Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1030/1994. (IV. 29.) Korm. határozat

a hosszú távú egészségfejlesztési politika alapelveiről

1994.04.29.

A népesség egészségi állapotának javítása, fejlesztése érdekében a Kormány elfogadja a népegészségügy prioritásai az ezredfordulóig programot (a továbbiakban: Program).

1. A Program a következő öt nemzeti cél megvalósítására irányul:

a) a lakosság mind nagyobb része vallja, hogy az egyik legfőbb emberi érték az egészség, és ezzel egyidejűleg el kell érni, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kiemelt jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészsége javításának;

b) a betegségmentes életéveket legalább 55 évre kell kiterjeszteni;

c) a születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 67, nőknél legalább 75 évre kell meghosszabbítani;

d) a különösen jó és a különösen rossz szociális körülmények között élő lakosság születéskor várható élettartama nem mutathat 3 évnél nagyobb különbséget;

e) a halálozások és az élveszületések száma közötti különbséget jelentősen csökkenteni kell az élveszületések javára.

2. A Program célkitűzései megvalósítása érdekében

a) a népesség egészségi állapotát befolyásoló egészséges életmód kialakítása, az oktatás, a tömegkommunikáció és az egészségnevelés, valamint az egészségügyi felvilágosítás útján valósuljon meg, amelyek keretében tudatosítani kell a kedvezőtlen táplálkozási szokások, a dohány- és alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód káros hatásait, valamint széles körben ismertetni kell a helyes életmód kialakítását elősegítő módszereket. Ennek érdekében a nemzeti alaptantervben hangsúlyozott szerepet kell biztosítani az egészségneveléssel, felvilágosítással összefüggő feladatokra, az egészségügyi ellátás során pedig a gyógykezelés mellett az ellátás részévé kell tenni a személyreszabott tanácsadó tevékenységet;

b) az egészségi állapotot másodsorban befolyásoló környezeti tényezők alakítása során figyelemmel kell lenni a lakóhelyi környezet — elsősorban a levegő és a víz — szennyeződéseinek csökkentésére, a munkahelyi ártalmak mérséklésére, továbbá a társadalmi környezet lehetőség szerinti, olyan alakítására, amely elősegíti a lakosság egészségének fejlesztését, a betegségek megelőzését. Ennek során messzemenően figyelembe kell venni az Európai Unió országaiban kialakult előírásokat;

c) az egészségügyi ellátás során kiemelt feladatként kell meghatározni a gyermekek és a fiatal felnőttek preventív gondozását. A középkorú népesség körében az egészségi állapot helyreállításának, illetve romlásának megelőzését a kialakult károsodások időben történő feltárásával kell biztosítani. A társadalom perifériájára sodródott, illetve az időskorú népesség elfogadható egészségi állapotát a gondozási módszerek fejlesztésével kell biztosítani;

d) a leggyakoribb betegségcsoportok, illetve halálokok figyelembevételével ki kell dolgozni elsősorban a keringési és daganatos betegségek megelőzésének módszereit, az időben történő feltárásukat biztosító szűrővizsgálatok rendjét.

3. A Kormány kiemelt feladatának tartja, hogy a betegségmegelőzésben és a gyógyításban kitűzött célok elérése érdekében fokozódjék az egészségügy társadalmi megbecsültsége.

4. Évente készüljön jelentés a Program előrehaladásáról; az elfogadott jelentést az Országgyűlés részére is be kell mutatni.

Felelős: népjóléti miniszter

Határidő: minden év december 31. (a jelentésre)


A Kormány egyben felkéri

a) a helyi önkormányzatokat, továbbá a társadalombiztosítási önkormányzatokat és végrehajtó szerveiket, hogy hatáskörükben a lehető legnagyobb mértékben segítsék elő a Programban megfogalmazott célok megvalósulását;

b) a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Program megismertetésében és az egészségvédelemre, egészségfejlesztésre vonatkozó ismeretek terjesztésében;

c) a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, valamint a társadalom minden tagját, hogy a Program célkitűzéseinek megvalósulásában lehetőségeik szerint működjenek közre.

5. A Programot a Népjóléti Közlöny teszi közzé.

Felelős: népjóléti miniszter

Határidő: a Program elfogadását követő 15 napon belül

6. A Kormány felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy alakítsa meg az Országos Népegészségügyi Bizottságot, melynek feladata

a) a törvénytervezetek véleményezése népegészségügyi szempontból,

b) a gazdaságpolitikai intézkedések népegészségügyi hatásainak véleményezése, figyelemmel kísérése,

c) országos népegészségügyi feladatok koordinálása,

d) az éves népegészségügyi jelentés véleményezése.

Határidő: 1994. december 31.

7. A Népegészségügyi Bizottság


elnöke:

a népjóléti miniszter,


titkára:

az országos tisztifőorvos,


tagjai:

a belügyminiszter,

a földművelésügyi miniszter,

a honvédelmi miniszter,

az igazságügy-miniszter,

az ipari és kereskedelmi miniszter,

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,

a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,

a munkaügyi miniszter,

a művelődési és közoktatási miniszter,

a pénzügyminiszter,

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,

az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke,

a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség elnöke,

a Környezetvédelmi Főfelügyelőség elnöke,

az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fel-
ügyelőség elnöke,

illetve megbízottaik.

8. A Kormány felkéri


a Magyar Orvosi Kamara elnökét,


az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökét,


a Magyar Rádió elnökét és


a Magyar Televízió elnökét,


hogy a Bizottság munkájában vegyenek részt.

Dr. Boross Péter s. k.,
miniszterelnök

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás