Kifejezéskereső
1993. évi LXXI. törvény
az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra (Szerbia és Montenegró) vonatkozó határozatai végrehajtásáról, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészítéséről1
Az Országgyűlés
— az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (Szerbia és Montenegró) kapcsolatos 757 (1992), 760 (1992) és 820 (1993) számú határozataiban elrendelt intézkedések végrehajtása, valamint
— az ENSZ Alapokmányából eredő és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése
érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
a) jugoszláv szervezet:
1. a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegró; a továbbiakban: Jugoszlávia), ennek hatóságai és más állami szervei;
2. jugoszláviai székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és minden más szervezet;
3. minden olyan, Jugoszlávián és Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező szervezet, amely közvetlenül vagy közvetve az 1—2. pontban említettek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;
4. az olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely közvetlenül vagy közvetve kizárólag az 1—3. pontban említettek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;
5. az 1—3. pontban említettek kereskedelmi képviselete, valamint információs és szerviz irodája [3/1989. (II. 26.) KeM rendelet];
b) jugoszláv érdekeltségű vállalat: az olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely közvetlenül vagy közvetve részben az a) pont 1—3. alpontjában említettek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;
c) jugoszláv természetes személy: az a természetes személy, aki magát Jugoszlávia vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított személyazonosságot igazoló okmánnyal (útlevél, személyazonossági igazolvány) igazolja, kivéve az a magát a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított személyazonosságot igazoló okmánnyal (útlevél, személyazonossági igazolvány) igazoló személy, aki bejelentőlappal vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén megalakult Jugoszlávián (Szerbia és Montenegró) kívüli állam hatóságainak más okmányaival igazolja, hogy Jugoszlávia területén kívül él, továbbá az, aki magát ugyan Jugoszlávia vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított útlevéllel igazolja, de ugyanakkor bemutatja egy olyan más állam illetékes hatóságának igazolását, amely szerint ő az utóbb említett állam joga szerint devizabelföldinek tekintendő;
d) pénzintézet: a magyarországi székhelyű pénzintézet;
e) belföldi: a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő természetes személy, jogi személy — ideértve a d) pont alatt említett pénzintézetet is —, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és minden más szervezet, valamint a vámszabadterületi társaság.
2. § (1) A Magyar Köztársaság területén
a) az 1. § a) pontjának 5. alpontja szerinti képviselet, illetve iroda, valamint
b) jugoszláv szervezet részvételével gazdasági társaság
nem alapítható és a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.
(2) A Magyarországon működő jugoszláv szervezetek, valamint az 1. § a) pontjának 5. alpontja szerinti képviseletek, illetve irodák tevékenységüket kötelesek felfüggeszteni. A tulajdonukban álló ingó vagy ingatlan dolgok felett a rendelkezési joguk szünetel.
(3) Az a belföldi, akinek birtokában jugoszláv szervezet tulajdonában lévő ingó dolog van, a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni, azzal, hogy a dolgot a tulajdonosnak nem adhatja ki.
(4) Az a jugoszláv szervezet, amely jugoszláv érdekeltségű vállalatban részesedéssel rendelkezik, tulajdonosi jogait nem gyakorolhatja, ideértve a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 32. §-ának (1) bekezdése szerinti külföldre történő átutalásra vonatkozó jogot is.
(5) Jugoszláv érdekeltségű vállalat jugoszláv [1. § c) pontja] vagy a jugoszláv szervezet által állított — a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 28. §-ának (1) bekezdése szerinti — vezető tisztségviselője az e megbízatásából adódó teendőit nem láthatja el.
(6) Ha a jugoszláv érdekeltségű vállalat belföldi székhelyű gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezik, tulajdonosi jogait nem gyakorolhatja, és jugoszláv [1. § c) pontja] vagy a jugoszláv érdekeltségű vállalat által állított vezető tisztségviselője az e megbízatásából eredő teendőit nem láthatja el.
3. § (1) A jugoszláv szervezetnek a pénzintézetnél lévő minden pénzeszközét, bankszámláját zárolni kell (be kell fagyasztani).
(2) A zárolt pénzeszközökből, illetőleg bankszámláról kifizetés (átutalás) nem teljesíthető.
(3) A zárolt számlán a 4. § szerinti fizetések jóváírhatók.
(4) A pénzintézet a jugoszláv szervezet részére a nála levő pénzeszköz (bankszámla) után kamatot nem fizethet.
4. § Jugoszláv szervezettel szemben tartozás a tartozás pénznemében — külföldi pénznemben a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok megtartásával — kizárólag pénzintézetnél nyitott zárolt számlára teljesíthető. A zárolt számlára történő fizetéssel a fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
5. § (1) A pénzintézet a 3. § alá nem tartozó esetekben sem utalhat át pénzeszközt Jugoszláviába, illetőleg harmadik országba jugoszláv szervezet javára.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a jugoszláv természetes személyt megillető nyugdíjra és gyermektartásdíjra. Belföldi e jogcímeken fizetést (átutalást) a Magyar Nemzeti Bank engedélyével teljesíthet.
(3) Jugoszláv szervezet rendelkezése alá az (1) bekezdésben nem említett módon sem juttatható pénzeszköz.
6. § (1) A jugoszláv természetes személy pénzintézetnél forintban vezetett számlájáról kifizetés csak a személyesen jelentkező számlatulajdonos részére teljesíthető (készpénzkifizetés).
(2) A jugoszláv természetes személy pénzintézetnél külföldi pénznemben vezetett számlájáról kifizetés csak a személyesen jelentkező számlatulajdonos részére teljesíthető (készpénzkifizetés), a kifizetett összeg külföldre történő kiviteléhez azonban egy alkalommal (naponta) csak legfeljebb 1000 US dollárra vagy ennek megfelelő összegű konvertibilis valutára adható kiviteli engedély.
7. § Jugoszláv természetes személy tekintetében a devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező — többször módosított — 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 24. §-a (1) bekezdésének n) pontja nem alkalmazható.
8. § Nem nyújtható pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatás Jugoszláviában lebonyolítandó bármely ügylet céljára, kivéve a telekommunikációs, postai vagy jogi szolgáltatást.
9. § (1) A Biztonsági Tanács 820(1993) számú határozata 22. pontjának a)—c) alpontjában meghatározottakon kívül tilos bármely árucikk szállítása Jugoszláviába és Jugoszláviából.
(2) A rendőrség, a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség a tulajdonos költségére köteles feltartóztatni minden olyan közúti, vasúti, vízi és légi teherszállító járművet, amely
a) az 1. § a) pontjának 2. alpontja szerinti szervezet tulajdonában áll, vagy
b) — függetlenül tulajdonosának állampolgárságától (székhelyétől) — megsértette e törvény rendelkezéseit.
(3) A járművet és rakományát a rendőrség, a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben köteles — ideiglenesen — lefoglalni.
10. § (1) A 9. § (3) bekezdése alapján lefoglalt jármű vagy rakomány tekintetében a lefoglalást foganatosító rendőrség vagy vám- és pénzügyőrség a járművet vagy rakományt — a Biztonsági Tanács 820(1993) számú határozatában foglaltak szerint, arra hivatkozással — elkobozhatja. Az elkobzásra és a lefoglalásra az államigazgatási eljárás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A jogerős államigazgatási határozattal elkobzott jármű vagy rakomány a jogerőre emelkedéstől számított negyvenötödik nap után értékesíthető, kivéve, ha az államigazgatási szerv arról értesül, hogy határozatát bíróság előtt megtámadták. Az elkobzott áru a negyvenötödik nap előtt is értékesíthető, ha romlékony, más áruban kárt okozhat, valamint kezelése körülményes vagy aránytalanul költséges.
(4) E § rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.
11. § E törvény végrehajtása során a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (14. §) esetén halaszthatatlan nyomozati cselekményeket a vám- és pénzügyőrség is foganatosíthat.
12. § Jugoszláv szervezet és természetes személy nem érvényesíthet késedelmi kamatot, kártérítést, kártalanítást és más igényt azzal összefüggésben, hogy a belföldi vagy külföldi megtartotta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 757(1992), 760(1992) és 820(1993) számú határozatait, továbbá a 91/1992. (VI. 3.) Korm. rendelet, a 108/1992. (VI. 27.) Korm. rendelet, a 65/1993. (V. 4.) Korm. rendelet, a 73/1993. (V. 7.) Korm. rendelet, valamint e törvény előírásait.
13. §2
14. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a 261. § után a következő 261/A. §-sal egészül ki:
15. §3
16. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (Szerbia és Montenegró) kapcsolatos 757(1992), 760(1992) és 820(1993) számú határozata végrehajtásáról szóló 73/1993. (V. 7.) Korm. rendelet a hatályát veszti azzal, hogy a rendelet alapján ideiglenesen lefoglalt jármű vagy rakomány elkobzására a 10. § (1)—(3) bekezdése az irányadó.
(2) E törvény 1—12. §-aiban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók
a) a diplomáciai és konzuli képviseletre, annak tagjára, valamint az ilyen képviselettel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezet jugoszláv tisztviselőjére;
b) a Biztonsági Tanács 724(1991) számú határozata alapján létrehozott Bizottság által egyedileg engedélyezett esetekben.
(3) E törvény 1—13. §-aiban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók attól a naptól, amelytől a Biztonsági Tanács a 757(1992), 760(1992) és 820(1993) számú határozataiban foglalt szankciók alkalmazásának kötelezettsége megszűnik.4
(4) A (3) bekezdés nem akadálya a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §) bűncselekménye miatti felelősségrevonásnak, ha a bűncselekményt a szankciók alkalmazása kötelezettségének megszűnése előtt követték el.
A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. július 19. A törvényt a 2006: CIX. törvény 90. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte 2007. január 1. napjával.
A 13. §-t a 2005: XCI. törvény 29. § (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. §-t a 2005: XCI. törvény 29. § (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1022(1995) számú határozatával a 757(1992) és a 820(1993) számú határozataival elrendelt vagy megerősített intézkedéseket azonnali hatállyal, meghatározatlan időre felfüggesztette (az erről szóló tájékoztató a Magyar Közlöny 1995/102. számában található).
