósági engedély egy vagy több szolgáltatás ellátására együttesen vagy külön-külön is kiadható.
(4)29 A hatósági engedélyt a szolgáltatás helye szerint illetékes postai hatóság, országos, valamint háromnál több megyét magában foglaló régióra szóló koncessziós szolgáltatás esetén az országos illetékességgel rendelkező postai hatóság adja ki.
(5)30 A szolgáltató tevékenységének megkezdését, szüneteltetését, illetve megszűnését a tervezett időpontot megelőzően legalább 30 nappal a székhelye szerint illetékes elsőfokú hatósághoz köteles bejelenteni.
(6)31 A postai szolgáltató által végzett tevékenység engedélyezésének eljárási rendjét és díját a miniszter rendeletben állapítja meg.
(7) A postai alapszolgáltatást végző szolgáltatók által díjlerovásra használt postai bérmentesítő gép, valamint értéklenyomat-készítő és -árusító gépi berendezés abban az esetben alkalmazható, ha annak megfelelőségét az arra feljogosított szervezet tanúsította. A berendezések engedélyezésének műszaki feltételeit és az eljárás rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.
14. § (1)32 A postai szolgáltatások végzését és minőségét az azt ellátó személyeknél és szervezeteknél a hatóság ellenőrzi.
(2) A postai szolgáltatások megfelelősége ellenőrzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A jogosulatlanul nyújtott postai szolgáltatást végzőt a hatóság kötelezi
a) a szolgáltatás abbahagyására, vagy
b) a szolgáltatás utólagos engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.
(4)33 Ha a hatóság az ellenőrzése során az e törvényben, a jogszabályokban, a hatósági engedélyben, a koncessziós szerződésben, illetőleg a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltaktól eltérést észlel,
a) a szolgáltatót – határidő kitűzésével – felhívja az eltérés megszüntetésére,
b) eredménytelen felhívás esetén intézkedik a hatósági engedély vagy jóváhagyás visszavonásáról, illetőleg javaslatot tesz a koncessziós szerződés felbontására,
c) a külön jogszabályban meghatározott szankciókkal él.
(5) A hatóság az engedély visszavonásáról a cégbíróságot értesíti.
(6) Ha a hatósági engedélyt a (4) bekezdés b) pontja alapján visszavonták, a jogerős visszavonó határozat keltétől számított 3 évig újabb szolgáltatási engedély nem adható ki.
Postai szolgáltatási szerződés
15. § (1)34 A postai szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak és az üzletszabályzatnak megfelelő postai küldeményt felvenni, továbbítani és a címzett részére kézbesíteni. A szolgáltató a szerződés megkötését csak a (2)—(3) bekezdésben meghatározott esetekben tagadhatja meg.
(2)35 A postai szolgáltató a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését, illetve teljesítését – amennyiben a megtagadásra vonatkozó ok a teljesítés során jut tudomására – köteles megtagadni , ha
a) a szerződés teljesítése jogszabályba vagy nemzetközi megállapodásba ütközik;
b) a küldemény tartalma az életet, az egészséget, a testi épséget vagy az emberi környezetet nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti;
c) a feltételesen továbbítható küldeményekre vonatkozó előírásoknak a küldemény nem felel meg.
(3)36 A (2) bekezdésben említett küldeményeket, illetve azok feladási feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában határozza meg, és gondoskodik annak közzétételéről.
(4) A szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését, ha
a) a szolgáltatás teljesítését, a 11. § alapján szüneteltetik, vagy azt korlátozzák;
b) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek — tevékenységi körén kívül álló okból — nem állnak rendelkezésre.
(5) A külföldre szóló küldemény felvételekor a szolgáltató köteles a feladató figyelmét felhívni, ha a küldemény tartalma a címzett helye szerinti, és a kezelésben részt vevő ország jogszabálya szerint behozatali tilalom vagy korlátozás alá esik.
16. § (1) A szerződés a küldemény felvételével (átvételével) vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre.
(2) A küldemény felvételének minősül, annak a szolgáltató által rendszeresített levélszekrényben vagy más e célra szolgáló berendezésben való elhelyezése is.
(3)37 A könyvelt küldemények körét a törvény mellékletének 16. pontja tartalmazza. A könyvelt küldemények felvétele a küldeménynek a szolgáltató általi átvételével és az átvétel írásbeli elismerésével jön létre.
(4) A levél és a postacsomag értéknyilvánítással is feladattatható. Az értéknyilvánítás belföldi forgalomban korlátlan, külföldi forgalomban az érdekelt ország által meghatározott — és az üzletszabályzatban közzétett — értékhatárt nem haladhatja meg.
(5) Pénzküldemény felvétele a pénznek a szolgáltató által történő átvételével és a befizetési lap azt tanúsító feladóvevény részének kiadásával jön létre. A befizetési lapnak a szolgáltatónál maradó része könyvelt küldeménynek minősül.
17. § (1) A postai szolgáltatásért járó díjat a küldemény felvételekor kell — az üzletszabályzatban foglaltak szerint — postabélyeggel vagy más igazolt módon leróni, illetőleg pénzben megfizetni. Az üzletszabályzatban meghatározott esetekben a díj a kézbesítéskor is megfizethető.
(2)38 Az államhatalom, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szerveinek levélpostai küldeményei hivatalos iratként az e célra rendszeresített tértivevénnyel, könyvelt küldeményként adhatók fel. Ha jogszabály alapján az irat átvétele olyan határidő számításának alapjául szolgál, amelynek megkezdődéséhez vagy lejártához a jogszabály jogkövetkezményt fűz.
(3) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés nem teljesítése esetében — ideértve a küldemény elveszését is — köteles a fizetett díjat visszatéríteni. A közönséges levélpostai küldemény díját a szolgáltató ilyen esetben sem köteles visszafizetni.
18. § (1) A felvett küldeményeket a szolgáltató köteles biztonságosan továbbítani.
(2) A továbbítás útvonalát és — a légiposta kivételével — módját a szolgáltató választja meg.
19. § (1) A postai küldeményt — a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a címzettnek a feladó által megjelölt helyen (a továbbiakban: cím) kell kézbesíteni. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezet) részére címzett küldemény átvételére a szervezet képviselője jogosult.
(2) A magánszemély címzett, illetve az (1) bekezdésben említett képviselő postai küldemények átvételére másnak is adhat meghatalmazást.
(3) A szolgáltató a magánszemély részére címzett küldeményt — ha a feladó másként nem rendelkezik — helyettes átvevőnek vagy közvetett módon a (4) bekezdésben foglaltak szerint is kézbesítheti.
(4) A szolgáltató a küldeményt a címzett magánszemély helyett az adott címen működő
a) fegyveres szerv;
b) büntetésvégrehajtási és javító intézet;
c) egészségügyi, illetőleg szociális ellátást nyújtó intézet;
d) szálloda, diák- és munkásszálló, üdülő, továbbá
e) a c)—d) pontokban felsoroltakkal jogszabály alapján egy tekintet alá eső szervezet
erre meghatalmazott átvevőjének adja át kézbesítés végett (közvetett kézbesítés).
20. § (1) A feladó által megjelölt cím helyett a küldemény a szolgáltató hivatali helyiségében is kézbesíthető, ha
a) a feladó vagy a címzett úgy rendelkezett, vagy
b) kézbesítéskor a feladó által megjelölt címen átvételre jogosult személy nem tartózkodott, vagy
c) a házhoz kézbesítést nem rendszeresítették, illetve az valamely küldeményfajtára vonatkozóan, érték- és összeghatártól függően korlátozott.
(2) A nem könyvelt küldemény a megjelölt cím helyén felszerelt egyéni vagy csoportos levélszekrénybe is kézbesíthető.
(3) Ajánlott levélpostai küldemény levélszekrény útján akkor kézbesíthető, ha az első kézbesítési kísérlet eredménytelen volt, a címzett részére a küldemény érkezéséről a szolgáltató értesítést hagyott hátra és az abban megjelölt időpontban a kézbesítés ismételten sikertelen volt.
(4) A küldemények kézbesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.39
21. § (1) Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet
a) a szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek kézbesíteni, és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy
b) terhelő díjat a feladó — vagy a címzett — nem fizette meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a szolgáltató a küldeményt a feladástól számított egy évig köteles őrizni a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint.
(3) Ha a megőrzés időtartama alatt a kézbesítésre vagy a visszakézbesítésre nincs lehetőség, a szolgáltató egy év elteltével
a) a küldeményt értékesíti és az ebből származó — a díja, valamint a költségei levonásán felüli — összeget az állam javára befizeti;
b) pénzküldemény esetében az állam javára befizeti;
c) a küldeményben elhelyezett okiratot kiállítójának visszaküldi;
d) a nem értékesíthető küldeményt megsemmisíti.
22. § (1) A szolgáltató a külföldről érkező, valamint a külföldre küldött és előzetes vámeljárás alá nem vont vámköteles küldeményt vámellenőrzésre — a meghatalmazottja jelenlétében — a vámhatóság részére bemutatja.
(2) A külföldről érkező küldeményt a szolgáltató — jogszabály rendelkezése alapján, vagy a címzett kérésére — a kijelölt vámhivatalhoz továbbítja és erről a címzettet értesíti.
(3) A szolgáltató a nem vámkezelhető küldeményt — kivéve, ha a feladó vagy a vámjogszabályok másként rendelkeznek — visszairányítja a feladónak.
Felelősség a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséért
23. § (1) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséért — ideértve a küldemény sérülését, tartalomhiányát és elveszését is — az e törvényben meghatározott kivételekkel a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti felelősséggel tartozik. Nemzetközi forgalomban a nemzetközi szerződések szabályai az irányadók.
(2) Postautalvány-szolgáltatás keretében teljesített be- és kifizetésekkel kapcsolatban a szolgáltató felelőssége az okirattal bizonyíthatóan el nem számolt összeg erejéig terjed.
(3) A szolgáltató tevékenységi körében az üzletszabályzatában, vagy külön szerződési kikötéssel a jogszabályban foglaltaknál szigorúbb felelősségi szabályokat vállalhat.
(4) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződésen kívül okozott kárért, valamint a szándékosan, súlyos gondatlansággal és bűncselekménnyel okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
24. § (1) Nem felel a szolgáltató a postai szolgáltatások körében
a) a közönséges levélpostai küldemény téves kézbesítéséből, elvesztéséből, sérüléséből vagy megsemmisüléséből eredő kárért;
b)40 a szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kárért, kivéve a ,,Gyorsan romló'' különszolgáltatással feladott postacsomagban keletkezett értékcsökkenést;
c) ha a kárt a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, vagy elégtelen címzés okozta;
d) ha a kár a szolgáltató működési körén kívül álló elháríthatatlan okból keletkezett.
(2) Közvetett kézbesítés esetén a szolgáltató felelőssége a küldemény átadásával az átvevőre száll át. Az átvevő a címzettel szemben a polgári jog általános szabályai szerint felel.
A kártérítés mértéke
25. § (1) A szolgáltató csak a küldeményben beállott értékcsökkenést köteles megtéríteni a (2)—(5) bekezdés szerint.
(2) Kártérítési átalányt köteles a szolgáltató fizetni
a)41 értéknyilvánítással feladott levél és postacsomag elveszése, megsemmisülése esetén;
b) a biztosított ajánlott levélpostai küldemény, továbbá az ajánlott levélpostai küldemény, távmásolat és postacsomag elveszése, megsemmisülése esetén.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott küldemények esetében a kártérítési átalány összege a feladó által közölt értéknyilvánításnak felel meg. Ugyancsak ez az összege a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott küldemények sérülése miatt fizetendő kártérítés felső határának.
(4) A kártérítési átalány mértéke
a) biztosított ajánlott küldemény esetén a biztosítási díjminimum százszorosa;
b) ajánlott küldemények esetén az ,,Ajánlott'' különszolgáltatás díjának hússzorosa;
c) a távmásolat díjának kétszerese belföldi forgalomban;
d) a postacsomag súlydíjának húszszorosa.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt küldemények sérülése esetén fizetendő kártérítés mértékének felső határa a (4) bekezdésben meghatározott összegnek felel meg.
26. § (1) A szolgáltatóval szembeni kártérítési igény a 23. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a feladástól számított 15 naptól kezdődő egy év alatt elévül.
(2) A szolgáltató a szolgáltatási díjat a kézbesítéstől számított egy éven belül követelheti.
Titoktartás
27. § (1) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés teljesítése során, vagy azzal összefüggésben tudomására jutott levéltitkot, magántitkot, üzleti és üzemi titkot köteles megtartani, valamint a személyes adatok titokban maradásáról gondoskodni.
(2) A titoktartási kötelezettség a szolgáltatót, tagját, alkalmazottját, továbbá bárkit, aki a postai szolgáltatással kapcsolatban magántitok, vagy személyes adatok birtokába jut, egyaránt terheli és megszegéséért a jogszabályok szerint felelősséggel tartozik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony megszűnése után is terheli.
28. § (1) Titoktartási kötelezettség alapján a szolgáltató — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével —
a) a zárt postai küldeményt nem bonthatja fel;
b) a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, továbbításhoz, illetőleg kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és mértékben tanulmányozhatja;
c) a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot — a küldemény feladója, címzettje, illetve átvételre jogosultja kivételével — mással nem közölheti;
d) a küldeményt tartalmának megismerése céljából másnak át nem adhatja;
e) a feladó, a címzett és az átvételre jogosult kivételével a szolgáltatás teljesítéséről másnak tájékoztatást nem adhat.
(2) A szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha
a) a küldeményt a címzés hiányosságai miatt nem lehet kézbesíteni (visszakézbesíteni) és a kézbesítéshez a címzett vagy a feladó címének megismerése szükséges;
b) a küldemény csomagolása, burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében ez indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással ez nem oldható meg.
(3) A szolgáltató a postai küldeményt a vámhatóságnak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételekkel köteles átadni.
(4) A küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. Ha bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van (a feladó neve és címe ismert) a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.
(5)42 A postai küldemények lefoglalására, visszatartására és zár alá vételére a büntető-, valamint a szabálysértési eljárás, azon csomagküldemények esetében továbbá, amelyekről a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan valószínűsíthető, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaznak, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szabályai az irányadóak.
(6)43 A külön törvényben44 meghatározott engedély alapján a szolgáltató köteles a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazását lehetővé tenni.
Ingatlanhasználati jogok
29. § (1) A településrendezési és településfejlesztési tervekben a postai alapszolgáltatási célt szolgáló épületek és létesítmények elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
(2)45 Postai alapszolgáltatást ellátó létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezése céljából a szolgáltató jogosult az ingatlan időleges használatára (Ptk. 108. §), az ingatlanra az említett célból a szolgáltató javára szolgalmi vagy más használati jog is alapítható (Ptk. 171. §).
(3) A postai alapszolgáltatás céljait szolgáló postai berendezések közterületen való elhelyezése, továbbá az azok létesítése és javítása során szükséges területhasználat közterülethasználati és a területfelhasználási díját az illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete mérsékelheti, vagy elengedheti.
A postai tevékenység állami irányítása
30. § (1) A Kormány jóváhagyja a postai tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére kidolgozott országos programokat.
(2) A miniszter
a) a postai tevékenységek fejlesztésére koncepciókat és programokat dolgoz ki;
b) a kidolgozott koncepciók, programok alapján gondoskodik ezek megvalósításának szervezeti feltételeiről;
c) gondoskodik a postai alapszolgáltatások működtetéséről, a postai alapellátás biztosításáról;
d) gondoskodik a postai tevékenységek műszaki és forgalmi egységének biztosításáról;
e) szabványosítással, műszaki előírások útján, kutatási, fejlesztési tevékenységgel gondoskodik a postai szolgáltatások színvonalának javításáról,
f) irányítja a postai államigazgatási feladatok ellátását,
g) gondoskodik a 11. §-ban meghatározott intézkedések megtételéről,
h)46 jóváhagyja az éves bélyegkibocsátási tervet.
(3) A nemzetközi postai szervezetekben a miniszter látja el a Magyar Állam képviseletét, illetőleg gondoskodik a képviselet ellátásáról.
31. § (1) A postai alapszolgáltatás [4. § (1) bekezdés] működtetését szolgáltatási színvonalának fenntartását és fejlesztését — szükség esetén — állami eszközökkel is biztosítani kell.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében köteles rendszeresen figyelemmel kísérni a postai alapszolgáltatások ellátásának helyzetét és annak biztosítása érdekében a Kormány részére javaslatokat tenni. Az éves állami költségvetés tárgyalásakor a miniszter indokolt esetben tájékoztatja az Országgyűlést, hogy a postai alapellátás feltételei rendelkezésre állnak-e és milyen intézkedések szükségesek.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
32. § (1)47 A postakürt jelvény használatára kizárólag az állami postai szolgáltató jogosult.
(2) A postai alapszolgáltatást ellátó szervezet a dolgozói részére — a miniszter jóváhagyásával — formaruhát rendszeresíthet.
(3)48
(4) A törvény hatálybalépésével a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó postai tevékenységre kiadott engedély érvényét veszti. Ilyen tevékenység a továbbiakban csak pályázat kiírása és elnyerése alapján gyakorolható.
(5) A 9. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést a törvény hatálybalépését követő, illetve az igényfelmerüléstől számított két éven belül, folyamatosan kell végrehajtani.
33. § A törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti rendelkezések megállapításáról külön törvény49 rendelkezik.
Melléklet az 1992. évi XLV. törvényhez
meghatározása
A törvényt az Országgyűlés az 1992. június 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. június 29. Az 1993: LXII. törvény 27.§-ának (1) bekezdése értelmében a törvény 1993. július 1-jével lépett hatályba. Végrehajtására lásd a 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendeletet. A törvényt a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, 2001. december 23. napjával.
A 2. § (2) bekezdésnek b) pontja az 1996: XLIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdésnek c) pontját az 1996: XLIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (3) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését az 1996: XLIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (5) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (7) bekezdését az 1996: XLIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az addigi (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatta.
A 3. § (1) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.
A 2000: LXXXIX. törvény 2.§-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § az 1996: XLIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.
A 6. § (4) bekezdését az 1996: XLIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. § (2) bekezdésének c) pontja az 1996: XLIX. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdésének d) pontja az 1996: XLIX. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Végrehajtására lásd a 133/1993. ( IX. 29.) Korm. rendeletet.
A 9. § (2)-(4) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § eredetileg (3) bekezdésének számozását az 1996: XLIX. törvény 5. §-ának (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.
Végrehajtására lásd a 133/1993. ( IX. 29.) Korm. rendeletet.
Az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. §-t az 1996: XLIX. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.
A 13. § (1) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése az 1997: LXV. törvény 23. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (2) bekezdése, valamint 15. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (5) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (6)-(7) bekezdését az 1996: XLIX. törvény 8. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 14. § (1)-(3) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4)-(6) bekezdését az 1996: XLIX. törvény 9. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 15.§ (1) bekezdésének első mondata az 1996: XLIX. törvény 10.§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15.§ (2) bekezdésének első mondata az 1996: XLIX. törvény 10.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15.§ (3) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 10.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdésének utolsó mondatát az 1995: LX. törvény 33. §-ának (2) bekezdése iktatta szövegbe.
Végrehajtására lásd a 133/1993. ( IX. 29.) Korm. rendeletet.
A 24. § (1) bekezdésnek b) pontja az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdésnek a) pontja az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 28. § (5) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 277. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28.§ (6) bekezdése az 1994: XXXIV. törvény 108.§-ával megállapított szöveg.
Lásd az 1994: XXXIV. törvény VII. fejezetét.
A 29. § (2) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § (2) bekezdésének h) pontját az 1996: XLIX. törvény 12. §-a iktatta a szövegbe.
A 32. § (1) bekezdése az 1996: XLIX. törvény 13. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.
A 32. § (3) bekezdését az 1996: XLIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Lásd az 1993 LXII. törvény 27. §-ának (1) bekezdését: 1993. július 1.
A melléklet 1-7. pontja az 1996: XLIX. törvény 14. §-ával, valamint mellékletével megállapított szöveg.
A melléklet 9. pontja az 1996: XLIX. törvény 14. §-ával, valamint mellékletével megállapított szöveg.
A melléklet 15/a) pontja az 1996: XLIX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 16. pontja az 1996: XLIX. törvény 14. §-ával, valamint mellékletével megállapított szöveg.