Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1992. évi LXX. törvény

a Magyar Köztársaság 1992. évi pótköltségvetéséről1

1992.12.17.

Az Országgyűlés a központi költségvetés helyzetét áttekintve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-ában és a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről, valamint az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: KT.) 49. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés — a Kormány tájékoztatója alapján — tudomásul veszi, hogy

a) a Szolidaritási Alap támogatását 24 800 millió forinttal kell növelni;

b) a KT. 49. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt bevételek 134 100 millió forinttal maradnak el az előirányzattól;

c) a Nemzetközi elszámolások fejezet bevételei 2300 millió forinttal, kiadásai 2500 millió forinttal haladják meg az előirányzatot;

d) a Belföldi államadósság fejezet bevételei 9370 millió forinttal, kiadásai 8020 millió forinttal haladják meg az előirányzatot;

e) a KT. 49. § a) pontjának 4. pontja szerinti fogyasztói árkiegészítés az előirányzottnál 1900 millió forinttal lesz több.

2. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Kormány a KT. 49. § (2) bekezdése alapján saját hatáskörben a következő intézkedéseket hozta:

a) a központi költségvetési szervek támogatását és ezen keresztül a kiadását az 1/a. számú melléklet szerinti megoszlásban, összességében 7280,4 millió forinttal mérsékelte;

b) a központi költségvetési szervek 1991. évi pénzmaradványának felülvizsgálata során a tervezett 800 millió forint befizetésen felül a 2. számú melléklet szerinti megoszlásban, összességében 1221,6 millió forint többletbefizetést rendelt el.

3. § Az Országgyűlés a KT. 42. §-ában foglalt hatáskörében a központi költségvetés hiányának mérséklése érdekében

a) a KT. 42. §-ának f) pontjában az elkülönített állami pénzalapoknak megállapított támogatások közül a X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma fejezetben az 5 Alapok költségvetési címnél az 1 Kereskedelemfejlesztési Alap alcím előirányzatát 4000 millió forintról 3200 millió forintra, a 2 Befektetési Alap alcím előirányzatát 2000 millió forintról 1800 millió forintra csökkenti;

b) a KT. 17. § (6) bekezdésében megállapított 4400 millió forint előirányzatot (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11/4 Táppénzrendszer módosítása miatt a központi költségvetést terhelő költségek fedezete alcím) 2000 millió forintra csökkenti. A 2000 millió forint a költségvetési szervek körében a társadalombiztosítási járulék 1%-os emelésének ellentételezésére használható fel. Ebből a központi költségvetési szerveket 900 millió forint, a helyi önkormányzatokat 1100 millió forint illeti meg;

c) elfogadja, hogy amennyiben az 1992. évben realizálódó privatizációs bevételek meghaladják a — vagyonpolitikai irányelvekben szereplő — 70 milliárd forintot, akkor az e feletti részt a Kormány — saját hatáskörben — közvetlenül az államadósság törlesztésére bevonhatja.

4. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a KT. 4. §-ának b) és c) pontjaiban megállapított összegeken felül

a) legfeljebb 130 000 millió forint összegben, egy évnél hosszabb lejáratú, új államkötvényt bocsásson ki;

b) legalább 3000 millió forinttal növelje a legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyek és más, rövid lejáratú állami értékpapírok állományát.

5. § A KT. 5. §-a az (5) bekezdés után a következő (6) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdés (7) és (8) bekezdésre változik:


,,(6) Az Országgyűlés az önkormányzatok kezdeményezése alapján elfogadja a feladatmutatókhoz kötött normatív állami hozzájárulásokról szóló lemondást a KT. 4. számú mellékletét módosító mellékletben foglaltak szerint. A normatív állami hozzájárulás elszámolása a költségvetési év végét követően a mellékletben módosított feladatmutatók alapján történik.''

6. § (1) A KT. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításból származó bevétel — ha az Országgyűlés vagy a Kormány másként nem rendelkezik — a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő, a csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből

a) a bruttó összeg 20%-át tartalékolni kell;

b) ideiglenes hasznosítás esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot — ezen belül Budapesten 50—50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot —, kétharmada a központi költségvetést;

c) a gazdasági célú végleges hasznosítás esetén az adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az érintett települési önkormányzatot — ezen belül Budapesten 50—50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot —, illetve a központi költségvetést illeti meg;

d) a csapatkivonással kapcsolatos elszámolásra vonatkozó államközi megállapodás teljesítése után a tartalékolt összeget a költségvetés és az önkormányzatok között a b)—c) pontokban foglaltak alapján kell megosztani;

e) ráfordításnak az őrzés-védelemmel, állagmegóvással, kártalanítással, értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.''

(2) A KT. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés (4) bekezdésre változik:

,,(3) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítéséből származó bevételét olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték megfizetéséhez Egzisztencia hitelt és részletfizetési kedvezményt használtak fel, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani.''

7. § (1) A KT. 31. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő b) pont lép és c), valamint d) ponttal egészül ki:


,,b) az egyéb költségvetési szervek évközi béremelésére és a hozzákapcsolódó járulék fizetésére szolgáló 2056,3 millió forint összegű keretet;

c) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott gyógyító-megelőző ellátások területén foglalkoztatottak 1992. évi béremelésére szolgáló 1660 millió forint összegű keretet;

d) a társadalombiztosítási alapokból finanszírozott társadalombiztosítási igazgatási szerveknél foglalkoztatottak 1992. évi béremelésére szolgáló 73,7 millió forint összegű keretet.''

(2) A KT. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A (2) bekezdés a)—d) pontjaiban foglalt béremelési előirányzatok felhasználásánál a munkaadói járulék összegét a központi költségvetésből közvetlenül a Szolidaritási Alapnak utalja át.''

8. § A KT. a 36. § után a következő 36/A. §-sal egészül ki:

,,36/A. § A Magyar Nemzeti Bank által a monetáris politika céljainak eléréséhez szükséges, valamint a Magyar Nemzeti Bank könyveiben devizában fennálló adósságállomány kezelésének érdekében megtett intézkedések miatt esetlegesen felmerülő, rendkívüli kiadást, illetőleg bevételt — az ilyen bevételek és kiadások hosszú távú kiegyensúlyozása érdekében — a központi költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank között — a Kormány és a Magyar Nemzeti Bank megállapodása alapján — az év utolsó napjáig el kell számolni.''

9. § A KT. 42. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


,,f) elkülönített állami pénzalapoknak — kivéve a Szolidaritási Alapot — nyújtott támogatás az 1. számú mellékletben megállapított mértékben;''

10. § A KT. 43. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

,,(7) A Szolidaritási Alap előirányzott támogatása (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcíme) a Kormány hatáskörében túlléphető.''

11. § A KT. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az 1990. évi CIV. törvény 66. §-a alapján elengedett tőketartozás fedezetére — a lakásalap kötvény helyébe — az állam az 1992. december 31-ig 90 000 millió forint összegű államkötvényt bocsát ki.''

12. § A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (SzvT.) 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értéken nem szabad a mérlegbe felvenni, kivéve, a Magyar Nemzeti Bank és más pénzintézetek tulajdonában lévő állam, illetőleg nemzetközi szervezetek által kibocsátott, garantált és névérték alatt vásárolt értékpapírok adott évre eső, időarányos árfolyamhozamát. Az ilyennek minősülő értékpapírok körét a törvény 94. §-a alapján kormányrendelet határozza meg.''

13. § Az SzvT. 2. melléklete 23. pontjának bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:,,23. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni, figyelemmel a 31. § (2) bekezdésére is:''

14. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az MNB-nek külföldi pénznemben fennálló követeléseit és tartozásait érintő, a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított hivatalos árfolyama változásából eredő különbözet — a (2) bekezdésben említett kivétellel — az államadósságot növeli, illetőleg csökkenti.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyereségnek, illetőleg veszteségnek azt a részét, amely nem a forint árfolyamszintjének változásából és nem a belföldi devizapiaci hatásokból származik, az MNB mérlegében külön tartalékként kell kezelni, és arra csak akkor kell — a (3) bekezdés szerint — kamatmentes hitelt nyújtani, ha a tartalék a veszteség fedezésére
nem elegendő.''

15. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 34. §-a azzal, hogy azt a központi költségvetés 1991. évi zárszámadásának és az MNB 1991. évi mérlegének elkészítésekor kell utolsó ízben alkalmazni, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank könyveiben az aktívák és a passzívák között a forint hivatalos leértékelése miatt kimutatott, valamint az 1992. év folyamán keletkezett árfolyamkülönbözeteket már az 1992. évre irányadó szabályok szerint kell elszámolni.

16. § E törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a KT. 26. § (2) bekezdése hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet
az 1992. évi LXX. törvényhez

Az 1991. évi XCI. törvény 4. számú mellékletének módosítása egyes helyi önkormányzatok lemondásainak figyelembevételével 2

1/a. számú melléklet
az 1992. évi LXX. törvényhez


Központi fejezetek 1992. évi támogatáscsökkentése

millió Ft


Fejezet Összes
elvonás
____________________________
Köztársasági Elnökség 7,1

Országgyűlés 100,0

Alkotmánybíróság 2,5

Legfelsőbb Bíróság 0,0

Magyar Köztársaság Ügyészsége 0,0

Állami Számvevőszék 0,0

Miniszterelnöki Hivatal 87,3

Állami Vagyonügynökség 10,8

Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 4,3

Biztonsági Szolgálatok 212,0

Belügyminisztérium 2019,5

Honvédelmi Minisztérium 500,0

Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma 25,0

Népjóléti Minisztérium 841,9

Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 46,1

Igazságügyi Minisztérium 240,0

IM Büntetésvégrehajtás 127,8

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 247,9

Külügyminisztérium 241,7

Földművelésügyi Minisztérium 264,0

Munkaügyi Minisztérium 66,2

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 10,5

Pénzügyminisztérium 403,6

Vám- és Pénzügyőrség 157,1

Országmozgósítás 42,5

Művelődési és Közoktatási Minisztérium 999,4

Országos Testnevelési és Sporthivatal 77,8

Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 86,1

Központi Földtani Hivatal 29,1

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 113,8

Magyar Tudományos Akadémia 167,5

Magyar Távirati Iroda 13,4

Magyar Rádió 62,8

Magyar Televízió 0,0

Gazdasági Versenyhivatal 8,6

Központi Statisztikai Hivatal 64,1
________________________________________

ÖSSZESEN 7280,4

2. számú melléklet az 1992. évi LXX. törvényhez


A központi költségvetési szervek 1991. évi pénzmaradvány-elvonása

ezer Ft-ban
Fejezet megnevezése Elvonás összege
______________________________________
I. Köztársasági Elnökség 22 375,8

II. Országgyűlés 195 781,8

III. Alkotmánybíróság 1 012,0

IV. Legfelsőbb Bíróság 909,2

V. Magyar Köztársaság Ügyészsége 91 652,9

VI. Állami Számvevőszék 5 743,4

VII. Miniszterelnökség 100 813,1
— Miniszterelnöki Hivatal 20 000,0
— Biztonsági Szolgálatok 50 295,1
— Állami Vagyonügynökség 237,3
— Országos Műszaki
Fejlesztési Bizottság 30 280,7

VIII. Belügyminisztérium 0,0

IX. Honvédelmi Minisztérium 200 000,0

X. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma 55 072,1

XI. Népjóléti Minisztérium 93 342,3
— Népjóléti Minisztérium 92 826,4
— Üdülési és Szanatóriumi
Főigazgatóság 515,9

XII. Igazságügyi Minisztérium 0,0
— Igazságügyi Minisztérium 0,0
— Igazságügyi Minisztérium
Büntetésvégrehajtás 0,0

XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 28 949,9

XIV. Külügyminisztérium 398 692,0

XV. Földművelésügyi Minisztérium 80 072,4

XVI. Munkaügyi Minisztérium 33 304,9
— Munkaügyi Minisztérium 33 260,0
— Országos Munkavédelmi és
Munkaügyi Főfelügyelőség 44,9

XVII. Pénzügyminisztérium 56 624,0
— Pénzügyminisztérium 43 908,5
— Vám- és Pénzügyőrség 12 715,5

XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium 320 568,7
— Művelődési és Közoktatási Minisztérium 296 808,3
— Országos Testnevelési és
Sporthivatal 23 760,4

XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 24 857,1
— Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium 12 683,9
— Központi Földtani Hivatal 12 173,2

XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 12 058,0

XXI. Magyar Tudományos Akadémia 215 605,3

XXII. Magyar Távirati Iroda 32,4

XXIII. Magyar Rádió 0,0

XXIV. Magyar Televízió 70 378,7

XXV. Gazdasági Versenyhivatal 13 756,4

XXVI. Központi Statisztikai Hivatal 0,0
____________________________________________

ÖSSZESEN 2 021 602,4
LN =
1

A törvényt az Országgyűlés az 1992. november 10-i ülésnapján fogadta el.

2

Ld 1992. MK 121. szám 4188. - 4209. oldal.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás