Kifejezéskereső
7/1992. (V. 19.) BM rendelet
a polgári védelemről szóló 15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet végrehajtásáról1
A polgári védelemről szóló 15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 24. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem:
A polgári védelmi kötelezettség teljesítésének rendje
1. §
(1) A polgári védelmi kiképzés alapképzésből és továbbképzésből áll. A polgári védelmi kiképzés tananyagát a polgári védelem országos parancsnoka határozza meg.
(2) A polgári védelmi kiképzést évente 12 órát meg nem haladó időtartamban, a polgári védelmi gyakorlatot egy alkalommal (legfeljebb 8 órai időtartammal) a polgári védelmi szervezetek vezető és beosztott állománya részére lehet elrendelni.
(3) A polgári védelmi gyakorlatot a belügyminiszter vagy az általa megbízott polgári védelmi vezető, a kiképzés során elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása, valamint a polgári védelmi szervezetek egymással, illetőleg a lakossággal és más szervekkel (szervezetekkel) való együttműködésének gyakorlása vagy ellenőrzése céljából rendelheti el.
(4) A katasztrófák hatásai elleni védekezésre való polgári védelmi felkészítés (kiképzés) a munkaviszonyban állók részére munkavédelmi oktatás keretében, a munkaviszonyban nem állók részére lakossági tájékoztatással történik.
2. §
(1) A polgári védelmi szolgálatot békeidőszakban — ideiglenes jelleggel — a katasztrófák esetén a károk kiterjedésének megelőzésére, illetőleg azok hatásainak csökkentésében, a mentésben (mentesítésben), az elsősegély-nyújtásban, a károk felszámolásában való közreműködés érdekében, továbbá a mentéssel összefüggő halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, ellátás, átmeneti elhelyezés) végrehajtására lehet elrendelni. A polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására rendkívüli állapot idején kerül sor.
(2) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat teljesítését a területileg illetékes köztársasági megbízott vagy polgármester rendeli el. [R. 17. § (2) bek. b) pont, 18. § (3) bek. h) pont.]
(3) A polgári védelmi szolgálat ellátásának elrendelése esetén a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeknek feladataik ellátására való felhívását, illetőleg berendelését (riasztását), továbbá részükre adott utasítások teljesítését a polgári védelmi tervek alapján kell megszervezni és végrehajtani.
(4) A polgári védelmi szolgálat ellátására való felhívás szóbeli közléssel (hangosbemondó, távbeszélő, hírvivő útján) vagy névre szóló írásbeli értesítéssel történhet.
(5) A fegyveres erőknél, a rendőrségnél, a polgári nemzetbiztonsági szerveknél, a büntetésvégrehajtás szerveinél, a tűzoltóságnál, valamint a vám- és pénzügyőrségnél alkalmazásban álló polgári személyek polgári védelmi szolgálat teljesítésére munkáltatójuk által vehetők igénybe.
3. §
(1) Azokról a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyekről, akik polgári védelmi szervezet tagjai, nyilvántartást kell vezetni és nyilvántartásba vételük alkalmával igazolvánnyal kell ellátni (1. számú melléklet).
(2) A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy által bejelentett adatváltozást a nyilvántartásban és az igazolványon át kell vezetni.
4. §
(1) A polgári védelmi kötelezettséget önkéntesen elvállaló személy jogai és kötelezettségei — a vállalás mértékéig — a polgári védelmi kötelezettség alatt állókéval azonosak.
(2) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a polgári védelem területi szervezeteibe való beosztás az önvédelmi szervezetekbe való beosztást, a lakóhely szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelőzi.
5. §
A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célokra használt járműveket és egyéb technikai eszközöket, valamint létesítményeket a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető — a ,,Magyar Köztársaság Polgári Védelme'' feliratú — jelével el kell látni (2. számú melléklet).
A települések polgári védelmi besorolásának szabályai
A polgári védelmi követelmények és irányelvek
7. §
(1) A nukleáris létesítmény (atomerőmű, kutató- és oktatóreaktor, kritikus és szubkritikus rendszer, radioaktív hulladéktároló), továbbá az anyagi javak (élelmiszer, ivóvíz, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek) a gyógy- és kötszerkészletek előállítására és tárolására szolgáló létesítmények helykijelölésével, létesítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos engedélyezési eljárás során — a polgári védelmi követelmények érvényesítése érdekében — a polgári védelmi szervek közül a megyei parancsnokságok I. fokon, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: PVOP) II. fokon szakhatóságként jár el.
(2) A nukleáris létesítményben olyan riasztórendszert kell kialakítani, amely alkalmas a veszélyeztetett körzetben lévő lakosság és polgári szervek riasztására. Ennek érdekében
a) az atomerőmű által veszélyeztetett körzet (30 km sugarú körön belüli terület) településein biztosítani kell a riasztórendszer teljes kiépítését és a riasztóberendezések központi vezérlését;
b) az egyéb nukleáris létesítmény által veszélyeztetett területeken (kutató- és oktatóreaktorok esetében 3 km sugarú körön belül; kritikus és szubkritikus rendszer, valamint radioaktív hulladéktároló esetében 1 km sugarú körön belül) meg kell teremteni a lakosság riasztásának technikai feltételeit.
(3) A nukleáris létesítményben biztosítani kell a területileg illetékes polgármester, emellett az atomerőműben a köztársasági megbízott azonnali értesítésének és tájékoztatásának műszaki-technikai feltételeit.
(4) Az atomerőmű által veszélyeztetett körzetben biztosítani kell a környezeti elemek (levegő, talaj, felszíni vizek, növényzet) sugárterhelésének folyamatos ellenőrzését.
(5) Az atomerőmű által közvetlenül (9 km sugarú körön belüli) veszélyeztetett körzetben biztosítani kell a lakosság egyéni légzésvédő eszközzel történő teljes körű ellátását, valamint meg kell tervezni a lakosság kitelepítését.
(6) A nukleáris létesítmény által veszélyeztetett területeken az anyagi javak (élelmiszer-, ivóvíz-, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek, valamint az állatállomány) megelőző radiológiai védelmét a fokozott veszélyeztetettségre figyelemmel kell megvalósítani.
(7) A nukleáris létesítmény által közvetetten veszélyeztetett területen — az esetleges nukleáris baleset következményeinek csökkentése érdekében — a lakosság kitelepítésére, az elsősegélynyújtási feladatok ellátására, továbbá a személy-, anyag- és gépjármű-mentesítésre polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni.
(8) A közvetlenül veszélyeztetett területen kívül települt — radiológiai mentesítésre alkalmas — létesítményeket (köztisztasági és üzemi fürdők, mosodák, gépjárműmosók és szervizek) — kivéve a létfenntartásához szükséges alapvető termékeket előállító és forgalmazó szervezeteket, a kórházakat, az egészségügyi-, a szociális és gyermekintézményeket — tervezni kell személy-, anyag- és gépjármű-mentesítésre.
(9) A radioaktív anyagok közúti, vasúti, légi és vízi úton történő szállítására a nemzetközi egyezményekben meghatározott sugárvédelmi és biztonsági előírások az irányadók.
8. §
(1) Az anyagi javak (élelmiszer-, ivóvíz-, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek, az állatállomány) valamint a gyógy- és kötszerek megelőző radiológiai, biológiai és vegyi (a továbbiakban: rbv.) védelmének célja, hogy mind elemi csapások és ipari szerencsétlenségek esetén, mind rendkívüli időszakban biztosított legyen a lakosság alapvető ellátása.
(2) A létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen alapvető élelmiszert és ivóvizet termelő, előállító és raktározó vagy alapvető ellátást biztosító üzemet, raktárt, vízművet lehetőleg a sorolt település beépített területén kívül kell telepíteni.
(3) Az élelmiszeripari, kereskedelmi és vízgazdálkodási építményeket és műtárgyakat építészetileg úgy kell kialakítani, hogy azok zártak vagy zárttá tehetők legyenek.
(4) A létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen alapvető élelmiszerek és az ivóvíz termelési, gyártási, raktározási és forgalmazási technológiáinak kialakításánál biztosítani kell a rendszer zártságát, illetve utólagos kialakításának előfeltételeit, továbbá a feldolgozási folyamatban résztvevő anyagok rbv. ellenőrzésének és mentesítésének feltételeit.
(5) A csomagolóanyagok és -eszközök, illetőleg új csomagolási módszerek bevezetésénél a vonatkozó szabványokban érvényesíteni kell az rbv. védelem követelményeit, biztosítani kell, hogy elemi csapás, ipari katasztrófa esetén, illetőleg fegyveres összeütközés időszakában a szennyeződött (károsodott) területen fogyasztásra csak védőburkolattal ellátott élelmiszerek kerüljenek.
(6) A szennyeződött (károsodott) területeken biztosítani kell az élelmiszer, az ivóvíz, a takarmány stb. rendszeres rbv. ellenőrzésének kiterjesztését.
(7) A közegészségügyi és járványügyi előírásokban rögzíteni kell az rbv. minősítés alapját képező szennyezettségi határértékeket.
(8) Az anyagi javak rbv. ellenőrzését a polgári szervek felügyelete alatt működő intézmények köréből kijelölt mérőállomások látják el.
A polgári védelmi szervezetek létrehozásának, felkészítésének, anyagi-technikai ellátásának
és működésének szabályai
9. §
(1) Az elemi csapások és ipari szerencsétlenségek (a továbbiakban együtt: katasztrófák) következményeinek elhárításában való közreműködésre, valamint a támadó fegyverek hatásai elleni védekezés érdekében azoknak a feladatoknak ellátására, amelyek más szervezetek (rendőrség, tűzoltóság stb.) rendeltetésszerű tevékenysége keretében nem biztosítható, a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok köréből [Hvt. 47. § (2) bek.] területi polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni.
(2) A polgári védelmi szakfeladatok — amelyek ellátására polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni — a következők:
a) a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása, az arra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése, továbbá a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása, illetőleg értesítése;
b) a polgári védelmi szervek és szervezetek közötti hírkapcsolatok biztosítása;
c) a veszélyeztetett területről az állampolgárok átmeneti kitelepítése (kimenekítése), továbbá a kitelepítéssel-befogadással összefüggő szállítás, elhelyezés és ellátás biztosítása;
d) a lakosság kitelepítésével kapcsolatos elsősegélynyújtási feladatok ellátása, a megsérült személyek összegyűjtése, a sebesült gyűjtőhelyig, az orvosi segélyhelyig és a kórházig járművel történő szállítása, továbbá a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása;
e) a megelőző műszaki intézkedések végrehajtása, az épület és műszaki károk csökkentése, felszámolása, az épület-, közmű- és egyéb anyagi károk szükség szerinti helyreállítása és mentése, a romok által betemetett óvóhelyeken rekedtek felkutatása, mentése;
f) az óvóhelyek (szükségóvóhelyek) létesítése, fenntartása, azok rendeltetésszerű használatának, valamint az óvóhelyen való tartózkodási szabályok betartásának biztosítása;
g) az rbv. felderítés végrehajtása, a szennyezett (fertőzött) személyek, anyagok és létesítmények rbv. ellenőrzése, mentesítése (fertőtlenítése), a polgári védelmi szervezetek rbv. biztosítása, továbbá a nem mentesíthető anyagok összegyűjtése és megsemmisítése;
h) a kárelhárításban közreműködő polgári védelmi szervezetek élelmiszerekkel, gyógyászati anyagokkal, üzemanyaggal, mentesítő anyaggal, valamint tartalék- és pótalkatrészekkel történő ellátása;
i) a fővárosi METRÓ életvédelmi létesítményként alkalmazható szektoraiban a kollektív védelem feltételeinek biztosítása;
j) a környezet, valamint az anyagi javak rbv. szennyezettségének mérése, a kialakult helyzet értékelése és a lakosság, illetve a vezető szervek tájékoztatásához szükséges adatok biztosítása.
(3) A polgári védelem területi és önvédelmi szervezeteinek szervezeti felépítését, felszerelését és anyagi-technikai ellátásának mértékét — az érintett minisztériumokkal egyeztetett — külön állománytábla határozza meg.
10. §
(1) A települések polgári védelmi sorolása figyelembevételével a terület veszélyeztetettségétől függően a területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáról a polgármester határoz.
(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szervezetbe történő beosztására — a szakmai képzettség és egészségügyi alkalmasság figyelembevételével — a területileg illetékes polgármester, polgári szerv esetében (önvédelmi szervezetnél) annak vezetője rendelkezik.
(3) Polgári védelmi szervezetbe csak azokat az állampolgárokat lehet beosztani, akik a település (község, város, fővárosi kerület) területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, vagy az ezek területén működő polgári szerveknél munkaviszonyban állnak.
(4) A területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért és alkalmazásuk feltételeinek biztosításáért a polgármester, az azokba beosztott állampolgárok nyilvántartásba vételéért, igazolvánnyal történő ellátásáért a körzeti polgári védelmi parancsnokság felelős.
11. §
(1) A polgári védelem területi és önvédelmi szervezeteit — alapvetően a helyi veszélyforrások által okozható — katasztrófák hatásai elleni védekezésben való közreműködésre kell felkészíteni. Kiképzésük keretében az egyes szervezetek állományának el kell sajátítani azokat az ismereteket, amelyek egyrészt egyéni védelmüket, másrészt alaprendeltetésükből fakadó feladatik [9. § (2) bek.] ellátását biztosítják.
(2) A szakkiképzés tananyagait, az ehhez szükséges tankönyveket, központi anyagokat és oktatási segédleteket a PVOP biztosítja.
(3) A területi polgári védelmi szervezetek vezető állományát a Polgári Védelem Országos Vezetőképző Intézetében (a továbbiakban: PV OVKI), illetve a területi kiképzőbázisokon, a beosztottállományt lakóhelyén, illetőleg munkahelyén kell felkészíteni.
12. §
(1) A területi polgári védelmi szervezetek külön norma szerint (állománytáblában) meghatározott felszereléseinek és eszközeinek beszerzését és elosztását, valamint azok karbantartásának (üzemben tartásának) és pótlásának költségeit a PVOP tervezi.
(2) A gépjárművek, műszaki munkagépek és technikai eszközök polgári védelmi célokra való felhasználásával kapcsolatos adatszolgáltatást, nyilvántartást és igénybevételt külön jogszabály rendezi.
13. §
(1) A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését közvetlen veszély esetén a polgármester — a köztársasági megbízott4 utólagos tájékoztatásával — rendelheti el.
(2) Kivételes esetekben (pl.: ipari balesetek határon túli terjedése) az ország nagyobb területét fenyegető veszély fennállásakor az egyes területi polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezésére a polgári védelem országos parancsnoka — a belügyminiszter felhatalmazása alapján — intézkedést adhat ki.
(3) A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazását a belügyminiszter rendelkezése alapján a köztársasági megbízott5, a köztársasági megbízott intézkedésére a polgármester rendeli el.
(4) A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazását halaszthatatlan esetben — a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával — a köztársasági megbízott6, illetőleg a köztársasági megbízott utólagos tájékoztatásával a polgármester rendelheti el.
(5) A területi polgári védelmi szervezetek működését helyi szinten a polgármester, területi (megyei, regionális) szinten a köztársasági megbízott7 vagy az általa kijelölt személy irányítja.
A polgári védelmi munkakör betöltéséhez szükséges képesítés követelményei
14. §
(1) Polgári védelmi munkakörnek kell tekinteni a polgári szervnél főállásban, másodállásban, mellékfoglalkozásként vagy megbízás alapján végzett polgári védelmi tevékenységet.
(2) A polgári védelmi munkakör betöltéséhez legalább középiskolai végzettség, a polgári védelmi tanfolyam elvégzése és szakvizsga letétele szükséges.
(3) Ha a polgári védelmi munkakört betöltő személy a munkaviszony létesítésekor polgári védelmi szakvizsgával nem rendelkezik, a munkáltató intézkedése szerint a munkaviszony kezdetétől számított egy éven belül köteles a polgári védelmi tanfolyamra jelentkezni és három éven belül a szakvizsgát letenni.
(4) Polgári védelmi szakképzettségnek minősül a PV OVKI vagy jogelődje nappali, levelező vagy kihelyezett tagozatán e rendelet hatálybalépése előtt elvégzett tanfolyam.
(5) A polgári védelmi szakvizsgát a PV OVKI vagy az erre jogosult jogi személy által tartott nappali vagy levelező tanfolyam elvégzése után lehet a PV OVKI vizsgabizottsága előtt letenni. A tanfolyam rendjét és tananyagát a PVOP állapítja meg.
(6) A polgári védelmi szakvizsga és annak letételéhez szükséges tanfolyam költségeit a polgári szerv viseli. Az ismétlő vizsga költsége a hallgatót terheli.
(7) Mentesül a polgári védelmi tanfolyam elvégzése és a szakvizsga letétele alól az, aki
a) több mint öt éve tölt be polgári védelmi munkakört;
b) jelenleg is polgári védelmi munkakört tölt be, de e rendelet hatálybalépésekor elmúlt 45 éves.
A polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges adatszolgáltatás rendje
15. §
Az ország polgári védelmi felkészítése érdekében történő adatszolgáltatást és adatfeldolgozást a PVOP és alárendelt szervei az adatszolgáltatásra és adatfeldolgozásra vonatkozó jogszabályok előírásai alapján végzik.
A polgári védelem országos parancsnokának feladat-
és hatásköre
16. §
(1) A PVOP és alárendelt szervei tevékenységét az országos parancsnok irányítja, aki a jogszabályok és a belügyminiszter rendelkezései alapján szervezi és ellenőrzi a polgári védelemmel kapcsolatos szaktevékenységet, továbbá ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi igazgatási és szakhatósági feladatokat.
(2) Az országos parancsnok feladatkörében
a) gondoskodik a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás megszervezéséről, koordinálásáról és ellenőrzéséről, kezdeményezi a polgári védelmi tárgyú jogszabályok előkészítését;
b) közreműködik a polgári védelmi szakhatósági előírások kidolgozásában, ellátja a jogszabályok által számára megállapított szakhatósági tevékenységet;
c) kidolgozza a polgári védelem működésére vonatkozó terveket, gondoskodik azok naprakész állapotban tartásáról;
d) kinevezi a PVOP és intézményeinek vezetőit, továbbá a köztársasági megbízott8 egyetértésével a megyei (fővárosi) és körzeti polgári védelmi parancsnokokat, valamint a polgári védelmi szervek hivatásos állományát és a PVOP polgári állományát;
e) irányíja a szolgálati alárendeltségébe tartozó intézmények, a megyei és a fővárosi polgári védelmi parancsnokságok tevékenységét, meghatározza azok feladatait és jóváhagyja ügyrendjüket;
f) meghatározza a PVOP és alárendelt szervei tulajdonában, használatában lévő létesítmények rendeltetését, telepítésének és üzemeltetésének szabályait;
g) biztosítja — a költségvetési kereteken belül — a PVOP szervei működéséhez szükséges személyi, tárgyi, valamint anyagi feltételeket;
h) szakmailag irányítja a polgári védelmi szervezetek létrehozását, felkészítését és működtetését, kidolgozza a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétének elrendelésére vonatkozó szabályokat, intézkedik a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai, pénzügyi ellátásra;
i) biztosítja a polgári védelmi szakanyagok és felszerelések beszerzését, a veszélyeztetettségi besorolásnak megfelelő elosztását;
j) kidolgozza a lakosság és a polgári szervek védekezésre való felkészítésének (tájékoztatásának) általános szabályait, a polgári védelmi tájékoztatás módszereit;
k) kidolgozza a lakosság riasztásának és tájékoztatásának rendszerét, módját és követelményeit, biztosítja a riasztóeszközök fenntartását és üzemképességét;
l) működteti (fejleszti) a polgári védelem híradó és informatikai rendszerét; szükség esetén létrehozza és működteti a polgári védelem Helyzetértékelő és Tájékoztató Központját;
m) kidolgozza a lakosság átmeneti kitelepítésével és befogadásával kapcsolatos tervezési, szervezési elveket;
n) gondoskodik a területi vezető szervek védett munkahelyéül szolgáló létesítmények működéséhez szükséges feltételek biztosításáról;
o) irányítja a polgári védelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását;
p) közreműködik a polgári védelmi nemzetközi szerződések előkészítésében, szervezi a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítését;
r) a polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében együttműködik a polgári szervekkel, a fegyveres és rendészeti szervekkel [R. 1. § (2) bek.], továbbá az egyesületekkel.
17. §
(1)9
(2) A körzeti polgári védelmi parancsnokság állományát szükség szerint a polgári védelmi kötelezettség alatt álló — szakmai felkészültség szempontjából arra alkalmas — személyekkel lehet kiegészíteni.
Záró rendelkezések
18. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A polgári védelmi szervezeteket 1992. december 31-ig — a polgári védelmi sorolás alapján — kell létrehozni.
1. számú melléklet
a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez
2. számú melléklet
a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez
3. számú melléklet
a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez12
Az Alkotmánybíróság 18/1995. ( III. 28.) AB határozatával a rendelet megsemmisítésére irányuló eljárást 1995. december 31-ig felfüggesztette. Utóbb a 2/1996. (II. 9.) AB határozat 1996. július 31. napjával megsemmisítette.
A 6. § (1)- (2) és (3) bekezdését a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
A 6.§ (4) bekezdését a 9/1993. (V.21.) BM rendelet 1.§-a iktatta a szövegbe.
A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyülés elnökét kell érteni.
A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyülés elnökét kell érteni.
A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyülés elnökét kell érteni.
A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyülés elnökét kell érteni.
A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyülés elnökét kell érteni.
A 17. § (1) bekezdését a 20/1995. (XII.19.) BM rendelet hatályon kívül helyezte.
Megkülönböztető jelzés helye. Leírása a 2. sz. mellékletben.
Ld. 1992. MK 51. szám 1821. oldal.
A 3. számú mellékletet a 20/1995. (XII. 19.) BM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.