5/1993. (VII. 8.) TNM rendelet

a radioaktív anyagok és készítmények nyilvántartásáról

1993.08.07.

Az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 19. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben — az alábbiak szerint rendelkezem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed az atomenergia alkalmazási körébe tartozó minden radioaktív anyagra és készítményre (a továbbiakban: radioaktív anyag).¹ Beleértve azon radioaktív anyagokat is, amelyek más jogszabályok szerint egyébként nukleáris anyagnak minősülnek.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden radioaktív anyagot birtokló, termelő (előállító), belföldön forgalomba hozó, illetve forgalmazó, exportáló, importáló, használó, átalakító, tároló, átmenetileg vagy véglegesen elhelyező természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (a továbbiakban: nyilvántartás vezetésére kötelezett).

(3) E jogszabály hatálya, illetőleg e jogszabály alkalmazásában a birtokló, valamint a használó fogalma nem terjed ki a fuvarozás során a fuvarozó rendelkezése alá került radioaktív anyagokra és készítményekre.²

A nyilvántartások rendszere

2. §

Aki tartósan vagy átmeneti jelleggel e rendelet hatálya alá tartozó anyaggal rendelkezik, ezen készleteiről nyilvántartást köteles vezetni. Az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély³ feltétele a nyilvántartási kötelezettség teljesítése.

3. §

(1) A radioaktív anyagok központi nyilvántartását a Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézete vezeti.⁴

(2) A központi nyilvántartás vezetésében az MTA Izotópkutató Intézet részben saját adataira, részben a nyilvántartás vezetésére kötelezettek jelentéseire támaszkodik.

(3) A központi nyilvántartást az MTA Izotópkutató Intézet akként köteles vezetni, hogy abból időrendben, a radioaktív anyagok fajtái, valamint a nyilvántartás vezetésére kötelezettek szerint bármikor megállapítható legyen a forgalomba hozott radioaktív anyagok készlete, beleértve a belföldön előállított, az importált, az egymásnak átadott, illetve az exportált radioaktív anyagokat, továbbá a radioaktív anyagok átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló telepeken (a továbbiakban: hulladéktárolók) elhelyezett zárt sugárforrások mennyisége.

(4) Az MTA Izotópkutató Intézet központi nyilvántartást vezet a hulladéktárolókban elhelyezett egyéb (nem zárt sugárforrás) radioaktív hulladékról is a tárolók üzemeltetői által kidolgozott és az MTA Izotópkutató Intézet által jóváhagyott nyilvántartási rendszer alapján.

4. §

(1) A nyilvántartás vezetésére kötelezetteknek úgy kell saját nyilvántartásukat vezetni, hogy az tartalmazza a központi nyilvántartáshoz szükséges adatokat.

(2) A nyilvántartás vezetésére kötelezetteket — a kötelezett költségére és megkeresésére — az MTA Izotópkutató Intézet látja el hitelesített nyilvántartó könyvekkel. Ezekbe a radioaktív anyagok készletét e rendelet 1. számú melléklete szerint és olyan módon kell bejegyezni, hogy az anyagok fajtája, mennyisége, holléte, rendeltetése, valamint folyamatban lévő felhasználása megállapítható és ellenőrizhető legyen.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő nyilvántartási rendet az MTA Izotópkutató Intézet egyedileg engedélyezi.

(4) A nyilvántartásra kötelezett a hitelesített nyilvántartó könyveket nem selejtezheti. Az atomenergia alkalmazásának megszűnése esetén a nyilvántartó könyveket és az 5. § (1) bekezdés szerinti műbizonylatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézetének (a továbbiakban: ÁNTSZ intézet) kell leadni.

5. §

(1) Radioaktív anyagot nyilvántartásba venni csak hivatalos magyar műbizonylat alapján lehet, melynek kiállítására a forgalmazó köteles. A műbizonylatnak tartalmaznia kell a központi nyilvántartáshoz szükséges adatokat (lásd 2. számú melléklet). A műbizonylatot a radioaktív anyag teljes felhasználásától, exportálásától, a hulladéktárolóban történő végleges elhelyezésétől vagy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott lebomlásától számított öt évig meg kell őrizni.

(2) A nyilvántartott készletből leírni csak a következő jogcímeken szabad:

a) a radioaktív anyag, a számítások és mérések alapján olyan mértékben lebomlott, hogy az a továbbiakban nem tartozik az atomenergia alkalmazási körébe;

b) a radioaktív anyagot rendeltetésszerűen felhasználták;

c) a radioaktív anyagot más szerv részére átadták, illetve exportálták;

d) a radioaktív anyag, más, a nyilvántartásba egyidejűleg felvett új anyag alkotórészévé vált;

e) a radioaktív anyagot hulladékként végleges elhelyezésre átadták;

f) a radioaktív anyagot elveszettnek nyilvánították, vagy az más rendellenes módon visszanyerhetetlenné vált, amit illetékes hatósági határozattal igazolni kell.

(3) A nyilvántartott készletekben mutatkozó hiányt vagy többletet haladéktalanul jelenteni kell az ÁNTSZ intézetnek, valamint egyidejűleg az Országos Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: ORFK)⁵ és a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának. E hatóságok vizsgálataikról tájékoztatást adnak az Országos Atomenergia Hivatalnak (a továbbiakban: OAH), melynek döntése alapján kell módosítani a nyilvántartást.

(4) Az elveszett, ellopott stb., majd megtalált vagy a büntetőeljárás során lefoglalt radioaktív anyagok tekintetében külön jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

6. §

Az OAH felügyeletet gyakorol az MTA Izotópkutató Intézetnek e rendeletben meghatározott hatósági tevékenysége felett. Az intézetben e tevékenységet végző szervezeti egységek csak az OAH előzetes hozzájárulásával szervezhetők át, továbbá a hatósági tevékenység közvetlen irányítását végző vezetők kinevezéséhez az OAH véleményét ki kell kérni.

Jelentéstételi rendszer

7. §

(1) A radioaktív anyagokkal rendelkező szervek a központi nyilvántartást vezető MTA Izotópkutató Intézetnek jelenteni kötelesek az alábbi készletváltozásokat:

a) az importált radioaktív anyagokat;

b) a hazai előállítású és belföldön forgalomba hozott, illetve forgalmazott, valamint az exportált radioaktív anyagokat;

c) a saját célra előállított (forgalomba nem kerülő) radioaktív anyagokat;

d) a más szerv részére átadott radioaktív anyagokat;

e) a végleges elhelyezésre átadott zárt sugárforrásokat és etalonokat;

f) az elveszettnek nyilvánított (leírt) radioaktív anyagot.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott készletváltozásoknál a hivatalos magyar műbizonylat másolatát a forgalmazónak kell beküldeni.

(3) Az (1) bekezdés c)—e) pontjában felsorolt jelentéstételi kötelezettségeknek a 2. számú melléklet szerinti jelentés megküldésével kell eleget tenni.

(4) A készletek változását három munkanapon belül kell jelenteni az MTA Izotópkutató Intézetnek.

(5) A hulladéktárolókban elhelyezett radioaktív anyagokról évenként egyszer összesített készletváltozási jelentést kell küldeni. A zárt sugárforrásokról és etalonokról azonosíthatóan, az egyéb hulladékokról a tároló nyilvántartási adatai szerint.

(6) A nyilvántartás vezetésére kötelezettnek leltárt kell készíteni a teljes radioaktív anyag készletéről, ha erre az OAH vagy az MTA Izotópkutató Intézet felszólítja.

Záró rendelkezés

8. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Dr. Pungor Ernő s. k.,
tárca nélküli miniszter

1. számú melléklet az 5/1993. (VII. 8.) TNM rendelethez

ÚTMUTATÓ
az izotóp-nyilvántartó könyv kitöltéséhez

A rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján az MTA Izotópkutató Intézet a nyilvántartásra kötelezett költségére és megkeresésére — a nyilvántartásba kerülő radioaktív anyag jellemzőitől függően — nyitott vagy zárt radioaktív anyagok nyilvántartására alkalmas hitelesített könyvet bocsát a rendelkezésére.

1. A nyitott radioaktív anyagok nyilvántartására szolgáló könyv esetében

— minden szállítmányt új oldalra kell bevezetni, kivéve, ha egy előző szállítmány felhasználása már befejeződött és az azonos oldalon megmaradt hely elegendő,

— az egy évnél rövidebb felezési idejű izotópok természetes lebomlását a negyedév végén, az egy évnél hosszabb felezési idejű izotópok természetes lebomlását pedig az év végén kell kiszámítani, és ennek megfelelően a nyilvántartást módosítani; ebben az esetben a ,,felhasználás célja'' rovatba ,,lebomlás'' szót kell írni,

— a nyilvántartott készletekben tapasztalt hiányt haladéktalanul jelenteni kell az ÁNTSZ intézetnek és egyidejűleg az ORFK-nak, illetve a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának.

2. A zárt radioaktív anyagok nyilvántartására szolgáló könyv esetében

— minden sugárforrást új oldalra kell bevezetni, kivéve, ha a felhasználás jellege az azonos oldalon történő nyilvántartást lehetővé teszi,

— az egy évnél rövidebb felezési idejű izotópok tényleges aktivitását alkalmazás előtt, de legalább negyedévenként, az egy évnél hosszabb felezési idejű izotópok aktivitását pedig szükség szerint, de legalább minden év végén újra kell számítani és ennek megfelelően nyilvántartásba venni,

— a készletekben mutatkozó — ismert vagy ismeretlen okból származó — hiányt vagy többletet haladéktalanul jelenteni kell az ÁNTSZ intézetnek és egyidejűleg az ORFK-nak, illetve a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának; e hatóságok vizsgálataikról tájékoztatást adnak az OAH-nak, melynek döntése alapján kell módosítani a nyilvántartást.

2. számú melléklet az 5/1993. (VII. 8.) TNM rendelethez

TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
a radioaktív anyagok központi nyilvántartása számára küldendő bizonylatokra

1. Műbizonylat

1.1. Bizonylatszám a szállítmány azonosítására

1.2. A bizonylat kiállításának időpontja

1.3. A radioaktív anyagot termelő, forgalomba hozó, illetve forgalmazó neve, címe

1.4. A megrendelő neve, címe

1.5. Az izotóp, illetve a termék megnevezése

1.6. A termék ITJ-száma

1.7. A radioaktív készítmény, illetve termék aktivitása

1.8. A szállított mennyiség (db, cm³)

1.9. Gyógyszereknél és diagnosztikumoknál a gyógyszertörzskönyvi szám

1.10. A zárt készítmény (sugárforrás) azonosító jele és szolgálati ideje (élettartama)

2. Átadás-átvételi jegyzőkönyv

2.1. Az átadás dátuma

2.2. Az átadó intézmény megnevezése, címe

2.3. Az átadó intézmény képviselőjének neve

2.4. Az átvevő intézmény megnevezése, címe

2.5. Az átvevő intézmény képviselőjének neve

2.6. Az átadott-átvett radioaktív anyag megnevezése

2.7. A radioaktív anyag aktivitása

2.8. Műbizonylat(ok) száma

2.9. Sugárforrás(ok) jelzése

2.10. Tárolási helye

3. A végleges elhelyezés jegyzőkönyve

3.1. Az MTA Izotópkutató Intézet lemondó nyilatkozatának száma⁶

3.2. Az elhelyezés dátuma

3.3. Az átadó intézmény megnevezése, címe

3.4. Az átadó intézmény képviselőjének neve

3.5. Az átadott radioaktív sugárforrás megnevezése

3.6. A sugárforrás aktivitása

3.7. Az átadott mennyiség (db)

3.8. Az átadott sugárforrások eredeti műbizonylat számának feltüntetése vagy nyilatkozat az átvevő részéről, hogy a műbizonylatok számai a lemondó nyilatkozatban lévőkkel megegyeznek

3.9. Az átvevő személy neve és aláírása

3.10. A végleges elhelyezés helye

Azon radioaktív anyagokat, amelyek nem tartoznak az atomenergia alkalmazási körébe, az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet végrehajtására kiadott 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a)—c) pontjai határozzák meg.

E tevékenységet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról szóló 23/1992. (XI. 25.) KHVM rendelettel módosított 8/1988. (X. 31.) KM rendelet szabályozza.

Lásd a 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendeletet az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet végrehajtásáról.

⁴

Erre az MTA Izotópkutató Intézetet a 104/1990. (XII. 15.) Korm. rendelettel módosított 75/1988. (X. 31.) MT rendelet jogosította fel.

⁵

Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos rendészeti feladatokat a 3/1982. (V. 6.) BM rendelet szabályozza.

⁶

Lásd a 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 20. §-át.