13/1994. (IX. 13.) NM rendelet
az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága működéséről
Az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — az igazságügy-miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el:
1. §
(1) Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve jogszabályban meghatározott más hatóság, szerv (a továbbiakban: felülvéleményt kérő szerv) megkeresésére felülvizsgálati szakvéleményt nyilvánítson egészségügyi szakkérdésben, különösen olyan esetekben, amikor az orvosszakértői vélemények ellentétesek vagy egymástól eltérőek.
(2) A Bizottság az (1) bekezdésben foglalt feladatainak ellátása mellett véleményt nyilvánít
a) az orvosszakértői tevékenységet érintő elvi jelentőségű kérdésekben,
b) az orvosi rendtartásról szóló 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet 38. §-ában foglalt megkeresés esetén, továbbá
c) azokban az ügyekben, amelyekben a népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter) arra felkéri.
2. §
(1) A Bizottság tagjait, elnökét, két elnökhelyettesét, továbbá póttagjait (a továbbiakban együtt: a Bizottság tagjai) a miniszter az igazságügy-miniszterrel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben ötévi időtartamra nevezi ki. A tagok és a póttagok számát a miniszter határozza meg akként, hogy a Bizottságnak legalább tíz tagból kell állnia, és a póttagok száma nem haladhatja meg a tagok számának a felét. A póttagok elsősorban a bizottság munkájában ritkán előforduló orvosi szakkérdésekkel foglalkozó szakmák képviselőiből kerülnek kinevezésre.
(2) A Bizottság tagjai a szakértői esküt a miniszter és az igazságügy-miniszter képviselői előtt teszik le.
3. §
A Bizottság a felülvéleménye kialakításához megfelelő szakértelemmel rendelkező olyan személyt is (a továbbiakban: szakreferens) bevonhat, aki nem tagja a Bizottságnak. A szakreferens személyéről a felülvéleményt kérő szervet — kérésére — tájékoztatni kell. A szakreferensi vélemény felhasználására a felülvéleményben utalni kell.
4. §
A Bizottság elnöke
a) meghatározza az ülések időpontját, napirendjét,
b) kijelöli a Bizottsághoz kerülő ügyek szakreferensét, valamint a Bizottság tagjai közül azokat, akik a Bizottság ülésén az ügynek a szakelőadói (korreferensei),
c) vezeti a Bizottság üléseit,
d) aláírja a felülvizsgálati szakvéleményt,
e) a Bizottság munkájáról évente jelentést tesz a miniszternek és az igazságügy-miniszternek.
5. §
Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnök által kijelölt elnökhelyettes, ennek hiányában pedig a miniszter által kijelölt elnökhelyettes látja el; az elnökhelyettesek egyébként a Bizottság munkájában a bizottsági tagokat megillető jogkörrel vesznek részt.
6. §
(1) A Bizottság tagja részt vesz a Bizottság ülésén és a napirenden szereplő ügyekben véleményt nyilvánít. Az ügy szakelőadójának kijelölt bizottsági tag elkészíti a felülvélemény-tervezetet, szakreferens bevonása esetén felhasználva a szakreferensi véleményt is. Kiegészítő szakvélemény elkészítésére a szakreferensen kívül az ügy szakelőadója is felkérhető.
(2) A Bizottság póttagja az ülésen akkor vesz részt, ha a szakmája szerinti ügy kerül az ülésen tárgyalásra, és az ülésre az elnök meghívja. A póttagra egyebekben az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
7. §
A Bizottság által bevont szakreferens
a) az ügy iratai alapján állást foglal a felmerült szakkérdésben, és azt — szakreferensi vélemény formájában — írásban küldi meg az Egészségügyi Tudományos Tanács Titkárságának,
b) a Bizottság felkérésére — vagy ha a véleménye kialakításához szükségesnek tartja, felkérés nélkül is — személyes vizsgálatot végezhet,
c) az elnök felkérésére az ügyet a Bizottság ülésén szóban is ismerteti.
8. §
(1) A Bizottság titkárát (a továbbiakban: titkár) az Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága dolgozói közül az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke javaslatára a miniszter nevezi ki.
(2) A titkár
a) ellátja az ügyek elbírálásához szükséges ügyviteli feladatokat,
b) vezeti a Bizottság üléseinek jegyzőkönyvét,
c) a Bizottság döntése alapján véglegesíti és aláírásra elkészíti a bizottsági felülvéleményeket,
d) végzi az ügyintézést, kapcsolatot tart a szakreferensekkel, a Bizottság tagjaival és a felülvéleményt kérő szervvel,
e) a Bizottság döntése alapján nyilvántartja és elszámolja a felszámított szakértői díjakat.
9. §
(1) A Bizottság zárt ülésen tárgyal, és határozatát nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az utoljára szavazó elnök szavazata dönt. Ha a Bizottság tagjai között véleményeltérés van, a szavazati arányt a megkereső szervvel közölni kell.
(2) A Bizottság határozatképességéhez legalább a Bizottság tagjai felének a jelenléte szükséges.
(3) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az esetleges eltérő véleményeket és a szavazás eredményét is. A Bizottság tagja jogosult véleményét írásban a jegyzőkönyvhöz csatolni.
(4) A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a hitelesítésre felkért bizottsági tag írja alá. A jegyzőkönyvet a Bizottság iratai között kell megőrizni.
10. §
(1) A Bizottság által adott felülvélemény értelmezése, kiegészítése és módosítása kizárólag a felülvéleményt kérő szerv kérésére történhet a Bizottság ülésén.
(2) A Bizottsághoz érkezett ügyek állásáról, az ügyek bizottsági szakelőadóiról felvilágosítás kizárólag az eljárás résztvevőinek adható.
(3) A Bizottság üléseinek anyaga szolgálati titok.
11. §
(1) A Bizottság elé kerülő ügy megvitatásában nem vehet részt az a bizottsági tag, illetve nem jelölhető ki szakreferensnek az a személy, akire az adott ügyben az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályokban meghatározott kizáró ok áll fenn. Az érintett köteles a Bizottság elnökének bejelenteni, ha az ügyben vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) A Bizottság tagja olyan ügyben, amelyben a Bizottság már felülvizsgálati szakvéleményt nyilvánított, szakértői tevékenységet nem fejthet ki. A felülvizsgálati szakvélemény elkészítésébe bevont szakreferens nem fejthet ki szakértői tevékenységet olyan ügyben, amelyben a Bizottságnak véleményt nyilvánított.
12. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a 18/1967. (Eü. K. 14.) EüM—IM együttes utasítás, továbbá az azt módosító 3/1981. (Eü. K. 2.) EüM—IM együttes utasítás hatályát veszti.
Dr. Kovács Pál s. k.,
népjóléti miniszter
