8/1993. (I. 30.) FM rendelet
a vadgazdálkodásról és a vadászatról
1993.01.30.
(1) Vadgazdálkodás a vadállomány fenntartására, szabályozására, hasznosítására, élőhelyével összhangban folytatott tervszerű tevékenység.
(2) Vadászat a vad elejtésére, illetőleg elfogására irányuló közvetlen tevékenység.
(1) Vadgazdálkodást, vadászatot kizárólag vadászterületté nyilvánított területen szabad gyakorolni.
(2) A vadászterület vadgazdálkodási egység, melynek határait úgy kell kijelölni, hogy
a) megfeleljen a vadgazdálkodás követelményeinek a földterületen végzett mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységgel is összhangban;
b) tekintettel legyen a vad életfeltételeire, mozgási körére és védelmére;
c) a vadászterületeket jól felismerhető természetes vagy mesterséges határvonalak válasszák el egymástól;
d) nagykiterjedésű természetvédelem alatt álló területek a védelmükhöz szükséges övezettel együtt lehetőleg önálló vadászterületeket képezzenek;
e) kisebb terjedelmű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek.
(4) Vadászterület természetvédelmi, oktatási, kutatási célból, valamint kivételes vadvédelmi érdekből 4000 hektárnál kisebb terjedelemben is megállapítható.
(5) A vadászterületeket az — 500 hektárnál nagyobb ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója véleményének figyelembevételével — a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) alakítja ki, illetve módosítja.
(6) A hivatal a vadászterület kialakításáról szóló határozatához erdő esetén az illetékes erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén természetvédelmi hatóság, honvédelmi rendeltetésű terület esetén a Honvédelmi Minisztérium véleményét figyelembe veszi.
A vadászati jog hasznosítása
(1) A vadászati jog állami szerv, valamint a (2) bekezdésben foglalt gazdálkodó szervezet kezelésében (a továbbiakban: üzemi kezelés), illetve vadásztársaságok és a vadásztársaságok országos szövetsége részére haszonbérbe adás útján hasznosítható.
(2) A vadászati jog üzemi kezelésbe adása esetén a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozatában kijelöli a vadászatra jogosult állami szervet vagy a gazdálkodó szervezetet, és meghatározza a hasznosítás feltételeit. A vadászati jog üzemi kezelésben történő hasznosítására a gazdálkodó szervezetek közül kizárólag a többségi állami tulajdonú mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társaságok szerezhetnek jogosultságot. A miniszter a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv véleményének kikérésével a vadászati jogot üzemi kezelésbe adja, vagy az üzemi kezelést megszüntetheti.
(3) A vadászati jog haszonbérbe adás útján történő hasznosítása esetén a vadászati jogot vadásztársaságok országos szövetségének a miniszter, vadásztársaságoknak a miniszter által kijelölt szerv adja határozatlan időre haszonbérbe. A vadászati jog haszonbérbe adása nyilvános pályázat útján történhet, melynek egyéb feltételeit a miniszter meghatározhatja.
(4) Egy vadásztársaság a vadászati jogot csak egy vadászterületen szerezheti meg.
(6) A pályázatban közölni kell a vadászterület adatait és főbb jellemzőit, a hasznosítható vadállományt, a vadászterületen található vadászati, vadgazdálkodási berendezéseket és a haszonbérlet kezdő időpontját. A pályázatnak felhívást kell tartalmaznia arra, hogy a vadászatra jogosult köteles a haszonbérleti szerződés időtartamáig a vadállományt, a vad élőhelyét megfelelő állapotban tartani, továbbá a bérleti szerződés megszűnésekor azt ezen állapotban átadni. A pályázatban egyéb feltételek is előírhatók.
(7) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatároznia, hogy lehetőleg 60 nap álljon rendelkezésre a pályázatok elbírálására. A határidőn túl érkezett kérelem a pályázat elbírálásánál nem vehető figyelembe. A pályázók közül azzal köthető haszonbérleti szerződés, akinél a szakszerű vadgazdálkodás feltétele és az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosított.
(8) A pályázati feltételeket — lehetőleg a haszonbérleti szerződés megszűnését megelőző 6 hónapon belül — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint országos és megyei napilapokban, valamint szaklapban kell közzétenni. A pályázatok elbírálásáról a meghirdetésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával tájékoztatást kell adni.
4. §
A haszonbérbe adó a haszonbérleti szerződést a külön jogszabályban foglaltakon túl azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) az e rendeletben foglalt kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti és ezáltal a vadgazdálkodás, vagy a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;
b) a haszonbért a fizetési határidő lejárta után közölt felhívásban kitűzött megfelelő határidőig sem fizeti meg, vagy
c) a vadászati jogot átruházza.
(1) A bérkilövésre alakult vadásztársaság tagja és a bérkilövésre szerződött természetes személy jogosult díj ellenében a szerződésben meghatározott vadat a kijelölt területen elejteni, egyéb jogait és kötelességeit a bérkilövési szerződés határozza meg. A bérkilövési szerződés nem jelenti a vadászati jog átruházását.
(2) A nem magyar és a külföldön élő magyar állampolgárokkal kötött bérkilövési szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést is, hogy a bérkilövőnek az általa elejtett vad trófeája — egyéb előírt feltételek mellett — abban az esetben kerül tulajdonába, ha azt a trófeabíráló bizottság elbírálta, és nem nyilvánították nemzeti értékké.
A vadászati jog gyakorlásának személyi feltételei
(1) Vadat az ejthet el, akinek a vadászatra jogosító hatósági engedélye (vadászjegy, vadászati engedély) van, és akinek a vadászatra jogosult a területén a vadászatra engedélyt adott, illetve, akivel bérkilövési szerződést kötött.
(2) Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár kaphat, aki
a) eredményes állami vadászvizsgát tett;
b) vadászlőfegyver jogszerű tartásának engedélyével rendelkezik a külön jogszabályban foglaltak szerint (kivéve a kizárólag íjjal, illetőleg ragadozó madárral vadászókat);
c) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá
d) érvényes baleseti felelősségi biztosítással rendelkezik.
(3) A vadászjegy kérelmezésekor az igénylő köteles az előző évi lőjegyzékét bemutatni. Megtagadható a vadászjegy kiadása, ha az igénylő a bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget.
(4) Vadászati engedélyt kérelemre az a nagykorú nem magyar vagy külföldön élő magyar állampolgár kaphat, aki
a) érvényes bérkilövési szerződéssel;
b) vadászlőfegyver behozatalának, jogszerű tartásának engedélyével (kivéve a kizárólag íjjal, illetőleg ragadozó madárral vadászókat); és
c) érvényes baleseti felelősségi biztosítással
rendelkezik.
(5) Vadász-íjászok íjászvizsgával, ragadozó madárral vadászók solymász és ragadozó madár ismerettel kiegészített állami vadászvizsgát tesznek.
(6) A hivatásos vadász részére a vadászjegyet, valamint a baleseti felelősségi biztosítást a munkáltató köteles kiváltani, illetve megkötni. A hivatásos vadász szolgálati naplója helyettesíti az egyéni lőjegyzéket.
(7) Vadászvizsgát Állami Vadászvizsga Bizottság előtt kell tenni. Az Állami Vadászvizsga Bizottságot a hivatal hozza létre, legalább három taggal. Az Állami Vadászvizsga Bizottság elnökének és tagjainak a 8. számú melléklet 1. pontjában foglalt felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképzettséggel kell rendelkeznie.
(9) A vadászjegyet az igénylő állandó lakóhelye szerint illetékes hivatal naptári évre adja ki.
(10) A vadászati engedélyt a bérkilövési szerződések alapján a hivatal, egyéb jogosultság alapján a minisztérium adja ki. A vadászati engedély kiadása megtagadható, illetve az engedély visszavonható, ha a kérelmező a vadászati jogszabályok előírásait megsértette.
(11) A vadászjegyért 500 Ft, a vadászati engedélyért időtartamtól függően az igénylőnek — 30 napra 1500 Ft, 6 hónapra 7000 Ft, 12 hónapra 13 000 Ft — díjat kell fizetni, melyet a kérelemmel egyidejűleg kell leróni.
(1) A vadászjegyet a hivatal visszavonja attól:
a) akinek vadászlőfegyver tartására szolgáló engedélyét bevonták;
b) akivel szemben vadászati szabálysértési vagy védett állat jogszerűtlen elejtése miatt természetvédelmi szabálysértési eljárás során pénzbírságot szabtak ki, vagy a vadászat, illetve a vadgazdálkodás érdekét sértő bűncselekmény elkövetése, valamint fokozottan védett állat elejtése miatt a bíróság jogerős marasztaló határozatot hozott, illetőleg a nyomozó hatóság megrovást alkalmazott;
c) akit — a fegyveres erők, fegyveres testület, valamint a rendészeti szerv tagjaként — a b) pontban felsorolt cselekménye miatt fegyelmi büntetéssel sújtottak;
d) aki felszólítás ellenére nem tesz eleget trófeabemutatási kötelezettségének.
(2) A vadászjegy visszavonásának időtartama 1—5 évig terjed. A vadászjegy visszavonásának letelte után, vadászjegy csak az Állami Vadászvizsga újbóli eredményes letétele után adható.
(3) Az (1) bekezdés a)—d) pontjában foglalt ügyekben eljáró szerv a vadászjegy visszavonása céljából értesíti az állandó lakóhely szerint illetékes hivatalt.
(1) Az EVT és e rendelet alkalmazása szempontjából vadnak kell tekinteni azokat a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, illetve átvonuló, a vadgazdálkodás szempontjából jelentős vadászható emlős- és madárfajokat (a továbbiakban: vadászható állatfajok), melyek nem tartoznak természetvédelmi oltalom alá. A vadászható állatfajok felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) Vadászhatónak minősített állatfajokra vadászni a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott vadászati idényben szabad.
(3) A vadászható állatfajok körének és a vadászati idények változását a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint egyéb módon teszi közzé.
(1) A miniszter által kiadásra kerülő regionális vadgazdálkodási terv alapján az egyes vadászterületekre hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervet kell készíteni. A terv elkészítéséről a vadászatra jogosult gondoskodik.
(2) Hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervezést szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy végezhet.
(3) A hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervet a hivatal hagyja jóvá, és ellenőrzi a végrehajtását. A hosszú lejáratú vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor erdő esetén az erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.
(1) A hivatal ellenőrzi a vadászati jogszabályok előírásainak megfelelő vadgazdálkodást.
(2) A vadászatra jogosult minden egyes vadászterületre éves vadgazdálkodási tervet köteles készíteni a 10. számú melléklet szerint, és azt a hivatalnak jóváhagyásra megküldeni.
(3) Az éves vadgazdálkodási terv benyújtásának határideje a tárgyév március 15. napja. Az éves vadgazdálkodási tervet a hivatal hagyja jóvá, és ellenőrzi annak végrehajtását. Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor erdő esetén az erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.
(4) Ha a vadállomány súlyosan veszélyezteti a természetvédelmi értékeket, a mezőgazdaság vagy az erdő fenntartásához fűződő érdeket, az illetékes hatóság (természetvédelmi, erdészeti, növényegészségügyi és talajvédelmi, valamint állategészségügyi hatóság) köteles a hivatal figyelmét intézkedésre felhívni. A hivatal a szükséges intézkedések — kárelhárítás, állományszabályozás — megtételére a vadászatra jogosultat határozatban kötelezi.
(5) A trófeás vad vadgazdálkodási szempontból ismétlődően hibás lelövése, egyéb szakszerűtlen vadállomány- kezelés, valamint az éves vadgazdálkodási tervtől történő engedély nélküli jelentős — 10%-ot meghaladó — eltérés esetén a hivatal meghatározott időre megtilthatja vagy korlátozhatja a trófeás vad lelövését.
(1) A vadászati év megegyezik a naptári évvel.
(2) Vadászati idényen kívül (tilalmi időben), továbbá azokra az állatfajokra, amelyekre a miniszter vadászati idényt nem állapított meg, illetve nem szerepelnek a 4. számú mellékletben megállapított felsorolásban a hivatal külön engedélyével szabad vadászni. Az engedélyt a hivatal meghatározott feltételekkel adja meg, ha a vadkárelhárítás, az állományszabályozás vagy vad-, illetve humánegészségügyi okok ezt indokolják. Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj vadászatának engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása is szükséges.
(3) A hivatal indokolt esetben a 4. számú mellékletben felsorolt, vadászható állatfajokra meghatározott időtartamú vadászati tilalmat rendelhet el, ha ezt a vadfaj állományának kímélése vad-, illetve humánegészségügyi okok vagy egyéb rendkívüli esemény indokolja.
(4) A vadászterületen, a lakott helyek kivételével a pórázon nem tartott vagy kolonc nélküli kóborló kutyát és a macskát a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász, valamint a vadászatra jogosult tagja vagy megbízottja elejtheti, illetve elfoghatja.
12. §
A vadászterületen nem honos vadfajt a miniszter engedélyével szabad telepíteni. Az engedélyezéshez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyetértése szükséges.
(1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója a vadállomány kímélése érdekében köteles minden olyan tevékenység megkezdése előtt a vadászatra jogosultat értesíteni, amely a vadállományban kárt okozhat.
(2) A vadászatra jogosult köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg állatok gyógykezelése, valamint az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének a megakadályozása érdekében szükségesek.
(3) Fertőző állatbetegség fellépését vagy annak gyanúját a vadászatra jogosult a területileg illetékes hatósági állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni.
(4) Növényvédőszer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját a vadászatra jogosult a területileg illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomásnak köteles bejelenteni.
(1) Vadászható állatfaj élő egyedei, valamint azok ivarsejtjei és embriói behozatalához és kiviteléhez a minisztérium hozzájárulása szükséges.
(2) Élő vagy lőtt vadat szállítani, illetve forgalomba hozni csak az érvényes állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások betartásával szabad.
(1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység, zárttéri vadtartás folytatásához a hivatal engedélyét be kell szerezni, melyhez védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság, továbbá erdő esetén az erdőfelügyelőség szakhatósági hozzájárulása is szükséges.
(2) A mesterséges vadtenyésztő telep létesítésénél és tenyésztett vad kiengedésénél az állategészségügyi szabályokat kell alkalmazni.
(1) Minden vadász köteles az általa elejtett vadról (megsebzett nagyvadról) naprakész egyéni lőjegyzéket vezetni, és felhívásra azt az ellenőrzésre jogosultnak bemutatni. Az egyéni lőjegyzék vezetésére szolgáló nyomtatványt naptári évre az állandó lakóhely szerint illetékes hivatal a vadászjeggyel együtt azonos sorszámon adja ki.
(2) A vadászatra jogosultnak a vadászterületén elejtett, befogott és elhullott vadról nyilvántartást kell vezetnie.
(3) A vadászterületen hullott agancsot gyűjteni a vadászatra jogosult erre jogosító igazolása birtokában szabad.
(1) A trófeabírálatot az Országos Trófeabíráló Bizottság (a továbbiakban: OTB) és a megyei trófeabíráló bizottságok (a továbbiakban: MTB) végzi.
(2) Az OTB és az MTB a miniszter által meghatározott szervezeti keretben működik. Az OTB és az MTB szervezeti és működési szabályzatát a minisztérium hagyja jóvá.
(3) Az OTB elnökét a miniszter nevezi ki. Az OTB tagjait, valamint az MTB elnökét — az OTB elnökének javaslata alapján — a minisztérium nevezi ki. Az MTB tagjait az OTB elnöke nevezi ki, illetve kéri fel.
(4) Az OTB elnökének valamint az MTB elnököknek a 8. számú melléklet szerint felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezni.
(5) A trófeabírálat szakmai irányítását az OTB látja el, és felülbírálhatja az MTB trófeabírálati eljárását.
(6) A trófeabírálatot nem végezheti annak a vadászatra jogosultnak a tagja vagy alkalmazottja és közeli hozzátartozójuk, amelynek területéről a trófea származik. Nem végezhet trófeabírálatot a vadkereskedelemmel, vadászat-szervezéssel foglalkozó cég tulajdonosa, alkalmazottja vagy tagja.
(1) A vadászatra jogosult, illetve a vad elejtője köteles trófeabíráló bizottságnak bemutatni — az elejtéstől számított 30 napon belül — a szarvas, a dám, az őz agancsát, a mufloncsigát és a 12 centiméternél hosszabb vaddisznóagyarat. A bemutatási kötelezettség kiterjed ezen vadfajok elhullott egyedeinek trófeájára is.
(2) Az elejtett vad trófeáját az OTB-nek vagy az MTB-nek kell bemutatni, amely megállapítja a bérvadászati díj alapjául szolgáló trófeaminőséget.
(3) Az alábbi nemzetközi ponthatárt (a továbbiakban: IP) elérő trófeákat az OTB-nek is kötelező bemutatni:
— gímszarvas 250 IP
— dámvad 210 IP
— muflonkos 220 IP
— őzbak 180 IP
— vadkan 130 IP
(4) A trófeabíráló bizottság a bírálat értékeléséről igazolást ad. Az igazolás mintáját a 3. számú melléklet tartalmzza. A trófea kivitelénél az igazolást a vámhatóság részére, felhívásra, be kell mutatni.
(5) A trófeabíráló bizottság az éremhatárt elérő trófeáról oklevelet és érmet ad át.
(6) Az OTB és az MTB a trófeák adatairól és a bírálat eredményéről nyilvántartást vezet, évente értékelést készít, a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz a területileg illetékes hivatalnak. Az MTB tárgyévet követő év február 28-ig a trófeabírálati adatokat az OTB részére köteles megküldeni.
(1) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek a 9. számú melléklet szerinti díjat kell fizetnie a trófeabírálattal egyidejűleg.
(2) Az OTB javaslatára a miniszter egyes rendkívüli értékű trófeákat nemzeti értéknek nyilváníthat.
(3) Nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani nem szabad. A trófea külföldre történő kiviteléhez a miniszter engedélye szükséges.
(4) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről a minisztérium gondoskodik. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát birtokában tartó kötelezhető arra, hogy a trófeát meghatározott időtartamra kiállítás céljából rendelkezésre bocsássa.
(5) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a vadászatra jogosult a bérkilövési díjnak 100%-ára tarthat igényt. A bérkilövő terhére a vadászatra jogosult a bérkilövési szerződésben meghatározott díjnak 25%-át számíthatja fel, a bérkilövési díj 25%-án felüli összeget részére kártalanítás címén a Vadgazdálkodási Alapból kell téríteni, a külön jogszabályban foglaltak szerint.
Vadászat gyakorlásának tárgyi feltételei
és vadászati korlátozások
(1) Vadat a vadászati célra engedélyezett — minimum 45 cm csőhosszú — vadászlőfegyverrel szabad elejteni, kivéve az íjjal és a ragadozó madárra való vadászatot.
(2) Íjászni nagyvadra kizárólag 50 font húzóerejű íjnál erősebb, nagyvad elejtésére alkalmas vadászvesszővel szabad. Tilos mérgezett hegyű és robbanófejes nyílvesszővel vadászni.
(3) Ragadozó madárral vadászni a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedély birtokában szabad.
(4) A vadászat gyakorlásának részletes szabályait a 6. számú mellékletben foglalt Vadászati Szabályzat tartalmazza.
a) önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel;
b) nagyvadra sörétes vadászlőfegyverrel;
c) szarvasra, vaddisznóra, dámra és muflonra kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;
d) őzre ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;
e) motoros járműből vagy mozgásban levő járműről;
f) fényszóró használatával a vaddisznó, a róka és az üregi nyúl vadászatának kivételével;
g) lesgödörből, vízi járműből a vízivad vadászatának kivételével.
(2) Vaddisznóra sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is szabad vadászni.
(1) Tilos vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (csapóvas, hurok, horog), valamint veremmel és méreggel elfogni, illetve elpusztítani. A vad elfogásánál annak testi épségét nem veszélyeztető eszközt szabad alkalmazni.
(2) Az élvefogó csapda felállítója, illetve kezelője köteles azt legalább 24 óránként ellenőrizni.
(3) Róka, üregi nyúl, vetési varjú, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható. A szelektív hatású vegyszer alkalmazását a minisztérium a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium hozzájárulásának figyelembevételével engedélyezheti.
(4) Vadbefogásra meghatározott célra (tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás stb.) olyan hálót, kábító- és bénítóvegyszert is szabad alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti.
(5) A pézsmapockot a vadászatra jogosult hozzájárulásával — a (3) bekezdésben meghatározott befogó eszközök körén kívül élvefogó csapdával is — bárki befoghatja.
23. §
A hivatásos vadász a 21. § b)—d) pontjának figyelembevételével munkaköri feladata ellátása során százhúsz joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós (öntöltő golyós) vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert is használhat.
(1) Lakott helyen vadászni kivételes esetben, rendőrhatósági engedéllyel szabad.
(2) A vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadászati berendezést (leshelyet), etetőt, befogót stb. létesíteni a szomszédos vadászatra jogosulttal kötött megállapodás alapján lehet.
(1) A vadászatra jogosult köteles a vadgazdálkodási feladatok ellátásáról, a vadászterület és a vadállomány őrzéséről megfelelően gondoskodni, annak keretében vadászterületenként, illetve minden megkezdett 4000 hektár után legalább egy hivatásos vadászt alkalmazni. A hivatal a vadászterület jelentőségére tekintettel felsőfokú végzettségű vadgazdálkodási szakember alkalmazását előírhatja.
(2) Hivatásos vadászként csak azt a magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki a vadászlőfegyver-tartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek megfelel, és a munkakörre a 8. számú mellékletben előírt vadászati-vadgazdálkodási szakképzettségek egyikével rendelkezik.
(3) A hivatásos vadászt megilleti az egyenruha viselésének, valamint a szolgálati vadászlőfegyver tartásának és használatának joga.
(4) Hivatásos vadásznak minősül
a) a vadászatra jogosultnál vadgazdálkodási, őrzési feladatokat végző és e tevékenység közvetlen irányítását, ellenőrzését ellátó dolgozó;
b) a hivatal vadászati felügyelője;
c) az erdőfelügyelőség vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója;
d) az oktatási intézmény vadászati oktatást végző dolgozója;
e) a vadászati érdekképviseleti szerv vadászati, vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója; és a
f) természetvédelmi hatóság vadászati felügyeleti munkakörben foglalkoztatott dolgozója.
26. §
A hivatásos vadász a vadászterület fekvése szerint illetékes hivatal előtt esküt tesz. A hivatásos vadász szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét a hivatal adja ki.
27. §
A hivatásos vadász jogait és kötelezettségét a rendelet 8. számú mellékletében foglalt Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata tartalmazza.
(1) A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles az EVT. 36. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelenteni.
(2) A vadkárbecslést szakértő végzi. A szakértőt a jegyző rendeli ki, a kirendelhető szakértők névjegyzékét a hivatal állítja össze és a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.
(3) A vadkárbecslés időpontjáról és helyéről — az azon való részvétel céljából — a jegyző az érdekelteket értesíti. A vadkárbecslést a bejelentéstől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
(4) A vadkárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
(5) A vadkárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a vadkárért az EVT 35. §-ának (3) bekezdése szerint felelős vadászatra jogosult megnevezését, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult vadkárelhárítási feladatának hogyan tett eleget, és hogy a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeket is.
(6) A jegyzőkönyv mintáját a 7. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelenlevő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.
(1) A szakértő köteles a vadkárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A vadkárbecslési jegyzőkönyvek alapján a jegyző egyezség létrehozását kísérli meg. Ha az eredménytelen, határozatot hoz. Határozatában a vadkárigénynek helyt ad, vagy azt elutasítja. A kártalanítási kötelezettség teljesítésére 30 napos határidőt kell megállapítani.
(2) A vadkárbecslési eljárás költségeinek megfizetésére marasztalás esetén a vadászatra jogosultat, a vadkárigény elutasítása esetén az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kell kötelezni.
(1) A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos igazgatási feladatokat — ha jogszabály másként nem rendelkezik — első fokon a hivatal látja el, és felettes szervként a minisztérium jár el.
(2) Az eljárásra az a hivatal illetékes, amelynek területén a vadászterület fekszik. Ha a vadászterület több megyére terjed ki, akkor az a hivatal illetékes, amelynek területén az eljárásban érintett vadászatra jogosult területének nagyobb része fekszik. A határozat meghozatalához be kell szerezni valamennyi érdekelt hivatal véleményét. Bérkilövő vadásztársaságot érintő eljárás tekintetében a vadásztársaság székhelye szerinti hivatal az illetékes.
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy a 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet Vadgazdálkodási Alapról szóló rendelkezései helyett 1993. január 1-jétől a külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Állami vadászvizsgával rendelkezők íjász és ragadozó madárral való kiegészítő vadászvizsgát — az Állami Vadászvizsga Bizottság előtt — díjmentesen tehetnek 1993. december 31-ig.
(3) A minisztérium a rendelet hatálybalépését követően gondoskodik az állami vadászvizsga anyagának a közzétételéről.
(5) A 9. § hosszú lejáratú tervezésről szóló rendelkezéseit 1995. január 1-jétől kell alkalmazni, addig az éves vadgazdálkodási tervben utalni kell a vadállomány populáció sűrűségének változására és arányaira.
(6) Az 5. számú melléklet 1/4. pontjának vízivad napi terítékkorlátozásáról, valamint III. fejezetének a vízivad fészkelési és vonulási szempontból jelentős élőhelyeire vonatkozó tilalmakról szóló rendelkezéseit 1993. augusztus 15-től kell alkalmazni.
(7) A rendelet hatálybalépését követően kötött haszonbérleti szerződésekre a 3. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A rendelet megjelenésével hatályát veszti:
,,1. § E rendelet hatálya a tenyésztési célt szolgáló szarvasmarha, sertés, juh, bivaly, ló, szamár, kecske, baromfi, házinyúl, prémesállat, méh, hal és más haszonállat, továbbá a kedvtelésből tartott állatok közül a tenyészkutya és tenyészmacska, a tenyésztojás, a sperma, a zigóta (a továbbiakban együtt: tenyészállat) behozatalára és kivitelére terjed ki.'' Dr. Gergátz Elemér s. k.,
földművelésügyi miniszter
1. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
Állami vadászvizsga anyaga
— a vadásztársaságok működésével összefüggő jogszabályok,
— a vadgazdálkodási és vadászati szabálysértések,
— vadgazdálkodási alapismeretek,
— vadászható apróvadfajok fajismerete és biológiája, állategészségügyi ismeretek
— vadászható nagyvadfajok fajismerete és biológiája, állategészségügyi ismeretek,
— trófeabírálati tudnivalók,
— természetvédelmi jogszabályok ismerete,
— természetvédelmi szempontból jelentős emlős- és madárfajok ismeretek,
— gyakorlati vadászlövészet sörétes és golyós lőfegyverrel,1
— vadászkutya-használat alapismerete,
— vadászetika, szokások, hagyományok,
— a vadászati szabályzat részeltes ismerete,
— íjász, ragadozó madárral való vadászat2,
— balesetelhárítási és elsősegélynyújtási ismeretek.
2. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
Az állami vadászvizsga szabályai
1. A hivatal állami vadászvizsgát szükség szerint, de legalább félévenként tart.
2. Vadászvizsgára a lakóhely szerinti hivatalnál 90 nappal a vizsgaidőpontot megelőzően lehet jelentkezni.
3. A vizsgadíj összege 3000 Ft, mely tartalmazza a vizsgabizonyítvány, valamint a gyakorlati lövészet díját is. A vizsgadíjat a hivatalhoz kell befizetni. A befizetés megtörténtét legkésőbb a vizsga megkezdésekor kell igazolni.
4. A vadászvizsga eredményéről a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
5. Eredményes vizsga esetén a vizsgázónak vizsgabizonyítványt kell adni. A vizsgabizonyítványt a hivatal bélyegzőjével kell ellátni, és fel kell tüntetni a nyilvántartás sorszámát is.
6. A vizsgáztatásról a hivatal sorszámozott nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetni:
a) a vizsgáztatás helyét és időpontját;
b) a vizsgázó nevét, személyazonosító jelét;
c) a vadászvizsga eredményét.
A nyilvántartás adatait a vizsgabizottság elnöke és két tagja írja alá.
7. Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki
a) erdészeti, mezőgazdasági közép- és felsőfokú szakoktatási intézményben vadászat-vadgazdálkodás című tárgyból eredményes vizsgát tett vagy szakirányú végzettséget szerzett;
b) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett;
c) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.
3. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
FM …………… Megyei Minta 1. oldala
Fegyvertartási igazolvány száma:
Kelt ………………………, 19…… ………… hó …… napján
földművelésügyi hivatal vezetője
Baleseti felelősségi biztosítás
-------------------------------------------------
* Ez a vadászjegy vadász-íjászatra is érvényes.
Ez a vadászjegy ragadozó madárral való vadászatra is érvényes.
Ez a vadászjegy kizárólag vadász-íjászatra érvényes.
Ez a vadászjegy kizárólag ragadozó madárral való vadászatra érvényes.
-------------------------------------------------
EGYÉNI LŐJEGYZÉK ……… ÉVRE
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
|
Vadászte-
rület kód-
száma |
Elejtés |
Trófea bírálati sorszáma és igazolása |
|
helye |
ideje |
vadfaj |
ivar |
db |
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
.......................................
Vadászati engedély mintája
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
{ A Magyar Köztársaság címere }
Nem magyar és külföldön élő magyar állampolgárok részére.
FM …………… ……………Megyei
Földművelésügyi Hivatal
Kiadva: …………………, 199…… ………… hó …… napján
földművelésügyi hivatal vezetője
Vadászlőfegyver-tartási engedély száma:
Bérkilövési szerződés száma:
Kiállító iroda megnevezése:
Biztosítási díj befizetésének igazolása:
Kiállítva: ………………, 199…… ………… hó …… napján
…………… Trófeabíráló Bizottság
-------------------------------------------
Sorszám Vadfaj Bírálati Az elejtés
megnevezése sorszám helye, ideje
-------------------------------------------
...........................................
...........................................
...........................................
...........................................
...........................................
...........................................
...........................................
Kelt: ………………, 199…… ………… hó …… napján
4. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
Gímszarvas (Cervus elaphus)
Szikaszarvas (Cervus nippon)
Dybowski szarvas (Cervus dybowski)
Mezei nyúl (Lepus europaeus)
Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)
Házi görény (Mustela putorius)
Pézsmapocok (Ondathra zibethica)
Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)
Mosómedve (Procyon lotor)
Fácán (Phasianus colchicus)
Vetési lúd (Anser fabalis)
Nagylilik (Anser albifrons)
Tőkés réce (Anas plathyrynchos)
Böjti réce (Anas querquedula)
Csörgő réce (Anas crecca)
Barátréce (Aythya ferina)
Erdei szalonka (Scolopax rusticola)
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
Örvös galamb (Columba palumbus)
Vetési varjú (Corvus frugilegus)
Dolmányos varjú (Corvus corone cornix)
Szajkó (Garrulus glandarius)
Ezüst sirály (Larus argentatus)
Kormorán (Phalacrocorax carbo)
Seregély (Sturnus vulgaris)
5. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
I. Magyarországon honos, telepített vagy rendszeresen átvonuló vadfajok:
Gímszarvasbika, golyóra érett : szeptember 1.— október 31.
— bika, selejt : szeptember 1.— január 31.
— tehén, ünő, borjú : szeptember 1.— február 15.
Dámbika, golyóra érett : október 1.— december 31.
— bika, selejt : október 1.— január 31.
— tehén, ünő, borjú : október 1.— január 31.
Őzbak, golyóra érett : augusztus 1.— szeptember 30.
— bak, selejt : május 1.— szeptember 30.
— suta, gida : január 1.— február 28. és
október 1.— október 31.
Muflonkos, -jerke, -bárány : szeptember 1.— január 31.
Mezei nyúl : október 1.— december 31.
Üregi nyúl, róka, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve : egész évben
Házi görény, nyest : november 1.— február 15.
Fácánkakas, -tyúk 1. : október 1.— január 31.
Fogoly 2. : augusztus 15.— december 31.
Vetési lúd 4. : október 1.— január 31.
Tőkés, böjti, csörgő, barátréce, szárcsa 3., 4. : augusztus 15.—január 31.
Erdei szalonka 5. : március 1.— április 10.
Balkáni gerle : augusztus 1.— február 15.
Örvös galamb : augusztus 1.— október 15.
Seregély : augusztus 1.— november 30.
Dolmányos varjú, vetési varjú, szarka, szajkó, kormorán, ezüst sirály : egész évben
1. Fácántyúk a 2000 db-ot meghaladó mennyiségű, utónevelésre kihelyezett növendék fácán esetén a kibocsátási hely 1000 méter sugarú körzetében legfeljebb a teríték 20%-áig lőhető.
2. Fogolyra csak azokon a vadászterületeken szabad vadászni, ahol a vadászati idény kezdete előtt foglyot bocsátottak ki. A teríték nem haladhatja meg a kibocsátás 40%-át.
3. Vadrécére augusztus 15-től augusztus 31-ig csak húzáson szabad vadászni.
4. Természetes vadrécéből naponta, személyenként legfeljebb 8 db, szárcsából naponta, személyenként legfeljebb 8 db, vetési lúdból naponta, személyenként legfeljebb 4 db ejthető el. Tenyésztett vadréce tilalmi időn kívül is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
5. Erdei szalonkára csak húzáson szabad vadászni, egy alkalommal, személyenként legfeljebb 2 db-ot szabad elejteni.
6. Nagylilik indokolt esetben a hivatal által meghatározott időben lőhető.
II. Magyarországon nem honos, telepített vadfajok:
Szika szarvasbika,
-tehén, -ünő, -borjú : szeptember 1.— december 31.
Dybowski szarvasbika, -tehén, -ünő, -borjú : szeptember 1.— december 31.
Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika és Dybowski szarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1.—január 31-ig, egyéb vadfajt és sutavadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor az kiterjed az azt követő két, illetve egy napra is.
III. Vízivad vadászata az alábbi fészkelési és vonulási szempontból jelentős élőhelyeken egész évben tilos:
Kisbalaton régi és új tározók
Velencei-tó és a Dinnyési Fertő
Biharugrai és Begécsi halastavak, Biharugrai-rét és Szőrrét, Hortobágyi Nemzeti Park területén belül a Ramsári Egyezmény hatálya alá tartozó területek: Zám, Petnezug, Angyalháza puszták, Hortobágyi halastó, Jusztus-mocsár, Hagymás-lapos és a Kunkápolnási-mocsár
a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben a Ramsári Egyezmény hatálya alá tartozó területekből a Szegedi Fehér-tó, Csaj-tó és Büdös-szék
A felsorolt élőhelyek védőzónáit a hivatal 1993. augusztus 15-ig jelöli ki és teszi közzé. A területileg illetékes természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.
6. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
A) Általános rendelkezések
1. A vadászaton az vehet részt, aki
a) a vadászlőfegyver biztonságos kezelésében akadályozva nincs,
b) nem áll alkohol hatása alatt, illetve nem fogyasztott olyan szert, amely a vadászat gyakorlásában hátrányosan befolyásolja,
c) nincs idegileg vagy fizikailag kimerült állapotban.
2. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász felelős a vadászat biztonságos és szabályszerű lefolytatásáért.
Egyéni vadászat esetén a vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosultnál jelentkezni.
3. A vadászat résztvevői kötelesek a vadászatvezetőnek, illetőleg a kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni.
A vadászterületen a vadászatra jogosult az alábbi személyek vadászati kíséretéről köteles gondoskodni:
a) új vadásztársasági tag,
c) szerződés alapján a területen tartózkodó bérkilövő vadász.
Vadászati kíséretről kell gondoskodni akkor is, ha azt a vadász kéri, vagy a vadászatra jogosult egyéb okból szükségesnek tartja. Kísérőként hivatásos vadász vagy megfelelő szakmai jártassággal és területismerettel rendelkező vadász bízható meg.
4. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász a vadászat megkezdése előtt rövid tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról.
5. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat lőhet, amelynek lelövésére a vadászatvezető vagy a kísérő vadász előzetesen engedélyt adott, vagy amelyre a lelövési engedélye szól. Aki társas vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles azt haladéktalanul a vadászatvezetőnek bejelenteni. Más vadászati mód esetén a bejelentés a kísérő vadász kötelessége.
6. Fácánra, fogolyra, vadkacsára, vadlibára, szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelő vadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nem csak futtában szabad nyilazni. Tilos a vad megtévesztésére alkalmas elektromos akusztikai (pl. magnetofon) berendezést használni. Vadászati idényen kívül elejthető a súlyosan beteg vagy sérült nagyvad golyós vadászfegyverrel (vaddisznó sörétes fegyverből kilőtt golyóval is), apróvad pedig sörétes vagy golyós vadászfegyverrel.
7. Az apróvad elejtőjének azt a vadászt kell tekinteni, akinek lövése után a vad birtokba vehető. Nagyvad elejtője az a vadász, aki arra az első halálos lövést leadta.
8. A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra tett lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók. Tilos a sebzett vaddal durván bánni, kötelező annak szakszerű és gyors terítékre hozásáról gondoskodni.
9. A biztonságos vadászat érdekében a vadászterületet körzetekre kell osztani. A körzeten belül a vadászat rendjét a vadászatra jogosult szabályozza.
10. Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell kivinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni vadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket (magasles, lőállás stb.) és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.
11. Ha a vadászat megkezdése előtt vagy a vadászat során olyan körülmények (pl. időjárási viszonyok) alakulnak ki, amelyek a vadászat biztonságos folytatását jelentősen veszélyeztetik, vagy lehetetlenné teszik, a kísérő vadász, illetve a vadászatvezető köteles a vadászat megkezdését megtiltani, illetve a vadászatot félbeszakítani.
12. Egyéni vadászat a cserkelés, a les és a barkácsolás, valamint a vízijárműből történő vadászat.
13. Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával kereső távcső használata kötelező.
14. A leshelyet az előzetesen megbeszélt időpontig, vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerint hang- és fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez. Barkácsolás közben csak álló járműről szabad lövést leadni.
Éjszakai vadászatnak kell tekinteni a napnyugta után egy órával kezdődő és napkelte előtt egy órával befejeződő időtartam alatt folytatott vadászatot. Éjszakai vadászaton a vadász köteles magánál tartani és használni kereső távcsövet, valamint fegyver- és kézilámpát. Éjszaka vadászható a vaddisznó, az üregi nyúl és a róka. Éjszakai vadászat során tilos a hagyományos optikai eszközökön (céltávcső, kereső távcső és fegyverlámpa) kívül más világító eszközt (pl. infratávcsövet) használni.
15. Vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű használható, amely
a) kifogástalan műszaki állapotban van,
b) kellő stabilitással, valamint
c) a vízijármű vezetője és a vadász részére rögzített ülőhellyel rendelkezik.
16. Vízijárműből való vadászat alkalmával a járművön — a vezetőjén kívül — csak egy vadász tartózkodhat.
17. Társasvadászatnak minősül a nagyvad hajtó- és terelővadászata, valamint az apróvad hajtó-, illetve keresővadászata, ha azon legalább három fő vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a legfeljebb hat vadász és tíz hajtó részvételével — hajtóebek használata nélkül — szervezett társasvadászat. Ennél nagyobb részvétellel rendezett nagyvad társasvadászat hajtóvadászatnak minősül.
18. Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímszarvas tehén, ünő, borjú; a dámtehén, -ünő, -borjú; továbbá a muflon jerke, bárány, valamint a róka. Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és a róka, társas apróvad vadászaton az erdei szalonka kivételével valamennyi apróvad.
19. A társas vadászatot a vadászatra jogosult megbízottja — vadászatvezető — készíti elő.
20. A társas vadászatot a vadászatvezető irányítja, jelzi a vadászat kezdetét és befejezését, valamint figyelemmel kíséri a vadászat menetét.
21. A társas vadászat megkezdése előtt minden vadásznak jelentkeznie kell a vadászatvezetőnél. Társas vadászatnál a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt a megjelentekkel ismerteti a vadászat tervét. Meghatározza a vadászok és a hajtók feladatait, a vadászat formáját, a felállás helyét, a felvezetők és a hajtásvezetők személyét, a hajtás és a felvezetés irányát, a lőhető vad faját, ivarát, mennyiségét, a lőirányokat, az általános és az adott terepszakaszokra érvényes biztonsági szabályokat, a vadászat kezdetének és befejezésének hangjelét, az elvonulás útvonalát és a gyülekezés helyét.
22. Késve érkező vadász köteles a vadászatvezetőnél jelentkezni, annak engedélye nélkül nem kapcsolódhat be a már megkezdett vadászatba.
23. A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a lövés feltételeit és irányát.
24. Ha a vadászat gazdasági vagy földutak közelében folyik, az utakra őröket kell állítani.
25. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni.
26. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői felé köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos vadra lövést leadni, kivéve a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után — a fenti esetet kivéve — lövést leadó vadászt a vadászatvezető a vadászatból köteles kizárni.
27. Vaddisznó vadászatnál hajtóként 16. életévüket, apróvad vadászatnál 14. életévüket betöltött személyek alkalmazhatók.
28. Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.
29. Alkohol hatása alatt álló személy hajtóként nem alkalmazható.
30. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.
31. Sebzett nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.
32. Az apróvad vadászatánál, a vaddisznó hajtóvadászatánál, valamint a sebzett nagyvad utánkeresésénél a vadászat eredményessége érdekében indokolt vadászkutyát alkalmazni. Ha a vadászkutya zavarja a vadászatot, szükséges pórázon tartani, súlyosabb zavarás esetén a kutya tartója kötelezhető kutyája eltávolítására.
33. Tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.
34. Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának zavarása, továbbá a vadnak a más vadászterületre elejtés végett történő átterelése.
C) A vadászlőfegyver használatának általános szabályai
35. Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen való áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható.
36. A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva, a csőtorkolattal felfelé vállon — hordszíjat fogva — vagy kézben tartva hordható, illetve tárolható.
Tilos a vadászlőfegyver csőtorkolatát átmarkolni, vagy a vadászlőfegyverre támaszkodni. A vadászlőfegyvert töltetlenül sem szabad emberre irányítani.
37. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni.
38. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrízni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.
39. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell megtölteni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. Megtöltés, illetőleg csőre töltés után a vadászlőfegyvert azonnal biztosítani kell.
40. A vadászlőfegyvert csak közvetlen a lövés előtt szabad tűzkész állapotba hozni, golyós vadászlőfegyver elsütő billentyűjét gyorsítottra állítani, illetve a kakasokat hátrahúzni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert biztosítani kell, a gyorsítót, illetve a kakast pedig eredeti állapotába kell helyezni. Apróvad vadászaton a vadászlőfegyver töltésére csak erre kiképzett személyt szabad alkalmazni.
41. A vadászlőfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a célba vett vadat kétséget kizáróan felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét. A lövésnél figyelemmel kell lenni a vad célirányos és gyors elejtésére.
42. Gyenge lövéshang esetén a csövet meg kell vizsgálni, nem maradt-e benne fojtás vagy más lőszertartozék.
43. Terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt a vadászlőfegyvert ki kell üríteni.
D) Eljárás baleset esetén
44. Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról.
45. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.
46. Ha a vadászati baleset társas vadászaton történt, a vadászatvezető köteles a vadászatot azonnal leállítani, és azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében szerepe lehet, visszaállítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg köteles őket a helyben maradásra felszólítani. Tisztáznia kell a baleset alkalmával esetleg elejtett vad eredeti helyét, az egyes vadászok felállítási, illetőleg haladási irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy kik adtak le lövéseket. A vadászatvezető mindezt írásban rögzíti és vázrajzon szemlélteti. Ez utóbbiban fel kell tüntetni a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb — a későbbi vizsgálathoz szükséges — adatot.
47. Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonos megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.
48. A rendőri szerv megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles pontos tájékoztatást adni.
49. Minden vadászlőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőri szervnek és hivatalnak. A jelentésnek tartalmaznia kell az esemény helyét, időpontját, valamint a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.
E) Állategészségügyi szabályok alkalmazása a vadászatnál és a vad szállításánál
50. Azt a vadat, amelyről meg lehet állapítani, hogy fertőző beteg, illetve betegség vagy sérülés következtében életképtelen, vadászati idénytől függetlenül le kell lőni. Az így elejtett vagy elhullott vad állatorvosi vizsgálatáról a vadászatra jogosult köteles gondoskodni.
51. A veszett vagy veszettségre gyanús állatot csak gumikesztyűvel szabad megfogni és állatorvossal meg kell vizsgáltatni. A további intézkedéseket az állatorvos határozza meg. A beteg vagy betegségre gyanús állat által okozott sérülés esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
52. Az elejtett nagyvadat haladéktalanul ki kell zsigerelni. Erről, valamint az elszállításról való gondoskodás az elejtő, illetve a kísérő vadász feladata.
53. A belső részekből a húsvizsgálathoz szükséges részeket az állati eredetű élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően el kell különíteni és megfelelően kezelni.
54. Minden vadászatra jogosult köteles a vadgazdálkodási egységre szabályzatot készíteni, amelyben a helyi viszonyoknak megfelelő részletszabályokat kell megállapítani.
7. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
Mezőgazdasági vadkárok előzetes becslése
(károsult)........vadkár ügyében.
1. Vadkárral érintett területek
a) a............... fekvő
..........................al bevetett
....ha....m2 területű ingatlanból
....ha....m2 területen,
b) a............... fekvő
..........................al bevetett
....ha....m2 területen
c).........................
2. A kárbecslő megállapítása szerint a terméseredményt táblatörzskönyv alapján a következő tényezők befolyásolják:
a) alatti esetben........... ...%-ban
............................ ...%-ban
b) alatti esetben........... ...%-ban
............................ ...%-ban
c) ........................
3. A vadkárt — szarvas — dám — vaddisznó — muflon — gyümölcsösben és szőlőben mezei nyúl vagy ………… vadfaj okozta.*
* A megfelelő rész aláhúzandó.
4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:
5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:
6. Mikor következett be a vadkár?
7. A vadkárért vadászatra............
jogosult (címe:).....................
Kelt …………………, 199…… ………… hó …… napján
A felek a jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:
Kelt …………………, 199…… ………… hó …… napján
....................képviseletében
....................képviseletében
Mezőgazdasági vadkárok végleges becslése
Készült:..........................
(károsult)........ vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
..................................
..................................
1. A vadkárral érintett területek
a) a.............. dűlőben fekvő
......................-al bevetett
....ha....m2 területű ingatlanból
b) a.............. dűlőben fekvő
......................-al bevetett
....ha....m2 területű ingatlanból
c)...............................
2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke:
a) alatti esetben …… % …… t …… kg, értéke ……… Ft,
b) alatti esetben …… % …… t …… kg, értéke ……… Ft,
c)...............................
3. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható magatartása következtében előállott kár) …………………… Ft.
Kelt …………………, 199…… ………… hó …… napján
8. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
A Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata
A hivatásos vadászra vonatkozó
általános rendelkezések
1. Vadászati-vadgazdálkodási szakképzettségének az alábbi szakmai képesítés minősül:
Felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:
— a vadgazdálkodási szakmérnöki,
— a vadgazdálkodási üzemmérnöki,
— az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,
— az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett,*
— az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,*
— a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,*
— az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAOSZ által szervezett felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett
* Amennyiben az oklevél tulajdonosa a vadászat-vadgazdálkodás tárgyból vizsgát tett.
Középfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:
— vadgazdálkodási technikusi képesítést,
— a középfokú vadgazdálkodási, valamint erdészeti szakképesítést tanúsító bizonyítványt.
Alapfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:
— a vadász-vadtenyésztő szakmunkás bizonyítványt.
2. Fővadászt csak felsőfokú képesítéssel lehet alkalmazni.
3. A hivatásos vadász szolgálata megkezdésekor a hivatal előtt esküt tesz. Nem kell újabb esküt tennie annak a hivatásos vadásznak, aki az ,,Erdészek Szolgálati Szabályzata'' alapján esküt tett.
,,Én………………………… hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra, vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben — a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően — eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak.''
4. A vadászterület szerint illetékes hivatal a hivatásos vadászokról — az V. szám alatti minta szerint — nyilvántartást vezet. Az eskü letételéről — a VI. szám alatti minta alapján — okmányt állít ki, és a hivatásos vadászt a VII. szám alatti minta szerinti szolgálati igazolvánnyal, valamint szolgálati jelvénnyel látja el.
5. A hivatásos vadász szolgálat közben a szolgálati jelvényét viselni és a szolgálati igazolványát magánál tartani köteles.
A szolgálati jelvény: 43 mm átmérőjű, zöld alapszínű fémjelvény, melyet jobbról és balról félkör alakban futó barna színű, öt-öt darab tölgyfalevél díszít. Középen a Magyar Köztársaság színes címere, az alsó részén ,,hivatásos vadász'' felirat.
6. A hivatásos vadászt a munkáltató szolgálati vadászlőfegyverrel és szolgálati naplóval köteles ellátni.
7. A hivatásos vadász munkaviszonyának létesítését, megszűnését, illetve munkakörének változását a munkáltató a vadászati hatóságnak és az illetékes rendőrhatóságnak köteles bejelenteni.
8. A hivatásos vadász jogosult, illetve köteles
a) a vadgazdálkodás érdekeit sértő vagy veszélyeztető személyt távozásra felszólítani és szabálysértés vagy bűncselekmény észlelése esetén az erre illetékes hatóságnál feljelentést tenni;
b) a hivatalnak vagy a hatósági állatorvosnak haladéktalanul jelentést tenni, ha a vadállományban jelentősebb elhullás következett be.
A szolgálati vadászlőfegyver
9. A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati vadászlőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására — ha a támadás másként nem hárítható el — használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.
10. A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról munkáltatóját tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőri szervnél feljelentést tenni. A szolgálati vadászlőfegyver személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes rendőri szervnek, valamint a munkáltatónak haladéktalanul jelentést tenni.
11. Ha a szolgálati vadászlőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet elsősegélyben részesíteni, és orvosi ellátásáról gondoskodni.
12. A szolgálati vadászlőfegyver sörétes, golyós, illetve vegyescsövű fegyver lehet.
13. Szolgálati vadászlőfegyverként csak a biztonsági előírásoknak megfelelő vadászlőfegyver adható, amelynek rendszeres műszaki vizsgálatáról — a munkáltató költségén — a hivatásos vadász köteles gondoskodni.
14. A hivatásos vadász szolgálati vadászlőfegyverét sportvadászat céljára a munkáltató engedélye alapján használhatja.
15. A hivatásos vadász munkaviszonyának megszűnésekor a szolgálati vadászlőfegyvert a munkáltatónak köteles leadni.
A hivatásos vadászegyenruha
16. Az egyenruha színe zöld, ezt a hagyományosan kialakult erdészegyenruha forma szerint kell elkészíteni.
17. A hivatásos vadász ruházata és felszerelése:
Egyenruha | Kihordási idő
a) 1 db posztóöltöny | 24 hónap
b) 1 db nyári zsávoly öltöny | 24 hónap
c) 1 db ünnepi öltöny | 36 hónap
d) 1 db télikabát vagy mikádó | 36 hónap
e) 1 db kalap és téli sapka | 36 hónap
g) 1 db nyakkendő | 24 hónap
i) 3 pár nyári zokni | 12 hónap
j) 3 pár téli zokni | 12 hónap
c) 1 db csuklyás esőköpeny
Egyéb felszerelési tárgyak
Az egyenruhát az erdészegyenruha viselésére vonatkozó előírásoknak megfelelően szabad viselni. Az egyenruhát nem az egyenruhához tartozó ruhadarabbal együtt nem szabad viselni.
A szolgálati jelvényt az ing, illetve az öltöny bal felső zsebén kell hordani.
Hivatásos vadászra vonatkozó külön rendelkezések
18. A hivatásos vadászt a munkáltató köteles a 17. pontban felsorolt szolgálati egyenruhával és védőruhával, valamint egyéb felszerelési tárgyakkal, indokolt esetben vadászeb munkakutyaként való használatával, továbbá sörétes és golyós vadászlőfegyverrel és lőszerrel ellátni. A hivatásos vadászt munkaköri feladatai teljesítése során az általa elejtett vadászható vadért és a kóbor kutyáért, valamint a kóbor macskáért — a munkáltató által meghatározott feltételekkel — 3 db sörétes vagy 3 db golyós lőszer illeti meg, attól függően, hogy a vadászható vadfaj, a kóbor állat sörétes vagy golyós lőfegyverrel ejthető el. Az elszámolás részletes feltételeire a munkáltató és a hivatásos vadász megállapodása az irányadó.
19. A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben az egyenruhát köteles viselni.
20. A munkaviszony létesítésekor a hivatásos vadászt ki kell oktatni jogaira és kötelességeire, valamint a vadászlőfegyver tartására és használatára vonatkozó rendelkezésekre.
21. A hivatásos vadász szolgálati naplót köteles vezetni. A hivatásos vadászok szolgálati naplóját a VIII. szám alatti minta szerint kell vezetni.
22. A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles bejegyezni a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles munkáltatójának haladéktalanul jelenteni.
23. A hivatásos vadász felelős a vadgazdálkodás szakmai előírások szerinti folytatásáért, valamint a rábízott vagyon megóvásáért.
Hivatásos vadászok nyilvántartása / Minta /
|
Sor-
szám |
Az esküt tett hivatásos vadász |
Az eskütétel időpontja |
A kiadott igazolás és jelvény száma |
A hivatásos vadász mun-
káltatójának megnevezése, székhelye |
A hivatásos vadász műkö-
dési területe |
A megyei (fővárosi) földővelés-
ügyi hivatal vezetőjének aláírása |
Megjegyzés (munkavi-
szony megszű-
nése stb.) |
|
neve |
személyazo-
nosító jele |
lakóhelye |
……………………………… Szigorú számadású
Földművelésügyi Hivatal nyomtatvány
ESKÜ OKMÁNY
a hivatásos vadász szolgálati esküjének letételéről
Igazolom, hogy ………………………… személyazonosító jel: ……………………………………………………… lakos
a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatában meghatározott szövegű szolgálati esküt a mai napon előttem letette.
Ennek alapján részére a ………………… számú szolgálati jelvényt kiadtam, és az ,,esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá''-ba ………………… sorszám alatt bevezettem.
földművelésügyi hivatal vezetője
Hivatásos vadász szolgálati igazolványa / Minta /
Szolgálati igazolvány száma:
Szolgálati jelvény sorszáma:
A foglalkoztató vadászatra jogosult neve, székhelye:
földművelésügyi hivatal vezetője
A hivatásos vadász szolgálati naplója / Minta /
|
Sor-
szám |
A bejegyzés
kelte |
A szolgálati esemény
megnevezése (helye, idő-
pontja, rövid leírása) |
A tett intézke-
dés leírása
(a bejegyzést
tevő
aláírásával) |
Megjegyzés (ellenőrzés vagy egyéb
bejegyzés) |
Megjegyzés: a szolgálati napló számozott lapokból álló, a foglalkoztató vadászatra jogosult által hitelesített jegyzettömb.
9. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
Országos és Megyei Trófeabíráló Bizottság által alkalmazott díjtételek:
szarvasbika agancs 1500 Ft
A díj tartalmazza az oklevél és az érem költségeit is.
10. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez
Az éves vadgazdálkodási terv tartalma
1. Vadgazdálkodási egység azonosító adatai:
megnevezés, kódszám, területnagyság.
2. Tervezett állományszabályozás:
Tervezett lelövés, fajonkénti és nemenkénti bontásban, a szarvasbika, a dámbika, a muflonkos, valamint az őzbak idős, középkorú és fiatal korosztály bontásban; külön szabadterületen és külön zártterületen.
Tervezett befogás, telepítés fajonkénti és nemenkénti bontásban, külön szabadterületen és külön zártterületen.
Tervezett lelövés, befogás, mezei nyúl, fácán, fogoly, tenyésztett vadréce bontásban.
3. Mesterséges vadtenyésztési terv:
Fácán, fogoly, vadkacsa fajokra.
Törzsállomány, tervezett tojás, kelés, felnevelt csibe, kibocsátás bontásban.
Tervezett tojás, naposcsibe, előnevelt csibe értékesítés.
A) Élő vad (db) fajonként és nemenként export és hazai bontásban.
B) Lőtt vad (db és kg) fajonként és nemenként export és hazai bontásban.
5. Tervezett vadtakarmányozás:
A) Művelésre tervezett vadföld és vadlegelő (ha).
B) Tervezett takarmányfelhasználás (t) szálas, szemes, lédús, táp bontásban.
6. Létesítésre tervezett vadgazdálkodási berendezések.
7. A vadállomány létszámára és összetételére vonatkozó megállapítások:
Tervezett intézkedések az állománysűrűség változtatására (állománycsökkentés, -szintentartás, -növelés) vadfajonként.
