Kifejezéskereső
1993. évi XXIII. törvény
a Nemzeti Kulturális Alapról1
1. § A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében az Országgyűlés Nemzeti Kulturális Alapot (a továbbiakban: Alap) létesít. Az Alap a Kulturális Alap jogutódja.
2. § (1) Az Alappal a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.
(2) Az Alapot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kezeli.
(3)
a) Az Alap elvi, irányító és koordináló döntéseinek meghozatalára a miniszter bizottságot létesít. A bizottság elnöke a miniszter, illetve az általa kinevezett személy. A bizottság öt tagját a miniszter saját hatáskörében, öt tagját az érintett szakmai és társadalmi szervezetek jelölése alapján bízza meg.
b) A miniszter szakmai kollégiumokat hoz létre, amelyek a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról döntenek.
A szakmai kollégiumok vezetőit a miniszter nevezi ki.
A szakmai kollégiumok tagjainak ötven százalékát a miniszter saját hatáskörében kéri fel, ötven százalékát az érintett szakmai, társadalmi szervezetek küldik.
(4) Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál nyitott bankszámlán kell kezelni.
3. § Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz.
4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:
a) az éves költségvetési törvényben az Alap javára meghatározott állami támogatás;
b) a mellékletben felsorolt kulturális termékek és szolgáltatások után befizetett járulék;
c) a nemzetközi együttműködés keretében elnyert egyes kulturális támogatások;
d) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek önkéntes befizetései;
e) az Alap tartós bankbetétben elhelyezett ideiglenesen szabad pénzeszközeinek kamata;
f) a szerzői jogi bírság-befizetések [Szjt. 53. § (2) bek.];
g) az állami vagyon privatizációjának bevételeiből az éves vagyonpolitikai irányelvek által meghatározott mértékben juttatott összeg, amely csak kulturális célú fejlesztésekre használható fel;
h) egyéb bevételek.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593—596. §).
(3) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.
5. § A mellékletben felsorolt kulturális termékek és szolgáltatások után kulturális járulékot kell fizetni. A járulék mértékét a törvény melléklete határozza meg.
6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után, negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-ig az APEH-SZTADI által vezetett, az APEH által közzétett számlaszámú kulturális járulék beszedési számla javára. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.
(2) Az állami adóhatóság negyedévenként a negyedévet követő második hó 20. napjáig átutalja a kulturális járulék beszedési számla egyenlegét az Alap számlája javára.
7. § Az Alapból az alábbi célokra teljesíthetők kiadások:
a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására;
b) a kulturális ágazatot érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és külföldi rendezvények támogatására;
c) a nemzetközi kulturális kapcsolatok új alapokra helyezésére, a világkiállításokon, nemzetközi vásárokon, a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatására;
d) a művészeti alkotások új irányzatainak, új kulturális kezdeményezéseknek a támogatására;
e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint önképző egyének és közösségek tevékenységének támogatására;
f) az Alap működésével kapcsolatos költségek fedezésére, ideértve az APEH közreműködésével járó költségek megtérítését is.
8. § (1) Az Alapból természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok igényelhetnek támogatást.
(2) Az Alap kezelője a pályázat nyerteseivel szerződést köt.
9. § (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható.
(2) A támogatások nyilvános pályázatok útján, illetve egyedi elbírálás alapján nyerhetők el. A megosztás arányairól a bizottság dönt. A bizottság és a szakmai kollégiumok gondoskodnak az Alapból juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról.
(3) Az Alap által nyújtott támogatás nem vonható el és évek között átcsoportosítható.
(4) Az Alap kezelője a szerződésben rögzített célkitűzésektől, követelményektől eltérő megvalósítás esetén részleges vagy teljes visszatérítési kötelezettséget érvényesít.
10. § (1) Ez a törvény 1993. április 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg a Kulturális Alap létesítéséről szóló 23/1967. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(2) Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat rendeletben szabályozza.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez
az 1992. december 31-én hatályos ITJ és SZJ szerint
69—99—24—2)
1%-a,
(SZJ 1918)
(SZJ 1919)
(SZJ 1919)
(SZJ 196)
(SZJ 1919, 1951)
(SZJ 111124)
(ITJ 69—95)
A törvényt az Országgyűlés az 1993. március 23-i ülésnapján fogadta el.