Kifejezéskereső
133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet
a postai tevékenységről
A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Pt.) 4. §-ának (2) bekezdésében, a 8. §-ának (1) bekezdésében, a 10. §-ának (3) bekezdésében és a 20. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a postai tevékenységek végzésének részletes szabályairól, a postai szolgáltatások ellátásának személyi és tárgyi feltételeiről, a postai küldemények felvételével, továbbításával és kézbesítésével összefüggő alapvető követelményekről, valamint a postamesteri tevékenység gyakorlásának feltételeiről a postai szolgáltatókra és a szolgáltatásokat igénybe vevőkre kiterjedő hatállyal a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
(1) Az 1946. augusztus 1-je után Magyarországon kibocsátott postabélyeg és postai értékcikk a szolgáltatás díjának kiegyenlítésére korlátlan ideig felhasználható.
(2) Nem használható fel a szolgáltatás díjának kiegyenlítésére
a) az 1946. augusztus 1-je előtt kibocsátott postabélyeg, postai értékcikk;
b) a kivágott vagy leválasztott értékjelzés, értékbenyomás és postabélyeg;
c) az olyan postabélyeg és egyéb postai értékcikk, amelyet korábban bérmentesítésre már használtak, illetőleg amely megsérült, vagy hiányos;
d) az egymásra ragasztott postabélyegek közül az, amelyen a bélyegkép takart;
e) az a postabélyeg, amelyet a küldemény tartalmára ragasztottak; továbbá
f) az olyan postabélyeg, amelyen a bélyegképet bármilyen módon megváltoztatták.
2. §
(1) A postai szolgáltató a postabélyeget és más postai értékcikket nem vásárolja vissza, és nem cseréli be. A fel nem adott küldeményre, borítékra és postai űrlapra felragasztott — forgalomban lévő — postabélyeget, valamint a rontott értékcikket azonban — az üzletszabályzatban meghatározott módon — becseréli.
(2) A postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyesület által kibocsátott és a postaigazgatások útján, értékcikként forgalomba hozott válaszdíjszelvényeket — az üzletszabályzatban részletezett feltételek szerint — meghatározott értékű postabélyegre cseréli be.
3. §
A postai szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó — a Pt. mellékletének 15. pontjában meghatározott — különszolgáltatásokat köteles elvállalni.
4. §
(1) Az egyes küldemények méretére és tömegére vonatkozó előírásokat jogszabály, szabvány, illetőleg a szolgáltató üzletszabályzata határozza meg.
(2) A zárt postai küldeményt a szolgáltató abban az esetben köteles felvenni, ha azt a feladó — a Pt. mellékletének 23. pontjában foglaltak szerint — megfelelően zárta le.
(3) A feladó belföldre címzett küldeményéhez — válaszadás céljából — csak a saját nevére és címére megcímzett levelet, levelezőlapot (válaszküldeményt) csatolhat. Az eljárás módját a szolgáltató üzletszabályzata határozza meg.
5. §
(1) A postai küldemények a következő címadatokat tartalmazzák:
a) a címzett (címzettek) nevét, illetőleg elnevezését;
b) a küldemény rendeltetési helyét — a helység nevét és irányítószámát (esetlegesen helyrajzi számát), az utca nevét, a házszámot, az emelet, ajtószám megjelöléssel;
c) ha a címzett fiókbérlő, a rendeltetési helyet — a helység nevét és a fiókbérletet biztosító postahivatal irányítószámát — és a postafiók számát;
d) az a)—c) pontokban foglalt adatokon kívül — ha a küldemény külföldre szól — a rendeltetési ország nevét;
e) a belföldi postautalvány összegének közvetlenül bankszámlára utalása esetében a címzett számlatulajdonos nevét vagy elnevezését és számlaszámát.
(2) A könyvelt küldeményeknél [Pt. 16. §-ának (3) bekezdése] a díjmentesen feladható küldeményeknél, a kiscsomagoknál — a pályázat (versenytárgyalási ajánlat) tartalmúak kivételével — az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a feladó címadatait is fel kell tüntetni.
(3) A címzésre vonatkozó adatokat latin betűkkel és arab számokkal kell a küldeményen, a burkolaton vagy a küldeményhez erősített címiraton feltüntetni.
6. §
A postai küldemények, okiratok postai kezelését — ha a felek másként nem állapodnak meg — a szolgáltató keletbélyegzője hitelesíti, amely a szolgáltató azonosító adatait, a kezelés időpontját (év, hó nap) tartalmazza. A bélyegző kötelező formai és tartalmi kellékeit szabvány határozza meg.
7. §
(1) A feladó a küldemény továbbítása előtt
a) a küldeményt visszakérheti, vagy címzését megváltoztathatja;
b) az utánvételre vonatkozó rendelkezését módosíthatja;
c) különszolgáltatást (további különszolgáltatást) kérhet.
(2) A feladó a küldemény címadatait a továbbítás után is módosíthatja, amelyet a rendeltetési postahivatalnak a kézbesítés megkezdéséig figyelembe kell vennie.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott utólagos rendelkezés részletes szabályait a szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.
8. §
A postai be- és kifizetések teljesítése, a szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése, a Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszközzel (bankjeggyel és érmével), vagy az üzletszabályzatban meghatározott készpénzhelyettesítő módon történhet.
9. §
(1) Belföldi postautalványon legalább egy forint, legfeljebb ötvenezer forint adható fel.
(2) A belföldi postautalvány a feladást követő harminc napig érvényes, az érvényességi idő letelte után a postautalvánnyal feladott összeg csak a szolgáltató érvényesítő záradéka alapján fizethető ki.
(3) A belföldi postautalvány távirati úton is feladható.
(4) Az érvényességi időn belül ki nem fizetett utalványok összegét a szolgáltató visszafizeti a feladónak.
(5) A nagy összegű utalvány kifizetését a szolgáltató — amennyiben azt a szolgáltatónak előre nem jelentették be — a következő munkanapra halaszthatja. Nagy összegű kifizetésnek kell tekinteni az (1) bekezdésben említett felső határként megjelölt összeg ötszörösét.
(6) Külföldre küldendő pénzösszeget a devizahatóság előzetes engedélyével e célra kijelölt szolgáltatóhelyeken — nemzetközi postautalványon — lehet feladni.
10. §
A 9. §-ban nem szabályozott minden más pénzforgalmi, pénzközvetítő tevékenység folytatására a pénzintézet és a postai szolgáltató megállapodása az irányadó.
11. §
Külföldre vagyontárgyat és egyéb értéket tartalmazó küldeményt külön jogszabályban foglaltak szerint lehet feladni.
12. §
A forgalmi feltételek időleges vagy tartós hiánya miatt a szolgáltató a postaszolgáltatási szerződés megkötését megtagadhatja, ha
a) a külföldi vagy hazai szolgáltató — sztrájk miatt — a szolgáltatást szünetelteti vagy korlátozza;
b) nemzetközi forgalomban a címben megjelölt ország postaigazgatása az adott postai szolgáltatást nem végzi.
13. §
(1) A könyvelt küldemény átvételének elismerése előtt a személyazonosságot igazolni kell. A szolgáltató közönséges levélpostai küldemény kézbesítésekor — amennyiben az nem levélszekrény útján történik — a személyazonosság igazolását kérheti.
(2) A személyazonosság igazolására az alábbi okiratok szolgálnak:
a) személyi igazolvány;
b) katonai igazolvány;
c) postai igazolójegy1;
d) útlevél;
e) bevándorolt külföldiek állandó tartózkodására jogosító személyi igazolványa.
(3) A személyazonosság igazolására szolgáló okirat elnevezését, betűjelét és számát a szolgáltató a kézbesítési okiratra rájegyzi. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt — mint a kézbesítést meghiúsító körülményt — a kézbesítési okiraton rögzíti.
(4) A bíróság, a közjegyző és a helyi önkormányzat jegyzője a kézbesítési okiraton igazolhatja a személyazonosságot és hitelesítheti az aláírást. Az így hitelesített okiratot valamennyi szolgáltató köteles elfogadni.
(5) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője átvételi jogosultságát cégkivonattal, cégjegyzékkel, társasági szerződéssel, cégaláírási nyilatkozattal, kinevezési okirattal vagy azok hitelesített másolatával igazolja.
14. §
(1) A címzett postai küldeményeinek átvételére teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy a posta alkalmazottja előtt írásban meghatalmazást adhat.
(2) A meghatalmazásnak tartalmaznia kell
a) a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, lakcímét és aláírását;
b) a meghatalmazás körét és érvényességének időtartamát;
c) ,,saját kezéhez'' külön szolgáltatással feladott küldemények átvételére vonatkozóan a meghatalmazó külön rendelkezését.
(3) Egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy aláírását és személyazonosságát az intézmény vezetője, az előzetes letartóztatásban lévő vagy a szabadságvesztés büntetését töltő személy által kiállított meghatalmazáson a meghatalmazó aláírását és személyazonosságát az illetékes rendőri vagy büntetés-végrehajtási szervezet igazolhatja.
(4) Egy meghatalmazással több személy is meghatalmazható, akik közül bárki jogosult a küldemény átvételére. Egy meghatalmazáson ugyanazt a személyt több személy is meghatalmazhatja.
(5) Ha a meghatalmazó nem tud írni, a latin betűt nem ismeri, vagy világtalan, helyette és nevében nagykorú tanú írja alá — e minőségének feltüntetésével — a meghatalmazást. A meghatalmazott nem lehet tanú.
(6) A nyugellátás átvételére adott, határidőhöz nem kötött meghatalmazás a kiállítás évének végéig, a többi meghatalmazás — a kiállítás évét is beleszámítva — legfeljebb ötévig érvényes.
(7) A szolgáltató a felszámolás alatt álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére érkező küldeményeket a bíróság által kijelölt felszámolónak kézbesíti.
(8) A szolgáltató a meghatalmazás alapján — az egy esetre szóló meghatalmazásokat kivéve — átvételi elismervény ellenében igazolványt állít ki a meghatalmazottak részére.
15. §
(1) Ha a címzett nem tartózkodik a címben megjelölt helyen, és nincs meghatalmazottja, a postai küldemény — e jogszabályban meghatározott feltételek szerint — helyettes átvevőnek is kézbesíthető.
(2) A kézbesítés szempontjából helyettes átvevő lehet
a) a címhelyen tartózkodó 14. életévét betöltött és a 13. § (2) bekezdésében említett igazolvánnyal rendelkező közeli hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja];
b) a gondnok, a házfelügyelő;
c) a bérbeadó, illetőleg a szállásadó, ha a címzettel azonos címen lakik;
d) a munkahelyre címzett küldemény esetében a Pt. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti képviselő vagy annak meghatalmazottja.
(3) A helyettes átvevőnek jogosultságát igazolnia kell, egyben a kézbesítő okiraton — aláírása mellett — fel kell tüntetnie az a)—d) pontokban megjelölt jogcímek valamelyikét.
(4) A helyettes átvevőnek 30 000 Ft érték(összeg)határig valamennyi küldemény kézbesíthető a nemzetközi postautalvány kivételével.
(5) A helyettes átvevőnek nem kézbesíthető
a) a sérült könyvelt küldemény;
b) a ,,saját kezéhez'' külön szolgáltatással feladott küldemény;
c) ha a címzett a szolgáltatónál írásban tiltakozik ellene.
16. §
(1) A belterületen a szolgáltatóházhoz kézbesíti
a) a levélpostai küldeményt, küldeményenként 500 g tömeghatárig;
b) a postautalványt és az értéknyilvánítással feladott levelet, küldeményenként 30 000 Ft értékhatárig, az ,,expressz''-ként és ,,gyorsan romló''-ként feladott postacsomagot, küldeményenként 5 kg tömeghatárig;
c) a táviratot; és
d) a távmásolatot.
(2) Belterületnek minősül a közigazgatás által belterületté nyilvánított településrész. A külterület belterületté történő átminősítése esetében a postai kézbesítés szempontjából a változtatást követő év végétől kell — a Pt. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően — a belterületre vonatkozó szabályokat alkalmazni.
(3) A külterületi lakott helyekre címzett küldeményeket a szolgáltató mozgószolgálattal
a) házhoz, vagy
b) támponton, a szolgáltató által elhelyezett csoportos levélszekrény útján kézbesíti.
(4) A házhoz kézbesítésbe bevont külterületen a szolgáltató a külterületre címzett küldemények közül a (3) bekezdés a) pontja szerinti módon az alábbi küldeményeket kézbesíti:
a) a levélpostai küldeményt, küldeményenként 500 g tömeghatárig;
b) a postautalványt és az értéknyilvánítással feladott levelet, küldeményenként 10 000 Ft összeg-, illetőleg értékhatárig, vagy az azok érkezéséről szóló értesítőt;
c) a táviratot;
d) a távmásolatot;
e) a postacsomag és az értéknyilvánítással feladott postacsomag érkezéséről szóló értesítőt.
(5) Azokról a küldeményekről, amelyeket nem kézbesítenek házhoz, a szolgáltató a címzettet a címhelyen, illetve a (3) bekezdésben megjelölt helyen értesíti.
(6) A támponton elhelyezett csoportos levélszekrényeknél a kézbesítés — az expressz küldemények, a távirat és a távmásolat kivételével — az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos módon történik.
(7) A szolgáltató hivatali helyiségében kézbesíti
a) a postafiókra, illetőleg a raktárbérletre címzett, valamint a ,,postán maradó'' jelzéssel érkezett küldeményeket;
b) az értéknyilvánítással feladott sérült küldeményt;
c) a sérült biztosított ajánlott levelet; valamint
d) azokat a küldeményeket, amelyekről a szolgáltató a címhelyen értesítést hagyott.
(8) A mozgószolgálat útvonalát a szolgáltató határozza meg. A meghatározott útvonalon kívül eső házak lakói részére érkezett küldeményeket a szolgáltató az érdekeltek által az útvonal mentén felszerelt levélszekrények útján kézbesíti, vagy pedig a mozgószolgálat számára kijelölt tartózkodási helyen adja át. E feltétel hiányában a kézbesítés sikertelenségére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
(9) A címzett feladata, hogy
a) lakása ajtaján; vagy
b) kertes háznál a telek bejáratánál; vagy
c) többszintes lakóházban csoportos,
megfelelő biztonságot nyújtó, névvel megjelölt levélszekrény felszereléséről gondoskodjék, és az ahhoz való eljutás lehetőségét a szolgáltató részére biztosítsa.
17. §
(1) A Pt. 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hivatalos irat a címzetten kívül a címzett meghatalmazottjának, annak hiányában a helyettes átvevőnek kézbesíthető.
(2) A hivatalos irat kézbesítését a szolgáltató két alkalommal kísérli meg.
(3) A postafiókra címzett, de nem a fiókbérlő részére szóló hivatalos irat helyett értesítőt kell a postafiókban elhelyezni.
(4) Az értesítő kézbesítésének, illetőleg postafiókba elhelyezésének idejét, valamint a második alkalommal megkísérelt kézbesítés eredménytelenségét és annak idejét a tértivevényen fel kell tüntetni.
18. §
(1) A feladó eltérő rendelkezésének hiányában a postai küldeményeket a jogosult átvevő az alábbi átvételi határidőn belül veheti át a szolgáltató hivatali helyiségében:
a) a távmásolatot, a ,,gyorsan romló''-ként külön szolgáltatással feladott küldeményt kettő;
b) a hivatalos iratot a második értesítéstől számított öt;
c) a postautalványt, az értéknyilvánítással feladott küldeményt, a levélpostai küldeményt és a postacsomagot tíz munkanapig;
d) a ,,postán maradó'' megjelöléssel feladott küldeményt a megérkezés napjától számított harminc naptári napig.
(2) Az átvételi határidő az értesítés napját követő munkanapon kezdődik.
19. §
(1) Belföldi forgalomban a címzett elköltözése vagy ideiglenes távolléte esetében a küldeményt — a feladó vagy a címzett eltérő rendelkezése hiányában — a szolgáltató — térítés ellenében — a címzett ismert új címére küldi.
(2) Ideiglenes távollétnek minősül, ha a címzett a küldemény kézbesítésének megkísérlésétől számított legalább tizenöt naptári napig az ismert új címen tartózkodik.
(3) Nemzetközi forgalomban az utánküldésre a nemzetközi szerződések szabályai az irányadók.
20. §
(1) Helyettes átvevőnek vagy közvetett módon [a Pt. 19. §-a (3) bekezdése alapján] kézbesített ép és sértetlen küldeményeket a szolgáltató visszaveszi, ha azokat a címzett után, vagy a feladónak vissza kell küldeni.
(2) A szolgáltató a szabályosan kézbesített utánvételes küldeményt nem veszi vissza, ha az utánvétel elszámolására vonatkozó okiratot már továbbította.
21. §
(1) A szolgáltató az 5. § (1) bekezdésében meghatározott címadatokon kívül a küldeményre feljegyzett egyéb adatokat (pl. a címzett anyja neve) nem köteles figyelembe venni. Nem vizsgálja, hogy a cím adataiban megjelölt helyen nincs más ugyanolyan, vagy hasonló nevű személy, aki a küldeményre igényt tarthat. Ha a küldeményre többen tartanak igényt, és emiatt a jogosult átvevő személyét illetően kétség merül fel, a szolgáltató a küldeményt — e körülménynek a kézbesítő okiraton és a küldeményen történő feltüntetése után — visszaküldi a feladónak.
(2) Ha a címben több név szerepel, a küldemény a megnevezés sorrendje szerint a megnevezettek bármelyikének kézbesíthető.
(3) Az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő és a világtalan címzettnek szóló, könyvelt küldeményt írni tudó nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. A tanú — e minőségének feltüntetésével — a küldemény átadásakor a kézbesítő okiraton saját nevét írja alá. A tanú és a címzett személyazonosságát a kézbesítő előtt igazolni köteles.
(4) A cselekvőképtelen személy részére érkezett könyvelt küldeményt a címzett helyett a törvényes képviselőnek kézbesíti a szolgáltató.
(5) A címzett elhalálozása esetében a részére érkezett, könyvelt küldeményt a címhelyen tartózkodó, vagy a küldemény átvételéért jelentkező [a 15. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott], igazolt hozzátartozónak a szolgáltató bemutatja. Kérésére, címváltoztatás céljából — a szolgáltató — a küldeményt a bemutatástól számított egy hónapig visszatarthatja.
(6) Könyvelt küldemény átvételét az átvevő a kézbesítő okiraton a kézbesítés időpontjának feljegyzése után teljes nevének aláírásával köteles elismerni.
(7) Tértivevényes küldeménynél az átvevőnek a tértivevényt is alá kell írnia. Az aláírás megtagadása esetén a szolgáltató a küldeményt — az ok feltüntetésével — visszaküldi a feladónak.
22. §
(1) A feladó, a címzett, illetőleg ezek megbízottjai kérésére a szolgáltató a küldemény sorsáról tájékoztatást ad (tudakozódás).
(2) Tudakozódni bármely szolgáltatóhelyen — a feladást igazoló feladóvevény bemutatásával — a feladástól számított egy éven belül lehet. A közönséges levélpostai küldeményekre vonatkozó tudakozódást a jogosult által készített címmásolat átadásával lehet kezdeményezni.
(3) Tudakozást a szolgáltató díj ellenében végzi. Ha a tudakozódási eljárás a szolgáltató mulasztását állapítja meg, a beszedett díjat vissza kell térítenie.
(4) A tudakozódás eredményéről a szolgáltató az érdekeltet belföldi forgalomban továbbított küldeményeknél harminc napon belül, nemzetközi forgalomban továbbított küldeményeknél pedig legkésőbb öt hónapon belül köteles írásban tájékoztatni.
(5) A szolgáltatóval szemben a kártérítési igény elévülési ideje a tudakozódási eljárás elintézési időtartamával meghosszabbodik.
23. §
(1) Kártérítésre — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a feladó jogosult.
(2) A címzett kártérítést kérhet
a) a sérült küldemény átvételekor;
b) ha a feladó a kártérítésre vonatkozó igény érvényesítésének jogát a címzettre átruházta.
24. §
(1) A postai szolgáltató a szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi okiratot tizennyolc hónapig őrzi meg.
(2) A szolgáltató a postai szolgáltatásokkal és küldeményekkel kapcsolatos adatokról csak törvényben arra felhatalmazott szerv írásbeli megkeresésére ad — az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül — tájékoztatást. A tájékoztatással kapcsolatosan felmerülő költséget — ha törvény vagy az érdekeltek megállapodása másként nem rendelkezik — a tájékoztatást kérő köteles megtéríteni.
(3) A továbbítás céljából átadott küldemény szállítási okiratával és az okiratra ragasztott postabélyeggel a szolgáltató rendelkezik.
25. §
(1) A szolgáltató tevékenységét, a szolgáltatások választékát, azok igénybevételének és teljesítésének módját az üzletszabályzat tartalmazza.
(2) Az üzletszabályzatnak, valamint az adott szolgáltatóhelyre vonatkozó kiegészítő függeléknek tartalmaznia kell
a) az állandó postai szolgáltatóhely nyitvatartási idejét;
b) a küldemények tárgynapi továbbításának időpontját;
c) mozgószolgálat esetében a szolgáltatások igénybevételére rendelkezésre álló — órában, percben meghatározott — időpontot és időtartamot;
d) a jogszabály alapján kötelező szolgáltatások és az azokhoz kapcsolható külön szolgáltatások körét, azok igénybevételének és teljesítésének feltételeit;
e) a szolgáltató — küldeményfajtánként megjelölt — jogszabály szerint is kötelező, illetőleg az általa vállalt többletfelelősségét;
f) az üzletszabályzatot jóváhagyó és a postai szolgáltató ellenőrzését végző — külön jogszabályban meghatározott — hatóság megjelölését;
g) a szolgáltatásokkal kapcsolatos kifogások érvényesítésének módját;
h) a szolgáltató azon kötelezettségét, hogy a nagy összegű postautalvány feladójának figyelmét felhívja a következő munkanapi kifizetésre; továbbá
i) valamennyi egyéb közérdekű információt.
(3) A szolgáltató jóváhagyott üzletszabályzatát és a szolgáltatásaiért járó díjait köteles közzétenni.
26. §
(1) A szolgáltató köteles a postai tevékenység ellátásának tárgyi, technikai, technológiai feltételeiről gondoskodni.
(2) A postai szolgáltatás technikai eszközeit a szolgáltatónak úgy kell biztosítania, hogy az a postai hálózat rendszeréhez illeszkedjék.
(3) A postai szolgáltatás ellátásának tárgyi, technikai feltételei:
a) az építmény, épület vagy jármű, amelyen belül a hivatal és a közönségszolgálati tér elkülöníthető;
b) külső, belső biztonsági berendezések, a szolgáltatás és a helyiséghasználat jellegéhez igazodó eszközök felszerelése.
(4) A postaszolgáltatási helyeket az ügyfelek által jól megközelíthetően, lehetőleg a település vagy településrész központjában, közlekedési csomópontban kell létesíteni.
27. §
(1) A postai alapszolgáltatást önálló vállalkozásként az olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság végezheti, amelynél a postai szaktevékenység irányítását ellátó vezetőnek, a 15 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató szolgáltató helyek vezetőinek felsőfokú, az ennél kisebb létszámú szolgáltatóhelyek vezetőinek és mindkét esetben az alkalmazottak több mint 10%-ának legalább középfokú postaforgalmi szakirányú szakképesítése van.
(2) Egyéb postai szolgáltatások ellátásához legalább általános iskolai végzettséggel kell rendelkezni.
28. §
(1) A postai szolgáltató az általa végzett szolgáltatás teljesítéséhez postamestert vagy postaügynököt vehet igénybe.
(2) A postamester az alapszolgáltatáson felül köteles a postai szolgáltató által meghatározott postai tevékenységet ellátni.
(3) A postamester a szerződésben előírt tevékenységen kívül — a postai szolgáltató hozzájárulásával — egyéb kiegészítő tevékenységet is elláthat.
(4) A postaügynök köteles a postai szolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott településen az alapszolgáltatást biztosítani.
(5) A postaügynök a postai tevékenységet más, már működő vállalkozása mellett is végezheti.
29. §
(1) A postamesteri és postaügynöki feladatokat egyéni vállalkozó és gazdasági társaság egyaránt végezheti.
(2) A postamesteri és postaügynöki megbízás a postai szolgáltató által kiírt pályázat útján nyerhető el.
(3) A pályázati kiírásban a foglalkoztatás módját, feltételeit, az ellátandó feladatokat, a szakmai követelményeket, a jövedelemre vonatkozó tájékoztatást, szolgáltatóhely biztosításának feltételeit, továbbá minden egyéb lényeges kérdést meg kell jelölni.
(4) A postai szolgáltató a postamesterrel vagy postaügynökkel kötött szerződésben biztosíték adását, felelősségbiztosítási kötelezettséget és egyéb garanciális feltételt is kiköthet.
(5) A postamester írásban kötött szerződés alapján jogosult — engedélyezett üzletkörének vitelére — saját hatáskörében munkavállalókat, illetőleg közreműködőket foglalkoztatni.
(6) A postamesterre az általa működtetett szolgáltatóhelyek tekintetében az állami postai szolgáltatóra, illetőleg az állami postai szolgáltatóhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
30. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 2—8. §-ai, továbbá a postáról és a távközlésről szóló — többször módosított — 1964. évi II. törvény végrehajtására kiadott 15/1964. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdés a) ás b) pontja, 5. §-ának a) és b) pontja, 8. §-a (1) bekezdésének a), b), c) pontjai, (2) és (3) bekezdései, 9. §-a, 10. §-a, 11. §-a, 20. §-a, 21. §-a és 23. §-a hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló — többször módosított — 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-a (1), (2), (3) és (4) bekezdéseiben a ,,8. § (1) bekezdése'' szövegrész helyébe ,,a postai tevékenységről szóló 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja'' szövegrész lép.
(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott postai küldemények átvételére szóló meghatalmazások 1993. december 31. napjáig érvényesek. E rendelkezés nem alkalmazható azokra a meghatalmazásokra, amelyek érvényessége e határidő előtt megszűnik.
A miniszterelnök helyett:
Dr. Boross Péter s. k.,
belügyminiszter
Lásd: Egyetemes Postaegyesület Okiratai.
