1993. évi CX. törvény

Hvt. 1. § (1)² A honvédelem nemzeti ügy. A Magyar Köztársaság az ország egyéni és kollektív védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, fegyveres erőinek felkészültségére és elszántságára, illetőleg a polgároknak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és azok fegyveres erői kölcsönös segítségnyújtására épít.

(2) A honvédelem céljának megvalósítására elsősorban a fegyveres erők hivatottak. A fegyveres erők békében és háborúban egyaránt folyamatos polgári irányítás alatt állnak.

(3) A fegyveres erők sajátos szervezeti és függelmi rendszerben működnek.

(4) A fegyveres erők tagjait általában megilletik mindazok az emberi és szabadságjogok, amelyek más állampolgárokat megilletnek. E jogok csak a katonai szolgálat sajátosságai által feltétlenül megkövetelt mértékben korlátozhatók, ha a korlátozás elkerülhetetlenül és kényszerítő okból szükséges.

(5) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a fegyveres erőket az állami szervek a működéshez szükséges irányító és szervező munkával, a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások teljesítésével támogatják, az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.

(6) A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani. A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.

Hvt. 2. § A honvédelem célja: idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése, illetőleg az államszervezet, ezen belül a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése.

Hvt. 3. § (1) A honvédelem céljának megvalósítása érdekében az Alkotmány rendelkezései alapján e törvény meghatározza

(2) Az Alkotmány 19/B.—D. §-aiban meghatározott külön törvények megalkotásáig terjedő időszakra, átmeneti jelleggel e törvény tartalmazza az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett rendkívüli állapotban és szükségállapotban alkalmazható, valamint a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó alapvető szabályokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott külön törvényeket 1997. december 31-ig kell megalkotni.

Hvt. 4. § (1) A honvédelem, ezen belül a fegyveres erők irányítására békében — az Alkotmányban, e törvényben, továbbá más törvényben meghatározottak szerint — az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, valamint — feladat- és hatáskörének megfelelően — az illetékes miniszter jogosult.

(2) A Honvédelmi Tanács jogkörét — a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint átmeneti jelleggel — e törvény 249—256. §-ai szabályozzák.

Hvt. 5. § (1) Az Országgyűlés állapítja meg

(2)⁴ Az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén dönt az ország általános mozgósításának és a fegyveres erők egészének mozgósítással egybekapcsolt készenléte fokozásának elrendeléséről.

Hvt. 6. § (1) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a fegyveres erők feladatainak megvalósítását, felkészültségük és felszereltségük színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök felhasználását.

(2) A rendkívüli intézkedések tervezeteit (201. §) a Kormány a Honvédelmi Bizottságnak évente bemutatja. A Honvédelmi Bizottság javaslatot tehet az Országgyűlésnek arra, hogy a Kormány számára a rendkívüli intézkedések kidolgozásával kapcsolatos feladatot állapítson meg.

(3) Az illetékes miniszter a fegyveres erőket érintő szervezeti intézkedések (jogszabályok, egyedi döntések) tervezeteit a Honvédelmi Bizottságnak bemutatja, ha az intézkedés

(4)⁵ A Honvédelmi Bizottság a Honvéd Vezérkar főnökének, a határőrség országos parancsnokának jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.

Hvt. 7. § (1) A köztársasági elnök

(2) A köztársasági elnök [az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének i) pontjával összhangban] a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter javaslatára

(3) A honvédelmet, illetve a fegyveres erőket érintő jogszabályok tervezeteit, valamint a 6. § (3) bekezdésében szereplő szervezeti intézkedések tervezeteit a köztársasági elnöknek tájékoztatásul meg kell küldeni.

(4) A köztársasági elnök a fegyveres erők működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól.

R. 1. §⁷ Az arra érdemes katonai szervezet részére csapatzászló adományozására a Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrszervezet esetén a határőrség országos parancsnoka tesz javaslatot az illetékes miniszternek.

R. 1/A. §⁸ A Hvt. 8. §-a (1) bekezdésének g)–i) pontjában, valamint a 10. §-ának b)–c) és e) pontjában meghatározott – a Kormány, illetve a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó – döntések előkészítését és végrehajtásának koordinációját a honvédelmi miniszter által központi államigazgatási szervként irányított HM Védelmi Hivatal végzi. A HM Védelmi Hivatal részletes feladatait és hatáskörét a honvédelmi miniszter alapító okiratban határozza meg.

Hvt. 8. § (1) A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából

(2) A Kormány nevében a Kormány elnöke, vagy az általa megbízott miniszter évente köteles a honvédelmi politika megvalósításáról, a magyar fegyveres erők felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.

(3) A fegyveres erők működésének irányítása körében a Kormány meghatározza

(4) A Kormány az éves költségvetési tervben

(5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottak végrehajtására a Kormány rendeletet, illetőleg határozatot ad ki.¹⁵

(6) A Kormánynak az (1) és (3) bekezdés szerint gyakorolt hatáskörében eljárva megfelelően biztosítania kell az épített és a természetes környezet védelmét.

(7)¹⁶ A Kormány – az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével – dönt a magyar és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásainak engedélyezéséről.

R. 2. §¹⁷ A Hvt. 8. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján több minisztériumot, illetőleg országos hatáskörű szervet (a továbbiakban: minisztérium) érintő kiemelt honvédelmi feladathoz, beruházáshoz, készletfejlesztéshez és a honvédelmi igazgatás gyakorlatainak lebonyolításához a költségeket – az érintett miniszter javaslata alapján – a Pénzügyminisztérium fejezetben, az országmozgósítás központi kiadásai címen kell tervezni.¹⁸

R. 3. § (1) A Kormány javaslatot tesz a fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározására, a fegyveres erők részletes bontású létszámára, fejlesztésére, főbb haditechnikai eszközeire vonatkozó országgyűlési döntés megalapozására.

(2) A fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányairól szóló kormányjavaslatot úgy kell kidolgozni, hogy az az Országgyűlés számára megfelelő döntési lehetőséget biztosítson.

(3) A javaslatnak tartalmaznia kell a fegyveres erők jellegére, szervezeti struktúrájára, az ország területén történő elhelyezkedésére és technikai korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket, valamint a fegyveres erők fejlesztésének ütemére vonatkozó elgondolásokat.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kormányjavaslatot — az érintett miniszterek bevonásával — a Magyar Honvédségre vonatkozóan a honvédelmi miniszter, a Határőrség tekintetében a belügyminiszter készíti elő.

Hvt. 9. § (1)¹⁹ A honvédelmi miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi feladatai végrehajtásáért, valamint a honvédség irányításáért és vezetéséért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, illetőleg e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.

(2)²⁰ A határőrséget és a polgári védelmet a belügyminiszter irányítja. A belügyminiszternek a határőrséggel, illetőleg a polgári védelemmel kapcsolatos irányítási jogkörét külön törvények szabályozzák.

Hvt. 10. §²¹ A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység ágazati irányítása körében

R. 4. § (1)²⁵ A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a hazai eszköz és anyagfejlesztések tervezéséhez igényeket és adatokat biztosít az érintett miniszterek számára, továbbá együttműködik velük a kormányzati hadiipari fejlesztések irányításában és végrehajtásában, valamint biztosítja a hazai termelő és fejlesztő intézmények beszállításokban való részvételi lehetőségét (versenytárgyalás stb.).

(2) A honvédelmi miniszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előkészíti a honvédelemmel — ezen belül a katonai tevékenységgel — összefüggő nemzetközi szerződéseket.

(3)²⁶ A honvédelmi miniszter a minőség- (megfelelőség) tanúsításról és az akkreditálásról szóló jogszabályokkal összhangban meghatározza a Magyar Honvédség minőségügyi rendszerét és az annak működtetésére vonatkozó követelményeket.

(4)²⁷ A honvédelmi miniszter együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és az érdekelt miniszterekkel a katonai szabványosítás fő irányainak meghatározásában, a szabványosítás kidolgozásában.

R.4/A. §²⁸

Hvt. 11. §²⁹ A honvédelmi miniszter a 40. és a 41. §-ban foglaltak szerint irányítja és vezeti a honvédséget.

Hvt. 12. § (1) A honvédelmi miniszter felelős a honvédség törvényes működéséért, gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. A miniszter e körben

(2)³⁰ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó elöljáró adta ki, egyéb intézkedés esetén pedig a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha

(5) A (4) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számított három éven belül lehet helye.

Hvt. 13. § (1) A miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt, az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos, továbbá a rendkívüli vagy szükségállapot idején végzendő tevékenységét.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében

(3) A miniszter részletes honvédelmi feladatait és hatáskörét kormányrendelet állapítja meg.

R. 5. § (1) A miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) az ágazati honvédelmi feladatok megállapításával együtt kijelöli az irányítási hatáskörébe tartozó honvédelemben részt vevő szerveket és meghatározza az általuk végrehajtandó honvédelmi feladatokat.

(2) A miniszter a feladatkörében a honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló intézkedési tervek elkészítését írhatja elő, vagy más módon biztosítja a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtását.

(3) A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás ágazati feladatainak végrehajtására a minisztériumoknál önálló szervezeti egységet kell létrehozni.

R. 6. § A miniszter a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására rendelt költségeket elkülönítetten, az államháztartásról szóló törvény³³ és a végrehajtására vonatkozó szabályok szerint tervezi meg.

R. 7. §³⁴ A gazdasági miniszter tervezi, szervezi és koordinálja a minisztériumok és a védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási tevékenységét.

Hvt. 14. § A honvédelem helyi igazgatása az e, valamint más törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint a helyi védelmi igazgatási szerv, valamint a megyei (Budapest Fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság (a továbbiakban: hadkiegészítő parancsnokság) hatáskörébe tartozik.

Hvt. 15. § (1) A fővárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban együtt: védelmi bizottság) centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben számára megállapított, a honvédelmi felkészüléssel és az országmozgósítással kapcsolatos feladatokat.

(2) A Kormány közvetlenül, illetőleg az illetékes miniszter útján irányítja a védelmi bizottság honvédelmi feladatainak végrehajtását.

(3)³⁵ Rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet, katasztrófaveszély, illetve bekövetkezett katasztrófa idején, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdése szerint a bevezetett intézkedések végrehajtása során a védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester gyakorolja.

(4) A védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester.³⁶

Tagjai:

(5) A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.

(6) A védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg.

(7) A védelmi bizottság működési költségeit a megyei közgyűlés elnöke , fővárosban a főpolgármester hivatala költségvetésében kell biztosítani.³⁹

R. 8. § (1) A megyei közgyűlés elnökét , fővárosban a főpolgármestert⁴⁰ a Hvt. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatáskörének ellátásában a védelmi bizottság javaslattevő, döntéselőkészítő jogkörrel segíti, illetve közreműködik a döntések végrehajtásának fővárosi, megyei szintű irányításában.

(2) A védelmi bizottság a hatáskörébe utalt anyagi eszközökkel részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági ügyintézését a megyei közgyűlés elnöke , fővárosban a főpolgármester hivatala végzi.

R. 9. § (1) A Kormány a védelmi bizottságok általános honvédelmi irányítását a honvédelmi miniszter útján, az egyes részfeladatok szakmai irányítását a feladatkör szerint illetékes miniszter útján látja el.

(2)⁴¹ A honvédelmi miniszter a honvédelmi irányítás jogkörében, a belügyminiszter a katasztrófavédelmi irányítás jogkörében törvényességi felügyeletet gyakorol a védelmi bizottságok felett. A honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter – hatásköre szerint – megváltoztatja, illetőleg megsemmisíti a védelmi bizottság jogszabálysértő határozatát.

R. 10. §⁴² (1) A védelmi bizottság titkárának a védelmi bizottság elnöke a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományából vezényelt tisztet (főtisztet) vagy köztisztviselői jogviszonyban álló személyt nevezhet ki. A titkári feladatok ellátásához szükséges képesítési követelményeket a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes rendeletben határozza meg.

(2) A védelmi bizottság titkárának kinevezéséhez a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter előzetes hozzájárulása szükséges.

R. 11. §⁴³ A Hvt.-ben meghatározottakon túl a védelmi bizottság tagja a rendőrség, a katasztrófavédelem, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi, megyei vezetője és a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, továbbá a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka.

R. 12. § A megyei közgyűlés elnöke a székhelye szerinti megyében, fővárosban a főpolgármester , a régióhoz tartozó más megyékben a megyei közgyűlés elnöke a védelmi bizottság tagja.

R. 13. § (1)⁴⁴ A védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetők akadályoztatás esetén kötelesek a védelmi bizottság ülésén helyettes képviselőjük részvételéről gondoskodni.

(3) A védelmi bizottság döntése alapján az illetékességi területén működő védelmi igazgatás és a honvédelemben részt vevő más szervek kötelesek a védelmi bizottságra háruló honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködni.

Hvt. 16. § (1) A védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében

(2) A védelmi bizottság az (1) bekezdésben megállapított feladatainak tervezése és végrehajtása céljából a polgármestertől, a honvédelemben részt vevő szervtől, illetve az adattal rendelkező hatóságtól, vagy az adatgyűjtésre feljogosított szervtől a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet. Az adat más célra nem használható fel. Az adattal rendelkező szerv az adatszolgáltatást köteles teljesíteni.

R. 14. § (1) A védelmi bizottság elrendelheti, hogy a honvédelemben részt vevő kijelölt szervek a honvédelmi feladatok eredményes végrehajtása érdekében intézkedési tervet készítsenek.

(2) A védelmi bizottság a közigazgatási irányítási jogkörében meghatározza

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentési kötelezettség alá eső vezetők körének, valamint a bejelentéssel és a nyilvántartással kapcsolatos részletes feladatoknak a meghatározása — a védelmi bizottság döntésének megfelelően — a hadkiegészítő parancsnokság feladata.

R. 15. § A védelmi bizottság által vezetett gyakorlat tervét — a végrehajtást megelőzően 90 nappal — a honvédelmi miniszter útján kell a miniszterelnöknek jóváhagyásra felterjeszteni.

Hvt. 17. § (1) A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik.

(2) A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (a továbbiakban: honvédelmi körzet) a polgármester véleményének figyelembevételével a védelmi bizottság állapítja meg.

(3) A honvédelmi körzetben lévő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg.

(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere.

Tagjai:

R. 16. § (1) A honvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl a helyi védelmi bizottság tagja a rendőrségnek, a polgári védelemnek, a tűzoltóságnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a honvédelmi körzet szerinti illetékes vezetője.

(2) Ha a honvédelmi körzethez az (1) bekezdésben meghatározott szervnek több vezetője tartozik, vagy a szervek valamelyikének nincs az adott közigazgatási területen illetékes vezetője, a helyi védelmi bizottság székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei vezető dönt a tagsági jogokat gyakorló képviselő kijelöléséről.

Hvt. 18. § (1) A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás helyi feladatainak végrehajtását.

(2) A helyi védelmi bizottság

(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület önkormányzata részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, illetve a honvédelmi körzethez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

R. 17. § (1) A helyi védelmi bizottság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait a helyi védelmi bizottság székhelye szerinti megyei jogú város, város, illetve fővárosi kerület polgármesteri hivatala látja el.

(2) A helyi védelmi bizottság a költségvetési támogatást kizárólag a honvédelmi körzet számára meghatározott honvédelmi feladatok végrehajtására fordíthatja.

(3) A Kormány az általa meghatározott kiemelt feladatok ellátására, az ezt végrehajtó helyi védelmi bizottságok részére költségvetési és céltámogatást a feladat jellegétől függően a Belügyminsztérium vagy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése útján folyósíthat. A helyi védelmi bizottságok egyes, törvényben meghatározott feladatokat közösen is végrehajthatnak. Ebben az esetben a feladatot ellátó önkormányzat részére az érintett önkormányzatok a mindenkori normatív támogatásaik terhére támogatást nyújthatnak.

Hvt. 19. § (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel és az országmozgósítással kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok helyi végrehajtását.

(2) A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából

(3) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más települések polgármestereivel.

(4) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az állampolgártól, illetve az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet, melynek szolgáltatása nem tagadható meg. Az így szerzett adat csak a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak tervezése és végrehajtása érdekében használható fel.

(5) A polgármester a honvédelmi igazgatási feladatait a fővárosban a főjegyző, városban, fővárosi kerületben, községben a jegyző vagy körjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), és a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi és országmozgósítási feladatok ellátása érdekében a szükséges mértékben munkaidő-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.

(6) A polgármester feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a normatív állami támogatásból kell biztosítani.

R. 18. § (1) A polgármester a honvédelmi feladatai keretében szervezi és irányítja a hadköteles korba lépők összeírásával és sorozásával kapcsolatos, valamint a hadkötelezettséget érintő egyéb feladatokat.

(2) A honvédelmi igazgatási feladatok körében a mozgósításra való felkészülés érdekében a polgármester, illetve irányításával a jegyző, a közvetlen irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a főpolgármester, illetve a főjegyző végzi a következő feladatokat:

R. 19. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatal mozgósítási feladatairól mozgósítási tervet készít. Ehhez a hadkiegészítő parancsnokság a szükséges szakmai segítséget megadja. A mozgósítási tervet a polgármester hagyja jóvá.

(2) A mozgósítási terv elkészítéséért, adatainak naprakészen tartásáért, valamint a munkacsoportba beosztott személyek felkészítéséért a polgármester felelős.

(3) A mozgósítással kapcsolatos tervek, iratok szolgálati titkot képeznek. Az iratok kezelésére, tárolására és a mozgósításba bevont személyek felkészítésére a titokvédelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A mozgósítási tervbe foglalt feladatokat a polgármester évente egy alkalommal, szervezett foglalkozáson ismerteti (gyakoroltatja) a munkacsoportba beosztottakkal.

(5) A (4) bekezdés szerinti gyakorlás költségeit a polgármesteri hivatal költségvetésében saját forrásból kell biztosítani. A honvédség által elrendelt váratlan, illetve tervezett gyakorlás költségeit a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.

Hvt. 20. § (1) A katonai igazgatás helyi szerve a hadkiegészítő parancsnokság.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén — a jogszabályban meghatározott keretek között — ellátja a fegyveres erők állományának kiegészítésével, a 37. §-ban meghatározott mozgósítással, a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekkel, a hadkötelesek és a honvédség nyugállományú tagjai, valamint azok hozzátartozói szociális érdekeinek védelmével összefüggő honvédelmi igazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a védelmi igazgatási szervek honvédelmi feladatainak végrehajtásában.

R. 20. § A rendelet alkalmazása során hadkiegészítő parancsnokságon a hadköteles utolsó bejelentett lakóhelye szerinti illetékes megyei (Budapest fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságot kell érteni.

Hvt. 21. § (1) A Magyar Köztársaság fegyveres erői: a honvédség és a határőrség.

(2) A honvédség általános hadkötelezettségen alapuló — keretrendszerű — reguláris haderő.

(3) A határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. A határőrségre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

Hvt. 22. § (1) A fegyveres erők feladatai:

(2) A fegyveres erőknek az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználása esetén meg kell határozni a felhasználás célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit (fegyverzetét), továbbá a felhasználás földrajzilag körülírt területét. A kirendelt erők saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre a feladatot.

(3)⁵⁰ Az (1) bekezdés h)–l) pontjaiban meghatározott feladatokat a fegyveres erők fegyverhasználati jog nélkül látják el.

(4) A honvédség szállító eszközei és műszaki munkagépei — a harcjárművek és a fegyverzet kivételével — kérelemre, a honvédelmi miniszter engedélyével az állami és egyéb szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához megállapodás alapján ideiglenesen átengedhetők.

Hvt. 23. §⁵¹ A 22. § (1) bekezdésének h)—k) pontjaiban meghatározott esetekben a honvédség 100 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételét a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételét a honvédelmi miniszter engedélyezi. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelmi miniszter — az engedély kiadásával egyidejűleg — az Országgyűlést tájékoztatja.

Hvt. 24. § (1)⁵² Rendkívüli állapot idején a határőrség védelmi tervben meghatározott egységeinek vezetése a Honvéd Vezérkar főnökének hatáskörébe kerül. A határőrség katonai védelmi feladatokra való felkészítésének követelményeit a Honvéd Vezérkar főnöke határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelmények teljesítését a határőrségnél a Honvéd Vezérkar folyamatosan ellenőrzi.

Hvt. 25. § (1) A katonák szolgálatukat a fegyveres erőknél fennálló függelmi viszonyok rendszerében teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása, elöljáró, akire pedig ez a jogkör kiterjed, alárendelt. Az elöljáró egyedi és normatív rendelkezések (parancs, intézkedés) kiadásával érvényesíti akaratát.

(2) Az általános hatáskörű elöljáró a szolgálati elöljáró, a neki alárendelt katonák a szolgálati alárendeltek.

(3) Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős.

(4) Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.

(5) A rendfokozat nélküli sorállományú katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a honvédeknek, akik nála később kezdték meg a sorkatonai szolgálatot.

(6)⁵³ A szövetséges fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő katona esetében az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit a nemzetközi szerződésekben, valamint a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Hvt. 26. § (1) A parancs meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás.

(2) Parancs meghatározott személy vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki.

(3) Parancsban kell kiadni a katonai szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is.

(4) A parancsot vagy az annak alapján kiállított okmányt a katonának írásban át kell adni, illetve kézbesíteni kell, ha annak tartalma

R. 21. § (1) A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint minősülő létesítmények körének meghatározására, illetőleg ennek módosítására — az érintett miniszterekkel egyetértésben — a honvédelmi miniszter tesz javaslatot a Kormánynak.

(2) A Hvt. 26. §-a (4) bekezdésének a) pontjában szereplő szolgálati viszony megszüntetést (leszerelést) és előléptetést a sor- és tartalékos szolgálatot teljesítő hadköteles katonai igazolványába kell bejegyezni.

Hvt. 27. § (1) A szolgálati elöljáró alárendeltjeinek bármely, a hatáskörébe tartozó és jogszabály által nem tiltott parancsot kiadhat.

(2) Ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve, a rangidős köteles a parancsnokságot átvenni, és a tevékenység végrehajtásához szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga.

(3) A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében — külön jogszabályban megállapított hatáskörében — a szabályszegést elkövető katona részére parancsot adhat.

(4) A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szabályszegés megszüntetéséhez, illetve feljelentéséhez szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona

Hvt. 28. § (1) A parancsot adó katona parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos.

(2) A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajthatóságát, és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.

(3) A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival.

(4) A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.

(5) Tilos a parancs kiadása, ha az

(6) A parancs kiadásának módjára vonatkozó alapvető szabályokat jogszabály állapítja meg.

Hvt. 29. § (1) Intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai vagy eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is annyiban, amennyiben azokat jogszabály nem rendezi.

(2) Az intézkedés nem lehet jogszabállyal vagy miniszteri utasítással ellentétes, nem érinthet jogalkotási tárgyat, és nem vezethet jogszabályban biztosított jogok és járandóságok gyakorlásának, illetve igénybevételének megnehezítésére.

(3) Jogszabály intézkedés kiadását kötelezően előírhatja.

Hvt. 30. § (1)⁵⁵ Intézkedés kiadására az egység vagy annál magasabb szintű parancsnok, a szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes jogosult.

(2)⁵⁶ Az az elöljáró, illetőleg felettes, aki csak a saját szakterületén rendelkezik intézkedési jogkörrel, szakmai elöljáró, illetőleg szakmai felettes, akikre vonatkozóan intézkedési jogkörrel rendelkezik – állományviszonyuktól függetlenül – szakmai alárendeltek.

(3) Az intézkedés kiadására jogosult akadályoztatása esetén — ha a jogosult eltérően nem rendelkezik — helyettese adhat ki intézkedést.

(4)⁵⁷ A szolgálati elöljáró intézkedésének hatálya az általa vezetett személyi állomány egészére vagy egy részére terjedhet ki. A szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes intézkedésének hatálya a szakmai alárendeltek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

Hvt. 31. § (1)⁵⁸ A honvédelmi miniszter normatív utasításait, továbbá a honvédség szakirányítása és vezetése keretében, valamint a határőrség országos parancsnoka által kiadott intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét érintik, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érinthetik – az állam- és szolgálati titkot tartalmazók kivételével – a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2)⁵⁹ A minisztérium hivatalos lapjában a Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrség országos parancsnoka vagy a parancsnoksághoz tartozó szakmai elöljáró által kiadott, az (1) bekezdésben nem szereplő intézkedések is közzétehetők. A közzétételről az intézkedés kiadója dönt.A szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.

(3)⁶⁰ Ha a Honvéd Vezérkar főnökének, a határőrség országos parancsnokának vagy a parancsnoksághoz tartozó szakmai elöljárónak az intézkedését nem teszik közzé, az intézkedés számát és címét a minisztérium hivatalos lapjában közölni kell.

(4) A hivatalos lapban közzétett vagy a (3) bekezdés szerint közölt intézkedés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.

(5) Ha az (1) és a (3) bekezdésben említett intézkedést nem teszik közzé, azt az érintett katonai szervezetek vezetőinek meg kell küldeni, akik az intézkedésben vagy jogszabályban előírt módon gondoskodnak az intézkedésnek az érintett körben való megismertetéséről, illetve oktatásáról.

(6) A hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katonák előtt — az államtitkot tartalmazó intézkedések kivételével — az őket közvetlenül érintő, különösen a katonai szervezet működésére, illetve a mindennapi tevékenységére vonatkozó intézkedéseket vagy azok lényegét ismertetni kell. Kérésükre az intézkedés szövegét rendelkezésre kell bocsátani.

Hvt. 32. § Az intézkedések előkészítésére, szerkesztésére, véleményezésére és megismertetésére vonatkozóan az illetékes miniszter részletes szabályokat állapíthat meg. Előírhatja, hogy az intézkedés tervezetét neki vagy valamely elöljárójának bemutassák, illetve, hogy az intézkedés csak az ő vagy valamely elöljáró előzetes jóváhagyásával adható ki.

Hvt. 33. § (1) A fegyveres erők rendkívüli és szükségállapot idején Alkotmány szerinti alkalmazásuk vagy felhasználásuk során fegyvert és kényszerítő eszközöket alkalmaznak.

(2)⁶¹ A Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrség országos parancsnoka vagy bármely szolgálati személy részére az (1) bekezdés szerinti döntésen alapuló utasítás a jogkövetkezmények szempontjából parancsnak minősül.

Hvt. 34. § (1) A fegyveres erők békeidőszakban — a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben — törvényben meghatározott feltételek szerint fegyvert vagy más kényszerítő eszközt alkalmazhatnak

(2) Az (1) bekezdés b) vagy e) pontjában említett esetben a támadást (légtérsértést) jogszabályban vagy intézkedésben előírt módon haladéktalanul jelenteni kell az illetékes miniszternek. Az eseményekről és a megtett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A határőrség feladatkörében a rá vonatkozó törvényben és más jogszabályban meghatározottak szerint az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is jogosult fegyver vagy más kényszerítő eszközök alkalmazására.

R. 22. §⁶² A Hvt. 34. §-ának (2) bekezdése szerint megjelölt eseményről a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a határőrség országos parancsnoka tesz jelentést az illetékes miniszternek.

Hvt. 35. §⁶³ (1) A fegyveres erők részei készenlétének fokozásáról a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter dönt.

(2) A készenlét fokozásának végrehajtására a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka intézkedik.

(3) A honvédség csapatai készenléte fokozásának ellenőrzése – a honvédelmi miniszter előzetes tájékoztatása mellett – a Honvéd Vezérkar főnöke által jóváhagyott éves terv alapján rendelhető el.

Hvt. 36. § (1)⁶⁴ Az 5. § (2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott döntés alapján a fegyveres erők mozgósítására a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter intézkedik. A mozgósítás végrehajtására vonatkozó parancsot a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a határőrség országos parancsnoka adja ki.

(2)⁶⁵ A közigazgatási szervek 5. § (2) bekezdésével és a 8. § (1) bekezdésének f) pontjával kapcsolatos mozgósítási feladatai végrehajtásának elrendelése a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.

(3) Békeidőben — ellenőrzés céljából — váratlan mozgósítási gyakorlat a Kormány által jóváhagyott éves terv alapján rendelhető el.

R. 23. §⁶⁶ A Hvt. 36. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladataik végrehajtásában a Honvéd Vezérkar főnöke és a határőrség országos parancsnoka együttműködik.

R. 24. §⁶⁷ A Honvéd Vezérkar főnökének, a határőrség országos parancsnokának javaslatára a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttesen terjeszti elő a váratlan mozgósítási gyakorlatok éves tervét a Kormánynak jóváhagyásra.

Hvt. 37. § (1) A hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság előkészíti a mozgósításhoz a tartalékosok behívó-, és a polgári technikai eszközök előállítási parancsait és ezeket eljuttatja a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervekhez, illetőleg az eszközök tulajdonosaihoz vagy azok birtokosaihoz.

(2)⁶⁸ A rendőr-főkapitányságok és rendőrkapitányságok közreműködnek a mozgósítás riasztási feladatainak végrehajtásában és az ezzel kapcsolatos információknak a közigazgatási szervek részére történő továbbításában.

(3)⁶⁹ A települési önkormányzat jegyzője – a postai szervek bevonásával – szervezi és végzi a behívó- és az előállítási parancsok kézbesítését. Az e feladatokkal érintett szervek munkavállalói ennek végrehajtását munkaköri kötelezettségként végzik. A mozgósítási készenlét biztosítása érdekében a jegyző intézkedéseket készít elő.

(4) A fegyveres erők mozgósításához az igénybevételre kijelölt polgári technikai eszközöket és létesítményeket azok tulajdonosai, illetve birtokosai kötelesek az igénybevételi hatóság által meghatározott módon, illetőleg helyen és időben előállítani és átadni (birtokba bocsátani).

R. 25. § (1) A rendőr-főkapitányság a hadkiegészítő parancsnokságtól kapott értesítés alapján, a védelmi bizottság által meghatározott rendben riasztja az érintett helyi igazgatási szerveket.

(2)⁷⁰ A rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányságok a védelmi bizottság által meghatározott rendben közreműködnek a mozgósítási intézkedés és információk továbbításában, a kijelölt személyek kiértesítésében. A hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve a polgármesterek terve és igénye alapján közreműködnek a kézbesítési központok biztosításában, a közbiztonság és a belső rend védelmében, továbbá a mozgósított, de be nem vonult tartalékos hadkötelesek felkutatásában.

R. 26. § A helyi védelmi bizottság elnöke a mozgósítás elrendelésekor a védelmi bizottság által meghatározott módon továbbítja az elrendelt mozgósítási feladatot a honvédelmi körzetbe tartozó polgármesterek részére. Összesíti, és a hadkiegészítő parancsnoksághoz továbbítja a védelmi bizottság által meghatározott mozgósítási információkat.

R. 27. § (1) A mozgósítás elrendelését követően az e rendelet 18. §-ának (2) és a 19. §-a (1)—(4) bekezdésében meghatározott tervek szerint a polgármester, illetve a jegyző az alábbi feladatokat hajtja végre:

(2)⁷⁴ Ha a behívó- és az előállítási parancsok kézbesítését a postai szervek végzik, annak végrehajtása a postával kötött megállapodás szerinti időpontig történik. A nem kézbesíthető behívó- és előállítási parancsokat a posta a polgármesternek adja át, aki a továbbiakban az (1) bekezdés d) pontja szerint jár el.

(3) A polgármester a hadkiegészítő parancsnokságtól kapott információ alapján tájékoztatja a bevonultak hozzá forduló közeli hozzátartozóit (házastársát, vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét, szülőjét, mostoha- és nevelőszülőjét, nagyszülőjét, testvérét) a hadkötelesek szolgálati helyéről és szolgálatuk várható időtartamáról.

R. 28. § A polgármesteri hivatalnak a mozgósítási feladatokba bevont hadköteles köztisztviselői és munkavállalói, valamint a mozgósítás végrehajtásához igénybe vett tartalékos hadkötelesek a mozgósítás időszakában nem hívhatók be tartalékos katonai szolgálatra, a polgári technikai eszközök pedig polgári védelmi feladatra nem vehetők igénybe.

R. 29. § A postahivatalok a védelmi bizottság határozatának megfelelően munkavállalóikkal és technikai eszközeikkel részt vesznek a kézbesítés irányításában és végrehajtásában.

R. 30. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság — a védelmi bizottság követelményei alapján — együttműködik az érintett szervekkel a mozgósítási feladatok megtervezésében és előkészítésében.

(2) A fővárosban és a megyeszékhelyeken a polgári gépjárművek előállítási parancsainak kézbesítését — a polgármesteri hivatal közreműködésével — a hadkiegészítő parancsnokság szervezi meg és hajtja végre.

R. 31. § Az általános mozgósítás elrendelésekor a polgármester intézkedik a mozgósítási hirdetmények kifüggesztésére, továbbá a mozgósításnak a helyi hírközlési eszközök (pl. hangszóró) útján történő kihirdetésére.

R. 32. § Az általános nyílt mozgósításkor a polgármester a hadkiegészítő parancsnokság által továbbított behívó- és előállítási parancsokat kézbesítteti annak, aki a Hvt. 38. §-a (1) bekezdésében meghatározott bevonulási, technikai eszközre vonatkozó előállítási vagy szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.

R. 33. § (1) A mozgósításra való készenlét fokozása érdekében a belügyminiszter, illetve — egyetértésével — a védelmi bizottság elrendelheti

(2)⁷⁶ A mozgósítás híradásának biztosításában részt vevő távközlési létesítményekben a folytonos szolgálat elrendelésére jogosult:

Hvt. 38. § (1)⁷⁹ Az országot ért váratlan támadás vagy annak közvetlen veszélye esetén az általános mozgósítás elrendelésének kötelező közzététele a Magyarországon működtetett valamennyi műsorszóró rádió- és televízióállomás adásai, a Magyar Távirati Iroda közleménye, továbbá hirdetmények útján történik.

(2) Váratlan légitámadás esetén az érintett terület lakosságának légiriasztása a riasztórendszerek és az (1) bekezdés szerinti műsorszóró rádió- és televízióállomás adásai útján történik.

Hvt. 39. §⁸⁰ (1) A honvédség harcoló, harctámogató, kiszolgáló csapatokból és egyéb szervekből áll. Szervezetét a felső szintű vezető szerve, az alárendelt parancsnokságok, más vezető szervek, csapatok, intézetek (intézmények), hivatalok és katonai igazgatási szervek alkotják.

(2) A honvédelmi miniszter által meghatározott katonai szervezetek jogi személyek.

Hvt. 40. §⁸¹ A Honvédelmi Minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítése tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, valamint – az e törvényben, illetőleg a fegyveres erők irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó kormányhatározat, továbbá a honvédelmi miniszter által megállapított hatásköri szabályok szerint – a honvédség irányításának és vezetésének szerve.

Hvt. 41. §⁸² (1) A honvédelmi miniszter a honvédség irányítását a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 41/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár, vezetését a 41/B. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.

(2) A honvédelmi miniszter:

(3) A honvédelmi miniszter a (2) bekezdés szerinti hatáskörében hozott döntések előkészítéséről és végrehajtásáról – a közigazgatási államtitkár és figyelemmel a 41/B. § (3) bekezdésére a Honvéd Vezérkar főnöke közreműködésével – a Honvédelmi Minisztérium főosztályai és csoportfőnökségei útján gondoskodik.

Hvt. 41/A. §⁸⁷ (1) A Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási államtitkár. A Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a Honvédelmi Minisztérium szerveinek tevékenységét.

(2) A közigazgatási államtitkár a 41/B. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint végrehajtásuk tervezését, szervezését. Az e törvényben, a fegyveres erők irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes szabályaira vonatkozó kormányhatározatban, valamint a honvédelmi miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával felelős a honvédelem központi közigazgatási és a honvédség felső szintű szakirányítási feladatainak ellátásáért.

(3) A közigazgatási államtitkár szakirányítási hatáskörében intézkedéseket ad ki.

(4) A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során együttműködik a Honvéd Vezérkar főnökével.

Hvt. 41/B. §⁸⁸ (1) A Honvéd Vezérkar békében – a Honvédelmi Minisztérium szervezetének részeként – az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező, illetőleg a honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezetési szerve.

(2) A Honvéd Vezérkart a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az alárendelt katonai szervezetek teljes személyi állományának szolgálati elöljárója. Felelős azok hadrafoghatóságáért, felkészítéséért és kiképzéséért, továbbá magas fokú fegyelméért.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke:

(4) A Honvéd Vezérkar főnöke vezetési hatáskörében parancsot és intézkedést ad ki.

(5) A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik a közigazgatási államtitkárral.

Hvt. 42. § (1) A parancsnok a katonai szervezet élén álló egyszemélyi vezető, a katonai szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.

(2) A parancsnok szolgálati hatalma kiterjed az általa vezetett katonai szervezet működésének minden területére. Teljes és oszthatatlan felelőséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés mindenoldalú biztosításáért és az állomány magasfokú fegyelméért, valamint mindazért, amit ennek érdekében tett, vagy tenni elmulasztott.

(3)⁸⁹ Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága alárendeltségébe kerülő magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

Hvt. 43. §⁹⁰ A honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból, hadkiegészítési állománya hadkötelesekből (sorkatonai szolgálatra kötelezettek, tartalékos hadkötelesek, póttartalékosok és önkéntes tartalékosokból) áll.

Hvt. 44. § (1) A tényleges katonai állományba tartoznak

(2)⁹⁴ A tényleges katonai állomány tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat külön törvények állapítják meg.

Hvt. 45. § (1) A tényleges katonai állomány tagja — a szolgálati viszony keletkezése szerint — hadkötelezettség vagy önkéntes jelentkezés alapján teljesít katonai szolgálatot.

(2)⁹⁵ A tényleges katonai állomány folyamatos kiegészítése a hadkötelesek behívása és a hivatásos, a szerződéses, illetve a tartalékos szolgálatra önként jelentkezők felvétele útján történik.

Hvt. 46. §⁹⁶

Hvt. 47. § (1)⁹⁷ A tartalékos állományt a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a póttartalékos kiképzésben részesült, a hivatásos, vagy szerződéses állományból elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett; a póttartalékos állományt a sorköteles koron túli kiképzetlen hadkötelesek képezik.

(2)⁹⁸ A tartalékos állományból önkéntesek azok, akik meghatározott ideig szerződés alapján önként vállalják a tartalékos katonai szolgálatot.

Hvt. 48. §⁹⁹ (1) A katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói – a katonai életviszonyokhoz igazodó, sajátos körülmények között – külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára.

(2) A katonai szakképzésben részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatók – a katonai szolgálat keretében – külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára.

Hvt. 49. § (1)¹⁰⁰ A hadkötelezettség alapján fegyveres katonai szolgálatot teljesítők katonai esküt, a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalmat tesznek.

(2) Az eskü és a fogadalom szövegét a törvény melléklete tartalmazza.

Hvt. 50. § (1) A köztisztviselők, közalkalmazottak jogviszonyára a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény¹⁰¹ vonatkozik.

(2) A köztisztviselők és a közalkalmazottak olyan munkaköröket látnak el, amelyekhez — a katonákkal szemben különös követelményeket támasztó — tényleges katonai szolgálati viszony létesítése nem szükséges.

Hvt. 51. § A katonai szolgálati viszony az állam és a tényleges katonák között a haza fegyveres védelmére létesült olyan sajátos jogviszony, amelyben a fegyveres szolgálat teljesítése szigorú függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.

(2)-(5)¹⁰²

Hvt. 52. § (1)¹⁰³ A hivatásos és a szerződéses katonai szolgálati viszonyban az állam nevében a szolgálati alkalmazási jogkört az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott hatásköréhez igazodóan (a továbbiakban: személyügyi hatáskör) a köztársasági elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, illetve átruházott jogkörben a szolgálati elöljáró gyakorolja.

(2)¹⁰⁴ A Honvéd Vezérkar főnöke feletti személyügyi hatáskört – a 7. § (1) bekezdésének b) pontja kivételével – a Kormány gyakorolja.

(3)-(6)¹⁰⁵

Hvt. 53–55. §¹⁰⁶

Hvt. 56. § (1) A szolgálati viszony keretében a katona jogosult

(2) A katona — szolgálati jogállásától függően — a katonák jogállásáról szóló törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja az alábbi alapvető jogokat:

Hvt. 57. §¹⁰⁹

Hvt. 58. §

R. 34. § (1)¹¹⁰

(2) A katonai rendfokozatok jelzéseit az 1. számú melléklet tartalmazza.

Hvt. 59-64. §¹¹¹

Hvt. 65. § (1)¹¹² A Rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a Vám- és Pénzügyőrség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi, helyi szervei, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv) jogszabályban meghatározott alapvető feladataik mellett közreműködnek egyes honvédelmi és országmozgósítási feladatok ellátásában.

(2) A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:

Hvt. 66. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek a honvédelmi és országmozgósítási feladataik végrehajtása keretében, működési területükön

R. 35. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak végrehajtásában részt vevő szerveket a feladatkör szerint illetékes miniszter, ennek hiányában a Kormány jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a rendkívüli vagy szükségállapot idején, valamint a fegyveres erők mozgósítása során reá háruló honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében elkészíti, illetve kialakítja

R. 35/A. §¹¹⁵ (1) A katonai légügyi hatóság részére minden év november 30-ig a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok adatai alapján, illetve ezek hiányában az építmények becsült magasságának alapulvételével jegyzéket küldenek

(2) A sajátos építményfajták, továbbá az egyedi műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban első fokon eljáró szervek szolgáltatnak adatot – az (1) bekezdésben előírt feltételek szerinti jegyzék megküldésével – a katonai légügyi hatóság részére.

(3) A jegyzéknek tartalmaznia kell – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a következő adatokat:

(4) A (3) bekezdés szerinti adatok közül a jegyzéknek csak azokat kell tartalmaznia, amelyek a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok alapján megállapíthatók vagy amelyekről az adatszolgáltatónak tudomása van. Az ilyen módon nem megállapítható adatokat a jegyzékben nem kell feltüntetni, azonban a (3) bekezdés ab) alpontjában meghatározott adat becsült értékét közölni kell. Az adatszolgáltató nem felel a becsült érték pontosságáért.

(5) Ha az adatokban a korábbi bejelentés óta változás nem történt, akkor a jegyzékben csak ennek tényét kell közölni.

(6) Az (1)–(2) bekezdés szerinti adatszolgáltató az építmény megszűnését követő 30 napon belül írásban értesíti a katonai légügyi hatóságot.

(7) Az (1)–(2) bekezdés szerinti adatszolgáltató köteles segítséget nyújtani a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Magyar Honvédség által megbízott földmérők részére az építmények adott településen történő azonosításához.

R. 35/B. §¹¹⁶ (1) A földrészlet tulajdonosa (használója), valamint a 35/A. § (1)–(2) bekezdése szerinti építmény tulajdonosa (használója) köteles együttműködni az építésügyi hatósággal annak érdekében, hogy a jegyzék a tényleges viszonyoknak megfelelő, pontos adatokat tartalmazzon.

(2) A katonai légügyi hatóság részére szolgáltatott adatok eltérése esetén az adatpontosításban a 35/A. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott, illetékes adatszolgáltató szerv köteles együttműködni.

R. 35/C. §¹¹⁷ Az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok költségeit a katonai légügyi hatóság – számla ellenében – az adatszolgáltatónak 15 napon belül megtéríti. A térítés a jegyzékben szolgáltatott adatok száma szerint történik; adatonként 100 Ft összegű térítés jár.

R. 36. § (1) Az e rendelet 35. §-ában meghatározott szerv részére honvédelmi feladatok végrehajtását — a belügyminiszter által megállapított riasztási rendszeren kapott értesítés alapján — a szerv vezetője rendeli el.¹¹⁸

(2) A mozgósítás végrehajtásában részt vevő szervek a fegyveres erők mozgósítására vonatkozó döntésről az illetékes hadkiegészítő parancsnokság riasztási rendszerén keresztül is megkaphatják az értesítést.

Hvt. 67. § A honvédelemben részt vevő szervek feladatát, hatáskörét — törvény keretei között — a Kormány, illetőleg a tevékenységi körrel érintett miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

Hvt. 68. § (1) Társadalmi szervezet a védelmi igazgatás szerveivel együttműködve — önkéntes alapon — részt vehet egyes honvédelmi feladatok ellátásában.

(2) A Magyar Vöröskereszt a nemzetközi egyezmények szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok ellátásában.

Hvt. 69. § (1) Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni.

(2) Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként

(3) A magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.

R. 37. § Amennyiben az állampolgárt egyidejűleg több személyes honvédelmi kötelezettség terheli, azokat — ha a jogszabály másként nem rendelkezik — a Hvt. 69. §-ának (2) bekezdésében meghatározott sorrendben kell teljesítenie.

Hvt. 70. § (1) Az általános hadkötelezettség alapján minden magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17. életév betöltésekor kezdődik és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles az 50. életévét betölti (hadköteles kor).

(2) A hadkötelezettség magában foglalja:

Hvt. 71. § (1) A jegyző a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásából minden évben összeírja az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfiakat, akik abban az évben a 17. életévüket betöltik. Az összeírás a hadköteles katonai nyilvántartásba vétele végett, a 73. § (1) bekezdésének A)—B) pontjaiban meghatározott személyazonosító, lakcím, valamint a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges egészségügyi adatokat tartalmazza.

(2) A hadköteles a jegyzőnek köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdésben meghatározott adatairól.

(3)¹¹⁹ Az összeírás adatait a jegyző minden év november 30. napjáig átadja a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4)¹²⁰ A 17. életéve betöltését követően honosított, visszahonosított hadköteles (1) bekezdésben meghatározott adatait a jegyző – az utólagos katonai nyilvántartásba vétel céljából – az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követő nyolc napon belül küldi meg a hadkiegészítő parancsnokságnak.

R. 38. § (1)¹²¹ A jegyző a hadköteles korba lépőknek a Hvt. 73. §-a (1) bekkezdése A) és B) pontjában meghatározott adatait minden naptári évben–a november 1-jei helyzetnek megfelelően–november 30-ig névjegyzéken adja át a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(2)¹²² A névjegyzékhez csatolni kell a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges – a honvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter együttes rendeletében megállapított – egészségügyi adatokat. Az adatokat – a honvédelmi miniszternek az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben kiadott külön rendelete szerinti díjazás ellenében végzett szűrővizsgálat alapján – a háziorvos szolgáltatja minden év november 15. napjáig a jegyző részére, aki a teljesítést követő 30 napon belül az adatszolgáltatás tényéről igazolást állít ki a háziorvos számára.

A háziorvos e tevékenysége díjazásának költsége a Honvédelmi Minisztériumot és az Egészségügyi Minisztériumot egyenlő arányban terheli.

(3) A jegyző az összeírásra kerülő adatok megállapítása és teljesítése érdekében a hadkötelestől tájékoztatást kérhet, illetőleg a hiányzó egészségi adatok beszerzése céljából a hadkötelest orvosi vizsgálaton való megjelenésre kötelezheti.

(4) A hadköteles az összeíráshoz szükséges adatainak pontosítása céljából, illetve a hiányzó egészségi adatokról köteles tájékoztatást adni vagy a jegyző által határozatban megjelölt időben és helyen megjelenni, és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni.

Hvt. 72. § (1)¹²³ A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, valamint a honosított, visszahonosított hadkötelest az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követően – utólagosan – katonai nyilvántartásba veszi.

(2) A hadköteles a katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak köteles tájékoztatást adni a személyazonosító, lakcím, valamint egyéb — a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló —, a 73. § (1) bekezdésének A)—E) pontjaiban meghatározott adatairól és azok változásáról.

(3)¹²⁴ A fegyveres erők hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományában szolgálatot teljesítő hadkötelest a Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének A), B) és S) pontjaiban meghatározott adatokra vonatkozóan tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettség terheli.

R. 39. § (1)¹²⁵ A katonai nyilvántartásba vétel – ha a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítették – a hadköteles személyes megjelenése nélkül történik.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság — az összeírás, illetve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveinek adatszolgáltatása alapján — a katonai nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kéri be a hadkötelestől. A formanyomtatványhoz csatolja a katonai nyilvántartásba vételről szóló értesítést, a hadköteles jogait és kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatót, valamint egy válaszborítékot.

(3) A hadköteles a (2) bekezdés szerinti formanyomtatványt köteles a valóságnak megfelelően kitöltve, a kézhezvételtől számított 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságnak visszaküldeni. A formanyomtatványhoz a hadkiegészítő parancsnokság által kért okiratokat vagy azok hiteles másolatát csatolni kell.

(4) Ha a hadköteles a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésében akadályozva van, vagy arra képtelen, helyette az e rendelet 27. § (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozója, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja (a továbbiakban együtt: képviselő) is adhat — az akadályoztatás okának megjelölésével — tájékoztatást.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak elmulasztása jogellenes mulasztásnak minősül, ezért emiatt a hadköteles a honvédelmi kötelezettségek elmulasztására vonatkozó szabályok szerint felelősséggel tartozik.

Hvt. 73. § (1) A katonai nyilvántartásban — jogai védelme és kötelezettségei érvényesítése érdekében — a hadköteles következő adatai kezelhetők:

(2)¹³³ A hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően az öregségi nyugdíjkorhatárig a honvédség központi adatfeldolgozó szerve archív adatként, majd ezt követően a honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. A hadkiegészítő parancsnokság az (1) bekezdés A), B), S), T) pontban meghatározott adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően 3 évig őrzi meg.

(3) Az (1) bekezdés J)—M) pontjaiban meghatározott büntetőeljárással, büntetéssel, büntetés-végrehajtással és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel összefüggő adatokat törölni kell, ha azoknak a katonai szolgálatteljesítéssel kapcsolatban már nincs jelentőségük.

(4) A személyazonosító jelet a katonai szervezetek egymás közötti adatszolgáltatásában belső azonosítóként, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartásban használhatják.

(5) A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles adatait a katonai szolgálat időtartamára annak a katonai szervezetnek adja át, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. Ha a hadköteles polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, az (1) bekezdés A) pontjának a)—d) alpontjában, a B) és D) pontjában, valamint az E) pontjának a), c), d), e), g) és h) alpontjaiban meghatározott adatait a Munkaügyi Minisztérium illetékes szervének kell megküldeni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon kívül a hadkiegészítő parancsnokság csak a hadköteles kérelmére, illetőleg törvényben előírt esetben és szervnek szolgáltathat adatokat.

(7)¹³⁴ A honvédség Egészségvédelmi Intézete az alkalmassági vizsgálatok eredményeit személyazonosításra alkalmatlan módon a KSH-nak átadhatja.

R. 40. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a Hvt. 73. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételtől kezdődően az adatok keletkezésének, illetőleg a hozzá történő beérkezésének, továbbá az adatok tárolásának időbeli korlátozására vonatkozó szabályok figyelembevételével a hadkötelezettség teljes időtartama alatt kezeli.

(2)¹³⁵ A hadkötelezettség felső korhatárának elérése évében – december 31-i határidővel – a hadkötelesről nyilvántartott adatokat a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartásából – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – törölni kell.

(3)¹³⁶ A honvédség központi adatfeldolgozó szerve a Hvt. 73. §-a (1) bekezdésében felsorolt adatokat a hadkötelezettség felső korhatárának elérését követően a Hvt. 73. §-a (2) bekezdésében meghatározott ideig archív adatként őrzi. A katonai nyilvántartásból az archív adatokat – a Hvt. 73. §-a (2) bekezdésében meghatározott idő után – az irattározásra kijelölt szerv részére átadja, illetve a saját nyilvántartásából törli. Az archív adatokat a továbbiakban – az irattározásra vonatkozó szabályok szerint – a honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli.

(4)¹³⁷ A hadkiegészítő parancsnokság a baleset, betegség vagy haláleset miatt szociális érdekvédelemre jogosult, felső korhatárt elért hadkötelesek – a Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének A), B), S) és T) pontjaiban foglalt – adatait elkülönített nyilvántartásban a jogosultság megszűnését követő 3 évig megőrzi.

R. 41. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő hadköteles adatait a Hvt.73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatátadást követően az állományilletékes katonai szervezet kezeli, és egészíti ki a szolgálat során keletkezett adatokkal.

(2) A leszereléskor az állományilletékes katonai szervezet visszaküldi a hadköteles adatait a hadkiegészítő parancsnokságnak.

R. 42. § A polgári szolgálatot teljesítő hadkötelesnek a Hvt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatait az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kezeli, és egészíti ki a szolgálat során keletkezett adatokkal. A polgári szolgálat letöltését követően az adatokat visszaküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak.

R. 43. § A Hvt. 73. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra csak a hadkiegészítő parancsnokság jogosult.

R. 44. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság igazolás formájában a hadköteles kérelmére az alábbi adatokról ad tájékoztatást:

(2) Törvényben előírt esetben és szervnek a jogosultság ellenőrzését követően a hadkiegészítő parancsnokság az (1) bekezdés szerinti adatokon túl a katonai szolgálat teljesítésének helyéről is szolgáltathat adatot.

(3)¹³⁸ A hadkiegészítő parancsnokság az állampolgárok részére az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott adatokról az igazolást a hadkötelezettség felső korhatárának elérését követően az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a honvédség központi adatfeldolgozó szerve által szolgáltatott adatok alapján biztosítja.

Hvt. 74. § (1)¹³⁹

(2)¹⁴⁰ A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVl. törvény 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vételt megelőző év december 1-jéig, a katonai nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan – a személyi azonosító alkalmazásával – szolgáltatják az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, illetőleg a honvédség illetékes központi adatfeldolgozó szervének.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság kérésére az illetékes tüdőgondozó intézet köteles tájékoztatást adni katonai nyilvántartásba vételkor és a hadkötelezettség tartama alatt a hadköteles nyilvántartott egészségi állapotáról.

(4) A szakorvosi vizsgálatra utalt hadkötelest az állami egészségügyi szolgálat valamennyi intézménye köteles soron kívül vizsgálatban részesíteni. A vizsgálat eredményét (kórismét) az állami egészségügyi szolgálat orvosa a szakorvosi vizsgálatra utaló határozaton közli a hadkiegészítő parancsnoksággal.

R. 45. § (1)¹⁴¹ A BM illetékes szerve minden 17. életévét betöltő, a Magyar Köztársaság területén élő, magyar állampolgárságú férfi – a Hvt. 74. §-ának (2) bekezdésében meghatározott – adatait évente november 15-ig, valamint a hadkötelesek adatváltozásait – a karbantartás gyakoriságának megfelelően – a honvédség központi adatfeldolgozó szervének megküldi.

(2)¹⁴²

R. 46. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartásba vételre kerülő hadkötelesekről — a Hvt. 74. §-ának (3) bekezdésében foglaltak végrehajtására — évente december 15-ig névjegyzéket küld az illetékes tüdőgondozó intézet részére. A tüdőgondozó intézet a névjegyzék alapján vizsgálatra rendeli azokat a hadköteleseket, akiknek nincs intézeti vizsgálati eredménye, illetve akiknek a vizsgálati eredménye egy évnél régebbi. A tüdőgondozó intézet a nyilvántartásban lévő, 1 évnél nem régebbi, illetőleg az előzőek szerint megállapított vizsgálati eredményt a névjegyzéken rögzíti, és azt február 28-ig a hadkiegészítő parancsnokságnak visszaküldi.

(2) A tüdőgondozó intézet az első tájékoztatást követően a hadköteles 30. életéve betöltéséig bekövetkezett betegség megállapításáról 8 napon belül tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot.

Hvt. 75. § A hadkiegészítő parancsnokság számára a hadköteles

R. 47. § (1) A hadköteles cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezéséről a bíróság az igazságügyminiszter által meghatározott, az ideiglenes gondnokság alá helyezéséről a jegyző a belügyminiszter által meghatározott módon, az erről hozott döntés jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot.

(2) Az előzetes letartóztatásba helyezett hadkötelesről a rendőrség illetékes szerve az ezzel kapcsolatos intézkedés megtételét követően azonnal tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot. Emellett a hadköteles korba lépőkről a megküldött névjegyzéken — illetve egyedi kérés alapján — kiegészítő adatokat szolgáltat a hadkötelesek nyilvántartásba vételéhez.

(3)¹⁴⁶ A hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, valamint a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésről a hadköteles korba lépőkről évente november 15-ig, a felsorolt körülményekben bekövetkezett változásokról a 18—50 év közötti hadkötelesekre nézve évente 4 alkalommal, mégpedig január, április, július és október hó 1. napjáig a Belügyminisztérium illetékes szerve a honvédség központi adatfeldolgozó szerve útján szolgáltat adatot.

(4) A hadköteles szabadságvesztés büntetése megkezdésének időpontjáról és a szabadulása várható időpontjáról, továbbá a szabadulás időpontjáról a büntetés-végrehajtási szerv a befogadást, illetőleg kibocsátást követő 8 napon belül az Igazságügyi Minisztérium által e célra rendszeresített formanyomtatványon szolgáltat adatot a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(5) A honvédelmi szakelőképzést folytató szerv a képzés megkezdéséről, félbeszakításáról és eredményes befejezéséről 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságot névjegyzéken tájékoztatja.

(6) A polgári szolgálat teljesítésére engedélyben részesült hadköteles esetében a szolgálat megkezdésének és befejezésének időpontjáról, valamint a szolgálat elhalasztásának vagy félbeszakításának okáról és időtartamáról a kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központ értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot.

(7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot azokról a hadkötelesekről, akiknek a munkaképesség csökkenése legalább a 36%-ot eléri.

(8)¹⁴⁷ Az oktatási intézmény a Hvt. 75. §-ának i) pontja szerint a tanulmányok megkezdéséről, szüneteltetéséről, befejezéséről, valamint félbeszakításáról a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 30 napon belül értesíti a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot. Az értesítésnek tartalmaznia kell a hadköteles nevét, születési idejét (év, hónap, nap), anyja nevét, lakóhelyét, a képzési forma pontos megnevezését, a jogviszony keletkezésekor a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját.

(9)¹⁴⁸ A tanulmányok befejezésekor a rendvédelmi szervek tanintézetei által küldött értesítésnek tartalmaznia kell a hadköteles nevét, születési idejét (év, hónap, nap) anyja nevét, lakóhelyét, rendfokozatát, a hivatásos állományba vételi parancs számát és idejét, a beosztásának megnevezését, valamint a szolgálati helyének megnevezését és címét.

(10)¹⁴⁹ A honvédség központi adatfeldolgozó szerve a tanintézetekben végzett és hivatásos állományba került hadkötelesekről az avatást követő 30 napon belül a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak a személyazonosítóról és a szolgálattal összefüggő adatokról értesítést küld.

R. 48. § A katonai nyilvántartás részére szolgáltatott adatok eltérése esetén az adatpontosításban az illetékes adatszolgáltató szerv köteles közreműködni.

Hvt. 76. § (1) Az adatszolgáltatás — a (2) bekezdésben, valamint a 71. § (2) bekezdésében leírt eseteket kivéve — közvetlenül a hadkiegészítő parancsnokságnak történik.

(2)¹⁵⁰ A Belügyminisztérium illetékes szerve a hadköteles korba lépőkről és a hadkötelesek adatváltozásairól – a személyi azonosító alkalmazásával –, a hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, valamint az állampolgárságról való lemondásáról, továbbá azokról, akik a külföldre történő kitelepülésüket bejelentették, de a magyarországi lakcímüket megtartották, a honvédség központi adatfeldolgozó szerve útján – természetes személyazonosító adatokkal – szolgáltat adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(3)¹⁵¹

(4)¹⁵² Az élve született fiúk számáról és a tárgyévben életben lévő hadköteles korú férfiak számáról a KSH évente egy alkalommal statisztikai adatot szolgáltat a honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére.

(5)¹⁵³ A 74—75. §-ban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.

R. 49. §¹⁵⁴

Hvt. 77. §¹⁵⁵

Hvt. 78. § (1) A hadköteles bejelenteni tartozik, ha

(2)¹⁵⁹ A bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesnek a 3 hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazását be kell jelentenie.

(3) Az (1)—(2) bekezdésekben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a polgári szolgálat letöltésével teljesítette hadkötelezettségét, illetőleg azt sem, aki a hadkiegészítő parancsnokságtól szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott.

R. 50. § A Hvt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján nem terheli a bejelentési kötelezettség azt a hadkötelest sem, aki a katonai vagy polgári szolgálati kötelezettség teljesítése alóli felmentéséről a hadkiegészítő parancsnokságtól értesítést kapott.

Hvt. 79. § (1) A lakásváltozást a hadköteles a lakcím bejelentésére vonatkozó szabályok¹⁶⁰ szerint a jegyzőnek, a 78. §-ban meghatározott egyéb adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak jelenti be.

(2)¹⁶¹

(3) A 3 hónapot meghaladó külföldre távozást legalább 8 nappal az utazás megkezdése előtt az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, a külföldről történt visszatérést pedig a visszaérkezés után 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságnak kell bejelenteni.

(4) Az (1)—(3) bekezdésben nem említett bejelentési kötelezettséget a hadkötelesnek a változást követő 8 napon belül írásban vagy — személyes megjelenés esetén — szóban kell teljesítenie. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot, vagy annak hiteles másolatát.

(5) A kötelezettsége teljesítésére képtelen hadköteles helyett a közeli hozzátartozó, illetve a törvényes képviselő tehet bejelentést.

R. 51. § Ha a hadköteles a bejelentési kötelezettségét képviselője útján teljesítette és a hadkiegészítő parancsnokság nem ismerte el a képviselet jogosságát, kérésének elutasításáról és ennek okáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Hvt. 80. § (1) A hadkötelesnek a jegyző, illetőleg a hadkiegészítő parancsnokság felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie a 73. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartási adatok ellenőrzése és egyeztetése céljából.

(2) Akit 18 éves koráig bármely okból nem vettek katonai nyilvántartásba, e célból felhívás nélkül köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságnál. Ez a kötelezettség a hadkötelest az 50. életéve betöltéséig terheli.

(3)¹⁶² Az a hadköteles, aki nem kapott szolgálathalasztást és 24 éves koráig nem rendelték sorozásra, a katonai alkalmasságának megállapítása céljából felhívás nélkül is köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságon.

R. 52. § (1) A megjelenési kötelezettség teljesítésére vonatkozó 3. számú melléklet szerinti felhívást általában az a szerv bocsátja ki, amelynél a hadkötelesnek meg kell jelennie; a felhívás azonban más szervnél való megjelenést is előírhat.

(2) A hadköteles részére kibocsátott felhívásban meg kell jelölni a megjelenés célját, helyét, időpontját és várható időtartamát, valamint azokat az iratokat, amelyeket a megjelenés alkalmával a személyi igazolványon kívül át kell adni vagy be kell mutatni.

(3) A megjelenési kötelezettség teljesítéséről és időtartamáról a hadköteles kérésére az igazolást az a szerv adja ki, amelynél a hadköteles a megjelenési kötelezettségét teljesítette.

(4) A megjelenésre kötelezett indokolt akadályoztatását (betegség, külföldön tartózkodás stb.) a képviselő köteles a hadkiegészítő parancsnokságnak bejelenteni és igazolni.

(5)¹⁶³ A Hvt. 80. §-ának (3) bekezdése szerinti megjelenést annak az évnek a december 31. napjáig kell teljesíteni, amelyben a sorköteles a 24. életévét betölti.

R. 53. § (1) A katonai nyilvántartásba vett hadkötelesek meghatározott köre a bevonulása előtt, önkéntes jelentkezés alapján, a hadkiegészítő parancsnokság hozzájárulásával honvédelmi szakelőképzésben vesz részt.

(2) A honvédelmi szakelőképzés keretében a fiatalok olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, amelyek a katonai szolgálat egyes beosztásai ellátásához szükségesek. A szakelőképzéssel kapcsolatos követelményeket a honvédség Honvéd vezérkari főnöke határozza meg.

(3)¹⁶⁴ A honvédelmi szakelőképzést folytató szervvel a képzés végrehajtására a honvédség illetékes szerve szerződést köt. A szakelőképzés alapköltségeit a fegyveres erők viselik.

Hvt. 81. § (1) A hadkötelesnek meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben sorozás, illetőleg katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítása céljából.¹⁶⁵

(2) Mentes a sorozás alól, aki

(3) A hadkiegészítő parancsnokság köteles a hadköteleseket a honvédelmi kötelezettségeikről és jogosultságaikról (beleértve a fegyver nélküli és a polgári szolgálat kérelmezésének lehetőségét és módját) a sorozásig írásban tájékoztatni.

R. 54. § A sorozás alóli mentességről a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának javaslatára a kórház, a szakrendelő intézet, a gondozó intézet vagy az Országos Orvosszakértői Intézet által kiállított igazolás alapján a hadkiegészítő parancsnok határoz, és a határozat egy példányát megküldi a hadkötelesnek vagy törvényes képviselőjének. A mentesítés alapjául szolgáló iratokat és a határozat egy példányát a hadkiegészítő parancsnokságon a hadköteles 50. életévének betöltéséig meg kell őrizni.

R. 55. § (1) Sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest,

(2) Ismételten sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest,

(3) A sorozásról igazoltan távol maradt hadkötelest a legközelebbi sorozásra kell rendelni.

(4) A hadköteles a sorozásra köteles magával vinni azokat az okiratokat (igazolásokat), amelyeket a felhívás megjelöl.

Hvt. 82. § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottságok végzik.

(2)¹⁷¹ Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt hivatásos katona, tagja a polgármester által kijelölt köztisztviselő, a sorozásban érdekelt katonai szervezet hivatásos állományú képviselője, a belgyógyász és a sebész sorozó szakorvos, valamint a pszichológus. A sorozóbizottság munkájában jogszabályban meghatározott kisegítő személyek vesznek részt.

(3) A sorozóbizottság orvos tagjait a hadkiegészítő parancsnok megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a területileg illetékes tiszti főorvos jelöli ki.

(4)¹⁷² A sorozás időpontját a honvédelmi miniszter évente rendeletben állapítja meg. Utósorozásra a hadkiegészítő parancsnok döntése alapján – szükség esetén – más időpontban is sor kerülhet.¹⁷³

(5)¹⁷⁴ A katonai szervezet képviselője nem tagja a sorozóbizottságnak, ha a sorozás úgy kerül végrehajtásra, hogy a sorozottak behívását nem tervezik.

R. 56. §¹⁷⁵

R. 57. § (1) A hadkiegészítő parancsnok a sorozással kapcsolatos feladatokról tájékoztatja

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyek teljesítésében az érintett szervnek kell közreműködnie, illetve azokat a tényeket, amelyekről tudomással kell bírnia.

R. 58. § (1) A sorozóhelyiségeket úgy kell előkészíteni és berendezni, hogy azok lehetővé tegyék

(2) A sorozóhelyiségek világosak és megfelelő hőmérsékletűek legyenek. Biztosítsák a hadkötelesek kulturált elhelyezését és ellátását.

R. 59. § (1) A sorozó orvost és pszichológust a sorozásra történő felkészítésre és a sorozásra a munkáltatója, magángyakorlatot folytató orvost, illetve pszichológust a hadkiegészítő parancsnokság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tiszti főorvos rendeli ki.

(2)¹⁷⁶ A sorozásra való felkészítésben és a sorozásban részt vevő orvosok és pszichológusok a feladatukat megbízás alapján végzik. A díjazásukat a honvédelmi miniszter a egészségügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

R. 60. § (1) A sorozóbizottság megalakítására jogosult elöljáró név szerint jelöli ki a bizottság elnökét, tagjait és a kisegítő személyeket. Az erről szóló parancsot 14 évig meg kell őrizni.

(2) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában kisegítő személyként vesz részt — a sorozáson részt vevők létszámának arányában — az írnok, az egészségügyi és pszichológiai asszisztens, akiket a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére a megyei közgyűlés elnöke által kijelölt polgármester biztosít.

Hvt. 83. § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével dönt a hadköteles katonai alkalmasságáról, beosztásáról, a behívás tervezett idejéről és helyéről.

(2) A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: ,,katonai szolgálatra alkalmas'', ,,katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan'' és ,,katonai szolgálatra alkalmatlan''.

(3)¹⁷⁷ A katonai alkalmassági fokozatok ismérveit a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszter együttes rendeletben,¹⁷⁸ az egyes katonai beosztások betöltésének követelményeit pedig a Honvéd Vezérkar főnöke állapítja meg.

(4) Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű fogyatékossága vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozóbizottság a hadkötelest — meghatározott időtartamra — szolgálathalasztásban részesíti, és szükség esetén elrendeli orvosi ellenőrző vizsgálatát.

(5) A (4) bekezdés szerinti szolgálathalasztás esetén a sorozóbizottság határozatában megállapíthatja, hogy a katonai szolgálatra való alkalmasság elérése érdekében milyen gyógykezelésre van szükség. Ha a hadköteles ezt a gyógykezelést a határozat közlésétől számított 6 hónapon belül igénybe veszi, az e törvény szerinti térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.

(6) A szolgálathalasztás határidejének letelte után, ha a sorozóbizottság a hadköteles fogyatékosságának vagy betegségének további fennállását állapítja meg, de végleges alkalmatlanság nem áll fenn, a katonai szolgálatot gátló akadály megszűnésének előrelátható idejéig a hadköteles újabb orvosi ellenőrző vizsgálatát rendeli el, és ennek elvégzéséig a szolgálathalasztást meghosszabbítja.

R. 61. § (1)¹⁷⁹ Az 54. § alapján a sorozás alól mentesített hadköteleseket a ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan'' minősítésű hadkötelesek között kell nyilvántartani.

(2) Ha a katonai szolgálatra való alkalmasság minősítésében a sorozó orvosok (pszichológus) között nincs egyetértés, vagy a minősítés a sorozáson egyértelműen nem állapítható meg, a hadkötelest — az (1) bekezdésben említettek kivételével — megfelelő szakorvosi vizsgálatra kell küldeni és vissza kell rendelni. A hadköteles egészségi alkalmassági minősítését a szakorvosi (pszichológiai) vizsgálatok eredményei és a sorozó szakfőorvosnak az egészségi alkalmassági követelményekben foglaltak alapján kialakított állásfoglalása figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A sorozóbizottság indokolt esetben javaslatot tesz a hadköteles gyógykezelésére.

(4) A sorozóbizottság a közegészségügyi vagy járványügyi szabályok szerinti gyógykezelési kötelezettség alá tartozó hadkötelest felhívja a gyógykezeltetésre, és erről az illetékes egészségügyi intézetet értesíti.

R. 62. § (1) A szakorvosi vagy a pszichológiai vizsgálatot a területileg illetékes olyan állami vagy önkormányzati egészségügyi intézmény szakrendelőjében kell elvégezni, amely a szükséges feltételekkel rendelkezik, és amelyet a polgármester (a közgyűlés elnöke) e célra kijelölt. A szakorvosi vizsgálatra rendelésről szóló beutalót a sorozáskor a sorozó szakorvos és a bizottság elnöke írja alá.

(2) Az egészségügyi intézmény a szakorvosi vizsgálat eredményét az arról szóló beutaló megfelelő rovataiba vezeti be. A vizsgálati eredménynek a sorozóbizottsághoz és a hadkiegészítő parancsnoksághoz történő továbbítását a hadköteles nem tagadhatja meg.

(3) A végrehajtott szakorvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés a hadköteles számára ingyenes. Az ezzel kapcsolatos költségeket a Honvédelmi Minisztérium fedezi.

R. 63. § A ,,katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan'' fokozat a gyógyulás várható időpontjáig, illetőleg — ha ez nem állapítható meg — egyévi időtartamra adható. Ez legfeljebb három esetben megismételhető. Ezt követően a hadköteles katonai alkalmasságát véglegesen kell elbírálni.

R. 64. § Azt a hadkötelest, aki

R. 64/A. §¹⁸¹ (1) A Hvt. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti döntés meghozatalakor a sorozóbizottság elnöke határoz a beosztás esetében a fegyvernemről, a behívás tervezett idejénél annak évéről, a behívás helye esetében arról a katonai szervezetről, ahol a hadköteles megkezdi a katonai szolgálatát.

(2) A besorozott hadkötelest a behívás tervezett időpontja előtt legalább három hónappal írásban értesíteni kell.

R. 65. § (1) A másodfokú sorozó bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki az elsőfokú sorozóbizottság munkájában vett részt.

(2)¹⁸²

Hvt. 84. § (1)¹⁸³ A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a sorozóbizottság elnöke kihirdet. A határozatot a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell. A határozatnak csak a katonai szolgálatra való alkalmasságra vonatkozó része ellen van helye fellebbezésnek. A fellebbezési határidőt az ügyfél részére való kézbesítéstől kell számítani. A hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtott fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a sorkatonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai¹⁸⁴ irányadók.

(2)¹⁸⁵ A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt hivatásos katona, tagja a honvédség egészségügyi szervezetének alkalmasságvizsgáló orvosa és pszichológusa, továbbá a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa.

(3)¹⁸⁶ A hadköteles hadkötelezettsége teljes tartama alatt kérheti katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságát érinti. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanusító orvosi igazolást. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt elsőfokú sorozóbizottság, az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést pedig a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

Hvt. 85. § (1) A hadköteles a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a hadkiegészítő parancsnokság, a sorozóbizottság, illetőleg a jegyző által meghatározott gyógyintézetben és időpontban köteles megjelenni.

(2) A gyógykezelés keretében a hadkötelesen műtét csak akkor hajtható végre, ha ehhez a hadköteles hozzájárult. A műtétre vagy műtétnek minősülő vizsgálati eljárásra az állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásával kapcsolatos törvény előírása¹⁸⁷ az irányadó.

Hvt. 86. § A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles megjelenni a katonai okmányok és személyi felszerelési tárgyak átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okmányok és tárgyak átvételét, megőrzését, illetőleg visszaadását nem tagadhatja meg.

R. 66. §¹⁸⁸ (1) A katonai szolgálatot teljesítő hadköteleseket katonai igazolvánnyal a honvédség Katonai Okmánykezelő Irodája, a katonai igazolványhoz kapcsolódó betétlappal az állományilletékes katonai szervezet látja el.

(2) A katonai igazolvány közokirat, amely a katonai szolgálat teljesítése alatt a hadköteles katona személyi azonosságának és szolgálati viszonyának igazolására, valamint az állományilletékes katonai szervezetének azonosítására szolgál (4. számú melléklet).

(3) A katonai igazolvány – a külföldi szolgálatra vezénylést kivéve – külföldre nem vihető. Az igazolvány megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az állományilletékes katonai szervezet haladéktalanul jelenteni köteles a Katonai Okmánykezelő Irodának.

(4) Aki katonai igazolványt vagy más katonai okiratot talált, köteles azt haladéktalanul a legközelebbi hadkiegészítő parancsnokságnak vagy rendőri szervnek leadni.

Hvt. 87. § (1)¹⁸⁹ A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívó parancsra köteles katonai okmányaival és felszerelési tárgyaival a parancsban meghatározott időpontban és helyre a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.

(2) A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése akadályozza.

(3) A hadköteles — járóképtelensége esetén — az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, illetőleg a hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját is.

(5)¹⁹⁰ Bevonuláskor a hadköteles személyi igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.

R. 67. § (1)¹⁹¹

(2) Ha a hadköteles a behívás helyén a meghatározott időpontban valamely oknál fogva nem tud megjelenni, a távolmaradás okának megszűnését követően köteles jelentkezni. Ha a távolmaradás oka a bevonulásra meghatározott időpontot követő 72 órán belül szűnik meg, a behívóparancsban meghatározott katonai szervezetnél, azt követően pedig a hadkiegészítő parancsnokságon kell megjelennie. A hadkiegészítő parancsnokságon megjelent hadköteles katonai szervezetnek történő átadásáról a hadkiegészítő parancsnok a katonai szervezet parancsnokának javaslata alapján dönt.

(3) A hadköteles a Hvt. 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározott járóképtelensége miatti bevonulási akadályról a bejelentést a jegyző útján is teljesítheti.

Hvt. 88. § (1) A külföldön tartózkodó hadköteles tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségére az e törvényben foglaltak az irányadók.

(2) A külföldön tartózkodó hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles hazatérni, és a megjelölt helyen és időpontban megjelenni. Ha e kötelességének azért nem tesz eleget, hogy ezáltal kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól, büntetőjogi felelősséggel tartozik.

(3)¹⁹² A sorozott hadköteles az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével, aki pedig a katonai szolgálatát teljesíti, az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokának engedélyével utazhat külföldre.

(4) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a sorozott hadköteles kérelmében vállalja, hogy a tervezett behívását megelőző tizenöt napig külföldről hazatér.

R. 68. § (1) A külföldön tartózkodó hadköteles a tájékoztatási, bejelentési kötelezettségét 17 éves kortól — a külföldi tartózkodás helyének és a tartózkodása előrelátható időtartamának megjelölésével — felhívás nélkül, írásban köteles teljesíteni. A tájékoztatást, illetve a bejelentést a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve útján a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell megküldeni.

(2)¹⁹³ A sorozott hadköteles a hadkiegészítő parancsnoktól, a katonai szolgálatot teljesítő pedig az állományilletékes parancsnok útján kérheti a külföldre utazásának engedélyezését.

Hvt. 89. § A sorkatonai szolgálatra önként jelentkezett személyt a jelentkezésének elfogadása és a katonai szolgálatra történő behívása közötti időben az e törvény szerinti tájékoztatási, megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli.

Hvt. 90. § A sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás végrehajtásához megfelelően berendezett helyiséget, és a sorozásnál közreműködő — a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselőkből álló — kisegítő személyzetet a megyei közgyűlés elnöke által kijelölt polgármester biztosítja.

R. 69. § (1) Ha a sorozás katonai szervezetnél, a bevonulás pedig közvetlenül a katonai szervezethez történik, a Hvt. 90. §-ában meghatározottakat — a helyiség kivételével — a polgármester a hadkiegészítő parancsnok igénye alapján biztosítja.

(2) A sorozás és bevonulás rendjének fenntartására a rendőri szervek a hadkiegészítő parancsnok megkeresésére a szükséges rendőri erőt biztosítják.

Hvt. 91. § Aki a hadkötelezettséggel kapcsolatos, e törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő parancsnok határozatában elrendeltek szerint a rendőrség elővezeti.

R. 70. § Az elővezetés elrendeléséről szóló határozatot a hadkiegészítő parancsnok az elővezetésre illetékes rendőri szervnek küldi meg. Sürgős esetben a hadkiegészítő parancsnok az elővezetést szóban is kérheti; ilyenkor az elővezetést elrendelő határozatot az elővezetés napjának végéig a rendőri szervnek megküldi.

Hvt. 92. § (1) A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesít.

(2) A fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat — lelkiismereti okból kért — engedély alapján teljesíthető.

Hvt. 93. § (1) A katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesít.

(2) A sor-, a tartalékos és a póttartalékos katonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni.

(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot az e célra kijelölt katonai szervezetnél vagy meghatározott beosztásban kell teljesíteni.

R. 71. §¹⁹⁴ A Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki azokat a katonai szervezeteket és beosztásokat, amelyekben fegyver nélküli katonai szolgálat teljesíthető.

Hvt. 94. §¹⁹⁵ A katonai szolgálatot teljesítő hadköteles békében csak önkéntes jelentkezés alapján vezényelhető külföldi katonai szolgálatra.

Hvt. 95. § A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat célja a hadköteles elméleti és gyakorlati kiképzése, illetőleg felkészítése a haza védelmével kapcsolatos katonai feladatokra, ezen belül meghatározott parancsnoki beosztás ellátására.

Hvt. 96. § (1)¹⁹⁶ A fegyveres és fegyver nélküli sorkatonai szolgálat időtartama – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – 6 hónap.

(2)¹⁹⁷

(3)¹⁹⁸ Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt vevő személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati időnél rövidebb idő alatt abbahagyta, alkalmassága esetén az (1) bekezdésben megállapított idő fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles.

(4) Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat (1) bekezdés szerinti idejét az intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai (csapat-, területi, üzemi) gyakorlatra fordított időtartammal csökkenteni kell. A katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait eredményesen befejező hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség alól.

(5)¹⁹⁹ Kivételes méltánylást érdemlő esetben, különösen, ha a jogviszony megszűnése a sorkötelesnek nem róható fel – a (3), illetve (4) bekezdés szerinti oktatási intézmény vezetőjének javaslatára –, a sorkatonai szolgálat hátralévő időtartamát a Honvéd Vezérkar főnöke csökkentheti, vagy elengedheti

(6)²⁰⁰ A honvédelmi miniszter évente rendeletben határozza meg a sorkatonák leszerelésének naptári napjait. Az állományváltásokra figyelemmel a sorkatonák szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb is lehet, azonban a csökkentés a 20 napot nem haladhatja meg.²⁰¹

R. 72. §²⁰²

Hvt. 97. § (1) A felsőoktatási intézménybe felvett hadköteles választása szerint a tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után teljesíti a sorkatonai szolgálatot.

(2)²⁰³ Ha a felsőoktatási intézményt végzett hadköteles önként jelentkezik tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésre, és arra felvételt nyert, a sorkatonai szolgálatát – az alapkiképzés és elméleti felkészítés után – a csapatnál gyakorló beosztásban tölti le.

R. 73. § (1)²⁰⁴ A tartalékos parancsnoki képzésre a jelentkezést a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz kell – a szükséges adatok közlésével – benyújtani.

(2) A tartalékos parancsnoki képzésre jelentkezettek közül beiskolázható az a felsőoktatási intézményt végzett (végző) hadköteles aki:

(3) Tartalékos tiszt képzésre — a (2) bekezdésre is figyelemmel — az a hadköteles iskolázható be, akinek a végzettsége (képzettsége) megfelel valamely tartalékos tiszti beosztáshoz előírtaknak. Akinek a végzettsége (képzettsége) e követelményeknek nem felel meg, tartalékos tiszthelyettes képzésre iskolázható be.

(4) A jelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról a hadkiegészítő parancsnok a jelentkezőt értesíti.

R. 74. § (1) A tartalékos parancsnoki képzésre felvett hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság a képzésre kijelölt katonai szervezethez hívja be.

(2)²⁰⁶ Ha a tartalékos parancsnoki képzésre felvett hadköteles a tiszti (tiszthelyettesi) rendfokozatba történő előléptetés előtt a képzési követelményeket nem teljesítette, katonai szolgálatát addigi szolgálati idejének beszámításával a Hvt. 96. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamban a Honvéd Vezérkar főnöke által meghatározott katonai szervezetnél folytatja.

Hvt. 98. §²⁰⁷ Az a hadköteles, aki legkésőbb a sorozásig azt kéri, hogy a 21. életévének betöltése előtti időre hívják be sorkatonai szolgálatra, maga választhatja meg a behívása időpontját és – ha ezt a katonai érdekek lehetővé teszik – az alap- és szakalapozó kiképzés befejezése utáni szolgálatteljesítése helyét. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani.

R. 75. § (1) A Hvt. 98. §-a szerinti bevonulás iránti kérelmet a sorozásra felhívás kézhezvételéig lehet a hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtani. A kérelmező a kért bevonulási időpontban a hadkiegészítő parancsnokság által megjelölt katonai szervezetek közül választhatja meg a szolgálatteljesítése helyét. A kérelem teljesítéséről a hadkiegészítő parancsnok a hadkötelest értesíti.

(2) A behívás kért időpontja és a szolgálatteljesítésre kijelölt helyőrség (hely) a kérelem elfogadását követően nem változtatható meg.

Hvt. 99. § (1) A katonai fogdában letöltött szabadságvesztés ideje, továbbá az az időtartam, amely alatt az elítélt katona magát a szabadságvesztés végrehajtása, illetőleg a sorkatonai szolgálat teljesítése alól jogellenesen kivonta, a sorkatonai szolgálat időtartamába nem számít be.

(2)²⁰⁸ A fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama akkor nem számít be a sorkatonai szolgálat idejébe, ha a leszerelés időpontjában érvényben lévő fogságfenyítések együttes időtartama a 20 napot meghaladja.

(3)²⁰⁹ Ha a sorkatona a szabadságvesztés, illetve a fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama, és az ezt követő szolgálat alatt példás magatartást tanúsít, a fogság időtartamát az állományilletékes parancsnok, a szabadságvesztés időtartamát pedig az állományilletékes parancsnok javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka a sorkatonai szolgálat időtartamába részben vagy egészben beszámíthatja, feltéve, hogy a sorkatonai szolgálat időtartama — a fogság és a szabadságvesztés idejét is figyelembe véve — letelt.

(4) A fogság időtartamának beszámítását megtagadó parancsnoki döntés ellen a katona panasszal fordulhat az elöljáró parancsnokhoz.

R. 76. § A Hvt. 99. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között a sorkatona kérheti a fogság időtartamának a sorkatonai szolgálat idejébe történő beszámítását. Az állományilletékes parancsnok a kérelmet az alegységparancsnok javaslatának figyelembevételével bírálja el. E döntés ellen benyújtott panaszt érdemben el kell bírálni. Elutasítása esetén további jogorvoslatnak helye nincs.

Hvt. 100. § (1)²¹⁰ A hadkiegészítő parancsnokságnak a behívás tervezésénél és végrehajtásánál arra kell törekednie, hogy a hadköteles az alap- és szakalapozó kiképzés befejezése után lehetőleg a lakóhelyéhez közeli helyőrségben teljesíthesse a sorkatonai szolgálatot.

(2) A besorozottak sorkatonai szolgálatra való behívásának időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg.²¹¹

(3) A besorozott hadköteles csak a 18. életévének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Önkéntes jelentkezés és szülői beleegyezés alapján azonban — jogszabályban meghatározott szakorvosi véleményen alapuló alkalmasság esetén — korengedménnyel a 17. életévének betöltése után is behívható.

(4) A besorozott hadköteles — ha a 98. § szerinti kérelmet nem nyújtott be — annak az évnek a december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra — az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel —, amelyben a 25. életévét betölti (sorköteles kor).

(5) Az a hadköteles

(6) Az (5) bekezdés C) és D) pontjában foglalt esetekben, ha az ügyet az eljáró hatóság (bíróság) az (5) bekezdés szerinti időpontig jogerősen még nem bírálta el, a hadköteles ezt követően is — legkésőbb azonban az eljárás jogerős befejezésétől számított 6 hónapon belül — behívható sorkatonai szolgálatra vagy annak folytatására.

R. 77. § (1) A behívás általában közvetlenül — az 5. számú melléklet szerinti behívóparanccsal — a katonai szervezethez történik.

(2)²¹⁵ A Hvt. 80. §-ának (3) bekezdése szerint megjelenő sorkötelest a Hvt. 100. §-a (5) bekezdése E) pontja g) alpontjának megfelelő eljárás szerint kell behívni.

R. 77/A. §²¹⁶ Besorozott az a hadköteles, akinek a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságát legalább egy alkalommal megállapították, és a hadköteles ,,Katonai szolgálatra alkalmas'' egészségi minősítést kapott.

R. 78. § (1)²¹⁷ A bevonulási helyről a hadkiegészítő parancsnokság képviselőjének intézkedésére el kell bocsátani azt a hadkötelest, aki a bemutatott okmányok alapján a Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének hatálya alá esik.

(2) A bevonulási helyről elbocsátott hadkötelesnek 8 napon belül kell a hadkiegészítő parancsnokságon megjelennie.

Hvt. 101. § A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles behívóparancsát legalább 15 nappal a bevonulás időpontja előtt köteles a behívottnak kézbesíteni.

Hvt. 102. § (1) Akit a 100. § (4), illetve (5) bekezdésében előírt időn belül azért nem lehetett sorkatonai szolgálatra behívni, mert az e törvényben szereplő valamely kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, az előírt időn túl, de legfeljebb 40. életéve betöltéséig is behívható.

(2)²¹⁸ Az (1) bekezdés szerinti behívhatóságról a hadkiegészítő parancsnokság határozattal dönt. Az erre irányuló eljárást a kötelességteljesítés elmulasztásának a hatóság tudomására jutásától számított egy éven belül lehet megindítani. A határozat ellen a Honvéd Vezérkar főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

(3) A hadköteles a sorkatonai szolgálatra az (1) bekezdésben említett határidőig a (2) bekezdés szerinti határozat vagy bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül hívható be.

R. 79. § (1) Ha a hadköteles a Hvt. 100. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti korhatárt túllépte, de a 40. évét még nem töltötte be, és a sorkatonai szolgálatra való behívására azért nem került sor, mert a törvényben meghatározott valamely kötelezettségét elmulasztotta, a hadkiegészítő parancsnokság őt — a felelősségre vonástól függetlenül — sorkatonai szolgálatra hívja be.

(2) A szolgálathalasztás, illetve félbeszakítás indokának megszűnését be nem jelentő hadkötelest az erről való tudomásszerzéstől számítva a Hvt. 102. §-ának (3) bekezdés rendelkezésének alkalmazásával kell behívni, illetve visszahívni a sorkatonai szolgálatra.

Hvt. 103. § (1) Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki

(2)²²⁵ Ha a hadköteles az (1) bekezdésben szereplő kizáró okok ellenére a sorkatonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől.

(3)²²⁶ A mentesítési kérelemnek a behívás teljesítésére nincs halasztó hatálya. Az ügyintézési idő 15 nap. A Honvéd Vezérkar főnöke határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevelében a fél a behívás elhalasztását, illetve leszerelését kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

R. 80. § A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, külföldi hadseregben teljesített sorkatonai szolgálat időtartamát, az ott megszerzett katonai szakképzettséget és elért rendfokozatot a hadkötelesnek kell igazolnia.

R. 81. § (1)²²⁷ A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti hivatás gyakorlását, illetve megszűnését az állam által elismert egyházak és felekezetek lelkésze esetében az egyházi elöljáró által kiállított okirattal a hadköteles igazolja.

(2)²²⁸ A hadköteles két vagy több gyermekének saját háztartásban történő eltartását a jegyző igazolja.

R. 82. §²²⁹ Ha a hadkötelest országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, vagy országgyűlési képviselőnek megválasztották, valamint, ha e minőségében változás következik be, erről a hatáskörrel rendelkező szerv 8 napon belül írásban értesíti a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot. A helyi önkormányzatok jegyzői a hadköteles képviselő jelöltekről és megválasztott képviselőkről, valamint a képviselők személyében előállt változásokról ugyancsak 8 napon belül értesítik a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot. Az értesítésen fel kell tüntetni a képviselőjelölt vagy a képviselő személyazonosító és lakcímadatait.

R. 83. §²³⁰ A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerinti méltánylást érdemlő személyi okból ideiglenes mentesítés iránti kérelmet és a szükséges igazolásokat a behívóparancs kézhezvételéig lehet a hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtani. A hadkiegészítő parancsnok a kérelmet javaslatával együtt haladéktalanul megküldi a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervének.

R. 83/A. §²³¹ (1) A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének n) pontjában érintett szervek esetében az állományilletékes parancsnok köteles a hadköteles állományba vételi parancsát (másolat, kivonat) megküldeni az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.

(2)²³² A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai esetében az állományba vételi parancsot (másolat, kivonat) a honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére kell megküldeni.

Hvt. 104. § (1) A hadköteles sorkatonai szolgálatának teljesítését a behívása idején fennálló betegsége, fogyatékossága, családfenntartói kötelezettsége, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy jogos személyi érdekből el lehet halasztani.

(2) A szolgálathalasztásra irányuló kérelem a behívóparancs kézbesítéséig nyújtható be, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett.

(3) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem (javaslat) benyújtása a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.

Hvt. 105. § (1) A hadköteles sorkatonai szolgálatra való behívását a szolgálat teljesítését időlegesen gátló betegsége esetén felgyógyulásáig, múló fogyatékossága esetén annak megszűnéséig el kell halasztani (ideiglenes alkalmatlanság).

(2) Egészségi okból a sorkatonai szolgálat elhalasztását a sorozóbizottság, a sorozás utáni megbetegedés esetén a hadkiegészítő parancsnok engedélyezi. Az engedélyező elrendelheti a sorköteles ellenőrző orvosi vizsgálaton, illetőleg sorozáson való ismételt megjelenését.

(3) A sorkatonai szolgálatnak egészségi okból történő elhalasztására irányuló kérelemhez csatolni kell a betegségről kiállított orvosi igazolást.

R. 84. § (1) A hadköteles betegségéről kiállított orvosi igazolás a szolgálathalasztás alapjául akkor fogadható el, ha azt szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa adta ki, és 3 hónapnál nem régebbi.

(2) A 3 hónapnál régebbi orvosi igazolás akkor fogadható el, ha a fennálló betegség jellegénél fogva nem változott, vagy olyan korábbi gyógykezelést vagy műtét elvégzését bizonyítja, amelynek következménye a vizsgálat időpontjában is megítélhető.

(3) Ha a benyújtott orvosi igazolás alapján az egészségi állapot egyértelműen nem ítélhető meg, a hadkiegészítő parancsnokság — sorozás esetén a sorozóbizottság — a hadkötelest szakorvosi vizsgálatra küldi, és annak eredménye alapján dönt a katonai alkalmassági fokról, illetőleg a szolgálathalasztás engedélyezéséről.

(4) Az egészségi szolgálathalasztás időtartamára a hadkötelest ,,katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan''-nak kell minősíteni.

R. 85. § (1) A bevonulási helyről a hadkiegészítő parancsnokság képviselője által elbocsátott hadköteles egészségi állapotát a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa a benyújtott igazolások alapján ítéli meg, és javaslatot tesz a hadköteles későbbi behívásának lehetséges időpontjára, vagy katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítására.

(2) A behívása idején járóképtelen vagy mozgásában korlátozott hadköteles egészségi állapotát igazoló okiratokat a hadkiegészítő parancsnokságra a hadköteles képviselője is benyújthatja.

(3) Azt a hadkötelest, akinek a sorkatonai szolgálatát múló egészségi fogyatékossága miatt félbeszakították, de sorkatonai szolgálatának folytatására visszahívható, egészségi szolgálathalasztásban kell részesíteni.

(4) Az a hadköteles, aki a felajánlott gyógykezelést elfogadta, annak időtartamára, szolgálathalasztásban részesíthető, ez az időtartam az egy évet is meghaladhatja.

Hvt. 106. § (1) Családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálatra való behívását el kell halasztani annak a hadkötelesnek, aki a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, házastársát vagy gyermekét egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve, ha az ápolást vagy gondozást a más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi, szociális intézmény nem látja el, és a hadköteles behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2)²³³ A családfenntartói szolgálathalasztás iránti kérelmet a hadköteles, vagy az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozója nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a jegyző által kiállított családfenntartói igazolást, valamint az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelőorvosi igazolást. Ha a hadkötelest a kiskorú testvére gyámjává jelölték ki, akkor a gyámhatóság határozatát vagy annak hiteles másolatát kell a családfenntartói igazolás mellé csatolni.

(3) A szolgálathalasztás legalább 6 hónapi, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető, és amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre meghosszabbítható.

R. 86. § (1) A családfenntartói igazolás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. A családfenntartói kötelezettség fennállásáról a jegyző a környezettanulmány és az orvosi igazolás alapján határoz.

(2) Ha a hadköteles vagy hozzátartozója a környezettanulmány lefolytatásához nem járul hozzá, a családfenntartói igazolás kiadását meg kell tagadni.

(3) Indokolt esetben a hadkiegészítő parancsnok megkeresi a jegyzőt a családfenntartói igazolásról szóló határozat felülvizsgálata, illetve új határozat meghozatalához szükséges környezettanulmány elkészíttetése céljából. A környezettanulmány elkészítésébe a hadkiegészítő parancsnokság képviselője is bevonható. Az érdemi intézkedés elutasítása vagy megtagadása ellen a hadkiegészítő parancsnok törvényességi felügyeleti vizsgálatot kezdeményezve a megyei közgyűlés elnökéhez fordulhat.

(4) A sorkatonai szolgálatra történő behívás lehetőségének utolsó évében lévő, családfenntartói szolgálathalasztásban részesült hadköteles esetében a családfenntartói ok alaposságát a hadkiegészítő parancsnokság megvizsgálja. Ha azt nem látja fennállónak, a családfenntartói igazolásnak a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatot kezdeményezi.

Hvt. 107. §²³⁴ (1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a hadkötelesnek, aki

(2) Felsőfokú oktatásban nappali tagozaton második vagy további alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben, valamint munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzésére irányuló bármely képzésben részt vevő, továbbá a nappali rendszerű oktatásban megkezdett tanulmányok befejezése céljából a középiskolában, szakiskolában nem nappali rendszerű oktatásban részt vevő hadköteles részére tanulmányi szolgálathalasztás engedélyezhető, ha a sorkatonai szolgálatra való behívás aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna. A honvédelmi miniszter az oktatási miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározhatja, hogy az ebben a bekezdésben említett esetekben a szolgálathalasztást kérelemre kötelezően engedélyezni kell.

(3) A szolgálathalasztást a tanulmányok befejezésének várható időpontjáig kell engedélyezni, és azt – a 108. §-ban foglaltak figyelembevételével – kérelemre, szükség esetén meg kell, illetve meg lehet hosszabbítani. Nem engedélyezhető azonban a szolgálathalasztás az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén annak az évnek a június 30. napját követő időre, amikor a hadköteles a 30. életévét, az (1) bekezdés b) pontja esetén annak az évnek a december 31. napját követő időre, amikor a 25. életévét betölti. A tanulmányok megkezdésére tekintettel kért szolgálathalasztás a tanulmányok megkezdése várható időpontját követő 30. napig engedélyezhető.

(4) A tanulmányi szolgálathalasztás kedvezményét meg kell vonni, ha az (1) és (2) bekezdésben felsorolt feltételek már nem állnak fenn.

R. 87. § (1) Felsőfokú tanulmányok miatt szolgálathalasztást állami vagy az állam által elismert felsőoktatási intézménybe felvett, vagy ott tanulmányokat folytató hadkötelesnek kell engedélyezni.

(2)²³⁵ A szakközépiskolában vagy szakmunkásképző iskolában szerzett képesítésen felül további szaktudás megszerzésére irányuló képzésre akkor adható tanulmányi szolgálathalasztás, ha a hadköteles a meglévő szakképzettsége alapján elhelyezkedni nem tud.

(3)²³⁶ A hadköteles a tanulmányi szolgálathalasztás kérelmezése céljából a tanulmányok folytatásáról kiállított igazolást a tanulói jogviszony létesítését követő nyolc napon belül nyújthatja, illetve mutathatja be a hadkiegészítő parancsnokságnak. A tanulói viszony igazolását évente meg kell ismételni. Az oktatási intézmény a tanulmányok folytatásáról szóló igazolást a hadköteles részére köteles kiadni, illetőleg a tanulói viszony fennállását közvetlenül igazolni.

(4)²³⁷ Külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányok továbbfolytatásához akkor kell szolgálathalasztást engedélyezni, ha a hadköteles a kérelemhez csatolja az Oktatási Minisztérium nyilatkozatát arról, hogy a külföldön befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél elismerhető.

(5)²³⁸ Az Oktatási Minisztérium a nyilatkozatot a hadköteles kérésére a (2) bekezdés szerint adja ki.

Hvt. 108. §²³⁹ (1) Ha a hadköteles a 107. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, illetve a (2) bekezdése alapján kiadott rendelet értelmében engedélyezett szolgálathalasztással folytatott tanulmányait az előírt időben nem tudja befejezni, részére kérelmére legfeljebb két alkalommal és esetenként legfeljebb 1 évi időtartamra további szolgálathalasztást kell engedélyezni, a 107. § (2) bekezdésében meghatározott alapesetben pedig az itt meghatározottak szerint szolgálathalasztás engedélyezhető. A szolgálathalasztás iránti kérelemben a hadkötelesnek meg kell jelölnie a kért halasztás okát, és nyilatkoznia kell arról, hogy felsőfokú tanulmányait be kívánja fejezni.

(2) Az oktatási intézmény, illetőleg a munkáltató köteles lehetőséget adni arra, hogy a hadkiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztás engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátását ellenőrizze, és a nyilvántartás adatait egyeztesse.

Hvt. 109. § (1) Fontos közérdekből a sorkatonai szolgálatra való behívását el lehet halasztani annak a hadkötelesnek, aki a kért halasztás időszakában az állami vagy társadalmi életben, a nemzetgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytat.

(2) A szolgálathalasztás az indoknak megfelelő legrövidebb, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető.

(3) A szolgálathalasztást a feladattal érintett miniszter, illetőleg a lakóhely szerint illetékes megyei közgyűlés elnöke javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezi. A szolgálathalasztásra irányuló kérelemhez csatolni kell a közérdeket bizonyító okiratot.

Hvt. 109/A. §²⁴⁰ (1) A sorkatonai szolgálat teljesítése alól mentesíthető az a hadköteles, aki a tudomány, művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytat, és számára a 109. § alapján közérdekű szolgálathalasztás a továbbiakban nem engedélyezhető.

(2) A sorkatonai szolgálat alóli mentesítést az illetékes miniszter javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezheti.

R. 88. §²⁴¹ (1) A közérdekű szolgálathalasztásra, valamint a sorkatonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésre irányuló javaslatnak tartalmaznia kell a hadköteles személyazonosító és lakcímadatait, foglalkozását, beosztását, munkahelyét, valamint a szolgálathalasztás kért időtartamát és indokát.

(2) Az illetékes miniszter a közérdekű szolgálathalasztásra, illetőleg a mentesítésre vonatkozó javaslatát a hadköteles kérelme alapján küldi meg a honvédelmi miniszternek. A tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytató hadköteles a végzettség megszerzését követő egy éven belül az azt kiadó oktatási intézmény vezetője útján is felterjesztheti kérelmét az illetékes miniszterhez.

Hvt. 110. § (1) Jogos személyi érdekből, kivételes méltánylást érdemlő esetben — a körülményeket alátámasztó bizonyítékok mérlegelése alapján — szolgálathalasztás legalább 6 hónapi, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető, és az, amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre meghosszabbítható.

(2) A szolgálathalasztással kapcsolatos kérelemhez csatolni kell az indokok igazolására vonatkozó bizonyítékokat.

R. 89. § A jogos személyi érdekből benyújtott szolgálathalasztás iránti kérelemben felhozott körülmények igazolására a hadkiegészítő parancsnokság kérésére a jegyző környezettanulmányt küld a hadkiegészítő parancsnokságnak.

Hvt. 111. § (1)²⁴² A szolgálathalasztás engedélyezésére — a közérdekű, valamint a sorozáson adható egészségi szolgálathalasztást kivéve — a hadkiegészítő parancsnok jogosult. A hadkiegészítő parancsnok határozata ellen a Honvéd Vezérkar főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek a bevonulásra, illetve szolgálatteljesítésre általában nincs halasztó hatálya. A behívás azonban indokolt esetben a kérelem elbírálásáig elhalasztható. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevelében a fél a behívás elhalasztását, illetve leszerelését kérheti.

(3)²⁴³ A szolgálathalasztás – a családfenntartói szolgálathalasztás kivételével – nem engedélyezhető annak az évnek június 30. napját követő időre, amelyben a hadköteles a 30. életévét betölti.

(4)²⁴⁴ A szolgálathalasztásra irányuló eljárásra az itt nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

R. 90. § A hadkiegészítő parancsnok a szolgálathalasztással kapcsolatos határozat elleni fellebbezés esetén az ügy iratait 8 napon belül a honvédség Honvéd vezérkari főnökéhez terjeszti fel.

Hvt. 112. § (1) Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek

(2)²⁴⁹ A sorkatonai szolgálatot az (1) bekezdés a)–c) és f) pontja esetén a (6) bekezdés szerinti határozat kiadásától, a d) pont esetén a szabadságvesztés-büntetés megkezdésének napján, az e) pont esetén pedig a bejelentéstől számított 8 napon belül kell félbeszakítani.

(3)²⁵⁰ Az (1) bekezdés a), d) és f) pontjaiban foglalt okokból a sorkatonai szolgálatot hivatalból, az e) pontban foglalt okból a bejelentés alapján kell félbeszakítani. Az a)–c) pontokban foglalt okokból a szolgálat kérelemre is félbeszakítható.

(4) A szolgálat félbeszakítása iránti beadványhoz a félbeszakítás okát bizonyító okiratot csatolni kell.

(5) A szolgálatnak a családfenntartói kötelezettség miatti félbeszakítását a sorkatona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó kérheti annak a katonai szervezetnek a parancsnokánál, amelynek állományában a sorkatona a szolgálatát teljesíti.

(6)²⁵¹ A kérelmet az állományilletékes parancsnok javaslata alapján — a hadkiegészítő parancsnok véleményét is figyelembe véve — a Honvéd Vezérkar főnöke határozatban bírálja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Az eljárásra az itt nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

R. 91. § (1)²⁵² A sorkatonák múló egészségi fogyatékosságát a katonai kórház felülvizsgáló bizottsága (a továbbiakban: FÜV bizottság) állapítja meg.

(2) Ha a családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálat félbeszakítására irányuló kérelemhez csatolt igazolásokból a családfenntartói kötelezettség fennállása egyértelműen nem állapítható meg, az állományilletékes parancsnok környezettanulmány beszerzése iránt a hadkiegészítő parancsnokságot megkeresi. A hadkiegészítő parancsnokság eljárásának eredményéről és javaslatáról az állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatja.

(3)²⁵³ Akinek a sorkatonai szolgálatát félbeszakították, azt a katonai szervezet állományából el kell bocsátani.

Hvt. 113. § (1) Ha a szolgálathalasztás vagy a félbeszakítás oka megszűnt, azt a kérelmezőnek a megszűnést követő 8 napon belül személyesen vagy írásban be kell jelentenie a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságon.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztást, illetve a szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a halasztás vagy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, illetve, ha a családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.

Hvt. 114. § (1) A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a sorkatonai szolgálat időtartamának letöltése után le kell szerelni.

(2) A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek

(3)²⁵⁹ Az (1) bekezdés rendelkezéseit mellőzni lehet, ha a hadköteles, szakképzettségére és sajátos katonai beosztására tekintettel, a váltásból adódó helyzetben katonai érdekek miatt nem nélkülözhető, és akit ezért — kivételesen — legfeljebb 30 napig a Honvéd Vezérkar főnökének javaslata alapján a honvédelmi miniszter tartalékos katonai szolgálatra visszatart. A visszatartás időtartama a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamába beszámít.

R. 92. §²⁶⁰ (1) A sorkatonai szolgálatát – a Hvt. szabályai alapján rá vonatkozó mértékben – letöltött hadkötelest a honvédelmi miniszter által meghatározott napon az állományilletékes parancsnok parancsban szereli le. A leszerelt hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság helyezi tartalékos állományba.

(2) A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni a Hvt. 114. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túl a tartalékos szolgálatra visszatartott sorkatonát is. Az egészségi okból alkalmatlanná vált sorkatona leszerelésére a katonai kórház FÜV bizottságának javaslatára a honvédség egészségvédelmi intézete másodfokú FÜV bizottságának döntése alapján kerül sor.

(3) A Hvt. 114. §-a (2) bekezdésének a) és e) pontja esetében a gyermek születését az anyakönyvi kivonat bemutatásával kell igazolni. A második gyermek születését igazoló anyakönyvi kivonat bemutatása esetén a sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelest az állományilletékes parancsnok azonnal leszereli.

(4) A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelest – a fegyveres szerv állományilletékes parancsnoka által megküldött állományba vételi parancs (másolat, kivonat) alapján – a katonai szervezet állományilletékes parancsnoka az állományba vételt megelőző utolsó munkanapon leszereli.

Hvt. 115. § (1) A fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet — a (3) bekezdés kivételével — a katonai szolgálatot még nem teljesített hadköteles a katonai nyilvántartásba vételt követően, legkésőbb a katonai eskü letételéig nyújthatja be.

(2)²⁶¹ A kérelmet a hadkiegészítő parancsnokhoz vagy a lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz, illetőleg a bevonulás után az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell. Az a sorköteles, akinek fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét elutasították, újabb kérelmet az elutasításról szóló államigazgatási határozat vagy bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével nyújthat be.

(3) A tartalékos, póttartalékos hadköteles a fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmét a behívóparancs kézbesítéséig terjesztheti elő.

(4) A kérelem jogerős elbírálásáig a hadköteles nem hívható be. Ha a kérelmet a bevonulás után — de az eskü letétele előtt — nyújtotta be, le kell szerelni.

(5) A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.

R. 93. §²⁶² (1) A fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálat engedélyezésére irányuló kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy elutasított kérelme nem volt, illetve a kérelem elutasításának jogerőre emelkedésétől egy év eltelt.

(2) A fegyver nélküli katonai vagy a polgári szolgálat engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell – a jegyzőnél, a közigazgatási hivatalban és a hadkiegészítő parancsnokságon beszerezhető vagy a HM honlapjáról letölthető – a kérelmező által kitöltött és aláírt adatlapot (6. számú melléklet).

Hvt. 116. § (1)²⁶³ A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet részt.

(2) A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. Ha ezt az eljáró szerv megállapítani nem tudja, az engedélyt meg kell adnia.

(3)²⁶⁴ A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.

(4) A (2) bekezdés szerinti körülményeknek kell tekinteni különösen azt, ha a hadköteles:

(5) A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat engedélyezésére irányuló eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai²⁶⁶ irányadók.

R. 94. §²⁶⁷ (1) A fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelem beadásáról a közigazgatási hivatal a hadkiegészítő parancsnokságot 8 napon belül tájékoztatja.

(2) A közigazgatási hivatal a Belügyminisztérium illetékes szervétől beszerzi a kérelmezőre vonatkozó, a Hvt. 116. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró okokkal kapcsolatos információkat.

(3)²⁶⁸ A fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet másodfokon a Honvédelmi Minisztérium, a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet másodfokon a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium bírálja el.

R. 95. § (1)²⁶⁹ A közigazgatási hivatal a 93. § szerinti kérelem alapján hozott határozatot a hadkiegészítő parancsnokságnak megküldi. Az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ szervének a határozatot akkor küldi meg, ha a hadkötelesnek a polgári szolgálat teljesítését jogerősen engedélyezték.

(2) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ a polgári szolgálat megkezdéséről, bejezéséről, félbeszakításáról, illetve továbbfolytatásáról a hadkiegészítő parancsnokságot értesíti.

(3) Azt a hadkötelest, akinek a sorkatonai szolgálatát fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálat iránti kérelmének elbírálása céljából félbeszakították, ezt követően az érdemi elbírálás eredményeként a kérelmét elutasították, ahhoz a katonai szervezethez kell újra behívni, ahol a kérelmet benyújtotta.

Hvt. 117. § Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet.

Hvt. 118. §²⁷⁰

Hvt. 119. § (1)²⁷¹

(2) Aki a polgári szolgálat törvényben meghatározott időtartamát letöltötte, teljesítette hadkötelezettségét.

Hvt. 120. §²⁷² A polgári szolgálatra e törvény²⁷³ rendelkezéseit a polgári szolgálatról szóló külön törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Hvt. 121. §²⁷⁴ A tartalékos katonai szolgálat célja: a sorkatonai vagy póttartalékos katonai szolgálatot teljesített, az önkéntes tartalékosok, illetőleg a hivatásos és szerződéses állományból tartalékállományba került hadkötelesek továbbképzése, valamint a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített – sorköteles koron túli – hadkötelesek (póttartalékosok) kiképzése, továbbá meghatározott katonai feladatok végrehajtása.

Hvt. 122. § (1)²⁷⁵

(2) A póttartalékos állományba tartozik az a hadköteles, aki a sorköteles korban sorkatonai szolgálatot nem teljesített, és nem kapott engedélyt arra, hogy polgári szolgálatot teljesíthessen.

(3) A hivatását gyakorló lelkész a sorköteles korban is a póttartalékos állományba tartozik.

R. 96. § (1) Póttartalékos állományba kell helyezni — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — azt a polgári szolgálat teljesítésére engedélyben nem részesült hadkötelest, aki

(2) A Hvt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján a lelkészt hivatása gyakorlásának megkezdésétől, életkorától függetlenül póttartalékos állományba kell helyezni a hivatása gyakorlásának időtartamára, illetőleg — annak megszűnése után — póttartalékos katonai szolgálatának letöltéséig.

Hvt. 123. §²⁷⁷ (1) A tartalékos hadköteles és az önkéntes tartalékos behívható

(2) Továbbképzés céljából a tartalékos hadköteles csak akkor hívható be, ha a sorkatonai szolgálatból való leszerelése óta legalább 1 év eltelt.

(3) A póttartalékos hadköteles a 35. életéve betöltéséig 3 hónapos kiképzésre hívható be. Ennek teljesítése után tartalékállományba kerül.

(4) A tartalékos hadkötelest, valamint a póttartalékost a behívás tervezett időpontjáról annak esedékessége előtt legalább 6 hónappal tájékoztatni kell. Az önkéntes tartalékos behívás előtti 6 hónapos tájékoztatási kötelezettségétől a vele kötött szerződés alapján el lehet tekinteni, de őt ez esetben is legalább 8 nappal hamarabb tájékoztatni kell.

R. 97. § (1)²⁷⁸ A Hvt. 123. §-a (1) bekezdésének a)–b), d) és e) pontjában meghatározott tartalékos katonai szolgálatra kiválasztott hadkötelest a katonai szolgálatra való felkészülése, személyes, családi és munkahelyi körülményeinek rendezése érdekében a hadkiegészítő parancsnokság a behívás előtt 6 hónappal értesíti a bevonulás tervezett időpontjáról és a tartalékos katonai szolgálat várható időtartamáról.

(2) A tartalékos katonai szolgálatra történő behívásáról értesített tartalékos hadköteles külön engedély nélkül csak akkor utazhat külföldre, ha onnan 3 héttel a várható behívás előtt visszatér.

(3)²⁷⁹ Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti értesítési kötelezettség a Hvt. 123. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti bevonultatásra, ha azt váratlanul rendelték el.

Hvt. 124. § (1)²⁸⁰ Tartalékos beosztásba történő felkészítésre a hadköteles – a beosztásba helyezése előtt egy alkalommal – legfeljebb 25 napra hívható be. Ezenfelül 30 (parancsnok 35) éves koráig egy alkalommal továbbképzésre legfeljebb 30, mozgósítási gyakorlatra egy alkalommal legfeljebb 20, mozgósítási parancsnoki foglalkozásra 5 évenként legfeljebb 5 napra hívható be. A hadköteles a 123. § (1) bekezdésének a)–c) és e) pontja szerinti célból tartalékos katonai szolgálatra összesen legfeljebb 90 nap időtartamra hívható be, függetlenül a sorkatonai szolgálatban eltöltött időtől.

(2)²⁸¹

(3)²⁸² Tartalékos beosztásba történő felkészítésre az önkéntes tartalékos egy alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

(4)²⁸³ Békében az (5) bekezdésben foglaltakon felül

(5) A 22. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltak teljesítése érdekében (katasztrófa elhárítására) a tartalékos hadköteles a (4) bekezdésben foglalt időtartamon felül, 2 hónapot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálatra behívható.

(6)²⁸⁴ A tartalékos hadköteles a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakon felül önkéntes jelentkezés alapján — a 22. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladat keretében — legfeljebb 6 hónapig tartó különleges katonai szolgálatot teljesíthet.

(7)²⁸⁵ A tartalékos hadköteles önkéntes jelentkezése alapján – ha a honvédelmi érdek indokolja – a hadkötelezettsége teljes időtartama alatt bármilyen gyakorisággal az (1) bekezdésben, illetve a (3)–(4) bekezdésekben meghatározottakon felül – időbeni korlátozás nélkül – teljesíthet tartalékos katonai szolgálatot.

(8)²⁸⁶ A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján be nem hívott vagy a 114. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint leszerelt hivatásos vagy szerződéses állományba vett hadkötelest, ha e szolgálati viszonyának ideje a teljesített katonai szolgálat idejével együttesen nem éri el a 96. § (1) bekezdésében meghatározott sorkatonai szolgálat időtartamát, a fennmaradó időre sorkatonai szolgálatra vissza kell hívni, illetve tartalékos katonai szolgálatra is be lehet hívni. Az ilyen tartalékos szolgálatra az (1) bekezdésben, valamint a 123. §-a (2) bekezdésében meghatározott időtartamok nem alkalmazhatók.

R. 98. § (1)²⁸⁷ A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a honvédség vezérkari főnöke által a szolgálatra a Hvt. 124. §-ának (1) és (3) bekezdése keretében megállapított időtartam leteltével le kell szerelni.

(2) A tartalékos katonai szolgálat alatt balesetet szenvedett vagy megbetegedett katona — feltéve ha alkalmatlanná nem vált — a felgyógyulásáig nem szerelhető le. Ha kórházban fekszik, vagy járóképtelen — a további gyógykezelésben való részesítése és annak elhúzódása ellenére is — le kell szerelni, ha annak a tartalékos katonai szolgálatnak az időtartama, amelyre behívták, letelt.

R. 98/A. §²⁸⁸ (1) A Hvt. 124. §-ának (6)–(7) bekezdésében meghatározott önkéntes jelentkezést írásban, az illetékes hadkiegészítő parancsnokságon kell benyújtani. A szolgálatteljesítés időpontját, időtartamát és helyét – a honvédelem érdekét figyelembe véve – a hadkiegészítő parancsnokság a jelentkezővel egyezteti.

(2) A Hvt. 47. §-ának (2) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katonai szolgálatra a jelentkezést írásban az illetékes hadkiegészítő parancsnokságon vagy a katonai szervezeteknél lehet benyújtani. A hadkiegészítő parancsnokságon vagy a katonai szervezetnél történő jelentkezés esetén a jelentkezési lapot a fogadó katonai szervezethez kell továbbítani. A fogadó katonai szervezet szerződést köt az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezővel.

(3) A (2) bekezdés szerint teljesített önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartama nem érinti a Hvt. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartalékos katonai szolgálat időtartamát.

Hvt. 125. § (1) Önkéntes jelentkezés alapján tartalékos tisztképzésen a felsőfokú, tiszthelyettesképzésen a középfokú végzettségű hadköteles vehet részt.

(2) A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek kiképzése a sorkatonai szolgálat során, illetőleg a tartalékos továbbképzés keretében szervezett tanfolyamon történik.

R. 99. § (1)²⁸⁹

(2) A sorkatonai szolgálat alatt tartalékos parancsnoki képzésben részt vevő hadkötelest a külön jogszabályban előírt vizsgák eredményes letételét követően, a tartalékállományba helyezés előtt tiszti, illetve tiszthelyettesi rendfokozatba kell előléptetni.

Hvt. 126. § (1) Mentes a tartalékos katonai szolgálat teljesítése alól

(2) A tartalékos katonai szolgálat alóli mentességet a honvédelmi miniszter rendelete más hadkötelesre is kiterjesztheti.

R. 100. § (1)²⁹⁰ A Hvt. 127. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján benyújtott mentesítési kérelem megalapozottságát a hadkiegészítő parancsnokság indokolt esetben a helyszínen is megvizsgálja. Ehhez a jegyző közreműködését kéri.

(2) A Munkaügyi Központ igazolása alapján mentesíthető a tanfolyam időszakára a tartalékos katonai szolgálat alól a munkanélküliként átképző- vagy egyéb tanfolyamon részt vevő hadköteles.

(3) Családfenntartói okból a tartalékos katonai szolgálat alóli mentesítésre a Hvt. 106. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4)²⁹¹ Annak a hadkötelesnek, aki már egy ízben a Hvt. 127. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján mentesítést kapott, újabb mentesítés csak kivételes esetben engedélyezhető.

(5) A tartalékos katonai szolgálatát teljesítő hadköteles leszerelésére a szolgálat letöltése előtt akkor kerülhet sor, ha a mentesítés oka a bevonulást követően keletkezett. Az ideiglenes mentesítés iránti kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki azt elbírálásra a honvédség vezérkari főnökéhez terjeszti fel.

Hvt. 127. § (1) A tartalékos katonai szolgálatra való behívás alóli ideiglenes mentesítésnek van helye, ha 104. § (1) bekezdése szerinti szolgálathalasztás okai — kivéve a tanulmányi szolgálathalasztást — fennállnak.

(2) Méltányosságból mentesíthető a behívás alól az a hadköteles, aki

R. 101. § (1) A Hvt. 127. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalékos katonai szolgálatra való behívás alóli ideiglenes mentesítés iránti kérelem a behívás idejéről kapott értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül adható be. Ha a kérelem alapjául szolgáló ok később keletkezett, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A mentesítési kérelem a behívóparancs kézhezvételét követően csak akkor nyújtható be, ha a mentesítés oka a parancs kézhezvétele után keletkezett.

(3) A mentesítés iránti kérelem elleni fellebbezést — az ügy irataival — a honvédség vezérkari főnökéhez az első fokon eljárt hadkiegészítő parancsnok terjeszti fel.

(4) A Hvt. 126. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei közgyülés elnöke a helyi védelmi igazgatási szervekhez tartozó tartalékosra vonatkozóan terjeszthet elő mentesítési kérelmet.

R. 102. § A Hvt. 127. §-ában meghatározott ideiglenes mentesítés a mozgósítás elrendelésekor megszűnik.

Hvt. 128. § (1) A tartalékos katonai szolgálat alóli ideiglenes mentesítés esetén is irányadók a 111. §-ban és a 113. §-ban foglalt szabályok.

(2) Az ideiglenes mentesítés a 127. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével a tartalékos katonai szolgálatra való behívás lehetősége teljes ideje alatt kérhető. A mentesítés a szolgálathalasztásra vonatkozó szabályok szerinti időre adható meg.

(3) Aki a tartalékos katonai szolgálat várható időpontjáról értesítést kapott, a behívás egyszeri elhalasztását is kérheti.

(4) A 127. § (2) bekezdésében foglalt okból csak a behívás várható időpontjáról értesítést kapott hadköteles kaphat mentesítést. A mentesítés csak a behívás egyszeri elhalasztását jelenti, de indokolt esetben ilyenkor is adható meghatározott időre, de legfeljebb két évre szóló mentesítés.

Hvt. 129. § (1) Nem hívható be katonai szolgálatra az a tartalékos hadköteles

(2)²⁹³ Ha a hadköteles az (1) bekezdésben szereplő kizáró okok ellenére a tartalékos katonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől.

(3) A 103. § (3) bekezdésében szereplő eljárási szabályok a tartalékos katonai szolgálatra való behívás esetén is irányadók.

Hvt. 130. § (1) Mozgósítás esetén — a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, a 103. § a), f) és h) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott hadkötelest kivéve — valamennyi hadköteles behívható katonai szolgálatra, és a szükséges ideig visszatartható a katonai szolgálatban.

(2) Rendkívüli állapot idején a hadköteles által betöltött vagy a számára kijelölt munkakörhöz fűződő fontos közérdekből a hadköteles behívása ideiglenesen mellőzhető.²⁹⁴

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hadkötelesek jogait és kötelességeit a rendkívüli állapotra alkalmazandó részletes szabályok, illetőleg intézkedések határozzák meg.

R. 103. § (1) A Hvt. 130. §-ának (1) bekezdése esetén a tartalékos hadköteles a 7. számú melléklet szerinti ,,M'' behívóparancs alapján vonul be katonai szolgálatra.

(2) A honvédelem központi irányításában részt vevő szerveknél, a fegyveres erőknél, valamint a Hvt. 65. § (1) bekezdésében és a 66. § (1) bekezdésében felsorolt szerveknél meghagyásba helyezett tartalékos hadkötelesek rendkívüli állapot idején a fegyveres erőkhöz tartalékos szolgálatra nem hívhatók be.

(3) A meghagyást beosztáshoz kötötten és névre szólóan kell előkészíteni. A meghagyás a fegyveres erők védelmi képességét nem sértheti.

(4) A meghagyásba bevont szerveket a rendkívüli állapotban való működésük fontossága szerint I—IV. kategóriába kell besorolni. A besorolást a 8. számú melléklet tartalmazza.

R. 104. § (1) Az I. kategóriába tartozó szervek személyi állományába tartozó valamennyi tartalékos hadköteles a beosztásában kerül meghagyásra.

(2) A II. és III. kategóriába besorolt szervek hadköteleseiből csak a rendkívüli állapot feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges köztisztviselők és közalkalmazottak, továbbá a szakképzettségük, tapasztalatuk vagy egyéb ok miatt más személyekkel nem pótolható beosztást betöltők kerülhetnek meghagyásra. A beosztási helyeket tartalmazó jegyzéket és az ahhoz kapcsolódó névjegyzéket a szerv a részére meghatározott, a rendkívüli állapot feladatainak végrehajtására vonatkozó tervhez csatolja.

(3)²⁹⁵ A IV. kategóriába tartozó szerveknél – ha a feladataikat a foglalkoztatott hadkötelesek nélkül megoldani nem tudják – a szükséges hadkötelesek meghagyásáról, a polgármester javaslatára, a katonai szakképzettség és a polgári munkakör mérlegelésével, a hadkiegészítő parancsnok dönt.

(4) Ha a polgármester a hadkiegészítő parancsnok döntését vitatja, a meghagyásról – a honvédelmi érdek figyelembevételével – a védelmi bizottság dönt.

R. 105. § A munkakörükben meghagyott hadkötelesek a rendkívüli állapot bevezetését követően köztisztviselői, közalkalmazotti viszonyukat vagy munkaviszonyukat felmondással, illetve lemondással nem szüntethetik meg.

R. 106. § (1)²⁹⁶ Az I. kategória 1—3. pontja szerinti szervek igazgatási szervei, valamint a I. kategóriába tartozó (sorolt) többi szerv teljes hadköteles állománya, az Állami Számvevőszék, valamint a II. kategóriában tartozó többi szerv a meghagyásra szükséges hadköteleseik névjegyzékét e rendelet hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül megküldik a honvédség vezérkari főnökének. A névjegyzék tartalmazza a meghagyásra tervezett személy nevét, születési évét, anyja nevét, bejelentett lakhelyét és beosztását.

(2) A minisztériumok a III. kategóriába tartozó (sorolt) szerveket e rendelet hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül jelölik ki, és az összesített jegyzéket megküldik a vezérkari főnöknek.

(3) A miniszterek e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül rendeletben határozzák meg a tárcájukra és a III. kategóriából irányításuk (felügyeletük) alá tartozó szervekre vonatkozóan a meghagyással kapcsolatos követelményeket.²⁹⁷

(4) A vezérkari főnök az (1) bekezdés szerinti jegyzéket megküldi az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, a (2) bekezdés alapján kapott — a III. kategóriába tartozó (sorolt) szerveket tartalmazó — jegyzéket pedig az illetékes védelmi bizottságnak és a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(5) A IV. kategóriába tartozó (sorolt) szervekről a védelmi bizottság a vezérkari főnök által a (4) bekezdés szerint kiadott jegyzék kézhezvételét követő 2 hónapon belül határozatot hoz, amelyet megküld az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.

(6) A meghagyásba bevont szerveket tartalmazó jegyzék I–III. kategóriáját a tárgyév január 31-éig, a IV. kategóriáját március 31-éig évente egy alkalommal pontosítani kell. A I–II. kategóriák pontosítási javaslatát – az érintett szervek bevonásával – a Honvéd Vezérkar főnöke készíti el, aki azt a tárgyév január 15-éig a honvédelmi miniszternek felterjeszti. Az illetékes minisztériumok a III. kategóriába tartozó kijelölt szervek pontosított jegyzékét minden év január 15-éig a Honvéd Vezérkarnak küldik meg.

(7) A meghagyással érintett beosztásokról és az azokat betöltő személyekről a névjegyzéket a III. kategóriába tartozó (sorolt) szervek vezetői, a IV. kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében az érintett polgármesterek első ízben e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül készítik el, és küldik meg az illetékes kiegészítő parancsnokságnak.

(8)²⁹⁸ A névjegyzékekben bekövetkezett változásokról évente egy alkalommal pontosítást (módosítást) kell készíteni. Az I–III. kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében minden év február 28-áig, a IV. kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében pedig minden év április 30-áig kell a pontosítást az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak megküldeni.

(9) A meghagyásba bevont szervekre vonatkozóan a 104. § (2) bekezdésében, illetve a 106. § (1), (6) és (8) bekezdésében rögzített jogosultságokat és kötelezettségeket a II. kategória 2. pontja szerinti szervek tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a 3. pontja szerinti ügyészségeket illetően a Legfőbb Ügyészség gyakorolja.

R. 107. § A hadkiegészítő parancsnokság a megküldött névjegyzék alapján a meghagyással kapcsolatos feladatokat végrehajtja.

R. 108. § (1) A meghagyást valamennyi szervre kiterjedően a honvédelmi miniszter ellenőrzi. A meghagyást irányító többi szerv az általa kijelölt szervek tevékenységét ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a szervezet a meghagyásra kijelölt beosztások nélkül képes-e a rendkívüli állapotra meghatározott feladatai végrehajtására. A rendkívüli állapot feladatainak ellátását veszélyeztető körülmények megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést meg kell tenni.

Hvt. 131. §²⁹⁹ A hadköteles kor felső korhatárának betöltésekor [70. § (1) bekezdés] a hadköteles a hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már nem terheli. Az értesítéssel egyidejűleg ki kell adni részére a hadkötelezettség alapján letöltött katonai szolgálatról szóló igazolást.

Hvt. 132. § (1) Az állampolgárokat mind béke, mind rendkívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli.

(2) A polgári védelmi kötelezettség célja rendkívüli állapot idejére a lakosság felkészítése a támadófegyverek és más rendkívüli esemény által okozott károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16—60, nőkre 18—55 éves korukig terjed ki.

(4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

Hvt. 133. § (1) Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli vagy szükségállapot idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állampolgárok — a férfiak 16—65, a nők 18—60 éves korukig — tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.

(3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.

Hvt. 134. § (1) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól

(2) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tényleges állományú tagjaira, köztisztviselőire és közalkalmazottaira.

R. 109. § A honvédelmi munkakötelezettséget rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeletében foglaltak szerint kell teljesíteni.

R. 110. § (1) A tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel határozott vagy határozatlan időre szólhat.

(2) Az arra kötelezett személy tartós honvédelmi munkára a honvédelmi feladat végrehajtására kijelölt, honvédelemben részt vevő szervnél, szerződés alapján hadiipari termelést folytató gazdálkodó szervnél, a tartósan vagy rendszeresen gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezett gazdálkodó szervnél vehető igénybe, amennyiben a megfelelő szakképzett munkaerő létszám másképpen nem biztosítható, és a honvédelem érdeke ezt indokolja. A honvédelmi munkára kötelezettet lehetőleg saját munkáltatójánál és saját munkakörében kell foglalkoztatni.

R. 111. § (1) Időleges honvédelmi munka a fegyveres erők tevékenységét közvetlenül támogató, tömeges többlet létszámot igénylő feladat megoldása végett rendelhető el, elsősorban a védelmi rendszerek kiépítése, katonai célú szállítmányok ki- és berakása, a terület kiürítése, romeltakarítás vagy életmentés céljából.

(2) Az időleges honvédelmi munkára történő igénybevétel időtartama egy alkalommal, egyfolytában a 7 napot nem haladhatja meg.

R. 112. § (1) Tartós honvédelmi munkakötelezettség személyre szóló előírására — a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett kérésére — a munkakötelezettség alapjául szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt munkakötelezettséget elrendelő igénybevételi hatóság a döntéséről az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot a hadkötelezetteket tartalmazó jegyzék megküldésével egyidejűleg értesíti.

(3) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek gazdasági és anyagi szükségleteit szerződéses alapon biztosító gazdálkodó szervezeteknél — a gazdálkodó szervezet vezetőjének kérésére — a személyre szóló honvédelmi munkakötelezettséget az az igénybevételi hatóság rendeli el, amely egyébként az adott gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételére jogosult.

(4) Az időleges honvédelmi munkakötelezettséget az illetékes katonai parancsnok megkeresésére a kötelezett lakóhelye, munkahelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes polgármester köteles elrendelni.

(5) Az időleges honvédelmi munkakötelezettség teljesítésének elrendelése a Hvt. 134. §-ában foglaltak kivételével a Hvt. 133. § (2) bekezdésében meghatározott korlátok között valamennyi állampolgárra, vagy az állampolgárok meghatározott csoportjára, illetve egyes személyekre terjedhet ki.

R. 113. § (1) Aki a tartós honvédelmi munkakötelezettségének saját munkáltatójánál tesz eleget, azt a munkájáért az eredeti munkaviszony szabályai szerinti járandóságok illetik meg.

(2) Aki tartós honvédelmi munkakötelezettségét az illetékes hatóság által kijelölt munkahelyen és munkakörben teljesíti, azt az azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottakkal megegyező munkabér és járandóság illeti meg.

(3) Az időleges honvédelmi munkára kötelezettet a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének arányos része illeti meg.

(4) A tartós honvédelmi munkára kötelezett járandóságainak biztosításáról az őt foglalkoztató munkáltató, az időleges honvédelmi munkára kötelezett esetében pedig az illetékes igénybevételi hatóság gondoskodik.

Hvt. 135. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy megbecsüléséről és jogos érdekeinek védelméről az állam gondoskodik.

(2) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek

(3) Az e törvényben megállapított esetekben a (2) bekezdés szerinti kötelezettségüket teljesítők hozzátartozói jogos érdekeinek védelmére is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

R. 114. § (1) A sorkatonai szolgálat letöltése után a Hvt. 114. §-ának (3) bekezdése alapján katonai szolgálatra visszatartottak és hozzátartozóik — eltérő rendelkezés hiányában — a tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre és hozzátartozóikra vonatkozó szabályok szerint jogosultak ellátásra.

(2) A katonai tanintézetek hallgatói és hozzátartozóik szociális érdekeinek védelmére — a bevonulási segély és a leszerelési segély kivételével — a személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítőkre és hozzátartozóikra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Hvt. 136. § A munkaviszonyban álló hadköteles részére — az azonnali bevonulást kivéve — a sorkatonai, illetőleg a 20 nap időtartamot meghaladó tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatra történő bevonulása előtt, kérésére két munkanap fizetés (térítés) nélküli szabadságot kell engedélyezni.

R. 115. §³⁰⁰ A hadköteles a bevonulás előtti szabadságra való jogosultság igazolása érdekében behívóparancsát bemutatja a munkáltatónak.

Hvt. 137. § A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat³⁰¹ kell alkalmazni.

R. 116. § (1) A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesetet és betegséget munkabalesetnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a honvédelmi kötelezettség teljesítését közvetlenül megelőzően munkaviszonyban nem állók esetében is alkalmazni kell.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a hadkötelezettség teljesítésével,a polgári védelmi vezető a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesetről vagy betegségről a munkaviszonyban állók esetében a munkáltatót, a munkaviszonyban nem állók esetében pedig a jegyzőt értesíti.

Hvt. 138. § A katonai szolgálat tartama alatt a hadköteles lakását nem lehet elhagyottnak tekinteni, és a bérleti jogviszony ilyen indokkal nem szüntethető meg.

R. 117. § A katonai szolgálatot teljesítő lakásbérleti jogviszonya a szolgálat teljesítésének ideje alatt fennmarad, és azt — a Hvt. 138. §-át is figyelembe véve — csak a lakásbérletről szóló jogszabályban³⁰² meghatározott esetekben lehet megszüntetni.

Hvt. 139. § A hadkötelest a katonai szolgálata alatt a földhasználattal kapcsolatban megilletik mindazok a kedvezmények, amelyekre már bevonulása előtt jogot szerzett, illetőleg azok a kedvezmények, amelyekre szövetkezeti tagságánál fogva jogosult.

Hvt. 140. § (1) A jegyző gondoskodik a sorköteles eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozóinak a szociális juttatás és egyéb támogatás szempontjából való számbavételéről, és a sorköteles behívása esetén a hozzátartozók jogszabályban megállapított juttatásának és támogatásának biztosításáról.

(2) Ha a katona közös háztartásában élő felesége munkaviszonyban áll, gyermekének a lakáshoz vagy a munkahelyhez legközelebb eső állami (önkormányzati) bölcsődében, óvodában, napközi otthonban történő elhelyezését — a jogszabályban meghatározott korlátozó, kizáró rendelkezések figyelembevételével — biztosítani kell.

(3) A bevonult hadköteles gondozásra szoruló gyermekét — ha a hozzátartozók a gyermek gondozását (pl. betegség miatt) ellátni nem tudják — a jegyző javaslatára átmenetileg bentlakásos gyermekintézményben (csecsemőotthonban, nevelőotthonban) lehet elhelyezni.

R. 118. § (1) A katona közös háztartásában élő és munkaviszonyban álló házastársának kérelmére a gyermekét — választása szerint — a lakóhelyéhez vagy munkahelyéhez legközelebb eső állami (önkormányzati) óvodába, illetve a Hvt. 140. §-ának (3) bekezdése szerinti bentlakásos gyermekintézménybe soron kívül kell felvenni.

(2) Ha a katonai szolgálatra bevonult hadköteles gondozásra szoruló gyermekének ellátására a hozzátartozók átmenetileg nem képesek, a gyermek felügyeletét az önkormányzat a hozzátartozó lakásán is biztosíthatja.

Hvt. 141. § A munkaviszonyban nem álló hadköteles megjelenési kötelezettségének teljesítése során az egyébkénti kiesett munkaidőre járó térítésre jogosult. A térítést — a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb havi munkabérének alapulvételével — a jegyző folyósítja.

R. 119. § (1)³⁰³ A megjelenési (bejelentési) kötelezettségét teljesítő, munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban álló hadköteles – állampolgári kötelezettség teljesítése címén – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján távolléti díjra jogosult.

(2) A munkaviszonyban nem álló hadkötelesnek a megjelenési (bejelentési) kötelezettsége miatt eltöltött idejére járó térítést a jegyző a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott igazolás alapján fizeti ki.

(3) A (2) bekezdés alapján járó térítés összegének megállapításánál a Hvt. 141. §-a szerinti összeg munkanapokra számított hányadát kell figyelembe venni. Ha az igénybevétel az utazás időtartamával együttesen sem éri el a 8 órát, időarányos térítés jár.

(4) A jegyző az (2)—(3) bekezdés alapján kifizetett térítéseket köteles nyilvántartani.

Hvt. 142. § (1) A hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési (bejelentési) kötelezettséget teljesítő személy útiköltségét a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.

(2) A 135. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott katonát, ha belföldi szabadságra vagy eltávozásra utazik, a közforgalmú járműveken jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

R. 120. § (1) A Hvt. 142. §-a szerinti utazási kedvezmény a közforgalmú vasutak 2. kocsiosztályára vonatkozik.

(2) Közforgalmú vasúti közlekedés hiányában a honvédség, illetőleg — határőr esetében — a határőrség a menetrend szerinti autóbusz viteldíját téríti meg.

(3) A bejelentési kötelezettség teljesítése miatt személyesen megjelenő hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság csak abban az esetben téríti meg az útiköltséget, ha a megjelenés felhívásra, vagy a Hvt. 79. §-ának (2) bekezdésében írt bejelentési kötelezettség teljesítése miatt történt.

(4) A bevonult, de a katonai szolgálatot meg nem kezdő, valamint a katonai szolgálatból leszerelő hadkötelest a 9. számú melléklet szerinti hazautazásra jogosító utazási utalvánnyal a hadkiegészítő parancsnokság, illetőleg az állományilletékes parancsnok látja el.

Hvt. 143. § (1) A hadköteles a sorkatonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult, amelyet a bevonulás előtt a jegyző folyósít.

(2) A bevonulási segély összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban³⁰⁴ megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének 60%-a, ha pedig a hadkötelesnek eltartásra jogosult gyermeke van, a kötelező legkisebb havi munkabérnek megfelelő összeg.

(3) A bevonulási segélyre való jogosultság szempontjából eltartónak kell tekinteni azt a hadkötelest, aki vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekének eltartásáról a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodik.

Hvt. 144. § (1) Ha a behívott hadköteles sorkatonai szolgálatára nem kerül sor, ő a bevonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívása esetén azonban bevonulási segélyre nem jogosult.

(2) A bevonulási segélyből — a személyi jövedelemadó-előleg és a gyermektartásdíj kivételével — semmiféle tartozás nem vonható le.

R. 121. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a jegyző részére a szociális kedvezmények, illetve támogatások biztosítása érdekében a behívásra tervezettekről — 1 hónappal a behívás előtt — névjegyzéket küld.

(2) A sorkatonai szolgálatra bevonulónak a bevonulási segélyre jogosultságát a behívóparancs bemutatásával kell igazolnia.

(3) A sorkatonai szolgálatra bevonuló nyilatkozatot tesz arról, hogy

(4) A jegyző a (2) és (3) bekezdés szerinti irat alapján intézkedik a bevonulási segély kifizetéséről, az esetleges tartásdíj levonásáról és a jogosulthoz való eljuttatásáról.

(5) A jegyző a kifizetett bevonulási segélyeket nyilvántartja és erről a hadkiegészítő parancsnokságot tájékoztatja.

R. 122. § Azokról a behívott hadkötelesekről, akiknek a sorkatonai szolgálatára nem került sor, a hadkiegészítő parancsnokság az állandó lakóhely szerinti polgármesteri hivatalnak névjegyzéket küld.

Hvt. 145. § (1) Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.

(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozó: a bevonult felesége, vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére, továbbá élettársa, ha az együttélésből gyermeke van.

(3) Eltartott hozzátartozónak számít a sorkatona feleségének szülője is, ha őt a bevonult a katonai szolgálat megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a sorkatona elvált felesége, ha javára bírósági határozat tartásdíjat állapított meg.

(4) A családi segély megilleti a sorkatonának a Magyarországon élő nem magyar állampolgár hozzátartozóját is, ha hazája hatóságaitól ilyen címen szociális ellátást nem kap, és a segélyezés feltételei egyébként fennállnak.

(5)³⁰⁵ Magyarországon élőnek azt a nem magyar állampolgárságú hozzátartozót kell tekinteni, aki tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik.

(6) A (2) bekezdésben említett élettárs a családi segély szempontjából hozzátartozónak minősül a sorkatonától származó gyermekének megszületése előtt is, ha a sorkatona a méhmagzatot teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a sajátjának ismerte el.

(7) A feleség és az élettárs egyidejűleg csak abban az esetben jogosult a segélyre, ha a különélő feleség (volt feleség) javára a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Hvt. 146. § (1) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni

(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki a 16. életévének betöltésekor tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább egy évig tartani fog.

(3) A sorkatona Magyarországon élő nem magyar állampolgárságú, illetve a házasságkötés folytán magyar állampolgárságot szerzett feleségét munkaképtelennek kell tekinteni abban az esetben is, ha szakképesítésének megfelelő munkakör ellátásához a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen, és ennek hiányában nem tud szakképzettségének megfelelő munkaviszonyt létesíteni.

(4) A szociális otthonban, nevelőotthonban, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, szakmunkástanuló otthonban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet. Ezen személyek után a gondozási díjat a jegyző folyósítja.

R. 123. § (1) A Hvt. 146. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja alá tartozó tanulók esetében a családi segélyre jogosultság a tanulmányi szünidő időtartama alatt is fennáll.

(2) A családi segélyre jogosultság érdekében igazolni kell:

Hvt. 147. § (1) A családi segély szempontjából eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös háztartásban, vagy a külön háztartásban élő munkaképtelen hozzátartozót, valamint azt a munkaviszonyban álló munkaképes hozzátartozót, akinek keresete, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelme a családi segély megállapításának alapjául szolgáló — a 148. §-ban megállapított — összeget nem haladja meg.

(2) Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó összes jövedelmét össze kell adni, és a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük (jövedelmük) együttes összege nem haladja meg a 148. §-ban megállapított értékhatárokat.

(3) Ha a családi segélyre jogosult hozzátartozók külön háztartásban élnek, keresetüket (jövedelmüket) háztartásonként kell figyelembe venni.

(4) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam térítésmentesen gondoskodik.

Hvt. 148. § A családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum³⁰⁶ egyhavi összegével azonos. Minden további személy esetén ez az összeg az első személy számára megállapított összeg 70%-ával emelkedik.

Hvt. 149. § (1) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, a bármely forrásból származó mindennemű rendszeres keresetét és jövedelmét a kérelem benyújtását megelőző három hónapi átlag alapján kell figyelembe venni. Az egész évre vonatkozó kereset, illetőleg az éves jövedelem kiszámításakor az átlag számításánál az egy évi jövedelem tizenketted részét kell alapul venni.

(2) A bármely forrásból származó kereset és jövedelem összegébe különösen a következőket kell beszámítani:

(3) A családi segély megállapításánál a jogosult bármely forrásból származó keresetének és jövedelmének az egészségbiztosítási és a nyugdíj-, munkavállalói járulékkal, továbbá a személyi jövedelemadóval, illetőleg jövedelemadó-előleggel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

(4) Akinek többféle címen van keresete vagy jövedelme, valamennyit számításba kell venni.

(5) A (2) bekezdés szerinti összegbe nem számítható be

R. 124. § A családi segély megállapításához alapul vett kereset és jövedelem kiszámításánál az esetlegesen fizetett munkavállalói járulék az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal egy tekintet alá esik.

Hvt. 150. § (1) Ha a sorkatonát a bevonulása előtt jogerőre emelkedett bírói határozat kötelezte tartásdíj fizetésére, a családi segély összege — az egyéb feltételek hiányában is — a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a további személy részére a 159. § alapján megállapítható családi segély összegével egyenlő.

(2) Ha a sorkatona tartási kötelezettsége a bevonulás után keletkezett, a jogosultnak — az egyéb feltételek hiányában is — az első személy részére járó családi segélyt kell megállapítani.

(3) A bírósági határozattal megállapított tartásdíj helyett kifizetett családi segélynek megfelelő összeget a sorkatonai szolgálatból leszerelttől levonni nem lehet.

Hvt. 151. § (1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a behívott vagy hozzátartozója a behívóparancs kézhezvétele után a jegyzőhöz nyújthatja be.

(2) A jegyző a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el. A határozatot megküldi a kérelmezőnek, az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, valamint a segély folyósítása végett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).

(3) A családi segélyt háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani.

R. 125. § (1) Ha a családi segélyre egy háztartásban több személy is jogosult, azt a következő sorrend szerint kell folyósítani:

(2) Ha több hozzátartozó esik az (1) bekezdésben meghatározott sorrend azonos pontja alá, a körülmények mérlegelésével a jegyző dönti el, hogy a családi segélyt kinek a részére kell folyósítani.

R. 126. § (1) Ha a jegyző a családi segélyre jogosultságot megállapítja, azt a 10. számú melléklet szerinti határozatban rögzíti.

(2) Ha a hadkiegészítő parancsnokság a családi segélyre jogosultság elbírálásában hiányosságot észlel, azt a jegyzőnek jelzi.

Hvt. 152. § (1) A családi segélyt legkorábban a bevonulást követő hónap első napjától kell megállapítani, és azt havonta utólag kell folyósítani.

(2) A bevonulás után előterjesztett igény esetén a családi segély visszamenőleg legfeljebb az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától folyósítható.

Hvt. 153. § Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását, ha

Hvt. 154. § A családi segély folyósítását a sorkatonai szolgálat megszűnését követő hónap utolsó napjával, illetőleg a jogosultságra vonatkozó bármely egyéb feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

Hvt. 155. § (1) Ha a családi segély megállapítása után a hozzátartozó kereseti (jövedelmi) viszonyaiban olyan változás áll be, amely a segély felemelését teszi indokolttá, kérheti az összeg felemelését. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét felemelni. Ha az igényt késedelmesen terjesztik elő, a felemelt összegű családi segély legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától kezdődően folyósítható.

(2) Az olyan változást, amelynek folytán a segélyt csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni, a segélyezett hozzátartozó köteles 8 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét csökkenteni.

Hvt. 156. § (1) A sorkatonai szolgálat megszűnéséről a hadkiegészítő parancsnokság a megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és a jegyzőt 8 napon belül értesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt értesítés elmulasztásából származó kárt a honvédség köteles megtéríteni.

R. 127. § A sorkatonai szolgálat megszűnése esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a hadkiegészítő parancsnokság értesítése alapján a családi segély folyósítását saját hatáskörben szünteti meg.

Hvt. 157. § (1) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét köteles visszafizetni. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős a hozzátartozóval közös háztartásban élő sorkatona is, akinek a bevonulására tekintettel a hozzátartozó családi segélyben részesült.

(2) Ha az (1) bekezdésben említettek a jogtalanul felvett családi segélyt — a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése alapján a jegyző által hozott határozat ellenére — a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, tőlük a követelést adók módjára kell behajtani.

Hvt. 158. § A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy hozzátartozójának járó családi segélyből levonásnak vagy a segélybe való beszámításnak nincs helye.

Hvt. 159. § (1) A családi segély összege az eltartásra szoruló hozzátartozók keresete, illetve bármely forrásból származó jövedelme és a 148. §-ban meghatározott összeg közötti különbözet.

(2) A családi segély egyhavi összege háztartásonként nem haladhatja meg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum³⁰⁷ egyhavi összegének négyszeresét.

Hvt. 160. § (1) A sorkatonai szolgálata alatti megbetegedés vagy baleset miatt leszerelt, és táppénzpótló segélyben részesülő hadköteles hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára — legfeljebb azonban a leszereléstől számított 1 évig — tovább kell folyósítani.

(2) A családi segélynek az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósítása a betegség miatt leszerelt hadköteles kérelmére a hadkiegészítő parancsnokság által erre a célra kiállított igazolás alapján történik. Az igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz és a jegyzőhöz kell megküldeni.

Hvt. 161. § (1) A települési önkormányzatnak a hadkötelezettséggel kapcsolatos kötelező feladatok végrehajtásához szükséges költségek és kiadások pénzügyi fedezetét — a 90. és a 141. §-ban, valamint a 143. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével — az Országgyűlés a tárgyév állami költségvetésében³⁰⁸ normatív állami támogatásként biztosítja.

(2) A 90. §, a 141. §, valamint a 143. § (1) bekezdése szerinti költségeket és kiadásokat a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a hadkötelesek arányában saját költségvetéséből fedezi.

R. 128. § (1) A Hvt. 161. §-ának (2) bekezdése szerinti kiadásokat a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium a jegyző által kiállított számla alapján, negyedévenként téríti meg az önkormányzatnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számlát a hadkiegészítő parancsnokság részére 3 példányban kell megküldeni.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a számlákat ellenőrzés és záradékolás után 30 napon belül kiegyenlíti.

Hvt. 162. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a katonai szolgálat idejére a szolgálati helyén jogszabályban meghatározott pénzilletmény és ingyenes természetbeni ellátás, valamint egyéb járandóságok illetik meg.

(2) A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos és póttartalékos hadköteles illetményéből csak a személyi jövedelemadó előleget, a munkabért terhelő járulékokat és a tartásdíj (tartás céljára szolgáló járadék) címén fennálló tartozást lehet levonni.

(3) A tartásdíj (tartás célját szolgáló járadék) címén fennálló tartozás levonása céljából a munkáltató igazolást ad, és azt megküldi a bevonult hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) A sorkatonák illetménye levonással nem terhelhető.

R. 129. § (1) A tartásdíj-fizetési kötelezettségről a munkáltató a hadkiegészítő parancsnokságot a 11. számú melléklet — formanyomtatvány — szerinti igazolás megküldésével értesíti.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság a tartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló igazolást a végrehajtás érdekében az állományilletékes katonai parancsnokságnak megküldi.

Hvt. 163. § (1) A sorkatonai szolgálatból leszerelő katona a polgári életbe történő beilleszkedés megkönnyítésére — szociális helyzete, egészségi állapota figyelembevételével — egyszeri pénzjuttatásban (leszerelési segélyben) részesíthető.

(2) A leszerelési segélyt a honvédség, illetve a határőrség a költségvetéséből fedezi.

R. 130. § (1)³⁰⁹ A legalább 4 havi sorkatonai szolgálatot teljesítő katonát, a szociális helyzete és az egészségi állapota figyelembevételével, a leszerelés alkalmával a katonai szervezet leszerelési segélyben részesítheti.

(2) A szolgálati tevékenységgel összefüggő baleset vagy betegség miatt leszerelt sorkatonának 6 hónapnál rövidebb szolgálati idő esetén is fizethető segély.

(3) A leszerelő sorkatona szociális helyzetének megítélésénél elsősorban a családi körülményeit (a közös háztartásban eltartottak száma, lakáshelyzet stb.), a jövedelmi viszonyát, a leszerelés utáni kereseti lehetőségét, illetőleg az egészségi állapotát kell figyelembe venni.

(4) A leszerelési segélyre való jogosultságot, illetőleg a leszerelési segély összegét — a sorkatonák érdekképviseleti szervének és a közvetlen parancsnoknak a véleményét is kikérve — az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

R. 131. § (1) A leszerelési segély összege a honvéd (határőr) havi alapilletményének a másfélszeresétől az ötszöröséig terjedhet.

(2) A Hvt. 163. §-ának (2) bekezdése alapján a katonai szervezet a leszerelési segély kifizetésére keretet képez, amelynek összege a sorkatonák létszáma után, személyenként a honvéd (határőr) havi alapilletményének kétszerese.

(3) A Hvt. 114. §-ának (3) bekezdése alapján a tartalékos katonai szolgálatra visszatartott részére a leszerelési segélyt a sorkatonai szolgálat befejezésekor kell kifizetni.

(4) A leszerelési segély levonással nem terhelhető.

Hvt. 164. § A honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik betegségi ellátásra, baleseti ellátásra, rokkantsági nyugdíjra, hozzátartozói nyugellátásra, házastársi pótlékra az e törvényben foglalt eltérésekkel a társadalombiztosításról szóló törvény³¹⁰, illetőleg a végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések³¹¹ alapján jogosultak. Állami ellátásként táppénzpótló segélyre és családi pótlékra lehetnek jogosultak.

Hvt. 165. § (1) A hadköteles egészségügyi ellátását a katonai szolgálata alatti megbetegedés vagy baleset esetén a fegyveres erők egészségügyi szolgálata biztosítja. Szükség esetén igénybe vehető az állami és az önkormányzati egészségügyi szolgálat is.

(2) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, valamint az 50%-ot meghaladó rágóképességcsökkenés esetén elrendelt fogpótlás a 83. § (5) bekezdés szerinti gyógykezelést igénylő, úgyszintén a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesítő, illetőleg a katonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete miatt leszerelt hadkötelest az állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig térítésmentesen illeti meg.

(3) A hadköteles katonai szolgálata alatt a térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás megilleti a családi segélyre jogosult hozzátartozóját is.