Kifejezéskereső
1069/1994. (VII. 29.) Korm. határozat
a Kormány kabinetjeiről
1. a) A Kormány a társadalompolitika elvi jelentőségű kérdéseinek megvitatására, ezek kezelésével és kidolgozásával kapcsolatos javaslatok meghatározására, valamint a halaszthatatlan kormányzati döntést igénylő eseményekkel összefüggésben szükséges sürgős intézkedések előkészítésére és koordinálására Kormánykabinetet létesít. A Kormánykabinet feladatköre más — döntéselőkészítő vagy döntéshozó — szerv feladat- és hatáskörét nem érinti.
b) A Kormánykabinet
— vezetője:
a miniszterelnök
— tagjai:
a belügyminiszter,
a külügyminiszter,
a pénzügyminiszter
— állandó meghívott:
a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási
államtitkára és a miniszterelnök kabinetfőnöke.
c) A Kormánykabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.
2. a) A Kormány a gazdaságot érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, illetőleg gazdaságpolitikai döntéseinek előkészítésére Gazdasági Kabinetet létesít.
b) A Gazdasági Kabinet
— vezetője:
a pénzügyminiszter
— titkára:
a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára
— tagjai:
a földművelésügyi miniszter,
az ipari és kereskedelmi miniszter,
a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,
a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,
a munkaügyi miniszter,
a népjóléti miniszter
— állandó meghívott:
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági ügyekben
illetékes helyettes államtitkára,
a privatizációs ügyekkel megbízott kormánybiztos.
c) A Gazdasági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.
3. a) A Kormány a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolására, az állam- és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítésére, valamint e tárgykörökben a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatására és megoldásuk elősegítésére Nemzetbiztonsági Kabinetet létesít.
b) A Nemzetbiztonsági Kabinet
— vezetője:
a belügyminiszter
— titkára:
a Belügyminisztérium politikai államtitkára
— tagjai:
a honvédelmi miniszter,
a külügyminiszter,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat
felügyelő miniszter
— állandó meghívott:
a miniszterelnök kabinetfőnökének helyettese.
c) A Nemzetbiztonsági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Belügyminisztérium gondoskodik.
4. A Kormánykabinet, a Gazdasági Kabinet, valamint a Nemzetbiztonsági Kabinet (a továbbiakban együtt: Kabinet) ülésén a minisztert a politikai államtitkár, a tárca nélküli minisztert — tanácskozási joggal — a kabinetfőnöke helyettesítheti. Ha a politikai államtitkár is akadályoztatva van, az ülésen a miniszter megbízása alapján a közigazgatási államtitkár vesz részt. Ha a Kabinet vezetője az ülésen való részvételben akadályoztatva van, a Kabinet valamelyik tagját kéri fel helyettesítésre. A Kormánykabinet ülésén a miniszterelnököt a pénzügyminiszter helyettesíti. Az állandó meghívottat indokolt esetben kinevezett helyettese helyettesítheti.
5. A Kabinet ülésén az ügykör szerint illetékes helyettes államtitkár tanácskozási joggal részt vehet, a minisztert azonban nem helyettesítheti. E rendelkezések — a 4. pontban foglalt eltéréssel — a tárca nélküli miniszter kabinetfőnökére is megfelelően irányadók. Szakértő csak a Kabinet vezetőjének engedélyével vehet részt az ülésen.
6. A Kabinet ülésére meg kell hívni azt a minisztert, illetőleg azon országos hatáskörű államigazgatási szerv vezetőjét, akinek feladatkörét a tárgyalt napirend érinti. A Kabinet vezetője az ülésre meghívhatja azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalásánál indokoltnak tartja. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
7. A Kabinet a döntéselőkészítés keretében az előterjesztést átdolgozásra visszaadja, további egyeztetésre utalja, valamint meghatározza az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat. Az előkészítéssel kapcsolatos állásfoglalása a tagjaira — ideértve a Kabinet vezetőjét is — kötelező.
8. A Kabinet az általa tárgyalt előterjesztések kapcsán állást foglal az ügyek érdemében, ennek keretében a Kormány részére véleményt nyilvánít, illetőleg döntési javaslatot tesz.
9. A Kabinet az állásfoglalásait szótöbbséggel hozza.
10. A Kabinet üléséről az állásfoglalás lényegét is tartalmazó emlékeztető készül. Az emlékeztetőbe — döntésre alkalmas módon — be kell építeni az esetleges ellenvéleményt és annak indokolását is.
11. A Kabinet vezetője a Kabinet állásfoglalásáról, valamint az ezzel kapcsolatos ellenvéleményről a Kormány ülésén beszámol.
12. A Kabinet az ügyrendjét az e határozatban foglaltak, valamint a Kormány ügyrendjének alapulvételével maga állapítja meg; a működésével összefüggő titkársági és ügyviteli feladatokat a titkára, a Kormánykabinet esetében a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára látja el.
13. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
