1041/1994. (V. 31.) Korm. határozat
a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséről és a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozásáról1
2003.09.04.
A Kormány megtárgyalta a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséről és a védelmi tartalékolási tevékenység szabályozásáról szóló előterjesztést és a következő határozatot hozta:
1. számú melléklet az 1041/1994. (V. 31.) Korm. határozathoz
Módszertani útmutató
a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséhez3
A nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervszerű, folyamatos tevékenység. Ennek során az illetékes közigazgatási szervek előkészítik a gazdaságot a szükség esetén elrendelésre kerülő mozgósításra, és alkalmassá teszik az Alkotmányban definiált minősített időszakokban fellépő feladatok végrehajtására.
Minősített időszak az állam életének kivételes időszaka, amelyben az Alkotmányban meghatározott feltételek esetén kivételes hatalomgyakorlás (rendeleti kormányzás) érvényesül. Az Alkotmányban megnevezett minősített időszakok a veszélyhelyzet, a szükségállapot és a rendkívüli állapot.
A gazdaságmozgósítás a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján kormánydöntéssel elrendelt, a nemzetgazdaság védelmi felkészültségét — lehetőség szerint — már a minősített időszak kihirdetésekor biztosító gazdaságbiztonsági rendszer, amely a minősített időszakokban a gazdaság működőképességének fenntartásához, a védelemben részt vevő szervek feladatainak végrehajtásához, a lakosság ellátásához és védelméhez a szükséges mértékben igényelt erőforrásokat (anyagi javak, humán erőforrás, pénzeszközök) hivatott biztosítani.
A nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezése (röviden védelmi felkészítési tervezés) magában foglalja:
— a felkészülési és a minősített időszakokban a nemzetgazdaságtól igényelt erőforrásszükséglet felmérését és kielégítési módjainak a követő tervezés módszerével való meghatározását (minősített időszaki igénykielégítési tervek összeállítását), valamint
— az igények kielégítéséhez szükséges költségvetési fedezet tervezését:
= minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatok elkészítését, illetve
= a védelmi felkészítés folyó időszaki egyszeri vagy folyamatos ráfordításainak költségvetési tervezését az éves költségvetési rend ütemezéséhez igazodva.
A követő tervezés a védelmi felkészítési tervezés fő módszertani eszköze, amelynek alkalmazásával a minősített időszaki igények ismeretében és a folyó időszaki tényadatok alapján az egyes erőforráselemekre megtervezhetők a szükségletek kielégítési módjai.
A gazdaságmozgósítás alapfeladatai:
— a központi és regionális irányítás és vezetés minősített időszaki feltételeinek biztosítása;
— a nemzetgazdaság minősített időszaki működőképességének fenntartása;
— az adott minősített időszaki feladatok végrehajtásában részt vevő szervezetek (kiemelten a HM és a BM) működéséhez szükséges anyagi javak és szolgáltatások többletének biztosítása;
— a lakosság minősített időszaki ellátása, életének védelme;
— a nemzetközi gazdasági kapcsolatok lehetséges fenntartása.
A védelmi felkészítési tervezés módszertani útmutatója a rendkívüli állapot esetén abból a feltételezésből indul ki, hogy a gazdaságmozgósításnak a Kormány által történő elrendelése és a minősített időszak kihirdetése között rendelkezésre áll bizonyos időtartam a gazdasági erőforrások mozgósítására. Ehhez a veszélyeztetettségi (fenyegetettségi) időszakhoz a tervezés szempontjából egységesen egy feltételezett időtartamot kell hozzárendelni.
A minősített időszakok tervezésének egységes időtartama:
— a veszélyhelyzet, szükségállapot, rendkívüli állapot esetén: maximum 1 hónap;
— veszélyeztetettségi (fenyegetettségi) és helyreállítási időszakban: maximum 6 hónap.
II. A tervezésben részt vevő szervek csoportosítása
és a minősített időszaki igények kielégítési módjai
A védelmi felkészítési tervezésben részt vevő szervek (a továbbiakban: tervező szervek) között megkülönböztetünk
— követelménytámasztó szerveket (a minősített időszaki feladatok végrehajtásáért elsődlegesen felelősek);
— felelős teljesítő szerveket (a szükséges termékek, illetve szolgáltatások biztosításáért a tevékenység jellege alapján elsődlegesen felelősek, más szolgáltató szervek felé követelménytámasztó szervként szerepelhetnek);
— szolgáltató szerveket (ágazati vagy területi ellátási felelősségük folytán a felelős teljesítő szervek részére egyes kiegészítő erőforrások szolgáltatását biztosítják).
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény szerint a védelmi felkészítésben részt vevő szervek körét és honvédelmi feladataikat a Kormány határozza meg, és erről rendeletet, illetve határozatot ad ki. Az egyes igényelt erőforrások biztosításának tervezése a minősített időszaki ellátási felelősség szerint két szinten — ágazati és területi — történik. Ebből a szempontból megkülönböztetünk ágazati és területi tervező szerveket.
Ágazati tervező szerv alatt a védelmi felkészítési tervezésben azt a minisztériumot vagy országos hatáskörű szervet kell érteni, amelynek vezetője kormányrendelet alapján felelős az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek és a feladatkörébe tartozó szakágazatoknak, a gazdaság védelmi felkészítésével és mozgósításával kapcsolatos feladatai ellátásáért.
Területi tervező szerv — a védelmi felkészítési tervezésben — valamennyi megyei és a fővárosi védelmi bizottság. A további helyi közigazgatási szervek tervezésbe való bevonásáról a megyei védelmi bizottságok saját hatáskörben rendelkeznek.
A kétszintű tervezés összefüggő és egységes rendszert alkot, mivel a területi tervezési szintű erőforrások igénykielégítési terveit az ágazati tervező szerv összesíti; az ágazati tervezési szintű erőforráselemek igénykielégítési terveit pedig az ágazati tervező szerv területi tervekre bontja le. Az ágazati vagy területi szinten összeállított igénykielégítési tervek nemzetgazdasági szintű összesítésével a Pénzügyminisztérium készíti el az erőforrás nemzetgazdasági igénykielégítési tervét.
2. A minősített időszaki igények kielégítési módjai
A piacgazdaság körülményeihez igazodó védelmi felkészítés egyik legfontosabb alapelve, hogy a minősített időszaki igények kielégítésének tervezése a nemzetgazdaság folyamataiban megfigyelt, statisztikai és egyéb módon előállított tényadatokon alapuló követő tervezési módszerrel történik.
A gazdaságmozgósítás alapfeladatai ellátására a nemzetgazdaságtól igényelt erőforráshalmaz számos egyedi igény összességéből áll. Az egyedi igényeket általában valamely azonosítóval, megnevezéssel, mértékegységgel, egységárral, minősített időszakonként egy mennyiség—idő függvénnyel lehet jellemezni.
Az igények kielégítése a következő négy alapvető módon történhet:
a) Eszközök, objektumok és szakemberek minősített időszaki igénybevétele
A kielégítési mód meghatározásához legelőször azt kell megvizsgálni, hogy az adott igény közvetlenül a nemzetgazdaságból minősített időszaki igénybevétellel kielégíthető-e.
Ebbe a csoportba tartoznak az MH és BM által minősített időszakban igényelt egyes meglévő technikai eszközök, polgári objektumok, a tartalékos személyi állomány, a meghagyásban részesített szakemberek.
A minősített időszaki igénybevétel és a kapcsolatos nyilvántartás szabályait a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény részletesen tartalmazza. b) Folyó termelésből és készletekből történő igénykielégítés
Az erőforráselemek azon körét, melyeket folyamatosan üzemelő hazai termelő-, szolgáltatókapacitások állítanak elő (és/vagy készleteznek), és amelyekből a szükséges feltételek biztosítása esetén a minősített időszaki igény teljes mértékben és kellő időben kielégíthető, a folyó termelésből (készletből) teljesíthető igények közé kell sorolni.
Ebbe a csoportba tartozik a működő hazai kapacitásokon ismert átfutási idővel előállításra kerülő, elsősorban polgári termékek többsége, energiahordozók, élelmiszerek, egyéb ipari és mezőgazdasági termékek, és részben (10—15%-ban) a gyógyszerek is. Ide sorolhatók a törvény alapján kötelező készletezési előírás szerint a forgalmazónál tárolt anyagok (pl. üzemanyag) és általában a nemzetgazdaságban készletezett, közvetlenül nem védelmi célú termékek (termeléshez szükséges alapanyagok, egyes alapvető fogyasztási cikkek).
A folyó termelésből és készletekből történő minősített időszaki igénykielégítést a Polgári törvénykönyv szabályai szerinti előszerződésekkel lehet biztosítani, amelyben rögzíthetők az igényelt szolgáltatás és a biztosítandó feltételek ismert követelményei.
A folyó termelésből és készletekből történő igénykielégítési mód szükségessé teszi, hogy a tervezők ismerjék a nemzetgazdasági folyamatok aktuális adatait azokra az erőforráselemekre (vagy azok aggregátumaira), amelyek a minősített időszaki igényekben szerepelnek. Az erre a célra létrehozásra kerülő információs rendszer adatbázisának tartalmaznia kell a megfigyelt termékek mérlegadatait, egyes kiemelt kapacitások jellemzőit (mintegy 150 kiemelt termékcsoport vagy -kapacitás éves adatgyűjtése alapján).
A követő tervezéssel készülő minősített időszaki igénykielégítési tervek folyamatos kontrolljához a konkrét tényadatok felhasználása mellett a tervezők támaszkodhatnak a nemzetgazdaság potenciáljára (makro erőforrás csoportokra) kimunkált középtávú prognózisokra is.
c) Védelmi célú tartalékból történő igénykielégítés
Ha megállapítást nyert, hogy az egyedi igény az előbbiek szerint nem elégíthető ki, következik a nemzetgazdaság védelmi felkészítésének klasszikus esete, azaz a védelmi célú tartalékból történő igénykielégítés vizsgálata.
A minősített időszakban igényelt erőforráselem (pl. egy gépipari késztermék) meghatározott időben való biztosítása történhet az előállítási ciklus különböző fázisainak (féltermék, nyersanyag, gyártókapacitás) tartalékolásával és szükség esetén a félkész terméknek a meglévő kapacitáson az átfutási időnek megfelelő időpontban beindított készregyártásával. Ennek megfelelően az egyes speciális termékek minősített időszaki gyártására rögzített ipari kapacitásokat is a védelmi célú tartalékolás mint igénykielégítési mód egyik esetének tekintjük.
A leírtak leegyszerűsítve mutatják be a tartalékolás megválasztásának folyamatát. A különböző egyedi igények esetében mindig a konkrét szakmai és gazdasági szempontok mérlegelésével kell kijelölni az igénykielégítés módját. Ugyanakkor számolni kell azzal a körülménnyel, hogy az egyes kielégítési módok megválasztásánál a nemzetgazdaság teljesítőképessége és/vagy a költségvetés helyzete az igényelt költségvonzat miatt korlátot szab. Ebben az esetben a követelménytámasztóknak az igényeket át kell sorolni.
A tartalékolás alkalmazásának általános szabályait a ,,Módszertani útmutató a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozására (2. számú melléklet) foglalja össze. d) Importból történő igénykielégítés
A fenti igénykielégítési módokkal nem biztosítható erőforrás esetén kerül sor a közvetlen importból történő igénykielégítés vizsgálatára. A minősített időszaki biztosítás céljára a megfelelő időben megrendelt behozatal tervezése a felkészítési időszakban nem igényel jelentős költségráfordítást, azonban az import szerepe a rendkívüli időszaki igénykielégítésnél csak korlátozott lehet: ,,az ország honvédelmi képességének fenntartásában a Magyar Köztársaság alapvetően saját erejére, nemzetgazdaságának erőforrásaira … épít'' (1993. évi XC. tv. 1. §). Ha az előbbi négy igénykielégítési mód vizsgálata után nem hoz megfelelő eredményt, olyan igénymódosítást kell kezdeményezni, amely az igényt definiáló paraméterek valamelyikének egyeztetett megváltoztatásával, esetleg az igények részekre bontásával elfogadható eredményt ad.
III. A tervezés folyamata
A védelmi felkészítési tervezés rendszere szervezési felépítésében és működésében illeszkedik a nemzetgazdaság folyó időszaki tervezéséhez, szabályozásához.
A védelmi felkészítési tervezés időbeli ütemezése az államháztartási törvény alapján évente kiadásra kerülő költségvetési törvény tervezési rendjéhez igazodik. A biztonságpolitikai, védelmi szakmai alapokon meghatározott, a felkészülési időszakban, illetve a minősített helyzetekben a nemzetgazdaságtól igényelt és évente felülvizsgált, pontosított erőforrás-szükséglet folyamatosan összevetésre kerül a nemzetgazdaság aktuális (előző évi), illetve a minősített időszakokban feltételezhető teljesítőképességével.
1. Követelménytámasztók minősített időszaki igényeinek pontosítása
A követelménytámasztó szervek a nemzetgazdaság minősített időszaki tervében jóváhagyott erőforrásigényeiket évente pontosíthatják. Ehhez a módosított igényüket április végéig a felelős teljesítő szervnek és a Pénzügyminisztériumnak kell megküldeniük, illetve egyeztetett adathordozón átadniuk.
Az igények meghatározásánál — lehetőség szerint — konkrétan meg kell jelölni az igényelt erőforráselem valamely szabványos azonosítóját, megnevezését, mértékegységét és a tárgyévi áron számított egységárát, valamint az egyes minősített időszakokhoz rendelt igénybevételi mennyiségeket (igénybevételi mennyiség—idő függvény). Az erőforráselem részletezettségét lehetőleg olyan fokon kell meghatározni, hogy a megnevezésben szereplő erőforrásegységhez egységár és mértékegység egyértelműen hozzárendelhető legyen. Ezért pl. külön soron kell szerepeltetni egy termék gyártását és javítását. Ez utóbbiak a humán erőforrásra és a pénzeszközökre csak értelemszerűen alkalmazhatók.
A követő tervezés módszereinek jobb alkalmazhatósága érdekében az erőforráselemek reprezentációs fokát a statisztikai rendszerben (OSAP) előállítható információk részletezettségi szintjéhez is közelíteni kell.
A követelménytámasztó az erőforrásigényeket igénykielégítési módonként, vagy ágazati jelleg szerint csoportosítva, továbbá — lehetőség szerint — rangsorolva adja meg.
Fontos információ a tervezők számára a követelménytámasztó szervnek a békeidőszakban is folyamatosan rendelt erőforráselemre vonatkozó folyó időszaki éves igénye (előző évi felhasználása). A minősített időszakokra vonatkozó naturális igények a teljes igényt jelentik (beleértve a folyó éves felhasználást is).
2. Az ágazati és területi minősített időszaki igények pontosítása
A követelménytámasztó szervek módosított igénybejelentése, valamint saját minősített időszaki igényeik pontosítása alapján az ágazati és területi tervező szervek pontosítják az illetékességi területük minősített időszaki igényeit. Ezt május végéig megküldik (átadják) az illetékes szolgáltató szervnek és a Pénzügyminisztériumnak.
Az erőforrásigényeket igénykielégítési módonként, vagy ágazati jelleg szerint csoportosítva, továbbá — lehetőség szerint — rangsorolva kell megadni.
3. A védelmi felkészítés folyó (békeidőszaki) költségvetési igényeinek egyeztetése és törvényjavaslatba illesztése
A minősített időszaki igények pontosítása során felmerülő békeidőszaki egyszeri vagy folyamatos jellegű költségvetési igényváltozásokat az illetékes fejezetek a Pénzügyminisztérium nemzetgazdasági védelmi felkészítéséért felelős szakfőosztályaival a Kormány által jóváhagyott prioritások figyelembevételével egyeztetik. Ezt a költségvetési tervezési rendnek megfelelő határidőig a fejezeti vagy központi előirányzatok között a költségvetési irányelvekbe és törvényjavaslatba foglalják.
Az állami tartalékok vagyonértékének és szerkezetének, a rögzített kapacitások állományának Kormánydöntés alapján végrehajtásra kerülő fejlesztéséhez, változtatásához szükséges költségvetési forrást a Pénzügyminisztérium saját fejezetében az Országmozgósítás központi kiadásai előirányzatnál tervezi.
A védelmi célú tartalékok fenntartásával, a rögzített ipari kapacitások megőrzésével kapcsolatos folyamatos jellegű költségvetési igényeket az ágazati honvédelmi feladat ellátásáért felelős miniszter az államháztartásról, valamint a honvédelemről szóló törvények és azok végrehajtására vonatkozó szabályok szerint saját költségvetésében tervezi meg.
A minősített időszaki igénybevétel nyilvántartásával kapcsolatos folyó időszaki költségek tervezése a követelménytámasztó (igénybe vevő) szervnél történik.
A folyó termelésből történő igénykielégítés előkészületeivel, a minősített időszaki teljesítésre vonatkozó előszerződések megkötésével és nyilvántartásával kapcsolatos költségek tervezését az állam nevében megrendelő szerv végzi. A tervezéshez szükséges információs rendszer létrehozásával összefüggő ráfordításokat a rendszerterv és a szoftver vonatkozásában az országmozgósítás központi kiadásai között a pénzügyminiszter; hardver vonatkozásában a kormányzati informatikai fejlesztési programhoz kapcsolódóan az 1039/1993. (V. 21.) Korm. határozat 7. pontjának megfelelően az alrendszer szempontjából illetékes fejezet vezetője; az alrendszerek működtetésével kapcsolatos költségeket az illetékes ágazati vagy területi szerv tervezi. Az információs rendszer adatbázisához szükséges OSAP adatgyűjtésekért a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény szerint a KSH, illetve az egyes adatok ágazati jellege szerint illetékes, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a felelős; az ezen kívül igényelt, nem statisztikai célú adatgyűjtések megszervezése és költségtervezése az igénylő ágazati vagy területi szerv feladata.
4. Az ágazati minősített időszaki igénykielégítési tervek pontosítása
Ágazati tervezésű erőforrás esetében a felelős teljesítő és a szolgáltató szervek a pontosított minősített időszaki igények alapján az aktualizált előző évi erőforrásmérlegek felhasználásával és a védelmi felkészítés folyó költségvetési kiadásainak javaslata ismeretében meghatározzák az egyes szükségletek kielégítési módját (vagy annak változását). Ezzel aktualizálják az ágazat minősített időszaki igénykielégítési tervét. Az ágazati igénykielégítési tervben természetes mértékegységben a minősített időszaki összes igényt (beleértve a folyó éves felhasználást is) ki kell mutatni. A fedezeti oldalon pedig csak a minősített időszak esetén fellépő többlet költségvetési igényt kell feltüntetni.
Miniszteri jóváhagyás után az ágazatok az igénykielégítési tervet a Pénzügyminisztériumnak és területi bontású kivonatait az érintett területi tervező szerveknek szeptember 30-ig megküldik (átadják).
A területi tervezésű erőforrások igénykielégítés terveinek ágazati összesítését november 31-ig kell elkészíteni és a Pénzügyminisztériumnak megküldeni (átadni).
5. A területi minősített időszaki igénykielégítési tervek pontosítása
A védelmi felkészítés ágazati tervezésével párhuzamosan, azzal együttműködve kell végezni a területek (régiók) védelmi felkészítési tervezését is. Ez erőforráselemenként vagy az ágazati minősített időszaki igénykielégítési tervek területi lebontását (ágazati tervezésű erőforrások esetében), vagy a területi minősített időszaki igények feldolgozása során összeállított területi minősített időszaki igénykielégítési tervek ágazati összesítését (területi tervezésű erőforrások esetében) jelenti. Ezeket folyamatosan pontosítani és aktualizálni kell.
Ágazati tervezésű erőforrások esetében az ágazati igénykielégítési tervek területi lebontása alapján összeállításra kerülő területi igénykielégítési terveket, a területi tervező szervek november 31-ig készítik el, és küldik meg (adják át) a Pénzügyminisztériumnak és az illetékes ágazati tervező szervnek.
Területi tervezésű erőforrások esetén a területi igénykielégítési tervekben a területi minősített időszaki ellátás szempontjából lényeges erőforráselemeknek az adott területi egységre értelmezett minősített időszaki mérlegeit kell összeállítani, illetve pontosítani. Ezeket szeptember 30-ig kell megküldeni (átadni) az illetékes ágazati tervező szervnek és a Pénzügyminisztériumnak.
A minősített időszaki lakossági ellátás területi tervezési módszertanát az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kidolgozott dokumentum (tervezési irányelv) tartalmazza.
6. Védelmi felkészítési szerződések, minősített időszaki gazdaságmozgósítási előszerződések megkötése
A költségvetési törvényben jóváhagyott védelmi felkészítési folyó költségvetési előirányzatok, illetve az aktualizált minősített időszaki tervek alapján az illetékes ágazati vagy területi szervek a polgári törvénykönyv előírásainak megfelelően
— a folyó időszaki védelmi felkészítési tevékenységre (pl. kapacitásfenntartás) védelmi felkészítési szerződéseket kötnek a gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal;
— a minősített időszaki gazdaságmozgósítási tevékenységekre előszerződéseket kötnek a nyilvántartott, a szerződéskötési kötelezettség alapján erre kötelezhető gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal;
— szükség esetén módosítják (meghosszabbítják) az előző időszakban megkötött szerződéseket, előszerződéseket;
— e munkákat az úgynevezett meghagyási rendszerrel összhangban célszerű elvégezni.
A gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal történő szerződéskötések során figyelembe kell venni a közbeszerzésekkel kapcsolatos előírásokat is.
A megkötött védelmi felkészítési szerződések és gazdaságmozgósítási előszerződések aktualizált jegyzékét március 20-ig kell megküldeni (átadni) a Pénzügyminisztérium részére.
7. Az ágazati és területi minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatok meghatározása
Az ágazati és területi tervező szervek minősített időszaki pontosított igénykielégítési tervük költségvetési kihatásainak összegzésével az elfogadott költségvetési törvény ismeretében összeállítják az illetékességi területük minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatát.
A költségvetési átcsoportosítási javaslat tartalmazza az éves költségvetési törvény vonatkozó előirányzataiban a minősített időszak esetén végrehajtandó fejezeten belüli átcsoportosításokat, fejezeti tartalék felhasználást, az esetleges fejezetek közötti átcsoportosítási igényt és annak szöveges indokolását. Az előirányzat módosítási javaslathoz a 139/1993. (X. 12.) Korm. rendelet mellékletében alkalmazott adatlapot kell alkalmazni. Az illetékes miniszter, illetve köztársasági megbízott által jóváhagyott átcsoportosítási javaslatokat február 28-ig kell a Pénzügyminisztériumnak megküldeni (átadni).
8. A nemzetgazdaság minősített időszaki tervének aktualizálása és költségvetési átcsoportosítási javaslatának összeállítása
A Pénzügyminisztérium a pontosított ágazati és területi igénykielégítési tervek és költségvetési átcsoportosítási javaslatok összegzésével állítja össze a nemzetgazdaság aktualizált minősített időszaki tervét és a tárgyévi költségvetésre számított minősített időszaki átcsoportosítási javaslatát.
A nemzetgazdaság minősített időszaki terve tartalmazza:
— a követelménytámasztók és az ágazati, területi szervek jóváhagyott igénybejelentését;
— a felelős teljesítő és szolgáltató ágazati, területi szervek minősített időszaki igénykielégítési tervét;
— valamint a gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal megkötött védelmi felkészítési szerződések és gazdaságmozgósítási előszerződések jegyzékét.
A költségvetés minősített időszaki átcsoportosítási javaslata a nemzetgazdaság egészére vonatkozóan tartalmazhat fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat. Betervezheti a javaslat az általános költségvetési tartalék felhasználását, illetve pótköltségvetés elkészítését.
A minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslat egy nagyvonalú pénzügyi terv, amely a minősített időszakban jelentkező többletfeladatoknak megfelelően megváltoztatott fejezet összesenekből áll, és az eltéréseket, átcsoportosításokat szöveges indokolással magyarázza.
A két nemzetgazdasági szintű minősített időszaki tervjavaslatot egy előterjesztésben Pénzügyminisztérium nyújtja be a Kormánynak jóváhagyásra minden év március végéig.
IV. Az információs rendszer
A tervező szervek részére a folyamatos gazdaságmozgósítási tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükséges tényadatokat a követő tervezést támogató információs rendszer szolgáltatja.
A Pénzügyminisztérium koordinációjával létrehozásra kerülő információs rendszer az alábbi követelmények kielégítését tűzi céljául:
— mindenkor megbízható információkon alapuló képet adjon a nemzetgazdaság, illetve az adott terület (régió) gazdaságának aktuális teljesítőképességéről, támogassa a gazdasági potenciálnak a középtávú makroprognózisokkal való összehasonlíthatóságát;
— megfelelő tényadatokat szolgáltasson a védelmi felkészítés tervezéséhez, egységesen valamennyi, a feladatba bevont tervező szervnél;
— a tényadatok adatbázisa a minősített időszaki igénybevétel és a védelmi célú tartalékok teljes körű nyilvántartására, a folyó termelésből, készletből és az importból történő igénykielégítés tervezéséhez, valamint a minősített időszakban működtetett monitoring rendszer alapadatbázisához a mintegy 150 kiemelt termékcsoport vagy kapacitás megfigyelésére szorítkozó éves adatgyűjtésekre épüljön;
— az adatok nemzetgazdasági és ágazati szinten, valamint az ország — lehetőség szerint — tetszőlegesen megválasztott területi hányadára (ez végcél, először: megye, régió) is értelmezhetők legyenek;
— az adatok adatbázisba szervezése tegye lehetővé azok többcélú felhasználását (pl. minősített helyzetek modellezésének kiszolgálását);
— a rendszer segítségével számítógépen előállíthatók legyenek a minősített időszaki tervezés fő dokumentumai, a nemzetgazdaság minősített időszaki terve és költségvetési átcsoportosítási javaslata, valamint a megfelelő ágazati és területi szintű dokumentumok;
— az információs rendszer hatékonyan támogassa a gazdaságmozgósítás fő módszertani eszközét a követő tervezést, illetve a jelen módszertani útmutató szerinti védelmi felkészítési tervezési tevékenységeket;
— valósítsa meg a nemzetgazdasági tartalékok és rögzített ipari kapacitások teljes körű nyilvántartását, összhangban a tartalékolási metodika és a vonatkozó jogszabályok előírásaival;
— a számítógépes megvalósítás feleljen meg a korszerű számítástechnika színvonalának, illeszkedjen az 1039/1993. (V. 21.) Korm. határozat szerinti kormányzati informatikai fejlesztési programhoz; — a rendszer biztosítsa a minimálisan szükséges, de elégséges adatvédelmet és hozzáférési szabályozást. Feleljen meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásainak; — a rendszer folyamatosan bevezethető és modulszerűen bővíthető legyen.
Az információs rendszer adatbázisát rendszeresen (legalább évente) aktualizálni kell.
Az információs rendszer központi működtetéséért a Pénzügyminisztérium, az OSAP programban szereplő statisztikai adatok biztosításáért a statisztikáról szóló törvény alapján a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az egyes adatok ágazati jellege szerint illetékes, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv; az OSAP-on kívüli ágazati vagy területi igazgatási célú adatgyűjtések megszervezéséért és a szükséges adatok biztosításáért, valamint az egyes információs alrendszerek működtetéséért az illetékes ágazati vagy területi szerv a felelős.
2. számú melléklet az 1041/1994. (V. 31.) Korm. határozathoz
Módszertani útmutató
a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozására4
A Kormány az Alkotmányban meghatározott minősített helyzetekben felhasználható védelmi célú tartalékot (ÁT) és rögzített ipari kapacitásokat (IK) tart fenn. Az ÁT és IK gyűjtőfogalom, amely mint a védelemgazdaság és biztonság érdekeit szolgáló állami készlet a minősített helyzetek esetén felmerülő feladatok végrehajtásának anyagi megalapozását, a természeti vagy egyéb katasztrófák következményeinek felszámolását, piaci zavarokból adódó termeléskiesések elhárítását, a lakossági készletek lecsökkenése esetén azok pótlását, előre nem tervezhető nemzetközi segélyakciókban való részvételünk, nemzetközi gazdasági kapcsolataink fenntartásának lehetőségeit szolgálja.
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény szerint az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását a Kormány határozza meg (vö. 2. számú melléklet 11. táblázat 2. pont). A tartalékok (ÁT és IK) vagyonértékére, összetételére és a törzs-, minimális készletére a tartalékokat kezelő miniszterek tesznek javaslatot. Szükség esetén a Kormány elé kerülő javaslatok előkészítésére és egyeztetésére a pénzügyminiszter az érintett tárcák képviselőinek részvételével Tárcaközi Bizottságot hozhat létre. Az ÁT és IK összetételét, valamint a tartalék rendeltetését figyelembe véve a következők szerint csoportosítható:
a) Gazdaságbiztonsági Tartalék (a korábbi Központi Intervenciós Tartalék + Stratégiai Tartalék, a továbbiakban: GT) az egész nemzetgazdaság vagy egy egész ágazat folyó és minősített időszaki működését, a mozgósított gazdaság feladatai végrehajtását jelentősen befolyásoló, alapvetően fontos energiahordozókat, import alapanyagokat, valamint a lakosság védelmét szolgáló és ellátásában keletkező jelentős kihatású piaci zavarok elhárítására hivatott kohászati, vegyipari, papír-, nyomda-, egyéb ipari és élelmiszeripari termékeket tartalmaz;
b) Állami Egészségügyi Tartalék (ÁEüT) a lakosság, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek háborús és katasztrófa sérültjeinek ellátásához szükséges gyógyszereket, gyógyászati anyagokat és eszközöket, valamint a szükségkórház rendszer működését biztosító felszereléseket tartalmaz;
c) Állami Céltartalékok (ÁC) az érintett miniszterek védelmi felkészülési és minősített időszaki feladataiban meghatározott fontosabb termelési, szolgáltatási, helyreállítási tevékenységek végrehajtásához nélkülözhetetlen anyagokat, alkatrészeket, félkész és késztermékeket, valamint állóeszköz jellegű termékeket tartalmaz;
d) Devizaérték- és pénztartalékkészlet (DP) a védelmi erőfeszítéseket determináló speciális célú termékek külföldről történő beszerzését, továbbá az ország pénzforgalmának mindenkori zavartalan lebonyolítását biztosítja.
A devizaérték-készletezési tevékenység végrehajtásáról a pénzügyminiszter és az MNB elnöke gondoskodik.
A pénztartalékkészlet nagyságának meghatározása az MNB elnökének a jegybanktörvényből adódó jogköre.
A bankjegygyártás nyomdai kibocsátásának elégtelensége esetén, átmeneti jelleggel a pénztartalék igénybevehető úgy, hogy a felhasznált mennyiség az év végéig visszapótlásra kerüljön.
e) Rögzített Ipari Kapacitás (IK) a tartalékok különleges formája. Feladata, hogy néhány, nagy tömegben alkalmazásra kerülő, alapvető fontosságú termékféleség gyártására vagy javítására, változtatható volumenű vagy adott időszakban aktivizálható kapacitás álljon rendelkezésre. A felkészülést végzőnek gazdasági megfontolás és a termék gyártási és/vagy eltarthatósági ideje (gyártás felfuttatás max. 90—180 nap) alapján kell eldöntenie, hogy a készterméket fizikailag készletezzék és tárolják, vagy pedig a készregyártó kapacitást szerződéssel rögzítsék, esetleg a kettő kombinációját alkalmazzák.
A Kormány — elsősorban a lakossági ellátás biztosítása érdekében — ajánlásokat tehet a gazdálkodó (vállalkozó) szervezetek és magánszemélyek, illetve az állampolgárok tartalékolási tevékenységére.
Az ÁT — a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő devizaérték- és pénzkészlet kivételével — a Magyar Állam tulajdona. A tulajdonosi jogokat az ÁHT 48. §-nak megfelelően a pénzügyminiszter gyakorolja az érdekelt miniszterekkel egyetértésben. Az IK vegyes — általában vállalkozói — tulajdonban lévő tartalék.
A tartalék beszerzéséről, tárolásáról, minőségmegóvásáról, kezeléséről, a vagyoni nyilvántartásról és egyéb tartalékkal összefüggő tevékenység végrehajtásáról
— a GT tekintetében az érintett miniszterek;
— az ÁEüT tekintetében a népjóléti miniszter;
— az ÁC és az IK tekintetében az a miniszter, akinek a védelmi felkészüléssel összefüggő feladatai végrehajtásának anyagi megalapozását szolgálja a tartalék;
— az DP tekintetében a pénzügyminiszter és az MNB elnöke gondoskodik.
A miniszterek (a tartalékot kezelő szervek vezetői) tartalékolással összefüggő feladataikat saját felelősségük megtartása mellett átruházhatják az általuk alapított költségvetési intézményekre, illetve vállalkozó szervezetekre az ÁHT 87—88. §-ainak megfelelően. A tartalékot kezelő szervek jogai és kötelezettségei:
— a készletek fejlesztésére javaslat készítése;
— a tartalékokkal való nyereséges, hatékony gazdálkodás elősegítése;
— a készletek naprakész nyilvántartása és ellenőrzése;
— a készletek állagmegóvása, minőségmegóvó cseréje.
Közvetett fenyegetettség során, illetve ki nem hirdetett minősített időszak esetén a tartalékok igénybevételéről a Kormány dönt. A Kormány ezen jogát átengedheti az érintett minisztereknek és létrehozott szervezeteknek (bizottságoknak) azzal, hogy ezekben az esetekben is fennáll a tájékoztatási kötelezettség. A visszapótlásról szükség szerint a Kormány később intézkedik.
A tartalékokkal gazdálkodó tevékenység is folytatható, költségvetési szerv esetén az ÁHT 96. §-nak megfelelően, melynek célja a készletezési tevékenység költségvetési terheinek mérséklése, a törzskészlet fenntartása, a kockázat minimalizálása és az IK tekintetében a minősített időszaki igényeknek is megfelelő naprakész termelés (szolgáltatás) biztosítása. Az ÁT kezelése (beszerzés, tárolás, kezelés, minőségmegóvó csere) a tartalékot kezelő miniszter, illetve megbízottja feladata, betartva a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait.
A tartalékot kezelő az ÁT készletet az egyéb készletektől elkülönítve kell hogy tárolja.
Az ÁT összetételének javítására, a selejtezési veszteségek elkerülésére irányuló cserékkel, átcsoportosításokkal összefüggő, valamint a szükséglet megváltozása miatt jelentkező értékesítéseket a törzskészlet felülvizsgálatakor az illetékes miniszter rendeli el.
A készletszint csökkentése az előírt törzskészlet szintjéig maximum 12 hónapos időtartamra történhet, melyet a tartalék fajtájától függően az illetékes miniszter engedélyezhet. Különösen indokolt esetben lehetséges az ÁT törzskészletét is érintő értékesítés, meghatározott időpontig történő visszapótlással, melyhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. Az érintett miniszterek az ilyen visszapótlási kötelezettséggel járó értékesítésről a védelmi és biztonsági érdekekkel összefüggő követelmények figyelembevételével döntenek.
Az ÁT minőségmegóvó cseréjéről a tartalékot kezelő szerv saját hatáskörben gondoskodik. A tényleges készlet törzskészlet feletti része a tartalékot kezelő szerv részére lehetőséget biztosíthat a minőségmegóvó cserék lebonyolítására, valamint az esetleges vállalkozási tevékenységre.
A tartalékot kezelő szervek az ÁT-ban lévő ideiglenes hasznosításra alkalmas eszközöket — bérleti szerződés megkötésével — bérbe adhatják. A szerződésben kötelezni kell a bérlőt, hogy szükség esetén — minősített időszakban — az eszköz azonnal átadható és felhasználható legyen.
Az ÁT és IK fejlesztésével, átstrukturálásával kapcsolatos költségek a központi költségvetés terhére, kormányzati döntés alapján a Pénzügyminisztérium fejezetben kerülnek biztosításra [178/1993. (XII. 27.) Korm. r. 2. §, 6. §]. Az ÁT és IK fenntartási költségeit a tárca (MNB) költségvetésben kell megtervezni, illetve részben vagy egészében a gazdálkodás bevételeiből kell fedezni.
A kezelő szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (ÁHT 94. §). Az ÁT és IK tartalékolással összefüggő tevékenység teljes körű ellenőrzésére a Kormányzati Ellenőrzési Iroda 5 és az Állami Számvevőszék jogosult.
A tartalékot kezelő köteles rendszeresen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni a kezelésében lévő tartalék minőségét, mennyiségét, továbbá a tartalék kezelésére vonatkozó előírások megtartását.
A tartalékkezelő beszámolási kötelezettségének a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtását szolgáló rendeletekben foglalt módon és határidőre tesz eleget. Az éves beszámoló szöveges indokolásához, magyarázatához a pénzügyminiszter szempontokat állapíthat meg.
A nem szabályozott kérdésekben az államháztartással kapcsolatos jogszabályok előírásai az irányadóak. Az egyes tartalékokat kezelő szervek tevékenységének szabályozására, szükséges esetben a felügyelő miniszter a módszertani útmutatóval összhangban a vonatkozó jogszabályok keretei között rendelkezhetnek.
Függelék
az 1041/1994. (V. 31.) Korm. határozathoz6
A nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséhez
és a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozásához
1. számú ábra : Döntési folyamatábra a minősített időszaki igények kielégítési módjainak megválasztásához7
2. számú ábra : A védelmi felkészítési tervezés kapcsolata a költségvetési tervezéssel8
A nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezésében részt vevő (tervező) és közreműködő szervek
1.b) számú táblázat : A védelmi felkészítési tervezésben részt vevő szervek munkamegosztásáról
2. számú táblázat : A nemzetgazdaság védelmi felkészítésének tervezése (az éves folyamat ütemezése a bevezetés után)
3. számú táblázat : Igénybejelentés, -módosítás adatlap (minta)
3.a) számú táblázat : A minősített időszaki igények teljesítésének kielégítési módjai és osztályai
4. számú táblázat : A gazdaságmozgósítás információs rendszerében megfigyelésre javasolt termékek (termékcsoportok) jegyzéke
4.a) számú táblázat : Tény erőforrásmérleg (minta)
4.b) számú táblázat : Minősített időszaki erőforrásmérleg (minta)
5. számú táblázat : Minősített időszaki igénykielégítési terv (minta)
6. számú táblázat : A minősített időszaki igények teljesítésének költségvetési forrásvonzata
7. számú táblázat : A minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatok táblaformája
8. számú táblázat : A minősített időszaki költségvetési átcsoportosítások fejezeti összesítője
9. számú táblázat : Az információs rendszer karbantartásának feladatai
10. számú táblázat : Ütemterv a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezési rendszerének bevezetésére
10.a) számú táblázat : Az információs rendszer létrehozásának ütemterve
11. számú táblázat : A nemzetgazdaság minősített időszaki tervéről és költségvetési átcsoportosítási javaslatáról szóló kormányelőterjesztés tézisei
12. számú táblázat : Kiegészítő adatközlés a védelmi célú tartalékolás éves beszámolójához
13. számú táblázat : A védelmi célú tartalékolási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok
A nemzetgazdaság
védelmi felkészítése tervezésében érintett részt vevő (tervező) és közreműködő szervek
1. Követelménytámasztó szervek
— Honvédelmi Minisztérium/Magyar Honvédség
— Belügyminisztérium/Rendőrség, HÖR, TPV
— Igazságügyi Minisztérium/BV
— Pénzügyminisztérium/VPOP
— Felügyelő miniszter/polgári nemzetbiztonsági szolgálatok:
— Köztársasági megbízottak
2. Ágazati tervező szervek
— Földművelésügyi Minisztérium
— Ipari és Kereskedelmi Minisztérium
— Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
— Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
— Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium
— Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma
3. Területi tervező szervek
— fővárosi, megyei védelmi bizottságok
4. A védelmi felkészítési tervezésben közreműködő szervek
— Központi Statisztikai Hivatal
— Miniszterelnöki Hivatal
— Kormányzati Ellenőrzési Iroda 10
— Állami Vagyonkezelő Rt.
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény alapján kiadásra kerülő, a honvédelmi felkészítésben részt vevő szervek honvédelmi feladatait meghatározó kormányrendelet (-határozat) megjelenéséig.
|
A VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSI TERVEZÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZERVEK MUNKAMEGOSZTÁSÁRÓL |
|
A gazdaságmozgósítás fő feladatai |
Követelménytámasztó (feladat-végrehajtó) szervek |
Az ágazati/területi felelősségű ellátási feladatként biztosítandó
erőforrás |
Felelős teljesítő
szervek |
Szolgáltató szervek |
Tervezési szint |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
|
Az állami irányítás és vezetés
feltételeinek biztosítása |
Kormány |
védett vezetési infrastruktúra és objektumok |
MEH |
KHVM, HM, BM |
ágazati |
|
A nemzetgazdaság
minősített időszaki működésének
fenntartása |
Kormány/PM |
hazai nyersanyagok, ipari termékek, energiahordozók |
IKM |
|
ágazati |
|
hazai mezőgazdasági, erdészeti anyagok, termékek |
FM |
|
ágazati |
|
import nyersanyagok, ipari, mezőgazdasági és erdészeti termékek |
NGKM |
|
ágazati |
|
szállítási, távközlési szolgáltatás |
KHVM |
IKM, NGKM |
ágazati |
|
életvédelmi létesítmények |
KTM |
IKM |
ágazati |
|
építési kapacitás, építőanyagok |
IKM |
|
ágazati |
|
egészségügyi anyag, szoc. ellátás |
NM |
IKM, NGKM |
ágazati |
|
pénzeszközök |
MNB |
|
ágazati |
|
munkaerő |
MM |
|
ágazati |
|
kulturális védelem |
MKM |
IKM |
ágazati |
|
A minősített időszaki feladatok
végrehajtásában résztvevő szervezetek
működéséhez szükséges
többlet anyagi javak és szolgáltatások
biztosítása |
MH/HM
Rendőrség/BM
HÖR/BM
TPV/BM
BV/IM
VP/PM
polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok/felügyelő miniszter |
ipari M kapacitások fenntartása |
IKM |
|
ágazati |
|
élelmezési anyagok, élelmiszerek |
FM/IKM |
|
ágazati |
|
egyéb anyagok, fogyasztási cikkek |
IKM |
|
ágazati |
|
egészségügyi anyag és ellátás |
NM |
IKM |
ágazati |
|
import haditechnikai anyag, eszköz |
NGKM |
|
ágazati |
|
szállítási, távközlési szolgáltatás |
KHVM |
IKM, NGKM |
ágazati |
|
technikai eszköz igénybevétel |
KMB, VB |
KHVM |
területi |
|
polgári objektum igénybevétel |
KMB, VB |
|
területi |
|
A lakosság minősített időszaki ellátása, életének
védelme |
HM/BM
KMB
polgármesterek |
alapszükségleti cikkek |
IKM |
|
területi |
|
élelmiszerek |
IKM |
FM |
területi |
|
egészségügyi anyag, szoc. ellátás |
NM |
IKM, NGKM |
területi |
|
életvédelmi létesítmények |
KTM |
IKM |
területi |
|
külföldi segély fogadása |
NGKM |
KMB, VB |
területi |
|
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
minősített időszaki fenntartása |
Kormány/
PM, NGKM |
import áruforgalom biztosítása |
NGKM |
|
ágazati |
|
külföldi segély fogadása |
NGKM |
|
ágazati |
|
stratégiai export biztosítása |
NGKM |
IKM, FM |
ágazati |
|
devizaérték |
MNB |
|
ágazati |
A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSÉNEK TERVEZÉSE
(az éves folyamat ütemezése a bevezetés után)
1. Követelménytámasztók minősített időszaki igényeinek pontosítása
F : követelménytámasztó szervek/illetékes főosztályvezetők
2. Ágazati és területi minősített időszaki igények pontosítása
F : ágazati-területi szervek/illetékes főov-k véd. biz. titkárok
3. Védelmi felkészítés folyó költségvetési igényeinek egyeztetése és törvényjavaslatba illesztése
F : fejezetek PM/illetékes főov-k PM ÁK főov.
4. Ágazati minősített időszaki igénykielégítési tervek aktualizálása
F : ágazati szervek/miniszterek
5. Területi minősített időszaki igénykielégítési tervek aktualizálása
F : területi szervek/köztársasági megbízottak
6. Ágazati területi minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatok aktualizálása
F : ágazati-területi szervek/miniszterek, KMB
7. Védelmi felkészítési szerződések és minősített időszaki előszerződések megkötése
F : ágazati-területi szervek/miniszterek, KMB
8. Nemzetgazdaság minősített időszaki tervének és költségvetési átcsoportosítási javaslatának aktualizálása
………………………………………………………………
követelménytámasztó vagy ágazati/területi
felelős teljesítő szerv |
|
IGÉNYBEJELENTÉS, -MÓDOSÍTÁS
……………………..TERMÉKEK/……………………..SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÍTETT IDŐSZAKI BIZTOSÍTÁSÁRA |
Érték: E Ft (………évi áron) |
Sor-
szám |
Az igényelt termék/szolgáltatás |
A követelménytámasztó (vagy a felelős teljesítő) szerv által igényelt volumen mennyiségben és értékben |
Megjegyzés
(szolgáltató
gazdálkodó
szevezet) |
ITJ, HTJ, HR,
TEÁOR szá-
ma |
mérték-
egysége
(Me) |
egységára
Ft/Me |
Békeidőszaki
éves felhasználás |
Vészhelyzet |
Szükségállapot |
Rendkívüli állapot |
|
|
|
Igény-
azono-
sító |
veszélyezt. idősz. |
háborús időszak |
helyreáll. időszak |
rendkívül. áll. össz. |
mennyiség |
|
mennyiség |
|
mennyiség |
|
mennyiség |
|
mennyiség |
|
mennyiség |
|
mennyiség |
|
megnevezés (2) |
|
érték |
|
érték |
|
érték |
|
érték |
|
érték |
|
érték |
|
érték |
0/1 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
2 |
[az igénykielégítési mód, osztály (vagy a gazdasági ágazat) megnevezése] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
M Ft |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
M Ft |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzések |
A tervezéshez feltételesen a következő maximális időtartamokat kell használni |
A 8−19 jelű oszlopok közül a nem használatosak elhagyhatók.
A tételek csoportosítása történhet a 3a) számú táblázatból vett igénykielégítési mód, osztály vagy
a tevékenység jellege szerinti gazdasági ágazat (TEÁOR) alapján.
Az 1 jelű mezőbe − ágazati/területi felelős teljesítő szervnél − a követelménytámasztó szerv
igénybejelentése, -módosítása sorszámát kell írni.
A 6−7 jelű oszlopokba az előző évi tény adatokat kell beírni. |
Veszélyhelyzet |
|
1 hónap |
Szükségállapot |
|
1 hónap |
Rendkívüli állapothoz kapcsolódó időszakok |
veszélyeztetettségi időszak |
6 hónap |
háborús időszak |
1 hónap |
helyreállítási időszak |
6 hónap |
A MINŐSÍTETT IDŐSZAKI IGÉNYEK
KIELÉGÍTÉSI MÓDJAI |
Erőforráscsoport |
Az igénykielégítés |
módja |
osztálya |
kódja |
Termelőképesség (nyersanyag, energia, féltermék,
információ, anyagi szolgáltatás, termelő-,
szolgáltató kapacitás, termék, árucikk,
létesítmény) |
Igénybevétel |
Technikai eszköz igénybevétel |
TE |
Polgári objektum igénybevétel |
PO |
Életvédelmi létesítmény igénybevétel |
ÉL |
Folyótermelés |
Termék folyamatosan üzemelő kapacitásból |
TF |
Termék kötelező készletezésből |
KK |
Termék önkéntes készletezésből |
OK |
Termék belföldi kereskedelemből |
BK |
Védelmi célú tartalék |
Termék rögzített ipari kapacitásból |
IK |
Termék a Gazdaságbiztonsági Tartalékból |
GT |
Termék az Állami Egészségügyi Tartalékból |
ÁE |
Termék az Állami Céltartalékokból |
ÁC |
Import |
Termék importból |
TI |
Humánerőforrás |
Igénybevétel |
Szakember igénybevétel |
SZ |
Tartalékos személyi állomány |
TB |
Pénzeszközök |
Igénybevétel |
Készpénztartalék felhasználás |
KP |
Devizaérték-tartalék felhasználás |
DÉ |
Folyó költségvetés |
Költségvetési fejezeti tartalék |
FT |
Költségvetési általános tartalék |
ÁT |
Fejezeten belüli átcsoportosítás |
FÁ |
Fejezetek közötti álcsoportosítás |
KÁ |
Pótköltségvetési előirányzat |
PK |
Védelmi célú tartalék |
Devizaérték és Pénztartalék Készlet |
DP |
A GAZDASÁGMOZGÓSÍTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERÉBEN MEGFIGYELÉSRE JAVASOLT TERMÉKEK (TERMÉKCSOPORTOK) JEGYZÉKE
__________________________________
ITJ (METJ, HTJ) kód, Megnvezés, Me
__________________________________
Bányászati és energiaipari termékek
11—1 Szén összesen Me: kt
14—1 Villamos energia Me: MkWó
Építőanyag-ipari termékek
15—13 Égetett mész Me: kt
15—31 Égetett tégla (kisméretű téglaegységben) Me: Mdb
15—32 Égetett építési cserép Me: Mdb
16—31 Vasbeton gerenda Me: efm
17—11 Falburkoló csempe Me: em2
17—15 Falburkoló kerámialap Me: em2
17—2/3 Finomkerámiai termék Me: t
18—12 Húzott síküveg (2 mm-es alapon) Me: em2
18—21/25 Csomagoló üveg Me: kt
21—6/7 Melegen hengerelt acél késztermék Me: kt
24—11—2 24—14—3/4 Kalcinált timföld Me: kt
24—21—1 Kohóalumínium Me: t
24—21—2 Ötvözetlen alumínium tömb és tuskó Me: t
32—75—3 Kézitargonca és kézikocsi Me: db
32—75—10 Szállítóeszköz alkatrészei Me: eFt, eklt
32—76—10 Járműmozgatás és -ürítés kül. ber. alkatr. Me: eFt, eklt
32—94 Rakétatechnikai berendezés Me: enó
44—98 Lokátortechnikai berendezés Me: enó
47—92 Tüzérségi és aknavető irányzék Me: edb
41—82—13 Vegyvédelmi műhelygépkocsi Me: klt
41—38—9 Különleges rendeltetésű közúti gépjármű Me: db
41—39—3 Gépkocsi felépítmény Me: db
41—46—2 Tartálypótkocsi Me: db
.. Páncélos- és gépjárműtechnika javítás Me: db
43—3 Akkumulátor és szárazelem Me: t
44—9 Híradástechnikai haditechnikai termék Me: db, enó
.. Repülőgép-, helikopterjavítás Me: enó
53 Gyógyszer termékek Me: ..
55—11—4 Propán-butángáz keverék Me: kt
55—13—12 Szuperbenzin Me: t
55—13—13 Extra szuperbenzin Me: t
55—13—18 Repülőgépbenzin Me: t
55—14—2 Sugárhajtóművek üzemanyaga Me: kt
55—15—3 Mélydermedéspontú gázolaj Me: kt
56—31—5 Teher- és társasgépkocsi abroncsköpeny Me: edb
56—53—3 Fémerősítéssel készült gumitömlő Me: em
58—22 Mosó- és mosogatószer Me: t
58—32 Pipereszappan Me: t
59—03 Lövészlőszer Me: Mdb
59—18 Jelzőtöltény készlet Me: edb
61—21 Fenyő fűrészáru Me: em3
61—22/23 Lombos fűrészáru Me: em3
61—28 Egyéb fűrészipari termék Me: m3, db
65—32 Író-nyomó papír Me: kt
67—6 Bőrkonfekcióipari termék Me: eFt, db
68—11 Férfi lábbeli Me: epár
73—2 Pamut- és pamuttípusú szövet Me: em2
73—3/4 Len- és kenderszövet Me: em2
73—6 Gyapjú- és gyapjútípusú szövet Me: em2
76—11, 21, 31 Férfi alsóruházat Me: edb
77—11, 21, 41—1 Férfikabát és bunda Me: edb
77—11, 21, 41—2 Férfiöltöny Me: edb
77—16 Munka- és védőruházat szövött anyagból Me: edb
77—17 Egyenruházati felsőruházat szövött anyagból Me: edb
78—69 Egyenruházati kalap és sapka Me: edb
80—1 Csontos nyershús Me: t
80—11 Csontos marhahús Me: t
80—14 Csontos sertéshús Me: t
80—6 Hús- és szalonnakészítmény Me: t
80—71—1 Étkezési sertészsír Me: t
81—1 Vágott baromfi Me: t
82—1 Fogyasztói tej Me: el
83—1 Gyümölcskonzerv Me: t
83—2 Főzelékkonzerv Me: t
83—51 Melegítve tartósított készételkonzerv Me: t
83—61 Húskonzerv, melegítve tartósított Me: t
83—81—1 Fűszerpaprika-őrlemény Me: t
86—12—1 Napraforgóolaj Me: t
88—71 Étkezési élesztő Me: t
91—11—01—3 Búza, élelmezési célra Me: t
91—11—06 Tavaszi árpa Me: t
91—11—08 Kukorica, morzsolt Me: t
91—12—02—3 Étkezési borsó Me: t
91—12—03—3 Étkezési lencse Me: t
91—31—01—2 Étkezési burgonya Me: t
92—13—01 Vöröshagyma Me: t
92—17—04 Fűszerpaprika Me: t
Állattenyésztési termékek
93—11 Szarvasmarha Me: edb
93—12—02 Tehéntej Me: M l
93—56—06—2 Tyúktojás Me: M db
94—21/38 Erdei fatermék Me: em3
94—21/22 Lemezipari és fűrészipari rönk Me: em3
|
......... ÉVI
TÉNY ERŐFORRÁS MÉRLEG |
|
Azonosító |
|
Megnevezés |
|
Mértékegység |
|
|
|
FORRÁS |
|
FELHASZNÁLÁS |
|
|
|
1.1.1. |
Termelői nyitókészlet |
|
|
2.1.1. |
Fe. erők és rendvédelmi szervek |
|
|
1.1.2. |
Felhasználói nyitókészlet |
|
|
2.1.2. |
Ágazati szervek |
|
|
1.1.3. |
Kereskedelmi nyitókészlet |
|
|
2.1.3. |
Területi szervek |
|
|
|
|
|
|
2.1.4. |
Lakosság |
|
|
1.1.4.1. |
GT nyitókészlet |
|
|
2.1.5. |
Egyéb felhasználás |
|
|
1.1.4.2. |
ÁEüT nyitókészlet |
|
|
2.1. |
Belföldi felhasználás összesen |
|
|
1.1.4.3. |
ÁC nyitókészlet |
|
|
2.2. |
Kivitel összesen |
|
|
1.1.4. |
Állami taralék nyitókészlet |
|
|
2.3. |
Egyéb csökkenés |
|
|
|
|
|
|
2.4.1. |
Termelői zárókészlet |
|
|
1.1. |
Nyitókészlet összesen |
|
|
2.4.2. |
Felhasználói zárókészlet |
|
|
|
|
|
|
2.4.3. |
Kereskedelmi zárókészlet |
|
|
1.2.1. |
Termelés a ......... gazdasági ágazatban |
|
|
2.4.4.1. |
GT zárókészlet |
|
|
1.2.2. |
Termelés a ......... gazdasági ágazatban |
|
|
2.4.4.2. |
ÁEüT zárókészlet |
|
|
1.2. |
Termelés összesen |
|
|
2.4.4.3. |
ÁC zárókészlet |
|
|
1.3. |
Behozatal összesen |
|
|
2.4.4. |
Állami tartalék zárókészlet |
|
|
1.4. |
Egyéb forrás |
|
|
2.4. |
Zárókészlet összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. |
ÖSSZES FORRÁS |
|
|
2. |
ÖSSZES FELHASZNÁLÁS |
|
|
MINŐSÍTETT IDŐSZAKI
TERV ERŐFORRÁS MÉRLEG |
|
Azonosító |
|
Megnevezés |
|
Mértékegység |
|
|
|
FORRÁS |
|
IGÉNY |
|
|
|
1.1.1. |
Termelői nyitókészlet |
|
|
2.1.1. |
Fe. erők és rendvédelmi szervek |
|
|
1.1.2. |
Felhasználói nyitókészlet |
|
|
2.1.2. |
Ágazati szervek |
|
|
1.1.3. |
Kereskedelmi nyitókészlet |
|
|
2.1.3. |
Területi szervek |
|
|
|
|
|
|
2.1.4. |
Lakosság |
|
|
1.1.4.1. |
GT nyitókészlet |
|
|
2.1.5. |
Egyéb felhasználás |
|
|
1.1.4.2. |
ÁEüT nyitókészlet |
|
|
2.1. |
Belföldi felhasználás összesen |
|
|
1.1.4.3. |
ÁC nyitókészlet |
|
|
2.2. |
Kivitel összesen |
|
|
1.1.4. |
Állami taralék nyitókészlet |
|
|
2.3. |
Egyéb csökkenés |
|
|
|
|
|
|
2.4.1. |
Termelői zárókészlet |
|
|
1.1. |
Nyitókészlet összesen |
|
|
2.4.2. |
Felhasználói zárókészlet |
|
|
|
|
|
|
2.4.3. |
Kereskedelmi zárókészlet |
|
|
1.2.1. |
Termelés a ......... gazdasági ágazatban |
|
|
2.4.4.1. |
GT zárókészlet |
|
|
1.2.2. |
Termelés a ......... gazdasági ágazatban |
|
|
2.4.4.2. |
ÁEüT zárókészlet |
|
|
1.2. |
Termelés összesen |
|
|
2.4.4.3. |
ÁC zárókészlet |
|
|
1.3. |
Behozatal összesen |
|
|
2.4.4. |
Állami tartalék zárókészlet |
|
|
1.4. |
Egyéb forrás |
|
|
2.4. |
Zárókészlet összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. |
ÖSSZES FORRÁS |
|
|
2. |
ÖSSZES IGÉNY |
|
…………………………………………………………….
Ágazati/területi felelős teljesítő vagy szolgáltató szerv |
Ágazati/területi kód ……………………… |
MINŐSÍTETT IDŐSZAKI
ÁGAZATI/TERÜLETI
IGÉNYKIELÉGÍTÉSI TERV |
Sorszám: ………………….. |
Termék/szolgáltatás azonosító: ……………
megnevezés: ………………………
mértékegység: ………………
egységár: ………………… |
TERVEZÉSI ÉV: ……………….
Gazdasági ágazati osztály: ………………. (1)
Összes nemzetgazdasági forrás: ………………. (2) |
Érték: millió Ft (………… évi áron) |
A követelménytámasztó |
A minősített időszaki teljes igény természetes mértékegységben |
Kielégít.
osztály kód |
A költségvetési többletigény mértéke az igénybevétel ideje szerint |
Megjegyzés
(szerződő fél) |
neve |
igény sorszáma |
folyó idősz.
éves felhaszn. |
folyó időszakban |
minősített időszak esetén |
V |
SZ |
Rv |
Rh |
Rhi |
R |
egysz. |
folyam. |
V |
SZ |
Rv |
Rh |
Rhi |
R |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
|
MH |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BM |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzés:
V Veszélyhelyzet.
SZ Szükségállapot.
Rv Rendkívüli áll. veszélyeztetettségi időszak.
Rh Rendkívüli áll. háborús időszak.
Rhi Rendkívüli áll. helyreállítási időszak.
R Rendkívüli állapot összesen. |
(1) TEÁOR szerinti kétjegyű kód.
(2) Tény erőforrásmérlegből.
A 4−9. és a 13−18. jelű oszlopok közül a nem használatosak elhagyhatók.
A 10. jelű mezőhöz lásd még a 3/a) jelű táblázatot. |
……………………………………………………
Ágazati/területi költségvetést tervező szerv |
A MINŐSÍTETT IDŐSZAKI IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK
KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSVONZATA |
Érték: millió Ft (………… évi áron) |
Sorszám |
Igény
azonosító |
Termék/szolgáltatás
megnevezés |
Folyó idősz. forrásigény |
Minősített időszak esetén felmerülő forrásigények |
Megjegyzés |
egyszeri |
folyamatos |
V |
SZ |
Rv |
Rh |
Rhi |
R |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
Igénykielégítési osztály: ………………….. (1) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindösszesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzés:
V Veszélyhelyzet.
SZ Szükségállapot.
Rv Rendkívüli áll. veszélyeztetettségi időszak.
Rh Rendkívüli áll. háborús időszak.
Rhi Rendkívüli áll. helyreállítási időszak.
R Rendkívüli állapot összesen. |
A 6−11. jelű oszlopok közül a nem használatosak elhagyhatók.
(1) A 3/a) táblázat szerint |
A MINŐSÍTETT IDŐSZAKI KÖLTSÉGVETÉSI ÁTCSOPORTOSÍTÁSI JAVASLATOK TÁBLAFORMÁJA |
Melléklet a ................................................ ügyirathoz |
………………………………………………………………..
Fejezet száma és megnevezése |
………………………………………………………………..
Készítette, illetve felvilágosítást nyújt (név, telefon) |
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA (1. oldal) |
a ….......................................................... hatáskörében |
Millió forintban, egy tizedessel |
Feje-
zet-
szám |
Cím-
szám |
Alcím-
szám |
Előir.
cso-
port-
szám |
Ki-
emelt
előír.
szám |
Feje-
zet-
név |
Cím-
név |
Alcím-
név |
Előir.
csop.-
név |
KIADÁSOK |
Aktuális
(eredeti vagy
módosított
előirányzat |
Javasolt
módosítás
(+/−) |
Módosított
előirányzat |
A módosítás
következő
évre áthúzódó
hatása |
Kiemelt előirányzat neve
A módosítás jogcíme |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő évi költségvetésbe beépülő (A nem kívánt törlendő!) |
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA (2. oldal) |
a ….......................................................... hatáskörében |
Millió forintban, egy tizedessel |
Feje-
zet-
szám |
Cím-
szám |
Alcím-
szám |
Előir.
cso-
port-
szám |
Ki-
emelt
előír.
szám |
Feje-
zet-
név |
Cím-
név |
Alcím-
név |
Előir.
csop.-
név |
BEVÉTELEK |
Aktuális
(eredeti vagy
módosított
előirányzat |
Javasolt
módosítás
(+/−) |
Módosított
előirányzat |
A módosítás
következő
évre áthúzódó
hatása |
Kiemelt előirányzat neve
A módosítás jogcíme |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő évi költségvetésbe beépülő (A nem kívánt törlendő!) |
|
Feje-
zet-
szám |
Cím-
szám |
Alcím-
szám |
Előir.
cso-
port-
szám |
Ki-
emelt
előír.
szám |
Feje-
zet-
név |
Cím-
név |
Alcím-
név |
Előir.
csop.-
név |
TÁMOGATÁS |
Aktuális
(eredeti vagy
módosított
előirányzat |
Javasolt
módosítás
(+/−) |
Módosított
előirányzat |
A módosítás
következő
évre áthúzódó
hatása |
Kiemelt előirányzat neve
A módosítás jogcíme |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az előirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő évi költségvetésbe beépülő (A nem kívánt törlendő!) |
|
Az adatlap 4 példányban töltendő ki |
A támogatás folyósítása/zárolása |
Összesen |
I. negyedév |
II. negyedév |
III. negyedév |
IV. negyedév |
Fejezet 1 példány
Állami Számvevőszék 1 példány
Pénzügyminisztérium 2 példány |
időarányos
teljesítményarányos
egyéb ……………………………………………………………… |
|
|
|
|
|
A MINŐSÍTETT IDŐSZAKI KÖLTSÉGVETÉSI ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK FEJEZETEK KÖZÖTTI ÖSSZESÍTŐJE |
millió Ft |
A költségvetési FEJEZETEK |
KIADÁSOK |
BEVÉTELEK |
tárgyévi |
min. időszaki |
tárgyévi |
min. időszaki |
száma |
megnevezése |
fejezeti összesenek |
I. |
Köztársasági Elnökség |
|
II. |
Országgyűlés |
|
III. |
Alkotmánybíróság |
|
VIII. |
Belügyminisztérium |
|
XIX. |
Ipari és Kereskedelmi Minisztérium |
|
XXX. |
Nemzetközi elszámolások |
|
XXXI. |
Belföldi államadósság |
|
FEJEZETEK ÖSSZESEN |
AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER KARBANTARTÁSÁNAK FELADATAI
Minősített időszaki erőforrásmérlegek aktualizálása
Előző évi tényadatok feldolgozása és adatbázisba töltése
Előző évi tény erőforrásmérlegek aktualizálása
Új információ igények OSAP rendszerbe, illetve ágazati adatgyűjtésbe illesztésének kezdeményezése
ÜTEMTERV
A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE TERVEZÉSI RENDSZERÉNEK BEVEZETÉSÉRE
___________________________
___________________________
A miniszterek feladatáról és hatásköréről szóló kormányrendeletek felülvizsgálata, kiegészítése a miniszterek honvédelmi feladataival
F: minisztériumok, orsz. hatáskörű szervek/miniszterek
A fegyveres erők és rendvédelmi szervek minősített időszaki igényeinek és azok kielégítési módjainak felülvizsgálata, pontosítása
F: követelménytámasztó és felelős teljesítő szervek/miniszterek
E.h.: 1993. XII. 31.
1994. III. 31.
A védelmi célú állami tartalékok törzskészleteinek meghatározása
F: állami tartalékot kezelő szervek/miniszterek
Előterjesztés a hadiipari kapacitások rögzítésére
A nemzetgazdaság minősített időszaki működéséhez szükséges importigények jegyzékének összeállítása és a beszerzéssel kapcsolatos intézkedésekre komplex javaslat kidolgozása
F: PM, IKM, NM,
orsz. hatáskörű szervek,
NGKM, országos hatáskörű szervek/miniszterek, orsz. hatáskörű szervek vezetői
E.h.: 1994. IV. 30.
1994. VI. 30.
A nemzetgazdaság minősített időszaki működéséhez szükséges erőforrásigények és azok kielégítési módjainak meghatározása
F: PM, IKM, NM, KHVM, FM, KTM, NGKM, MM, MNB/miniszterek
A lakosság, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek minősített időszaki ellátásának megszervezéséhez kapcsolódó intézkedési tervek elkészítése és a helyi védelmi igazgatás részére tervezési irányelvek kidolgozása
F: IKM, NM, FM, NGKM, BM, HM, PM/miniszterek
A védelmi felkészítés 1995. évi folyó költségvetési igényeire egyeztetett javaslat készítése
F: tervező szervek, PM/miniszterek
A részleges gazdaságmozgósítás döntési mechanizmusának kidolgozása
F: BM, HM, KM, TNM/miniszterek
E.h.: 1993. XII. 31.
1994. VI. 30.
Az ÁEüT új követelményeiről előterjesztés készítése
F: NM, PM, BM, HM/miniszterek
AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER LÉTREHOZÁSÁNAK ÜTEMTERVE
Rendszervázlat kidolgozása
Alap (induló) információs rendszer felépítése az OSAP alapján 1993-ban begyűjtött adatállományok felhasználásával
Kísérleti számítások végzése az OSAP rendszerből hiányzó információkra
Előzetes prognózis számítások a tény erőforrás mérlegek alapján
A követelménytámasztó szervek minősített időszaki igényeinek beépítése az információs rendszerbe és összevetése az igénykielégítés lehetőségeivel
A minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslat elkészítését támogató rendszer kifejlesztése
A minősített időszaki terv elkészítését segítő rendszer kialakítása
A nemzetgazdaság minősített időszaki tervéről
és költségvetési átcsoportosítási javaslatáról szóló beszámoló tézisei
A beszámoló készül a Kormány részére. Az elkészítésének tervezett időpontja: minden év március hó 31.
1. Beszámoló a pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozó, elmúlt évben végrehajtott védelmi felkészítési tervezési feladatokról, a gazdaságmozgósítási igények kielégítettségének helyzetéről, a minősített időszaki terv és költségvetési átcsoportosítási javaslat elkészítéséről.
Beterjesztésre kerülő mellékletek
— szöveges beszámoló a nemzetgazdaság védelmi felkészítése keretében az elmúlt évben végrehajtott, a pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozó feladatokról;
— összesítő a fegyveres erők és rendvédelmi szervek minősített időszaki igénybejelentéseiről;
— összesítő az ágazati és területi szervek egyeztetett minősített időszaki igénykielégítési terveiről;
— összesítő a gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal megkötött védelmi felkészítési szerződésekről és gazdaságmozgósítási előszerződésekről;
— fejezeti összesítő a nemzetgazdaság minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatairól.
2. Beszámoló a gazdaság védelmi felkészítése érdekében végzett folyó időszaki feladatok előző évi végrehajtásáról és javaslat a szükséges módosítások irányaira
Beterjesztésre kerülő mellékletek:
— a védelmi célú tartalékok mértéke és szerkezete;
— a rögzített ipari kapacitások állománya;
— a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi feladatai;
— egyéb központi védelmi felkészítési és gazdaságmozgósítási feladatok (védelmi igazgatás gyakorlatai);
— javaslat az előbbiek alapján indokolt módosítások irányaira.
3. Javaslat az Országmozgósítás gazdasági felkészítésének központi kiadásai PM előirányzat következő évi nagyságrendjére és prioritásaira
Beterjesztésre kerülő mellékletek:
— tájékoztató a költségvetési törvényben jóváhagyott tárgyévi előirányzat-tervezet feladatonkénti felosztásáról;
— következő évben végrehajtandó fejlesztési célú védelmi felkészítési és gazdaságmozgósítási feladatok költségvetési kihatása.
KIEGÉSZÍTŐ ADATKÖZLÉS A VÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOLÁS ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ
I. Készletérték a beszámolási időszak elején
2. beszerzés minőség és állagmegóvó cserére
3. ideiglenesen felszabadított tartalék visszapótlása
1. véglegesen felszabadított tartalék értékesítése …………………
2. minőség- és állagmegóvó cserére kiadott tartalék értékesítése
IV. Készletérték a beszámolási időszak végén …………………
V. Országmozgósítás központi eszközeiből átadott összeg
1. Az átadott pénzeszközök felhasználása jogcímenként …………………
VI. A tárca költségvetéséből felhasznált eszközök …………………
VII. Védelmi célú tevékenység aránya az össztevékenységhez,
védelmi célú tartalék értéke/összes tartalék értéke …………………
A védelmi célú tartalékolási tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok
A kormányzati beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházások finanszírozásának rendjéről szóló 138/1993. (X. 12.) Korm. rendelet Az államháztartás alrendszereinek tervezése, elszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 139/1993. (X. 12.) Korm. rendelet
