Kifejezéskereső
1993. évi XXII. törvény
az Országos Tudományos Kutatási Alapról1
A tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széles körű támogatása, a fiatal kutatók támogatása, nemzetközi színvonalú tudományos eredmények létrehozása érdekében az Országgyűlés az Országos Tudományos Kutatási Alapról (a továbbiakban: OTKA) a következő törvényt alkotja:
Az OTKA működési feltételei
1. § (1)2 Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (a továbbiakban: OTKA) körébe tartozó feladatok megvalósítását a központi költségvetés elkülönített, 1. fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja.
(2) Az OTKA-ból olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények publikálásához szükséges feltételek létrehozása támogatható, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA felhasználható ilyen eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is.
(3)3 Az OTKA előirányzataival kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) főtitkára gyakorolja, kivéve azokat a jogokat, amelyeket az Országgyűlés vagy a Kormány magának tart fenn.4
(4) Az OTKA bevételi forrásai:
a)5 a központi költségvetésben címzetten megállapított támogatási előirányzat ;
b) jogi és természetes személyek befizetései, amelyek a Ptk. 593—595. §-ai alapján közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek;
c) más államok szervei, illetve nemzetközi szervezetek támogatásai.
(5) Az OTKA állami költségvetési támogatását az éves költségvetési törvényben kell előirányozni.6 A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátását — a forrásra vonatkozó szabályozásnak megfelelő — finanszírozási terv rögzíti.
(6) Az OTKA pénzeszközei nem vonhatók el, pénzmaradványa a következő költségvetési évre átvihető.
Az OTKA szervezete
2. § (1)7 Az OTKA vezető testülete az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága (a továbbiakban: OTKA Bizottság), amely elnökből, két alelnökből és 17 tagból áll. Az egyik alelnök személyére a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége, a másikra az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tesz javaslatot a Kormánynak .
(2) Az elnököt és az alelnököket határozott időre a miniszter nevezi ki. Az OTKA Bizottság tagjai:
a) a Kormány által felkért öt szakértő;
b) az Akadémiai Kutatóhelyek Bizottságának küldötte;
c) az Akadémiai Kutatóhelyek Bizottsága által felkért egy külföldi szakértő;
d) a Közgyűjtemények igazgatóinak küldötte;
e) a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetségének három küldötte;
f) a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége által felkért egy külföldi szakértő, valamint
g) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által küldött egy szakértő;
h) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által küldött egy szakértő;
i) a három Szakterületi Kollégium elnöke.
(3) Az OTKA Bizottság keretében Szakterületi Kollégiumok működnek. E Kollégiumok elnökeit és tagjait — tudományos kutatással foglalkozó közösségek tudományos fokozattal rendelkező tagjai ajánlásai alapján — a Bizottság elnöke kéri fel, határozott időre. A Szakterületi Kollégiumok működésében a rotáció elve érvényesül.
(4) Az elnök feladatai:
a) az OTKA Bizottság véleményének meghallgatásával dönt a pénzügyi források fő jogcímek szerinti felosztásáról;
b) félévente beszámol az OTKA működéséről a miniszternek;
c) képviseli az OTKA-t. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az alelnökökre, illetve a Bizottság egyes tagjaira ruházhatja át;
d) elkészíti és a miniszter elé jóváhagyásra terjeszti az OTKA Szervezeti és Működési Szabályzatát.
(5) Az OTKA Bizottság feladatai:
a) meghatározza a pályázatok támogatásánál kiemelendő tudományos kutatási irányokat;
b) javaslatot tesz az OTKA költségvetési támogatásának összegére, a források felhasználására, a kiemelt kutatási területekre, a felhasználási célokra és a támogatások főösszegeire;
c) javaslatot tesz az elnöknek a Szakterületi Kollégiumok tagjaira. Összehangolja a Szakterületi Kollégiumok döntéseit a pénzügyi lehetőségekkel, és ennek függvényében erősíti meg a Kollégiumok döntéseit;
d) meghatározza az OTKA Bizottság belső működési rendjét.
(6)8 Az OTKA működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat az OTKA Iroda (a továbbiakban: Iroda) látja el.
(7) Az Iroda költségvetési szerv, felügyeletét az Akadémia főtitkára látja el. Az Iroda működését az OTKA Bizottság elnöke irányítja, az Iroda vezetője és alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat..
(8) Az Iroda működési költségei, ideértve a pályázatokat véleményező szakértők honoráriumát is, az OTKA-t terhelik.
3. § (1) Az OTKA által nyújtott támogatás odaítélése nyilvános pályázati rendszerben történik.
(2) A pályázatokat — az OTKA Bizottság javaslata alapján — a Bizottság elnöke hirdeti meg.
(3) Az OTKA-ból teljesíthető kiadások:
a) tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó (személyi és dologi) ráfordítások költségeinek fedezése (témapályázat);
b) nemzetközi tudományos kutatásban való részvétel;
c) ösztöndíj, különös tekintettel a fiatal tehetséges kutatók lehetőségeinek növelésére;
d) publikálási támogatás elnyerése, valamint
e) a tudományos kutatáshoz (témapályázat, infrastrukturális fejlesztés keretében) szükséges műszerek, berendezések, felszerelési tárgyak és más eszközök beszerzése.
(4)9 Nem fordítható az OTKA előirányzata építési beruházásra, felújításra, ingatlan vásárlására.
(5) A pályázati támogatás nyereségre fedezetet nem tartalmazhat.
(6) Egy pályázó egyidejűleg több pályázatot is benyújthat.
(7) Egy témapályázatra OTKA-támogatás általában 3 évre, különleges esetben legfeljebb 5 évre vehető igénybe.
(8)10 Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 85%-áig vállalhat a következő két évre kötelezettséget.
A támogatások odaítélése
és rendelkezésre bocsátása
4. § (1) A beérkező pályázatokat az OTKA Szakterületi Kollégiumai által felkért magyar és/vagy külföldi szakértők véleményezik szakmai és költségtervezési szempontból. A vélemények alapján a Szakterületi Kollégiumok által felkért zsűrik rangsorolják a pályázatokat, és javaslatokat tesznek a támogatásra. A rangsor nyilvános. Mindezek alapján az OTKA Bizottság által meghatározott kiemelkedő tudományos kutatási irányok figyelembevételével az OTKA Szakterületi Kollégiuma, a véleményezésben érintett szakmai kör észrevételezése alapján ítéli oda az egyes pályázatok főösszegét, és hagyja jóvá a pályázat költségtervének fő tételeit. A Szakterületi Kollégiumok döntéseiket megerősítésre az OTKA Bizottságnak megküldik.
(2) A benyújtott pályázatok elbírálására az (1) bekezdésben meghatározott testületek évente legalább két alkalommal üléseznek. A döntésnél figyelembe veszik a pályázó korábbi eredményességét.
(3) A pályázókat az OTKA Iroda az OTKA Bizottság döntését követő 30 napon belül értesíti a döntésről. Az OTKA Bizottság döntését köteles nyilvánosságra hozni.
5. § (1)11 Az OTKA Bizottság a pályázatot elnyerővel és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel szerződést köt.
(2) Ha a kutatás feltételeit valamely szervezet biztosítja, az OTKA-ból nyújtott támogatás összegét – kivéve a rezsitérítést és a kezelési költséget – a pályázó rendelkezési jogának biztosításával kell kezelni, kincstári körbe tartozó kutatóhelynél annak előirányzatai között, egyéb kutatóhelynél annak bankszámláján.
(3) Az infrastrukturális pályázatok útján elnyert támogatások felhasználásának feltételeit az OTKA Bizottság elnöke és a pályázatot elnyert közötti megállapodás, valamint az OTKA Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4)12 A pályázat nyertese által az OTKA támogatásából beszerzett tárgyi eszközöket, készleteket a szerződés érvényességének időtartamára a kutatás feltételeit biztosító kutatóhely vagyonnyilvántartásába fel kell venni.
A támogatások eredményeinek értékelése
6. § (1) A pályázatok útján elnyert támogatás felhasználásáról, a kutató munkának a pályázó által benyújtott és a Szakterületi Kollégium által jóváhagyott terv szerinti előrehaladásáról az OTKA Bizottság — bírálói szakvélemény alapján — évente köteles meggyőződni, és szükség esetén a támogatás módosításáról vagy megszüntetéséről dönteni. Az első értékelés az első teljes kutatási év munkájának minősítésével kezdődik.
(2)13 A kutatás (szerződés szerinti) befejezésekor a tevékenység eredményességét és az előirányzatok felhasználását a 4. §-ban meghatározott testületek (az ott szabályozott jogkörökkel) értékelik
(3) A szerződés időtartamán belül az eredetileg jóváhagyott támogatás maradványa az évek között átvihető.
(4)14 A szerződésben foglalt feltételek megváltozása esetén, valamint a szerződés lejáratakor a fel nem használt előirányzatokról, a beszerzett tárgyi eszközökkel és készletekkel való további rendelkezési jogról a kutatási eredmények értékelésével összefüggésben az OTKA Bizottság elnöke dönt.
(5) Az OTKA Bizottság az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen értékeli az innovációra alkalmas pályázati eredményeket.
(6)15 Az OTKA Bizottság – a megállapodásban rögzített időszakonként – értékeli az infrastruktúrális pályázatokra odaítélt előirányzatok felhasználását.
7. § (1) E törvény kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 99/1990. (XII. 3.) Korm. rendelet.
(2) Az OTKA az (1) bekezdésben megjelölt Országos Tudományos Kutatási Alap jogutódja.
(3)16 Az Országos Tudományos Kutatási Alap terhére vállalt kötelezettségeket az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok előirányzatából kell teljesíteni.
A törvényt az Országgyűlés az 1993. március 16-i ülésnapján fogadta el. a kihirdetés napja 1993. március 31. Utóbb a törvényt az 1997: CXXXVI. törvény hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (1) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 93. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 93. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd az 1995: CXXI. törvény 43. § (1) bekezdésének g) pontját és a 67. § (2) bekezdésének g) pontját.
Az 1. § (4) bekezdésének a) pontja az 1995: CXXI. törvény 93. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
1996. évre lásd az 1995: CXXI. törvény 1. számú melléklet XXI. fejezet 11. címének 4. alcímét.
A 2. § (1) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 94. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (6)-(7) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 94. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 95. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (8) bekezdését az 1995: CXXI. törvény 95. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 5. § (1)-(2) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 96. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdését az 1995: CXXI. törvény 96. §-a (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 6. § (2) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 97. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 97. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (6) bekezdése az 1995: CXXI. törvény 97. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését az 1995: CXXI. törvény 98. §-a iktatta a szövegbe.