1993. évi XCI. törvény
a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról1
1993.11.03.
1. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (Bsz.) 54. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:
,,(2) A bírói kinevezést kérelmező személynek igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. Ha a kérelmező bírósági dolgozó, a feltételek meglétét a személyi nyilvántartás adatai tanúsítják.''
2. § A Bsz. 55. §-a a következő (2)—(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:
,,(2) Az esküt a bíró a kinevezésétől számított nyolc munkanapon belül a megyei bíróság elnöke, a legfelsőbb bírósági bíró a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt teszi le. Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
(3) A bíró az eskü letételéig bírói munkát nem végezhet.''
3. § A Bsz. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A legfelsőbb bírósági bírót a Legfelsőbb Bíróság elnöke — a kollégium véleményének előzetes meghallgatásával — osztja be.''
4. § A Bsz. 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,57. § (1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének a hozzátartozója a vezetésük vagy felügyeletük alá tartozó bíróságon (kollégiumban) bíróként nem működhet.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenség szempontjából hozzátartozó az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.''
5. § A Bsz. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,58. § (1) A bíró beosztása határozatlan időre szól.
(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni. A beosztási okmánynak tartalmaznia kell a bíró szolgálati helyét, beosztását, az esetleges vezetői munkakört, a személyi alapbér összegét a fizetési osztály, fokozat és a szolgálati idő kezdetének a megjelölésével, a soron következő fizetési fokozatba való előlépés időpontját, a pótlékok jogcímét és összegét.
(3) A bírót kétévenként, ezen belül legfeljebb hat hónapra lehet igazságszolgáltatási érdekből — bírói beosztásba — ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést — a megkezdése előtt legalább tizenöt nappal — a bíróval írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és időtartamát.
(4) A bírót más szolgálati helyre a kérelmére lehet áthelyezni.
(5) A kirendelésre és az áthelyezésre más megyei bíróság területén működő bírósághoz az igazságügyminiszter, egyébként a megyei bíróság elnöke jogosult. A más megye területén működő bírósághoz való áthelyezéshez szükséges a fogadó megyei bíróság elnökének és helyi bírósági bíró esetén a helyi bíróság elnökének, megyei bírósági bíró esetén a kollégiumnak az egyetértése.''
6. § A Bsz. a következő 58/A. §-sal egészül ki:
,,58/A. § A bíróság elnöke a bíróság és az egyes tanácsok ügybeosztását — az ügyszak szerint illetékes kollégium vezetője véleményének a figyelembevételével — naptári évenként előre megállapítja.''
7. § A Bsz. a következő 59/C. §-sal egészül ki:
,,59/C. § (1) A vezető a vezetői tisztségéről lemondhat. A lemondási idő három hónap. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.
(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.''
8. § A Bsz. 60. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
,,
A bíró szolgálati viszonya
(1) A bíró szolgálati viszonya a kinevezéssel jön létre; a szolgálati viszony kezdete a kinevezés napja. A katonai bírónak a honvédségi szolgálati viszonya a hivatásos állományba vétellel keletkezik.''
9. § A Bsz. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:
,,(3) A bíró nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.''
10. § A Bsz. a következő 62/A.—62/F. §-sal egészül ki:
,,62/A. § (1) A bíró munkaideje heti 40 óra. A bíróság elnöke kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró a munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a munkahelyén.
(2) A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. A díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra jutó alapbére, készenlét esetén ennek az ötven százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.
62/B. § (1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha a munkakörének ellátásához a nyelvismeret hasznos, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a bíró egyhavi alapbérének a nyolc, felsőfokú nyelvvizsga esetén a tizenöt százaléka.
62/C. § (1) A bírót kiküldetés esetén — napidíjként — a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: előmeneteli törvény) a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára meghatározott személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem haladja meg, a napidíj fele jár.
(2) A bíró a kiküldetésnél a vasúti I. osztály igénybevételére jogosult.
62/D. § (1) Az előmeneteli törvény szerint a III. fizetési osztályba tartozó bíró évi harminc, a II. fizetési osztályba tartozó bíró évi harmincöt, az I. fizetési osztályba tartozó bíró évi negyven munkanap alapszabadságra jogosult.
(2) A bírót az ötvenedik életéve betöltésének évétől — a fizetési osztálytól függetlenül — évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg.
(3) A bíró alacsonyabb fizetési osztályba való besorolása a már elért alapszabadságának mértékét nem érinti.
(4) A megyei bíróság és a helyi bíróság vezető beosztású bírái évi öt munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a negyven munkanapot nem haladhatja meg.
62/E. § (1) A bíró huszonöt, harminc, illetve negyven év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.
(2) A jubileumi jutalom huszonöt év után a bíró kéthavi, harminc év után a háromhavi, negyven év után az öthavi alapbére.
(3) A bíró részére a nyugdíjazásakor ki kell fizetni
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b) a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra;
c) a negyven év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből öt év vagy ennél kevesebb van hátra.
(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat — a (3) bekezdés alkalmazásával — az örökösének kell kifizetni.
(5) A jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából a bírói szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.
62/F. § A bírák részére járó ruházati költségtérítés és egyéb juttatások részletes szabályait az igazságügyminiszter — az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben — rendelettel állapítja meg.''
11. § A Bsz. a következő 67/G. §-sal egészül ki:
,,
A bíró kártérítési felelőssége
67/G. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes — szándékos vagy súlyosan gondatlan — megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
(2) A bíró háromhavi személyi alapbére erejéig felel, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a teljes kárösszegért felel.''
12. § A Bsz. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A bírói tisztségből való felmentésre irányuló indítványt, illetőleg a fegyelmi tanács felmentésre vonatkozó indítványát az igazságügyminiszter, katonai bíró felmentésével kapcsolatban a honvédelmi miniszterrel együttesen — legfelsőbb bírósági bíró felmentésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságügyminiszterrel együttesen — terjeszti a köztársasági elnök elé.''
13. § (1) A Bsz. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A bírót a tisztségéből fel kell menteni, ha a szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette. A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt szüntette meg, továbbá, ha a bírói esküt az 55. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tette le.''
(2) A Bsz. 69. §-ának (2) bekezdésében a ,,visszahívást'' szó helyébe ,,felmentést'' szó lép.
14. § A Bsz. a következő 71/B.—71/E. §-sal egészül ki:
,,71/B. § (1) A bíró lemondása esetén — a nyugállományba helyezés iránti kérelmet kivéve — a felmentési idő három hónap. Az igazságügyminiszter, legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíró kérelmére ennél rövidebb felmentési időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a felmentési időre vagy annak egy részére felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól.
(2) A tisztségére alkalmatlanná vált bíró felmentési ideje egy hónap, ennek tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.
(3) Nyugállományba helyezés esetén a bíró felmentési ideje hat hónap; a bírót a munkavégzési kötelezettség alól három hónapra fel kell menteni. Az igazságügyminiszter, legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bírót ennél hosszabb időre vagy a felmentési idő egészére is felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól.
(4) Ha a bírót a munkavégzési kötelezettség alól felmentették, erre az időre az átlagkeresete illeti meg.
71/C. § A nyugállományba helyezett bíró a nyugdíjazását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének a megnevezését a ,,nyugalmazott'' jelzővel jogosult viselni.
A bírói szolgálati viszonyból eredő jogvita
71/D. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíró a szolgálati viszonyából eredő igényének az érvényesítése érdekében munkaügyi vitát kezdeményezhet. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető intézkedése ellen a bíró a közléstől, ennek hiányában a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fordulhat a munkaügyi bírósághoz.
Személyi nyilvántartás
71/E. § (1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni.
(2) A személyi nyilvántartás a bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, a személyi adatlapot, a beosztási és a vezetői kinevezési okiratokat, a 60/A. §-ban írt vizsgálat megállapításait tartalmazó iratot, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül — e törvény eltérő rendelkezése hiányában — adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani.
(3) A bírák személyi nyilvántartásának központi feladatait az Igazságügyi Minisztérium látja el. A legfelsőbb bírósági bíró adatait a Legfelsőbb Bíróságon kell nyilvántartani. A személyi nyilvántartás — e törvény felhatalmazásának hiányában — más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.
(4) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint — megbízása alapján — a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó igazságügyi minisztériumi, illetőleg bírósági dolgozó tekinthet be.
(5) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról — a bíró neve és a beosztására vonatkozó adat kivételével — nem igazságügyi szerv, illetve magánszemély részére nem lehet tájékoztatást adni.
(6) A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.''
15. § A Bsz. a következő 80/A.—80/G. §-sal egészül ki:
,,
A bírósági dolgozó
80/A. § (1) A bíróságon a bírósági titkáron és fogalmazón kívül a nem bírói munkakörbe tartozó ügydöntő, illetve érdemi feladatot vezetőként vagy ügyintézőként — középfokú vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező — bírósági tisztviselő; az ügyviteli feladatot legalább alapfokú végzettséggel rendelkező ügykezelő; minden más feladatot fizikai alkalmazott (a továbbiakban együtt: bírósági dolgozó) végez.
(2) A bírósági titkár, a fogalmazó, a tisztviselő és az ügykezelő a bírósággal szolgálati viszonyban, a fizikai alkalmazott munkaviszonyban áll.
(3) Vezető az a bírósági dolgozó, aki a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére csoportvezetői, osztályvezető-helyettesi, osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy főosztályvezetői megbízást kapott.
(4) A bírósági tisztviselővel, az ügykezelővel és a fizikai alkalmazottal határozott időre szóló szolgálati viszony, illetve munkaviszony is létesíthető.
(5) Szolgálati viszony vagy munkaviszony nem létesíthető, ha a bírósági dolgozó ezáltal a hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási viszonyba kerülne. E tilalom alól hozzátartozó bíró esetén a 61. §-ban, egyébként a 80/B. §-ban megjelölt vezető adhat különösen indokolt esetben felmentést.
80/B. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói és kinevezési jogok gyakorlója a bíróság elnöke.
80/C. § (1) A munkavégzés jellegére utaló munkaköri elnevezéseket és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket — ideértve a bírósági munka sajátos ismereteiről számot adó gyakorlati vizsga letételének kötelezettségét is — az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(2) A bírósági dolgozó személyi adatairól, valamint a munkaviszonyával összefüggő tényekről a 71/E. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával személyi nyilvántartást kell vezetni.
80/D. § (1) A bírósági dolgozót megillető javadalmazást — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — az előmeneteli törvény állapítja meg.
(2) A fizikai alkalmazott esetében a munkabér megállapodás tárgya, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályoktól azonban érvényesen nem lehet eltérni.
80/E. § (1) A bírósági dolgozót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért — az egyhavi alapbére alapján a 62/A. § (2) bekezdése szerint számított — díjazás illeti meg.
(2) A bírósági dolgozót kiküldetés esetén — napidíjként — az előmeneteli törvényben a VIII. fizetési osztály 2. fizetési fokozatára meghatározott személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem haladja meg, a napidíj fele jár.
(3) A bírósági dolgozó idegennyelv-ismereti pótlékra — a Bsz. 62/B. § megfelelő alkalmazásával — akkor jogosult, ha a nyelvismeret a munkakörének ellátásához szükséges.
80/F. § (1) A bírósági tisztviselőt és ügykezelőt évi huszonöt munkanap, a bírósági fogalmazót évi huszonhét munkanap, a bírósági titkárt évi huszonnyolc munkanap alapszabadság illeti meg, amely — a bírósági fogalmazó kivételével — a 2. fizetési fokozattól kezdve annyi munkanappal emelkedik, amelyik számú fizetési fokozatba a bírósági dolgozó tartozik.
(2) A fizikai alkalmazott szabadságára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130—131. §-ait kell alkalmazni.
(3) A vezetőnek az (1)—(2) bekezdés szerinti alapszabadságon felül évente három munkanap pótszabadság jár.
(4) A bírósági dolgozó a szolgálati viszonya, illetve munkaviszonya után, a 62/E. §-ban foglaltak szerint jubileumi jutalomra jogosult.
80/G. § (1) A bírósági dolgozó szolgálati viszonyára, illetve munkaviszonyá ra — ha e törvény másként nem rendelkezik — a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi XXIII. törvény) rend elkezéseit a (2) bekezdésben írt kivétellel kell alkalmazni.
(2) Az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései közül nem alkalmazhatók a köztisztviselők előmenetelére, besorolására, a közigazgatási alap-, illetve szakvizsgára (23—32. §), a köztisztviselő minősítésére (34—36. §), a köztisztviselő szabadságára (41. §), munkájának díjazására (42—49. §), a fizikai alkalmazott vonatkozásában a fegyelmi eljárási szabályokból az 50. §-a (2) bekezdésének b)—d) pontja, a közszolgálati nyilvántartásra (61—64. §), a Közigazgatási és Közszolgálati Tanácsra (65—66. §), az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezések (67—70. §).''
16. § A Bsz. 81. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,81. § (1) Az e törvényben, valamint az előmeneteli törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíró szolgálati viszonyára az 1992. évi XXIII. törvénynek, a katonai bíró honvédségi szolgálati viszonyára a fegyveres erők hivatásos állományának a szolgálati viszonyáról szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró [56. § (4) bek.] szolgálati viszonyára az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.''
17. § A Bsz. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke felhatalmazást kap, hogy a Legfelsőbb Bíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa.''
18. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Megyei bírósági bírói és megyei bírósági tanácselnöki, valamint tanácsosi és főtanácsosi cím a törvény hatálybalépése után nem adományozható, az ezekben a címekben részesültek a címüket továbbra is viselhetik, és megilletik őket a címmel járó jogosultságok.
(3) A Bsz. 65. §-ának (1) és (2) bekezdésében ,,a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa'' szövegrész helyébe ,,a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa'' lép, a 70/A. §-ának (1) és (2) bekezdése a ,,megyei bíróság elnöke'' szövegrész után ,,illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke'' szövegrésszel egészül ki, a 78. §-a (2) bekezdésében a ,,bírói szakvizsga'' szövegrész helyébe ,,jogi szakvizsga'' szövegrész lép.
(4) A Bsz. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjából az ,,eljár azokban az ügyekben, amelyekben a fellebbezés elbírálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta'' szövegrész, a Bsz. 32. §-ának (3) bekezdése, 56. §-ának (5) bekezdése, 60. §-ának (4) bekezdése, 71. §-ának a) pontja és 80. §-a (1) bekezdésének első mondatában a ,,vagy a közjegyző'', továbbá a ,,valamint a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben'' szövegrész a hatályát veszti.
(5) E törvény alapján kell jubileumi jutalomban részesíteni azt a bírót, illetőleg bírósági dolgozót, aki a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt 1992. július 1-je és e törvény hatálybalépésének napja között szerezte meg. Ha a bíró (bírósági dolgozó) a korábbi jogszabályok alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatában részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg.
(6) A Bsz. 51/A. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 60. §-ának (2) bekezdésében, 62. §-ának (4) bekezdésében, 66/D. §-ának (3) bekezdésében, 67. §-ának (5) bekezdésében és a 71/A. §-ának (2) bekezdésében a munkaviszony kifejezés helyébe a szolgálati viszony kifejezés lép. Ahol jogszabály a bíró és — a fizikai alkalmazottak kivételével — a bírósági dolgozó munkaviszonyát említi, ezen szolgálati viszonyt kell érteni.
(7) A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 11. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtási lapot állít ki:)
,,d) a fegyelmi bíróság kártérítést megállapító határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróság, valamint az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó és eljárási költséget megállapító határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság.''
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Melléklet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt módosító
1993. évi XCI. törvényhez
A bírák személyi nyilvántartásának adatköre
A bíró
I. nyilvántartási száma,
neve (leánykori név),
személyazonosító jele,
születési helye, ideje,
anyja neve,
állandó (ideiglenes) lakcíme,
családi állapota,
házastárs neve,
házastárs foglalkozása,
házastárs munkahelye,
gyermek születési ideje,
saját háztartásban van-e,
katonai rendfokozata,
katonai szakképzettség száma;
II. iskolai végzettség (legmagasabb állami iskolai végzettség),
szakképzettség,
tanfolyam (szakvizsga, szaktanfolyam),
munkaköréhez szükséges állami iskolai végzettség,
munkaköréhez előírt szakmai végzettség,
jelenlegi tanulmányok,
tudományos fokozata,
idegennyelv-ismerete.
III. igazságügyi szolgálat kezdete,
beszámított szolgálati idő kezdete,
a szolgálati időbe beszámított korábbi munkahelyek adatai:
munkahely megnevezése,
belépés dátuma,
kilépés dátuma,
beosztása,
munkaviszony megszűnésének módja;
IV. kinevezés időpontja,
erkölcsi bizonyítvány száma, kelte,
szolgálati hely:
munkaköre,
munkakör létrejöttének módja,
szakterülete,
mettől (év, hó, nap),
meddig (év, hó nap),
FEOR-száma,
béradatok:
fizetési osztály, fizetési fokozat,
besorolás ideje,
személyi alapbér összege,
kötelező béremelés éve,
bérpótlék megnevezése,
bérpótlék összege,
egyéb juttatások a tárgyévben,
másodállásra, mellékfoglalkozásra vonatkozó adatok, letelepedési segély, illetve lakásépítési támogatás:
letelepedési segély kezdő éve,
lejárat ideje,
összege,
lakásépítési támogatás módja,
kezdő éve,
lejárat ideje,
összege,
kitüntetések:
megnevezése,
adományozás ideje,
a bíróvizsgálat időpontja,
külföldi ösztöndíjak:
ország,
kezdő és végső időpontja,
hatályos fegyelmi büntetések,
munkából való kiesések a tárgyév során:
megnevezése,
havonta összegzett napok száma,
tartós (30 napot meghaladó időtartamú, az évi rendes szabadságon kívüli) távollét:
tartós távollét megnevezése,
tartós távollét kezdete, befejezése,
munkaviszony-megszűnés:
módja,
ideje,
végkielégítés adatai.
1
A törvényt az Országgyűlés az 1993. szeptember 28-i ülésnapján fogadta el.
