Kifejezéskereső
1030/1994. (IV. 29.) Korm. határozat1
a hosszú távú egészségfejlesztési politika alapelveiről
A népesség egészségi állapotának javítása, fejlesztése érdekében a Kormány elfogadja a népegészségügy prioritásai az ezredfordulóig programot (a továbbiakban: Program).
1. A Program a következő öt nemzeti cél megvalósítására irányul:
a) a lakosság mind nagyobb része vallja, hogy az egyik legfőbb emberi érték az egészség, és ezzel egyidejűleg el kell érni, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kiemelt jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészsége javításának;
b) a betegségmentes életéveket legalább 55 évre kell kiterjeszteni;
c) a születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 67, nőknél legalább 75 évre kell meghosszabbítani;
d) a különösen jó és a különösen rossz szociális körülmények között élő lakosság születéskor várható élettartama nem mutathat 3 évnél nagyobb különbséget;
e) a halálozások és az élveszületések száma közötti különbséget jelentősen csökkenteni kell az élveszületések javára.
2. A Program célkitűzései megvalósítása érdekében
a) a népesség egészségi állapotát befolyásoló egészséges életmód kialakítása, az oktatás, a tömegkommunikáció és az egészségnevelés, valamint az egészségügyi felvilágosítás útján valósuljon meg, amelyek keretében tudatosítani kell a kedvezőtlen táplálkozási szokások, a dohány- és alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód káros hatásait, valamint széles körben ismertetni kell a helyes életmód kialakítását elősegítő módszereket. Ennek érdekében a nemzeti alaptantervben hangsúlyozott szerepet kell biztosítani az egészségneveléssel, felvilágosítással összefüggő feladatokra, az egészségügyi ellátás során pedig a gyógykezelés mellett az ellátás részévé kell tenni a személyreszabott tanácsadó tevékenységet;
b) az egészségi állapotot másodsorban befolyásoló környezeti tényezők alakítása során figyelemmel kell lenni a lakóhelyi környezet — elsősorban a levegő és a víz — szennyeződéseinek csökkentésére, a munkahelyi ártalmak mérséklésére, továbbá a társadalmi környezet lehetőség szerinti, olyan alakítására, amely elősegíti a lakosság egészségének fejlesztését, a betegségek megelőzését. Ennek során messzemenően figyelembe kell venni az Európai Unió országaiban kialakult előírásokat;
c) az egészségügyi ellátás során kiemelt feladatként kell meghatározni a gyermekek és a fiatal felnőttek preventív gondozását. A középkorú népesség körében az egészségi állapot helyreállításának, illetve romlásának megelőzését a kialakult károsodások időben történő feltárásával kell biztosítani. A társadalom perifériájára sodródott, illetve az időskorú népesség elfogadható egészségi állapotát a gondozási módszerek fejlesztésével kell biztosítani;
d) a leggyakoribb betegségcsoportok, illetve halálokok figyelembevételével ki kell dolgozni elsősorban a keringési és daganatos betegségek megelőzésének módszereit, az időben történő feltárásukat biztosító szűrővizsgálatok rendjét.
3. A Kormány kiemelt feladatának tartja, hogy a betegségmegelőzésben és a gyógyításban kitűzött célok elérése érdekében fokozódjék az egészségügy társadalmi megbecsültsége.
4. Évente készüljön jelentés a Program előrehaladásáról; az elfogadott jelentést az Országgyűlés részére is be kell mutatni.
Felelős: népjóléti miniszter
Határidő: minden év december 31. (a jelentésre)
A Kormány egyben felkéri
a) a helyi önkormányzatokat, továbbá a társadalombiztosítási önkormányzatokat és végrehajtó szerveiket, hogy hatáskörükben a lehető legnagyobb mértékben segítsék elő a Programban megfogalmazott célok megvalósulását;
b) a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Program megismertetésében és az egészségvédelemre, egészségfejlesztésre vonatkozó ismeretek terjesztésében;
c) a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, valamint a társadalom minden tagját, hogy a Program célkitűzéseinek megvalósulásában lehetőségeik szerint működjenek közre.
5. A Programot a Népjóléti Közlöny teszi közzé.
Felelős: népjóléti miniszter
Határidő: a Program elfogadását követő 15 napon belül
6.2 A Kormány felhívja a népjóléti minisztert, hogy vezetésével alakítsa meg az Országos Népegészségügyi Bizottságot, amelynek feladata
a) a törvénytervezetek véleményezése a népesség egészségi állapotának javítása céljából,
b) az egészséget támogató társadalompolitikai kérdések megvitatása, részvétel a lakosság egészségét érintő kormányzati döntések előkészítésében,
c) a népegészségügyi jelentések megvitatása,
d) elnökén és társelnökén keresztül javaslattétel kormányzati intézkedések meghozatalára,
e) az egészséget támogató társadalompolitika kormányzati feladatainak elősegítése céljából szakmai bizottságok létrehozása és működtetése,
f) együttműködés a feladatkörét érintő más ágazatközi koordinációs szervekkel.
Határidő: 1995. február 1.
7. A Népegészségügyi Bizottság
elnöke:
a népjóléti miniszter,
társelnöke:
a művelődési és közoktatási miniszter,
titkára:
a Népjóléti Minisztérium egészségpolitikai
helyettes államtitkára,
tagjai:
a belügyminiszter,
a honvédelmi miniszter,
az ipari és kereskedelmi miniszter,
a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,
a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,
a munkaügyi miniszter,
a pénzügyminiszter,
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,
az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke,
az országos tisztifőorvos,
a mentálhigiéne területére kinevezett miniszteri
biztos,
illetve megbízottaik.
8. A Kormány felkéri
az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnökét,
a Magyar Orvosi Kamara elnökét,
a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökét,
az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökét,
a Magyar Televízió elnökét,
a Magyar Rádió elnökét és
minden olyan szervezet vezetőjét, akit a Bizottság elnöke vagy társelnöke felkér a társadalompolitikai célok megvalósításában történő közreműködésre,
hogy vegyenek részt a Bizottság munkájában.
A határozatot az 1066/2001. (VII. 10.) Korm. határozat II. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6-8. pont az 1006/1995. ( I. 27.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.