Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

4/1993. (I. 30.) KHVM rendelet

a belföldi táviratok legmagasabb díjáról1

1994.02.01.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem:

1. §

(1) A belföldi táviratok (táviratfajták) díját és pótdíját a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A belföldi távirat díja az első öt szóra megállapított díjból és a további ötszavankénti szócsoportok díjából áll.

(3) A táviratot postahivatalban, távbeszélőn vagy telexen lehet feladni. A távirat díját a postahivatalban a távirat feladásakor vagy utólagosan számlán (távbeszélő, telex) kell megfizetni.

(4)2 A belföldi táviratot a szolgáltatók munkanapokon — a postahivatalok zárvatartási idejét beszámítva —

a) a közönséges és állami táviratot a feladástól számított hat órán belül;

b) a sürgős, a statisztikai és az elsőbbséggel kezelendő állami táviratot négy órán belül;

c) a levéltáviratot huszonnégy órán belül


kézbesítik.

(5) Szombati napokon a sürgős, a statisztikai és az elsőbbséggel kezelendő állami táviratot pótdíj felszámítása nélkül csak abban az esetben kézbesíti a szolgáltató, ha a távirat a városokban 14 óráig, egyéb helyeken reggel 8 óráig a kézbesítő hivatalba érkezik.

(6) A feladó rendelkezésre külön pótdíj felszámítása mellett — a szolgáltató munkaszüneti napokon is kézbesíti a sürgős, a statisztikai és az elsőbbséggel kezelendő állami táviratot. A pótdíjat nem kell megfizetni, ha a táviratot telefon, telex vagy telefax útján kézbesítik.

(7) Ha a szolgáltató (4)—(5)—(6) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a táviratot nem kézbesíti, a táviratért fizetett díjat és pótdíjat visszafizeti.

(8) Az egészségügyi intézmények által feladott, véradásra behívó vagy elhalálozásról értesítő táviratot a ,,sürgős'' jelzésű táviratokkal azonos módon, a közönséges távirat díjáért kell kézbesíteni.

(9) A feladó úgy rendelkezhet, hogy a Budapestre címzett sürgős, statisztikai és elsőbbséggel kezelendő állami táviratot pótdíj megfizetése ellenében ,,éjjel'' 21—7 óra között is kézbesítsék. A pótdíjat nem kell megfizetni, ha a táviratot telefon, telex vagy telefax útján kézbesítik, vagy ha a távirat rendkívüli véradásra történő behívást tartalmaz. Az ,,éjjel'' szolgáltatással kért táviratért fizetett pótdíjat a szolgáltató visszafizeti, ha a táviratot 21—7 óra között nem kézbesítik.

2. §


Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklete alapján a belföldi táviratok díjai (SZJ 095211) a 6%-os felszámított adómérték alá tartoznak, a díjak az általános forgalmi adót tartalmazzák.

3. §


Ez a rendelet 1993. február 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a belföldi távközlési szolgáltatások legmagasabb díjairól szóló — a 2/1992. (I. 23.) KHVM rendelettel módosított — 6/1991. (I. 29.) KHVM rendelet 8. §-a és mellékletének 3. pontja hatályát veszti.

Melléklet a 4/1993. (I. 30.) KHVM rendelethez


Távirati szolgáltatás és a szószám megállapítása — Ft

1. Táviratfajtánkénti díjak:
a) Közönséges és állami távirat
— az első 5 szóig 90
— minden megkezdett további 5 szavanként 24

b) Sürgős, statisztikai és elsőbbséggel kezelendő állami távirat
— az első 5 szóig 180
— minden megkezdett további 5 szavanként 48

c) Levéltávirat és állami levéltávirat
— az első 20 szóig 90
— minden megkezdett további 5 szavanként 14

2. Pótdíjak
a) ,,Éjjel'' szolgáltatással kért távirat pótdíja 400

b) Munkaszüneti napon történő kézbesítés pótdíja 400

3. A szószám megállapítása
a) A táviratfajta, a különszolgáltatás megjelölésére szolgáló jelzés, valamint a távirat címe díjmentes;

b) a távirat szövegében, aláírásában és záradékában levő, a helyesírási szabályoknak megfelelően leírt közértelmű szavak és rövidítések — a betűk számától függetlenül — egy szónak számítanak;

c) a számokból, betűkből, írásjelekből alkotott csoportok, kifejezések 10 írásjegyenként számítanak egy szónak;

d) a b) pontban említett közértelmű szavak és rövidítések 10 írásjegyenként számítanak egy szónak, ha azokban számok és írásjelek is előfordulnak;

e) a különálló jelként alkalmazott, szóközzel írt egyéb írásjeleket külön szónak kell tekinteni és díjazni;

f) a mondatok elválasztására és befejezésére szolgáló írásjelek közül a pontot (.) és vesszőt (,) csak a feladó kifejezett kívánságára továbbítja a Szolgáltató, ilyen igény esetén ezek az írásjelek külön szónak számítanak;

g) a több jelből álló írásjeleket — a továbbítási alakjuknak megfelelően — jelenként kell számítani;

h) a zárójelet és az idézőjelet a zárójelbe, illetve idézőjelbe tett szóhoz (csoporthoz) tartozónak kell tekinteni és a c) pontban meghatározott módon kell díjazni. Ha a feladó több szót tett zárójelbe, illetőleg idézőjelbe, az írásjel kezdő jele az első szóhoz (csoporthoz), befejező jele az utolsó szóhoz (csoporthoz) számít.
1

Utóbb a rendeletet a 3/1994. (I. 28.) KHVM rendelet hatályon kívül helyezte.

2

Az 1.§ (4) bekezdéséből a " postáról és távközlésről szóló 1964: II. törvény alapján feljogosított " szövegrész hatályát veszti.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás