120/1994. (IX. 8.) Korm. rendelet
a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között Budapesten, 1993. július 28-án aláírt, határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló Egyezmény kihirdetéséről
1994.09.08.
(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1994. január hó 20. napján megtörtént.)
1. §
A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között Budapesten, 1993. július 28-án aláírt, határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. §
Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
,,
Egyezmény
a Magyar Köztársaság Kormánya
és Ukrajna Kormánya között a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről
a Magyar Köztársaság Kormánya
és Ukrajna Kormánya között a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről
A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)
felismerve, hogy a határvizek kártételei elleni védekezés, valamint a határvizek ésszerű hasznosítása és a szennyezéstől való védelme a Szerződő Felek összehangolt vízgazdálkodási tevékenységével hatékonyabban valósítható meg,
attól az óhajtól vezérelve, hogy a határvizeken való vízgazdálkodás kérdései a jószomszédi viszony, együttműködés és kölcsönös előnyök szellemében kerüljenek megoldásra,
elhatározták ennek az Egyezménynek a megkötését, és a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
A határvizek
Az Egyezmény hatálya kiterjed a határvizekre, azaz a folyók és más felszíni vízfolyások azon szakaszaira, amelyeken a Szerződő Felek közötti államhatár húzódik, a felszíni és felszín alatti vizek azon szelvényeire, amelyeket az államhatár átmetsz.
2. Cikk
A tárgyi hatály
Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed a határvizeken végzett következő vízgazdálkodási tevékenységekre (a továbbiakban: vízgazdálkodási tevékenységek)
az új árvízvédelmi, híd- és egyéb vízilétesítmények, valamint a belvizek elvezetésére szolgáló szivattyútelepek építésére, a meglévők felújítására és üzemeltetésére;
az új, a felújítandó és az üzemelő meliorációs rendszerekben vízkivételi művek és szennyvízelvezetések létesítésére;
a határvizek szennyezés elleni védelmére és a vízminőség ellenőrzésére tett intézkedésekre;
az árvizek és a belvizek elleni, valamint a jégjelenségek káros hatásai elleni védekezésre;
a halaknak és halivadékoknak a vízkivételi művekbe való bejutása elleni védelmi intézkedésekre.
3. Cikk
Általános kötelezettségek
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az illetékes szerveik útján, a saját területükön a határvizeket, a rajtuk lévő műtárgyakat és az árvízvédelmi létesítményeket olyan módon kezelik, hogy a másik Szerződő Fél területén kár ne következzék be, és a vízgazdálkodás feltételei ne romoljanak;
egyeztetik egymással a határvizeken tervezett vízgazdálkodási tevékenységeket, és segítséget nyújtanak egymásnak ezen tevékenységeknek az Egyezmény 8. Cikkében foglaltak szerinti végrehajtásához;
tájékoztatják egymást, és konzultációt folytatnak egymással a Tisza folyó vízgyűjtőjén tervezett és megvalósított olyan vízgazdálkodási tevékenységekről, amelyek hatást gyakorolhatnak a határvizek vízjárására.
4. Cikk
A vízkészletek hasznosítása
1. A Szerződő Feleknek joguk van — amíg másképpen nem állapítják meg — a határvizek egyeztetett vízkészletének legfeljebb a felét felhasználni.
2. A Szerződő Felek illetékes szervei folyamatosan hidrológiai megfigyeléseket folytatnak a határvizeken, megállapodás szerint közös vízhozamméréseket végeznek, meghatározzák a határvizek mértékadó vízhozamait és vízkészletét, valamint összeállítják a határvizek vízgazdálkodási mérlegeit.
5. Cikk
A vizek szennyezéstől való védelme
1. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az illetékes szerveik útján, saját területükön, a gazdasági és műszaki lehetőségekkel összhangban megőrzik a határvizek tisztaságát, és csökkentik azok szennyeződését.
2. A Szerződő Felek illetékes szervei közös vízmintavételekkel, azok elemzésével és az elemzések eredményeinek az illetékes szerveik által egyeztetett határértékek szerinti közös értékelésével rendszeresen figyelemmel kísérik a határvizek minőségét;
a határvizek előre nem látható szennyezésének bekövetkezéséről haladéktalanul értesítik egymást, és egyidejűleg megteszik a szükséges intézkedéseket a vízszennyezés által okozott károk megakadályozására, illetőleg csökkentésére, valamint az ilyen szennyezések megismétlődése okainak elhárítására.
Szükség esetén — segítséget nyújtanak egymásnak az előre nem látható határvizeket érintő rendkívüli szennyezések következményeinek felszámolásában. Ebben az esetben a segítségnyújtás költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelyiknek a segítséget nyújtották, amiről a Szerződő Felek illetékes szervei jegyzőkönyvet készítenek.
6. Cikk
Az államhatár rendjének megtartása
1. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne változtassák meg azon határfolyók és vízfolyások medrét, amelyeken az államhatár húzódik.
2. Ha a vízgazdálkodási tevékenységek megváltoztathatják azon határfolyók és vízfolyások medrének helyzetét, amelyeken az államhatár húzódik, vagy amelyeket átmetsz, ezeket a tevékenységeket előzetesen egyeztetni kell, és jóvá kell hagyni a Szerződő Felek illetékes szerveivel.
3. A határfolyók és vízfolyások medrének, szabályozási és fenntartási munkái végrehajtása során nem károsíthatók meg, és — a Szerződő Felek határmegbízottjainak hozzájárulása nélkül — nem emelhetők ki az államhatár vonalának bemérésére és megjelölésére szolgáló határjelek.
7. Cikk
A tervezési munkák
1. Mindegyik Szerződő Fél maga készíti el azon vízgazdálkodási tevékenységek terveit, amelyeket a határvizeken a saját területén hajt végre.
2. A határvizeket érintő vízgazdálkodási tevékenységek terveit kölcsönösen egyeztetni kell.
3. Ha valamelyik Szerződő Fél a határvizeket érintő vízgazdálkodási tevékenységek saját területére vonatkozó munkáját a másik Szerződő Félnek kívánja átadni, vagy azt közösen végzik, erre külön megállapodást, illetőleg szerződést kell kötni.
4. A Szerződő Felek kötelesek kölcsönösen átadni egymásnak a birtokukba levő mindazon adatokat, amelyek a tervek elkészítéséhez, valamint a határvizeken folytatott feltárási munkákhoz szükségesek.
8. Cikk
A kivitelezési munkák
1. Mindegyik Szerződő Fél a saját területén általában maga valósítja meg a vízgazdálkodási tevékenységet.
2. Ha az egyik Szerződő Fél a határvizeket érintő vízgazdálkodási tevékenységek végrehajtásával a másik Szerződő Felet kívánja megbízni, vagy azok közösen kerülnek megvalósításra, azok végrehajtására az illetékes szerveiknek külön megállapodást, illetőleg szerződést kell kötniük.
3. A közös érdekű vízgazdálkodási tevékenységet a Szerződő Felek illetékes szervei külön megállapodás, illetőleg szerződés szerint hajtják végre.
4. A Szerződő Felek a határvizeken megvalósuló vízgazdálkodási, tervezési és kivitelezési munkák végrehajtásával nem bíznak meg harmadik államot.
9. Cikk
A vízgazdálkodási tevékenységek költségei
és azok elszámolásának rendje
és azok elszámolásának rendje
1. Mindegyik Szerződő Fél a vízgazdálkodási tevékenységeket saját területén a saját költségére végzi.
2. Ha a Szerződő Felek egyikének területén végrehajtandó vízgazdálkodási tevékenységek mind a két Szerződő Félnek érdekében állnak, azok költségeit annak az előnynek az arányában osztják meg egymás között, amelyet a vízgazdálkodási tevékenységek az egyes Szerződő Feleknek nyújtanak. Az ilyen tevékenységek költségeinek elszámolására külön megállapodás, illetőleg szerződés irányadó.
3. Ha a vízgazdálkodási tevékenységek az egyik Szerződő Fél érdekében a másik Szerződő Fél területén kerülnek végrehajtásra, azok költségeit — külön megállapodás, illetőleg szerződés szerint — teljes egészében az érdekelt Szerződő Fél viseli.
10. Cikk
Az árvíz- és belvízvédekezés
1. A Szerződő Felek a saját területükön nem engednek meg olyan beavatkozást, amelyik a határvizeken az egyeztetett legnagyobb vízhozamértékek jelentős emelkedését idézhetné elő.
2. Az árvízvédekezési tevékenységeket, valamint árvizek idején a folyami felügyeletet, továbbá a belvizek levezetését mindkét Szerződő Fél a saját területén és saját költségére hajtja végre.
3. Az elöntések megelőzésére, valamint a határvizeken kialakuló árvizek idején a helyreállítási munkák időben történő elvégzésre a Szerződő Felek kötelesek a megfelelő állapotban és mennyiségben készenlétben tartani a szükséges anyagokat, felszereléseket és gépeket.
4. Rendkívüli árvíz- vagy belvízveszély idején — szükség esetén — mindegyik Szerződő Fél lehetőség szerint munkaerővel, géppel, szállítóeszközzel, anyaggal és felszereléssel segítséget nyújt az elöntéssel fenyegetett másik Szerződő Félnek. A segítségnyújtás költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelyiknek a segítséget nyújtották, amiről a Szerződő Felek illetékes szervei jegyzőkönyvet készítenek.
5. A Szerződő Felek minden támogatást megadnak illetékes szerveiknek a rendszeres kapcsolattartáshoz, továbbá a lakosság, valamint a vagyon védelmét biztosító intézkedések megvalósításához.
6. A Szerződő Felek illetékes szervei az árvíz- és belvízvédekezés során egymással folyamatosan kapcsolatot tartanak, és a védekezési tevékenységüket összehangolják.
11. Cikk
Információcsere
A Szerződő Felek illetékes szervei együttesen meghatározott rendben és mértékben, rendszeresen kicserélik egymás között — az egyeztetetten kijelölt vízmércékről és meteorológiai állomásokról származó — hidrometerológiai információkat, hidrológiai előrejelzéseket, haladéktalanul tájékoztatják egymást a hirtelen fellépő vízszintemelkedésről és a kedvezőtlen jégjelenségekről, valamint a határvizeken levő vízgazdálkodási létesítmények meghibásodásáról.
12. Cikk
Az államhatár átlépése
1. A Szerződő Felek azon hivatalos személyeit, akiknek az Egyezményből folyó feladataik teljesítése végett át kell lépniük az államhatárt, magyar és ukrán nyelven kiállított határátlépési igazolvánnyal kell ellátni, amely feljogosítja őket az államhatár egyszerűsített átlépésére. A határátlépési igazolványok mintáit az Egyezmény 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.
2. A határátlépési igazolványokat
a Magyar Köztársaság területére történő átlépésre Ukrajna Államhatárvédelmi ügyekkel foglalkozó Bizottsága,
az Ukrajna területére történő átlépésre a Magyar Köztársaság részéről a Budapesti Rendőr-főkapitányság adja ki.
3. A határátlépési igazolványokat ötévi időtartamra kell kiadni, amelyet a kiadáskor a Felek határmegbízottai láttamoznak.
4. A határátlépési igazolványok tulajdonosainak — tevékenységüktől függően — joguk van nappal és rendkívüli esetekben éjjel a másik Szerződő Fél területén tartózkodni
az államhatártól számított 5 km-en belül;
az árvízvédelmi töltések és egyéb vízilétesítmények által védett területen, valamint az Egyezmény 2. Cikkében említett meliorációs rendszerek területén;
a határvizek medrében;
a következő városokban: egyrészt Záhony, Nyíregyháza, Kisvárda és Vásárosnamény, másrészt Ungvár, Csap, Beregszász és Nagyszöllős.
5. A határátlépési igazolványok tulajdonosainak az Egyezményből folyó feladataik végrehajtása céljából joguk van szükség esetén bármikor a határ átlépésére a határátkelő helyeken, valamint azokon kívül egyaránt.
6. A határátlépési igazolványok tulajdonosai a határátkelő helyeken kívül történő határátlépés esetén kötelesek időben, de legalább negyvennyolc órával korábban, rendkívüli árvízveszély esetén azonnal a saját határőrizeti szerveiket a határátlépés helyéről, idejéről, céljáról, valamint a másik Szerződő Fél területén tervezett tevékenység időtartamáról értesíteni. A Szerződő Felek határőrizeti szervei ezekben az esetekben a határátlépésről azonnal értesítik a másik Szerződő Fél határőrizeti szerveit.
7. Az árvízveszélyben levő Szerződő Fél számára szükséges segítségnyújtás esetén az államhatárt átléphetik a veszélyelhárító munkacsapat tagjai a veszély elhárításához szükséges eszközökkel, a személyazonosságot igazoló okmány alapján és az Egyezmény 14. Cikkében említett kormánymeghatalmazott vagy helyettese által láttamozott, valamint a határmegbízott részéről engedélyezett jegyzékkel.
8. A határátlépési igazolványt a tulajdonosa bármelyik Szerződő Fél határőrizeti szervének felszólítására köteles ellenőrzés céljából felmutatni.
9. A határátlépési igazolvány elvesztését a tulajdonos köteles haladéktalanul bejelenteni azon Szerződő Fél illetékes szervének, amelyik az igazolványt kiadta. Amennyiben a határátlépési igazolványt a másik Szerződő Fél területén vesztették el, a tulajdonos köteles erről a legközelebbi területileg illetékes határőrizeti szervet értesíteni.
10. Azt a határátlépési igazolványt, amelynek érvénye lejárt, vagy tulajdonosának jogosultsága megszűnt, haladéktalanul vissza kell szolgáltatni a kiállító szervnek.
13. Cikk
Vámszabályok és kedvezmények
1. Az Egyezmény alapján végrehajtandó vízgazdálkodási tevékenységek végzése során építőanyagoknak, gépeknek, szállítóeszközöknek, felszereléseknek és egyéb munkaeszközöknek az egyik Szerződő Fél területére történő átszállítása mentes mindenféle vámkötelezettség alól. A tevékenység befejezése után a gépeket, szállítóeszközöket és felszereléseket, a fel nem használt anyagokat és egyéb munkaeszközöket vissza kell szállítani.
2. A másik Szerződő Fél területén dolgozók számára vámkedvezmények a mindkét Szerződő Fél számára kötelező érvényű nemzeti jogszabályok alapján nyújtandók.
14. Cikk
A kormánymeghatalmazottak
1. Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására mindegyik Szerződő Fél kormánymeghatalmazottat (a továbbiakban: meghatalmazott) nevez ki, és kinevezi annak két helyettesét is.
2. A meghatalmazottak — az Egyezményből eredő feladatok megtárgyalása céljából — rendszerint évente egyszer tartanak ülésszakot, de szükség szerint rendkívüli ülésszak összehívásában is megállapodhatnak. A rendkívüli ülésszakot bármelyik meghatalmazott kérésére, legkésőbben annak kézhezvételétől számított egy hónapon belül össze kell hívni.
3. A meghatalmazottak az ülésszakokat — ha másképpen nem határoznak — a Szerződő Felek területén felváltva tartják.
4. Az ülésszakot annak a Szerződő Félnek a meghatalmazottja hívja össze, amelynek területén azt tartják. A rendkívüli ülésszakot annak a Szerződő Félnek a területén tartják, amelynek meghatalmazottja annak összehívását kérte.
5. A napirendet a meghatalmazottak az ülésszak előtt meghatározzák. A napirend a meghatalmazottak megállapodásával az ülésszakon módosítható vagy kiegészíthető.
6. A meghatalmazottak ülésszakait magyar és ukrán nyelven tartják, s azokról — két példányban — magyar és ukrán nyelven jegyzőkönyvet vesznek fel.
7. A meghatalmazottak ülésszakainak jegyzőkönyvei a Szerződő Felek Kormányainak jóváhagyásával, az erről szóló értesítések kicserélésének napján lépnek érvénybe.
8. Az Egyezményből adódó gyakorlati feladatok végrehajtási módjainak szabályozására a meghatalmazottak együttműködési szabályzatokat fogadnak el, gondoskodnak azok teljesítéséről és a szükség szerinti módosításokról.
15. Cikk
A meghatalmazottak munkarendje
1. A meghatalmazottak a munkarendjüket maguk állapítják meg.
2. A meghatalmazottak ülésszakai közötti időszakban az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásából eredő feladatokkal, valamint a korábbi ülésszakok határozataival kapcsolatos kérdések gyakorlati megoldásában a meghatalmazottak, illetőleg a helyetteseik döntenek. Ennek érdekében egymással közvetlen kapcsolatot tartanak fenn, szükség esetén munkájukba szakértőket vonhatnak be, vagy hívhatnak meg az ülésszakra, szakértői találkozókat szerveznek, s intézik a folyó ügyeket.
3. A meghatalmazottak vagy helyetteseik — szakértők bevonásával — időszakonként közösen megvizsgálják a töltések, a halvédelmi műtárgyak és egyéb vízilétesítmények állapotát a határvizeken, intézkednek az árhullámok levonulásával, a belvízi elöntések elleni védekezéssel és a víz rendkívüli szennyezése elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységekről, továbbá biztosítják a tervek kicserélését, valamint gondoskodnak az Egyezményben szabályozott tájékoztatásról.
4. A meghatalmazottak jogosultak megállapítani és egyeztetni a határvizek állapotának egyes mutatóit, valamint megállapodni — az Egyezmény alapján folyó munkák végrehajtását illetően — az együttműködés módjában, ha azokra nem külön megállapodás irányadó.
5. A meghatalmazottak segítséget nyújtanak egymásnak külön megállapodás, illetőleg szerződés alapján — a határvizeket illetően — tudományos kutatási, tervezési és kivitelezési munkák végrehajtásában.
6. A meghatalmazottak ülésszakaival, valamint a helyetteseik és a szakértők találkozóival kapcsolatos technikai feltételeket az a Szerződő Fél biztosítja, amelynek területén az ülésszakot vagy a találkozót tartják. A meghatalmazottak, helyetteseik és a szakértők részvételének költségeit a kiküldő Szerződ Fél viseli.
16. Cikk
Viták rendezése
A Szerződő Felek az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat, amelyeket közvetlen tárgyalásokkal vagy diplomáciai úton nem lehetséges rendezni, illetve, ha a Szerződő Felek más megoldási módban nem egyeznek meg, a Szerződő Felek által aláírt, illetve tartalmában ismert ,,A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról'' szóló, 1992. év március 16-án, Helsinkiben elfogadott Egyezmény IV. mellékletében szabályozott döntőbíráskodásra utalják.
17. Cikk
Záró rendelkezések
1. A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy eleget tettek az Egyezmény hatálybalépésére vonatkozó törvényes előírásaiknak.
2. Jelen Egyezmény az 1. pont szerinti későbbi értesítés kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba.
3. Az Egyezmény hatálybalépésétől kezdődően a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között Moszkvában, 1981. június 22-én aláírt, Határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló Egyezmény nem kerül alkalmazásra, de az ennek alapján kiadott határátlépési igazolványok még hat hónapig érvényben maradnak.
4. Az Egyezmény a hatálybalépésének napjától számított három évig marad hatályban. Ez alatt a három év alatt a Szerződő Felek új, az 1992. március 16-án, Helsinkiben elfogadott ,,A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról'' című ENSZ EGB konvenció szerinti magyar—ukrán határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási Egyezményt készítenek.
Készült Budapesten, 1993. év július havának 28. napján, két eredeti példányban, mindkettő magyar és ukrán nyelven; mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Köztársaság Kormánya nevében
Dr. Schamschula György s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Dr. Schamschula György s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Ukrajna Kormánya nevében
Viktor Makszimovics Horev s. k.,
Állami Vízgazdálkodási Bizottság elnöke''
Viktor Makszimovics Horev s. k.,
Állami Vízgazdálkodási Bizottság elnöke''
3. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. február 19-től kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 120/1994. (IX. 8.) Korm. rendelethez1
2. számú melléklet a 120/1994. (IX. 8.) Korm. rendelethez2
1
Lásd 1994. MK 89. szám 2896-2899. oldal.
2
Lásd 1994. MK 89. szám 2900-2903. oldal.
