178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet

1. §² Az arra érdemes katonai szervezet részére csapatzászló adományozására a Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrszervezet esetén a határőrség országos parancsnoka tesz javaslatot az illetékes miniszternek.

1/A. §³ A Hvt. 8. §-a (1) bekezdésének g)–i) pontjában, valamint a 10. §-ának b)–c) és e) pontjában meghatározott – a Kormány, illetve a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó – döntések előkészítését és végrehajtásának koordinációját a honvédelmi miniszter által központi államigazgatási szervként irányított HM Védelmi Hivatal végzi. A HM Védelmi Hivatal részletes feladatait és hatáskörét a honvédelmi miniszter alapító okiratban határozza meg.

2. §⁴ A Hvt. 8. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján több minisztériumot, illetőleg országos hatáskörű szervet (a továbbiakban: minisztérium) érintő kiemelt honvédelmi feladathoz, beruházáshoz, készletfejlesztéshez és a honvédelmi igazgatás gyakorlatainak lebonyolításához a költségeket – az érintett miniszter javaslata alapján – a Pénzügyminisztérium fejezetben, az országmozgósítás központi kiadásai címen kell tervezni.

3. § (1) A Kormány javaslatot tesz a fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározására, a fegyveres erők részletes bontású létszámára, fejlesztésére, főbb haditechnikai eszközeire vonatkozó országgyűlési döntés megalapozására.

(2) A fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányairól szóló kormányjavaslatot úgy kell kidolgozni, hogy az az Országgyűlés számára megfelelő döntési lehetőséget biztosítson.

(3) A javaslatnak tartalmaznia kell a fegyveres erők jellegére, szervezeti struktúrájára, az ország területén történő elhelyezkedésére és technikai korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket, valamint a fegyveres erők fejlesztésének ütemére vonatkozó elgondolásokat.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kormányjavaslatot — az érintett miniszterek bevonásával — a Magyar Honvédségre vonatkozóan a honvédelmi miniszter, a Határőrség tekintetében a belügyminiszter készíti elő.

4. § (1)⁵ A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a hazai eszköz és anyagfejlesztések tervezéséhez igényeket és adatokat biztosít az érintett miniszterek számára, továbbá együttműködik velük a kormányzati hadiipari fejlesztések irányításában és végrehajtásában, valamint biztosítja a hazai termelő és fejlesztő intézmények beszállításokban való részvételi lehetőségét (versenytárgyalás stb.).

(2) A honvédelmi miniszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előkészíti a honvédelemmel — ezen belül a katonai tevékenységgel — összefüggő nemzetközi szerződéseket.

(3)⁶ A honvédelmi miniszter a minőség- (megfelelőség) tanúsításról és az akkreditálásról szóló jogszabályokkal összhangban meghatározza a Magyar Honvédség minőségügyi rendszerét és az annak működtetésére vonatkozó követelményeket.

(4)⁷ A honvédelmi miniszter együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és az érdekelt miniszterekkel a katonai szabványosítás fő irányainak meghatározásában, a szabványosítás kidolgozásában.

5. § (1) A miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) az ágazati honvédelmi feladatok megállapításával együtt kijelöli az irányítási hatáskörébe tartozó honvédelemben részt vevő szerveket és meghatározza az általuk végrehajtandó honvédelmi feladatokat.

(2) A miniszter a feladatkörében a honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló intézkedési tervek elkészítését írhatja elő, vagy más módon biztosítja a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtását.

(3) A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás ágazati feladatainak végrehajtására a minisztériumoknál önálló szervezeti egységet kell létrehozni.

6. § A miniszter a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására rendelt költségeket elkülönítetten, az államháztartásról szóló törvény⁸ és a végrehajtására vonatkozó szabályok szerint tervezi meg.

7. §⁹ A gazdasági miniszter tervezi, szervezi és koordinálja a minisztériumok és a védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási tevékenységét.

8. § (1) A megyei közgyűlés elnökét, fővárosban a főpolgármestert¹⁰ a Hvt. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatáskörének ellátásában a védelmi bizottság javaslattevő, döntéselőkészítő jogkörrel segíti, illetve közreműködik a döntések végrehajtásának fővárosi, megyei szintű irányításában.

(2) A védelmi bizottság a hatáskörébe utalt anyagi eszközökkel részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági ügyintézését a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester hivatala végzi.

9. § (1) A Kormány a védelmi bizottságok általános honvédelmi irányítását a honvédelmi miniszter útján, az egyes részfeladatok szakmai irányítását a feladatkör szerint illetékes miniszter útján látja el.

(2)¹¹ A honvédelmi miniszter a honvédelmi irányítás jogkörében, a belügyminiszter a katasztrófavédelmi irányítás jogkörében törvényességi felügyeletet gyakorol a védelmi bizottságok felett. A honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter – hatásköre szerint – megváltoztatja, illetőleg megsemmisíti a védelmi bizottság jogszabálysértő határozatát.

10. §¹² (1) A védelmi bizottság titkárának a védelmi bizottság elnöke a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományából vezényelt tisztet (főtisztet) vagy köztisztviselői jogviszonyban álló személyt nevezhet ki. A titkári feladatok ellátásához szükséges képesítési követelményeket a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes rendeletben határozza meg.

(2) A védelmi bizottság titkárának kinevezéséhez a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter előzetes hozzájárulása szükséges.

11. §¹³ A Hvt.-ben meghatározottakon túl a védelmi bizottság tagja a rendőrség, a katasztrófavédelem, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi, megyei vezetője és a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vezetője, továbbá a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka.

12. § A megyei közgyűlés elnöke a székhelye szerinti megyében, fővárosban a főpolgármester , a régióhoz tartozó más megyékben a megyei közgyűlés elnöke a védelmi bizottság tagja.

13. § (1)¹⁴ A védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetők akadályoztatás esetén kötelesek a védelmi bizottság ülésén helyettes képviselőjük részvételéről gondoskodni.

(3) A védelmi bizottság döntése alapján az illetékességi területén működő védelmi igazgatás és a honvédelemben részt vevő más szervek kötelesek a védelmi bizottságra háruló honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködni.

14. § (1) A védelmi bizottság elrendelheti, hogy a honvédelemben részt vevő kijelölt szervek a honvédelmi feladatok eredményes végrehajtása érdekében intézkedési tervet készítsenek.

(2) A védelmi bizottság a közigazgatási irányítási jogkörében meghatározza

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentési kötelezettség alá eső vezetők körének, valamint a bejelentéssel és a nyilvántartással kapcsolatos részletes feladatoknak a meghatározása — a védelmi bizottság döntésének megfelelően — a hadkiegészítő parancsnokság feladata.

15. § A védelmi bizottság által vezetett gyakorlat tervét — a végrehajtást megelőzően 90 nappal — a honvédelmi miniszter útján kell a miniszterelnöknek jóváhagyásra felterjeszteni.

16. § (1) A honvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl a helyi védelmi bizottság tagja a rendőrségnek, a polgári védelemnek, a tűzoltóságnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a honvédelmi körzet szerinti illetékes vezetője.

(2) Ha a honvédelmi körzethez az (1) bekezdésben meghatározott szervnek több vezetője tartozik, vagy a szervek valamelyikének nincs az adott közigazgatási területen illetékes vezetője, a helyi védelmi bizottság székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei vezető dönt a tagsági jogokat gyakorló képviselő kijelöléséről.

17. § (1) A helyi védelmi bizottság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait a helyi védelmi bizottság székhelye szerinti megyei jogú város, város, illetve fővárosi kerület polgármesteri hivatala látja el.

(2) A helyi védelmi bizottság a költségvetési támogatást kizárólag a honvédelmi körzet számára meghatározott honvédelmi feladatok végrehajtására fordíthatja.

(3) A Kormány az általa meghatározott kiemelt feladatok ellátására, az ezt végrehajtó helyi védelmi bizottságok részére költségvetési és céltámogatást a feladat jellegétől függően a Belügyminsztérium vagy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése útján folyósíthat. A helyi védelmi bizottságok egyes, törvényben meghatározott feladatokat közösen is végrehajthatnak. Ebben az esetben a feladatot ellátó önkormányzat részére az érintett önkormányzatok a mindenkori normatív támogatásaik terhére támogatást nyújthatnak.

18–19. §¹⁵

20. §¹⁶

21. §¹⁷

22. §¹⁸

23–24. §¹⁹

25–33. §²⁰

34. §²¹

35. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak végrehajtásában részt vevő szerveket a feladatkör szerint illetékes miniszter, ennek hiányában a Kormány jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a rendkívüli vagy szükségállapot idején, valamint a fegyveres erők mozgósítása során reá háruló honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében elkészíti, illetve kialakítja

35/A. §²² (1) A katonai légügyi hatóság részére minden év november 30-ig a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok adatai alapján, illetve ezek hiányában az építmények becsült magasságának alapulvételével jegyzéket küldenek

(2) A sajátos építményfajták, továbbá az egyedi műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban első fokon eljáró szervek szolgáltatnak adatot – az (1) bekezdésben előírt feltételek szerinti jegyzék megküldésével – a katonai légügyi hatóság részére.

(3) A jegyzéknek tartalmaznia kell – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a következő adatokat:

(4) A (3) bekezdés szerinti adatok közül a jegyzéknek csak azokat kell tartalmaznia, amelyek a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok alapján megállapíthatók vagy amelyekről az adatszolgáltatónak tudomása van. Az ilyen módon nem megállapítható adatokat a jegyzékben nem kell feltüntetni, azonban a (3) bekezdés ab) alpontjában meghatározott adat becsült értékét közölni kell. Az adatszolgáltató nem felel a becsült érték pontosságáért.

(5) Ha az adatokban a korábbi bejelentés óta változás nem történt, akkor a jegyzékben csak ennek tényét kell közölni.

(6) Az (1)–(2) bekezdés szerinti adatszolgáltató az építmény megszűnését követő 30 napon belül írásban értesíti a katonai légügyi hatóságot.

(7) Az (1)–(2) bekezdés szerinti adatszolgáltató köteles segítséget nyújtani a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Magyar Honvédség által megbízott földmérők részére az építmények adott településen történő azonosításához.

35/B. §²³ (1) A földrészlet tulajdonosa (használója), valamint a 35/A. § (1)–(2) bekezdése szerinti építmény tulajdonosa (használója) köteles együttműködni az építésügyi hatósággal annak érdekében, hogy a jegyzék a tényleges viszonyoknak megfelelő, pontos adatokat tartalmazzon.

(2) A katonai légügyi hatóság részére szolgáltatott adatok eltérése esetén az adatpontosításban a 35/A. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott, illetékes adatszolgáltató szerv köteles együttműködni.

35/C. §²⁴ Az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok költségeit a katonai légügyi hatóság – számla ellenében – az adatszolgáltatónak 15 napon belül megtéríti. A térítés a jegyzékben szolgáltatott adatok száma szerint történik; adatonként 100 Ft összegű térítés jár.

36. § (1) Az e rendelet 35. §-ában meghatározott szerv részére honvédelmi feladatok végrehajtását — a belügyminiszter által megállapított riasztási rendszeren kapott értesítés alapján — a szerv vezetője rendeli el.²⁵

(2) A mozgósítás végrehajtásában részt vevő szervek a fegyveres erők mozgósítására vonatkozó döntésről az illetékes hadkiegészítő parancsnokság riasztási rendszerén keresztül is megkaphatják az értesítést.

37. §²⁶

38. §²⁷

39. §²⁸

40–44. §²⁹

45–46. §³⁰

47–48. §³¹

49. §³²

50. §³³

51. §³⁴

52–53. §³⁵

54–55. §³⁶

56–60. §³⁷

61–65. §³⁸

66. §³⁹

67. §⁴⁰

68. §⁴¹

69. §⁴²

70. §⁴³

71. §⁴⁴

72. §⁴⁵

73–74. §⁴⁶

75. §⁴⁷

76. §⁴⁸

77–78. §⁴⁹

79. §⁵⁰

80–83/A. §⁵¹

84–85. §⁵²

86. §⁵³

87. §⁵⁴

88. §⁵⁵

89. §⁵⁶

90. §⁵⁷

91. §⁵⁸

92. §⁵⁹

93. §⁶⁰

94–95. §⁶¹

96. §⁶²

97. §⁶³

98–98/A. §⁶⁴

99. §⁶⁵

100. §⁶⁶

101–102. §⁶⁷

103–108. §⁶⁸

109–113. §⁶⁹

114. §⁷⁰

115. §⁷¹

116. §⁷²

117. §⁷³

118. §⁷⁴

119. §⁷⁵

120. §⁷⁶

121–122. §⁷⁷

123. §⁷⁸

124. §⁷⁹

125–126. §⁸⁰

127. §⁸¹

128. §⁸²

129. §⁸³

130–131. §⁸⁴

132. §⁸⁵

133. §⁸⁶

134. §⁸⁷

135. §⁸⁸

136. § A fegyveres erők, a rendvédelmi, valamint a honvédelemben részt vevő más szervek (a továbbiakban együtt: igénybe vevő) mozgósításához, illetve háborús körülmények közötti elhelyezéséhez és működéséhez szükséges ingatlanokat — beleértve ezek infrastrukturális szolgáltatásait is — és szolgáltatásokat a jegyző, valamint — az általa átadott adatok alapján — az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatás helye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartja.

137. § (1) A Hvt. 69. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személyek és szervek honvédelmi igénybevételre alkalmas ingatlanait és szolgáltatásait a jegyző a Hvt. 191. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti adatszolgáltatás alapján tartja nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek és szervek az ingatlanok, szolgáltatások adatait évente január 31-ig a 12. számú melléklet szerinti formanyomtatványon jelentik be a jegyzőnek.

(3) Ha az előző évi jelentés óta az adatokban változás nem történt, a jelentésnek csak e tényt kell tartalmaznia.

(4) A bejelentések alapján a jegyző pontosítja a nyilvántartását és a szervek jelentését megküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. Az igénybevételre tervezett (kiutalt) ingatlan, szolgáltatás adatainak igénybevételt befolyásoló változásairól a jegyző 8 napon belül értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot.

138. § Az ingatlanról annak tulajdonosa, az ingatlan pontos címe és a használhatóságára jellemző legfontosabb adatok (férőhely, ellátási lehetőségek, kommunális berendezések teljesítőképessége stb.) tarthatók nyilván. Szolgáltatás esetében a tulajdonost (birtokost, üzemeltetőt), a telephely címét, a szolgáltatás tárgyát (pl. étkeztetés, gépjármű javítás stb.) és jellemző kapacitását lehet nyilvántartani.

139. § (1) A mozgósításkor szükséges ingatlanoknak és szolgáltatásoknak az igénybe vevő részére történő kijelölését a hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.

(2) Az igénybe vevő az ingatlanra, illetve szolgáltatásra vonatkozó igényét a hadkiegészítő parancsnokságnak küldi meg. Ez tartalmazza, hogy milyen célból és időtartamra, milyen nagyságú és jellegű ingatlan (a berendezési tárgyaival vagy anélkül), illetve szolgáltatás biztosítását tartja szükségesnek.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartása alapján kiválasztja az igénynek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat,és a polgármesterrel együttműködve előkészíti azok megszemlélését, helyszíni bejárását.

(4) A helyszíni bejárást úgy kell előkészíteni és lefolytatni, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát, illetőleg a szolgáltatást ne zavarja.

140. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság az ingatlan és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó javaslatát a védelmi bizottság soron következő ülésén előterjeszti.

(2) A védelmi bizottság döntése alapján a hadkiegészítő parancsnokság 4 példányban elkészíti az ingatlanra vonatkozó kiutaló, illetve a szolgáltatást elrendelő határozatot, és azt a polgármesternek megküldi.

(3) A polgármester a (2) bekezdés szerinti határozat egy példányát a mozgósítási terv mellett tárolja, a többi példányt — aláírva — visszaküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. A hadkiegészítő parancsnokság a határozat egy példányát megküldi az igénybe vevőnek, egy példányt a védelmi bizottság titkárának, egy példányt pedig a mozgósítási terv mellett őriz.

(4) A polgármester az ingatlan, szolgáltatás tulajdonosát (birtokosát) a határozatról tájékoztatja. Ezt a tájékoztatást a szolgáltatás, vagy termelő tevékenység más személy vagy szerv részére történő engedélyezése, illetve tulajdonosváltozás esetén is az abban érintettnek meg kell adni.

141. § A kiutaló határozat szerint igénybevételre a Hvt. 5. §-ának (2) bekezdésében és a Hvt. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott mozgósítás elrendelésekor kerül sor.

142. § (1) A fegyveres erők mozgósításához, illetve a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges ingó dolgok — gépek, közúti és vízi járművek, légi járművek, vasúti gördülőanyagok, illetve más technikai eszközök, azok tartozékai és pótalkatrészei (a továbbiakban együtt: technikai eszközök) — nyilvántartása, valamint igénybevételének elrendelése a hadkiegészítő parancsnokság feladata.

(2) A polgármester a Hvt. 37. §-ában meghatározott mozgósítási feladatainak végrehajtásához szükséges technikai eszközök igénybevételére vonatkozó tervét a hadkiegészítő parancsnoksággal egyezteti.

143. § (1) A Hvt. 69. §-ának (3) bekezdésében felsoroltak tulajdonában (birtokában) lévő technikai eszközökről évente január 31-ig, a 13—18. számú mellékletekben szereplő nyomtatványokon kell bejelentést tenni a január 1-jei helyzetnek megfelelően az adatszolgáltató székhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz. Ez alól kivételt képeznek a vízi járművek, légi járművek, a vasúti gördülőanyagok és munkagépek, amelyekről a bejelentést a vezérkari főnöknek kell eljuttatni.

(2) Szükség esetén az adatokat a hadkiegészítő parancsnokság év közben is helyesbítheti.

(3) Ha az adatokban a korábbi jelentés óta változás nem történt, a jelentésben csak ezt kell közölni.

144. § (1) A magánszemélyek által üzemben tartott személygépjárművekről az illetékes rendőrhatóság a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére ad tájékoztatást.

(2) A bejelentési kötelezettség alá eső technikai eszközöket a 19. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bejelentések helyesbítéséhez, illetve kiegészítéséhez a Belügyminisztérium illetékes szervei a vezérkari főnöknek, a rendőr-főkapitányságok és a jegyzők a hadkiegészítő parancsnokságnak — azok igényei alapján — adatokat szolgáltatnak a technikai eszközök tulajdonosairól (birtokosairól), illetve üzemben tartóiról.

145. § A bejelentési kötelezettség alól a Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt szervek mentesek.

146. § (1) A mozgósításhoz szükséges technikai eszközöket a hadkiegészítő parancsnokság az igénybe vevő igénylésének megfelelően a felkészülési időszakban jelöli ki.

(2)⁸⁹ A mozgósításhoz szükséges technikai eszközök igénybevételre történő kijelöléséről a szolgáltatásra kötelezett a hadkiegészítő parancsnokság által megküldött jegyzék alapján értesül.

147. §⁹⁰ Ha a szolgáltatásra kötelezett a neki megküldött jegyzék alapján a mozgósításra igénybevételre tervezett technikai eszközt időközben elidegenítette, a forgalomból kivonta, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, köteles erről 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságot értesíteni.

148. §⁹¹ Mentesek a polgári védelmi célú igénybevétel alól azok a technikai eszközök, melyek a hadkiegészítő parancsnokság által a mozgósításhoz igénybevételre kijelölésre kerültek.

149. § Ha a szolgáltatásra kötelezett a hadkiegészítő parancsnokságnak bejelenti a technikai eszközt vezető (kezelő) hadköteles adatait, mozgósításkor a katonai szolgálatra egyébként alkalmas vezetőt (kezelőt) a fegyveres erőkhöz a saját technikai eszközeivel együtt kell bevonultatni.

150. § A technikai eszközök előállítását a szolgáltatásra kötelezett a mozgósításkor kézbesített, a Hvt. 194. §-a (6) bekezdésének megfelelő határozat (a 21. számú melléklet szerinti előállítási parancs) alapján teljesíti.

151. § A szolgáltatás elrendelése esetén a technikai eszközt a 22. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint kell a rendeltetésnek megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt átadni. A szolgáltatásra kötelezett a készletében lévő tartalékalkatrészeknek az átadásra kerülő eszközökkel arányos részét, köteles az igénybe vevőnek átadni.

152. § Az igénybe vett technikai eszközt, tartozékait és a tartalékalkatrészeket az előállítás helyén az igénybe vevő (elrendelő) által létrehozott bizottság veszi át. A bizottság a technikai eszköz állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításait, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat a hatósági eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

153. § (1) A Hvt. 192. §-a (2) bekezdésének megfelelően a hadkiegészítő parancsnokság a helyszínen ellenőrzi az ingatlanok igénybevételének, az anyagi szolgáltatások teljesítésének feltételeit, valamint a használhatóságukra jellemző adatok bejelentésének valódiságát.

(2)⁹² A hadkiegészítő parancsnokság ellenőrzi a technikai eszközök és tartozékok meglétét, igénybevételre való alkalmasságuk állapotát a szolgáltatásra kötelezett részére megküldött jegyzék alapján. A technikai eszközök üzemeltetésének akadályoztatása nélkül ellenőrzi azok műszaki állapotát, használhatóságát.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság az ellenőrzésbe bevonja az igénybe vevő képviselőjét.

154. § A Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének c)—i) pontjában felsorolt szervek esetében az ingó dolgok szolgáltatása alóli mentesség mértékét az illetékes miniszter szabályozásának hiányában — a hadkiegészítő parancsnokság javaslata alapján — a védelmi bizottság határozza meg.

155. § Az igénybe vevő akkor kezdeményezheti az igénybevételi hatóság eljárását, ha a részére szükséges szolgáltatás megszerzése a felek megegyezésén alapuló polgári jogi szerződés alapján nem lehetséges.

156. § (1) Az igénybevételi hatóság [Hvt. 194. § (1) bekezdés] a szolgáltatás elrendelésére irányuló eljárást az igénybe vevő kérésére folytatja le.

(2) Amennyiben az igénybevételi hatósági jogkört a Kormány vagy a miniszter gyakorolja, a szolgáltatás igénylésére a fegyveres erőket, illetve a rendvédelmi szerveket irányító miniszter jogosult.

(3) A (2) bekezdés alá nem tartozó esetekben a szolgáltatás igénylésére a fegyveres erők kijelölt egység- vagy annál magasabb szintű parancsnoka, a rendvédelmi szervek megyei, fővárosi szintű vezetője jogosult.

157. § (1) Az eljárásra az az igénybevételi hatóság illetékes, amelynek területén a szolgáltatásra kötelezett lakóhelye van, meghatározott szolgáltatás esetén pedig, ahol a szolgáltatás tárgya található.

(2) Üzemi szolgáltatás esetében a szolgáltatás elrendelésére az az igénybevételi hatóság illetékes, amelynek területén a szolgáltatásra kötelezett telephelye van.

158. § (1) A szolgáltatás teljesítésére a dolog tulajdonosa, a dolog birtokosa, illetve a szolgáltatás tárgyával valamely jogviszony alapján rendelkezni jogosult kötelezhető.

(2) Késedelem veszélye esetén közvetlenül a közúti, légi, illetve vízi jármű vezetője is kötelezhető a közlekedési szolgáltatás teljesítésére vagy a jármű átadására.

159. § Az, akit a szolgáltatási határozat szolgáltatásra kötelezett, köteles a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt a szolgáltatást elrendelő hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.

160. § A bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő kárt, illetve a szolgáltatás újbóli elrendeléséből adódó többletköltséget a bejelentési kötelezettséget elmulasztó köteles kártérítésként megfizetni.

161. § (1) A szolgáltatást a szolgáltatási határozatban megállapított helyen és időpontban vagy a határozat átadásakor haladéktalanul teljesíteni kell.

(2) A szolgáltatás időbeni teljesítése érdekében a szolgáltatás tárgyának készenlétben tartása rendelhető el (készenlétben tartási határozat). Ilyenkor a szolgáltatás tényleges teljesítését külön határozatban kell elrendelni.

(3) Ha a honvédelmi érdek megkívánja, a készenlétben tartási határozat alapján történő szolgáltatás teljesítését hirdetmény vagy sajtó útján nyilvánosságra hozott felhívással is el lehet rendelni. A szolgáltatási határozat egy példányát a kötelezett részére ezzel egyidejűleg meg kell küldeni.

162. § Ha a szolgáltatásra kötelezett, méltányos és megfelelően biztosított jogügyletet ajánl fel a szolgáltatás teljesítésére, az igénybevételi hatóság részéről történő elfogadás esetén, a szolgáltatási határozatot hatályon kívül kell helyezni.

163. § (1) A szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a kártalanítás szempontjából lényeges tényt vagy adatot, illetve harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát.

(2) Ha a szolgáltatás együtt jár ingó vagy ingatlan dolog átadásával, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az azonosításra alkalmas adatokat, így a szolgáltatás tárgyát, annak pontos vagy becsült értékét, a szolgáltatási célra való alkalmasságát és állapotát.

(3) A jegyzőkönyvet a szolgáltatásra kötelezett vagy képviselője és a szolgáltatás átvevője írja alá. Az aláírás megtagadása esetén e tényt és ennek okát a jegyzőkönyvben tanúk jelenlétében rögzíteni kell.

(4) A jegyzőkönyv 1—1 példányát át kell adni, illetve meg kell küldeni a szolgáltatásra kötelezettnek vagy képviselőjének, az igénybevételi hatóságnak és a jegyzőkönyvben megnevezett más olyan személynek, akinek a szolgáltatás tárgyára vonatkozóan bejelentett joga van.

164. § Ha a szolgáltatás ellenértékére hatósági ár vagy más módon rögzített ár van megállapítva, illetve a szolgáltatás ellenértékében a felek megállapodtak, ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

165. § Üzemi szolgáltatás esetén, vagy ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, a szolgáltatás átvételével egyidejűleg az ellenértéket ki kell fizetni.

166. § (1) A szolgáltatás átvevője köteles a szolgáltatás tárgyát a szolgáltatásra kötelezettnek visszaadni, illetve a szolgáltatási kötelezettség hatályon kívül helyezését kezdeményezni, ha a szolgáltatási határozat kiadásának indoka megszűnt, a megjelölt határidő lejárt, vagy a szolgáltatás további fenntartása nem indokolt.

(2) Ha a szolgáltatás átvevőjének tudomása van arról, hogy a szolgáltatásra kötelezett a szolgáltatás tárgyának átvételére már nem jogosult, a szolgáltatás tárgyát az igénybevételi hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás tárgyát az átvételre jogosult személynek a jogosultság megállapítása után kiadja.

(3) A szolgáltatási kötelezettség megszűnésekor vagy a szolgáltatás tárgyának visszaadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, e rendelet 163. §-ában foglaltak figyelembevételével.

167. § Az igénybevételi hatósági eljárásra egyébként az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

168. § (1) A szolgáltatást igénylőt vagy az általa kijelölt, a szolgáltatás átvételére jogosult szervet a szolgáltatás miatt felmerült kárért kártalanítási kötelezettség terheli.

(2) A kártalanítást az igényjogosult kérésére kell fizetni.

(3) Kártalanításra annak a szolgáltatásra kötelezettnek lehet igénye, akinek kára keletkezett.

(4) A kártalanítás iránti igényt az arra jogosult, a kár keletkezésétől, illetve a kár keletkezésének tudomására jutásától számított 60 napon belül jelentheti be a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóságnál.

(5) A kártalanítási igény elévülésére a Polgári Törvénykönyv általános szabályai⁹³ az irányadók.

169. § (1) A kártalanítási eljárás lefolytatása előtt az igénybevételi hatóságnak a feleket egyezségre kell felszólítani. Félnek az igényjogosult és a kártalanítás megfizetésére köteles szerv tekinthető.

(2) Ha a megegyezés létrejön, az igénybevételi hatóság jóváhagyhatja az egyezséget. Ha nem jön létre egyezség, az igénybevételi hatóság a felek meghallgatása után dönt a kártalanításról.

170. § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe veszi:

(2) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megfizetni.

(3) Ha a szolgáltatás teljesítése miatt a szolgáltatásra kötelezettet, a szolgáltatás tárgyának igénybevétele miatt jövedelemveszteség éri, a kiesett jövedelem pótlásaként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének arányos részét kell számítani.

171. § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítási igény benyújtásától számított 30 napon belül határozattal dönt, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A kártalanítási összeg megfizetésére kötelezett a jogerős határozat vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kártalanítási összeget kifizetni.

172. § A rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabály-tervezetek (a továbbiakban: tervezet) előkészítésének éves programját a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás éves feladattervével együtt — a jogalkotási tervhez igazodva — a Kormány határozza meg.

173. § (1) A békeidőszaki jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter — a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően — a tervezeteket előkészíti, egyezteti és a Kormány elé terjeszti.

(2)⁹⁴ A tervezetek véleményezése során az igazságügy-miniszteren kívül a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter minden esetben a szabályozásban érintett miniszternek minősül.

174. § A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatrendszerére figyelemmel a tervezet előterjesztőjének javaslatot kell tennie arra, hogy az előkészített tervezetet kik kapják meg.

175. §⁹⁵

176–178. §⁹⁶

179–181. §⁹⁷

182. §⁹⁸

183. § (1)-(4)⁹⁹

(5) Az R.¹⁰⁰ 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: