178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet

R. 1. § Az arra érdemes katonai szervezet részére csapatzászló adományozására a Magyar Honvédség parancsnoka (a továbbiakban: honvédség parancsnoka), a határőrszervezet esetén a határőrség országos parancsnoka tesz javaslatot az illetékes miniszternek.

R. 2. § A Hvt. 8. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján több minisztériumot, illetőleg országos hatáskörű szervet (a továbbiakban: minisztérium) érintő kiemelt honvédelmi feladathoz, beruházáshoz, készletfejlesztéshez és a védelmi igazgatás gyakorlatainak lebonyolításához a költségeket a Pénzügyminisztérium fejezetben, az országmozgósítás központi kiadásai címen kell tervezni.

R. 3. § (1) A Kormány javaslatot tesz a fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározására, a fegyveres erők részletes bontású létszámára, fejlesztésére, főbb haditechnikai eszközeire vonatkozó országgyűlési döntés megalapozására.

(2) A fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányairól szóló kormányjavaslatot úgy kell kidolgozni, hogy az az Országgyűlés számára megfelelő döntési lehetőséget biztosítson.

(3) A javaslatnak tartalmaznia kell a fegyveres erők jellegére, szervezeti struktúrájára, az ország területén történő elhelyezkedésére és technikai korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket, valamint a fegyveres erők fejlesztésének ütemére vonatkozó elgondolásokat.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kormányjavaslatot — az érintett miniszterek bevonásával — a Magyar Honvédségre vonatkozóan a honvédelmi miniszter, a Határőrség tekintetében a belügyminiszter készíti elő.

R. 4. § (1) A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a hazai eszköz és anyagfejlesztések tervezéséhez igényeket és adatokat biztosít az érintett miniszterek és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke számára, továbbá együttműködik velük a kormányzati hadiipari fejlesztések irányításában és végrehajtásában, valamint biztosítja a hazai termelő és fejlesztő intézmények beszállításokban való részvételi lehetőségét (versenytárgyalás stb.).

(2) A honvédelmi miniszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előkészíti a honvédelemmel — ezen belül a katonai tevékenységgel — összefüggő nemzetközi szerződéseket.

R. 5. § (1) A miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) az ágazati honvédelmi feladatok megállapításával együtt kijelöli az irányítási hatáskörébe tartozó honvédelemben részt vevő szerveket és meghatározza az általuk végrehajtandó honvédelmi feladatokat.

(2) A miniszter a feladatkörében a honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló intézkedési tervek elkészítését írhatja elő, vagy más módon biztosítja a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtását.

(3) A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás ágazati feladatainak végrehajtására a minisztériumoknál önálló szervezeti egységet kell létrehozni.

R. 6. § A miniszter a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására rendelt költségeket elkülönítetten, az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására vonatkozó szabályok szerint tervezi meg.

R. 7. § A pénzügyminiszter tervezi, szervezi és koordinálja a minisztériumok és a védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási tevékenységét.

R. 8. § (1) A köztársasági megbízottat a Hvt. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatáskörének ellátásában a védelmi bizottság javaslattevő, döntéselőkészítő jogkörrel segíti, illetve közreműködik a döntések végrehajtásának fővárosi, megyei szintű irányításában.

(2) A védelmi bizottság a hatáskörébe utalt anyagi eszközökkel részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági ügyintézését a köztársasági megbízott hivatala végzi.

R. 9. § (1) A Kormány a védelmi bizottságok általános honvédelmi irányítását a honvédelmi miniszter útján, az egyes részfeladatok szakmai irányítását a feladatkör szerint illetékes miniszter útján látja el.

(2) A honvédelmi miniszter az általános honvédelmi irányítási jogkörében törvényességi felügyeletet gyakorol a védelmi bizottságok működése felett. Megváltoztatja, illetőleg megsemmisíti a védelmi bizottság jogszabálysértő határozatait.

R. 10. § (1) A védelmi bizottság titkára, a köztársasági megbízott kezdeményezésére a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományából vezényelt és általa a titkári tisztségre kinevezett tiszt (főtiszt) vagy a köztársasági megbízott által kinevezett köztisztviselő. A titkári feladatok ellátásához szükséges képesítési követelményeket a honvédelmi miniszter határozza meg.

(2) A védelmi bizottság titkárának kinevezéséhez a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

R. 11. § A honvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl a védelmi bizottság tagja a rendőrség, a polgári védelem, a tűzoltóság, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi, megyei vezetője.

R. 12. § A köztársasági megbízott székhelye szerinti megyében és a fővárosban a köztársasági megbízott hivatalának vezetője, a régióhoz tartozó más megyékben a köztársasági megbízott illetékes területi hivatal vezetője a védelmi bizottság tagja.

R. 13. § (1) A védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetők akadályoztatás esetén kötelesek a védelmi bizottság ülésén helyettes képviselőjük részvételéről gondoskodni.

(3) A védelmi bizottság döntése alapján az illetékességi területén működő védelmi igazgatás és a honvédelemben részt vevő más szervek kötelesek a védelmi bizottságra háruló honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködni.

R. 14. § (1) A védelmi bizottság elrendelheti, hogy a honvédelemben részt vevő kijelölt szervek a honvédelmi feladatok eredményes végrehajtása érdekében intézkedési tervet készítsenek.

(2) A védelmi bizottság a közigazgatási irányítási jogkörében meghatározza

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentési kötelezettség alá eső vezetők körének, valamint a bejelentéssel és a nyilvántartással kapcsolatos részletes feladatoknak a meghatározása — a védelmi bizottság döntésének megfelelően — a hadkiegészítő parancsnokság feladata.

R. 15. § A védelmi bizottság által vezetett gyakorlat tervét — a végrehajtást megelőzően 90 nappal — a honvédelmi miniszter útján kell a miniszterelnöknek jóváhagyásra felterjeszteni.

R. 16. § (1) A honvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl a helyi védelmi bizottság tagja a rendőrségnek, a polgári védelemnek, a tűzoltóságnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a honvédelmi körzet szerinti illetékes vezetője.

(2) Ha a honvédelmi körzethez az (1) bekezdésben meghatározott szervnek több vezetője tartozik, vagy a szervek valamelyikének nincs az adott közigazgatási területen illetékes vezetője, a helyi védelmi bizottság székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei vezető dönt a tagsági jogokat gyakorló képviselő kijelöléséről.

R. 17. § (1) A helyi védelmi bizottság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait a helyi védelmi bizottság székhelye szerinti megyei jogú város, város, illetve fővárosi kerület polgármesteri hivatala látja el.

(2) A helyi védelmi bizottság a költségvetési támogatást kizárólag a honvédelmi körzet számára meghatározott honvédelmi feladatok végrehajtására fordíthatja.

(3) A Kormány az általa meghatározott kiemelt feladatok ellátására, az ezt végrehajtó helyi védelmi bizottságok részére költségvetési és céltámogatást a feladat jellegétől függően a Belügyminsztérium vagy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése útján folyósíthat. A helyi védelmi bizottságok egyes, törvényben meghatározott feladatokat közösen is végrehajthatnak. Ebben az esetben a feladatot ellátó önkormányzat részére az érintett önkormányzatok a mindenkori normatív támogatásaik terhére támogatást nyújthatnak.

R. 18. § (1) A polgármester a honvédelmi feladatai keretében szervezi és irányítja a hadköteles korba lépők összeírásával és sorozásával kapcsolatos, valamint a hadkötelezettséget érintő egyéb feladatokat.

(2) A honvédelmi igazgatási feladatok körében a mozgósításra való felkészülés érdekében a polgármester, illetve irányításával a jegyző, a közvetlen irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a főpolgármester, illetve a főjegyző végzi a következő feladatokat:

R. 19. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatal mozgósítási feladatairól mozgósítási tervet készít. Ehhez a hadkiegészítő parancsnokság a szükséges szakmai segítséget megadja. A mozgósítási tervet a polgármester hagyja jóvá.

(2) A mozgósítási terv elkészítéséért, adatainak naprakészen tartásáért, valamint a munkacsoportba beosztott személyek felkészítéséért a polgármester felelős.

(3) A mozgósítással kapcsolatos tervek, iratok szolgálati titkot képeznek. Az iratok kezelésére, tárolására és a mozgósításba bevont személyek felkészítésére a titokvédelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A mozgósítási tervbe foglalt feladatokat a polgármester évente egy alkalommal, szervezett foglalkozáson ismerteti (gyakoroltatja) a munkacsoportba beosztottakkal.

(5) A (4) bekezdés szerinti gyakorlás költségeit a polgármesteri hivatal költségvetésében saját forrásból kell biztosítani. A honvédség által elrendelt váratlan, illetve tervezett gyakorlás költségeit a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.

R. 20. § A rendelet alkalmazása során hadkiegészítő parancsnokságon a hadköteles utolsó bejelentett lakóhelye szerinti illetékes megyei (Budapest fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságot kell érteni.

R. 21. § (1) A Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint minősülő létesítmények körének meghatározására, illetőleg ennek módosítására — az érintett miniszterekkel egyetértésben — a honvédelmi miniszter tesz javaslatot a Kormánynak.

(2) A Hvt. 26. §-a (4) bekezdésének a) pontjában szereplő szolgálati viszony megszüntetést (leszerelést) és előléptetést a sor- és tartalékos szolgálatot teljesítő hadköteles katonai igazolványába kell bejegyezni.

R. 22. § A Hvt. 34. §-ának (2) bekezdése szerint megjelölt eseményről a honvédség parancsnoka, illetve a határőrség országos parancsnoka tesz jelentést az illetékes miniszternek.

R. 23. §

A Hvt. 36. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladataik végrehajtásában a magyar honvédség parancsnoka és a határőrség országos parancsnoka együttműködik.

R. 24. § A honvédség parancsnokának, a határőrség országos parancsnokának javaslatára a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttesen terjeszti elő a váratlan mozgósítási gyakorlatok éves tervét a Kormánynak jóváhagyásra.

R. 25. § (1) A rendőr-főkapitányság a hadkiegészítő parancsnokságtól kapott értesítés alapján, a védelmi bizottság által meghatározott rendben riasztja az érintett helyi igazgatási szerveket.

(2) A rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányságok a védelmi bizottság által meghatározott rendben közreműködnek a mozgósítási intézkedés és információk továbbításában, a kijelölt személyek kiértesítésében. A hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve a polgármesterek terve és igénye alapján közreműködnek a kézbesítési és gyülekezési központok biztosításában, a közrend fenntartásában, továbbá a mozgósított, de be nem vonult tartalékos hadkötelesek felkutatásában.

R. 26. § A helyi védelmi bizottság elnöke a mozgósítás elrendelésekor a védelmi bizottság által meghatározott módon továbbítja az elrendelt mozgósítási feladatot a honvédelmi körzetbe tartozó polgármesterek részére. Összesíti, és a hadkiegészítő parancsnoksághoz továbbítja a védelmi bizottság által meghatározott mozgósítási információkat.

R. 27. § (1) A mozgósítás elrendelését követően az e rendelet 18. §-ának (2) és a 19. §-a (1)—(4) bekezdésében meghatározott tervek szerint a polgármester, illetve a jegyző az alábbi feladatokat hajtja végre:

(2) A polgármester a hadkiegészítő parancsnokságtól kapott információ alapján tájékoztatja a bevonultak hozzá forduló közeli hozzátartozóit (házastársát, vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét, szülőjét, mostoha- és nevelőszülőjét, nagyszülőjét, testvérét) a hadkötelesek szolgálati helyéről és szolgálatuk várható időtartamáról.

R. 28. § A polgármesteri hivatalnak a mozgósítási feladatokba bevont hadköteles köztisztviselői és munkavállalói, valamint a mozgósítás végrehajtásához igénybe vett tartalékos hadkötelesek a mozgósítás időszakában nem hívhatók be tartalékos katonai szolgálatra, a polgári technikai eszközök pedig polgári védelmi feladatra nem vehetők igénybe.

R. 29. § A postahivatalok a védelmi bizottság határozatának megfelelően munkavállalóikkal és technikai eszközeikkel részt vesznek a kézbesítés irányításában és végrehajtásában.

R. 30. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság — a védelmi bizottság követelményei alapján — együttműködik az érintett szervekkel a mozgósítási feladatok megtervezésében és előkészítésében.

(2) A fővárosban és a megyeszékhelyeken a polgári gépjárművek előállítási parancsainak kézbesítését — a polgármesteri hivatal közreműködésével — a hadkiegészítő parancsnokság szervezi meg és hajtja végre.

R. 31. § Az általános mozgósítás elrendelésekor a polgármester intézkedik a mozgósítási hirdetmények kifüggesztésére, továbbá a mozgósításnak a helyi hírközlési eszközök (pl. hangszóró) útján történő kihirdetésére.

R. 32. § Az általános nyílt mozgósításkor a polgármester a hadkiegészítő parancsnokság által továbbított behívó- és előállítási parancsokat kézbesítteti annak, aki a Hvt. 38. §-a (1) bekezdésében meghatározott bevonulási, technikai eszközre vonatkozó előállítási vagy szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.

R. 33. § A mozgósításra való készenlét fokozása érdekében a belügyminiszter, illetve — egyetértésével — a védelmi bizottság elrendelheti

R. 34. § (1) A fegyveres erőknél a dandártábornoki rendfokozattal rendszeresített katonai beosztásokat a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter, a főtörzszászlósi rendfokozattal rendszeresített beosztásokat pedig a magyar honvédség parancsnoka, illetve a határőrség országos parancsnoka határozza meg.

(2) A katonai rendfokozatok jelzéseit az 1. számú melléklet tartalmazza.

R. 35. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak végrehajtásában részt vevő szerveket a feladatkör szerint illetékes miniszter, ennek hiányában a Kormány jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a rendkívüli vagy szükségállapot idején, valamint a fegyveres erők mozgósítása során reá háruló honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében elkészíti, illetve kialakítja

R. 36. § (1) Az e rendelet 35. §-ában meghatározott szerv részére honvédelmi feladatok végrehajtását — a belügyminiszter által megállapított riasztási rendszeren kapott értesítés alapján — a szerv vezetője rendeli el.

(2) A mozgósítás végrehajtásában részt vevő szervek a fegyveres erők mozgósítására vonatkozó döntésről az illetékes hadkiegészítő parancsnokság riasztási rendszerén keresztül is megkaphatják az értesítést.

R. 37. § Amennyiben az állampolgárt egyidejűleg több személyes honvédelmi kötelezettség terheli, azokat — ha a jogszabály másként nem rendelkezik — a Hvt. 69. §-ának (2) bekezdésében meghatározott sorrendben kell teljesítenie.

R. 38. § (1) A jegyző a hadköteles korba lépőknek a Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének A) és B) pontjában meghatározott adatait minden naptári évben — a december 1-jei helyzetnek megfelelően — december 31-ig névjegyzéken adja át a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(2) A névjegyzékhez csatolni kell a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges — a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszter együttes rendeletében megállapított — egészségügyi adatokat.

(3) A jegyző az összeírásra kerülő adatok megállapítása és teljesítése érdekében a hadkötelestől tájékoztatást kérhet, illetőleg a hiányzó egészségi adatok beszerzése céljából a hadkötelest orvosi vizsgálaton való megjelenésre kötelezheti.

(4) A hadköteles az összeíráshoz szükséges adatainak pontosítása céljából, illetve a hiányzó egészségi adatokról köteles tájékoztatást adni vagy a jegyző által határozatban megjelölt időben és helyen megjelenni, és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni.

R. 39. § (1) A katonai nyilvántartásba vétel — ha a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítették — a hadköteles személyes megjelenése nélkül, postai úton történik.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság — az összeírás, illetve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveinek adatszolgáltatása alapján — a katonai nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kéri be a hadkötelestől. A formanyomtatványhoz csatolja a katonai nyilvántartásba vételről szóló értesítést, a hadköteles jogait és kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatót, valamint egy válaszborítékot.

(3) A hadköteles a (2) bekezdés szerinti formanyomtatványt köteles a valóságnak megfelelően kitöltve, a kézhezvételtől számított 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságnak visszaküldeni. A formanyomtatványhoz a hadkiegészítő parancsnokság által kért okiratokat vagy azok hiteles másolatát csatolni kell.

(4) Ha a hadköteles a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésében akadályozva van, vagy arra képtelen, helyette az e rendelet 27. § (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozója, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja (a továbbiakban együtt: képviselő) is adhat — az akadályoztatás okának megjelölésével — tájékoztatást.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak elmulasztása jogellenes mulasztásnak minősül, ezért emiatt a hadköteles a honvédelmi kötelezettségek elmulasztására vonatkozó szabályok szerint felelősséggel tartozik.

R. 40. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a Hvt. 73. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételtől kezdődően az adatok keletkezésének, illetőleg a hozzá történő beérkezésének, továbbá az adatok tárolásának időbeli korlátozására vonatkozó szabályok figyelembevételével a hadkötelezettség teljes időtartama alatt kezeli.

(2) A hadkötelezettség felső korhatárának betöltését követően, évente december 31-i határidővel, a nyilvántartott adatokat — a Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének A), S) és T) pontjában foglaltak kivételével — a nyilvántartásból törölni kell.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének A) és S) pontjában felsorolt adatokat a felső korhatár elérését követően a Hvt. 73. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ideig archív adatként őrzi. A katonai nyilvántartásból a Hvt. 73. §-ának (2) bekezdésében meghatározott idő után az archív adatokat is törli, és azokat a továbbiakban az irattározásra vonatkozó szabályok szerint a Magyar Honvédség Központi Irattára őrzi.

(4) A baleset, betegség vagy haláleset miatt szociális érdekvédelemre jogosultak esetén a hadkiegészítő parancsnokság a Hvt. 73. §-ának (1) bekezdésének A) és T) pontjában meghatározott adatokat e célból elkülönített nyilvántartásban őrzi.

R. 41. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő hadköteles adatait a Hvt.73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatátadást követően az állományilletékes katonai szervezet kezeli, és egészíti ki a szolgálat során keletkezett adatokkal.

(2) A leszereléskor az állományilletékes katonai szervezet visszaküldi a hadköteles adatait a hadkiegészítő parancsnokságnak.

R. 42. § A polgári szolgálatot teljesítő hadkötelesnek a Hvt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatait az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kezeli, és egészíti ki a szolgálat során keletkezett adatokkal. A polgári szolgálat letöltését követően az adatokat visszaküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak.

R. 43. § A Hvt. 73. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra csak a hadkiegészítő parancsnokság jogosult.

R. 44. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság igazolás formájában a hadköteles kérelmére az alábbi adatokról ad tájékoztatást:

(2) Törvényben előírt esetben és szervnek a jogosultság ellenőrzését követően a hadkiegészítő parancsnokság az (1) bekezdés szerinti adatokon túl a katonai szolgálat teljesítésének helyéről is szolgáltathat adatot.

R. 45. § (1) Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal minden 17. életévét betöltő, a Magyar Köztársaság területén élő, magyar állampolgárságú férfi — a Hvt. 74. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatait — évente november 15-ig, valamint a hadkötelesek adatváltozásait — a karbantartás gyakoriságának megfelelően — a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szervének megküldi.

(2) Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalnál elkülönítetten kezelt honvédelmi nyilvántartást a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter együttesen felügyeli.

R. 46. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartásba vételre kerülő hadkötelesekről — a Hvt. 74. §-ának (3) bekezdésében foglaltak végrehajtására — évente december 15-ig névjegyzéket küld az illetékes tüdőgondozó intézet részére. A tüdőgondozó intézet a névjegyzék alapján vizsgálatra rendeli azokat a hadköteleseket, akiknek nincs intézeti vizsgálati eredménye, illetve akiknek a vizsgálati eredménye egy évnél régebbi. A tüdőgondozó intézet a nyilvántartásban lévő, 1 évnél nem régebbi, illetőleg az előzőek szerint megállapított vizsgálati eredményt a névjegyzéken rögzíti, és azt február 28-ig a hadkiegészítő parancsnokságnak visszaküldi.

(2) A tüdőgondozó intézet az első tájékoztatást követően a hadköteles 30. életéve betöltéséig bekövetkezett betegség megállapításáról 8 napon belül tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot.

R. 47. § (1) A hadköteles cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezéséről a bíróság az igazságügyminiszter által meghatározott, az ideiglenes gondnokság alá helyezéséről a jegyző a belügyminiszter által meghatározott módon, az erről hozott döntés jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot.

(2) Az előzetes letartóztatásba helyezett hadkötelesről a rendőrség illetékes szerve az ezzel kapcsolatos intézkedés megtételét követően azonnal tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot. Emellett a hadköteles korba lépőkről a megküldött névjegyzéken — illetve egyedi kérés alapján — kiegészítő adatokat szolgáltat a hadkötelesek nyilvántartásba vételéhez.

(3) A hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, valamint a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésről a hadköteles korba lépőkről évente november 15-ig, a felsorolt körülményekben bekövetkezett változásokról a 18—50 év közötti hadkötelesekre nézve évente 4 alkalommal, mégpedig január, április, július és október hó 1. napjáig a Belügyminisztérium illetékes szerve a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szerve útján szolgáltat adatot.

(4) A hadköteles szabadságvesztés büntetése megkezdésének időpontjáról és a szabadulása várható időpontjáról, továbbá a szabadulás időpontjáról a büntetés-végrehajtási szerv a befogadást, illetőleg kibocsátást követő 8 napon belül az Igazságügyi Minisztérium által e célra rendszeresített formanyomtatványon szolgáltat adatot a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(5) A honvédelmi szakelőképzést folytató szerv a képzés megkezdéséről, félbeszakításáról és eredményes befejezéséről 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságot névjegyzéken tájékoztatja.

(6) A polgári szolgálat teljesítésére engedélyben részesült hadköteles esetében a szolgálat megkezdésének és befejezésének időpontjáról, valamint a szolgálat elhalasztásának vagy félbeszakításának okáról és időtartamáról a kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központ értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot.

(7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot azokról a hadkötelesekről, akiknek a munkaképesség csökkenése legalább a 36%-ot eléri.

R. 48. § A katonai nyilvántartás részére szolgáltatott adatok eltérése esetén az adatpontosításban az illetékes adatszolgáltató szerv köteles közreműködni.

R. 49. § A Hvt. 76. §-ának (3) bekezdése alapján a hadköteles különleges adatait tartalmazó iratokat — kérésére — a betekintésre jogosult által lezárt borítékban kell tárolni. A betekintésre jogosultak körét a honvédség vezérkari főnöke — határőr esetében a határőrség országos parancsnoka — állapítja meg.

R. 50. § A Hvt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján nem terheli a bejelentési kötelezettség azt a hadkötelest sem, aki a katonai vagy polgári szolgálati kötelezettség teljesítése alóli felmentéséről a hadkiegészítő parancsnokságtól értesítést kapott.

R. 51. § Ha a hadköteles a bejelentési kötelezettségét képviselője útján teljesítette és a hadkiegészítő parancsnokság nem ismerte el a képviselet jogosságát, kérésének elutasításáról és ennek okáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

R. 52. § (1) A megjelenési kötelezettség teljesítésére vonatkozó 3. számú melléklet szerinti felhívást általában az a szerv bocsátja ki, amelynél a hadkötelesnek meg kell jelennie; a felhívás azonban más szervnél való megjelenést is előírhat.

(2) A hadköteles részére kibocsátott felhívásban meg kell jelölni a megjelenés célját, helyét, időpontját és várható időtartamát, valamint azokat az iratokat, amelyeket a megjelenés alkalmával a személyi igazolványon kívül át kell adni vagy be kell mutatni.

(3) A megjelenési kötelezettség teljesítéséről és időtartamáról a hadköteles kérésére az igazolást az a szerv adja ki, amelynél a hadköteles a megjelenési kötelezettségét teljesítette.

(4) A megjelenésre kötelezett indokolt akadályoztatását (betegség, külföldön tartózkodás stb.) a képviselő köteles a hadkiegészítő parancsnokságnak bejelenteni és igazolni.

R. 53. § (1) A katonai nyilvántartásba vett hadkötelesek meghatározott köre a bevonulása előtt, önkéntes jelentkezés alapján, a hadkiegészítő parancsnokság hozzájárulásával honvédelmi szakelőképzésben vesz részt.

(2) A honvédelmi szakelőképzés keretében a fiatalok olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, amelyek a katonai szolgálat egyes beosztásai ellátásához szükségesek. A szakelőképzéssel kapcsolatos követelményeket a honvédség vezérkari főnöke határozza meg.

(3) A honvédelmi szakelőképzést folytató szervvel a képzés végrehajtására a honvédség illetékes szerve szerződést köt. A szakelőképzés alapköltségeit a fegyveres erők viselik. A fegyveres erőket terhelő költségeket a honvédség, illetőleg a határőrség létszámarányosan, a saját költségvetéséből fedezi.

R. 54. § A sorozás alóli mentességről a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának javaslatára a kórház, a szakrendelő intézet, a gondozó intézet vagy az Országos Orvosszakértői Intézet által kiállított igazolás alapján a hadkiegészítő parancsnok határoz, és a határozat egy példányát megküldi a hadkötelesnek vagy törvényes képviselőjének. A mentesítés alapjául szolgáló iratokat és a határozat egy példányát a hadkiegészítő parancsnokságon a hadköteles 50. életévének betöltéséig meg kell őrizni.

R. 55. § (1) Sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest,

(2) Ismételten sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest,

(3) A sorozásról igazoltan távol maradt hadkötelest a legközelebbi sorozásra kell rendelni.

(4) A hadköteles a sorozásra köteles magával vinni azokat az okiratokat (igazolásokat), amelyeket a felhívás megjelöl.

R. 56. § Az elsőfokú sorozást március, illetve szeptember 15. napját követő első munkanapon kell megkezdeni, és április, illetve október 15. napjáig kell befejezni. A másodfokú sorozást április, illetve október hónap utolsó munkanapjáig kell befejezni.

R. 57. § (1) A hadkiegészítő parancsnok a sorozással kapcsolatos feladatokról tájékoztatja

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyek teljesítésében az érintett szervnek kell közreműködnie, illetve azokat a tényeket, amelyekről tudomással kell bírnia.

R. 58. § (1) A sorozóhelyiségeket úgy kell előkészíteni és berendezni, hogy azok lehetővé tegyék

(2) A sorozóhelyiségek világosak és megfelelő hőmérsékletűek legyenek. Biztosítsák a hadkötelesek kulturált elhelyezését és ellátását.

R. 59. § (1) A sorozó orvost és pszichológust a sorozásra történő felkészítésre és a sorozásra a munkáltatója, magángyakorlatot folytató orvost, illetve pszichológust a hadkiegészítő parancsnokság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tiszti főorvos rendeli ki.

(2) A sorozásra való felkészítésben és a sorozásban részt vevő orvosok és pszichológusok a feladatukat megbízás alapján végzik. A díjazásukat a honvédelmi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

R. 60. § (1) A sorozóbizottság megalakítására jogosult elöljáró név szerint jelöli ki a bizottság elnökét, tagjait és a kisegítő személyeket. Az erről szóló parancsot 14 évig meg kell őrizni.

(2) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában kisegítő személyként vesz részt — a sorozáson részt vevők létszámának arányában — az írnok, az egészségügyi és pszichológiai asszisztens, akiket a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére a köztársasági megbízott által kijelölt polgármester biztosít.

R. 61. § (1) A sorozóbizottság a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdésében felsorolt személyek által a sorozásig a nyilvánvaló alkalmatlanságra vonatkozóan benyújtott igazolás alapján határozatban dönt a minősítésről.

(2) Ha a katonai szolgálatra való alkalmasság minősítésében a sorozó orvosok (pszichológus) között nincs egyetértés, vagy a minősítés a sorozáson egyértelműen nem állapítható meg, a hadkötelest — az (1) bekezdésben említettek kivételével — megfelelő szakorvosi vizsgálatra kell küldeni és vissza kell rendelni. A hadköteles egészségi alkalmassági minősítését a szakorvosi (pszichológiai) vizsgálatok eredményei és a sorozó szakfőorvosnak az egészségi alkalmassági követelményekben foglaltak alapján kialakított állásfoglalása figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A sorozóbizottság indokolt esetben javaslatot tesz a hadköteles gyógykezelésére.

(4) A sorozóbizottság a közegészségügyi vagy járványügyi szabályok szerinti gyógykezelési kötelezettség alá tartozó hadkötelest felhívja a gyógykezeltetésre, és erről az illetékes egészségügyi intézetet értesíti.

R. 62. § (1) A szakorvosi vagy a pszichológiai vizsgálatot a területileg illetékes olyan állami vagy önkormányzati egészségügyi intézmény szakrendelőjében kell elvégezni, amely a szükséges feltételekkel rendelkezik, és amelyet a polgármester (a közgyűlés elnöke) e célra kijelölt. A szakorvosi vizsgálatra rendelésről szóló beutalót a sorozáskor a sorozó szakorvos és a bizottság elnöke írja alá.

(2) Az egészségügyi intézmény a szakorvosi vizsgálat eredményét az arról szóló beutaló megfelelő rovataiba vezeti be. A vizsgálati eredménynek a sorozóbizottsághoz és a hadkiegészítő parancsnoksághoz történő továbbítását a hadköteles nem tagadhatja meg.

(3) A végrehajtott szakorvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés a hadköteles számára ingyenes. Az ezzel kapcsolatos költségeket a Honvédelmi Minisztérium fedezi.

R. 63. § A ,,katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan'' fokozat a gyógyulás várható időpontjáig, illetőleg — ha ez nem állapítható meg — egyévi időtartamra adható. Ez legfeljebb három esetben megismételhető. Ezt követően a hadköteles katonai alkalmasságát véglegesen kell elbírálni.

R. 64. § Azt a hadkötelest, aki

R. 65. § (1) A másodfokú sorozó bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki az elsőfokú sorozóbizottság munkájában vett részt.

(2) A másodfokú sorozóbizottság munkájában részt vevő kisegítő személyeket (írnok, egészségügyi és pszichológiai asszisztens) a másodfokú sorozóbizottság elnökének megkeresésére a köztársasági megbízott által kijelölt polgármester biztosítja.

R. 66. § (1) A hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság katonai igazolvánnyal, a tartalékos hadkötelesek egy részét a 4. számú melléklet szerinti bevonulási paranccsal és személyi felszerelési tárggyal látja el.

(2) A katonai igazolvány közokirat, amely a katonai szolgálat teljesítése alatt a hadköteles adatainak igazolására szolgál.

(3) A bevonulási parancs előre kiállított közokirat, amely az általános nyílt mozgósítás elrendelésekor a bevonulásra szolgál. Azt a hadkötelesnek meg kell őriznie mindaddig, amíg a hadkiegészítő parancsnokság vissza nem vonja.

(4) A személyi felszerelési tárgyakat a hadkötelesnek meg kell őriznie, azokat az arra illetékes katonai szerv felhívására be kell mutatnia. A személyi felszerelési tárgy a katonai szolgálattól eltérő más célra nem használható fel.

(5) A bevonulási parancs és a katonai igazolvány külföldre nem vihető. A bevonulási parancs, a katonai igazolvány, az átvett hadiruházat és a felszerelési tárgy megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését a hadkiegészítő parancsnoksághoz 8 napon belül be kell jelenteni.

(6) Aki bevonulási parancsot, katonai igazolványt vagy más katonai okiratot talált, köteles azt haladéktalanul leadni a hadkiegészítő parancsnokságnak vagy a legközelebbi rendőri szervnek.

R. 67. § (1) A személyi felszerelési tárggyal ellátott tartalékos hadkötelesnek egyenruhában, személyi felszerelési tárgyaival kell bevonulnia.

(2) Ha a hadköteles a behívás helyén a meghatározott időpontban valamely oknál fogva nem tud megjelenni, a távolmaradás okának megszűnését követően köteles jelentkezni. Ha a távolmaradás oka a bevonulásra meghatározott időpontot követő 72 órán belül szűnik meg, a behívóparancsban meghatározott katonai szervezetnél, azt követően pedig a hadkiegészítő parancsnokságon kell megjelennie. A hadkiegészítő parancsnokságon megjelent hadköteles katonai szervezetnek történő átadásáról a hadkiegészítő parancsnok a katonai szervezet parancsnokának javaslata alapján dönt.

(3) A hadköteles a Hvt. 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározott járóképtelensége miatti bevonulási akadályról a bejelentést a jegyző útján is teljesítheti.

R. 68. § (1) A külföldön tartózkodó hadköteles a tájékoztatási, bejelentési kötelezettségét 17 éves kortól — a külföldi tartózkodás helyének és a tartózkodása előrelátható időtartamának megjelölésével — felhívás nélkül, írásban köteles teljesíteni. A tájékoztatást, illetve a bejelentést a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve útján a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell megküldeni.

(2) A Hvt. 88. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hadköteles a hadkiegészítő, illetve az állományilletékes parancsnok útján kérheti a külföldre utazásának az engedélyezését.

R. 69. § (1) Ha a sorozás katonai szervezetnél, a bevonulás pedig közvetlenül a katonai szervezethez történik, a Hvt. 90. §-ában meghatározottakat — a helyiség kivételével — a polgármester a hadkiegészítő parancsnok igénye alapján biztosítja.

(2) A sorozás és bevonulás rendjének fenntartására a rendőri szervek a hadkiegészítő parancsnok megkeresésére a szükséges rendőri erőt biztosítják.

R. 70. § Az elővezetés elrendeléséről szóló határozatot a hadkiegészítő parancsnok az elővezetésre illetékes rendőri szervnek küldi meg. Sürgős esetben a hadkiegészítő parancsnok az elővezetést szóban is kérheti; ilyenkor az elővezetést elrendelő határozatot az elővezetés napjának végéig a rendőri szervnek megküldi.

R. 71. § A honvédség parancsnoka jelöli ki azokat a katonai szervezeteket és beosztásokat, amelyekben fegyver nélküli katonai szolgálat teljesíthető.

R. 72. § (1) A Hvt. 96. §-ának (3) bekezdésében meghatározott katonai vagy rendőrségi tanintézeti tanulmányait abbahagyó hallgatónak a hallgatói szolgálati viszonyát meg kell szüntetni és őt — az alábbi (2) bekezdés esetét kivéve — sorállományba kell helyezni. A hallgatói jogviszony időtartamának beszámításával még hátralévő sorkatonai szolgálati időt — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a honvédség vezérkari főnöke, határőr esetében a határőrség országos parancsnoka által kijelölt katonai (határőr) szervezetnél kell megszakítás nélkül letölteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett hallgató a hallgatói jogviszonyban eltöltött idővel a sorkatonai szolgálatát letöltötte, vagy a honvédség vezérkari főnöke által, a sorkatonai szolgálat hátralévő időtartamát a Hvt. 96. §-ának (4) bekezdése alapján elengedte, őt tartalékos állományba kell helyezni.

(3) Ha a hallgatónál a sorkatonai szolgálat félbeszakításának a Hvt. 112. §-a (1) bekezdésében meghatározott oka áll fenn, a sorállományba helyezésével egyidejűleg a hallgató sorkatonai szolgálatát félbe kell szakítani.

(4) Az (1)—(3) bekezdést kell alkalmazni a tanulmányukat önhibájukon kívül abbahagyók esetében is.

R. 73. § (1) A tartalékos parancsnoki képzésre a jelentkezést legkésőbb a sorozásra szóló felhívás kézhezvételéig a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell — személyes megjelenéssel és a szükséges adatok közlésével — benyújtani.

(2) A tartalékos parancsnoki képzésre jelentkezettek közül beiskolázható az a felsőoktatási intézményt végzett (végző) hadköteles aki:

(3) Tartalékos tiszt képzésre — a (2) bekezdésre is figyelemmel — az a hadköteles iskolázható be, akinek a végzettsége (képzettsége) megfelel valamely tartalékos tiszti beosztáshoz előírtaknak. Akinek a végzettsége (képzettsége) e követelményeknek nem felel meg, tartalékos tiszthelyettes képzésre iskolázható be.

(4) A jelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról a hadkiegészítő parancsnok a jelentkezőt értesíti.

R. 74. § (1) A tartalékos parancsnoki képzésre felvett hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság a képzésre kijelölt katonai szervezethez hívja be.

(2) Ha a tartalékos parancsnoki képzésre felvett hadköteles a tiszti (tiszthelyettesi) rendfokozatba történő előléptetés előtt a képzési követelményeket nem teljesítette, katonai szolgálatát addigi szolgálati idejének beszámításával 12 hónap időtartamban a honvédség vezérkari főnöke által meghatározott sorkatonai beosztásban folytatja.

R. 75. § (1) A Hvt. 98. §-a szerinti bevonulás iránti kérelmet a sorozásra felhívás kézhezvételéig lehet a hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtani. A kérelmező a kért bevonulási időpontban a hadkiegészítő parancsnokság által megjelölt katonai szervezetek közül választhatja meg a szolgálatteljesítése helyét. A kérelem teljesítéséről a hadkiegészítő parancsnok a hadkötelest értesíti.

(2) A behívás kért időpontja és a szolgálatteljesítésre kijelölt helyőrség (hely) a kérelem elfogadását követően nem változtatható meg.

R. 76. § A Hvt. 99. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között a sorkatona kérheti a fogság időtartamának a sorkatonai szolgálat idejébe történő beszámítását. Az állományilletékes parancsnok a kérelmet az alegységparancsnok javaslatának figyelembevételével bírálja el. E döntés ellen benyújtott panaszt érdemben el kell bírálni. Elutasítása esetén további jogorvoslatnak helye nincs.

R. 77. § (1) A behívás általában közvetlenül — az 5. számú melléklet szerinti behívóparanccsal — a katonai szervezethez történik.

(2) A Hvt. 103. §-ának e) és f) pontja alá nem tartozó büntetett előéletű hadkötelest a honvédség vezérkari főnöke által meghatározott katonai szervezethez kell behívni.

R. 78. § (1) A bevonulási helyről a hadkiegészítő parancsnokság képviselőjének intézkedésére el kell bocsátani azt a hadkötelest:

(2) A bevonulási helyről elbocsátott hadkötelesnek 8 napon belül kell a hadkiegészítő parancsnokságon megjelennie.

R. 79. § (1) Ha a hadköteles a Hvt. 100. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti korhatárt túllépte, de a 40. évét még nem töltötte be, és a sorkatonai szolgálatra való behívására azért nem került sor, mert a törvényben meghatározott valamely kötelezettségét elmulasztotta, a hadkiegészítő parancsnokság őt — a felelősségre vonástól függetlenül — sorkatonai szolgálatra hívja be.

(2) A szolgálathalasztás, illetve félbeszakítás indokának megszűnését be nem jelentő hadkötelest az erről való tudomásszerzéstől számítva a Hvt. 102. §-ának (3) bekezdés rendelkezésének alkalmazásával kell behívni, illetve visszahívni a sorkatonai szolgálatra.

R. 80. § A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, külföldi hadseregben teljesített sorkatonai szolgálat időtartamát, az ott megszerzett katonai szakképzettséget és elért rendfokozatot a hadkötelesnek kell igazolnia.

R. 81. § (1) A Hvt 103. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti hivatás gyakorlását, illetve megszűnését az állam által elismert egyházak és felekezetek lelkészei esetében az egyházi elöljáró által kiállított okirattal, az i) pont szerinti művész esetében a végzettséget az erről szóló hivatalos irat bemutatásával, a hivatás gyakorlását pedig a foglalkoztató szerv igazolásával a hadköteles igazolja.

(2) A hadköteles 3 vagy több gyermekének saját háztartásban történő eltartását a jegyző igazolja.

R. 82. § Ha a hadkötelest országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, országgyűlési képviselőnek megválasztották, valamint, ha e minőségében változás következett be, köteles 8 napon belül — az erre hatáskörrel rendelkező szerv által kiállított igazolás csatolásával — ezt a honvédség vezérkari főnökének bejelenteni. A helyi önkormányzatok hadköteles képviselőjelöltjeiről és megválasztott képviselőiről, valamint a képviselők személyében bekövetkezett változásokról ugyancsak 8 napon belül a jegyző értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot. A bejelentésen, értesítésen fel kell tüntetni a képviselőjelölt vagy a képviselő személyazonosító és lakcímadatait.

R. 83. § A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerinti méltánylást érdemlő személyi okból ideiglenes mentesítés iránti kérelmet a behívóparancs kézhezvételéig lehet a hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtani. A hadkiegészítő parancsnok a kérelmet javaslatával a honvédség vezérkari főnöke útján 8 napon belül terjeszti fel a honvédelmi miniszterhez.

R. 84. § (1) A hadköteles betegségéről kiállított orvosi igazolás a szolgálathalasztás alapjául akkor fogadható el, ha azt szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa adta ki, és 3 hónapnál nem régebbi.

(2) A 3 hónapnál régebbi orvosi igazolás akkor fogadható el, ha a fennálló betegség jellegénél fogva nem változott, vagy olyan korábbi gyógykezelést vagy műtét elvégzését bizonyítja, amelynek következménye a vizsgálat időpontjában is megítélhető.

(3) Ha a benyújtott orvosi igazolás alapján az egészségi állapot egyértelműen nem ítélhető meg, a hadkiegészítő parancsnokság — sorozás esetén a sorozóbizottság — a hadkötelest szakorvosi vizsgálatra küldi, és annak eredménye alapján dönt a katonai alkalmassági fokról, illetőleg a szolgálathalasztás engedélyezéséről.

(4) Az egészségi szolgálathalasztás időtartamára a hadkötelest ,,katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan''-nak kell minősíteni.

R. 85. § (1) A bevonulási helyről a hadkiegészítő parancsnokság képviselője által elbocsátott hadköteles egészségi állapotát a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa a benyújtott igazolások alapján ítéli meg, és javaslatot tesz a hadköteles későbbi behívásának lehetséges időpontjára, vagy katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítására.

(2) A behívása idején járóképtelen vagy mozgásában korlátozott hadköteles egészségi állapotát igazoló okiratokat a hadkiegészítő parancsnokságra a hadköteles képviselője is benyújthatja.

(3) Azt a hadkötelest, akinek a sorkatonai szolgálatát múló egészségi fogyatékossága miatt félbeszakították, de sorkatonai szolgálatának folytatására visszahívható, egészségi szolgálathalasztásban kell részesíteni.

(4) Az a hadköteles, aki a felajánlott gyógykezelést elfogadta, annak időtartamára, szolgálathalasztásban részesíthető, ez az időtartam az egy évet is meghaladhatja.

R. 86. § (1) A családfenntartói igazolás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. A családfenntartói kötelezettség fennállásáról a jegyző a környezettanulmány és az orvosi igazolás alapján határoz.

(2) Ha a hadköteles vagy hozzátartozója a környezettanulmány lefolytatásához nem járul hozzá, a családfenntartói igazolás kiadását meg kell tagadni.

(3) Indokolt esetben a hadkiegészítő parancsnok megkeresi a jegyzőt a családfenntartói igazolásról szóló határozat felülvizsgálata, illetve új határozat meghozatalához szükséges környezettanulmány elkészíttetése céljából. A környezettanulmány elkészítésébe a hadkiegészítő parancsnokság képviselője is bevonható. Az érdemi intézkedés elutasítása vagy megtagadása ellen a hadkiegészítő parancsnok törvényességi felügyeleti vizsgálatot kezdeményezve a köztársasági megbízotthoz fordulhat.

(4) A sorkatonai szolgálatra történő behívás lehetőségének utolsó évében lévő, családfenntartói szolgálathalasztásban részesült hadköteles esetében a családfenntartói ok alaposságát a hadkiegészítő parancsnokság megvizsgálja. Ha azt nem látja fennállónak, a családfenntartói igazolásnak a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatot kezdeményezi.

R. 87. § (1) Felsőfokú tanulmányok miatt szolgálathalasztást állami vagy az állam által elismert felsőoktatási intézménybe felvett, vagy ott tanulmányokat folytató hadkötelesnek kell engedélyezni.

(2) A szakközépiskolában vagy szakmunkásképző iskolában szerzett képesítésen felül további szaktudás megszerzésére irányuló képzésre akkor adható tanulmányi szolgálathalasztás, ha a hadköteles a meglévő szakképzettsége alapján elhelyezkedni nem tud.

(3) A hadköteles a tanulmányi szolgálathalasztás kérelmezése céljából a tanulmányok folytatásáról kiállított igazolást vagy a diákigazolványát legkésőbb a tanulmányok megkezdése évének október 15. napjáig nyújthatja, illetőleg mutathatja be a hadkiegészítő parancsnokságnak. A tanulói viszony igazolását évente meg kell ismételni. Az oktatási intézmény a tanulmányok folytatásáról szóló igazolást a hadköteles kérésére köteles kiadni, illetőleg a tanulói viszony fennállását közvetlenül is igazolhatja.

(4) Külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányok továbbfolytatásához akkor kell szolgálathalasztást engedélyezni, ha a hadköteles a kérelemhez csatolja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilatkozatát arról, hogy a külföldön befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél elismerhető.

(5) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a nyilatkozatot a hadköteles kérésére a (2) bekezdés szerint adja ki.

R. 88. § A közérdekű szolgálathalasztásra irányuló javaslatnak tartalmaznia kell a hadköteles személyazonosító és lakcímadatait, foglalkozását, beosztását, munkahelyét, valamint a szolgálathalasztás kért időtartamát, indokát, továbbá a hadköteles nyilatkozatát arról, hogy a szolgálathalasztást ő is kéri.

R. 89. § A jogos személyi érdekből benyújtott szolgálathalasztás iránti kérelemben felhozott körülmények igazolására a hadkiegészítő parancsnokság kérésére a jegyző környezettanulmányt küld a hadkiegészítő parancsnokságnak.

R. 90. § A hadkiegészítő parancsnok a szolgálathalasztással kapcsolatos határozat elleni fellebbezés esetén az ügy iratait 8 napon belül a honvédség vezérkari főnökéhez terjeszti fel.

R. 91. § (1) A sorkatonák múló egészségi fogyatékosságát a katonai kórház felülvizsgáló bizottsága (a továbbiakban: FÜV. bizottság) állapítja meg. A határőrséghez behívott sorkatonák felülvizsgálata esetében a FÜV. bizottság ülésén véleménynyilvánítási joggal a határőrség képviselője is részt vesz. Ha azonban a képviselő nem orvos, az orvosi vizsgálatnál nem lehet jelen.

(2) Ha a családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálat félbeszakítására irányuló kérelemhez csatolt igazolásokból a családfenntartói kötelezettség fennállása egyértelműen nem állapítható meg, az állományilletékes parancsnok környezettanulmány beszerzése iránt a hadkiegészítő parancsnokságot megkeresi. A hadkiegészítő parancsnokság eljárásának eredményéről és javaslatáról az állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatja.

R. 92. § (1) A sorkatonai szolgálatát — a Hvt. szabályai alapján rá vonatkozó mértékben — letöltött hadkötelest a honvédség vezérkari főnökének, illetve a határőrség országos parancsnokának a sorállomány váltására kiadott intézkedésére az állományilletékes parancsnok parancsban szereli le. A leszerelt hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság helyezi tartalékos állományba.

(2) A sorkatona szolgálati viszonya az állományba vétellel kezdődik, és az állományilletékes parancsnok parancsában meghatározott napon, a katonai szervezet épületének elhagyásakor szűnik meg.

(3) A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni a Hvt. 114. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túl a tartalékos szolgálatra visszatartott sorkatonát is. Az egészségi okból alkalmatlanná vált sorkatona leszerelésére — határőr esetében is — a katonai kórház FÜV. bizottságának javaslatára a honvédség egészségügyi alkalmasságvizsgáló intézete másodfokú FÜV. bizottságának döntése alapján kerül sor.

R. 93. § A fegyver nélküli katonai vagy a polgári szolgálat engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell — a jegyzőnél és a hadkiegészítő parancsnokságon beszerezhető 6. számú melléklet szerinti — nyomtatványt.

R. 94. § (1) A fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelem beadásáról a jegyző a hadkiegészítő parancsnokságot 8 napon belül tájékoztatja.

(2) A jegyző a Belügyminisztérium bűntetteseket nyilvántartó szervétől beszerzi a kérelmezőre vonatkozó, a Hvt. 116. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, kizáró okokkal kapcsolatos információkat.

R. 95. § (1) A jegyző e rendelet 93. §-a szerinti kérelem alapján hozott határozatot a hadkiegészítő parancsnokságnak megküldi. Az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ szervének a határozatot akkor küldi meg, ha a hadkötelesnek a polgári szolgálat teljesítését jogerősen engedélyezték.

(2) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ a polgári szolgálat megkezdéséről, bejezéséről, félbeszakításáról, illetve továbbfolytatásáról a hadkiegészítő parancsnokságot értesíti.

(3) Azt a hadkötelest, akinek a sorkatonai szolgálatát fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálat iránti kérelmének elbírálása céljából félbeszakították, ezt követően az érdemi elbírálás eredményeként a kérelmét elutasították, ahhoz a katonai szervezethez kell újra behívni, ahol a kérelmet benyújtotta.

R. 96. § (1) Póttartalékos állományba kell helyezni — a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel — azt a polgári szolgálat teljesítésére engedélyben nem részesült hadkötelest, aki

(2) A Hvt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján a lelkészt hivatása gyakorlásának megkezdésétől, életkorától függetlenül póttartalékos állományba kell helyezni a hivatása gyakorlásának időtartamára, illetőleg — annak megszűnése után — póttartalékos katonai szolgálatának letöltéséig.

R. 97. § (1) A Hvt. 123. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott tartalékos katonai szolgálatra kiválasztott hadkötelest a katonai szolgálatra való felkészülése, személyi, családi és munkahelyi körülményeinek rendezése érdekében a hadkiegészítő parancsnokság a behívás előtt 6 hónappal értesíti a bevonulás tervezett időpontjáról és a tartalékos katonai szolgálat várható időtartamáról.

(2) A tartalékos katonai szolgálatra történő behívásáról értesített tartalékos hadköteles külön engedély nélkül csak akkor utazhat külföldre, ha onnan 3 héttel a várható behívás előtt visszatér.

R. 98. § (1) A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a honvédség vezérkari főnöke által a szolgálatra a Hvt. 124. §-ának (1) és (2) bekezdése keretében megállapított időtartam leteltével le kell szerelni.

(2) A tartalékos katonai szolgálat alatt balesetet szenvedett vagy megbetegedett katona — feltéve ha alkalmatlanná nem vált — a felgyógyulásáig nem szerelhető le. Ha kórházban fekszik, vagy járóképtelen — a további gyógykezelésben való részesítése és annak elhúzódása ellenére is — le kell szerelni, ha annak a tartalékos katonai szolgálatnak az időtartama, amelyre behívták, letelt.

R. 99. § (1) A tartalékos tiszthelyettes képzésre önként jelentkező középfokú végzettségű hadköteles sorkatonai szolgálatának időtartama 12 hónap.

(2) A sorkatonai szolgálat alatt tartalékos parancsnoki képzésben részt vevő hadkötelest a külön jogszabályban előírt vizsgák eredményes letételét követően, a tartalékállományba helyezés előtt tiszti, illetve tiszthelyettesi rendfokozatba kell előléptetni.

R. 100. § (1) A Hvt. 126. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott mentesítési kérelem megalapozottságát a hadkiegészítő parancsnokság indokolt esetben a helyszínen is megvizsgálja. Ehhez a jegyző közreműködését kérheti.

(2) A Munkaügyi Központ igazolása alapján mentesíthető a tanfolyam időszakára a tartalékos katonai szolgálat alól a munkanélküliként átképző- vagy egyéb tanfolyamon részt vevő hadköteles.

(3) Családfenntartói okból a tartalékos katonai szolgálat alóli mentesítésre a Hvt. 106. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Annak a hadkötelesnek, aki már egy ízben a Hvt. 127. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján mentesítést kapott, újabb mentesítés csak kivételes esetben engedélyezhető.

(5) A tartalékos katonai szolgálatát teljesítő hadköteles leszerelésére a szolgálat letöltése előtt akkor kerülhet sor, ha a mentesítés oka a bevonulást követően keletkezett. Az ideiglenes mentesítés iránti kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki azt elbírálásra a honvédség vezérkari főnökéhez terjeszti fel.

R. 101. § (1) A Hvt. 127. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalékos katonai szolgálatra való behívás alóli ideiglenes mentesítés iránti kérelem a behívás idejéről kapott értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül adható be. Ha a kérelem alapjául szolgáló ok később keletkezett, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A mentesítési kérelem a behívóparancs kézhezvételét követően csak akkor nyújtható be, ha a mentesítés oka a parancs kézhezvétele után keletkezett.

(3) A mentesítés iránti kérelem elleni fellebbezést — az ügy irataival — a honvédség vezérkari főnökéhez az első fokon eljárt hadkiegészítő parancsnok terjeszti fel.

(4) A Hvt. 126. §-ának (2) bekezdése alapján a köztársasági megbízott a helyi védelmi igazgatási szervekhez tartozó tartalékosra vonatkozóan terjeszthet elő mentesítési kérelmet.

R. 102. § A Hvt. 127. §-ában meghatározott ideiglenes mentesítés a mozgósítás elrendelésekor megszűnik.

R. 103. § (1) A Hvt. 130. §-ának (1) bekezdése esetén a tartalékos hadköteles a 7. számú melléklet szerinti ,,M'' behívóparancs alapján vonul be katonai szolgálatra.

(2) A honvédelem központi irányításában részt vevő szerveknél, a fegyveres erőknél, valamint a Hvt. 65. § (1) bekezdésében és a 66. § (1) bekezdésében felsorolt szerveknél meghagyásba helyezett tartalékos hadkötelesek rendkívüli állapot idején a fegyveres erőkhöz tartalékos szolgálatra nem hívhatók be.

(3) A meghagyást beosztáshoz kötötten és névre szólóan kell előkészíteni. A meghagyás a fegyveres erők védelmi képességét nem sértheti.

(4) A meghagyásba bevont szerveket a rendkívüli állapotban való működésük fontossága szerint I—IV. kategóriába kell besorolni. A besorolást a 8. számú melléklet tartalmazza.

R. 104. § (1) Az I. kategóriába tartozó szervek személyi állományába tartozó valamennyi tartalékos hadköteles a beosztásában kerül meghagyásra.

(2) A II. és III. kategóriába besorolt szervek hadköteleseiből csak a rendkívüli állapot feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges köztisztviselők és közalkalmazottak, továbbá a szakképzettségük, tapasztalatuk vagy egyéb ok miatt más személyekkel nem pótolható beosztást betöltők kerülhetnek meghagyásra. A beosztási helyeket tartalmazó jegyzéket és az ahhoz kapcsolódó névjegyzéket a szerv a részére meghatározott, a rendkívüli állapot feladatainak végrehajtására vonatkozó tervhez csatolja.

(3) A IV. kategóriába tartozó szerveknél — ha a feladataikat a foglalkoztatott hadkötelesek nélkül megoldani nem tudják — a szükséges hadkötelesek meghagyásáról a katonai szakképzettségnek, a polgári munkakör mérlegelésének, valamint a polgármester javaslatának figyelembevételével a védelmi bizottság egyedi elbírálás alapján dönt.

(4) A hadkiegészítő parancsnok javaslatára — ha a hadköteles katonai szakképzettsége a megyén belül mással nem pótolható — a honvédelem érdekét kell elsőbbségben részesíteni. Vitás esetben a védelmi bizottság kikéri a vezérkari főnök véleményét.

R. 105. § A munkakörükben meghagyott hadkötelesek a rendkívüli állapot bevezetését követően köztisztviselői, közalkalmazotti viszonyukat vagy munkaviszonyukat felmondással, illetve lemondással nem szüntethetik meg.

R. 106. § (1) Az I. kategória 1—3. pontja szerinti szervek igazgatási szervei, valamint a I. kategóriába tartozó (sorolt) többi szerv teljes hadköteles állománya, a Miniszterelnöki Hivatal és az Állami Számvevőszék, valamint a II. kategóriában tartozó többi szerv a meghagyásra szükséges hadköteleseik névjegyzékét e rendelet hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül megküldik a honvédség vezérkari főnökének. A névjegyzék tartalmazza a meghagyásra tervezett személy nevét, születési évét, anyja nevét, bejelentett lakhelyét és beosztását.

(2) A minisztériumok a III. kategóriába tartozó (sorolt) szerveket e rendelet hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül jelölik ki, és az összesített jegyzéket megküldik a vezérkari főnöknek.

(3) A miniszterek e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül rendeletben határozzák meg a meghagyással kapcsolatos követelményeket.

(4) A vezérkari főnök az (1) bekezdés szerinti jegyzéket megküldi az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, a (2) bekezdés alapján kapott — a III. kategóriába tartozó (sorolt) szerveket tartalmazó — jegyzéket pedig az illetékes védelmi bizottságnak és a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(5) A IV. kategóriába tartozó (sorolt) szervekről a védelmi bizottság a vezérkari főnök által a (4) bekezdés szerint kiadott jegyzék kézhezvételét követő 2 hónapon belül határozatot hoz, amelyet megküld az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.

(6) A meghagyásba bevont szerveket tartalmazó jegyzéket évente egy alkalommal pontosítani kell. Az I—III. kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében a változásokat évente január 31-ig, a IV. kategóriába tartozókét (soroltakét) március 31-ig kell pontosítani.

(7) A meghagyással érintett beosztásokról és az azokat betöltő személyekről a névjegyzéket a III. kategóriába tartozó (sorolt) szervek vezetői, a IV. kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében az érintett polgármesterek első ízben e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül készítik el, és küldik meg az illetékes kiegészítő parancsnokságnak.

(8) A névjegyzékekben bekövetkezett változásokról évente egy alkalommal pontosítást (módosítást) kell készíteni. A Miniszterelnöki Hivatal és az Állami Számvevőszék, valamint a II. és III. kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében minden év február 28-ig, a IV. kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében pedig minden év április 30-ig kell a pontosítást az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak megküldeni.

R. 107. § A hadkiegészítő parancsnokság a megküldött névjegyzék alapján a meghagyással kapcsolatos feladatokat végrehajtja.

R. 108. § (1) A meghagyást valamennyi szervre kiterjedően a honvédelmi miniszter ellenőrzi. A meghagyást irányító többi szerv az általa kijelölt szervek tevékenységét ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a szervezet a meghagyásra kijelölt beosztások nélkül képes-e a rendkívüli állapotra meghatározott feladatai végrehagyására. A rendkívüli állapot feladatainak ellátását veszélyeztető körülmények megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést meg kell tenni.

R. 109. § A honvédelmi munkakötelezettséget rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeletében foglaltak szerint kell teljesíteni.

R. 110. § (1) A tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel határozott vagy határozatlan időre szólhat.

(2) Az arra kötelezett személy tartós honvédelmi munkára a honvédelmi feladat végrehajtására kijelölt, honvédelemben részt vevő szervnél, szerződés alapján hadiipari termelést folytató gazdálkodó szervnél, a tartósan vagy rendszeresen gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezett gazdálkodó szervnél vehető igénybe, amennyiben a megfelelő szakképzett munkaerő létszám másképpen nem biztosítható, és a honvédelem érdeke ezt indokolja. A honvédelmi munkára kötelezettet lehetőleg saját munkáltatójánál és saját munkakörében kell foglalkoztatni.

R. 111. § (1) Időleges honvédelmi munka a fegyveres erők tevékenységét közvetlenül támogató, tömeges többlet létszámot igénylő feladat megoldása végett rendelhető el, elsősorban a védelmi rendszerek kiépítése, katonai célú szállítmányok ki- és berakása, a terület kiürítése, romeltakarítás vagy életmentés céljából.

(2) Az időleges honvédelmi munkára történő igénybevétel időtartama egy alkalommal, egyfolytában a 7 napot nem haladhatja meg.

R. 112. § (1) Tartós honvédelmi munkakötelezettség személyre szóló előírására — a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett kérésére — a munkakötelezettség alapjául szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt munkakötelezettséget elrendelő igénybevételi hatóság a döntéséről az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot a hadkötelezetteket tartalmazó jegyzék megküldésével egyidejűleg értesíti.

(3) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek gazdasági és anyagi szükségleteit szerződéses alapon biztosító gazdálkodó szervezeteknél — a gazdálkodó szervezet vezetőjének kérésére — a személyre szóló honvédelmi munkakötelezettséget az az igénybevételi hatóság rendeli el, amely egyébként az adott gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételére jogosult.

(4) Az időleges honvédelmi munkakötelezettséget az illetékes katonai parancsnok megkeresésére a kötelezett lakóhelye, munkahelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes polgármester köteles elrendelni.

(5) Az időleges honvédelmi munkakötelezettség teljesítésének elrendelése a Hvt. 134. §-ában foglaltak kivételével a Hvt. 133. § (2) bekezdésében meghatározott korlátok között valamennyi állampolgárra, vagy az állampolgárok meghatározott csoportjára, illetve egyes személyekre terjedhet ki.

R. 113. § (1) Aki a tartós honvédelmi munkakötelezettségének saját munkáltatójánál tesz eleget, azt a munkájáért az eredeti munkaviszony szabályai szerinti járandóságok illetik meg.

(2) Aki tartós honvédelmi munkakötelezettségét az illetékes hatóság által kijelölt munkahelyen és munkakörben teljesíti, azt az azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottakkal megegyező munkabér és járandóság illeti meg.

(3) Az időleges honvédelmi munkára kötelezettet a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének arányos része illeti meg.

(4) A tartós honvédelmi munkára kötelezett járandóságainak biztosításáról az őt foglalkoztató munkáltató, az időleges honvédelmi munkára kötelezett esetében pedig az illetékes igénybevételi hatóság gondoskodik.

R. 114. § (1) A sorkatonai szolgálat letöltése után a Hvt. 114. §-ának (3) bekezdése alapján katonai szolgálatra visszatartottak és hozzátartozóik — eltérő rendelkezés hiányában — a tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre és hozzátartozóikra vonatkozó szabályok szerint jogosultak ellátásra.

(2) A katonai tanintézetek hallgatói és hozzátartozóik szociális érdekeinek védelmére — a bevonulási segély és a leszerelési segély kivételével — a személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítőkre és hozzátartozóikra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

R. 115. § A hadkötelest a katonai szolgálatra történő bevonulás előtt megillető szabadságra való jogosultságát a munkáltatónak a behívóparancs bemutatásával köteles igazolni.

R. 116. § (1) A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesetet és betegséget munkabalesetnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a honvédelmi kötelezettség teljesítését közvetlenül megelőzően munkaviszonyban nem állók esetében is alkalmazni kell.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a hadkötelezettség teljesítésével,a polgári védelmi vezető a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesetről vagy betegségről a munkaviszonyban állók esetében a munkáltatót, a munkaviszonyban nem állók esetében pedig a jegyzőt értesíti.

R. 117. § A katonai szolgálatot teljesítő lakásbérleti jogviszonya a szolgálat teljesítésének ideje alatt fennmarad, és azt — a Hvt. 138. §-át is figyelembe véve — csak a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott esetekben lehet megszüntetni.

R. 118. § (1) A katona közös háztartásában élő és munkaviszonyban álló házastársának kérelmére a gyermekét — választása szerint — a lakóhelyéhez vagy munkahelyéhez legközelebb eső állami (önkormányzati) óvodába, illetve a Hvt. 140. §-ának (3) bekezdése szerinti bentlakásos gyermekintézménybe soron kívül kell felvenni.

(2) Ha a katonai szolgálatra bevonult hadköteles gondozásra szoruló gyermekének ellátására a hozzátartozók átmenetileg nem képesek, a gyermek felügyeletét az önkormányzat a hozzátartozó lakásán is biztosíthatja.

R. 119. § (1) A megjelenési (bejelentési) kötelezettségét teljesítő, munkaviszonyban álló hadköteles — állampolgári kötelezettség teljesítése címén — a Munka Törvénykönyve alapján átlagkereset-térítésre jogosult.

(2) A munkaviszonyban nem álló hadkötelesnek a megjelenési (bejelentési) kötelezettsége miatt eltöltött idejére járó térítést a jegyző a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott igazolás alapján fizeti ki.

(3) A (2) bekezdés alapján járó térítés összegének megállapításánál a Hvt. 141. §-a szerinti összeg munkanapokra számított hányadát kell figyelembe venni. Ha az igénybevétel az utazás időtartamával együttesen sem éri el a 8 órát, időarányos térítés jár.

(4) A jegyző az (2)—(3) bekezdés alapján kifizetett térítéseket köteles nyilvántartani.

R. 120. § (1) A Hvt. 142. §-a szerinti utazási kedvezmény a közforgalmú vasutak 2. kocsiosztályára vonatkozik.

(2) Közforgalmú vasúti közlekedés hiányában a honvédség, illetőleg — határőr esetében — a határőrség a menetrend szerinti autóbusz viteldíját téríti meg.

(3) A bejelentési kötelezettség teljesítése miatt személyesen megjelenő hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság csak abban az esetben téríti meg az útiköltséget, ha a megjelenés felhívásra, vagy a Hvt. 79. §-ának (2) bekezdésében írt bejelentési kötelezettség teljesítése miatt történt.

(4) A bevonult, de a katonai szolgálatot meg nem kezdő, valamint a katonai szolgálatból leszerelő hadkötelest a 9. számú melléklet szerinti hazautazásra jogosító utazási utalvánnyal a hadkiegészítő parancsnokság, illetőleg az állományilletékes parancsnok látja el.

R. 121. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a jegyző részére a szociális kedvezmények, illetve támogatások biztosítása érdekében a behívásra tervezettekről — 1 hónappal a behívás előtt — névjegyzéket küld.

(2) A sorkatonai szolgálatra bevonulónak a bevonulási segélyre jogosultságát a behívóparancs bemutatásával kell igazolnia.

(3) A sorkatonai szolgálatra bevonuló nyilatkozatot tesz arról, hogy

(4) A jegyző a (2) és (3) bekezdés szerinti irat alapján intézkedik a bevonulási segély kifizetéséről, az esetleges tartásdíj levonásáról és a jogosulthoz való eljuttatásáról.

(5) A jegyző a kifizetett bevonulási segélyeket nyilvántartja és erről a hadkiegészítő parancsnokságot tájékoztatja.

R. 122. § Azokról a behívott hadkötelesekről, akiknek a sorkatonai szolgálatára nem került sor, a hadkiegészítő parancsnokság az állandó lakóhely szerinti polgármesteri hivatalnak névjegyzéket küld.

R. 123. § (1) A Hvt. 146. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja alá tartozó tanulók esetében a családi segélyre jogosultság a tanulmányi szünidő időtartama alatt is fennáll.

(2) A családi segélyre jogosultság érdekében igazolni kell:

R. 124. § A családi segély megállapításához alapul vett kereset és jövedelem kiszámításánál az esetlegesen fizetett munkavállalói járulék az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal egy tekintet alá esik.

R. 125. § (1) Ha a családi segélyre egy háztartásban több személy is jogosult, azt a következő sorrend szerint kell folyósítani:

(2) Ha több hozzátartozó esik az (1) bekezdésben meghatározott sorrend azonos pontja alá, a körülmények mérlegelésével a jegyző dönti el, hogy a családi segélyt kinek a részére kell folyósítani.

R. 126. § (1) Ha a jegyző a családi segélyre jogosultságot megállapítja, azt a 10. számú melléklet szerinti határozatban rögzíti.

(2) Ha a hadkiegészítő parancsnokság a családi segélyre jogosultság elbírálásában hiányosságot észlel, azt a jegyzőnek jelzi.

R. 127. § A sorkatonai szolgálat megszűnése esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a hadkiegészítő parancsnokság értesítése alapján a családi segély folyósítását saját hatáskörben szünteti meg.

R. 128. § (1) A Hvt. 161. §-ának (2) bekezdése szerinti kiadásokat a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium a jegyző által kiállított számla alapján, negyedévenként téríti meg az önkormányzatnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számlát a hadkiegészítő parancsnokság részére 3 példányban kell megküldeni.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a számlákat ellenőrzés és záradékolás után 30 napon belül kiegyenlíti.

R. 129. § (1) A tartásdíj-fizetési kötelezettségről a munkáltató a hadkiegészítő parancsnokságot a 11. számú melléklet — formanyomtatvány — szerinti igazolás megküldésével értesíti.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság a tartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló igazolást a végrehajtás érdekében az állományilletékes katonai parancsnokságnak megküldi.

R. 130. § (1) A legalább 6 havi sorkatonai szolgálatot teljesített katonát, a szociális helyzete és az egészségi állapota figyelembevételével, a leszerelés alkalmával a katonai szervezet leszerelési segélyben részesítheti.

(2) A szolgálati tevékenységgel összefüggő baleset vagy betegség miatt leszerelt sorkatonának 6 hónapnál rövidebb szolgálati idő esetén is fizethető segély.

(3) A leszerelő sorkatona szociális helyzetének megítélésénél elsősorban a családi körülményeit (a közös háztartásban eltartottak száma, lakáshelyzet stb.), a jövedelmi viszonyát, a leszerelés utáni kereseti lehetőségét, illetőleg az egészségi állapotát kell figyelembe venni.

(4) A leszerelési segélyre való jogosultságot, illetőleg a leszerelési segély összegét — a sorkatonák érdekképviseleti szervének és a közvetlen parancsnoknak a véleményét is kikérve — az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

R. 131. § (1) A leszerelési segély összege a honvéd (határőr) havi alapilletményének a másfélszeresétől az ötszöröséig terjedhet.

(2) A Hvt. 163. §-ának (2) bekezdése alapján a katonai szervezet a leszerelési segély kifizetésére keretet képez, amelynek összege a sorkatonák létszáma után, személyenként a honvéd (határőr) havi alapilletményének kétszerese.

(3) A Hvt. 114. §-ának (3) bekezdése alapján a tartalékos katonai szolgálatra visszatartott részére a leszerelési segélyt a sorkatonai szolgálat befejezésekor kell kifizetni.

(4) A leszerelési segély levonással nem terhelhető.

R. 132. § (1) Ha a hadköteles az egészségügyi ellátást nem a fegyveres erők egészségügyi szolgálata keretében veszi igénybe, akkor az egészségügyi szolgáltatásokra a társadalombiztosítási szabályok az irányadók.

(2) A Hvt. 165. §-ának (2) bekezdése szerinti gyógyító-megelőző ellátás térítésmentes, az erre való jogosultságot az alábbiak szerint kell igazolni:

R. 133. § A katonai szolgálat ideje alatt bekövetkezett, illetőleg a katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség után annak következtében egy éven belül elhunyt hadköteles eltemetésének rendjét a honvédelmi miniszter szabályozza.

R. 134. § (1) A Hvt. 171. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti megjelenési kötelezettség teljesítése során történt balesetnek vagy halálnak a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggését a hadkiegészítő parancsnok állapitja meg.

(2) A Hvt. 172. §-ában a betegség vagy a betegség miatt bekövetkezett halál honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésének vizsgálatakor az állományilletékes parancsnok a katonai szolgálatot teljesített személynél az illetékes FűV. Bizottság szakmai véleményét köteles megkérni.

R. 135. § (1) A Hvt. 174—176. §-a alapján járó baleseti ellátásokat a társadalombiztosítási törvény rendelkezéseinek megfelelően az illetékes egészségbiztosítási pénztár vagy nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetve kirendeltségeik állapítják meg.

(2) A baleseti járadékot és a baleseti rokkantsági nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

R. 136. § A fegyveres erők, a rendvédelmi, valamint a honvédelemben részt vevő más szervek (a továbbiakban együtt: igénybe vevő) mozgósításához, illetve háborús körülmények közötti elhelyezéséhez és működéséhez szükséges ingatlanokat — beleértve ezek infrastruktúrális szolgáltatásait is — és szolgáltatásokat a jegyző, valamint — az általa átadott adatok alapján — az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatás helye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartja.

R. 137. § (1) A Hvt. 69. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személyek és szervek honvédelmi igénybevételre alkalmas ingatlanait és szolgáltatásait a jegyző a Hvt. 191. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti adatszolgáltatás alapján tartja nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek és szervek az ingatlanok, szolgáltatások adatait évente január 31-ig a 12. számú melléklet szerinti formanyomtatványon jelentik be a jegyzőnek.

(3) Ha az előző évi jelentés óta az adatokban változás nem történt, a jelentésnek csak e tényt kell tartalmaznia.

(4) A bejelentések alapján a jegyző pontosítja a nyilvántartását és a szervek jelentését megküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. Az igénybevételre tervezett (kiutalt) ingatlan, szolgáltatás adatainak igénybevételt befolyásoló változásairól a jegyző 8 napon belül értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot.

R. 138. § Az ingatlanról annak tulajdonosa, az ingatlan pontos címe és a használhatóságára jellemző legfontosabb adatok (férőhely, ellátási lehetőségek, kommunális berendezések teljesítőképessége stb.) tarthatók nyilván. Szolgáltatás esetében a tulajdonost (birtokost, üzemeltetőt), a telephely címét, a szolgáltatás tárgyát (pl. étkeztetés, gépjármű javítás stb.) és jellemző kapacitását lehet nyilvántartani.

R. 139. § (1) A mozgósításkor szükséges ingatlanoknak és szolgáltatásoknak az igénybe vevő részére történő kijelölését a hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.

(2) Az igénybe vevő az ingatlanra, illetve szolgáltatásra vonatkozó igényét a hadkiegészítő parancsnokságnak küldi meg. Ez tartalmazza, hogy milyen célból és időtartamra, milyen nagyságú és jellegű ingatlan (a berendezési tárgyaival vagy anélkül), illetve szolgáltatás biztosítását tartja szükségesnek.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartása alapján kiválasztja az igénynek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat,és a polgármesterrel együttműködve előkészíti azok megszemlélését, helyszíni bejárását.

(4) A helyszíni bejárást úgy kell előkészíteni és lefolytatni, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát, illetőleg a szolgáltatást ne zavarja.

R. 140. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság az ingatlan és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó javaslatát a védelmi bizottság soron következő ülésén előterjeszti.

(2) A védelmi bizottság döntése alapján a hadkiegészítő parancsnokság 4 példányban elkészíti az ingatlanra vonatkozó kiutaló, illetve a szolgáltatást elrendelő határozatot, és azt a polgármesternek megküldi.

(3) A polgármester a (2) bekezdés szerinti határozat egy példányát a mozgósítási terv mellett tárolja, a többi példányt — aláírva — visszaküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. A hadkiegészítő parancsnokság a határozat egy példányát megküldi az igénybe vevőnek, egy példányt a védelmi bizottság titkárának, egy példányt pedig a mozgósítási terv mellett őriz.

(4) A polgármester az ingatlan, szolgáltatás tulajdonosát (birtokosát) a határozatról tájékoztatja. Ezt a tájékoztatást a szolgáltatás, vagy termelő tevékenység más személy vagy szerv részére történő engedélyezése, illetve tulajdonosváltozás esetén is az abban érintettnek meg kell adni.

R. 141. § A kiutaló határozat szerint igénybevételre a Hvt. 5. §-ának (2) bekezdésében és a Hvt. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott mozgósítás elrendelésekor kerül sor.

R. 142. § (1) A fegyveres erők mozgósításához, illetve a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges ingó dolgok — gépek, közúti és vízi járművek, légi járművek, vasúti gördülőanyagok, illetve más technikai eszközök, azok tartozékai és pótalkatrészei (a továbbiakban együtt: technikai eszközök) — nyilvántartása, valamint igénybevételének elrendelése a hadkiegészítő parancsnokság feladata.

(2) A polgármester a Hvt. 37. §-ában meghatározott mozgósítási feladatainak végrehajtásához szükséges technikai eszközök igénybevételére vonatkozó tervét a hadkiegészítő parancsnoksággal egyezteti.

R. 143. § (1) A Hvt. 69. §-ának (3) bekezdésében felsoroltak tulajdonában (birtokában) lévő technikai eszközökről évente január 31-ig, a 13—18. számú mellékletekben szereplő nyomtatványokon kell bejelentést tenni a január 1-jei helyzetnek megfelelően az adatszolgáltató székhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz. Ez alól kivételt képeznek a vízi járművek, légi járművek, a vasúti gördülőanyagok és munkagépek, amelyekről a bejelentést a vezérkari főnöknek kell eljuttatni.

(2) Szükség esetén az adatokat a hadkiegészítő parancsnokság év közben is helyesbítheti.

(3) Ha az adatokban a korábbi jelentés óta változás nem történt, a jelentésben csak ezt kell közölni.

R. 144. § (1) A magánszemélyek által üzemben tartott személygépjárművekről az illetékes rendőrhatóság a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére ad tájékoztatást.

(2) A bejelentési kötelezettség alá eső technikai eszközöket a 19. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bejelentések helyesbítéséhez, illetve kiegészítéséhez a Belügyminisztérium illetékes szervei a vezérkari főnöknek, a rendőr-főkapitányságok és a jegyzők a hadkiegészítő parancsnokságnak — azok igényei alapján — adatokat szolgáltatnak a technikai eszközök tulajdonosairól (birtokosairól), illetve üzemben tartóiról.

R. 145. § A bejelentési kötelezettség alól a Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt szervek mentesek.

R. 146. § (1) A mozgósításhoz szükséges technikai eszközöket a hadkiegészítő parancsnokság az igénybe vevő igénylésének megfelelően a felkészülési időszakban jelöli ki.

(2) A mozgósításhoz szükséges technikai eszköz igénybevételre történő kijelöléséről a szolgáltatásra kötelezett az előre kiállított és rendelkezésére bocsátott 20. számú melléklet szerinti átadási parancs alapján értesül.

R. 147. § Ha a szolgáltatásra kötelezett a neki kiadott átadási parancsban meghatározott technikai eszközt időközben elidegenítette, a forgalomból kivonta, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, köteles erről 8 napon belül az átadási parancsot kibocsátó hadkiegészítő parancsnokságot értesíteni.

R. 148. § Mentesek a polgári védelmi célú igénybevétel alól azok a technikai eszközök, amelyekre átadási parancsot bocsátottak ki.

R. 149. § Ha a szolgáltatásra kötelezett a hadkiegészítő parancsnokságnak bejelenti a technikai eszközt vezető (kezelő) hadköteles adatait, mozgósításkor a katonai szolgálatra egyébként alkalmas vezetőt (kezelőt) a fegyveres erőkhöz a saját technikai eszközeivel együtt kell bevonultatni.

R. 150. § A technikai eszközök előállítását a szolgáltatásra kötelezett a mozgósításkor kézbesített, a Hvt. 194. §-a (6) bekezdésének megfelelő határozat (a 21. számú melléklet szerinti előállítási parancs) alapján teljesíti.

R. 151. § A szolgáltatás elrendelése esetén a technikai eszközt a 22. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint kell a rendeltetésnek megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt átadni. A szolgáltatásra kötelezett a készletében lévő tartalékalkatrészeknek az átadásra kerülő eszközökkel arányos részét, köteles az igénybe vevőnek átadni.

R. 152. § Az igénybe vett technikai eszközt, tartozékait és a tartalékalkatrészeket az előállítás helyén az igénybe vevő (elrendelő) által létrehozott bizottság veszi át. A bizottság a technikai eszköz állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításait, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat a hatósági eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

R. 153. § (1) A Hvt. 192. §-a (2) bekezdésének megfelelően a hadkiegészítő parancsnokság a helyszínen ellenőrzi az ingatlanok igénybevételének, az anyagi szolgáltatások teljesítésének feltételeit, valamint a használhatóságukra jellemző adatok bejelentésének valódiságát.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság ellenőrzi a technikai eszközök és tartozékaik meglétét, valamint — a kiadott átadási parancsok alapján — az igénybevételre való alkalmasságuk állapotát. A technikai eszközök üzemeltetésének akadályozása nélkül ellenőrzi azok műszaki állapotát, használhatóságát.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság az ellenőrzésbe bevonja az igénybe vevő képviselőjét.

R. 154. § A Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének c)—i) pontjában felsorolt szervek esetében az ingó dolgok szolgáltatása alóli mentesség mértékét az illetékes miniszter szabályozásának hiányában — a hadkiegészítő parancsnokság javaslata alapján — a védelmi bizottság határozza meg.

R. 155. § Az igénybe vevő akkor kezdeményezheti az igénybevételi hatóság eljárását, ha a részére szükséges szolgáltatás megszerzése a felek megegyezésén alapuló polgári jogi szerződés alapján nem lehetséges.

R. 156. § (1) Az igénybevételi hatóság [Hvt. 194. § (1) bekezdés] a szolgáltatás elrendelésére irányuló eljárást az igénybe vevő kérésére folytatja le.

(2) Amennyiben az igénybevételi hatósági jogkört a Kormány vagy a miniszter gyakorolja, a szolgáltatás igénylésére a fegyveres erőket, illetve a rendvédelmi szerveket irányító miniszter jogosult.

(3) A (2) bekezdés alá nem tartozó esetekben a szolgáltatás igénylésére a fegyveres erők kijelölt egység- vagy annál magasabb szintű parancsnoka, a rendvédelmi szervek megyei, fővárosi szintű vezetője jogosult.

R. 157. § (1) Az eljárásra az az igénybevételi hatóság illetékes, amelynek területén a szolgáltatásra kötelezett lakóhelye van, meghatározott szolgáltatás esetén pedig, ahol a szolgáltatás tárgya található.

(2) Üzemi szolgáltatás esetében a szolgáltatás elrendelésére az az igénybevételi hatóság illetékes, amelynek területén a szolgáltatásra kötelezett telephelye van.

R. 158. § (1) A szolgáltatás teljesítésére a dolog tulajdonosa, a dolog birtokosa, illetve a szolgáltatás tárgyával valamely jogviszony alapján rendelkezni jogosult kötelezhető.

(2) Késedelem veszélye esetén közvetlenül a közúti, légi, illetve vízi jármű vezetője is kötelezhető a közlekedési szolgáltatás teljesítésére vagy a jármű átadására.

R. 159. § Az akit a szolgáltatási határozat szolgáltatásra kötelezett, köteles a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt a szolgáltatást elrendelő hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.

R. 160. § A bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő kárt, illetve a szolgáltatás újbóli elrendeléséből adódó többletköltséget a bejelentési kötelezettséget elmulasztó köteles kártérítésként megfizetni.

R. 161. § (1) A szolgáltatást a szolgáltatási határozatban megállapított helyen és időpontban vagy a határozat átadásakor haladéktalanul teljesíteni kell.

(2) A szolgáltatás időbeni teljesítése érdekében a szolgáltatás tárgyának készenlétben tartása rendelhető el (készenlétben tartási határozat). Ilyenkor a szolgáltatás tényleges teljesítését külön határozatban kell elrendelni.

(3) Ha a honvédelmi érdek megkívánja, a készenlétben tartási határozat alapján történő szolgáltatás teljesítését hirdetmény vagy sajtó útján nyilvánosságra hozott felhívással is el lehet rendelni. A szolgáltatási határozat egy példányát a kötelezett részére ezzel egyidejűleg meg kell küldeni.

R. 162. § Ha a szolgáltatásra kötelezett, méltányos és megfelelően biztosított jogügyletet ajánl fel a szolgáltatás teljesítésére, az igénybevételi hatóság részéről történő elfogadás esetén, a szolgáltatási határozatot hatályon kívül kell helyezni.

R. 163. § (1) A szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a kártalanítás szempontjából lényeges tényt vagy adatot, illetve harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát.

(2) Ha a szolgáltatás együtt jár ingó vagy ingatlan dolog átadásával, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az azonosításra alkalmas adatokat, így a szolgáltatás tárgyát, annak pontos vagy becsült értékét, a szolgáltatási célra való alkalmasságát és állapotát.

(3) A jegyzőkönyvet a szolgáltatásra kötelezett vagy képviselője és a szolgáltatás átvevője írja alá. Az aláírás megtagadása esetén e tényt és ennek okát a jegyzőkönyvben tanúk jelenlétében rögzíteni kell.

(4) A jegyzőkönyv 1—1 példányát át kell adni, illetve meg kell küldeni a szolgáltatásra kötelezettnek vagy képviselőjének, az igénybevételi hatóságnak és a jegyzőkönyvben megnevezett más olyan személynek, akinek a szolgáltatás tárgyára vonatkozóan bejelentett joga van.

R. 164. § Ha a szolgáltatás ellenértékére hatósági ár vagy más módon rögzített ár van megállapítva, illetve a szolgáltatás ellenértékében a felek megállapodtak, ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

R. 165. § Üzemi szolgáltatás esetén, vagy ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, a szolgáltatás átvételével egyidejűleg az ellenértéket ki kell fizetni.

R. 166. § (1) A szolgáltatás átvevője köteles a szolgáltatás tárgyát a szolgáltatásra kötelezettnek visszaadni, illetve a szolgáltatási kötelezettség hatályon kívül helyezését kezdeményezni, ha a szolgáltatási határozat kiadásának indoka megszűnt, a megjelölt határidő lejárt, vagy a szolgáltatás további fenntartása nem indokolt.

(2) Ha a szolgáltatás átvevőjének tudomása van arról, hogy a szolgáltatásra kötelezett a szolgáltatás tárgyának átvételére már nem jogosult, a szolgáltatás tárgyát az igénybevételi hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás tárgyát az átvételre jogosult személynek a jogosultság megállapítása után kiadja.

(3) A szolgáltatási kötelezettség megszűnésekor vagy a szolgáltatás tárgyának visszaadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, e rendelet 163. §-ában foglaltak figyelembevételével.

R. 167. § Az igénybevételi hatósági eljárásra egyébként az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

R. 168. § (1) A szolgáltatást igénylőt vagy az általa kijelölt, a szolgáltatás átvételére jogosult szervet a szolgáltatás miatt felmerült kárért kártalanítási kötelezettség terheli.

(2) A kártalanítást az igényjogosult kérésére kell fizetni.

(3) Kártalanításra annak a szolgáltatásra kötelezettnek lehet igénye, akinek kára keletkezett.

(4) A kártalanítás iránti igényt az arra jogosult, a kár keletkezésétől, illetve a kár keletkezésének tudomására jutásától számított 60 napon belül jelentheti be a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóságnál.

(5) A kártalanítási igény elévülésére a Polgári Törvénykönyv általános szabályai az irányadók.

R. 169. § (1) A kártalanítási eljárás lefolytatása előtt az igénybevételi hatóságnak a feleket egyezségre kell felszólítani. Félnek az igényjogosult és a kártalanítás megfizetésére köteles szerv tekinthető.

(2) Ha a megegyezés létrejön, az igénybevételi hatóság jóváhagyhatja az egyezséget. Ha nem jön létre egyezség, az igénybevételi hatóság a felek meghallgatása után dönt a kártalanításról.

R. 170. § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe veszi:

(2) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megfizetni.

(3) Ha a szolgáltatás teljesítése miatt a szolgáltatásra kötelezettet, a szolgáltatás tárgyának igénybevétele miatt jövedelemveszteség éri, a kiesett jövedelem pótlásaként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének arányos részét kell számítani.

R. 171. § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítási igény benyújtásától számított 30 napon belül határozattal dönt, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A kártalanítási összeg megfizetésére kötelezett a jogerős határozat vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kártalanítási összeget kifizetni.

R. 172. § A rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabály-tervezetek (a továbbiakban: tervezet) előkészítésének éves programját a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás éves feladattervével együtt — a jogalkotási tervhez igazodva — a Kormány határozza meg.

R. 173. § (1) A békeidőszaki jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter — a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően — a tervezeteket előkészíti, egyezteti és a Kormány elé terjeszti.

(2) A tervezetek véleményezése során az igazságügyminiszteren kívül a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szerveket felügyelő tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter minden esetben a szabályozásban érintett miniszternek minősül.

R. 174. § A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatrendszerére figyelemmel a tervezet előterjesztőjének javaslatot kell tennie arra, hogy az előkészített tervezetet kik kapják meg.

R. 175. § E rendelet nem terjed ki a diplomáciai és konzuli képviseletekre, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetekre, továbbá ezek képviseletének személyzetének, személyzetének tagjaira.

R. 176. § (1) A Hvt. 120. § szerint a polgári szolgálat teljesítésére, a szolgálatot teljesítők jogaira és kötelezettségeire, fegyelmi és anyagi felelősségére, valamint a szolgálat teljesítésének helyére, elhalasztására és félbeszakítására vonatkozó külön törvény megalkotásáig a Hvt. és e rendelet figyelembevételével a polgári szolgálatról szóló 75/1989. (VII. 7.) MT rendeletet kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az a hadköteles, aki e rendelet hatálybalépése előtt fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálatát megkezdte, a szolgálatát a Hvt.-ben megállapított időtartamban teljesíti.

R. 177. § Azt a katonát, akinek a Hvt. 59. §-ának rendelkezése alapján várakozási ideje letelt, a törvény és e rendelet hatálybalépésének napjával soron következő rendfokozatba kell előléptetni.

R. 178. § (1) A védelmi bizottságok alakuló ülését a rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül kell megtartani. A védelmi bizottság ülését az illetékes köztársasági megbízott készíti elő.

(2) A védelmi bizottság első ülésén dönt az ügyrendjéről, valamint a helyi védelmi bizottság székhelyéről és kijelöli annak illetékességi területét.

(3) A védelmi bizottság működési okmányainak kidolgozásáig a megyei, fővárosi honvédelmi bizottságok hatályos ügyrendje szerint a honvédelmi bizottság intézkedési tervének figyelembevételével dönt.

(4) A helyi védelmi bizottság alakuló ülését az illetékes védelmi bizottság alakuló ülését követően — de legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell megtartani. Az alakuló ülést az illetékes város polgármestere készíti elő.

(5) A helyi védelmi bizottság okmányainak kidolgozásáig az illetékes városi védelmi bizottság által elfogadott ügyrend és intézkedési terv alapján dönt.

(6) A megyei, fővárosi honvédelmi bizottságok, miniszterelnök által kinevezett titkárainak a védelmi bizottságok titkárává történő kinevezéséhez e rendelet szerinti honvédelmi miniszteri hozzájárulását nem kell beszerezni.

R. 179. § (1) Ahol a törvény a ,,mindenkori saját jogú nyugdíjminimumot'' említ, azon a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj minimumát kell érteni.

(2) Ahol a törvény ,,középiskolát'' említ, azon szakiskolát, szakközépiskolát és gimnáziumot kell érteni.

R. 180. § E rendeletnek a távközlési szolgáltatásokra vonatkozó előírásait a zárt célú távközlési hálózatokról szóló jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

R. 181. § E rendelet mellékleteiben szereplő formanyomtatványok közül az 1-es, az 5—6-os, a 8-as, a 10—19-es sorszámú a rendelettel egyidejűleg lép hatályba;

a 23-as, a 24-es és a 25-ös sorszámú 1994. március 31. napjáig, ezt követően helyettük az emelkedő számsorrendnek megfelelően a 2-es, a 3-as és a 9-es mellékletben szereplő formanyomtatványokat kell alkalmazni;

a 26-os, a 27-es, a 28-as és a 29-es sorszámú mellékletekben szereplő formanyomtatványok 1994. december 31. napjáig használhatók, ezt követően helyettük emelkedő számsorrendben a 4-es, a 7-es, a 20-as és a 21-es sorszámú melléklettel jelölt formanyomtatványok alkalmazhatók.

R. 182. § (1) Ez a rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 6/1976. (III. 31.) MT rendelet az 50—64. §-ai kivételével, valamint e rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 56/1980. (XII. 24.) MT rendelet, 34/1984. (X. 31.) MT rendelet, 15/1986. (V. 7.) MT rendelet, 60/1987. (IX. 29.) MT rendelet, 47/1988. (VI. 31.) MT rendelet a 4—7. §-ai kivételével, 112/1988. (XII. 31.) MT rendelet, 74/1989. (VII. 7.) MT rendelet, 124/l989. (XII. 5.) Korm. rendelet, 25/1990. (VIII. 13.) Korm. rendelet, 145/1993. (X. 22.) Korm. rendelet, a 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 5. §-ának h) pontja, valamint a 7/1976. (VIII. 15.) és a 8/1976. (VIII. 15.) Eü. rendelet,

a fegyveres erők és fegyveres testületek személyi kiegészítése és technikai ellátásának egyes kérdéseiről szóló 31/1979. (IX. 29.) MT rendelet,

a 12 hónapnál hosszabb ideig sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelesek jövedelempótló segélyéről szóló 85/1990. (XI. 13.) Korm. rendelet, valamint

a területi honvédelmi igazgatás átmeneti rendezéséről szóló 124/1991. (IX. 27.) Korm. rendelet, végül

a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságairól szóló 4/1981. (XII. 12.) HM—EüM—PM együttes rendeletek és az azt módosító 3/1988. (VI. 21.) HM—SZEM—PM együttes rendelet, valamint az 1/1989. (II. 26.) HM—SZEM—PM rendelet.

R. 183. § (1) Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő címmel és 31/A. §-sal egészül ki:

(2) Az R. 33. §-a és címe és rendelkezése helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

(3) Az R. a következő címmel és 35/B. §-sal egészül ki:

(4) Az R. 38. §-a és címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

(5) Az R. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: