18/1993. (VII. 16.) KHVM rendelet
a helyi rádió és televízió műsorszóró adók frekvenciakijelöléséről, rádióengedélyezéséről és üzemeltetési feltételeiről
A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 3. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás, továbbá a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló — többször módosított — 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a következőket rendelem:
1. §
(1) A frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó szervezet (a továbbiakban: hatóság) feladat- és hatásköréről szóló jogszabálynak1 megfelelően — a helyi rádió és televízió műsorszórási lehetőségeket köteles kidolgozni és meghatározni.
(2) A hatóság köteles a műsorszórási lehetőségekről a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot tájékoztatni. E tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
a) a helyi műsorszóró adók javasolt telephelyét és a telepítés egyéb műszaki követelményeit;
b) a helyi műsorszóró adóval várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;
c) a frekvenciasávot (a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerint);
d) a műsorszóró szolgáltatás végzésére feljogosított által fizetendő — külön jogszabályban meghatározott — frekvencialekötési és frekvenciahasználati díj összegét.
2. §
(1) A hatóság csak olyan műsorszóró szolgáltató kérelmét fogadja el frekvenciakijelölés iránt, és nyújthat részére adatszolgáltatást a műsorszóró adó sugárzási jellemzőinek tervezéséhez, az adóállomás létesítéséhez, az adóberendezés vásárlásához, akit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium stúdióalapítási engedélyével rendelkező ezzel megbízott.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező által benyújtott kérelmet a hatóság nem utasíthatja el.
3. §
A hatóság a helyi műsorszóró adók sugárzási lehetőségeinek tervezésekor érvényesíteni köteles különösen, hogy
a) az országos, illetőleg regionális műsorszórás céljára az általa tervezett, továbbá az 1960. évi genfi, az 1961. évi stockholmi, valamint az 1984. évi genfi körzeti megállapodásokban rögzített adási frekvenciák helyi, regionális vagy országos műsorszórásra;
b) a Magyar Rádió (Kossuth, Petőfi, Bartók) és a Magyar Televízió (TV1, TV2) műsorai vételének javítását szolgáló frekvenciák helyi szerkesztésű műsorsugárzásra
nem jelölhetők ki.
4. §
(1) A műsorszóró adó rendszeresített rádióengedélye, illetőleg annak melléklete az alábbi üzemeltetési feltételekkel egészül ki:
a) a műsorszóró adó üzemeltetője — a műsorkészítővel együttműködve — köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlődő időben azonosító jelet sugározni, vagy bemondani az azonosításra szolgáló információkat. Az adóállomás úgy azonosítható, hogy az adásban megjelenik az adóállomás, a stúdió, a műsor neve, az adó frekvenciája. Abban az esetben, ha egy adó több stúdió műsorát sugározza, akkor azoknak az azonosítás által megkülönböztethetőknek kell lenniük;
b) a műsorszóró adó mérőjelet, mérőábrát, állóképet, illetve monoszkópot a rendszeres műsor megkezdése előtt és után legfeljebb 10 percig, műsor közben legfeljebb 5 percig sugározhat;
c) televízió műsorszóró adó üzemideje alatt — rendszeresített műsorkezdettől műsorzárásig — a hang és a képadó — általában nem működtethető külön, vagy úgy, hogy az eltérő vagy egymással nem kapcsolatos műsoranyagot sugározzon. Külön működtethető azonban korlátozott ideig
— az előre bejelentett mérés, vagy kísérleti sugárzás,
— állókép, illetve monoszkóp sugárzás,
— ha a kép- vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni;
d) műsorszóró adóállomás üzemeltetője köteles naplót vezetni az adó üzemeltetéséről. A napló tartalmi és formai követelményeit az engedélyező hatóság határozatában állapítja meg.
(2) Az új telepítésű helyi televízió műsorszóró adók a megrendelő stúdió SECAM-ban vagy PAL-ban kódolt jelét átkódolás nélkül sugározzák ki.
(3) A helyi műsorszóró adók rádióengedélyének érvényességét a hatóság legfeljebb hat évre állapíthatja meg.
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet alkalmazásában helyi műsorszórásnak minősül az olyan műsorszórás, amelynek összefüggő vételkörzete egy települési önkormányzat illetékességi területével esik egybe, vagy a közvetlen egymás mellett fekvő településeken élő lakosság száma legfeljebb 100 000 fő, a főváros esetében legfeljebb 500 000 fő.
Dr. Schamschula György s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
