Kifejezéskereső
84/1993. (XI. 11.) OGY határozat
a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről 1
A történeti előzmények és az elmúlt 40 év gazdasági és területpolitikai racionalitásokat nélkülöző gyakorlata jelentős területi különbségeket eredményezett. A piaci viszonyok kiteljesedésével felerősödtek a területi egyenlőtlenségek, az elmaradás mértéke átmenetileg tovább erősödött. A gazdasági átalakulás során elmélyültek az elmaradott térségek, az egyoldalú ipari és mezőgazdasági körzetek gazdasági és szerkezeti problémái, növekvő hátrányt jelent az infrastrukturális elmaradottság. A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.
A gazdaság regionális folyamatai azt mutatják, hogy a gazdaság és a külső környezezemi szervezetek csődje, a keleti piacok elvesztése a keleti országrészt hatványozottan sújtja. Itt a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a gazdálkodó szervezetek összességében veszteségesek, az új típusú szervezetek magántulajdonon alapuló kialakulása viszonylag alacsony ütemű. Viszonylag kedvezőbbé vált a nyugati országrész helyzete, ahol az elmaradottság és a strukturális feszültségek lokális, kistérségi, illetve települési szinten jelentkeznek.
I.
A területpolitika fő irányai
1. A Kormány társadalmi és gazdasági döntéseinél vegye figyelembe a területi szempontokat, fokozottabban hasznosítsa a területi adottságokat, és töltsön be összehangoló szerepet az ország egyes térségerületi együttműködésben rejlő lehetőségeket, valósítsa meg az országrészek és a különböző térségtípusok közötti területi különbségek mérséklését, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését. Mindenekelőtt mérsékelje az átalakulás során felerősödött, a területi gazdasági fejlődésben mutatkozó különbségeket Kelet- és Nyugat-Magyarország között.
Ennek érdekében a területpolitika fő céljai:
— a hazai és nemzetközi regionális együttműködés kiépítése;
— a regionális válságkezelés, a tartósan elmaradott, illetve hanyatló depressziós körzetek gazdasági reorganizációja, fejlesztése;
— az ország általános infrastrukturális elmaradottságának mérséklése keretében a legelmaradottabb régiókra, térségekre koncentráló szelektív infrastruktúra fejlesztés megkezdése, illetve felgyorsítása;
— a fentiekkel összhangban az önkormányzatok hatáskörébe tartozó települési szintű infrastruktúra kiépítettségében és működési színvonalában meglévő különbségek mérsékidőszakában a legsúlyosabb helyzetben lévő térségek reorganizációjára fektesse a hangsúlyt, és ehhez igazodóan alakítsa a nagytérségi és települési infrastruktúra fejlesztés térségi prioritásait.
3. A területpolitikai célok megvalósításához a működő eszközrendszereket össze kell hangolni. A regionális válságkezelés, a térségi felzárkóztatás követelményét fokozottabban figyelembe kell venni
— az országos infrastruktúra rendszerek fejlesztését szolgáló kormányzati eszközrendszerekben;
— az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai programokban;
— a foglalkoztatáspolitika elsősorban aktív eszközeiben;
— a beruházás- és vállalkozásösztönzést, -fejlesztést szolgáló alapok, intézmények működtetésében;
— az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban;
— a területfejlesztés állami részvétellel létrehozandó piaci és non-profit intézményrendszerének létrehozásában;
— az idegenforgalomban, falusi turizmusának kialakítása, a központi költségvetések beterjesztése során.
A területi fejlődést szolgáló eszközrendszerek között a Területfejlesztési Alap feladata elsődlegesen a gazdaság szerkezeti megújításának elősegítése, és az ezzel összefüggő infrastrukturális feltételek javítása.
II.
A területfejlesztési támogatások irányelvei
1. A Területfejlesztési Alap támogatásai, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény I. rész Területfejlesztési Alapról (a továbbiakban: Alap) szóló VI. fejezetével összhangban a tartós szerkezeti problémákkal sújtott, legsúlyosabb helyzetben lévő térségek fejlesztését szolgálják.
Ennek érdekében támogatni kell
— az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdaság megerősödését, a foglalkoztatást elősegítő fejlesztéseket, a racionális földhasznosítást, és a gazdaságfejlesztéssel összefüggő infrastrukturális fejlesztéseket,
— a legsúlyosakezetváltást segítő hatékony munkahelyteremtést és -megtartást,
— kiemelten kell támogatni a gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket, azokban a térségekben, amelyekben a társadalmi és a gazdasági elmaradottság súlyos munkanélküliséggel társul.
2. A támogatások célja elősegíteni
— a gazdasági alapok, ezen belül a magángazdaság megerősödését, a gazdaság modernizációját,
— a munkalehetőségek számának és választékának bővítését, megőrzését,
— a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségek szerkezetváltozását, a mezőgazdasági földhasznosítást,
— a társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését, elsődlegesen a több települést is érintő infrastruktúra kiépítését,
— a regionális és kistérségi fejlesztési programok kidolgozását és megvalósítását,
— a vállalkozásokat segítő területi intézményrendszer kialakulását.
3. A támogatások szolgálják a helyi és regionális természeti, társadalmi, gazdasági, kulturális,erkezeti és tulajdoni átalakítását, ezen belül is kiemelten az új értéktermelő tevékenységek meghonosítását, a kisvállalkozások beindulását segítő feltételek javítását.
A támogatások is erősítsék a területi kötődést, a kulturális örökség megőrzését is szolgáló helyi és regionális önfejlesztési stratégia, valamint a kezdeményezőkészség kialakulását, a szakmai hagyományok felélesztését.
Olyan intézmények, struktúrák kialakítását kell elősegíteni, amelyek megfelelnek az Európai Közösség intézményrendszerének és a magyar sajátosságoknak.
A támogatás csak olyan fejlesztések megvalósításához adható, amellyel együtt a környezet terhelése nem haladja meg az életfenntartó ökoszisztéma terhelhetőségét.
4. A támogatások felhasználása során prioritást kell biztosítani a kormányzati regionális és kistérségi fejlesztési, illetve a válságkezelő programokba illeszkedő fejlesztéseknek. A Kormány programjaiban rögzített, a kedvezményezett területek érdekébető a program által érintett településekre.
4.1. Az Országgyűlés figyelembe véve a kialakult térségi egyenlőtlenségeket, illetve a fejlesztési források szűkösségét, egyetért azzal, hogy a Kormány folytassa a megkezdett megyei programok megvalósítását, az eszközöket koncentrálja Kelet-Magyarországra, illetve ezen belül a legsúlyosabb helyzetben lévő körzetekre.
4.2. Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a 97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelet alapján, 1992. szeptember 1-je után területfejlesztési támogatásra benyújtott, a támogatási irányelveknek megfelelő pályázatok az elbírálás során elsőbbséget élvezzenek.
4.3. Önkormányzati fejlesztések esetében azokat a célokat kell elsődlegesen támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg. 1994-től a Céltámogatási Kiegészítő Keretből is támogatott fejlesztések az Alapból nem támogathatók.
4.4. Az Országgyúlés szükségesnek tartja a döntéshozatal decentralizációjának fokozatos erősítését ésrogram tapasztalatait is kiértékelve a Kormány kezdje el a regionális ügynökségek létrehozását az elmaradottnak ítélt területeken. Az ügynökségeknek szoros kapcsolatban kell lenniük a térségük önkormányzataival, azok társulásaival, a megyei önkormányzattal, valamint a vállalkozásfejlesztést és a beruházásokat elősegítő egyéb intézményekkel és szervezetekkel.
5. A kedvezményezett területek meghatározása és a pályázatok elbírálása során figyelembe kell venni a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat, különös tekintettel a Területfejlesztési Alapra.
6. Mindezeket figyelembe véve 1993—1995-ben elsősorban a következő célok támogatandók:
— az új, térségi szempontból jelentős számú munkahelyet teremtő beruházások,
— a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást, valamint technológiai fejlesztést segítő beruházások,
— a komplex regionális gazdaságfejlesztési programok,
— a kormányhatározatokban evállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások, inkubátorházak, innovációs és üzleti parkok építése,
— a gazdaságfejlesztéssel is összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastruktúra fejlesztések, így elsősorban a térségi jelentőségű közlekedési, távközlési és energiarendszerek fejlesztése,
— a védett és védelemre tervezett, mezőgazdaságilag hasznosítható területeken a természeti értékek védelmét elősegítő beruházások,
— a munkahelyteremtéssel kapcsolatos humán infrastruktúra fejlesztések,
— a falusi turizmus, idegenforgalom fejlesztése.
7. A Területfejlesztési Alap működésének szabályozása során olyan támogatási konstrukciók alkalmazandók, amelyek elősegítik a helyi önkormányzatok, a lakosság, a vállalkozók és a pénzintézetek forrásainak bevonását.
8. Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy az Alap felhasználását és a kedvezményezett települések jegyzékét tartalmazó, 1993. évre vonatkozó kormányrendelet kiadására azn sor.
III.
A kedvezményezett területi besorolás feltételrendszere
1. Az Alapból támogatás a kormányrendeletben meghatározott területeknek nyújtható, amelyek
— társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeknek minősülnek a három évre megállapított kritériumrendszer alapján, továbbá
— azon foglalkoztatási körzetek, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladja.
2. A kedvezményezett területek kiválasztásánál az országosan rendelkezésre álló adatokból kell kiindulni. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek háromévenkénti lehatárolásánál a mutatók köre egyaránt tükrözze vissza a gazdasági hátteret, társadalmi adottságokat és az infrastrukturális ellátottságot. A foglalkoztatási szempontból leginkább sújtott foglalkoztatási körzeteket a regisztrált munkanélküliek aránya alapján évente kell meghatározni.
3. A Kormány a társadalmi-rét a mellékletben szereplő mutatók alapján település szintű és foglalkoztatási körzet szintű vizsgálatok eredményének együttes figyelembevételével állapítsa meg.
4. A Kormány a rendelkezésre álló pénzügyi eszközeivel összhangban úgy állapítsa meg a kedvezményezett települések jegyzékét, hogy az érintett települések száma ne haladja meg az 1992-ben kedvezményezett települések számát, és ezen belül az elmaradott települések száma az ország településeinek több mint egyharmadát, illetve az ott élő népesség száma az 1 millió főt.
5. A Kormány a lehatárolás áttekinthetősége végett az elmaradott településeket, illetve térségeket a mellékletben felsorolt mutatók alapján pontértékeléssel határozza meg.
6. A Kormány kétéves költségvetés tervezése során a települési önkormányzatok normatív többlettámogatásait és a Céltámogatási Kiegészítő Keret támogatásait az elmaradott települések listája alapján vegye figyelembe.
7. Az elmaradása érdekében a Kormány kezdeményezze a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott mérőszám, a hozzáadott érték fajlagos mutatója (területi GDP) megyei (regionális) szintű számbavételének vizsgálatát.
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Dr. Horváth József s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Boros László s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Melléklet a 84/1993. (XI. 11.) OGY határozathoz
mutatók köre
A határozatot az Országgyűlés az 1993. szeptember 28-i ülésnapján fogadta el.
