Kifejezéskereső
46/1992. (III. 13.) Korm. rendelet
a könyvvizsgálat rendjéről
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 94. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
A könyvvizsgálat
1. §
(1) A könyvvizsgálat a vállalkozó által — a számviteli törvény (a továbbiakban: Tv.) előírásai szerint — elkészített és a Tv. 72. §-ának (1) bekezdése alapján közzéteendő éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg (a továbbiakban: éves beszámoló) felülvizsgálata, annak megállapítása céljából, hogy az a Tv. előírásai alapján megbízható és valós összképet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
(2) A könyvvizsgálatba tartozik e rendelet alkalmazása szempontjából:
a) a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet megbízhatóságának, szabályszerűségének vizsgálata, a mérleg hitelesítése, a Tv. és a társasági szerződés (alapszabály) betartásának ellenőrzése, az éves beszámoló véleményezése;
b) az a) pontban foglaltakhoz kapcsolódóan a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése;
c) a konszolidált (összevont) éves beszámoló vizsgálata és hitelesítése.
(3) Könyvvizsgálat továbbá a gazdasági társaságok alakulásakor a megalakuláshoz rendelkezésre bocsátott nem pénzbeni betét értékének ellenőrzése, a vállalatok, a szövetkezetek, a gazdasági társaságok átalakulásakor készítendő mérleghez szükséges értékelés, illetve a vagyonmérleg vizsgálata, a szükséges üzleti-, illetve cégértékszámítások és a vállalkozások felszámolásakor készített mérlegek vizsgálata, mindezek ellenőrzése, véleményezése, hitelesítése.
A könyvvizsgálattal megbízható személyek tevékenységének engedélyezése
2. §
(1) Az 1. § szerinti könyvvizsgálatot, vagy más jogszabály alapján a könyvvizsgálat keretébe tartozó tevékenységet csak olyan személy folytathat, aki erre jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) Könyvvizsgálói tevékenység folytatására a pénzügyminiszter ad engedélyt, ha a kérelmező a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.
(3) Könyvvizsgálói tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a természetes személy kap, aki
a) okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik;
b) az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzését megelőzően vagy azt követően számviteli, pénzügyi, ellenőrzési munkakörben eltöltött hatéves a 6. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített feltétel esetén négyéves szakmai gyakorlatot igazol, és
c) büntetlen előéletű.
(4) A pénzügyminiszter a könyvvizsgálói tevékenység folytatásához szükséges engedély megadását azon személy esetében, aki az okleveles könyvvizsgálói képesítését a kérelmét megelőző öt évnél régebben szerezte meg, gyakorlati alkalmassági vizsga letételéhez kötheti.
(5) A könyvvizsgálói engedély öt évre szól, amely kérelemre, az 5. §-ban foglaltak szerint, újabb öt évre — többször is — megújítható.
A Könyvvizsgálói Igazolvány
3. §
(1) A könyvvizsgálói engedély akkor válik érvényessé, ha a kérelmező a (2) bekezdés szerinti eskü szövegét aláírja.
(2) A kérelmezőnek a következő szövegű esküt kell aláírásával megerősítenie:
(3) A könyvvizsgálói engedély meglétét és az eskü letételét tanúsító Könyvvizsgálói Igazolványt a Pénzügyminisztérium adja ki.
(4) A bejegyzett könyvvizsgálók névsorát a pénzügyminiszter minden évben január 31-ig a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.
(5) A Könyvvizsgálói Igazolvánnyal rendelkezőkről — a pénzügyminiszter megbízásából — a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Könyvvizsgálói Névjegyzéket vezet.
(6) A Könyvvizsgálói Igazolvánnyal rendelkező személy a ,,bejegyzett könyvvizsgáló'' címet használhatja.
A könyvvizsgálói engedély visszavonása
4. §
(1) A pénzügyminiszter a Könyvvizsgálói Igazolványt visszavonja, ha a könyvvizsgáló alkalmatlanná vagy méltatlanná vált a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, illetőleg ha olyan körülmény merül fel, amely a könyvvizsgálói engedély megadását kizárná.
(2) A Könyvvizsgálói Igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót az évenként közzéteendő névsorból törölni kell, ha
a) a könyvvizsgáló kéri;
b) a könyvvizsgáló elhalálozott.
(3) A 4. § (1) bekezdése alapján a Könyvvizsgálói Igazolvány visszavonásáról a pénzügyminiszter — a könyvvizsgáló súlyos kötelességmulasztásának megállapítása esetén — a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által létrehozott Etikai Bizottság meghallgatását követően dönt.
A könyvvizsgálói engedély megújítása
5. §
(1) A pénzügyminiszter a bejegyzett könyvvizsgáló kérelmére megújítja a könyvvizsgálói engedélyt:
a) ha a bejegyzett könyvvizsgáló igazolja, hogy a lejárt Könyvvizsgálói Igazolvány érvényességi ideje alatt az 1. § szerinti könyvvizsgálatot rendszeresen végzett, és
b) igazolja, hogy az eltelt időszak alatt nem merült fel olyan körülmény, amely a 2. § (3) bekezdése szerinti könyvvizsgálói engedély megadását kizárná.
(2) Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgáló az engedély megújítását megelőző öt évben nem folytatott rendszeres könyvvizsgálói tevékenységet, a pénzügyminiszter a könyvvizsgálói engedély megújítását gyakorlati alkalmassági vizsga letételéhez köti.
Az okleveles könyvvizsgálói képesítés
6. §
(1) Okleveles könyvvizsgálói képesítést az a természetes személy kaphat, aki
a) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik;
b) az okleveles könyvvizsgálói képesítés első szakvizsgája előtt négy év számviteli, pénzügyi, ellenőrzési munkakörben végzett tevékenységet igazol, vagy
c) az okleveles könyvvizsgálói képesítés első szakvizsgája előtt bejegyzett könyvvizsgáló irányítása mellett hároméves könyvvizsgálói gyakorlatot igazol, továbbá
d) az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgákat a pénzügyminiszter által e célra létrehozott bizottság előtt leteszi.
(2) Az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgáknak különösen a következő szakterületekre kell kiterjednie:
a) a könyvvizsgálat (illetve a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályi előírások, a belső ellenőrzés) és a vállalati információs rendszerek (a számítástechnika alkalmazása);
b) a számvitel rendszere (a számvitel elmélete és gyakorlata), az éves beszámolók rendszere (elemzése, közzététele), a könyvvitel rendje (a vezetői számvitel, a controling);
c) a vállalati és a nemzetgazdasági pénzügyek (az állami költségvetés, a banküzemtan, a devizagazdálkodás, a vámjog, a biztosításjog, az értékpapír-forgalmazásra vonatkozó szabályok);
d) a jogi ismeretek azon részei, amelyek szorosan kapcsolódnak a könyvvizsgálói tevékenységhez (az adójog, a társasági jog, a polgári jog, a munkajog, a társadalombiztosítási jog, az értékpapírjog, a váltójog, a csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó jogszabályok).
A könyvvizsgálói engedély megadásának feltételei
a társaságok számára és annak visszavonása
7. §
(1) A könyvvizsgálói tevékenység végzésére az a szövetkezet, gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) kap engedélyt
a) amelynek tevékenységi körében a könyvvizsgálat megjelölésre kerül;
b) amelynek keretében a Könyvvizsgálói Névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek végzik a könyvvizsgálói tevékenységet;
c) amelynek tagjai, alkalmazottai vagy vezető tisztségviselői között a bejegyzett könyvvizsgálók vannak többségben.
(2) A társaság engedélye öt évre szól, amely kérelemre az (1) bekezdés szerinti feltételek figyelembevétele alapján újabb öt évre — többször is — megújítható.
(3) Az engedélyt a pénzügyminiszter adja ki. Az engedéllyel rendelkezők névsorát évente — a 3. § (4) bekezdésében meghatározott névsorral együtt — a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni.
(4) A könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező társaságokról — a pénzügyminiszter megbízásából — a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Névjegyzéket vezet.
(5) A pénzügyminiszter törli a társaságot a Névjegyzékből, ha az nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(6) A társaság a bejegyzés alapjául szolgáló körülményeiben beállt változást haladéktalanul közölni köteles.
A társaság nevében történő hitelesítés
8. §
A könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező társaság nevében is csak a természetes személyként bejegyzett könyvvizsgáló hitelesítheti az éves beszámolót, írhatja alá a könyvvizsgálói jelentést.
Külföldi könyvvizsgáló bejegyzésének
feltételei
9. §
(1) Nem magyar állampolgár, ha más ország könyvvizsgálói nyilvántartásában szerepel, akkor kaphat könyvvizsgálói tevékenység folytatására engedélyt, ha a pénzügyminiszter által előírt alkalmassági vizsga keretében tanúságot tesz a magyar jogszabályok ismeretéről. A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő szervezet könyvvizsgálói engedélyt nem kaphat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi könyvvizsgálónak az engedély megadása akkor lehetséges, ha azzal az állammal, ahol a külföldi könyvvizsgálót a könyvvizsgálói nyilvántartásba bejegyezték, vagy a külföldi honossága, illetve állandó lakóhelye szerinti állammal olyan nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat áll fenn, amely a magyar könyvvizsgálónak azonos elbírálást biztosít.
(3) A viszonossági gyakorlatról a pénzügyminiszter az igazságügyi miniszterrel egyetértésben nyilatkozik.
A könyvvizsgáló függetlensége
10. §
(1) A könyvvizsgálót a könyvvizsgálati tevékenysége körében megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja.
(2) A könyvvizsgáló nem láthat el könyvvizsgálati tevékenységet, ha az — az 1991. évi XVIII. törvény 73. § (3) bekezdés szerint — összeférhetetlen, vagy a könyvvizsgáló bármely egyéb oknál fogva elfogult.
Átmeneti rendelkezések
11. §
(1) Az 1991. december 31-ig bejegyzett könyvvizsgálók tevékenységüket engedélyük érvényességi idejének lejártáig folytathatják. Ezt követően a megújítást e rendelet szerint lehet kérni.
(2) A könyvvizsgálói tevékenységet folytató társaságok a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek 1994. december 31-ig tehetnek eleget.
Záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 56/1988. (XII. 24.) PM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja, 2. §-a, 8. § (1) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az okleveles könyvvizsgálói szakvizsgák részletes szabályait, a Könyvvizsgálói Igazolvány megadásának technikai feltételeit a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
