84/1992. (V. 19.) Korm. rendelet
a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról
1992.05.20.
,,A károsult megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége is köteles felvilágosítást adni a károkozó üzembentartó gépjármű felelősségbiztosítási adatairól.''
,,4. § (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű üzembentartója a biztosítási szerződés megkötését tanúsító bizonylatot (kötvény, igazolólap) köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani és a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni. (2) Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármű), a gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki a biztosító.''
,,(3) A biztosító vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartóval a biztosítási szerződés nem jött létre vagy az megszűnt.''
,,(1) A Szövetség csak olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján (az autócasco biztosítás kivételével) nem követelheti.
(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Szövetség nem fedezi. Ez a kizárás nem vonatkozik az autócasco biztosító megtérítési követeléseire.
(3) Nem terjed ki a Szövetség kártalanítási kötelezettsége az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, elektromos hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.''
,,(1) A gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjét, valamint a díjkalkulációt, a díjszabást és a biztosítás díját — a biztosítók kérelmére vagy hivatalból — a pénzügyminiszter — az Állami Biztosításfelügyelet javaslatára — rendeletben állapítja meg. (2) A javaslattétel előtt az (1) bekezdésben felsorolt ügyekben az Állami Biztosításfelügyelet köteles kikérni a Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét.''
,,(5) Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletág eredményelszámolása a jogszabályban meghatározott mértékűnél nagyobb nyereséget mutat, azt az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalékba kell helyezni. Az így képzett tartalék az Állami Biztosításfelügyelet által meghatározott feltételek szerint, a visszatérítés alapjául szolgáló év végén határozatlan időtartamú biztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottaknak visszajár.
(6) A gépjármű-felelősségbiztosítási díjszabás, illetőleg a biztosítás díjának mértéke, valamint annak módosítása a 12. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott időponttól az érvényben lévő szerződésekre is irányadó.''
,,42/E. § (1) Az az üzembentartó, akinek járműve kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.''
(1) Ez a rendelet 1992. május 20. napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a biztosítók kérelmére 1992. július 1-jétől december 31-ig érvényes díjkalkulációt, díjszabást és biztosítási díjat meghatározza.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
Melléklet
a 84/1992. (V. 19.) Korm. rendelethez
,,(1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosító negyedévnél hosszabb időszakra nem követelheti a biztosítási díj befizetését. Ha a szerződés megkötésére a hónap 16. napja előtt kerül sor, a biztosító jogosult a tárgyhónapra járó teljes díjat felszámítani, míg a hónap 16. napjától megkötött szerződéseknél csak a tárgyhónapot követő hó első napjától számíthat fel díjat.''
,,(1) A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők.''
,,(1) A biztosítási szerződés — a motorkerékpárokra és a segédmotor-kerékpárokra kötött szerződések kivételével — kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű üzemen kívül helyezéséről szóló hatósági tanúsítványt. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. A díjfizetés kezdő időpontjára a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.'' ,,(1) A biztosítási érdek megszűnése a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosítónál bemutatták a gépjármű forgalomból való kivonását tanúsító hatósági okiratot; tulajdonos (üzembentartó) változásnál bemutatják a tulajdonjogot átruházó szerződést vagy egyéb okiratot. Ezekben az esetekben a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg az átruházó szerződés vagy okirat keltezése napján szűnik meg. A biztosító annak a hónapnak utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben kockázatviselése megszűnt.''
(A biztosító e feltételek szerint nem téríti meg azt a kárt, amely…)
,,k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott.''
(A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:)
,,a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette.''
,,A tulajdonos vagy az üzembentartó — az e rendelet hatálybalépését követő — első biztosítási év eltelte után a díjszabásban meghatározott esetekben és mértékben kármentességi díjengedményre (bonus) jogosult, illetve az általa okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) megfizetésére köteles.'' ,,(2) Ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzembentartó) változás kapcsán kerül sor, a biztosított köteles bemutatni a megelőző biztosítási időszakra vonatkozó díjfizetések bizonylatait.''