158/1993. (XI. 11.) Korm. rendelet
a távközlő hálózatok összekapcsolásáról, együttműködésének engedélyezéséről, valamint a hálózati szerződésekről1
A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 6. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, továbbá 19. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a távközlési szolgáltatókra2, a különcélú távközlő hálózatok üzemeltetőire3, illetőleg a velük hálózati szerződést, együttműködést vagy rendkívüli összekötést létesítő jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre.
(2) A hálózati szerződés és az együttműködés műszaki feltételeit külön jogszabályok (alapvető műszaki tervek) és szabványok határozzák meg.
A közcélú távközlő hálózat összekapcsolása
más távközlő hálózattal
2. §
(1) A közcélú távközlő hálózatot más távközlési szolgáltató által igénybe vett távközlő hálózattal kizárólag hálózati szerződés alapján lehet összekapcsolni.
(2) A Tt. 7. §-ának (2) bekezdése és 16. §-a alapján tilos a hálózati szerződés megkötése, ha az ajánlattevő nem rendelkezik koncessziós szerződéssel4 vagy távközlési szolgáltatási engedéllyel5.
A különcélú távközlő hálózat összekapcsolása
közcélú távközlő hálózattal
3. §
(1) A különcélú távközlő hálózatot közcélú távközlő hálózattal összekapcsolni a Budapesti Hírközlési Felügyelet6 által kiadott összekapcsolási engedély7 alapján szabad.
(2) Összekapcsolási engedély abban az esetben adható, ha
a) a különcélú hálózatból a közcélú hálózatba irányuló hívás a legrövidebb úton (a legközelebbi csomóponton) ér a közcélú hálózatba;
b) a közcélú hálózatból a különcélú hálózatba irányuló hívás az utóbbiból a közcélú hálózatba nem irányítható vissza;
c) a közcélú hálózatból a különcélú hálózatba irányuló hívás ez utóbbiból más hálózatba tovább nem irányítható;
d) a különcélú hálózat üzemeltetője a közcélú hálózat egyes elemeit nem harmadik fél részére nyújtandó szolgáltatás céljából veszi igénybe; és
e) az engedélyt kérő felelősségvállaló nyilatkozatban igazolja, hogy műszaki és gazdasági intézkedésekkel, valamint a közcélú szolgáltatóval kötött megállapodással biztosítja az összekapcsolás jogszerű használatát.
A különcélú távközlő hálózat összekapcsolása
különcélú távközlő hálózattal
4. §
(1) A különcélú hálózatot más különcélú hálózattal (ideértve a külföldi különcélú hálózatot is) összekapcsolni (azzal együttműködni) a Budapesti Hírközlési Felügyelet8 által kiadott összekapcsolási engedély9 alapján szabad.
(2) Összekapcsolási engedély abban az esetben adható, ha az üzemeltetők hálózataikat
a) közlekedési-forgalomirányítási, vízkárelhárítási, vízminőségvédelmi, környezetvédelmi-kárelhárítási, energiagazdálkodási, kutatási, oktatási és közigazgatási együttműködésre, vagy — a külföldi különcélú hálózattal történő összekapcsolást kizárva — állandó jellegű közös technológiájú, illetőleg — a távközlési szolgáltatásokat kivéve — szolgáltatói együttműködésre kívánják használni;
b) ha az egyik üzemeltető részvénytársaságnak legalább jelentős részesedése (1988. évi VI. tv. 321—330. §-ai)10 van a másik üzemeltető részvénytársaságban. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha az üzemeltetők más társasági formában működnek; és
c) az engedélyt kérő felelősségvállaló nyilatkozatban igazolja, hogy műszaki és gazdasági intézkedésekkel, valamint a közcélú szolgáltatóval kötött megállapodással biztosítja az összekapcsolás jogszerű használatát.
(3) A különcélú távközlő hálózat zártcélú távközlő hálózattal való összekapcsolásához az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a zártcélú hálózat üzemeltetőjének előzetes hozzájárulása szükséges.
A rendkívüli összekötés
5. §
(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot, ipari katasztrófa, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg ezek következményeinek elhárítása céljából különcélú távközlő hálózat közcélú távbeszélő hálózattal összeköthető (rendkívüli összekötés). A rendkívüli összekötés nem minősül összekapcsolásnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendkívüli összekötésre tekintettel a hálózati szolgáltatóknak és az üzemeltetőknek a Tt. 21. §-a (4) bekezdésében foglalt egyeztetéseket is el kell végezniük, figyelembe véve, hogy a rendkívüli összekötés ne veszélyeztesse a különcélú hálózat rendeltetésszerű működésének fenntartását.
A hálózati szerződés
6. §
(1) A közcélú helyi távbeszélő szolgáltatás nyújtására irányuló hálózati szerződést az ajánlattételtől számított három hónapon belül, más hálózati szerződéseket az ajánlattételtől számított hat hónapon belül kell a feleknek megkötniük. A ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő részére kiadott, a hálózat létesítésére vonatkozó engedélyt, vagy annak jogszerű használatát igazoló szerződést.
(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell mindazokat a műszaki és forgalmi adatokat, illetőleg feltételeket, amelyek a hálózati szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez szükségesek.
(3) A hálózati szolgáltató tizenöt napon belül kérheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott ajánlat kiegészítését.
(4) Ha a felek az ajánlat megfelelősége tekintetében annak beérkezésétől számított harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az ajánlattevő a műszaki adatok és feltételek megfelelősége tekintetében az illetékes területi hírközlési felügyelet nyilatkozatát kérheti.
(5) Az (1) bekezdésben említett határidő a (2)—(4) bekezdések szerint megfelelő ajánlat kézhezvételétől kezdődik.
(6) A hálózati szerződésben meg kell jelölni, hogy a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kijelölt csomópontok melyikén valósul meg az összekapcsolás (teljesítés helye), és az mely időpontban jön létre (teljesítési határidő).
7. §
(1) Ha a felek a hálózati szerződésben másként nem állapodnak meg, a szerződés teljesítéséhez szükséges forgalmi adatok és feltételek megfelelőségéért az ajánlattevőt terheli a felelősség.
(2) A teljesítési határidő helyi távbeszélő szolgáltatás nyújtása érdekében létrejövő hálózati szerződés esetében hat hónapnál, más hálózati szerződések esetében egy évnél későbbi időpontban nem határozható meg.
(3) Ha a teljesítési határidő megtartására a hálózati szolgáltató nem képes, és azt az illetékes területi hírközlési felügyelet igazolja, az ajánlattevő a hálózati szolgáltató szerződéskötési kötelezettségének teljesítésében közreműködhet (pl. pénzügyi vagy más eszközök átengedésével). Az ajánlattevő jogosult — ha a felek másként nem állapodnak meg — hozzájárulása értékének az adott távközlési szolgáltatás díjába történő beszámítására.
8. §
(1) Ha a hálózati szerződést a felek a 6. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem kötötték meg, az ajánlattevő kérelmére a területileg illetékes hírközlési felügyelet a jogszabályok keretei között határozattal állapítja meg a szolgáltatásra irányuló jogosultságot és kötelezettséget.11
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogerős határozatot a területileg illetékes hírközlési felügyelet nyilvántartásba veszi.
(3) A hálózati szerződéseket a felek — a szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül — kötelesek ellenőrzés és nyilvántartásbavétel céljából az illetékes területi hírközlési felügyeletnek megküldeni.
(4) A hálózati szerződéseket, illetőleg a szolgáltatásra irányuló jogosultságot és kötelezettséget megállapító határozatot bárki megtekintheti.
9. §
(1) A hálózati szolgáltató a hálózati szerződést — ha a felek másként nem állapodtak meg — három hónapos határidővel mondhatja fel, ha az igénybe vevő:
a) a Tt. 16—17. §-ban foglaltaknak nem tesz eleget;
b) a Tt. 18. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettségét megszegi;
c) a Tt. 19—20. §-aiban meghatározott hatósági engedélyek hiányában, vagy azoktól eltérően működik; vagy
d) díjfizetési kötelezettségét elmulasztja.
(2) Az (1) bekezdés a)—c) pontjaiban jogsértő magatartások miatt a hálózati szolgáltató az illetékes területi hírközlési felügyeletnél hatósági eljárást kezdeményezhet.
(3) A hálózati szolgáltató a felmondást megelőzően — legalább 30 napos határidővel — írásban köteles felszólítani az igénybe vevőt a szerződésszegés megszüntetésére.
(4) Ha a felszólítás a díjfizetés tekintetében eredménytelen maradt, és az igénybe vevő előfizetői szerződés kötelezettje, a hálózati szolgáltató a miniszterhez fordulhat azért, hogy részére a hátralékos díjat a kötelezett helyett — a külön jogszabályokban foglaltak szerint — megfizesse. A díjköveteléssel kapcsolatban — a felmondás kivételével — a miniszter gyakorolja a hálózati szolgáltatót megillető jogokat.
(5) A hálózati szolgáltatót díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg adósának — mint előfizetői szolgáltatónak — harmadik személyekkel kötött előfizetői szolgáltatások alapján keletkezett díjköveteléseire.
(6) A hálózati szolgáltató díjkövetelésének érvényesítésére azonnali beszedési megbízással is élhet, ha az igénybe vevő adós jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó.
10. §
(1) A hálózati szerződés alapján az igénybe vevő a hálózati szolgáltató (üzemben tartó) részére egyszeri, havi, illetőleg forgalomfüggő csatlakozási díjat fizet.12
(2) Ha az igénybe vevő előfizetői szerződés kötelezettje (előfizetői szolgáltató) és a hálózati szerződést ennek teljesítése érdekében kötötte, az előfizetőtől beszedett díjak megosztására és az elszámolás módjára a forgalomfüggő csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha a hálózati szolgáltató a legmagasabb díjtól eltérő alacsonyabb árat (díjkedvezményt) alkalmaz, ezt a körülményt (az alkalmazott árat és az áralkalmazási feltételeket) üzletszabályzatának függelékében fel kell tüntetnie.
11. §
Ha a hálózati szerződés teljesítéséhez bérelt vonali szolgáltatás13 nyújtása is szükséges, az erre vonatkozó szerződés megkötésére és teljesítésére a rendelet 6—9. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
Hatálybalépés
12. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésének napján érvényben lévő hálózati szerződéseket a felek kötelesek felülvizsgálni és azokat — 1994. július 1-je előtti teljesítési határidővel — e rendelet rendelkezéseinek megfelelően módosítani.
(3) Ha a szerződések érvénytelen részei megfelelő műszaki feltételek hiányában — e rendelet rendelkezéseinek megfelelően — nem módosíthatók, úgy azok megállapítására a területileg illetékes hírközlési felügyelet jogosult.
A rendeletet a 251/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet 25. §-ának (6) bekezdése 2001. 12. 23. napjával hatályon kívül helyezte azzal, hogy rendelkezéseit 2001. 12. 23. napja előtt kötött szerződésekre azok megszűnéséig vagy a módosító rendelet szerinti módosításáig alkalmazni kell.
Tt. mellékletének 26. pontja.
Tt. mellékletének 11. pontja. [232/1997. (XII, 12,) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés d) pont szerinti módosítás]
A 232/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet 9. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
A 232/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet 9. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1988: VI. törvényt az 1997: CXLIV. törvény 1998. június 16-ával hatályon kívűl helyezte és a tárgykört újra szabályozta.
Tt. mellékletének 4. pontja.