Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

7/1993. (II. 19.) NM rendelet

a háziorvosi tevékenységgel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

1993.03.01.

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 33. §-ában, 37. §-ának (1) bekezdésében, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §


A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM rendelet (a továbbiakban: Hr.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A háziorvos köteles ellátni továbbá a rendelési idejében hozzá forduló személyeket, ha heveny megbetegedésük vagy krónikus betegségük miatt orvosi ellátást igényelnek és ellátatlanságuk az egészséget károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezethet.''

2. §


A Hr. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A védőnő az önkormányzat által fenntartott védőnői szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) tagja, aki feladatait — a szolgálat működésére és irányítására vonatkozó rendelkezések megtartásával — részben önállóan, részben a gondozottait ellátó háziorvossal, illetőleg háziorvosokkal szakmailag együttműködve végzi.''

3. §


A Hr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


,,10. § (1) Háziorvos — a házi gyermekorvos kivételével — az lehet, aki háziorvosi vagy általános orvostani szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik.

(2) Háziorvos lehet továbbá — a rendeletben meghatározott kivétellel — 1998. december 31. napjáig az az általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos is, aki
a) az 1. §-ban említett valamely jogviszony alapján háziorvosi feladatokat lát el;
b) belgyógyász szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik;
c) a háziorvosi szakképesítés ráépített szakképesítésként való megszerzéséhez külön jogszabályban első szakképesítésként meghatározott bármely szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik és két év körzeti orvosi gyakorlata van;
d) az általános orvostani vagy a háziorvosi szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakgyakorlatot a külön jogszabályban előírt követelmények szerint letöltötte;
e) a rendelet hatálybalépésekor üzemorvosként vagy körzetben csoportvezető főorvosként dolgozott.

(3) Ha a háziorvosi feladatok ellátása az (1), illetőleg a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő orvossal nem biztosítható, 1998. december 31. napjáig háziorvosi feladatokat elláthat az az orvos is, aki anaestesiológus, oxyológus vagy tüdőgyógyász szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik.

(4) A (2) bekezdés c) és e) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett orvos az 1. §-ban felsorolt valamennyi — 1993. március 1. napja után létrejött — jogviszony alapján legfeljebb a jogviszony keletkezésétől számított négy évig láthat el háziorvosi feladatokat.

(5) Az az orvos, aki az 1998. december 31. napjáig számított huszonöt évben folyamatosan körzeti, illetőleg háziorvosi feladatokat lát el, határidő nélkül tovább foglalkoztatható.

(6) Házi gyermekorvos lehet az az orvos, aki csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik.

(7) Ápolói feladatokat önállóan csak az láthat el, aki rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges körzeti ápolói szakképesítéssel; ennek hiányában 1996. január 1-jéig felnőtt szakápolói szakképesítés is elfogadható.

(8) A népjóléti miniszter — ellátási érdekre tekintettel — mentesítheti az állami vagy helyi önkormányzati költségvetési szervnél (a továbbiakban: munkáltató) háziorvosi munkakör betöltéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott képesítési követelmények alól azt az orvost, aki tíz évig folyamatosan körzeti, illetőleg háziorvosi feladatokat végzett, ha
a) a munkáltató háziorvosként foglalkoztatja, vagy
b) a munkáltatóval háziorvosi feladatok ellátására létesítendő közalkalmazotti jogviszonya létrejöttének az előírt szakorvosi képesítés hiánya az akadálya.

(9) Ha a közalkalmazotti háziorvosi munkakör az (1)—(3), illetőleg a (8) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő orvossal nem tölthető be, a népjóléti miniszter — ellátási érdekre tekintettel, 1998. december 31. napjáig — felmentheti a háziorvosi munkakör betöltésének képesítési feltételei alól azt a szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvost, aki a (2) bekezdés c) pontjában, illetőleg a (3) bekezdésben megállapított feltételeknek nem felel meg.''

4. §


Az orvosi, a klinikai szakpszichológusi, illetve az egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló, módosított 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet (a továbbiakban: Tr.) 2. §-a a következő (3)—(4) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:


,,(3) Háziorvosi magángyakorlat folytatására az az orvos is jogosult, aki
a) általános orvostani szakképesítéssel rendelkezik;
b) bármilyen szakorvosi képesítéssel rendelkezik és két év körzeti orvosi, illetőleg háziorvosi gyakorlata van;
c) bármilyen szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik és a háziorvosi szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakgyakorlatot letöltötte;
d) belgyógyász, anaestesiológus, oxyológus vagy tüdőgyógyász szakorvosi szakképesítéssel rendelkezik, arra a meghatározott időtartamra, amíg önkormányzattal — területi ellátási kötelezettséget vállalva — háziorvosi feladatok ellátására irányuló szerződéses jogviszonyban áll.

(4) Házi gyermekorvosi magángyakorlatra az az orvos jogosult, aki csecsemő- és gyermekgyógyász szakképesítéssel rendelkezik.''

5. §


A Tr. a következő 2/A. §-sal egészül ki:


,,2/A. § (1) Háziorvosi magángyakorlat folytatására 1998. december 31-ig, a népjóléti miniszter ellátási érdekre tekintettel adott felmentése alapján szakorvosi szakképesítéssel nem rendelkező, azonban a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM rendelet 10. §-a (2) bekezdésének a) vagy d) pontjában szabályozott feltételeknek megfelelő orvos is jogosult, ha önkormányzattal — területi ellátási kötelezettséget vállalva — háziorvosi feladatok magánorvosként való ellátására irányuló előszerződést kötött.

(2) A népjóléti miniszter az orvosi magángyakorlat képesítési követelményei alól — a háziorvosi és a házi gyermekorvosi magángyakorlat folytatására megállapított képesítési követelmények kivételével — a Magyar Orvosi Kamarával egyetértésben mentesítheti azt az orvost, aki tizenöt éve folyamatosan az adott szakterületen dolgozik, ha

a) a magánorvosi tevékenysége ellátási érdekre tekintettel indokolt, vagy

b) az öregségi nyugdíjra jogosító életkora betöltéséig legfeljebb öt év hiányzik.''

6. §


A Tr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


,,(1) Magángyakorlat — a házi gyermekorvosi gyakorlat kivételével — csak a szakorvosi képesítésről szóló jogszabályban meghatározott szakorvosi tevékenységre engedélyezhető.''

7. §

(1) A közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:


,,A mentesítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.''

(2) A Kr. 3. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi szövege (2) bekezdésre módosul:


,,(1) A háziorvosi és a házi gyermekorvosi munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési, illetőleg egyéb feltételeket, valamint a felmentésre és a mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló jogszabály tartalmazza.''

8. §


Ez a rendelet 1993. március 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Tr. 2. §-ának (5) bekezdésében az ,,a (2) bekezdés d) pontjának'' szövegrész helyébe ,,az előírt szakképesítésnek'', 5. §-ának (2) bekezdésében, valamint 6. §-ának (2) bekezdésében a ,,2. és 3. §-ban'' szövegrész helyébe ,,2—3. §-ban'' lép, a Tr. 30. §-ának (5)—(6) bekezdése, valamint a Hr. 12. §-a (1) bekezdésének — a Tr. 30. §-a (5) és (6) bekezdését megállapító — második fordulata hatályát veszti.

Dr. Surján László s. k.,
népjóléti miniszter

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás