Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1993. évi XC. törvény

az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról1

1993.10.30.

Az Országgyűlés — az Alkotmánybíróság 1993. október 12-én hozott határozatára figyelemmel — az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt, az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmények közül

a) a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt egyezmény 3. Cikkének 1. pontja alapján az egyezmény 130. Cikkében;

b) a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt egyezmény 3. Cikkének 1. pontja alapján az egyezmény 147. Cikkében

súlyos jogsértésként meghatározott, az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekmények büntethetőségének elévülésével kapcsolatban — a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által New Yorkban, 1968. november 26-án elfogadott, az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény 1. Cikke a) pontjára is figyelemmel — a Btk. 33. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények büntetési tétele a Btk. 2. §-ára figyelemmel

a) a szándékos emberölés tényállása esetében — az 1878. évi V. törvény 278. és 279. §-ára (BHÖ 349. és 351. pontja), a Btk. 166. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetésre tekintettel — öt évtől tizenöt évig, illetőleg tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés;

b) a kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket is, a nagy fájdalom szándékos előidézése és a testi épség vagy egészség elleni súlyos merénylet elkövetése tényállásai esetében — az 1878. évi V. törvény 303—305. §-ára (BHÖ 362—364. pontja), illetőleg a Btk. 170. §-ának (3)—(6) bekezdésére tekintettel — hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés;

c) a hadifoglyoknak vagy védett személyeknek az ellenséges hatalom fegyveres erőiben szolgálatra kényszerítése, a hadifoglyoknak vagy védett személyeknek attól a jogától való megfosztása, hogy a jelen egyezmény rendelkezéseinek megfelelő szabályos és pártatlan eljárás alapján ítéljenek felette, a törvénytelen elhurcolás vagy áthelyezés, a törvénytelen visszatartás és a túszok szedése tényállásai esetében — az 1878. évi V. törvény 324—325. §-ára (BHÖ 379—381. pontja), illetőleg a Btk. 175. §-ára tekintettel — hat hónaptól három évig, a sértett halála esetén a Btk. 166. §-ának (4) bekezdésére tekintettel — öt évig terjedő szabadságvesztés;

d) a vagyontárgyaknak a katonai szükség által nem indokolt, nagymérvű, törvénytelen és önkényes megsemmisítése és eltulajdonítása tényállása esetében — az 1878. évi V. törvény 344—349. §-ára és az 1948. évi XLVIII. törvény 35. §-ának (1) bekezdésére (BHÖ 433—437. pontja), a Btk. 321. §-ában foglalt megkülönböztetésre tekintettel — két évtől nyolc évig, öt évtől tíz évig, illetőleg öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.

2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt bűncselekmények miatt

a) a nyomozásra kizárólag a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal;

b) a bírósági eljárásra kizárólag a Fővárosi Bíróság

illetékes.

(2) Az 1. §-ban felsorolt bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásra egyebekben a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.

3. § Ez a törvény a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1993. október 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. október 22. Utóbb a törvényt az Alkotmánybiróság 36/1996.(IX. 4.) AB határozatával kihirdetése napjával megsemmisítette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás