1100/1994. (XI. 2.) Korm. határozat¹

1. a) A közbeszerzési eljárásokban a külföldi székhelyű (lakóhelyű) jogi és természetes személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára a részvétel, illetve az odaítélési eljárás során a szerződés elnyerése esélye szempontjából a nemzeti elbánást a Magyar Köztársaságra irányadó nemzetközi egyezményekben foglaltak szerinti módon és ütemezésben kell, illetve nemzetközi egyezmény hiányában viszonosság alapján lehet biztosítani.

b) Nemzetközi szerződéseink keretei között, a nemzeti elbánás feltétlen biztosításának határidejéig a törvényben biztosítani kell a belföldi székhelyű (lakóhelyű) jogi és természetes személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdaság- és kereskedelempolitikai szempontokon alapuló kedvezményezési lehetőségét. E kedvezményezés szabályozása során figyelembe kell venni a nemzetközi, különösen az Európai Közösség által is elfogadott normákat, így például a beszerzendő termék törvényben differenciáltan meghatározott részének külföldi származása esetén az ajánlat elutasításának, illetve egyenértékű ajánlatok esetén a belföldiek ajánlatai előnyben részesítésének lehetőségét. Ez utóbbi szabály alkalmazásának feltételeként az egyenértékűség kritériumait meg kell állapítani. A törvényben meg kell határozni azon feltételeket, melyek fennállása esetén kizárólag a belföldi székhelyű (lakóhelyű) jogi és természetes személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban.

c) Az Európai Megállapodással összhangban a belföldi székhelyű jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vonatkozásában a törvény a hatálybalépésétől kezdve biztosítja a teljes esélyegyenlőséget, tekintet nélkül az ajánlattevő szervezet tulajdonosainak honosságára, nemzeti hovatartozására. A belföldi ajánlattevők közötti kedvezményezés tekintetében a gazdaság- és kereskedelempolitikai célokat — az Alkotmány jogegyenlőségi tételével és az Európai Közösség gyakorlatával összhangban — a nemzeti elbánás csorbítása nélkül kell kialakítani, különösen a foglalkoztatáspolitika, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzése, az elmaradott régiók fejlesztése szempontjai és a környezetvédelmi érdekek érvényesítése alapján.

2. a) A törvény tárgyi hatálya alá főszabályként három ,,beszerzési típus'' tartozik: az árubeszerzések, a szolgáltatások igénybevétele és az építési beruházások. A törvény tárgyi hatálya alá kerülés szempontjából kivételt képeznek egyrészt a törvényben meghatározott értékhatárok alatti beszerzések, beruházások; másrészt az állam nemzetbiztonsági védelme érdekében titkosnak minősülő vagy különleges eljárást igénylő egyes beszerzések, a nemzetközi szerződések alapján meghatározott beszerzések, a nemzetközi szervezetek beszerzései; továbbá a törvényben tételesen meghatározott szolgáltatások (pl. egyes banki szolgáltatások) igénybevétele.

b) A törvény személyi hatálya alá tartozik:

— az állam és az államháztartás alrendszerei (a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetései, az elkülönített állami pénzalapok), mint szervezetek, illetve az alrendszerekhez tartozó pénzforrások kezelői,

— az államháztartás alrendszerein kívül a Polgári Törvénykönyv 65. §-a szerinti köztestületek,

— az előzőekben felsoroltak által alapított és/vagy többségi irányítása mellett működő azon szervezetek, melyek tevékenységüket közérdekű, elsődlegesen nem nyereség- és vagyonszerzési céllal végzik (pl. alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok),

— a törvényben meghatározott értékhatár feletti — egyes beszerzések tekintetében — támogatásban részesített szervezetek,

— a törvényben meghatározottan azon szervezetek, melyek közszolgáltató tevékenységük folytatására kizárólagos jogosítvánnyal rendelkeznek a tulajdonos személyétől és a beszerzés teljesítésének pénzügyi forrásától függetlenül.

5. a) A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat kidolgozását — tekintettel a törvény alanyi hatályának meghatározására — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása koncepciójának figyelembevételével kell megvalósítani.

b) A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat kidolgozása során biztosítani kell, hogy az megfelelően illeszkedjék a hatályos jogrendszerbe. A kellő összhang biztosítása érdekében meg kell vizsgálni a kapcsolódási pontokat, különösen a következő jogszabályokkal:

— a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény,

— a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. tvr.,

— a kormányzati beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházások finanszírozásának rendjéről szóló 138/1993. (X. 12.) Korm. rendelet,

— a versenytárgyalás-kiírási kötelezettségről szóló 36/1988. (VIII. 16.) PM rendelet,

— a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény, illetve az ezt felváltó költségvetési törvény,

— a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,

— a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,

— a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény,

— a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény,

— a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény,

— a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény,

— a Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet,

— a külföldiek magyarországi vállalkozási, letelepedési lehetőségei szabályozásával összefüggő jogszabályok.

3. a) Meg kell vizsgálni, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény hatályosulása előfeltételének biztosítása milyen költségkihatással jár.

b) A törvényjavaslatot tartalmazó kormányelőterjesztés mellékleteként be kell mutatni a törvény végrehajtásának költségkihatásait, várható államháztartási hatásait, illetve következményeit.

Felelős: pénzügyminiszter
bevonva
az érintett minisztereket

Határidő: 1995. január 15.