Kifejezéskereső
132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet
a Magyar Geológiai Szolgálatról1
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a földtani kutatást végző szervezetekre és bányavállalkozókra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet).
2. §
(1) A Magyar Geológiai Szolgálat ellátja az állam földtani, földtani kutatási feladatait, illetve közreműködik azok végrehajtásában. Ellátja továbbá az ásványvagyon-gazdálkodással összefüggő és a Bt. 50. § (11) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott földtani szakvéleményezési és szakhatósági feladatokat.
(2)2 A Magyar Geológiai Szolgálat központi hivatal, amelynek irányítását a gazdasági és közlekedési miniszter látja el.
(3) A Magyar Geológiai Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatát a gazdasági miniszter a környezetvédelmi3 miniszter egyetértésével hagyja jóvá.
(4) A Magyar Geológiai Szolgálat keretében a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet részben önálló gazdálkodású költségvetési kutató intézet.
3. §
Az állam földtani feladatai a következők:
a) az ország területén a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló tudományos kutatás végzése és koordinálása;
b) az ország területének rendszeres és átfogó geológiai és geofizikai, geokémiai, mérnökgeológiai, vízföldtani, agrogeológiai térképezése és a térképek és azok szöveges magyarázatának készítése, közreadása;
c) a földi erőterek eloszlásának és változásának folyamatos mérése;
d) a nagy kockázattal járó, az ország nyersanyag-potenciálját növelő földtani kutatások végzése;
e) a földtani dokumentációk, mintagyűjtemények, szakkönyvtárak, obszervatóriumok fenntartása;
f) az országos földtani és geofizikai adattár működtetése;
g) laboratóriumok működtetése, hiteles mérések végzése;
h) a környezetföldtani, vízföldtani, mérnökgeológiai, agrogeológiai vizsgálatok végzése;
i) a gravimetriai hálózat fenntartása;
j) a hazai ásványi nyersanyagvagyon országos összesítése, rendszeres, mérlegszerű nyilvántartása és előzetes gazdasági értékelése;
k) a hazai ásványi nyersanyagkészlet becslése, továbbá a kitermelhetőség környezeti és egyéb kockázati feltételeinek meghatározása;
l) a földtani adatszolgáltatás és ajánlás az ásványi nyersanyag kutatásra, a koncesszióra alkalmas területek kijelöléséhez;
m) a koncessziós pályázatok kiírásához földtani adatcsomag, továbbá a pályázati feltételek meghatározásához szükséges egyéb földtani, vízföldtani, geotechnológiai, környezetvédelmi, bányászati információk szolgáltatása;
n) a földtani természeti erőforrások új hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata, ideértve a geotermális energia földtani körülményeinek vizsgálatát is;
o) az ország földtani környezetállapotának vizsgálata geokémiai alapszintértékek és anomáliák meghatározása, továbbá ezzel összefüggően az egészségvédelemmel kapcsolatos kutatások és vizsgálatok elvégzése;
p) a természeti jelenségek földtani képződményekre gyakorolt hatásainak vizsgálata, a természetes, valamint az emberi beavatkozással összefüggő felszínmozgások veszélyeinek országos vizsgálata;
q) a felszín alatti vizek és tároló képződményeinek vizsgálata, az ország regionális vízkészletei kutatásának földtani megalapozása, ideértve a kapcsolódó megfigyelő hálózat működtetését is;
r) a külterületi nyomvonalas létesítmények elhelyezéséhez, a települések rendezésére és fejlesztésére szolgáló, valamint a térségi meliorációs tervek elfogadásához szükséges szakvélemény készítése;
s) kapcsolattartás a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel;
t) az állami alapfeladatok ellátásához szükséges adatok szolgáltatása.
4. §
(1) Az illetékes hatóságnak a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatósági állásfoglalását kell kérnie. A szakhatósági és a szakvéleményezési jogköröket a rendelet melléklete tartalmazza.
(2) A földtani szakhatósági jogköröket első fokon a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatalai, másodfokon a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala látja el.
5. §
(1) A Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatója mellett véleményező, javaslattevő jogkörrel Földtani Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik. A Tanácsba egy-egy tagot jelöl ki
a) a belügyminiszter;
b) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;
c) a gazdasági miniszter;
d) a környezetvédelmi miniszter;
e) a közlekedési és vízügyi miniszter;
f) az egészségügyi miniszter;
g) az oktatási miniszter;4
h) a privatizációért felelős miniszter5;
i) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke;
j) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke;
k) a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnöke;
l) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke;
m) a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke;
n) a Magyar Geofizikusok Egyesületének elnöke.
(2) A Tanács elnöke a Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatója.
(3) A Szervezeti és Működési Szabályzatát a Tanács hagyja jóvá.
6. §
(1) A földtani kutatást a megkezdése előtt legalább 30 nappal a Magyar Geológiai Szolgálatnak be kell jelenteni. A bejelentés a kutatást végzőt nem mentesíti a külön jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a földtani kutatást végző megnevezését és székhelyét;
b) a tevékenységgel érintett terület közigazgatási megjelölését és helyszínrajzát;
c) a földtani kutatás célját, módszereit és tervezett időtartamát.
(3) A földtani kutatást végző gazdálkodó szervezet évenként január 31-ig, továbbá a kutatás befejezésétől számított 60 napon belül köteles a tevékenysége során megismert adatokat a Magyar Geológiai Szolgálat részére megküldeni. Az adatok körét és az adatforgalmazás rendjét a gazdasági miniszter a környezetvédelmi miniszterrel, valamint a közlekedési és vízügyi miniszterrel együtt rendeletben határozza meg.6
(4) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert ásványi nyersanyag előfordulás mennyiségére, minőségére, elhelyezkedésére vonatkozó földtani adatokat, továbbá az ásványvagyonban bekövetkezett változást a Magyar Geológiai Szolgálatnak a Bt. 25. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően köteles megküldeni.
(5) A Magyar Geológiai Szolgálat által gyűjtött és nyilvánosságra nem hozott földtani adatokba való betekintés rendjét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásaival összhangban a Szolgálat főigazgatója határozza meg. Kivételt képeznek a koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatok, amelyeket a koncesszió időtartama alatt üzleti titokként kell kezelni.
7. §
A földtani szakértői engedélyeket a Magyar Geológiai Szolgálat adja ki és vezeti a földtani szakértők nyilvántartását. A szakértői engedélyek kiadásának eljárási rendjét az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Központi Földtani Hivatal hatásköréről, szervezetéről és működéséről szóló 1013/1964. (V. 4.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 16/1990. (VII. 27.) Korm. rendelet. A Központi Földtani Hivatal általános jogutódja a Magyar Geológiai Szolgálat.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről kiadott 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat mellékletében feltüntetett Központi Földtani Hivatal helyébe a Magyar Geológiai Szolgálat lép.
Melléklet a 132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelethez
A rendeletet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte 2007. január 1. napjával.
A 2. § (2) bekezdése a 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg.
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő elnevezések.