Kifejezéskereső
28/1993. (XI. 5.) PM rendelet
a dohánygyártmányokra, a kávéra, a palackozott szeszre és szeszes italra elrendelt zárjegy alkalmazásának részletes előírásairól és szabályairól1
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 79. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A zárjegyek előállítása
1. §
(1) A dohánygyártmányok, a kávé, a szesz és a szeszes italok gyártói (a továbbiakban: gyártó zárjegyfelhasználó), illetve importálói (a továbbiakban: importőr zárjegyfelhasználó) (a továbbiakban együtt: zárjegyfelhasználó) igényei szerinti zárjegymennyiség és -választék előállíttatását, a rendelkezésre bocsátását, a zárjegyfelhasználók elszámoltatását — a Jszt.-ben és az e rendeletben foglaltak szerint — a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) végzi.
(2) A zárjegyek leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A zárjegyeket hamisítás elleni védelemmel kell ellátni.
(4) A zárjegy előállítója a gyártott, a tárolt és az országos parancsnokságnak átadott zárjegyekről tételesen köteles elszámolni.
(5) A (3)—(4) bekezdésben foglaltak teljesítését, valamint a zárjegyek 1. számú melléklet szerinti minőségét az országos parancsnokság folyamatosan köteles ellenőrizni.
(6) Az előállítás, a tárolás és a kiadás során keletkező selejtes, sérült zárjegyeket a zárjegyet előállító és az országos parancsnokság képviselőiből álló bizottságnak jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisítenie.
A zárjegyfelhasználók igénybejelentése,
a zárjegyek megrendelése
2. §
(1) A gyártó zárjegyfelhasználó a következő évre vonatkozó várható éves zárjegyigényét — a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú nyomtatványon — választékonként, negyedéves bontásban a tárgyévet megelőző év október 1-jéig köteles az országos parancsnoksághoz bejelenteni.
(2) Annak a gyártó zárjegyfelhasználónak, aki a jövedéki tevékenységét év közben kezdi meg, a tárgyévre vonatkozó igénybejelentését az első zárjegymegrendelése alkalmával kell megtennie a 2. számú melléklet III. részének kitöltésével. Amennyiben ez az időpont az október 1-je utáni időszakra esik, egyidejűleg — ugyanazon a nyomtatványon — kell teljesítenie az (1) bekezdésben előírt kötelezettséget is.
(3) Az importőr zárjegyfelhasználó a várható zárjegyigényét a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma2 importengedélyének érvényességi időtartamára vonatkozóan, az importengedély kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül köteles a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmú nyomtatványon az országos parancsnokságnak megadni.
(4) Az (1)—(3) bekezdés szerint megadott igény éven belüli, negyedévek közötti ± 30%-nál nagyobb mértékű várható módosulását a zárjegyfelhasználó köteles az országos parancsnokságnak a tárgynegyedévet megelőző hónapban bejelenteni.
(5) Az országos parancsnokság, illetve az országos parancsnokság alkalmazottja az igénybejelentés, a megrendelés, illetve az ellenőrzés során megadott adatok kezelése tekintetében az adótitok szabályai szerint köteles eljárni.
(6) Az országos parancsnokság az igénybejelentés alapján a zárjegyfelhasználót nyilvántartásba veszi, részére állandó nyilvántartási számot ad, amelyet a zárjegymegrendelésen és a zárjeggyel kapcsolatos levelezéseken minden esetben fel kell tüntetni.
3. §
(1) A zárjegyeket az erre a célra rendszeresített — a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmú — 3 példányos zárjegymegrendelő lap (a továbbiakban: megrendelőlap) 2 példányának megküldésével az országos parancsnokságnál kell megrendelni úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 10. munkanapon beérkezzen.
(2) Az egy alkalommal megrendelhető zárjegy mennyisége az 1. számú melléklet szerinti kiszerelési egységre megadott darabszámnál nem lehet kevesebb. A gyártó zárjegyfelhasználó a kéthavi termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat.
(3) Az országos parancsnokság a zárjegyfelhasználó igényjogosultságának vizsgálatát követően a megrendelőlap záradékolásával a zárjegyek kiadását engedélyezi. A záradéknak a kiadható mennyiséget és az átvétel pontos helyét, időpontját, illetve az 5. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a bankgarancia előírását, az (5) bekezdés szerinti esetben pedig a megrendelés elutasítását kell tartalmaznia.
(4) A zárjegymegrendelés teljesítéséhez megkövetelt bankgarancia előírásáról az országos parancsnokság határozatot hoz.
(5) Ha a zárjegyek kiadásának a — Jszt.-ben és az e rendeletben előírt — feltételei hiányoznak, az országos parancsnokság a kiadás megtagadásáról határozatot hoz.
(6) A záradékolt megrendelőlap 1 példányát a zárjegyfelhasználónak vissza kell küldeni, illetve lehetőség szerint az átadás-átvétel pontos időpontjáról a zárjegyfelhasználót rövid úton is (telefon, telefax) tájékoztatni kell. A (4) és (5) bekezdés szerinti esetekben a záradékolt megrendelőlap 1 példányát és a határozatot együtt kell a zárjegyfelhasználónak megküldeni.
4. §
A 2. § (1) és (3) bekezdése szerinti nyomtatvány és a 3. § (1) bekezdésében meghatározott megrendelőlap formanyomtatványa a jövedéki ellenőrzést végző vámhivataloknál díjtalanul szerezhető be.
5. §
(1)3 Zárjegyet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy igényelhet, rendelhet meg, amely (aki)
a) a dohánygyártmány, a szesz, szeszes ital előállítására jogosító érvényes jövedéki engedéllyel rendelkezik;
b) a pörkölt kávé és a kávékivonat termelését vagy bérmunkában történő termeltetését végzi;
c) a dohánygyártmány, a szesz, szeszes ital, a kávé (a továbbiakban együtt: termék) importálása esetén a termékek importálására jogosító érvényes jövedéki engedéllyel rendelkezik, és az igénybejelentéshez a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának az importőr, illetve — bizományosi ügylet esetén — a megbízó nevére szóló importengedélye vámpéldányát, a megrendeléshez pedig az érvényes importszerződést bemutatja;
d) teljesítette a 2. § (1)—(3) bekezdésében foglalt kötelezettségét.
(2) Az országos parancsnokság a zárjegyfelhasználó igényjogosultságának — a 3. § (3) bekezdése szerinti — vizsgálata keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását, felméri — a zárjegyfelhasználóról rendelkezésére álló adatok, ismeretek alapján — a megrendelés mennyiségének megalapozottságát.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a zárjegymegrendelés a megalapozott igénynél aránytalanul nagyobb, a teljesítéshez az országos parancsnokság bankgaranciát jogosult kérni a zárjegyfelhasználótól, a zárjegyek Jszt.-ben meghatározott díjtétele és a megrendelt darabszám szorzataként megállapított összegben. A megrendelt zárjegyeket a bankgarancia igazolását követően kell kiadni az országos parancsnokság és a zárjegyfelhasználó által egyeztetett — az igazolás bemutatását követő 10 munkanapon belüli — időpontban.
A zárjegyek kiadása, átvétele
6. §
(1) A zárjegyeket a zárjegyfelhasználó személyesen vagy írásban meghatalmazott képviselője (megbízottja) útján veheti át. A zárjegyfelhasználó a bélyegzőlenyomatát és a zárjegy átvételére jogosultak aláírásmintáját a 2. § (1)—(3) bekezdése szerinti, első igénybejelentés alkalmával köteles az országos parancsnokságnak megküldeni, illetve a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások bejelentéséről.
(2) A zárjegyek tételes átadása-átvétele
a) a dohánygyártmányok, a szesz, szeszes ital esetében az 1. számú melléklet szerinti szalagozott kötegek, a kávé esetében tekercsek, vagy
b) az 1. számú melléklet szerinti dobozok
átadásával-átvételével történik.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelölt dobozok tartalmát (a zárjegyek választékát, mennyiségét, darabszámát) az országos parancsnokság és a zárjegyeket előállító nyomda együttesen hitelesíti úgy, hogy a lezárt dobozokon feltüntetik a zárjegyválaszték megnevezését, a zárjegyek sorszámát és darabszámát, és azt aláírásukkal és bélyegzőlenyomatukkal igazolják.
(4) A zárjegyfelhasználó a (2) bekezdésben foglalt tételes átadás-átvétel során egyéb módon is ellenőrizheti az átvett zárjegyek választékát, darabszámát.
(5) A zárjegyek — a (2) és (4) bekezdés szerinti — átadásának-átvételének időpontját, választékát, mennyiségét, sorszámát, valamint a felhasználás helyét, továbbá import esetén az importszerződés számát és a 15. § (3) bekezdése szerinti időpontot a megrendelőlap mindkét példányára rá kell vezetni. Az átadást-átvételt az országos parancsnokság és a zárjegyfelhasználó vagy meghatalmazott képviselője (megbízottja) a megrendelőlap két példányán aláírásával, bélyegzőlenyomatával igazolja.
(6) Az átvett zárjegyek elszállítása a zárjegyfelhasználó feladata.
(7) A zárjegyfelhasználó az átvett zárjegyeket székhelyén (telephelyén), biztonságos tárolóhelyen köteles tárolni.
(8) A zárjegyfelhasználónak a zárjegyhiányból eredő — a Jszt.-ben szabályozott — díjfizetési kötelezettsége az átadás-átvétel időpontjától áll fenn.
(9) A zárjegyeket tartalmazó dobozok, illetve kötegek, tekercsek felbontásakor, illetve a zárjegyek felhelyezése során talált minőséghibás zárjegyeket a zárjegyfelhasználó nem semmisítheti meg, azokat a zárjegyelszámolásig meg kell őriznie.
(10) Ha a zárjegyfelhasználó a megrendelt zárjegyet a megrendelőlap záradékában az átadásra-átvételre megjelölt napot követő 10. munkanapig felszólításra nem veszi át, az országos parancsnokság a zárjegyek előállítási költségével a zárjegyfelhasználót megterheli.
A zárjegy alkalmazása
7. §
(1) A zárjegyet a termék azon legkisebb csomagolási (kiszerelési) egységére — ideértve a 9. § (1) bekezdése szerint palacknak minősülő kannát és demizsont is — (a továbbiakban: fogyasztói csomagolás) kell felragasztani, amelyben a termék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül. A fogyasztói csomagolásra a zárjegyet úgy kell felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható legyen.
(2) A zárjegyfelhasználó a dohánytermék, illetve a szesz és szeszes ital esetében a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja. A kávé öntapadó felületű zárjegyét a zárjegyfelhasználó oly módon köteles felhelyezni, hogy azt jelentékeny sérülés nélkül ne lehessen a csomagolásról eltávolítani.
(3) A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátóipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tárolóhelyén (raktárában), továbbá a nagykereskedés tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, zárjeggyel ellátott termék tartható. A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli terméket a forgalomból ki kell vonni, és azt a termék szállítójának vissza kell küldeni.
(4) Nem kell felhelyezni zárjegyet a termelő üzemek részére közvetlen anyagként, továbbfeldolgozási célra értékesített, illetve importált — nem fogyasztói csomagolású — termékre.
(5) Az importtermékre a zárjegy külföldön is felragasztható, e célból a zárjegy külföldre — kiviteli előjegyzés mellett — kiszállítható. A zárjegy nélkül importált terméket a belföldi forgalom számára történő vámkezelés előtt, a behozataltól számított 30 napon belül — a vámhivatal felügyelete és jegyzőkönyv felvétele mellett — az importőr köteles zárjeggyel ellátni. A zárjegy felhelyezésének tervezett időpontját, ezt megelőzően 2 munkanappal korábban az illetékes vámhivatalnak be kell jelenteni.
(6) Zárjeggyel ellátott belföldi termék végleges külföldi kiszállítása nem, illetve csak abban az esetben megengedett, ha a zárjegyet a vámhivatal képviselőjének jelenlétében eltávolították. A zárjegy külföldi adójeggyel vagy más címkével felülragasztva is érvényteleníthető, ha annak eltávolítása csak a zárjegy jelentékeny sérülésével lehetséges. A külföldi adójeggyel ellátott termék exportálható.
8. §
(1) A ,,puha-doboz'' csomagolású cigaretta esetében a zárjegyet közvetlenül a dobozra, fóliacsomagolás esetén a fóliacsomagolás alá, a doboz tetejének középvonalán átvezetve, a doboz mindkét hosszanti oldalára azonos hosszúságban átnyúlva, teljes terjedelmében kell felragasztani.
(2) A ,,kemény-doboz'' csomagolású cigaretta esetében a zárjegyet a fóliacsomagolás alá, közvetlenül a dobozra, a hátlapon, a tető törésvonalán végighúzódva, a törésvonal közepére helyezve kell teljes terjedelmében felragasztani.
(3) A félkész cigaretta zárjegyének felhelyezésére az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltakat kell — megfelelően — alkalmazni.
(4) A fogyasztási dohány esetében — a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel — a dohányt tartalmazó csomagra, dobozra a zárjegyet a nyitás helyének közepére helyezve úgy kell felragasztani, hogy a fogyasztási dohányt a zárjegy eltépődése nélkül a csomagból, dobozból ne lehessen kivenni.
(5) A nem darabonként értékesített szivar esetében a zárjegyet
a) a fadobozon az elhúzható tetőn és a doboz tetején,
b) a fémdobozon a levehető vagy nyitható tetőn és a doboz oldalán, illetve
c) az egyéb csomagoláson a nyitásra kialakított helyen áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a szivart a csomagolásból a zárjegy eltépődése nélkül ne lehessen kivenni.
(6) A szivarok darabonkénti értékesítése esetén a zárjegyet a két fül összeragasztásával, szorosan záródó, eltépődés nélkül le nem húzható gyűrűként kell a szivarrúd közepére felhelyezni. A szivar celofán vagy egyéb burkolatba történő darabonkénti csomagolása és értékesítése esetén a zárjegyet a burkolatra kell — e bekezdés szerinti formában — felragasztani úgy, hogy a zárjegy a burkolat felbontásakor eltépődjön.
9. §
(1) A zárjegy alkalmazása szempontjából — a 7. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével — a kannába, demizsonba kiszerelt szesz és szeszes ital is palackozottnak minősül.
(2) A szesz és szeszes italok
a) palackba történő kiszerelése esetén a zárjegyet a nyakon és a zárókupakon áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a palack nyitásakor eltépődjön;
b) demizsonba, kannába történő kiszerelése esetén a zárjegyet a kupakra, a demizsondugóra úgy kell felragasztani, hogy az a kupak levételekor, illetve a dugó eltávolításakor eltépődjön. Amennyiben a kannán levegőztető csavar (kupak) található, azt is zárjeggyel kell ellátni.
10. §
(1) A kávé papírcsomagolása esetében a zárjegyet a nyitás helyére úgy kell felhelyezni, hogy az a csomag megbontásakor középen eltépődjön.
(2) A kávé üvegben, műanyag dobozban történő kiszerelése esetében a zárjegyet a zárókupakon és az üvegen, műanyag dobozon áthúzódva úgy kell felhelyezni, hogy az a nyitásakor középen eltépődjön.
(3) Olyan csomagolás esetében, amelynél a nyitás helye külön nincs kialakítva, a csomagolás elülső oldalának jobb felső részén kell a kávé zárjegyet elhelyezni.
(4) A kávé (ital) automatákhoz kiszerelt kávécsomagokat is zárjeggyel kell ellátni, a (3) bekezdésben leírt módon.
11. §
(1) A zárjegyet arra a termékre is a 8—10. §-okban előírt módon kell felhelyezni, amely nem önállóan, hanem más ajándéktárgyakkal együtt kerül értékesítésre.
(2) Az országos parancsnokság a 7. § (2) bekezdésében foglalt előírások betartását köteles a jövedéki ellenőrzés keretében rendszeresen vizsgálni.
(3) A jövedéki terméknek minősülő vámáru esetén a zárjeggyel való ellátási kötelezettség azt a jövedéki engedéllyel rendelkező vállalkozót terheli, amely (aki) a vámárut a vámhivataltól belföldi értékesítés céljából átveszi. A zárjegyet az országos parancsnokság a vámárut értékesítésre átadó vámhivatal útján adja ki a vállalkozónak. A zárjegyet a vámhivatal ellenőrzése mellett kell felragasztani, és a zárjegyfelhasználásról a 16. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával elszámolni.
A zárjegyfelhasználás elszámolása
12. §
(1) A gyártó zárjegyfelhasználónak olyan zárjegynyilvántartást kell kialakítania, amelynek alapján a zárjegykészlet választékonkénti változásai naponta, továbbá az esetleges zárjegyhiány az elszámolási időszak végén megállapítható. A több telephelyen történő zárjegyfelhasználás esetén telephelyenként is kell zárjegynyilvántartást vezetni, és a zárjegyelszámolást a Jszt. és e rendelet előírásai szerint elvégezni.
(2) A zárjegynyilvántartásnak a következők szerint bizonylatolt adatokat kell tartalmaznia:
a) a nyitókészlet, az előző elszámolási időszakról készített jegyzőkönyv (zárókészlet adata);
b) a készletnövekedés, a 6. § (5) bekezdése szerinti megrendelőlap;
c) az elszámolási időszakban gyártott zárjegyes termékek csomagolási egységben kifejezett mennyisége, a belső gyártási, illetve a raktárbizonylatok;
d) a zárjegy felhelyezése során (a továbbiakban: gyártás közben) megsérült zárjegyek mennyisége, a 13. § (2) bekezdése vagy (3)—(4) bekezdése;
e) az országos parancsnokság által visszavett mennyiség, az azt igazoló bizonylat;
f) a baleset, a tűz, az árvíz, az egyéb elháríthatatlan külső ok miatt használhatatlanná vált, megsemmisült vagy elveszett zárjegyek mennyisége, az eseményről a vámhivatal által felvett jegyzőkönyv;
g) a zárókészlet, az a)—f) pontok adatai, illetve az elszámolási időszak végén a vámhivatallal közösen végzett zárjegykészlet-felmérés jegyzőkönyve
alapján.
(3) A (2) bekezdés f) pontjában foglaltak esetén a vámhivatali jegyzőkönyvhöz a rendőrség, illetve a tűzoltóság jegyzőkönyvét is csatolni kell.
13. §
(1) A gyártás közben megsérült zárjegyek elszámolása tételesen vagy a (3) bekezdésben meghatározott módon történhet.
(2) Tételes elszámolás esetén a zárjegyfelhasználó a megsérült zárjegyeket köteles azok darabjainak összerakásával gyűjtőívre felragasztani. A megsérült zárjegy csökkentő tételként csak akkor fogadható el, ha annak több mint 50%-át felragasztották a gyűjtőívre és megállapítható annak hitelessége, azon újabb, ismételt felhasználás nyomai nem láthatók. Egy gyűjtőívre 50 db sérült zárjegyet kell felragasztani. A gyűjtőíveket az országos parancsnokság bocsátja rendelkezésre.
(3) Ha a zárjegyfelhasználó a termék gyártása közben megsérült zárjegyeket a (2) bekezdésben meghatározott módon nem tudja elszámolni, csökkentő tételként az általa ténylegesen megállapított mennyiséget, legfeljebb az elszámolási időszakban gyártott zárjegyes termékek csomagolási egységben kifejezett mennyiségének (darabszámának) (4) bekezdésben meghatározott %-át állíthatja be a 12. § (2) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásba.
(4) A (3) bekezdés szerint elszámolható (leírható) zárjegymennyiség legfeljebb
a) 0,2%, a zárjegyek kézi felhelyezése esetén;
b) 1,0%, az 5000 db/óra kapacitás alatti csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén;
c) 3,0%, az 5000 db/óra vagy annál nagyobb kapacitású csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén.
(5) Az elszámolási időszak végén a termék gyártása közben megsérült és összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott elszámolás esetén a felragasztott sérült zárjegyeket a zárjegyfelhasználó és a vámhivatal képviselőjének jelenlétében kell megsemmisíteni.
(6) A megsemmisítésről a vámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel és annak 1 példányát közvetlenül az országos parancsnokságnak megküldi.
14. §
(1) A zárjegyek baleset vagy egyéb elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkező használhatatlanná válását, megsemmisülését vagy elvesztését az eseményt követően a vámhivatalhoz azonnal be kell jelenteni.
(2) A vámhivatalnak készletfelvétellel, illetve a rendelkezésére álló adatokból kell megállapítania a csökkenésként figyelembe vehető mennyiséget, és azt az eseményről felvett jegyzőkönyvben kell rögzítenie.
15. §
(1) Az importőr zárjegyfelhasználó a zárjegyekkel importügyletenként köteles elszámolni. Az elszámolás során a 12—14. §-okban foglaltakat kell — értelemszerűen — alkalmazni.
(2) A 12. § (2) és (3) bekezdésében szereplő bizonylatokon kívül az importőr zárjegyfelhasználónak az elszámoláshoz csatolnia kell
a) a zárjegy külföldön történt felhelyezése esetén a zárjegy kiviteli előjegyzéséről és a termék behozataláról készült vámokmányokat;
b) a zárjegy importőr általi felhelyezése esetén az erről készített, 7. § (5) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet.
(3) A zárjegyek átvételekor az importőr zárjegyfelhasználónak nyilatkoznia kell a Jszt.-ben meghatározott elszámolási kötelezettség teljesítésének időpontjáról.
(4) Ha a Jszt. rendelkezése alapján az elszámolás (3) bekezdés szerinti időpontban való teljesítésére halasztás adható, a halasztásra külön kérelmet kell benyújtani az országos parancsnoksághoz. Az országos parancsnokság a kérelem alapján dönt az elszámolás új időpontjáról, és ezt határozatban közli az importőr zárjegyfelhasználóval.
(5) Ha elszámolási kötelezettségét az importőr zárjegyfelhasználó a (3), illetve (4) bekezdés szerinti időpontig nem teljesíti, az országos parancsnokság jövedéki bírságot vet ki. Ha a zárjegyekkel az elszámolási határnaptól számított 10 munkanapon belül sem számol el az importőr zárjegyfelhasználó, a részére kiadott zárjegymennyiség zárjegyhiánynak minősül.
16. §
(1) A zárjegyfelhasználó által megrendelt, de át nem vett zárjegyek után a Jszt. rendelkezése értelmében megtérítendő összeget az országos parancsnokság és a zárjegy előállítója közötti — az átvételre megjelölt időpontban érvényes — szállítási szerződésben rögzített egységárak alapján kell meghatározni.
(2) Az átvett, de a felhasználó érdekkörébe tartozó körülmény miatt feleslegessé vált, az országos parancsnokságnak visszaadott zárjegyek után fizetendő összeg megállapításánál a visszaszállítás időpontjában érvényes — az (1) bekezdés szerinti — szállítási szerződésben szereplő egységárat kell alapul venni.
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
17. §
(1) Ez a rendelet — a (2)—(13) bekezdésekben foglalt eltéréssel — 1994. január hó 1. napján lép hatályba.
(2) A zárjegyre a Jszt.-ben meghatározott, 1994. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések végrehajtásához az országos parancsnokság a zárjegyeket 1993. december 1-jétől kezdődően a zárjegyfelhasználók rendelkezésére bocsátja.
(3) A zárjegyfelhasználónak e rendelet megjelenését követően, legkésőbb 1993. november 15-ig kell az 1993. december hóra vonatkozó zárjegy megrendelését a — 3. számú melléklet szerinti — megrendelőlapon az országos parancsnoksághoz eljuttatnia. A gyártó zárjegyfelhasználó ezzel egyidejűleg köteles megtenni — a 2. számú melléklet szerint — az 1994. évi, az importőr zárjegyfelhasználó pedig az 1993. II. félévben kiadott importengedély 1994. január hónapban realizálódó kvótájára vonatkozó — a 3. számú melléklet szerinti — igénybejelentését.
(4) Amennyiben a zárjegyfelhasználó a jövedéki engedélykérelmét a Jszt. előírásai szerint benyújtotta, de az engedélyező hatóság még az engedélyt nem adta ki, az engedély megérkezéséig, de legfeljebb 1994. február 28-ig a zárjegyigény kielégítéséhez nem kell megkövetelni az érvényes jövedéki engedélyt. Ha a Jszt. 80. §-ának (1) bekezdése szerinti zárjegyfelhasználó nem nyújtott be jövedéki engedélykérelmet, részére legfeljebb 1994. január 31-ig adható ki zárjegy, amennyiben az országos parancsnokság megállapítja, hogy jövedéki tevékenységét a Jszt. hatálybalépése előtt kezdte meg és a zárjegyigényléskor is folytatja.
(5) A gyártó és az importőr zárjegyfelhasználónak az 1993. december 31-én készleten lévő zárjegy nélküli termékét is zárjeggyel kell ellátnia.
(6) Amennyiben a zárjegyek (5) bekezdés szerinti utólagos felhelyezése a termékre az alkalmazott gyártás-, illetve csomagolástechnológiával nem valósítható meg, az 1993. december 31-én készleten maradt, felleltározott zárjegy nélküli termékek a vámhivatal által lezárt, hivatalos zárral ellátott gyűjtőcsomagolásban 1994. január 31-ig értékesíthetők.
(7) 1994. június 30-ig a 13. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott % helyett legfeljebb 2%, a c) pontjában meghatározott % helyett legfeljebb 5% zárjegyhiány számolható el.
(8) A nagykereskedő 1994. január 1-jétől — a (6) bekezdésben foglalt kivétellel — kizárólag zárjeggyel ellátott termékeket szerezhet be.
(9) A nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki alany (a továbbiakban: kereskedő) zárjegy nélküli terméket legfeljebb 1994. május 31-ig forgalmazhat.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott időpontban a kereskedő a még készleten lévő zárjegy nélküli termékét köteles a forgalomból időlegesen kivonni és raktárhelyiségében (üzletében) az elkülönített tárolást biztosítani. E termékekről leltárt kell felvenni. A leltárív egy példányát és az annak alapján összeállított — a 3. számú melléklet szerinti bontásban megadott — zárjegymegrendelést 1994. június 5-ig a területileg illetékes vámhivatalnak meg kell küldeni. A leltárívnek tartalmaznia kell a termék pontos megnevezését, mennyiségét, csomagolási egységenkénti darabszámát.
(11) A kereskedő a (10) bekezdés szerinti termékeket csak zárjeggyel ellátva hozhatja ismét kereskedelmi forgalomba. A felleltározott és bejelentett készlethez szükséges mennyiségű — külön e célra gyártott, az 5. számú melléklet leírása szerinti — zárjegyeket (a továbbiakban: készletzárjegy) az országos parancsnokság a (10) bekezdés szerinti — igénybejelentésnek minősülő — leltárív adatai, illetve a zárjegymegrendelés alapján, a felhelyezés időpontjában bocsátja a kereskedő rendelkezésére.
(12) A készletzárjegyek felhelyezése — a vámhivatal képviselőjének jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele mellett — a kereskedő kötelezettsége.
(13) Az országos parancsnokság legkésőbb 1994. július 31-ig köteles a (11) bekezdés szerinti zárjegyet és a (12) bekezdés szerinti vámhivatali jelenlétet biztosítani.
1. számú melléklet a 28/1993. (XI. 5.) PM rendelethez
2. számú melléklet a 28/1993. (XI. 5.) PM rendelethez
és bélyegzőlenyomata
3. számú melléklet a 28/1993. (XI. 5.) PM rendelethez
és bélyegzőlenyomata
4. számú melléklet a 28/1993. (XI. 5.) PM rendelethez
és bélyegzőlenyomata
és bélyegzőlenyomata
5. számú melléklet a 28/1993. (XI. 5.) PM rendelethez
Utóbb a rendeletet a 31/1994. ( XI.18.) PM rendelet hatályon kívül, helyezte. Lásd még a hatálytalanító rendelet 17.§-ának (1) bekezdését.
Lásd az 1990: XXX. törvénynek az 1994: LVI. törvény 2.§-ával megállapított 4/A.§-át: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.
Az 5.§ (1) bekezdése a 3/1994. (I. 21.) PM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet " Fogyasztási dohány zárjegy" cimű része a 3/1994. (I. 21.) PM rendelet 4.§-ával ,illetve 4. számú mellékletével megállapított szöveg.
