Kifejezéskereső
1023/1994. (IV. 6.) Korm. határozat
a gazdálkodással összefüggő bűnözés megelőzése, felderítése, valamint a hatékonyabb felelősségre vonás érdekében teendő intézkedésekről és Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság létrehozásáról1
A nemzetgazdaságot az elmúlt években befolyásoló mélyreható változások, másrészt a tulajdonviszonyok átalakítása eredményeként kialakulóban van a piacgazdaság. A gazdasági szerkezetátalakítás az európai piacgazdaságokra jellemző új bűnözési formák, elkövetési módszerek megjelenésével jár.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése, az európai gazdasági integráció erősödése következtében a gazdasági bűnözés is egyre inkább nemzetközi formát ölt.
A Kormány — felismerve azt, hogy a gazdaságvédelem ügye a korábbi évek gyakorlatához képest nagyobb hangsúlyt, új munkamódszereket és az állami szervek jobb együttműködését igényli — a következőket határozza el:
1. a) A Kormány koordinációs döntéselőkészítő és javaslattevő szervként soron kívül Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre, amely
— áttekinti a gazdasági tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, javaslatot tesz a bűnmegelőzés és a gazdaságvédelem korszerűsítéséhez szükséges módosításukra, valamely gazdasági tevékenység szabályozásához szükséges új jogszabály megalkotására, a gazdasági szabályozórendszer ellentmondásainak feltárására és megszüntetésére;
— állást foglal a gazdaságvédelmi bűnmegelőzés koncepcionális kérdéseiben;
— javaslatokkal segíti a Kormány gazdasági jogalkotói döntéseinek előkészítését és meghozatalát, figyelemmel kíséri az Európa Tanács gazdaságvédelmi és bűnmegelőzési ajánlásainak érvényesülését;
— kialakítja az állami ellenőrző és felügyelő hatóságok, valamint a gazdaság védelmében érdekelt más szervek közötti együttműködés formáit és módszereit.
b) A Bizottság tagjait a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a pénzügyminiszter, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Állami Bankfelügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet, az Állami Értékpapír Felügyelet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda2 , az Országos Rendőr-főkapitányság, a Szerencsejáték Felügyelet és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vezetője jelöli ki vezető munkatársai közül.
A Bizottság elnöke a belügyminiszter által a Bizottságba kijelölt vezető.
c) A Kormány felkéri az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint a legfőbb ügyészt arra, hogy személyesen, illetve képviselőként szervezetük vezető tisztségviselői útján segítsék a Bizottság munkáját.
d) A Bizottság ügyrendjét a belügyminiszter hagyja jóvá.
Felelős: Bizottság vezetője
Határidő: 1994. április 30.
e) A Bizottság működésének szervezési és egyéb adminisztrációs feltételeit a Belügyminisztérium biztosítja.
2. A nemzetgazdaságot károsító visszaélések lehetőségeinek csökkentése, a láthatatlan jövedelmek keletkezésének megakadályozása és a pénzügyi biztonság javítása érdekében át kell tekinteni a követelések kiegyenlítésére, a pénzforgalomra vonatkozó szabályozást, és olyan módosításokat kell kezdeményezni, amelyek — a bűnmegelőzési érdekeket szem előtt tartva — a gazdasági szféra készpénzforgalma csökkenésének irányába hatnak. Meg kell vizsgálni a készpénzforgalmat kiváltó megoldások gyorsabb és szélesebb körű bevezetése ösztönzésének lehetőségeit.
Felelős: pénzügyminiszter
a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével
Határidő: 1994. december 31.
3. A hitelezéssel kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálásának megakadályozása érdekében elő kell segíteni a hitelinformációs rendszer létrehozását.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: folyamatos
4. a) Az adóhatóságok és a pénzintézetek a nyomozó hatóságoknak az adó- és a banktitok feloldására vonatkozó megkereséseit — összhangban az e kérdést rendező jogszabályokkal — soron kívül teljesítsék.
b) A Kormány felkéri a legfőbb ügyészt, hogy az ügyészi szervezet — hatáskörében eljárva — segítse elő a bűnüldöző szervek törvényes információszerzési igényének teljesítését.
5. Meg kell kezdeni a vagyonvédelmi tevékenység és a magánnyomozás folytatására vonatkozó jogi szabályozás kidolgozását annak érdekében, hogy a rendőrségről szóló törvény elfogadása után — e törvény rendelkezéseivel összhangban — a jogszabályjavaslat előterjeszthető legyen.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: a törvény elfogadását követően soron kívül
6. Vizsgálni kell a gazdálkodó szervezetekkel szemben alkalmazható gazdasági jellegű szankciók körének bővítési lehetőségeit, és a megoldásra javaslatot kell tenni a Kormánynak.
Felelős: igazságügy-miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: 1994. december 31.
7. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat cégjegyzéken alapuló számítógépes adatbázisa alkalmassá tehető-e a tulajdonos vagy ügyvezető neve alapján történő adatkeresésre, az egy személyhez tartozó cégek kimutatása érdekében.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő: 1994. december 31.
8. Hatékonyabbá és összehangoltabbá kell tenni az állami ellenőrző és felügyelő szervek tevékenységét. Érvényt kell szerezni a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 122. § (2) bekezdése azon rendelkezésének, amely szerint minden hatóság és hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanújának észlelése esetén feljelentést tenni. Ennek érdekében a miniszterek intézkedjenek az irányításuk alatt működő állami ellenőrző és felügyelő szervek felé, hogy készítsenek az e határozatból adódó feladataik ellátására intézkedési terveket; ezek időarányos végrehajtását a miniszterek kísérjék figyelemmel.
Felelős: valamennyi érintett miniszter
Határidő: intézkedési tervek elkészítésére:
1994. április 30.
9. Meg kell vizsgálni a vagyonelszámoltatás egyes európai országokban létező intézménye bevezetésének lehetőségét — az alkotmányosság keretein belül — annak érdekében, hogy a tisztázatlan eredetű jövedelem eredetének igazolása ne a hatóságot, hanem a tulajdonost terhelje.
Felelős: pénzügyminiszter
igazságügy-miniszter
Határidő: 1994. május 15.
10. Az ORFK vezetője és a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka saját hatáskörében tegyen hatékony intézkedéseket a gazdasági bűnügyek nyomozásának szakszerűbbé tétele és meggyorsítása érdekében.
A belügyminiszter és a pénzügyminiszter ennek megvalósulását irányítási jogkörében folyamatosan mozdítsa elő, és kérje számon.
11. A Kormány felkéri a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg a gazdasági bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos ügyészi nyomozásfelügyeleti tevékenység megerősítésének és hatékonyabbá tételének lehetőségét és intézkedésével segítse elő e nyomozások gyors és eredményes lefolytatását.
12. A Kormány a korrupció elleni harc és a gazdaságvédelmi tevékenység szervezeti és személyi feltételeinek javítása érdekében indokoltnak tartja a rendőrség gazdaságvédelmi szerveinél 250 fős létszámfejlesztés végrehajtását. A fejlesztés költségeit az 1995-ös költségvetésben kell tervezni.
Felelős: belügyminiszter
pénzügyminiszter
Határidő: folyamatos
13. A gazdasági bűncselekmények felderítése érdekében folytatott nyomozások eredményességének javítása igényli az igazságügyi szakértők speciális képzését. Az igazságügyminiszter az ehhez szükséges személyi és dologi feltételek biztosítása érdekében tegyen előterjesztést a Kormányhoz.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő: 1994. július 31.
14. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
A határozatot az 1129/1998. (X. 6.) Korm. határozat 1. pontja hatályon kívül helyezte 1998. szeptember 6. napjával.
A 138/1994. ( X. 28.) Korm. rendelet 6.§-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg,