Kifejezéskereső
1992. évi LXXII. törvény
a távközlésről1
Az Országgyűlés a távközléssel kapcsolatos igények kielégítése, a korszerű távközlési szolgáltatások hatékony és gazdaságos fejlesztése, a vállalkozások és a verseny elősegítése céljából — a nemzetközi szabályokkal összhangban — a következő törvényt alkotja:
Bevezető rendelkezések
1. § (1) A törvény meghatározza a távközlési szolgáltatások nyújtásának módját és feltételeit, a távközlési szolgáltatásban résztvevők (szolgáltatók, üzemeltetők, tulajdonosok, igénybe vevők, előfizetők) jogait és kötelezettségeit, a távközlő hálózat tervezésének, létesítésének, üzemben tartásának, a távközlő eszközök és berendezések használatának feltételeit, a távközlés védelmére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a távközléssel kapcsolatos állami feladatokat.
(2) A távközlésre vonatkozó fogalmak meghatározását a törvény melléklete tartalmazza.
2. § (1)2 Saját célú, külön célú távközlő hálózatot saját célú felhasználásra — az engedélyköteles rádió távközlő berendezéseket is tartalmazó, rádió távközlő hálózat kivételével — a telekhatáron belül bárki szabadon létesíthet.
(2)3 Saját célú és külön célú távközlő hálózat – a törvény 19. §-ának (4) bekezdésében említett jogszabályoknak megfelelően – telekhatáron túlterjedően is létesíthető.
(3) A zártcélú távközlő hálózatokra vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.4
A távközlési szolgáltatások
3. § (1)5 A távközlési szolgáltatások közül
a) közcélú távbeszélő szolgáltatást;
b) közcélú mobil rádió telefon szolgáltatást;
c) országos közcélú személyhívó szolgáltatást;
d)6 országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint szórását, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével
távközlés céljára alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, külön jogszabályban7 meghatározott feltételekkel e célra alapított — a távközlési célra alapított koncessziós társaságok részére megállapított koncessziós feltételekkel megegyezően működő — gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: távközlési szervezet) végezheti.
(2)8 Ha a távközlési szervezet az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szolgáltatás végzésére jogosult, ugyanezen pont szerinti, de önállóan is nyújtható szolgáltatásra csak pályázat alapján szerezhet jogot. E tevékenységét a már működő koncessziós társasága keretében – az újabb koncessziós pályázat feltételeinek megfelelően módosított és kiegészített koncessziós szerződés szerint – végezheti.
(3)9 Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatások kivételével egyéb közcélú távközlési szolgáltatást – hatósági szolgáltatási engedély alapján – bárki nyújthat.
(4) Nem közcélú szolgáltatás megkezdését a szolgáltató köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni.
4. § (1)10 Távközlési szolgáltatásra vonatkozó koncessziós pályázatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) írhat ki.
(2) A pályázat kiírásakor érvényesítenie kell
a) a távközlési szolgáltatással való ellátottság;
b) az önhibájukon kívül gazdaságtalanul működő távközlési szervezetek jövedelmezőségi viszonyai javításának
követelményét.
(3)11 Közcélú távbeszélő szolgáltatásra vonatkozó koncessziós pályázat kiírását — ha a távközlő hálózat fejlesztése vagy az ellátás színvonalának javítása indokolja — a települési önkormányzat is kezdeményezheti arra a primer körzetre, amely — akár részben — illetékességi területéhez tartozik. A miniszter kilencven napon belül döntést hoz a pályázat kiírásáról; a kezdeményezés elfogadását követő egy hónapon belül ki kell írnia a koncessziós pályázatot.
(4) A pályázat kiírása előtt a tervezett kiírási feltételekkel kapcsolatban a miniszter — közzététel útján — felhívja javaslattételre a fogyasztói és szakmai érdekképviseleteket, valamint az érintett települési önkormányzatokat.
(5) A (4) bekezdés szerinti eljárást a koncessziós szerződés módosítása (időtartamának meghosszabbítása) esetében is le kell folytatni.
(6) A pályázat értékelésére a miniszter bizottságot hoz létre. A koncessziós pályázatok kiírására és értékelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait, a bizottság összetételére és működésére vonatkozó feltételeket — ideértve az érintett önkormányzatok képviseletének lehetővé tételét is — a miniszter rendeletben állapítja meg. Az eljárás díjáról a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik.12
5. § (1) A pályázati kiírásnak és a koncessziós körbe tartozó szolgáltatásokhoz, valamint az adott területhez tartozó külön koncessziós szerződéseknek — a koncesszióról szóló, 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően — tartalmazniuk kell:
a) a szolgáltatás időben ütemezett forgalmi, minőségi, mennyiségi és műszaki követelményeit, a más távközlési szolgáltatóval való együttműködés feltételeit;
b) a koncessziós díjra vonatkozó feltételeket;
c) a szolgáltatási díjak megállapításának módját és módosításuk feltételeit, ha azokat nem jogszabály állapítja meg;
d) a tevékenység gyakorlásának földrajzilag meghatározott területét (az ország egész területe, megyéi, helységei, annak részei);
e)13 a miniszternek azt a jogát, hogy a szerződést honvédelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági, illetőleg fogyasztói érdekből, továbbá a fejlesztési követelményekre és az időközben vállalt nemzetközi kötelezettségekre figyelemmel időszakonként felülvizsgálhatja és – a szerződésben meghatározott feltételekkel, valamint a szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint – módosíthatja;
f) mindazon jogszabályok megjelölését, amelyek a szerződés teljesítésének feltételeit meghatározzák.
(2) A létesítő határozatnak, illetőleg más alapító okiratnak megfelelően tartalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakat.
(3) A koncessziós szerződés egy alkalommal — az eredeti időtartam felével, pályázati kiírás nélkül is — meghosszabbítható.
(4) A távközlési szervezet a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül
a)14 a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti távközlési szolgáltatást;
b) híradás- és számítástechikai termékkereskedelmet, karbantartást és javítást;
c) számítástechnikai alkalmazási szolgáltatást;
d) mérésügyi, biztonságtechnikai szolgáltatást;
e) általános műszaki fejlesztési szolgáltatást;
f) távközlési kutatást, kísérleti fejlesztést;
g) beruházás és épületfenntartás szervezést, lebonyolítást és beruházási fővállalkozást;
h) távközlési tanfolyami és egyéb rendszerű oktatást
végezhet.
6. §15
A távközlési szolgáltatási szerződések különös szabályai
A hálózati szerződés
7. §16 (1)17 Hálózati szerződés távközlő hálózatok összekapcsolására, illetőleg távközlő hálózat részleges vagy teljes használatának szolgáltatás céljára történő időleges átengedésére köthető.
(2) A közcélú távközlési szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, ha közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából távközlő hálózatok összekapcsolására kap szerződéskötési ajánlatot.
(3) A hálózati szerződést írásba kell foglalni. A hálózati szerződésben a hálózati szolgáltatónak és az igénybe vevőnek rendelkeznie kell
a) a hálózati szerződés céljáról,
b) a hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont helyéről (a teljesítés helyéről), ha azt egyébként jogszabály vagy szabvány nem állapítja meg, továbbá
c) a távközlő hálózatok forgalmi és műszaki együttműködésének feltételeiről.
(4)18 A távközlő hálózatok összekapcsolásának, illetőleg részleges vagy teljes használatuk szolgáltatás céljára történő időleges átengedésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A hálózati szerződéshez csatolni kell az igénybevevőnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a szerződés alapján a távközlési szolgáltatóval továbbíttatni kívánt jel, jelzés, írás, kép, hang olyan tevékenység terméke, melyre vonatkozóan rendelkezik a jogszabályok és nemzetközi egyezmények által előírt jogosultsággal.
Előfizetői szerződés
8. § (1) Az előfizetői szerződés alapján a szolgáltató — legfeljebb harminc napon belül — a hálózatához kapcsolódó állandó vagy mozgó szolgáltatás-hozzáférési pontot létesít, amelyen az előfizető a hálózaton nyújtott távközlési szolgáltatásokat a szerződés időtartama alatt bármikor igénybe veheti.
(2)19 A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetői szerződés megkötésére a közcélú szolgáltatót – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – szerződéskötési kötelezettség terheli.
(3) A (2) bekezdésen alapuló szerződéskötési kötelezettség nem terheli a szolgáltatót, ha
a) az előfizetőnek a szolgálatóval szemben a távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő díjtartozása van, vagy
b) a korábbi előfizetői szerződést a szolgáltató az előfizető hibájából [12. § (1), (2) és (4) bekezdés] egy éven belül mondta fel.
9. § (1) Az előfizetői szerződésnek a fogyasztók védelmével, és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.
(2)20 A távközlési szervezet az általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatát – szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal – köteles megküldeni jóváhagyás céljából a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet – a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével – 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról. Amennyiben a Hírközlési Főfelügyelet a megadott határidőn belül nem határoz, az üzletszabályzat jóváhagyottnak tekintendő.
(3) A távközlési szervezet üzletszabályzatát és a szolgáltatásaiért felszámítható díjait az előfizetők részére hozzáférhető módon köteles közzétenni.
(4)21 A feleknek az előfizetői szerződésben foglalt alapvető jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.22
10. § (1) A közcélú előfizetői szerződés megkötésére irányuló ajánlatot írásban kell megtenni.
(2) Ha a közcélú szolgáltató az ajánlattevő számára szolgáltatás-hozzáférési pontot a szolgáltatónál felmerült okból a 8. § (1) bekezdése szerint létesíteni nem képes, az ajánlatot a Kormány által — a Távközlési Érdekegyeztető Fórummal egyeztetett — rendeletben megállapított sorolási szabályok szerint, a koncessziós szerződéssel összhangban nyilvántartásba veszi és közli, hogy mely időpontban köti meg az előfizetői szerződést.23
(3) A sorolási feltételek megkerülésével kötött előfizetői szerződés semmis.
11. § (1) A közcélú távközlő hálózaton nyújtott szolgáltatásra kötött előfizetői szerződés késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató az előfizető vagyonában okozott értékcsökkenésért felel.
(2) A közcélú szolgáltató köteles a szerződéskötés időpontjára vonatkozó nyilatkozattétel, vagy a szerződési ajánlat elfogadására nyitva álló határidő túllépése, továbbá a hozzáférési pont meghatározott időben történő létesítésének elmulasztása esetében kötbért fizetni. A kötbér mértéke naponta a havi előfizetési díj egyharmada.
(3) Az előfizetői szerződés — a miniszter által megállapított — műszaki előírásoktól eltérő teljesítése esetében a kötbér mértéke naponta a havi előfizetési díj egyharmada.
12. § (1) A közcélú szolgáltató az előfizetői szerződést — a (3) bekezdésben említett felszólítást követő tizenöt nap elteltével — azonnali hatállyal felmondhatja, ha az előfizető
a) a szolgáltatáshoz használt berendezést, a szolgáltató hálózatát a szerződésben foglaltaktól eltérően üzemelteti, átalakítja, vagy ahhoz jogosulatlanul más berendezést kapcsol;
b) a szolgáltatáshoz használt berendezéseinek szerződés szerint kikötött ellenőrzését akadályozza.
(2) A közcélú szolgáltató az előfizetői szerződést a (3) bekezdésben említett felszólítást követő tizenöt nap elteltével azonnali hatállyal felmondhatja, ha az előfizető
a) a szolgáltatáshoz használt berendezés hívhatóságát akadályozza;
b) a szolgáltatáshoz használt berendezéseinek forgalma a műszaki előírásokban megengedett terhelhetőséget tartósan és jelentősen meghaladja és a szolgáltató felhívása ellenére sem kéri további berendezés felszerelését;
c) a távbeszélő alközpont, adatátviteli berendezés fenntartási munkájának elvégzését akadályozza, illetőleg e berendezések műszaki előírásokban meghatározott felújításáról vagy kicseréléséről nem gondoskodik.
(3) A szolgáltató a felmondást megelőzően — legalább tizenöt napos határidővel — írásban köteles felszólítani az előfizetőt a szerződésszegés megszüntetésére.
(4) Díjfizetés elmulasztása esetében az eredménytelen fizetési felszólítást követő harminc nap elteltével a szolgáltató az előfizetői szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.
(5) Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a díj számlálása, továbbá megállapítása helyes volt.
(6) A közcélú előfizetői szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el.
12/A. §24 A Tt. 10. §-ának (2) bekezdésében, 11. §-ának (2) bekezdésében, 12. §-ának (1) és (2) bekezdésében a közcélú szolgáltató kötelezettségeit és jogait kizárólag a közcélú távbeszélő-szolgáltatásra kell alkalmazni.
13. § (1)25 Ha az előfizetői szerződés teljesítése átmeneti jelleggel akadályba ütközik, a szolgáltatás szünetel; erre az időre az előfizetőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.
(2) Az előfizetői szerződés teljesítése az előfizető bejelentésére is szünetel. A szünetelés részletes feltételeit az üzletszabályzat tartalmazza.
14. § (1) Közterületen, közúton, középületben, postahivatalban, kereskedelmi üzlethelyiségben lévő, illetőleg a közönség számára rendelkezésre álló, nyilvános távbeszélő állomás szolgáltatását meghatározott díj fizetésével bárki igénybe veheti.
(2) Nyilvános távbeszélő állomás létesítését bárki kezdeményezheti. A nyilvános távbeszélő állomásoknak koncessziós szerződésben meghatározott hányadát akként kell kialakítani, hogy azokat hallássérült vagy mozgáskorlátozott személyek is használni tudják. Az élet- és vagyonbiztonság céljait szolgáló nyilvános távbeszélő állomás létesítésére vonatkozó ajánlatot a közcélú szolgáltató nem utasíthatja el, ha a megrendelő vagy az illetékes önkormányzat az állomás létesítése költségeinek megfizetését vállalja.
(3) A nyilvános távbeszélő állomást a szolgáltató köteles folyamatosan rendeltetésszerű használatra alkalmas (üzemképes) állapotban tartani.
15. § (1)26 A táviratszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató a megrendelőtől felvett üzenetet a távközlő hálózat és a postai szolgáltató igénybevételével vagy más módon továbbítja a címzetthez. A közcélú távbeszélő szolgáltatót a táviratszolgáltatási szerződés megkötésére vagy az abban való közreműködésre szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2)27 A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit a távközlési szervezet és a postai szolgáltató üzletszabályzatban határozza meg.
A távközlő hálózatok együttműködése
16. §28 A különféle távközlő hálózatoknak olyan egységes műszaki feltételek szerint kell létesülniük és működniük, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben szükséges kapcsolat létesítéséhez a megfelelő egységek (hálózati elemek, berendezések, eszközök stb.) beiktatásával együttműködni képes működő rendszert alkothassanak.
17. § (1)29 A 16. §-ban meghatározott távközlő hálózatok együttműködésének biztosítására a miniszter rendeletben szabályozza az alapvető műszaki terveket.30
(2) A műszaki tervek bevezetése és alkalmazása előtt a miniszter a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság véleményét is kikéri.
(3) A Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottságot a távközlési szolgáltatók, a távközlő hálózatot létesítők és a berendezést gyártók hozzák létre az illetékes miniszterek közreműködésével.
18. § (1) A távközlési szolgáltatók az ország közcélú távközlő hálózatának egysége érdekében a hálózatok létesítése, működtetése, módosítása és megszüntetése során együttműködni kötelesek. Együttműködésük kiterjed
a) a kölcsönös tájékoztatásra és a 32. § szerinti együttműködést érintő adatszolgáltatásra;
b) a működtetéshez kapcsolódó mérésekre;
c) a karbantartási rendszerek összehangolására, valamint
d) a szolgáltatási zavarok elhárítására.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség a szolgáltatót a piacra lépő új szolgáltatóval szemben is terheli.
Hatósági eljárások31
19. § (1) A távközlés hatósági feladatait a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).
(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány állapítja meg.32
(3) A hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)33 A miniszter rendeletben állapítja meg
a)34 a távközlési építmények (összeköttetések) létesítésének, üzembe helyezésének, átalakításának, átminősítésének, megszüntetésének feltételeit,
b) a hálózati és előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontok műszaki jellemzői hatósági engedélyezésének feltételeit, eljárását, valamint – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az a), b) pontokban megjelölt hatósági tevékenységek eljárási díját.
19/A. §35 (1)36 Távközlési célra, berendezést, eszközt csak a megfelelőség igazolásával lehet forgalomba hozni, megrendelni, távközlő hálózatba betervezni, beépíteni és üzembe helyezni.
(2)37 A megfelelőség igazolásának eljárását, a vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek felhatalmazását, tevékenységét, a megfelelőség tanúsítás, a megfelelőségi nyilatkozat, a típusvizsgálati tanúsítvány kiadásának feltételeit és eljárását, továbbá a megfelelőség lényegi követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg.38
(3) A (2) bekezdésben említett rendelet hatálybalépéséig a távközlő berendezések forgalomba hozatalát, rendszeresítését és használatbavételét a hatóság engedélyezi.
20. § (1)39 A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtásához szolgáltatási engedélyt kell kérni. Az engedélyezés feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A kábeles műsorelosztási szolgáltatás kivételével nem kell szolgáltatási engedélyt kérnie közcélú távközlési szolgáltatáshoz a koncessziós szerződés alapján működő távközlési szervezetnek.
(3) A szolgáltatási engedélyt a hatóság az (1) bekezdésben említett kormányrendelet alapján adja ki.
(4)40 Természeti erőforrások által korlátozott esetben a szolgáltatási engedély feltétele a nyilvánosan meghirdetett árverésen, sorsoláson, illetőleg pályázaton elnyert jogosultság lehet.
20/A. §41 A számozással és címkijelöléssel kapcsolatos eljárás szabályait, a szám- és címtartományok egyes szolgáltatások közötti felosztását, valamint a használók jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
21. § (1)42 A különcélú vezetékes távközlő hálózat megszüntetését (elbontását) a tulajdonos köteles a hatóságnak bejelenteni.
(2) A hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy a kérelemmel összefüggően milyen egyéb hatósági (szakhatósági) engedélyt vagy más hozzájárulást, igazolást, tanúsítványt szükséges előzetesen beszerezni.
(3) A hazai kereskedelmi forgalomba kerülő távközlő berendezés hatósági engedélyezését a forgalmazónak kell kérnie. Egyéb esetekben a távközlő berendezés hatósági engedélyezését a berendezés gyártójának vagy üzemben tartójának kell kérnie.
(4) A közcélú távközlő hálózat műszaki zavarának elhárításáig a hatóság a különcélú hálózat ideiglenes közcélú igénybevételét az üzemeltetők által előzetesen egyeztetett feltételeknek megfelelően — a közcélú távközlési szolgáltató által fizetendő térítés ellenében — határozattal elrendelheti. A határozat azonnal végrehajtható.
22. §43 (1) Az engedély nélkül létesített engedélyköteles távközlő hálózat létesítőjét, illetőleg a szabálytalanul forgalomba hozott vagy üzemeltetett berendezés forgalmazóját vagy üzemeltetőjét a hatóság – jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett – kötelezheti
a)44 az engedély nélkül létesített hálózat megszüntetésére, vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózat elidegenítésére a berendezés forgalmazásának abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, vagy
b) a hálózat fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.
(2) A hatóság folyamatosan ellenőrzi
a) a távközlési szervezet koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését,
b) az általa adott engedélyben foglaltak megtartását,
c) a szolgáltatások jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerinti működésének megfelelőségét, továbbá,
d)45 azt, hogy a 19/A. § szerinti megfelelőség tanúsításokat— jogszabályban meghatározott esetekben – a kötelezettek beszerezték-e.
(3)46 A szolgáltatók kötelesek a hatóságnak minőségfelügyeleti díjat fizetni. A szolgáltatók a díjat negyedévente, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek megfizetni a Hírközlési Főfelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
(4) A minőségfelügyeleti díj mértéke szolgáltatás-hozzáférési pontonként 136 Ft/év. A díj egyes szolgáltatásfajtánként (beleértve annak eszközrendszerét is) szolgáltatás-hozzáférési pont figyelembevételével meghatározott vetítési alapját és a fizetés feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Ha a kötelezett
a) a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségeit megszegi, a hatóság javasolhatja a miniszternek a koncessziós szerződés felmondását,
b) a (2) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatos kötelezettségszegést vagy jogszabálysértést követ el, a hatóság jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, illetőleg az engedélyt visszavonhatja, vagy a tevékenység végzését megtilthatja,
c)47 a (2) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségét szegi meg, a hatóság jogosult az eszköz forgalomba hozatalát, az eszköz megrendelését, betervezését, beépítését, üzembe helyezését, illetőleg használatát megtiltani.
23. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a hatóság erre feljogosított képviselője szakfeladatának ellátásához szükséges mértékben, illetőleg ellenőrzés céljából az ingatlan területére belépjen.
(2)—(3)48
Adat- és titokvédelem
24. § (1) A szolgáltatót — külön törvények alapján — adat- és titokvédelmi kötelezettség terheli.
(2) A szolgáltató az általa, vagy hálózatnak igénybevételével továbbított közlést és adatot kizárólag a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.
(3) Ha a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesítése során közlés vagy más személyes adat jutott tudomására, azok tartalmának megismerését más részére — ide nem értve a műsorszórást és szétosztást, illetőleg külön törvényben meghatározott eseteket — nem teheti lehetővé.49
(4) Azoknak a közleményeknek a vétele, tartalmának közzététele és felhasználása tilos, amelyeket — rádió távközlő hálózaton — nem a nyilvánosság számára továbbítottak.
(5) A szolgáltatónak — a helyben szokásos módon — az igénybe vevők tudomására kell hoznia adataik kezelésének feltételeit (ideértve a kezelt adatok fajtáit, tárolásuk, esetleges továbbításuk célját és időtartamát, az adatok továbbadásának biztosítását), valamint az igénybe vevő ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.
25. § (1) Az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli.
(2) Az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség alóli felmentésre, illetőleg a tevékenység megszűnése után fennálló időtartamára külön törvényekben foglalt rendelkezések az irányadóak.50
(3)51 A távközlési szolgáltató a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő távközlési adatokról.
Ingatlanhasználati jogok
26. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy előzetes értesítés alapján
a) a közcélú távközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője az ingatlan területére karbantartás és hibaelhárítás céljából belépjen;
b) a közcélú távközlési szolgáltató, ha műszaki indokok miatt az másként nem oldható meg (amelyet a hatóság nyilatkozatával igazol), az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban közcélú távközlési szolgáltatás céljára szolgáló távközlő berendezést, vezetéket, antennát (a továbbiakban együtt: távközlő eszköz) létesítsen.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A b) pontban foglalt esetben a tulajdonost ezen felül a Ptk. 108. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti. Kisajátítás esetében a kisajátítást kérőnek be kell szereznie a hatóság véleményét is.
(3)52 Távközlő eszközöknek ingatlanon való elhelyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett távközlőeszközök esetében a közcélú szolgáltató kérelmére – közérdekből – a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat, illetőleg vezetékjogot engedélyezhet.
(4) Közcélú távközlési szolgáltató által szerzett használati jog alapján létesített alépítményben vagy antennatornyon is alapítható használati jog – különösen kormányzati, nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekből – abban az esetben, ha a létesítés más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan nem sért és a létesítés műszaki és gazdasági indokok alapján másként nem oldható meg. A használati jog jogosultját szerződéskötési kötelezettség terheli, kivéve, ha igazolja, hogy a koncessziós szerződésben vállalt fejlesztési követelmények miatt e kötelezettségnek eleget tenni nem tud. Ha a szerződés nem jön létre, azt a közös használat feltételeinek megállapításával a hatóság a felek egyikének kérelmére határozattal létrehozhatja.
(5) Az (1) bekezdésben megjelölt közcélú távközlési szolgáltató képviselőjét el kell látni a személye azonosítására és feladata igazolására szolgáló okmánnyal.
(6) A közcélú távközlési szolgáltató jogosult a folyóvizeknek, csatornáknak és természetes tavaknak, azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek távközlési célú igénybevételére.
27. § Ha építmény létesítéséhez, felújításához, átalakításához vagy lebontásához az építményen vagy a hozzátartozó földrészleten levő távközlő eszköz eltávolítása vagy áthelyezése szükséges — külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével — azt a szolgáltatónak kell elvégeznie.
28. § (1) Település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét is.
(2)53
A távközlés védelme
29. § (1) A távközlő eszközök működését zavaró berendezés (készülék, vezeték, jármű vagy egyéb létesítmény) üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, vagy a keletkezett zavart megszüntetni.
(2) A hatóság — külön jogszabályban meghatározott más hatósággal együtt — a zavart okozó berendezés tulajdonosát a zavarás megszüntetésére felszólíthatja, majd ennek eredménytelensége esetében
a) a berendezés zavarszűrésére;
b) a berendezés áthelyezésére; vagy
c) a zavar más módon történő elhárítására
kötelezheti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt intézkedések abban az esetben is alkalmazhatók, ha a zavart okozó berendezés használata jogszerű, kivéve, ha a zavar költség nélkül vagy csekély költséggel — a zavartatott eszköz megváltoztatásával is — megszüntethető.
(4) A zavar megszüntetésének költségei a zavart okozó berendezés tulajdonosát terhelik, kivéve, ha a berendezés használata jogszerű és az a zavartatott távközlő eszköz üzembe helyezését megelőzően is üzemben volt.
(5) Építési engedélyezési eljárásban — külön jogszabályban meghatározott esetekben — a hatóság véleményét be kell szerezni, amelyben a hatóságnak nyilatkoznia kell arról, hogy a létesítendő építmény a távközlés védelmének követelményeivel összhangban van.
(6) Ha a rádió távközlő eszközzel végzett távközlési szolgáltatás minősége az utóbb létesített építmény miatt romlik, az eredeti minőség visszaállításának költségei azt terhelik, aki a minőségromlást előidézte.
30. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közcélú távközlő hálózat működésének zavartalansága érdekében az azt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket — az erre vonatkozó külön jogszabály szerint — eltávolítani. Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa e kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget, a közcélú szolgáltató (üzemben tartó) jogosult helyette a szükséges munkákat elvégezni.
(2) A nem közcélú távközlő hálózat üzemben tartója a hálózatának zavartalan működése érdekében szükséges — az (1) bekezdésben meghatározott — munkálatokat az ingatlan tulajdonosának érdeksérelme nélkül, saját költségére elvégezheti.
31. §54 A nyomvonal jellegű távközlési létesítmények más sajátos építményfajtákkal (nyomvonalas létesítményekkel, közművekkel) történő megközelítésére, illetőleg keresztezésére vonatkozó nemzeti szabványt a miniszter rendelettel kötelezően alkalmazandónak nyilváníthatja.55
Adatszolgáltatás
32. § (1)56 Mindazokat a távközlésre vonatkozó – személyes adatnak nem minősülő – közérdekű adatokat, amelyek koncessziós pályázat előkészítéséhez, távközlési tevékenységet végző szolgáltató létrehozásához, távközlő hálózatok tervezéséhez, a szolgáltatáshoz szükséges szerződések megkötéséhez, azok teljesítéséhez és a felek zavartalan együttműködésének kialakításához, illetőleg fenntartásához szükségesek, az érdekeltek kötelesek a hatóság számára átadni. Az adatszolgáltató felelős az általa szolgáltatott adatok tartalmának a helyességéért.
(2) Adatokat az érdekeltek a hatóságtól kérhetnek. A hatóság az adatszolgáltatást harminc napon belül teljesíti, vagy tájékoztatja az igénylőt, hogy az esetleges akadályoztatás mely időpontig áll fenn.
(3) A hatóság — feladatai ellátáshoz — külön jogszabályban megjelölt egyéb adatok közlését is kérheti a távközlési szolgáltatótól.
(4) A miniszter — a pénzügyminiszterrel együttesen — rendeletben határozza meg az adatszolgáltatásért járó díj, illetőleg költségtérítés mértékét.
(5)57 A távközlési szervezet koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.
(6) A távközlési szolgáltatást végzők és a hatóságok a kormányzati, közbiztonsági, védelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből szükséges adatokat a Kormány által meghatározott feltételek szerint szolgáltatják.58
(7)59 A távközlési szolgáltatást végzők a titkos információgyűjtésre külön törvényben feljogosított szervekkel kötelesek együttműködni, és a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit biztosítani.60
A távközléssel kapcsolatos állami feladatok
33. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:
a)61 a nemzeti távközlési politika kialakítása, annak végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése, a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági és védelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;
b) a távközlési piac szabályozása; a koncessziós szerződések összehangolása, a piacra lépők és az ott működők egyenlő esélyének a jogi szabályozás eszközrendszerével történő biztosítása;
c) a távközlési szolgáltatások igénybevételének lehetővé tétele a hallássérültek és mozgáskorlátozottak számára;
d) az állami tulajdonban lévő távközlési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása;
e) a távközlés hatósági feladatainak ellátása;
f) az országos távközlő hálózat műszaki és forgalmi egységét, valamint az ezek használatával szemben támasztott igények kielégítését célzó közgazdasági, műszaki szabályozás és jogalkotás, valamint hatósági eszközök biztosítása;62
g) a távközlési szolgáltatást végzők és távközlő hálózatot üzemben tartók ellenőrzése;
h) a koncessziós szerződés előre nem látható, határidő előtti megszűnése, vagy a távközlési szolgáltatásban a koncessziós társaság szerződésszegése miatt szükségessé váló intézkedés megtétele;
i) részvétel a nemzetközi távközlési szervezetekben, továbbá távközlési egyezmények, megállapodások, szerződések megkötése;
j) a közcélú távközlő hálózatok nemzeti számozásának és címzéseinek kialakítása, azok kijelölése a szolgáltatók részére, beleértve a nemzetközi egyeztetéseket;
k) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működtetése;
l) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság, valamint az Informatikai Érdekegyeztető Fórum működésének támogatása.
(2)63 Az állami feladatok ellátásánál biztosítani kell a fogyasztók, a vállalkozók, az önkormányzatok érdekképviseletei számára a véleménynyilvánítás lehetőségét, elsősorban a Távközlési Érdekegyeztető Fórum útján.
(3)64 Az (1) bekezdésben meghatározott állami feladatokat – az e törvényben és külön jogszabályokban foglalt munkamegosztásnak megfelelően – a Kormány, a minisztériumok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége tekintetében a legfőbb ügyész és a hatóságok látják el.
(4) A távközlés ágazati irányítása, továbbá a távközléssel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának összehangolása a miniszter feladata.
34. § A 33. § (1) bekezdésében meghatározott állami feladatok közül a Kormány hatáskörébe tartozik
a)65 a nemzeti távközléspolitika kialakítása, valamint végrehajtásának ellenőrzése;
b) a nemzeti távközléspolitika keretein belül az ország nemzetbiztonsági és védelmi igényeinek érvényesítése.66
35. § (1) A miniszter e törvényben meghatározott hatáskörében
a) előterjeszti a nemzeti távközléspolitikára vonatkozó javaslatot, és elfogadása esetében gondoskodik annak végrehajtásáról;
b) ellenőrzi az állam által, az állam többségi részesedésével e célra alapított, illetőleg így működő gazdálkodó szervezetet és a közcélú távközlési szolgáltatók azonos feltételek szerinti piaci működése érdekében intézkedik, ha e szervezet tevékenysége során eltér a létesítő határozattól, illetőleg az alapító okirattól;
c) kezdeményezi a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság létrejöttét, és lehetővé teszi működésüket;
d)67 kijelöli a távközlő gerinchálózat struktúráját (csomópontjait), a primer körzeteket;
e) ármegállapítási feladatainak ellátása céljából rendelkezik a szükséges adatok kimunkálásáról, nyilvántartásáról és szolgáltatásáról;
f) külön jogszabályok alapján részt vesz a távközlés nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában.
(2) Ha az állami tulajdonnal összefüggő jogok gyakorlása a távközlés ágazati irányítását érinti, az állami vagyon kezelője és a miniszter e körben szükséges intézkedéseikhez egymás előzetes egyetértését kötelesek megszerezni.
36. §68 Az e törvény 33. §-ában megállapított, továbbá más jogszabályban meghatározott állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetésről szóló törvényben – fejezeti kezelésű előirányzatként – kell megállapítani.
37. § (1) E törvény hatálybalépése előtt a távközlési szervezetek közül az állam által, az állam többségi részesedésével e célra alapított, illetőleg így működő gazdálkodó szervezet a 3. § (1) bekezdésében meghatárzott tevékenységét koncessziós szerződés nélkül — változatlan feltételekkel — mindaddig folytatja, amíg az adott távközlési szolgáltatásra és területre vonatkozóan megkötött koncessziós szerződés szerint az ilyen távközlési szervezet — mint koncessziós társaság — vagy más koncessziós társaság a távközlési szolgáltatást megkezdi.
(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetek által használt távközlő eszközöket — a koncessziós szerződésnek megfelelően — a távközlési szolgáltatás megkezdéséig, visszterhes szerződés keretében, a koncessziós társaság használatába kell átengedni, ha a miniszter a pályázatot azzal a feltétellel írta ki, hogy az adott szolgáltatásra és területre egy nyertes szerezhet jogosultságot (kizárólagos jogosultság).
(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a koncessziós szerződés megszűnése miatt a miniszter új koncessziós szerződést köt.
38. §69
39. § (1) E törvény hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.70
(2)71 E törvény hatálybalépése előtt alapított — a 37. § (1) bekezdésében említett — távközlési szervezet vagy jogutódja az e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenységet 1994. április 30. napját követően kizárólag koncessziós szerződés alapján folytathatja. A helyi távbeszélő szolgáltatás tekintetében a miniszter e határidőt megelőzően vagy azt követően is jogosult, a koncessziós eljárás lefolytatására.
(3)72
(4) A koncessziós szerződést a miniszter — a pályázat nyertesével kötött megállapodás szerint — a nyertes által, annak saját részvételével alapított belföldi székhelyű gazdasági társaságával, a nyertes engedményező nyilatkozata alapján köti meg.
(5) Ha a 3. § (1) bekezdésének a)—d) pontja szerinti távközlési szolgáltatások frekvenciahasználat útján végezhetők, a koncessziós pályázatra és szerződésre vonatkozó feltételeket és eljárásokat — e törvény alapján — egybe lehet foglalni.
(6) A törvény hatálybalépésekor érvényes távközlési szolgáltatási szerződéseket a felek kötelesek felülvizsgálni, és azokat a hatálybalépéstől számított egy éven belül — e törvény rendelkezéseinek megfelelően — módosítani.
40. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások főcímű táblázatában a ,,406—22—01'' SZTJ szám alatt felvett sorból a ,,Belföldi távbeszélő szolgáltatás előfizetési és beszélgetési díja, valamint a közvetlen összeköttetések díja'' szövegrész helyébe a ,,koncesszióköteles távközlési szolgáltatások díja (előfizetési díj, beszélgetési díj, csatlakozási díj)'' szövegrész lép.
(2)73 A miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg a közcélú távbeszélő szolgáltatás belépési díjának megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó feltételeket és a belépési díj mértékét.74
(3)75 A korlátozott erőforrással való gazdálkodás érdekében a közcélú távközlési szolgáltatások végzéséhez felhasznált szám- és címtartományok lekötéséért és használatáért – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben megállapított mértékű díjat kell fizetni.76
(4)77 A 36. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott — a Távközlési Alapot megillető — koncessziós díjból 6000 millió forint összeget a költségvetés javára kell befizetni.
(5)78 A 36. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott — a Távközlési Alapot megillető — koncessziós díjból 16 000 millió forint összeget a központi költségvetés javára kell befizetni.
Melléklet a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényhez
a távközlésre vonatkozó fogalmak79
útján.
A törvényt az Országgyűlés 1992. november 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. december 18. A törvényt a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, 2001. december 23. napjával.
A 2. § (1) bekezdése az 1997: LXV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése az 1997: LXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendeletet.
A 3. § (1) bekezdése az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdésének d) pontja az 1996: I. törvény 158. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdését az 1998: XC. törvény 82. §-ának (1) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti (2)- (3) bekezdés megjelölését (3)- (4) bekezdésre változtatta.
A 3. § (3) bekezdése az 1997: LXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, s egyidejűleg a § (3) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 4.§ (1) bekezdése a 2000: LXXXIX. törvény 2.§-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdésének utolsó mondatát az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdésének e) pontja az 1997: LXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdésének a) pontja az 1997: LXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. §-t az 1997: LXV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § az 1997: LXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § új (1) bekezdését az 1999: LXVI. törvény 1. §-ának (1) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti (1)-(4) bekezdés számozását (2)-(5) bekezdésre változtatta.
A 7. §-nak az (1) bekezdéssel átszámozott (4) bekezdése az 1999: LXVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése az 1997: LXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) és (3) bekezdése az 1997: LXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdését az 1996: XLIX. törvény 16. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 12/A. §-t az 1999: LXVI. törvény 2. §-a iktatta be.
A 13. § (1) bekezdése az 1997: LXV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdésének második mondata az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése az 1999: LXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § az 1997: LXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1)—(2) bekezdése az 1997: LXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 23/1993. (IX. 9.) KHVM, a 24/1993. (IX. 9.) KHVM, a 26/1993. (IX. 9.) KHVM, a 9/1994. (III. 4.) KHVM, a 7/1997. (V. 9.) KHVM, a 10/2001. (III. 27.) KHVM rendeletet.
A 19. § előtte lévő alcíme az 1997: LXV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése az 1997: LXV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 19/A. §-t az 1997: LXV. törvény 12. §-a iktatta a szövegbe.
A 19/A. § (1) bekezdéséből az ,, anyagot ” szövegrészt az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19/A. § (2) bekezdése az 1999: LXVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése az 1997: LXV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekzdés számozását (3) és (4) bekezdésre módosította.
A 20. § (4) bekezdése a 2001: XL. törvény 108. § (2) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.
A 20/A. §-t az 1999: LXVI. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.
A 21. § (1) és (2) bekezdése az 1997: LXV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § az 1997: LXV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdésének d) pontja az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (3)–(4) bekezdését az 1998: XXXIII. törvény 73. §-a iktatta a szövegbe és az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta.
A 22. § (5) bekezdésének c) pontja az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) és (3) bekezdését az 1997: LXV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd az 1995: LXV. törvényt.
Lásd az 1992: LXIII. törvényt.
A 25. § (3) bekezdését az 1999: LXXV. törvény 49. §-a iktatta a szövegbe.
A 26. § (4)—(5) bekezdését az 1997: LXV. törvény 16. §-a állapította meg, mely egyidejűleg (6) bekezdést is iktatott a szövegbe. A 26. § (3) bekezdése az 1999: LXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdését az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § az 1997: LXV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése az 1997: LXV. törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (5) bekezdése az 1997: LXV. törvény 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (7) bekezdését az 1995: CXXV. törvény 88. §-a iktatta a szövegbe.
A 33. § (1) bekezdésének a), j) és k) pontja az 1997: LXV. törvény 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, s egyidejűleg a § l) pontot is iktatott a szövegbe. Az l) pontot újonnan megállapította az 1999: LXVI. törvény 8. §-a
A 33. § (2) bekezdése az 1997: LXV. törvény 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése az 1997: LXV. törvény 19. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § a) pontjának második fordulatát az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (1) bekezdésének d) pontja az 1997: LXV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 36. §-t az 1998: XC. törvény 82. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 38. §-t az 1997: LXV. törvény 23. §-a (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd az 1993: LXII. törvény 27. §-ának (1) bekezdését: 1993. július 1.
A 39. § (2) bekezdése az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (3) bekezdését az 1996: I. törvény 158. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. Egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatta. Utóbb a 39. § (3) bekezdését az 1997: LXV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. § (2) bekezdése az 1997: LXV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (3) bekezdését az 1999: LXVI. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe.
A 40. § (4) bekezdését az 1993: CXI. törvény 71. §-a iktatta a szövegbe.
A 40. § (5) bekezdését az 1995: LXXII. törvény 19. §-a iktatta a szövegbe.
A melléklet 1—30. pontját újonnan megállapította az 1997: LXV. törvény 22. §-a.
A melléklet 6. pontja az 1999: LXVI. törvény 10. §-ával, illetve a mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.
A melléklet 7. pontja a 2001: XL. törvény 108. § (2) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg.
A melléklet 8. pontja az 1999: LXVI. törvény 10. §-ával, illetve a mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.
A melléklet 9. pontja a 2001: XL. törvény 108. § (2) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg.
A melléklet 10. pontja az 1999: LXVI. törvény 10. §-ával, illetve a mellékletének 4. pontjával megállapított szöveg.
A melléklet 21. pontjának a) és b) alpontjából a „közcélú” szövegrészt az 1999: LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A melléklet 24. pontjának c) alpontja az 1999: LXVI. törvény 10. §-ával, illetve a mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.