16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet
a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről1
1993.02.11.
1. §
A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § (1) A biztosítóknak az éves beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15. §-ában meghatározott alapelveket a (2)—(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell érvényesítenie.
(2) A teljesség elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosítónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, illetve azoknak a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását az éves beszámolóban ki kell mutatni, amelyek a naptári évben érvényben lévő, továbbá a mérleg fordulónapján meglévő, a mérlegkészítés időpontjában is a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva érvényben lévő biztosítási, a kockázatokat elsődlegesen vállaló (ún. közvetlen) szerződésekre vonatkoznak.
b) A biztosító az elsődleges kockázatvállalását megoszthatja más biztosítóval viszontbiztosítási szerződéssel (viszontbiztosításba adás) és részt vállalhat más biztosító kockázataiból (viszontbiztosításba vétel). A biztosító tárgyévi éves beszámolójának tartalmaznia kell az a) pont szerint elszámolt biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adás esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.
(3) Az összemérés elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosítónak az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak a naptári évre jutó bevételeit, a mérlegkészítés napjáig a naptári időszakra vonatkozó bejelentett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
b) A biztosító a naptári év bevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján.
c) A biztosító ráfordításait2 számba veheti csoportosan is, statisztikai adatokra alapozva.
d) A biztosítónak az eredmény meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható ráfordításának összegét is.
(4) Az óvatosság elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosító szerződéses kötelezettségei teljesítése során a szerződővel, vagy a biztosítottal, vagy a harmadik féllel szemben követeléssel léphet fel.
b) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.
c) A biztosító speciális céltartalékai a biztosítástechnikai tartalékok, amelyeket biztosítási szerződései alapján a jövőbeni kifizetésekre képez. A biztosítástechnikai tartalékok összegének mindenkor elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító teljesíteni tudja a biztosítási szerződésekből előreláthatóan várható kötelezettségeit.
(5) A biztosító azon módozatok egyszeri szerzési költségei elszámolását, amelyekre matematikai tartalékot képez, a módozattervben foglaltak mértékéig, a biztosításmatematikai módszer alkalmazásával a matematikai tartalékból történő levonással későbbi évekre halaszthatja.
(7) A biztosító a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénznemben fennálló követeléseket és tartozásokat a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az elszámolás napján érvényes deviza középárfolyamon köteles a könyvekben szerepeltetni.
(8) A viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezésekor jelentkező árfolyamkülönbözetet az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
(9) Ha a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapjáig nem történt meg, akkor a könyvekben szereplő értéket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes deviza középárfolyamra kell helyesbíteni az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti elszámolással.
(10) Ha a (9) bekezdés szerinti árfolyamkülönbözet nyereség, annak összegéből céltartalékot kell képezni, és azt a viszontbiztosítási ügyletek árfolyamváltozásából adódó veszteségek fedezetére lehet felhasználni.''
,,(2) A biztosító a következő biztosítástechnikai céltartalékokat képezheti:
a) Meg nem szolgált díjak tartaléka
A tárgyévi, illetve az azt megelőző évek díjköveteléseiből a felmerült költségek figyelembevételével a tárgyévet követő időszakot megillető, képzett tartalék.
A matematikai tartalék azon biztosítások alapján képzett tartalékokat foglalja magában, amelyeket a módozatterv szerint biztosításmatematikai tartalékszámítási elv alapján kell számolni.
A függőkárok tartaléka a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett és pénzügyileg nem rendezett károk várható ráfordításainak fedezete.
d) Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési3 tartalék.
Ez a tartalék tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket a biztosító a biztosítási kötvények tulajdonosainak, az egyéb biztosítottaknak, vagy a biztosítási kötvények kedvezményezettjeinek nyújt részesedés, díjkedvezmény vagy díjvisszatérítés formájában.
e) Káringadozási tartalék
A káringadozási tartalék a károk időbeni, szélsőséges ingadozásainak évek közötti kiegyenlítésére szolgáló tartalék.
A nagy károk tartalékát, azon szerződésekre kell képezni, amelyeknél a lehetséges legnagyobb kár különlegesen magas a nagy értékek koncentrációja vagy a kockázat jellege miatt. Az ilyen címen számított tartalékok az e) pont szerinti tartalékban nem szerepeltethetők.
g) Egyéb biztosítástechnikai tartalékok
— Céltartalék a várható biztosítási veszteségekre
A mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a biztosítási üzletmenetből előrelátható, a szerződésállomány lehetséges módosításáig felmerülő veszteségekre képzett tartalék.
A biztosító mérlegében követelésként kimutatott díjelőírásból a kockázat szüneteltetése, illetve megszűnése miatt a biztosítottaknak visszajáró díjrészre, illetve követelésre képzett tartalék.
— Egyéb biztosítástechnikai tartalék
Minden egyéb, jogszabályban előírt biztosítástechnikai tartalék.''
,,(4) A biztosítástechnikai tartalékokat külön jogszabályban előírtak szerint kell képezni, felhasználni.''
3. §
A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,A biztosító teljesítési (kockázatvállalási) időszakát a biztosítási szerződés határozza meg. Éven belüli tartamú a szerződés, amelynek a kockázatviselési tartama — az aláírástól számítva — naptári évnél nem hosszabb, a biztosítási díjat a tartam egészére a biztosítás kötésekor megfizetik. Azon éven belüli tartamú szerződéseknél, ahol a biztosítási tartam a 60 napot nem haladja meg, a díjbevétel a biztosítás kötése, előírása évében számolható el. Amennyiben a biztosítási szerződés teljesítési, kockázatvállalási időszaka meghaladja a 60 napot, a díjbevételt, a díjelőírást a tárgyévre arányosan (számított biztosítási teljesítési időszakra) lehet elszámolni.''
(A biztosítónak a kiegészítő mellékletben — Tv. 51—55. §-aiban foglaltakon túlmenően — be kell mutatnia:)
,,e) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékait, tartalékfajtánként, a saját megtartású és a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetének kiemelésével, élet- és nem életbiztosítás bontásban.''
,,(3) Az 1986-ban alakult biztosítók jogutódai azon szerződések esetében, amelynél a rendelet hatálybalépése időpontjában a naptári évre vonatkozó pénzügyileg realizált díjbevétellel számoltak, a teljes körű díjelőíráson alapuló elszámolásra az 1994. évre vonatkozó éves beszámoló készítésénél kötelesek átállni úgy, hogy az 1994. évi éves beszámoló már ennek megfelelően készüljön.''
7. §
Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal az 1992. éves beszámoló elkészítése során kell alkalmazni.
1. számú melléklet a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelethez
,,(2) Céltartalék a várható befektetési veszteségekre''
2. A R. 1. számú melléklet E. rész II. Biztosítástechnikai tartalékok alcíme 1—5. pontjai helyébe a következők lépnek és az alcím újabb 6—9. pontokkal egészül ki: ,,1. Meg nem szolgált díjak tartaléka
4. Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési4 tartalék
5. Káringadozási tartalék
7. Céltartalék a várható biztosítási veszteségekre
9. Egyéb biztosítástechnikai tartalék''
,,3. Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek (letétek)''
a) az A/III/5. pont helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,Itt kell szerepeltetni a biztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el és ad ki, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában.''
b) kiegészül a következőkkel:
,,F/I/3. A viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek azok a kötelezettségek, amelyek a viszontfedezetbe adott biztosítási kötelezettségek fedezetére szolgálnak a biztosítékként visszatartott összegek erejéig.''
2. számú melléklet a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelethez
1. A R. 2. számú mellékletének ,,A biztosító eredménykimutatásának előírt tagolása'' című része helyébe ezen melléklet ,,A biztosító eredménykimutatásának előírt tagolása'' című része (01—52. pontig) lép.
A biztosító eredménykimutatásának előírt tagolása
02. Devizában kapott díjbevétel
03. Díjbevétel összesen (01+02)
04. Belföldi viszontbiztosításba adásból jutaléktérítés és nyereségrészesedés
05. Devizában kapott viszontbiztosításba adásból jutaléktérítés és nyereségrészesedés
06. Belföldi viszontbiztosításba adásból kármegtérítés
07. Devizában kötött viszontbiztosításba adásból kármegtérítés
08. Bevételek viszontbiztosításba adásból
(04+05+06+07)
09. Belföldi bevételek kármegtérítésekből
10. Devizában kapott bevételek kármegtérítésekből
11. Belföldi bevételek kárrendezési költségtérítésekből
12. Devizában kapott bevételek kárrendezési költségtérítésekből
13. Összes bevétel kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésből (09+10+11+12)
14. Bevételek meg nem szolgált díjak tartalékának csökkenéséből
15. Bevételek matematikai tartalékok csökkenéséből
16. Bevételek a függő károk tartaléka csökkenéséből
17. Bevételek eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési5 tartalékok csökkenéséből
18. Bevételek a káringadozási tartalékok csökkenéséből
19. Bevételek az egyéb biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből
20. Összes bevétel a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből (14+15+16+17+18+19)
21. Biztosítástechnikai kamatbevételek befektetésekből (45. sorral egyezően)
I. Biztosítástechnikai bevételek összesen
(03+08+13+20+21)
22. Belföldi viszontbiztosítónak átadott díj
23. Devizában fizetett viszontbiztosítónak átadott díj
24. Viszontbiztosítónak átadott díj összesen (22+23)
25. Belföldi károk és szolgáltatások költségei
26. Devizában fizetett károk és szolgáltatások
27. Károk és szolgáltatások költségei összesen (25+26)
28. Kárrendezési költségek
29. Károk, szolgáltatások költségei és a kárrendezési költségek összesen (27+28)
30. Meg nem szolgált díjak tartalékának növekedése
31. Matematikai tartalékok növekedése
32. Függő károk tartalékának növekedése
33. Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési6 tartalékok növekedése
34. Káringadozási tartalékok növekedése
35. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok növekedése
36. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése összesen (30+31+32+33+34+35)
39. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok ráfordítás-korrekciója (44. sorral egyezően)
II. Biztosítási ráfordítások összesen
(24+29+36+37+38+39)
A) Biztosítástechnikai eredmény (I—II)
B) A biztosítás üzleti eredménye (+—A+III—IV)
V. Nem biztosítási tevékenység bevételei
VI. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai
C) Nem biztosítási tevékenység eredménye (V—VI)
40. Kapott kamatok és kamatjellegű bevétele
41. Kapott osztalék és részesedés
42. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
43. Befektetett tárgyi eszközök bevételei
44. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevétel-korrekciója (39. sorral egyezően)
45. Biztosítástechnikai kamatok átvezetése a biztosítástechnikai bevételekbe (21. sorral egyezően)
VII. Befektetések nettó bevétele
(40+41+42+43+44—45)
46. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések
47. Pénzügyi befektetések leírásai
48. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
49. Befektetett tárgyi eszközök ráfordítása
50. Befektetések egyéb ráfordításai
VIII. Befektetések ráfordításai (46+47+48+49+50)
D) Befektetési eredmény (VII—VIII)
E) Szokásos vállalkozási eredmény (+—B+—C+—D)
X. Rendkívüli ráfordítások
F) Rendkívüli eredmény (IX—X)
G) Adózás előtti eredmény (+—E+—F)
XI. Adófizetési kötelezettség
H) Adózott eredmény (+—G—XI)
51. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
52. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
I. Mérleg szerinti eredmény (+—H+51—52)
2. A R. 2. számú mellékletének az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírásai az 1—9. pontok előírásai szerint módosulnak, illetve egészülnek ki.
1. A 08. sor számozása, elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul:
,,06. sor: Belföldi viszontbiztosításba adásból kármegtérítés
A belföldi viszontbiztosítási szerződés alapján a 25. sorban kimutatott károk és szolgáltatások költségeiből megtérített összeg.''
2. A 09. sor számozása, elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul és kiegészül az új 09—12. sorokra vonatkozó előírásokkal:
,,07. sor: Devizában kötött viszontbiztosításba adásból kármegtérítés
A devizában kötött viszontbiztosításba adási szerződés alapján a 27. sorban szereplő károk költségeiből devizában megtérített összeg.
09. sor: Belföldi bevételek kármegtérítésekből
Itt kell szerepeltetni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által megtérített károk összegét, továbbá a kármegelőzési ráfordításokat csökkentő megtérüléseket.
10. sor: Devizában kapott bevételek kármegtérítésekből
Ezen a soron kell kimutatni a szerződő, a biztosított, a harmadik fél által devizában megtérített károk összegét, továbbá a kármegelőzési ráfordításokat csökkentő devizában befolyó megtérítéseket.
11. sor: Belföldi bevételek kárrendezési költségtérítésekből
Ezen a soron kell kimutatni más biztosító vagy szervezet részére végzett biztosítási kárrendezésért kapott térítéseket.
12. sor: Devizában kapott bevételek kárrendezési költségtérítésekből
Itt kell szerepeltetni más biztosító vagy szervezet részére végzett biztosítási kárrendezésért devizában kapott térítéseket.''
3. A 18. sor számozása 21. sorra, a 19. sor számozása 22. sorra, a 20. sor számozása 23. sorra, a 22. sor számozása 25. sorra, a 23. sor számozása 26. sorra változik, a sorok tartalmi előírásai nem változnak.
4. Az új 18. sor elnevezése és tartalmi előírása:
,,18. sor: Bevételek a káringadozási tartalékok csökkenéséből
Ezen a soron kell szerepeltetni a káringadozási és a nagy károk tartalékának felhasználását.''
5. A 28. sor elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul:
,,28. sor: Kárrendezési költségek
Kárrendezési költségek közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei.''
6. A 32. sor számozása, elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul:
A szerzési költségek között azon költségek jelennek meg, amelyek egy biztosítási szerződés megkötésével keletkeznek. Fedezniük kell mind a közvetlenül a biztosítási szerződéshez kötődő költségeket, mind például a szerzési jutalékot, vagy a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségeit, vagy azt a költséget, ami a biztosítási szerződésnek a biztosítók porfóliájába való beiktatásával jár, és az indirekt költségeket vagy az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket, és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket, mint például az üzletkötők időbérét, utazási és egyéb költségtérítéseit, a külső szerveknek terjesztésért fizetett költségtérítéseket stb.''
7. A 33. sor számozása 38. sorra, a 34. sor és 39. sor számozása 39. sor és 44. sorra, a 45. sor 50. sorra változik, a sorok tartalmi előírásai nem változnak.
8. A 44. sor számozása, elnevezése és tartalmi előírása a következők szerint módosul:
,,49. sor: Befektetett tárgyi eszközök ráfordítása
Az ingatlan ráfordításai közé tartozik azon ingatlanok értékcsökkenése, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költsége, amely a bérbeadót terheli.''
9. A 03. és 04. sorra adott előírások, a 24. és 25. sor, továbbá a 26. sor hatályát veszti.
