1993. évi LXII. törvény
a frekvenciagazdálkodásról1
Az elektromágneses rezgések rádiótávközlési és egyéb nagyfrekvenciás célokra szolgáló tartománya feletti rendelkezés az állam kizárólagos joga. A rádiófrekvenciás tartomány felhasználását nemzeti és nemzetközi szinten védeni, és a frekvenciákkal tervszerűen gazdálkodni kell. Ennek megvalósítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény célja
1. §2
A törvény hatálya
2. §3
A frekvenciagazdálkodás állami feladatai és azok ellátása
3–4. §4
5. §5 (1)6 A Kormány az informatika és a hírközlés feladatai ellátásában való közreműködés céljából 11 tagból álló Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.
(2)7 A Tanács három tagját a miniszterelnök a miniszter javaslatára nevezi ki és menti fel. A miniszterelnök által kinevezett tagok visszahívásáról a miniszterelnök a miniszter javaslatára határoz.
(3) A Tanács további nyolc tagja — köztük a Tanács elnöke — a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.
(4) A Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével.
(5)8 A tagok közül
a) három tagot az Országos Rádió és Televízió Testület,
b) egy tagot az Informatikai Érdekegyeztető Fórum,
c) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia,
d) egy tagot az MTESZ,
e) egy tagot a távközlési érdekegyeztető szervezetek közösen
delegálnak.
(6)9 A Tanács csak törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.
(7) A Tanács tagjainak megbízása négy évre szól.
(8)10
(9) A Tanácsra és tagjaira a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 34—37. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:
a) a Tanács elnöke és tagja nem lehet hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó, hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nem lehet tulajdonosa (tagja, részvényese),
b)11 a Tanács miniszterelnök által kinevezett tagja lehet köztisztviselő,
c) a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles betölteni,
d) kizárási oknak minősül a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltakon túl az, ha a Tanács tagja tisztségére méltatlanná válik,
e) az összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról szóló döntéshez a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.
(10) A (9) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenségi előírásokat — a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével — a tagság megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell.
(11) A Tanács tagja politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet, pártban vezető tisztséget nem vállalhat.
5/A. §12 (1) A Tanács a Kormány véleményező, javaslattevő szerve.
(2)13 A Tanács javaslatot tesz a Kormánynak az info-kommunikáció (informatika-hírközlés-média) területén:
a) az információs társadalom kialakításának programjával, az információs kultúra elterjesztésével, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntésekkel;
b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározásával; valamint
c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatban; továbbá
d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére;
e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására;
f) a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontra.
(3)14 A Tanács véleményezi:
a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, az FNFT-t;
b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint a két érintett miniszter között – a frekvenciagazdálkodás körében – felmerült vitás kérdéseket;
c) a Hírközlési Felügyelet elnöki tisztségére kiírt pályázatokra beérkezett pályaműveket és a Felügyelet éves tevékenységéről szóló beszámolót;
d) a Kormány vagy a Kormány bármely tagjának felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést;
e) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.
(4)15 A Tanács javaslatát, illetve véleményét a miniszter – egyetértésével, támogató javaslatával vagy észrevételével – továbbítja a Kormányhoz.
(5)16 A Tanács elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.
(6)17 A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
(7)18 A Tanács elnökét a frekvenciagazdálkodást érintő kérdések tárgyalásakor a Kormány ülésére meg kell hívni.
(8)19 A Tanács működésének rendjét maga állapítja meg.
(9)20 A Tanács működésének anyagi feltételeit a központi költségvetésből kell biztosítani.
(10)21 A Tanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Tanács feladatai teljesítéséről évente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának
6. §22
A frekvenciagazdálkodás szervezete
7. §
A frekvenciakijelölés szabályai
8. §
9. §
10. §
Rádióengedély
11. §
12. §
Adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség
13. §
14. §
Nagyfrekvenciás villamos berendezések üzemben tartása
15. §
Rádiótávközlő berendezés, nagyfrekvenciás villamos berendezés és nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezés gyártása, behozatala
és forgalomba hozatala
16. §
17. §
18. §
Rádióforgalmazás
19. §
Ellenőrzés
20. §
Rádiózavar-elhárítás
21. §
Rádiótávközlési Alap
22. §24
Vegyes és záró rendelkezések
23. §
24. §
25. §
26. §
27. §
Melléklet az 1993. évi LXII. törvényhez25
A törvényt az Országgyűlés 1993. április 27-i ülésnapján fogadta el. A törvényt a 2006: CIX. törvény 95. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte 2007. január 1. napjával.
Az 1. §-t a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. §-t a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3–4. §-t a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § az 1996: I. törvény 159. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2003: C. törvény 183. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 2006: LVII. törvény 75. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 2003: C. törvény 183. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdése a 2003: C. törvény 183. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (8) bekezdését a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (9) bekezdésének b) pontja a 2006: LVII. törvény 77. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5/A. § -t az 1996: I. törvény 159. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 5/A. § (2) bekezdése a 2006: XX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/A. § (3) bekezdése a 2001: XL. törvény 108. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5/A. § új (4) bekezdését a 2006: XX. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(9) bekezdés számozását (5)–(10) bekezdésre változtatva.
Az 5/A. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: XX. törvény 2. §-a.
Az 5/A. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: XX. törvény 2. §-a.
Az 5/A. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: XX. törvény 2. §-a.
Az 5/A. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: XX. törvény 2. §-a.
Az 5/A. § (8) bekezdése a 2001: XL. törvény 108. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2006: XX. törvény 2. §-a.
Az 5/A. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2006: XX. törvény 2. §-a.
A 6–27. §-t a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A IX. fejezetnek a címe az 1998: LXXIV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. §-t az 1995: LIV. törvény 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A mellékletet a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.