Kifejezéskereső
10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet
a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján — a művelődési és közoktatási miniszterrel, valamint a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított miniszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) egyetértésben — a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) szakmai tanulmányokat lezáró vizsga (a továbbiakban: szakmai vizsga) megszervezésére, lefolytatására;
b) a szakmai vizsga vizsgabizottságára (a továbbiakban: vizsgabizottság);
c) a szakmai vizsgára jelentkezőre (a továbbiakban: vizsgázó);
d) a vizsgabizottság munkáját segítő tanárra, gyakorlati oktatóra, szakoktatóra és más szakértőre (a továbbiakban együtt: a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus), továbbá közreműködő dolgozóra.
(2) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretében — ideértve a munkaerőfejlesztő és -képző központban, valamint a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézményben — megszervezett szakmai vizsgára, ha az az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés megszerzésére irányul.
2. §
(1) A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részekből (a továbbiakban: vizsgarész), a vizsgarész tantárgyakból állhat.
(2) A vizsgarészek és tantárgyak felsorolását a szakképesítésért felelős miniszter által szakképesítésként meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmény tartalmazza.
3. §
(1) A tanév rendjében kell meghatározni az írásbeli vizsga időpontját, továbbá a gyakorlati vizsga és a szóbeli vizsga lefolytatására rendelkezésre álló időszakot.
(2) A gyakorlati vizsga és a szóbeli vizsga időpontját a szakképző iskola, a munkaerőfejlesztő és -képző központ, továbbá a szakképesítésért felelős miniszter által a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény (a továbbiakban együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) vezetője állapítja meg.
4. §
Az írásbeli tételek egy szakmai vizsgán, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel.
5. §
(1) Az írásbeli tételeket a szakmai vizsga megkezdése előtt a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott módon és időben kell átadni a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének vagy megbízottjának.
(2) Az írásbeli tételeket és a gyakorlati munkafeladatokat a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával kell őrizni. Ha az előírásokat megszegik, a szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: főjegyző) a szakmai vizsga megkezdését, illetőleg folytatását a szakképesítésért felelős miniszter intézkedéséig felfüggeszti.
6. §
(1) A szakmai vizsga nyelve magyar, illetőleg a nemzetiségi tanítási nyelvű szakképző iskolákban a vizsgázó választása szerint magyar vagy a nemzetiség nyelve, vagy más idegen nyelv.
(2) Az oktatás nyelvén ad számot tudásáról a vizsgázó abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból, amelyet idegen nyelven tanult.
7. §
(1) Ha a vizsgázót a tanulmányok során felmentették valamely vizsgatantárgy tanulása alól, kérelemre a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a vizsgatantárgy követelményének teljesítése alól felmentést adhat.
(2) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt a vizsga írásbeli vagy szóbeli részének letételére nem képes, az írásbeli vizsga követelményeinek szóban, illetőleg a szóbeli vizsga követelményeinek írásban tehet eleget. A vizsgázó kérelmének indokoltságát — ha azt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője kéri — igazolni köteles.
(3) Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, újabb vizsgát nem köteles tenni. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani.
(4) A (3) bekezdés rendelkezését nem lehet alkalmazni, ha a szakmai vizsga letétele óta a szakmai és a vizsgáztatási követelmények megváltoztak.
(5) Mentesül az adott tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos tanulmányi versenyen, diákolimpián stb. a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
A szakmai vizsga előkészítése
8. §
(1) Szakmai vizsgát kell tartani február-március, május-június és október hónapban (a továbbiakban: vizsgaidőszak).
(2) A szakmai vizsgára
a) februári-márciusi vizsgaidőszak esetén december hónap 15. napjáig;
b) májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén február hónap 15. napjáig;
c) októberi vizsgaidőszak esetén augusztus hónap 15. napjáig
lehet jelentkezni a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjénél.
(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az (1) bekezdésben felsorolt vizsgaidőszakoktól eltérő időben is szervezhető szakmai vizsga, amelyre a hónap 1. és 5. napja között lehet jelentkezni a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjénél.
(4) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor — a tanulói jogviszonyban állók kivételével — be kell mutatni a személyi igazolványt. A jelentkezéshez csatolni kell a szakképesítéshez előírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt, a vizsgával kapcsolatos kérelmet (nem magyar nyelv használata, mentesítés stb.) és az elbíráláshoz szükséges iratokat vagy azok hiteles másolatát; javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor a szakmai vizsga törzslapkivonatát.
(5) A szakképző iskola befejező évfolyamára járó tanuló bizonyítványát utólag kell csatolni az iratokhoz.
9. §
A vizsgacsoportokat a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője alakítja ki.
10. §
(1) A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül jelentést küld a szakmai vizsga előkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszternek, a jelentésben javaslatot tehet a vizsgabizottság elnökének személyére is. Ezzel egyidejűleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes főjegyzőnek, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén továbbá a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak is. A vizsgacsoportonként összeállított jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgázók számát, valamint a vizsgarészeket és tantárgyakat, megjelölve a szakképesítést.
(2) A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül kéri fel a munkáltatói érdekképviseleti szervezetet, illetőleg a gazdasági kamarát, hogy bízza meg képviselőjét a vizsgabizottságban való részvételre.
(3) Amennyiben a szakmai vizsga megszervezésére a 8. § (3) bekezdése alapján kerül sor, a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentést, valamint a (2) bekezdés szerinti felkérést a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal kell megküldeni a szakképesítésért felelős miniszternek, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek, illetőleg a gazdasági kamarának.
11. §
(1) Az írásbeli és szóbeli vizsga helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője jelöli ki.
(2) A gyakorlati vizsgát az érdekelt gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban foglaltak alapján tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben stb. vagy egyéb gyakorlati helyen, munkahelyen (a továbbiakban: gyakorlati vizsga helye) lehet lefolytatni.
(3) A szakmai vizsga helyéről, időpontjáról és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője — a vizsga napja előtt legalább tíz nappal — tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét és tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében érdekelt gazdálkodó szervezetet, valamint a szakmai vizsgában közreműködő személyeket.
A vizsgabizottság
12. §
(1) Az Szt. 14. §-a szerinti vizsgabizottságot szakképesítésenként kell létrehozni.
(2) A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a megbízásáról a vizsgaidőszak — a 8. § (3) bekezdése alapján szervezett szakmai vizsga esetén a szakmai vizsga megkezdése — előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjét.
(3) Ha a vizsga nyelve nem a magyar nyelv, a vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatás nyelvéből felsőfokú állami nyelvvizsgával, illetőleg azzal egyenértékű okmányokkal is kell rendelkeznie.
(4) A szakmai vizsgát szervező intézmény alkalmazottja nem lehet a vizsgabizottság elnöke abban az intézményben, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban áll.
13. §
(1) A vizsgabizottság munkáját segítő pedagógust, valamint a vizsga jegyzőjét a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője bízza meg.
(2) A vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus, valamint a vizsga jegyzője nem tagja a vizsgabizottságnak.
(3) A vizsgabizottság tagjának és jegyzőjének a megbízása határozott vagy határozatlan időre szólhat. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről a megbízójának kell gondoskodnia.
14. §
(1) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása.
(2) A vizsgabizottság elnöke
a) ellenőrzi a szakmai vizsga előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét;
b) vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit;
c) ellenőrzi — a jelentkezési iratok alapján — a vizsgázó személyazonosságát, a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat;
d) tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról;
e) átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és a gyakorlati vizsgamunkákat;
f) összegzi a szakmai vizsga előkészítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását.
(3) Ha a vizsgabizottság elnöke megállapítja, hogy a szakmai vizsgát nem készítették elő megfelelően és a mulasztás rövid időn belül nem pótolható, megtiltja a vizsga megkezdését, kitűzi a vizsga új időpontját és azonnal jelentést tesz a megbízójának.
15. §
(1) A szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője látja el a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról.
(2) A szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője a gyakorlati vizsga előkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetőjének bevonásával — ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsga, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, illetőleg a gazdasági kamara képviselőjének részvételével — látja el.
(3) A vizsgabizottság tagja az elnököt rövid ideig helyettesítheti a vizsgán.
(4) A munkáltatói érdekképviseleti szervezet, illetőleg a gazdasági kamara képviselője a (2) bekezdésben foglaltakon kívül elsősorban a gyakorlati feladatokhoz szükséges szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények ellenőrzésében, továbbá a gyakorlati vizsgamunkák átvizsgálásában és a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében működik közre.
16. §
A vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus feladatait a vizsgabizottság által elfogadott vizsgarend szerint látja el, segíti a vizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére.
17. §
A vizsga jegyzője a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzőkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a törzslapot, megírja a bizonyítványt és elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket.
A vizsgabizottság működése
18. §
(1) A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza. A vizsgabizottság értekezletet tart
a) a szóbeli vizsga megkezdése előtt,
b) a szóbeli vizsga befejezését követően,
c) a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatban, ha a szakmai vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény, illetőleg a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása vagy egyéb ok azt szükségessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha az elnök és legalább egy vizsgabizottsági tag jelen van.
(3) A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt.
(4) A vizsgabizottság tagjait és jegyzőjét a vizsgabizottság határozatai tekintetében — azok kihirdetéséig — titoktartási kötelezettség terheli.
(5) Ha az elnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni a szakképesítésért felelős miniszternek, aki azt úgy köteles elbírálni, hogy a vizsgázó számára kedvező döntése esetén, a vizsgázó a megkezdett vizsgaidőszakban lehetőleg befejezhesse vizsgáját. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani.
19. §
(1) A szóbeli vizsga megkezdése előtti értekezleten a vizsgabizottság értékeli a vizsgázónak az írásbeli és a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítményét, határoz a szabálytalan vizsgázással kapcsolatos bejelentésekről, megállapítja a szóbeli vizsgák időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatantárgyak sorrendjét, valamint a szakmai vizsga eredménye kihirdetésének időpontját.
(2) A szóbeli vizsga befejezését követő értekezleten a vizsgabizottság az egyes vizsgarészek eredményei alapján értékeli a vizsgázó egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét, továbbá összegezi a vizsgák tapasztalatait.
20. §
(1) Minden vizsgabizottsági értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az értekezlet helyét és idejét, a jelenlévő vizsgabizottsági tagok és a jegyző nevét;
b) annak a vizsgázónak a nevét, aki
— egy vagy több, esetleg valamennyi tárgyból, vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott és ezért javítóvizsgát kell tennie, megjelölve a tantárgyakat, illetőleg a vizsgarészeket,
— a szakmai vizsgát betegség vagy más elfogadható indok miatt nem tudta befejezni, megjelölve azokat a tantárgyakat, illetőleg vizsgarészeket, amelyekből pótlóvizsgát kell tennie,
— a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos ok nélkül megszakította, vagy akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott;
c) a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak rövid, indokolt esetben részletes leírását, a határozatokat, vita esetén a szavazás eredményét, az esetleges különvélemények feltüntetésével;
d) az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat;
e) az elnöknek a szakmai vizsga tapasztalataival kapcsolatos értékelését.
(2) A vizsgabizottsági értekezletről készített jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai és a jegyzője írja alá a vizsga utolsó napját követő nyolc napon belül.
(3) A szóbeli vizsga befejezését követő értekezleten készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni a többi értekezlet jegyzőkönyvét, az osztályozóívet és a szakmai vizsga tételeit.
21. §
(1) A vizsgabizottság tagjai felelősek a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.
(2) A szóbeli és a gyakorlati vizsgát az elnök és legalább egy vizsgabizottsági tag, továbbá a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus jelenlétében szabad megkezdeni, illetőleg folytatni.
Az írásbeli vizsga
22. §
(1) Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján a szakképesítés (tantárgy) egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.
(2) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgaidőszakban szervezett szakmai vizsga esetén az írásbeli vizsgát szakképesítésenként, illetőleg tantárgyanként országosan egyidőben kell megtartani.
(3) Az írásbeli vizsga ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. A vizsga felügyeletével a tantárggyal megegyező szakos pedagógus nem bízható meg.
(4) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt a felügyelő pedagógus megállapítja a vizsgázók személyazonosságát és tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményéről és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. Ezt követően a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője vagy megbízottja kihirdeti az írásbeli vizsga tételeit.
(5) A vizsgázó a feladat elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet és nem kaphat.
(6) Az írásbeli feladatok kidolgozásához — ha a vizsgatétel másképp nem rendelkezik — legfeljebb 180 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a feladat ismertetésének ideje nem számít bele.
(7) Az írásbeli vizsgarészt — a tantárgyak számától függetlenül — egy érdemjeggyel kell értékelni.
23. §
(1) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok kidolgozásához a szakmai vizsgát szervező intézmény bélyegzőjének lenyomatával ellátott dolgozatpapírt kell biztosítani.
(2) A vizsgázó az első lapon feltünteti a nevét, a tanult szakképesítést, a tétel sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a keltét. Ha a feladat kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal el kell látnia.
(3) Ha a vizsgázó befejezte a feladatok kidolgozását vagy a rendelkezésre álló idő letelt, a dolgozatát átadja a felügyelő pedagógusnak, aki közvetlenül a kidolgozást követően ráírja a dolgozat beadásának időpontját, és ellátja kézjegyével.
(4) Ha az írásbeli vizsga alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelő pedagógustól és egyidejűleg részére átadja a vizsgadolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra.
(5) Ha a felügyelő pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét és aláírja; a vizsgázót a vizsgateremből eltávolítja, és azonnal értesíti a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjét.
(6) A szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője a szabálytalanságról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, az érintett vizsgázó és felügyelő pedagógus nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője, a szabálytalanságot észlelő pedagógus és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
(7) A jegyzőkönyvet a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A jegyzőkönyv elkészítését követően a vizsgázó folytathatja a feladatok kidolgozását. A szabálytalanságról a vizsgabizottság dönt. A jegyzőkönyv elkészítésére fordított idő nem számít bele a feladat megoldásához rendelkezésre álló időbe.
A gyakorlati vizsga
24. §
(1) A gyakorlati vizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmény figyelembevételével kidolgozott munkafeladatot kell megoldani.
(2) A gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének a javaslatára a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
(3) A gyakorlati vizsgát akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsga a munkafeladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi — beleértve a munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi — feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.
(4) A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsga helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
(5) A munkafeladat végrehajtásához — ha a vizsgatétel másképp nem rendelkezik — a vizsgázónak a munkafeladattól függően legfeljebb 300 perc áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a munkafeladat ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsga végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a munkafeladat leírása tartalmazhat rendelkezéseket (részidőket stb.).
(6) Ha a munkafeladat végrehajtása, technológiája indokolja, a gyakorlati vizsga több napig is folyhat.
(7) Nem számítható be a munkafeladat végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kieső idő.
(8) A munkafeladat végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatásokat (a feladattal összefüggő munkavédelmi és szakmai követelményeket). A munka megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható.
(9) Ha balesetveszély, egészségi ártalom technológiai vagy más rendkívüli ok indokolja, az elnök a munkafeladatot megváltoztathatja. A döntésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(10) Ha a vizsgázó a munkafeladatot elvégezte, azt közli a vizsgabizottság jelenlévő tagjával, aki ennek időpontját feljegyzi, illetőleg a munkát átveszi.
25. §
(1) A művészeti jellegű szakképesítések esetében — az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt — a szakmai és vizsgáztatási követelményben meghatározottak szerint külön gyakorlati vizsgamunkát, vizsgaremeket, vizsgaművet (a továbbiakban: vizsgaremek) kell készíteni.
(2) A szakképző iskolai tanuló gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése érdekében a szakmai és vizsgáztatási követelmény a szakmai vizsgát megelőzően külön gyakorlati vizsgaremek készítését is előírhatja.
(3) A vizsgaremeket érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgaremek tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a gyakorlati oktatás vezetője és az igazgató írja alá. Az intézmény körbélyegzőjével ellátott értékelést a gyakorlati vizsga rajzi vagy mintázási feladatához kell csatolni.
(4) A vizsgázó gyakorlati vizsga osztályzatát a vizsgaremekre és a gyakorlati vizsga rajzi, illetőleg mintázási feladatára kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
(5) Az elkészült vizsgaremek felhasználásáról a gyakorlati vizsgát szervező rendelkezik.
26. §
(1) Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítést jellemző munkafeladat megoldására, az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt 10—30 gyakorlati képzési napig tartó — a szakmai és vizsgáztatási követelményben meghatározott — szakmai feladatot kell elvégeznie annak, aki szakmai vizsgára jelentkezett. A szakmai vizsgán a vizsgázó további munkafeladatot old meg.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott szakképesítéseket a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai feladat megoldását a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától függetlenül kell értékelni, és azt a szakmai gyakorlat osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni.
A szóbeli vizsga
27. §
(1) A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján ad számot tudásáról.
(2) A vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.
28. §
(1) A vizsgáztatás menetét (a vizsgatantárgyak sorrendje, vizsgázók beosztása stb.) a vizsgabizottság állapítja meg a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjének javaslata alapján azzal a megkötéssel, hogy a vizsgabizottság egy nap tíz óránál többet nem fordíthat a vizsgázók meghallgatására.
(2) A vizsgateremben egyidőben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
(3) A vizsgázó minden tantárgyból tételt húz. A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább tizenöt perc időt kell biztosítani. A vizsgázó feleletének vázlatát a szakmai vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti, a szakmai vizsgát szervező intézmény által biztosított és a vizsgabizottság által engedélyezett segédeszközöket használhatja.
(4) A vizsgázó a tantárgy jellegének megfelelően önállóan felel. Felelete indokolt esetben szakítható meg.
A vizsgázó teljesítményének értékelése
29. §
(1) A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
(2) A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
(3) Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).
30. §
(1) Az írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus javítja ki és értékeli.
(2) Ha a szakképesítésért felelős miniszter a vizsgatételhez értékelési útmutatót ad ki, az írásbeli dolgozatok javítását és értékelését ennek alapján kell végezni.
(3) A vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője által meghatározott időpontig köteles kijavítani és a szakmai vizsgát szervező intézményben leadni a dolgozatokat. Ha a javítás során megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a dolgozat elkészítésekor, a lehető legrövidebb időn belül szóban tájékoztatja a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselőjét, és írásban jelentést készít.
(4) A vizsgázó — fiatalkorú vizsgázó esetén a szülő — a kijavított dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti.
(5) A kijavított és elbírált írásbeli dolgozatot, a szabálytalanság elkövetéséről készített jegyzőkönyvet vagy jelentést, az eredeti írásbeli vizsgatételek egy példányát, a vizsgafeladatok megoldását, az értékelési útmutatót, továbbá a szóbeli vizsgatételek jegyzékét — a szóbeli vizsga előtt legalább hét nappal — meg kell küldeni a vizsgabizottság elnökének.
31. §
A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelenlévő vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik.
32. §
(1) A vizsgabizottság — a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus javaslata alapján — megállapítja
a) az utolsó vizsgarészt megelőző értekezleten az írásbeli érdemjegyét és a gyakorlati vizsga osztályzatát;
b) az utolsó vizsgarészt követő értekezleten a szóbeli vizsga érdemjegyét, továbbá a szakmai elmélet osztályzatát.
(2) A vizsgabizottság elnöke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott döntéskor kezdeményezheti az írásbeli vizsga javasolt érdemjegyének megváltoztatását, ha a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették figyelembe, vagy a dolgozatban téves javítást, illetőleg ki nem javított hibát talált.
(3) A szakmai vizsga eredményét — a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében — a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki. Az eredmény kihirdetése nyilvános.
(4) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
33. §
(1) Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekből, illetőleg tantárgyakból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.
(2) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki
a) a szakmai vizsgán vagy a pótlóvizsgán a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgarészből, illetőleg egy vagy több — esetleg valamennyi — tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott;
b) a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszakította; továbbá, akit
c) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott.
(3) Javítóvizsgát a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt esetben abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
(4) A szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga — a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint — megismételhető.
A köztes vizsga
34. §
(1) A képzés eredményességének mérésére a képzési folyamat nagyobb képzési szakaszainak (pl. szakmai alapképzés) lezárásaként szervezett köztes vizsga célja annak felmérése, illetőleg megállapítása, hogy a szakképzés során tanúsított előmenetel (szakmai tudás) megfelel-e az adott képzési szakaszra meghatározott szakmai követelményeknek.
(2) A köztes vizsga részeiről és feladatairól a szakképzést folytató intézmény vezetője határoz.
(3) A köztes vizsgán elért teljesítményt érdemjeggyel lehet értékelni és az érdemjegy az adott időszakot lezáró osztályzatba beszámít.
A szakmai vizsga iratai
A törzslap
35. §
(1) A vizsgázóról a szakmai vizsga megkezdése előtt két példányban az 1. számú melléklet szerinti törzslapot kell kiállítani.
(2) A törzslap tartalmazza a kiállító szakmai vizsgát szervező intézménynek, továbbá annak az intézménynek a nevét, amelyben a vizsgázó tanulmányait befejezte, a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, a tantárgyakat és vizsgarészeket, az érdemjegyeket és osztályzatokat, továbbá a vizsgabizottság határozatait.
(3) A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, illetőleg igazolások alapján a nyomtatvány kitöltési utasításának megfelelően kell bejegyezni.
(4) A törzslapot a nemzetiségi iskolában, továbbá, ha a vizsgázó a szakmai vizsgán az idegen nyelven kívül más tantárgyból is idegen nyelven köteles vizsgázni, a magyar nyelven kívül nemzetiségi és magyar nyelven is vezetni kell.
(5) A törzslappal egyező tartalmú törzslapkivonatot kérésre ki kell adni a vizsgázónak.
(6) A törzslapot a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője, valamint a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője írja alá.
Az osztályozóív
36. §
(1) A vizsgázó érdemjegyeit és osztályzatait a központilag kiadott osztályozóívre kell rávezetni.
(2) Az osztályozóívet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője, valamint a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője, továbbá a vizsgabizottság munkáját segítő pedagógus írja alá. Az osztályozóívet a szakmai vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
A szakképesítést igazoló bizonyítvány
37. §
(1) Ha a vizsgázó a szakmai vizsga követelményeinek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a 2. számú melléklet alapján készült szakképesítést igazoló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) kap.
(2) A vizsgabizottság jegyzője a törzslap alapján — a törzslapon szereplő adatokkal egyezően — kiállítja a bizonyítványt. A szakmai vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője írja alá.
(3) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról — kérelemre — a törzslap alapján
a) a szakmai vizsgát szervező intézmény,
b) ha a szakmai vizsgát szervező intézmény jogutód nélkül megszűnt vagy a szakmai vizsgát szervező intézmény iratai megsemmisültek, a főjegyző
bizonyítványmásodlatot állít ki.
(4) Törzslap hiányában a bizonyítvány megszerzését és tartalmát igazoló közokirat (személyi igazolvány, munkakönyv, munkaügyi nyilvántartás stb.) alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény pótbizonyítványt állít ki. A pótbizonyítványban azokat az adatokat lehet feltüntetni, amelyek a kiállítás alapjául szolgáló közokiratból megállapíthatók.
(5) A nemzetiségi iskolában és a két tanítási nyelvű iskolában (osztályban, csoportban) szerzett bizonyítványt magyar nyelven, továbbá a nemzetiség, illetőleg az oktatás nyelvén kell kiállítani. Ezt a rendelkezést az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról készített bizonyítványmásodlat, illetőleg pótbizonyítvány kiállításakor is alkalmazni kell.
Az iratkezelés, a záradékok és a selejtezés
38. §
(1) A törzslap és a bizonyítvány közokirat. A bizonyítványnyomtatvány szoros elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat selejtezést követően meg kell semmisíteni.
(2) A vizsga irataira a vizsgabizottság határozatait záradék formájában kell rávezetni.
(3) A törzslap egy példányát a szakmai vizsgát szervező intézmény irattárában, egy példányát pedig a főjegyzői hivatal irattárában kell elhelyezni.
(4) A szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a törzslapon és a bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, illetőleg a névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a közoktatásról szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott jogszabályban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai vizsga iratainak őrzési ideje:
a) a törzslap nem selejtezhető, negyven év után az illetékes levéltárnak kell átadni;
b) a vizsgabizottság jegyzőkönyvei és az osztályozó-ívek tekintetében tíz év;
c) az írásbeli dolgozatok és feladatlapok tekintetében egy év.
Nemzetközi rendelkezések, külföldön szerzett szakképesítés honosítása
39. §
(1) Akit — nemzetközi megállapodás, annak hiányában viszonosság alapján — felmentettek szakmai tantárgy(ak) tanulása alól, annak a tantárgy(ak)ból szakmai vizsgát sem kell tennie.
(2) A Munkaügyi Minisztérium nemzetközi szerződés, egyezmény, ennek hiányában viszonosság alapján engedélyezheti, hogy a külföldi vizsgázó a rendeletben meghatározott vizsgaidőszaktól eltérő időben tegyen szakmai vizsgát.
40. §
(1) Olyan esetekben, amikor nemzetközi szerződés, egyezmény vagy jogszabály a külföldön szerzett szakképesítést igazoló bizonyítvány hazai szakképző iskolában szerzett bizonyítvánnyal való egyenértékűségét nem ismeri el, a külföldi bizonyítványt kérelemre a szakképesítésért felelős miniszter honosítja.
(2) A honosított bizonyítvány a hazai szakképzésben szerzett bizonyítvánnyal egyező szakképesítést igazol, és azzal azonos munkakör vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít.
(3) A honosítás iránti kérelemhez csatolni kell a külföldön szerzett bizonyítványt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bizonyítványt honosító záradékkal akkor lehet ellátni, ha a külföldön szerzett bizonyítványt olyan szakképesítésre adták ki, amely hazai intézményben is megszerezhető, illetőleg korábban megszerezhető volt. A szakképesítésért felelős miniszter szakmai gyakorlat megszerzéséhez és/vagy szakmai vizsga letételéhez kötheti a honosítást.
(5) A honosított bizonyítványokról a honosítást végző nyilvántartást köteles vezetni.
Záradékok
41. §
(1) A 3. számú mellékletben felsorolt 1. számú záradékot a szakmai vizsga alapjául szolgáló iskolai (tanfolyami) bizonyítványra, illetőleg igazolásra, a 2—8. számú záradékot a törzslapra, illetőleg törzslapkivonatra, a 9. és a 10. számú záradékot a külföldön szerzett szakmai bizonyítványra kell rávezetni.
(2) Az 1—8. számú záradékot a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője, a 9. és a 10. számú záradékot a honosítást végző szakképesítésért felelős miniszter megbízottja írja alá és az intézmény, illetőleg a minisztérium körbélyegzőjével hitelesíti.
Záró rendelkezések
42. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napját követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit az iskolai rendszerű szakképzésben első ízben az 1994/1995. tanévre a szakképző iskolába felvett tanuló szakmai vizsgájára kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a külföldi szakmunkás-bizonyítványok honosításáról szóló 5/1960. (VI. 5.) MüM rendelet;
b) a szakmunkásbizonyítvány-másodlatok, illetőleg a szakmunkás-bizonyítványt helyettesítő igazolások kiadásáról a szakmunkásvizsga-anyakönyvek megsemmisülése esetén tárgyú 127/1966. (MüK. 15.) MüM utasítás.
Dr. Kiss Gyula s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelethez
a szakképesítés feltüntetésével)
2. számú melléklet a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelethez
elnöke intézmény vezetője
3. számú melléklet a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelethez
