1993. évi CIX. törvény
a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról1
1994.01.01.
,,(1) A szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai (a továbbiakban együtt: szakképző iskolai) tanulók gyakorlati oktatásának költségeihez a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a)—f) pontjaiban meghatározott adóalany — a szakképző iskolát létesítő és fenntartó gazdálkodó szervezet kivételével — (a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett) köteles hozzájárulni.'' ,,(3) A szakképzési hozzájárulás mértéke a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves beszámolóban, illetve az egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott, az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített mérleget készítő hozzájárulásra kötelezettnél a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség (ide nem értve a tagok személyes közreműködésének ellenértékét) 1,5%-a. Az agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezettnél a szakképzési hozzájárulás mértéke a KSH mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerinti alaptevékenység árbevétele és az összes árbevétel aránya szerint számított bérköltség 1%-a. Az arány számításánál árbevétel a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény előírása szerinti nettó árbevételnek az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozók teljesítményével csökkentett összege.'' ,,A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulás egyéb ráfordításként számolható el.''
,,(2) A Szakképzési Alapból hozzájárulást kell biztosítani a Nemzeti Szakképzési Intézetnek a szakmai oktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez.''
,,(3) Az (1)—(2) bekezdésben előírtak teljesítése után fennmaradó összeg a gazdasági társaságként működő tanműhelyben gyakorlati oktatásban részesülő szakképző iskolai tanulók alapképzésének költségeihez való hozzájárulás fedezetét; továbbá a hozzájárulásra kötelezettnek, a szakképző iskolának, valamint a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatása ellátására együttműködési megállapodást kötött munkaerő-fejlesztő és -képző központnak a gyakorlati oktatás tárgyi feltételei fejlesztésére irányuló beruházásai támogatását szolgálja.'' ,,(7) A szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzés tartalmi fejlesztésére fenntartott fejlesztő-szolgáltató költségvetési intézménynek pályázat alapján nyújtható támogatás a gyakorlati oktatás korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és új képzési programok bevezetéséhez.
(8) A Szakképzési Alap működtetésével kapcsolatos közvetlen költségek — a bér és a bérjellegű költségek kivételével — a Szakképzési Alapot terhelik.''
,,(1) A Szakképzési Alappal a munkaügyi miniszter rendelkezik, a Szakképzési Alap pénzeszközei kezeléséről a pénzforgalmat lebonyolító pénzintézet gondoskodik.''
,,(2) A Szakképzési Alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat a törvényben szabályozott Országos Képzési Tanács (a továbbiakban: OKT) látja el.''
,,a) ellenőrzi a Szakképzési Alap kezelését,''
,,(5) A (3) bekezdés b) pontja szerint a megyék és a főváros javára meghatározott összeg felhasználására vonatkozó pályázatokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 11. §-ában meghatározott megyei (fővárosi) munkaügyi tanács írja ki és dönt a támogatás odaítéléséről.'' a) ha a támogatásról az OKT dönt, a Munkaügyi Minisztérium;
b) ha a támogatásról a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács dönt, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ
köti meg a támogatásban részesülővel.''
,,(1) A Szakképzési Alap által nyújtott beruházási célú támogatást a hozzájárulásra kötelezett a tőketartalékba helyezi.''
,,(2) Az (1) bekezdés alapján a Szakképzési Alap által nyújtott támogatással, illetve a 2. § (3) bekezdésében foglaltak szerint létrehozott ingatlanra 20 évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a Szakképzési Alap javára.'' ,,(3) Ha a kedvezményezett a támogatást nem a meghatározott célra fordítja, vagy a Szakmunkásképzési, illetőleg Szakképzési Alapból kapott támogatással megvalósított létesítményt a meghatározott idő előtt megszünteti vagy azt nem a rendeltetésének megfelelően használja, a kapott támogatást — beleértve a kamatokat is — a szerződésben foglaltak szerint vissza kell fizetnie.''
,,(2) Amennyiben a további működtetésre az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg a tanulók tanulóviszonya szerint illetékes szakképző iskola fenntartóját, illetőleg — ha a fenntartó nem él elővásárlási jogával — azt a hozzájárulásra kötelezettet, aki a létesítményt a tanulók gyakorlati oktatására tovább kívánja működtetni. A létesítmény további működtetésének indokoltsága tekintetében ki kell kérni a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét. Az elővásárlásra felajánlott létesítmény megvételéhez, a szükségessé váló átalakításhoz és felszereléshez a fenntartó, illetőleg a hozzájárulásra kötelezett a Szakképzési Alapból kamatmentes, legfeljebb 10 éves lejáratú kölcsönt igényelhet.'' ,,4. a tanulók javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás költségei.''
8. § (1) E törvény 1994. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg
(2) Ahol a Szatv. ,,középfokú szakoktatási intézményt'' említ, azon ,,szakképző iskolát'' kell érteni.
(3) A 2. §-ban foglaltak az 1992. és 1993. évekre vonatkozóan is alkalmazhatók.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
