Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

25/1993. (IX. 25.) PM—NGKM együttes rendelet

a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM—KkM együttes rendelet módosításáról

1993.10.01.

A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:


,,(4) Nemzetközi megállapodás, egyezmény és annak végrehajtására kiadott jogszabály egyes vámáruk és áruk származásának megállapításához, a Kereskedelmi Vámtarifa II. hasábjában meghatározott vámtételnél kedvezőbb vámtétel vagy egyéb kedvezmény alkalmazásához eltérő, illetve kiegészítő feltételeket is megállapíthat.
(5) A Kereskedelmi Vámtarifa I. hasábjában meghatározott vámtétel, valamint e rendelet 74. §-a szerinti vámmentesség igénybevételéhez a származást és a közvetlen vásárlás tényét igazolni kell.
(6) Az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás hatálya alá tartozó vámáruk és áruk esetében a vám és egyéb kedvezmények igénybevétele céljából az áruk származását és a közvetlen szállítást EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy EUR.2 okmánnyal kell igazolni.
(7) Az Európai Közösségekkel a textil- és ruházati termékek kereskedelmének mennyiségi rendszeréről aláírt jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk, vámáruk származásának meghatározása vagy a Társulási Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének vonatkozó szabályai, vagy az R. 10. számú mellékletében kihirdetett származási szabályok szerint történik. A származás igazolásaként a (6) bekezdés szerinti származást igazoló okmányok, vagy az exportőr, vagy annak képviselője által a számlára vagy más kereskedelmi okmányra vezetett, az áru származására vonatkozó (a megfelelő egyezményt vagy megállapodást is megjelölő) nyilatkozat fogadható el. Ezen túlmenően export esetén a 10. számú mellékletben meghatározott származási bizonyítvány is szolgálhat a származás igazolására. Amennyiben az okmányok hitelességével vagy a valódi származással kapcsolatos kétely merül fel, a vámkezelés okmányait az országos parancsnoksághoz kell felterjeszteni, a vámkezelést pedig a kérdés tisztázásáig fel kell függeszteni.

(8) A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: CEFTA) hatálya alá tartozó áruk, vámáruk esetében a vám- és egyéb kedvezmények igénybevétele céljából származást és a közvetlen szállítást EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal, illetve EUR.2 okmánnyal, vagy az árut, vámárut kísérő számlán tett ,,származási nyilatkozattal'' kell igazolni.1

(9) Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai (a továbbiakban: EFTA) és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás hatálya alá tartozó áruk, vámáruk esetében a vám- és egyéb kedvezmények igénybevétele céljából a származást és a közvetlen szállítást EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal, illetve az exportőrnek a magyar—EFTA szabadkereskedelmi megállapodás B) Jegyzőkönyv IV. számú mellékletében előírt nyilatkozatát tartalmazó számlával kell igazolni.

(10) Az Osztrák Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság, a Svájci Konföderáció és a Magyar Köztársaság között, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kétoldalú megállapodások esetében a származás meghatározása a megállapodásokhoz tartozó származási szabályok szerint történik. A származás igazolása és az adminisztratív együttműködés tekintetében a magyar—EFTA szabadkereskedelmi megállapodás B) Jegyzőkönyvének előírásait alkalmazni kell a kétoldalú megállapodások végrehajtása során is.

(11) Az 1975. évi finn—magyar megállapodás rendelkezései szerinti kedvezmények a két ország közötti kereskedelemben a nevezett megállapodás 3. számú jegyzőkönyvének származási szabályai alapján adott származási nyilatkozat bemutatása esetén igényelhetők. Kizárólag azon, a Harmonizált Rendszer 25—97. árucsoportjába tartozó ipari termékekre vonatkozóan adható ki származási nyilatkozat, amelyek eleget tesznek a nevezett megállapodás származási szabályaiban előírt feltételeknek. E származási szabályok megengedik a Finnországból, illetve Magyarországról származó anyagok felhasználását, ellenben a többi EFTA tagállamból származó anyagokat harmadik országból származónak tekinti.''

2. §


Az R. a következő 28/A. §-sal egészül ki:


,,28/A. § (1) Abban az esetben, ha egy adott árura vonatkozóan több nemzetközi szerződéshez kapcsolódó származási szabály alkalmazása is felmerülhet, az árunyilatkozatot adó által megjelölt nemzetközi szerződést kell a vámhivatalnak alkalmaznia.
(2) A vámhivatal a kérelem elutasítása esetén nem köteles hivatalból azt vizsgálni, hogy az áru milyen más nemzetközi szerződés vagy megállapodás értelmében tekinthető származónak.''

3. §


Az R. 8. számú melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul, valamint a 10. számú melléklettel egészül ki.

4. §


E rendelet 1993. október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napja után beérkező áruk vámkezelésénél kell alkalmazni.

Dr. Szabó Iván s. k.,
pénzügyminiszter

Dr. Kádár Béla s. k.,
nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere

Melléklet a 25/1993. (IX. 25.) PM—NGKM együttes rendelethez


Az R. 8. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

(1) Az R. 8. számú mellékletének első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,A Magyar Köztársaság, másrészt az Európai Közösségek között megkötött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló Ideiglenes Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvében, továbbá a CEFTA Megállapodás 7. számú Jegyzőkönyvében, valamint a Magyar Köztársaság és az EFTA2 tagállamai között létrejött Megállapodás B) Jegyzőkönyvében meghatározott, a származási igazolásául szolgáló — ezen Jegyzőkönyv IV. és V. számú melléklete szerinti — okmányok kitöltését és használatát az alábbiak szerint szabályozzuk.''

(2) Az R. 8. számú mellékletének ,,Rovatok kitöltése'' címszó alatti szövege alatti szövege a következők szerint módosul:

,,2. rovat: Magyarország és azon ország vagy országcsoport megnevezése, amelynek forgalmában a bizonyítvány kiadásra kerül.

Országcsoport megjelöléseként Európai Közösség(ek) vagy a CEFTA szerepelhet.

Az EFTA Megállapodás B) Jegyzőkönyve szerint származónak minősülő áruknál kötelező a »Magyarország—EFTA« kifejezés feltüntetése.''

(3) Az R. 8. számú mellékletének 1. részében — a rovat kitöltési rendelkezéseket követően — az okmányok felsorolása — a ,,— növény/állategészségügyi bizonyítvány'' szövegrész után — kiegészül a következővel:
,,— marhalevél,''

(4) Az R. 8. számú melléklete 1. részének ,,Az Európai Közösségek tagországaiba,…'' szövegrésszel kezdődő bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Az Európai Közösségek tagországaiba, a 4. számú Jegyzőkönyv 2. Cikkében, az EFTA tagállamaiba az EFTA Megállapodás B) jegyzőkönyv 2. Cikkében meghatározott kumuláció alkalmazásával kiszállításra kerülő áruk esetében az exportőr az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor köteles mellékelni az import származó termékekre vonatkozó VÁM 91. eredeti 3. példányát, vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor annak másolatát.''

10. számú melléket

A Magyar Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség közötti, a textil- és ruházati termékek kereskedelméről szóló Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. Cikkének (3) bekezdése szerint a Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó termékek származását, ha az nem EUR.1 szállítási bizonyítvány az EUR.2 nyomtatvány fedezete mellett kerül kiszállításra, a Közösségben érvényben lévő származási szabályok szerint kell meghatározni, amelynek értelmében:

I. 1. A Harmonizált Rendszer XI. Áruosztályába tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk vonatkozásában, az EK-ban, illetve Magyarországon végzett azon megmunkálás vagy feldolgozás minősül kielégítőnek a származó helyzet elnyeréséhez, amelynek eredményeként az előállított terméket a Harmonizált Rendszer olyan vámtarifaszáma alá kell osztályozni, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá a feldolgozás során felhasznált nem származó anyagokat kell osztályozni. (E rendelkezés alkalmazása szempontjából vámtarifaszám alatt az első 4 számjegyes kódok értendők, amelyek mindkét nómenklatúrában azonos tartalommal bírnak).

2. Az I. Függelékben felsorolt termékek vonatkozásában csak az említett Függelékben szereplő táblázat 3. oszlopában az egyes előállított termékkel kapcsolatban megállapított átalakításokat lehet kielégítendőnek tekinteni, akár járnak vámtarifaszám-változással, akár nem.

Az I. Függelékben foglalt szabályok alkalmazásának módját az említett Függelékben található Megjegyzések fejtik ki részletesen.

3. A származó termék helyzet megszerzéséhez elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni az alábbiakat, akár bekövetkezett vámtarifaszám-változás, akár nem:

a) a szállítás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, sérült részek eltávolítása, és más hasonló műveletek);
b) a por eltávolításából, szitálásából vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, vágásból álló egyszerű műveletek;
c) (i) a szállítmány csomagolásának, kiszerelésének és összeállításának megváltoztatása,
(ii) egyszerű zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, lapokon vagy táblákon való rögzítés stb., és minden más egyszerű csomagolási művelet;
d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;
e) termékek részeinek egyszerű összeillesztése, hogy azok teljes terméket képezzenek;
f) az a)—e) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja.

4. Az I. Függelékben szereplő ,,érték'' kifejezés a felhasznált nem-származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket jelenti, vagy ha ez nem ismeretes és nem is lehet megállapítani, akkor az ezekért az anyagokért a feldolgozó országban fizetett első megállapítható árat jelenti. Az I. Függelékben szereplő ,,gyártelepi ár'' kifejezés az előállított termék gyártelepi árát jelenti, levonva ebből az előállított termékek kivitele esetén visszatérítésre kerülő vagy visszatéríthető belső adókat.

II. A Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó, de nem a XI. Áruosztályba sorolandó textil- és ruházati termékek3 származásának meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

A 4203.10—017 és a 4203.10—026 vtsz. alá tartozó természetes vagy mesterséges bőrből készült ruházati cikkek származási országának azt az országot kell tekinteni, ahol két vagy több darab természetes vagy mesterséges bőr összevarrása vagy összeállítása történt.

A 3926.20—000, 4343.10—001, 4303.90—009, 4304.00—009, 6601.91—005, 9404.30—000, 9404.90—006 vámtarifaszámok alá tartozó textil- és ruházati termékek esetében a származó helyzet elnyeréséhez az I/1. részben meghatározott vámtarifaszám-változásnak kell bekövetkeznie.

III. Az e mellékletben meghatározott előírásoknak megfelelő, EK-ba kiszállításra kerülő textil- és ruházati termékek magyar származásának igazolása a Kiegészítő Jegyzőkönyv I/A) mellékletének I. és II. csoportjába tartozó termékek esetén az NGKM Engedélyezési Főosztály Nemzetközi Textilkvóta Osztálya által kiadott Textil Származási Bizonyítvánnyal, míg az említett Jegyzőkönyv I/A) mellékletének III. csoportjába tartozó termékek esetében az exportőr számlára tett nyilatkozatával történik. A származási bizonyítvány mintapéldányát a II. Függelék tartalmazza.

Az EK-ból importált és a Jegyzőkönyv I/B) mellékletében felsorolt vámáruk származásának igazolása e rendelet 28. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint történhet.

I. Függelék


Az előállított termékhez felhasznált nem-származó anyagokon a származó állapot elnyerése érdekében szükséges megmunkálások vagy feldolgozások jegyzékére vonatkozó bevezető megjegyzések

1. Megjegyzés

1.1. Az e Függelékben szereplő táblázat első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben alkalmazott vámtarifaszámot vagy árucsoportszámot, és a második oszlop írja le az ebben a rendszerben az adott vámtarifaszám alá vagy árucsoportba tartozó árukat. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételhez a 3. oszlop állapítja meg a szabályt. Ahol az első oszlopban szereplő számot egy ,,ex'' előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak vagy árucsoportnak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.
1.2. Ahol az 1. oszlopban néhány vámtarifaszámot csoportosítottak egybe, vagy egy árucsoportszám szerepel és ezért a termékek leírására a 2. oszlopban általános kifejezéseket használtak, a 3. oszlopban szereplő szomszédos szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer (HR) szerint az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban együtt csoportosított bármely vámtarifaszám alá tartoznak.
1.3. Ha a Jegyzékben különböző szabályok vonatkoznak az egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre, minden egyes bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének leírását, amelyre a 3. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.

2. Megjegyzés

2.1. A ,,megmunkálás'' kifejezés magában foglal mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást, beleértve az ,,összeállítást'' vagy a különleges műveleteket.
2.2. Az ,,anyag'' kifejezés magában foglalja a termék megmunkálása során felhasznált bármely alkotórészt, nyersanyagot, összetevőt vagy alkatrészt stb.
2.3. A ,,termék'' kifejezés a megmunkálni kívánt termékre vonatkozik, még akkor is, ha azt egy másik megmunkálási műveletben való későbbi felhasználásra szánják.

3. Megjegyzés

3.1. A 3. oszlopban szereplő szabály által megkövetelt megmunkálást vagy feldolgozást csak a felhasznált nem-származó anyagok vonatkozásában kell végezni. Hasonlóképpen a 3. oszlopban foglalt szabályban szereplő korlátozások csak a felhasznált nem-származó anyagokra vonatkoznak.
3.2. Ha a származó helyzetet a megmunkálás során megszerzett — nem-származó anyagokból készült terméket — anyagként használnak fel egy másik termék megmunkálásának folyamatában, a befoglaló termékre vonatkozó szabály azután nem vonatkozik rá.
Például: a nem hímzett szövetek a származó állapotot elnyerhetik a fonalakból történő szövés által. Amikor azokat végül is hímzett ágynemű előállítására használják fel, a nem hímzett szövet felhasználására kikötött %-ban kifejezett értékhatár ezen esetben nem alkalmazandó.

4. Megjegyzés

4.1. A Jegyzékben szereplő szabályok a megkövetelt minimális mennyiségű munkát vagy feldolgozást jelentik, és több munka vagy feldolgozás elvégzése szintén a származandó helyzetet eredményezi; viszont a kevesebb munka vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó helyzetet. Tehát, ha egy szabály azt mondja, hogy a megmunkálás egy bizonyos szintjén nem-származó anyagok felhasználhatók, akkor az ilyen anyagok felhasználása a megmunkálás egy korábbi fázisában megengedett, de az ilyen anyagok felhasználása egy későbbi fázisban nem megengedett.
4.2. Ha a Jegyzék egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi anyagot fel is kell használni.
Például: A fonalakra vonatkozó szabály kimondja, hogy természetes szálak felhasználhatók, és egyéb anyagok között vegyianyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti, hogy mindkettőt fel kell használni, lehet az egyiket vagy a másikat, vagy lehet mindkettőt használni.
4.3. Ha a Jegyzék egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem akadályozza más olyan anyagok felhasználását, amelyek saját belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt.

5. Megjegyzés

5.1. A ,,szálak'' kifejezés, amely e Függelék táblázatában szerepel, a ,,természetes szálakra'', valamint a HR 5501—5507. szám alatt szereplő mesterséges szálakra, továbbá a papírgyártáshoz használt bizonyos szálakra vonatkozik.
5.2. A ,,természetes szálak'' kifejezés, amely e Függelék táblázatában szerepel, a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik és a fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot. Ha egyéb megjelölés nem történik, a ,,természetes szálak'' kifejezés magában foglalja a kártolt, fésült vagy másként megmunkált, de nem fonott szálakat.
5.3. A ,,természetes szálak'' kifejezés magában foglalja a 05.03 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 50.02 és 50.03 alá tartozó selymet, valamint az 51.01—51.05 alá tartozó gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőröket, az 52.01—52.03 alá tartozó pamutszálakat és az 53.01—53.05 alá tartozó más növényi szálakat.
5.4. A ,,mesterséges szálak'' kifejezés, amely e Függelék táblázatában szerepel, a szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy az 55.01—55.07 alá tartozó hulladék megjelölésére szolgál.
5.5. A ,,textilpép'' és a ,,vegyianyagok'' kifejezések, amelyek e Függelék táblázatában szerepelnek, azon (50—63 árucsoportokban nem osztályozható) nem textilanyagok megjelölésére szolgálnak, melyek mesterséges vagy szintetikus szálak vagy fonalak, vagy a papírgyártáshoz használt bizonyos szálak előállítására szolgálhatnak.
5.6. A két vagy több textilanyagból kapott fonal vonatkozásában kumulatív jelleggel kell alkalmazni az e Függelék táblázatában lévő rendelkezéseket, mindazon vámtarifaszámokra, amelybe a kevert fonalat besorolták, mindpedig azon vámtarifaszámokra, amelyekbe besorolnák a vegyes fonal előállításában szereplő többi textilanyag mindegyikének fonalát.
5.7. Két vagy több textilanyagból nyert termékek esetén a 3. oszlopban szereplő rendelkezések alkalmazandók minden egyes olyan textilanyagra, amelyből a kevert termék összeáll.

6. Megjegyzés

6.1. Az ,,előfehérített'' kifejezés, amely e Függelék táblázatában szerepel és bizonyos nem-származó anyagok felhasználása esetén gyártási szint jellemzésére szolgál olyan fonalakra, szövetekre, hurkolt és kötött anyagokra alkalmazandó, amelyek csupán egy mosási műveleten mentek keresztül a fonás vagy szövés után.
Az előfehérített termékek kevésbé előrehaladott megmunkálási stádiumban vannak, mint a fehérítettek, amelyek többszöri fürdőn mentek át, ahol fehérítő agensekkel kezelték azokat (olyan oxidáló anyagok, mind a hidrogénperoxid és a redukciós reagensek).
6.2. A ,,teljes konfekcionálás'', amely e Függelék táblázatában szerepel, azt jelenti, hogy el kell végezni minden olyan műveletet, amely a szövetek kiszabását vagy a kelme kötését vagy hurkolását közvetlenül követik. Az a tény azonban, hogy egy vagy több befejező műveletre nem került sor, nem jelenti azt, hogy a konfekcionálás nem tekintendő teljesnek.
A befejező műveletek pl. az alábbiak lehetnek:
— gombok felvarrása és/vagy más díszítőelemek rögzítése,
— gomblyukak kialakítása,
— a nadrág aljának felvarrása, az ujjak, a szoknya és a ruhaszegélyek felvarrása,
— díszítők és kiegészítők elhelyezése, mint például zseb, címke, embléma stb.,
— vasalás és ,,konfekció'' eladásra szánt ruhák más előkészítési műveletei.
Megjegyzés a befejező műveletekre — Határesetek:
Lehetséges, hogy különleges gyártási folyamatokban a befejező műveletek összessége, főként a különféle műveletek kombinálásával, olyan jelentőséget kap, hogy ezek a műveletek úgy tekintendők, mint amelyek túlmennek az egyszerű befejezésen.
Ezekben a különleges esetekben a befejező műveletek nem teljesítése a konfekcionálás teljes jellegének elvesztésével jár.
6.3. Az ,,impregnálás, bevonás, beborítás vagy rétegelés'' kifejezés nem fedi azokat a műveleteket, amelyek alatt a szövetek összekapcsolását értjük.

Az előállított termékhez felhasznált nem-származó anyagokon
a származó állapot elnyerése érdekében szükséges megmunkálások vagy feldolgozások jegyzéke,
a XI. Áruosztályba tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk vonatkozásában

HR-kód

A termék leírása

A nem-származó anyagokon végzett megmunkálás vagy
feldolgozás a származó állapot elnyerése érdekében

1.

2.

3.

 

 

 

ex 5101

Gyapjú nem kártolva, nem fésülve:

 

 

– zsírtalanított, nem karbonizált gyapjú

Gyártás zsíros, valamint hulladékgyapjúból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át

 

– karbonizált gyapjú

Gyártás zsírtalanított, nem karbonizált gyapjúból, amelynek értéke nem haladja meg a gyártelepi árá-nak 50%-át

ex 5103

Gyapjú, finom és durva állati szőr hulladék, karbonizálva

Gyártás nem karbonizált hulladékból, melynek ér-téke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át

ex 5201

Pamut, nem kártolva, nem fésülve, fehérített

Gyártás nyers pamutból, amelynek értéke nem ha-ladja meg a termék gyártelepi árának 50%-át

5501-
5507

Vágott műszálak (szintetikus vagy mestersé-ges szálak)

 

 

– nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített szál

Gyártás vegyianyagokból vagy foszlatott textilből

 

– kártolt, fésült vagy egyéb módon előkészí-tett szál

Gyártás vegyianyagokból vagy foszlatott textilből vagy az 5505 vtsz. alá tartozó hulladékból

ex 50–55
Árucsoport

Fonal, monofil és cérna, kivéve papírfonalat
– nyomott vagy festett


Gyártás:

 

 

– nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonás- ra nem előkészített természetes szálból,

 

 

– nyers selyemből vagy selyemhulladékból,

 

 

– vegyianyagból vagy foszlatott textilből,

 

 

– vágott műszálból, fonalszöszből vagy műszálfo-nal hulladékból, mely nem fésült, nem kártolt vagy más módon fonásra nem előkészített,
vagy fehérítetlen vagy előfehérített (1) fonal vagy monofil nyomása vagy festése, melyet kikészítési és finomítási műveletek kísérnek (sodrás vagy cérnázás nem tekinthető ilyen műveletnek), a nem származó anyag (beleértve fonalat) értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 48%–át

 

– egyéb

Gyártás:

 

 

– nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített természetes szálból,

 

 

– nyers selyemből vagy selyemhulladékból,

 

 

– vegyianyagokból vagy textilpépből foszlatott textilből

 

 

vagy

 

 

– vágott műszálból vagy műszálfonal hulladékból, amely nem kártolt nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített

ex 50–55

Szövetek, kivéve a papírszálú szövedéket

 

Árucsoport

– nyomott vagy festett

Gyártás: fonalakból vagy nyers vagy előfehérített szövetek nyomása, festése, amelyet kikészítési vagy finomítási műveletek kísérnek (1) és (2)

 

– egyéb

Gyártás fonalakból

5601

Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; 5 mm-nél nem hosszabb textilszál (pihe), textilpor és őrölt elemi szál

Gyártás rostokból

5602

Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is

 

 

– nyomott vagy festett

Gyártás rostokból

 

 

vagy

 

 

nyers vagy elfehérített nemez nyomása vagy festése amelyet kikészítési vagy finomítási művelet kísér (1) és (2)

 

– impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt

Impregnálás, bevonás, beborítás vagy rétegelés nyers nem szőtt szövetnél (3)

 

– egyéb

Gyártás rostokból

5603

Nem szőtt szövet, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is,

 

 

– nyomott vagy festett

Gyártás rostokból

 

 

vagy

 

 

nyomás vagy festés nyers vagy elfehérített nem szőtt szöveteknél, amelyet kikészítés vagy finomítás (2) követ

 

– impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt

Impregnálás, bevonás, beborítás vagy rétegelés a nem szőtt nyers szöveteknél (3)

 

– egyéb

Gyártás rostokból

5604

Gumifonal és zsineg, textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy 5405 vtsz. alá tartozó textilszál,

 

 

– szalag és hasonlók, gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva vagy ezekbe bemártva

 

 

– egyéb

Nyers textilfonalak, szalagok és hasonlók impregnálása, bevonása, beborítása vagy bemártása

5607

Zsineg, kötél és hajókötél, fonva vagy sodorva, gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva

Gyártás juta és más rostokból, szintetikus vagy mesterséges szálakból vagy monofilből

5609

Fonalból, az 5404 és 5405 vtsz. alá tartozó szalagból és hasonlóból készült áru, másutt nem említett zsineg, kötél, hajókötél és kötéláru, burkolva is

Gyártás rostokból, fonalból, kókuszszálakból, szintetikus vagy mesterséges szálból vagy monofilből

5704

Szőnyeg és más textil padlóborító, nemezből, nem tűzve, nem pelyhesítve, konfekcionálva is

Gyártás rostokból

58
Árucsoport

Különleges szövetek, bolyhos szövetek, csipke, kárpit, paszományfélék, hímzések

 

 

– hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban (5810 vtsz.)

A gyártásnál a felhasznált összes anyag értéke nem haladja meg a késztermék gyártelepi árának 50%–át

 

– nyomott vagy festett

Gyártás fonalból

 

 

vagy

 

 

fehérítetlen vagy előfehérített anyagok, nemez és nem szőtt anyagok nyomása vagy festése, amelyet kikészítési vagy utókezelési (1) és (2) műveletek kísérnek

 

– impregnált, bevont vagy beborított

Gyártás fehérítetlen anyagból, nemezből vagy nem szőtt szövetből

 

– egyéb

Gyártás fonalból

5901

Szövetek, mézgával vagy keményítő tartalmú anyagból bevonva, amelyeket könyvfedélnek vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon és hasonló; merevített textilszövet kalapkészítéshez

Gyártás nyers, fehérítetlen szövetből

5902

Kerékköpeny hordszövet, magas szakítószilárdságú nylon vagy más poliamid, polieszter vagy viszkóza műselyem szálból

Gyártás fonalból

5903

Szövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, az 5902 vtsz. alá tartozó szövetek kivételével

Gyártás nyers szövetből vagy nyers, vagy előfehérített szövetek nyomása vagy festése, melyet kikészítési vagy finomítási műveletek (1) és (2) követnek

5904

Linóleum, kiszabva is, padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is

Gyártás nyers szövetből, nemezből vagy nem szőtt anyagból

5905

Textil falborító

Gyártás nyers fehérítetlen szövetből vagy a nyers, vagy előfehérített szövetek nyomása vagy festése, kikészítési vagy finomítási műveletekkel (1) és (2) kísérve

5906

Gumizott szövet, az 5902 vtsz. alá tartozó kivételével

Gyártás nem nyers kötszövött anyagokból vagy más nyers szövetekből

5907

Más módon impregnált, bevont vagy beborított szövet, festett szövet színházi vagy stúdió (műtermi) díszletek számára, vagy hasonló

Gyártás nyers szövetből vagy a nyers vagy előfehérített szövetek nyomása vagy festése, melyet kikészítési vagy finomítási (1) (2) műveletek követnek

5908

Textil alapanyagból szőtt, font vagy kötött béllámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz és hasonlóhoz; fehér izzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is

Gyártás szálakból

5909

Textilanyagból készült tömlő öntözéshez és hasonló célra, bélelve is, és más anyagokból készült szerelékekkel vagy tartozékokkal is

Gyártás szálakból vagy rostokból

5910

Szállítószalag, meghajtó- vagy erőátviteli szíj textilanyagból, fémmel vagy más anyaggal megerősítve is

Gyártás szálakból vagy rostokból

5911

Textiltermékek és textiláruk műszaki célra, amelyeket az 59 Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 7. pontja meghatároz

 

 

– csiszolókorongok vagy gyűrűk más, kivéve a nemezt

Gyártás szálakból, a 6310 vtsz. alá tartozó szövet- vagy rongyhulladékból

 

– egyéb

Gyártás szálakból vagy rostból

60
Árucsoport

Kötött és hurkolt kelmék

 

 

– nyomott vagy festett

Gyártás szálakból vagy fehérítetlen, vagy előfehérített kelme nyomása vagy festése, amelyet kikészítési vagy finomítási műveletek követnek (1) (2)

 

– egyéb

Gyártás szálakból

61
Árucsoport

Ruházati cikkek, kellékek és kiegészítők kötött vagy hurkolt anyagból

 

 

– varrással vagy másként összeállítva, 2 vagy több kötött-hurkolt, formára szabott vagy közvetlenül formára készült darabból

Teljes konfekcionálás (4)

 

– egyéb

Gyártás szálakból

ex 62
Árucsoport

Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok nem kötött vagy hurkolt, kivéve a 6213 és 6214 vtsz. alá tartozókat, amelyekre vonatkozó szabályokat lásd később:

 

 

– végtermék (késztermék)

Teljes konfekcionálás (4)

 

– nem végtermék vagy nem késztermék

Gyártás szálakból

6213
és 6214

Zsebkendő, sál, kendő, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló:

 

 

– hímzett

Gyártás fonalból vagy gyártás nem hímzett szövetből, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%–át

 

– más

Gyártás fonalból

6301–től
ex 6306

Takaró és útitakaró, ágynemű, asztalnemű, testápolási és konyhai textília; függöny (drapéria is), belső vászonroló; ágyfüggöny; más lakástextília (a 9404 vtsz. alá tartozók kivételével) zsák és zacskó áruk csomagolására; ponyva, vászontető és kempingcikkek:

 

 

– nemezből vagy nem szőtt szövetből:

 

 

– nem impregnált, nem bevont, nem beborított vagy rétegelt

Gyártás rostokból

 

– impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt

Impregnálás, bevonás, beborítás vagy rétegelés, nyers nemezből vagy nem szőtt szövetből (3)

 

– más:

 

 

– kötött vagy hurkolt:

 

 

– nem hímzett

Teljes konfekcionálás (4)

 

– hímzett

Teljes konfekcionálás (4)

 

 

vagy

 

 

gyártás: kötött vagy hurkolt, nem hímzett kelméből, amely felhasznált kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%–át

 

– nem kötött vagy hurkolt:

 

 

– nem hímzett

Gyártás fonalból

 

– hímzett

Gyártás fonalból vagy más nem hímzett szövetből, amely értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%–át

6307

Más készáru (ideértve a szabásmintát is) kivéve a legyezőket és kézi nem mechanikus ernyőket, keretüket, fogantyúit és ezek részeit:

 

 

– padló-, edény-, portörlő ruhák

Gyártás: fonalból

 

– egyéb

Olyan gyártás, ahol a felhasznált összes anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40%–át

6308

Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta és hasonló hímzett cikkek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve

Összeállítás olyan együttesbe, amelynél a beépített, nem származó cikkek összértéke nem haladja meg az adott készlet gyártelepi árának 25%–át

(1) Lásd e melléklet I. Függelékében szereplő bevezető megjegyzéseket.
(2) Származást eredményező feldolgozásnak vagy megmunkálásnak lehet tekinteni a hővel történő nyomást, ha azt a transzferpapír nyomása kíséri.
(3) Lásd e melléklet I. Függelék 6.3. bevezető megjegyzését.
(4) Lásd e melléklet I. Függelék 6.2. bevezető megjegyzését.
II. Függelék
TEXTIL SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY

1 Exporter (name, full address, country)

Exportateur (nom, adresse complete, pays)

ORIGINAL

2

No

3 Quota year

Année contingentaire

4 Category number

Numero de catégorie

5 Consignee (name, full address, country)

Destinataire (nom, adresse, compléte, pays)

CERTIFICATE OF ORIGIN

(Textile products)

 

 

 

 

CERTIFICAT D’ORIGINE

(Produits textiles)

6 Country of origin

Pays d’origine

7 Country of destination

Pays de destination

8 Place and date of shipment – Means of transport

Lieu et date d’embarquement – Moyen de transport

9 Supplementary details

Données supplémentaires

10 Marks and numbers – Number and kind of packages – DESCRIPTION OF GOODS

Marques et numéros – Nombre et nature des colis – DESIGNATION DES MARCHANDISES

11 Quantity (1)

Quantité (1)

12 FOB Valute (2)

Valeur FOB (2)

13 CERTIFICATION BY THE COMPETENT AUTHORITY – VISA DE L’AUTORITE COMPETENTE

I. the undersigned, certify that the goods described above originated in the country shown in box No 6, in accordance with the provisions in force in the European Economic Community.

Je soussigné certifie que les marchanqises désignées ci-dessus sont originaires du pays figurant dans la case No 6, conformément aux dispositions en vigueur dans la Communauté Economique Europeenne.

14 Competent authority (name, full address, country)

Autorité competente (nom, adresse compléte, pays)

 

At–A………………………………………., on–le……………………………..

 

(Signature)

(Stamp–Cachet)

(1) Show net weight (kg) and also quantity in the unit prescribed for category where other than net weight – Indiquer le poids net (kg) ainsi que la quantité dans l’unité prévue pour la catégorie si cette unité n'est pas le poids net.
(2) In the currency of the sale contract – Dans la monume du contrat de vente.

II. függelék

Textil származási bizonyítvány4
1

Az exportőr származási igazolására vonatkozó nyilatkozatát — kivéve az LT bizonyítvány esetét — a külön jogszabályban megállapításra kerülő határidő után lehet alkalmazni [8/1993. (III. 2.) PM—NGKM együttes rendelet].

2

Az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (EFTA) tagállamai: Osztrák Köztársaság, Liechtensteini Hercegség, Norvég Királyság, Svéd Királyság, Svájci Konföderáció.

3

Megjegyzés: Tekintettel arra, hogy az ebbe a körbe tartozó termékek a Kiegészítő Jegyzőkönyv I/B) mellékletében szerepelnek, így itt a magyar vámtarifaszámok teljes egészében feltüntetésre kerültek.

4

Ld. 1993. MK 135. szám

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás