Kifejezéskereső
14/1994. (IX. 15.) NM rendelet
a szakmai követelmények kiadásáról
1994.09.20.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A népjóléti ágazatba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Dr. Kovács Pál s. k.,
népjóléti miniszter
Melléklet a 14/1994. (IX. 15.) NM rendelethez
Jegyzék
az állam által elismert — a népjóléti miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez kiadott szakmai
és vizsgáztatási követelményekről
az állam által elismert — a népjóléti miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez kiadott szakmai
és vizsgáztatási követelményekről
|
Sor- |
OKJ |
Szakképesítés megnevezése |
Bevezetésének |
Alkalmazásának utolsó napja |
Vizsga szervezője |
Szakképesítés |
Megjegyzés |
|
1. |
6023232121003 |
ápolási asszisztens |
1994. szept. 15. |
visszavonásig |
egészségügyi |
20.494/1994. |
egyidejűleg érvényét veszti a segédápoló (felnőtt, gyermek) szakképzés 21.734/77. sz. tanterve |
|
2. |
6043210121004 |
ápoló |
1994. szept. 15. |
visszavonásig |
egészségügyi |
20.591/1994. |
|
A 14/1994. (IX. 15.) NM rendelet melléklete
1. sorszáma alatt kiadott, ápolási asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
1. sorszáma alatt kiadott, ápolási asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 60 2 3232 12 10 03
2. Szakképesítés megnevezése: ápolási asszisztens
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETEI
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
________________________________
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
________________________________
3232 Ápolási asszisztens
________________________________
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
________________________________
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
________________________________
5320 Egészségügyi szolgáltatási foglalkozások (segédápoló)
5330 Szociális szolgáltatási foglalkozások (házi gondozó)
________________________________
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az ápolási asszisztens:
— biztosítja és segíti a beteg fiziológiás szükségleteinek a kielégítését,
— megteremti és fenntartja a beteg ápolásához, gondozásához szükséges esztétikus és biztonságos környezetet,
— tisztán tartja, illetve sterilizáláshoz előkészíti az ápolási és gondozási eszközöket,
— betegmegfigyelési feladatokat végez,
— segédkezik az ápolónak az ápolási-szakápolási feladatai ellátásában,
— gyógyszerel, azon szintig, melyre a beteg is képes lenne, ha az állapota ebben nem gátolná meg,
— ápoló irányítása mellett részt vesz az ápolási-gondozási folyamat kivitelezésében és dokumentálásában,
— szükség esetén elsősegélyt nyújt,
— kapcsolatot tart a beteggel, a hozzátartozókkal és a munkatársakkal,
— betartja a hivatásával kapcsolatos etikai és jogi normákat.
III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
(A jellegzetes munkafeladatok, feladatcsoportok, összetett tevékenységek felsorolása a feladatcsoportok felbontása alapfeladatokra.)
1. Gondozás-ápolás
1.1. A beteg mozgásának segítése
— a beteg fektetése,
— a beteg hely és helyzetváltoztatásának segítése,
— segítségnyújtás a beteg ruhacseréjében,
— segítségnyújtás a mozgást segítő eszközök használatában,
— a csecsemő és kisgyermek emelése, tartása, szállítása.
1.2. A beteg pihenésének az elősegítése
— a betegágy használata,
— ágyneműk, ágyazási segédeszközök kezelése,
— ágyazás,
— ágyneműcsere,
— kényelmi eszközök használata,
— a felfekvés felismerése és alapszintű ellátása.
1.3. Higiénés szükségletek segítése
— a beteg bőrének a tisztán tartása,
— a beteg hajának az ápolása,
— körömápolás,
— szájápolás,
— a beteg borotválása,
— a csecsemő és kisgyermek testének tisztán tartása.
1.4. A beteg táplálkozásának segítése
— az étel étkezéshez való előkészítése,
— segédkezés ételosztásban,
— a beteg etetése,
— a csecsemő és kisgyermek táplálása.
1.5. Ürítési szükségletek segítése
— segítségnyújtás az ágytál használatában,
— segítségnyújtás a kolosztóma ellátásában,
— segítségnyújtás a szobavécé használatában,
— segédkezés beöntésnél,
— segítségnyújtás speciális váladékfelfogó eszközök használatába,
— segítségnyújtás vizelőedény használatában,
— vizeletgyűjtő zacskó ürítése, cseréje,
— segédkezés katéterezésnél,
— csecsemő pelenkázása.
2. Biztonságos környezet kialakítása, fenntartása
— biztonságos és esztétikus környezet kialakítása,
— tiszta környezet biztosítása,
— segítségnyújtás a háztartási feladatok ellátásában,
— szennyezett, fertőzött anyagok tárolása, kezelése,
— műszerek és berendezések tisztán tartása, fertőtlenítése,
— aszeptikus magatartás gyakorlása,
— eszközök előkészítése sterilizáláshoz,
— steril eszközök használata,
— védőeszközök használata,
— izolációs eljárások kivitelezése.
3. A beteg megfigyelése
— kardinális tünetek észlelése,
— a beteg tudatának észlelése,
— a beteg testtömegének, testmagasságának és arányainak mérése,
— testváladékok megfigyelése és dokumentálása,
— testváladékok vétele és vizsgálatra küldése,
— rutin gyorstesztek használata.
4. Klinikai ápolási feladatok ellátása
— segíteni
a klinikai ápolást
a belgyógyászat,
a sebészet,
a gyermekgyógyászat,
a kisklinikumok,
a fogyatékosok,
az idős betegek ápolásában,
a szenvedélybetegek gondozásában,
— segédkezés a fizioterápiás alaptevékenységek végzésében.
5. Gyógyszerelés
— helyi kezelések kivitelezése,
— inhalálás,
— sublingvális gyógyszerbevitel,
— orális gyógyszerbevitel,
— subcután inj. beadása,
— gyógyszer mellékhatások észlelése, jelentése,
— segédkezés parenterális gyógyszerbevitelben,
— segítségnyújtás a rendelt gyógyszerek beszerzésében.
6. Elsősegélynyújtás
— veszélyhelyzetek felismerése
— életjelenségek észlelése,
— a szabad légutak biztosítása,
— az eszköz nélküli komplex reanimáció végzése,
— sebek elsődleges ellátása,
— ideiglenes vérzéscsillapítás,
— égési sérültek elsődleges ellátása,
— törött végtagok ideiglenes rögzítése.
7. Kommunikáció
— tünetek, adatok, tények, környezet észlelése, rögzítése,
— a betegre, gondozottra vonatkozó adtok felvétele, rögzítése,
— kapcsolattartás a beteggel, hozzátartozókkal és a munkatársakkal,
— ápolás, orvoslás szaknyelvének a használata,
— kommunikáció érzékszervi és szellemi fogyatékosokkal,
— hívójelek vétele,
— segítséghívás (orvos, ápoló, mentő, szociális hálózat),
— titoktartás.
8. Ápolás-gondozás szabályainak betartása
— az eü. jogszabályok ismerete,
— az intézmények házirendjének betartása és betarttatása,
— a munkavédelmi, tűzvédelmi utasítások betartása és betarttatása,
— leltárkészítés,
— a beteg értékeinek, személyes holmijainak kezelése.
9. Egészséges életvitel gyakorlása
— mentális egyensúly fenntartása,
— fizikai állóképesség megőrzése, növelése,
— egészséges táplálkozási szokások kialakítása,
— egészséget károsító tényezők ismerete.
10. A megfelelő munkaterület és munkahely kiválasztása
— a reális önismereten alapuló pályakép és munkahely választási képesség kialakítása,
— az álláskeresés technikáinak ismerete és használata.
2. Követelmények
1. Gondozás-ápolás
a) A gondozás-ápolás céljának a meghatározása.
b) Az ember alapvető szükségleteinek meghatározása, kielégítése.
c) Az ápolási folyamat értelmezése, kivitelezése team tagjaként.
d) Alapápolási feladatok önálló végzése.
e) Segédkezés a mindennapos beavatkozások előkészítésében.
f) Embertani ismeretek alkalmazása az ápolási-gondozási tevékenység során.
g) A helyzetnek és életkornak megfelelő ápoláslélektani feladatok segítése.
h) Segédkezés a haldokló beteg ellátásában.
i) A halott körüli teendők ellátása.
2. Biztonságos környezet biztosítása
a) Környezetvédelmi ismeretek alkalmazása az egészséges élettér kialakítása érdekében.
b) Az optimális gondozási környezet megteremtése, tisztán tartása, fertőtlenítése.
c) Az ápolás-gondozás során használt eszközök tisztán tartása, fertőtlenítése, sterilizáláshoz való előkészítése.
d) Steril anyagok kezelése.
e) A fertőzés terjedésének megakadályozása.
f) A személyi higiéniával kapcsolatos szabályok betartása, betarttatása.
g) A háztartásvezetés során felmerülő feladatok ellátása.
3. A beteg megfigyelése
a) A beteg állapotváltozásainak, életkorfüggő tüneteinek a megfigyelése.
b) Gyógyszerhatások és mellékhatások megfigyelése.
c) Vizeletminta vétele.
4. Klinikai ápolási feladatok ellátása
a) A betegségek leggyakoribb lefolyásának, kimenetelének és hajlamosító tényezőinek a jellemzése.
b) A szervezet válaszreakcióinak a megjelölése.
c) A diagnosztikai és terápiás eljárások megnevezése és csoportosítása.
d) Segédkezés a klinikai sebészeti, traumatológiai, belgyógyászati, gyermekgyógyászati és kisklinikumi betegek ápolásában.
e) Segédkezés a fogyatékosok gondozásában.
f) Segédkezés a sokkos betegek ellátásában.
g) Segédkezés a műtéti előkészítés és utókezelés ápolónői feladataiban.
5. Gyógyszerelés
a) Az egyes gyógyszerformák és beviteli módjuk bemutatása.
b) Főbb gyógyszercsoportok és alkalmazási területeinek a felsorolása.
c) A gyógyszerelés szabályainak a felsorolása, meghatározása.
d) Orvos utasítására, ápolói felügyelet mellett gyógyszerbevitel: szájon át, bőrön át, testüregekbe és subcután.
e) Segédkezés infúziós terápia előkészítésében.
f) Az oxigén terápia és az inhalációs kezelés utasításra való kivitelezése.
6. Elsősegélynyújtás
a) Veszélyhelyzetek felismerése, jelzése.
b) Életjelenségek észlelése.
c) Az életveszélyt jelentő folyamatok alapszintű ellátása.
d) Eszköz nélküli komplex reanimatió megkezdése és végzése team tagjaként.
e) Sebek elsődleges ellátása.
f) Ideiglenes vérzéscsillapítás kivitelezése.
g) Termikus sérülések ideiglenes ellátása.
h) Törött végtagok ideiglenes rögzítése.
7. Kommunikáció
a) A verbális és nonverbális kommunikáció eszközeinek a használata.
b) A segítő beszélgetés elemeinek az integrálása a beteggel való kommunikációba.
c) Hiteles kommunikáció gyakorlása.
d) Az orvosi latin olvasási és írási szabályainak betartása.
e) A kommunikációs zavarok felismerése és elfogadása.
f) Kapcsolatteremtés a gondozottal és hozzátartozóival.
8. A gondozás-ápolás szabályainak betartása
a) Az orvos-nővér hierarchia alá-, mellé-, fölérendelt kapcsolatainak a bemutatása.
b) Az egészségügyi gyakorlatban elfogadott etikai normák ismerete és használata.
c) A biztonságos munkavégzés feltételeinek megjelölése, az egészségügyi dolgozókat fenyegető veszélyforrások felsorolása.
9. Az egészséges életvitel gyakorlása
a) Az egészség-betegség fogalmának a meghatározása.
b) Az egészségnevelés módszereinek a használata.
c) Az egészséget kórosan befolyásoló tényezők felismerése, és — a lehetőségek függvényében — elhárítása.
d) A korszerű táplálkozás alapelveinek a használata.
e) Az állóképesség fenntartása, fokozása.
10. A megfelelő munkaterület, munkahely kiválasztása
a) Az egészségügyi ellátás területeinek felsorolása.
b) Az érdeklődési területének meghatározása.
c) Az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítása.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
4.1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
a) Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama
Központi feladatlap zárt és nyílt rendszerű feladatokból áll.
Felöleli az Ápolástan-gondozástan, Egészségügyi betegellátás szervezése, Elsősegélynyújtás, Embertan, Gyógyszerelés, Higiéné, Klinikai ápolás a belgyógyászat köréből, Klinikai ápolás a gyermekgyógyászat köréből, Klinikai ápolás a kisklinikum köréből, Klinikai ápolás a sebészet köréből, Kórélettan, Környezettan főbb témaköreit. Részletes tantárgytartalmakat kér számon.
Értékelését a Népjóléti Minisztérium által kiadott egységes megoldókulcs alapján kell végezni.
A megoldásra 180 perc áll a tanulók rendelkezésére.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
A szóbeli vizsga a mellékletben meghatározott feladatsor alapján történik, mely három témakörből áll, és szintetizált ismereteket vár el a vizsgázóktól.
ba) Embertan, Kórélettan, Környezettan, Háztartástan.
bb) Ápolástan-gondozástan, Klinikai ápolás a belgyógyászat köréből, Klinikai ápolás a sebészet köréből, Klinikai ápolás a gyermekgyógyászat köréből, Klinikai ápolás a kisklinikumok köréből, Gyógyszerelés.
bc) Gyakorlati feladatok (szemléltetés, bemutatás, szaktantermi körülmények között).
A vizsgázónak a három kérdéskör megválaszolására maximálisan 15—20 perc áll a rendelkezésére.
c) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:
1. 10 gyakorlati képzési napig tartó ápolási tevékenység végzése (a továbbiakban: megelőző vizsgafeladat), melyet véletlenszerűen kiválasztott betegellátó osztályon kell lebonyolítani.
A vizsgát a szakmai gyakorlat terhére kell megszervezni, és a tanuló utolsó összefüggő gyakorlati osztályzatától függetlenül kell értékelni.
A megelőző vizsgafeladat érdemjegyére a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató tesz javaslatot.
2. Szabadon választott betegellátó osztályon történő gyakorlati feladatok végzése, ahol a tanuló alapápolási gondozási feladatokat végez, szakápolásban segédkezik.
A számonkérés több beteget (egy kórtermet) és hosszabb időtartamot (egy műszak) ölel fel.
A konkrét gyakorlati feladatokat a szóbeli vizsga c) kérdéssora alapján a helyi tantervben kell meghatározni.
A gyakorlati osztályzatot a megelőző vizsgarészre és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásában a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat érdemjegye nagyobb súlyt képviseljen.
4.2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
— eredményes alapvizsga (átmeneti időszakban, 8 általános iskolai végzettség),
— 17. betöltött életév,
— sikeresen lezárt beszámolók és gyakorlati jegyek,
— a gyakorlatok egészére minimálisan, a képzési programban meghatározott 1000 pont elérése.
4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A szakmai vizsga fentiekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
V. EGYÉB TUDNIVALÓK
1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20494/94. engedélyszámmal ellátott központi programjának használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a tanterv használata ajánlott. A központi képzési program alapján helyi tanterv készíthető.
2. Az átmeneti időszakban a korábban szerzett és hitelesen igazolt tananyagtartalmak — amennyiben nem mutatnak jelentős eltérést a központi programban megfogalmazottaktól — a szakmai vizsga kivételével, beszámíthatók a képzésbe.
Elfogadásáról és az esetleges különbözeti vizsgáról a képzési programok összevetése alapján a szakmai vizsgát szervező intézet vezetője dönt.
3. Az ápolási asszisztens szakképesítés központi programjának megjelenésével egyidejűleg érvényét veszti a 21734/77 engedélyszámú felnőtt és gyermek segédápolói tanterv.
A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzés intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
Melléklet
A szóbeli vizsga ajánlott tételsora
1. a) Az emberi test felépítése és szerveződése.
b) A pangásos szívbetegségek és ápolása.
c) A thrombosis megelőzése. Rugalmas pólya felhelyezése alsó végtagra.
2. a) A végtagok főbb csontjai, izmai és ízületei.
b) A gyógyszerek kezelésével kapcsolatos ápolási feladatok.
c) A vizit. Előkészületek a vizithez.
3. a) A törzs főbb csontjai, izmai és ízületei.
b) A gyomorbetegek ápolása.
c) Párakötés bemutatása.
4. a) A szív felépítése és működése.
b) A szenvedélybetegek gondozása.
c) A csecsemő testarányainak a mérése.
5. a) A vér és alkotórészei.
b) A lázas csecsemő és kisgyermek ápolása.
c) Az átjárható légutak biztosítása, stabil oldalfekvés.
6. a) A nagyvérkör és főbb erei.
b) A beteg tudatállapotának a megfigyelése.
c) A csecsemő súlyának mérése.
7. a) A légzőrendszer felépítése és működése.
b) A cukorbetegek ápolása.
c) Előkészítés ágyfürdőhöz.
8. a) Tápanyagok.
b) Az újszülött ápolási-gondozási szükségletei.
c) A mozdulatlan beteg ágyának ágyazása.
9. a) Az emésztőrendszer felső szakaszának felépítése és működése.
b) A rehabilitáció feladat- és szakterületei.
c) A fennjáró beteg ágyának ágyneműcseréje.
10. a) A vizeleti szervek felépítése. Vizeletkiválasztás.
b) A fiziotherápia módszerei.
c) Az oxigén inhaláltatás módozatai. A párásítás.
11. a) A belső női nemi szervek felépítése és működése. A szaporodás élettana.
b) Az érzékszervi fogyatékosok gondozásával összefüggő speciális ápolási feladatok.
c) Az inj. eszközei. Az inzulin inj. beadása.
12. a) A szervezet hormonális szabályozása. Az endokrin szervek.
b) A pihenés szükséglete, életkor jellemzői.
c) A csecsemő pelenkázási formák bemutatása.
13. a) A vegetatív idegrendszer működése.
b) A mozgás szükséglete. A különböző életszakaszok jellemzői.
c) Törések, ficamok és rándulások elsősegélynyújtása.
14. a) A látó, a halló és az egyensúlyozó érzékszerv.
b) A decubitus. Megelőzése, kezelése, hajlamosító tényezők.
c) Ideiglenes vérzéscsillapító eljárások. Nyomókötés.
15. a) Az ápolás-gondozási környezet kialakítása az intézeten belül és kívül.
b) Az ischaemiás szívbetegségek és ápolása.
c) Sebek ideiglenes ellátása. Fedőkötés.
16. a) A fertőtlenítés fogalma. Fertőtlenítési eljárások, fertőtlenítőszerek.
b) A tüdő gyulladásos betegségei és ápolása.
c) A pulzus és légzés számolásának kivitelezése és dokumentációja.
17. a) A sterilitás fogalma. Sterilizálási eljárások. Eszközök előkészítése sterilizáláshoz.
b) A légzőrendszer allergiás betegségei és ápolási feladatai.
c) A testváladékok felfogására, tárolására és vizsgálatra küldésére szolgáló eszközök.
18. a) A járványok jellemzői. Járványügyi feladatok.
b) A műtéti előkészítés feladatai.
c) Az egészségügyi dokumentáció bemutatása. A főbb nyomtatványtípusok kitöltési szabályai.
19. a) Az egészségügyi ellátás rendszerének a felépítése.
b) A leggyakoribb gyermekkori fertőző megbetegedések. Megelőzése és ápolása.
c) A beteg mozgatása, mobilizációjának segítése. A mozgást segítő eszközök bemutatása.
20. a) A társadalombiztosítás. Betegbiztosítási formák, járulékok, támogatások, segélyek.
b) Az ápoláslélektan módszerei. A megfigyelés, a beszélgetés, a meghallgatás.
c) A beteg kényelmét szolgáló eszközök bemutatása, alkalmazása.
21. a) Az ember mesterséges környezete és kölcsönhatásai.
b) A táplálkozás szükséglete. Az egészséges táplálkozás jellemzői.
c) Az eszköz nélküli komplex reanimatió.
22. a) Az egészség és betegség fogalma. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
b) A diéták. Diéták szerepe az ápolásban.
c) A kézi tűzoltó készülék bemutatása. Tűzoltási rendszerek.
23. a) A daganatok felosztása, jellemzői.
b) Kardinális tünetek megfigyelése, főbb eltérései.
c) Szemészeti elsősegélynyújtás. A szem kötése.
24. a) A betegségre való hajlam. Alkat, nem, életkor, öröklődés.
b) Csapolások.
c) Az életjelenségek vizsgálata. A halál biztos és valószínű jelei.
25. a) A mesterséges környezet (élettér, település, munkahely) szerepe a betegségek kialakulásában és a gyógyulásban.
b) Invazív és noninvazív műszeres vizsgálatok.
c) Az infúziós terápia eszközei. Segédkezés infúzió bekötésénél.
26. a) Az élettelen környezeti tényezők (levegő, víz, talaj) szerepe a betegségek kialakulásában.
b) Az idős ember gondozásával és ápolásával összefüggő speciális feladatok.
c) A hólyagkatéterezés eszközeinek a bemutatása. Segédkezés katéterezésnél.
27. a) A pszichikum kialakulása. Az érzékelés és az észlelés.
b) A gyógyszerelés.
c) A beöntés eszközeinek a bemutatása. Segédkezés beöntésnél.
28. a) Az egészségügyi munka veszélyforrásai.
b) A széklet és a vizeletürítés szükséglete. Az állandó katéter ápolása.
c) A gyomormosás eszközeinek a bemutatása. Segédkezés gyomormosásnál.
29. a) A szövetek kóros elváltozásai.
b) Az ápolási folyamat és dokumentációja.
c) A gyomorszondázás eszközeinek a bemutatása. A gyomorszondával kapcsolatos ápolónői feladatok.
30. a) A gondozás és az ápolás célja, feladata, módszerei.
b) Hygienes szükségletek segítése a területi és intézeti ápolásban.
c) A vérnyomásmérés. Eszközei, kivitelezése, dokumentálása.
A 14/1994. (IX. 15.) NM rendelet melléklete
2. sorszáma alatt kiadott, ápoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
2. sorszáma alatt kiadott, ápoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3210 12 10 04
2. Szakképesítés megnevezése: ápoló
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
________________________________
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
________________________________
3210 Ápoló
________________________________
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
________________________________
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
________________________________
— —
________________________________
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az ápoló
— munkáját hivatásnak tekinti,
— betartja a hivatásának megfelelő viselkedési normákat,
— a hivatásához szükséges kommunikációs készséggel rendelkezik,
— az ápolási folyamat alapján szervezi munkáját,
— segíti az ellátandó egyén szükségletkielégítését,
— szakszerűen alkalmazza az ápolási, vizsgáló és kezelő eszközöket,
— a diagnosztikus és therápiás eljárásokban orvosi indikáció alapján együttműködik,
— diagnosztikus és therápiás eljárásokat végez orvosi indikáció alapján,
— prevenciós és rehabilitációs feladatokat lát el,
— egészségnevelő és -tanító tevékenységet végez.
III. A SZAKKÉPESÍTÉS ÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
(A jellegzetes munkafeladatok, feladatcsoportok, összetett tevékenységek felsorolása, a feladatcsoportok felbontása alapfeladatokra.)
— Információközlés, kommunikáció.
— Ápolási terv készítése, végrehajtása és az eredmény értékelése.
— A beteg szomatikus, pszichés és szociális szükségletkielégítésének segítése.
— Aktív részvétel az orvosi viziteken.
— Az orvosi indikáció alapján előírt diagnosztikus és therápiás eljárásokra a beteg előkészítése, asszisztálás az orvosnak.
— Adminisztrációs és dokumentációs feladatok elvégzése.
— Gyógyászati eszközök, gyógyszerek tárolása.
— Fertőtlenítő és sterilező eljárások adekvát alkalmazása.
— Prevenciós és rehabilitációs feladatok ellátása.
— Önképzés, ismeretek átadása.
— Az egyén egészségével kapcsolatos fizikai és érzelmi állapotok, helyzetek megfigyelése, az észleltek pontos közlése a gyógyító team tagjaival.
— Koordináló és szervezési feladatok elvégzése saját munkája, a gyógyító team és az egyén vonatkozásában.
2. Követelmények
Az ,,ápoló'' szakképesítéssel rendelkező az alábbiakra képes:
a) A helyzetnek megfelelően, pozitív módon kommunikálni
— egyértelmű információt adni szóban, írásban,
— szabatosan beszélni,
— meghallgatni,
— hívójeleket venni,
— segítőszolgálatot hívni,
— írott anyagot értelmezni,
— idegen nyelven információt gyűjteni, információt adni, alapszinten, szóban és írásban,
— számítógépen egészségügyi szoftvereket használni.
b) Az általános és az ápolói hivatásnak megfelelő viselkedési normákat alkalmazni (egyénileg és csoportban):
— cselekedeteiért felelősséget vállalni,
— titkokat tartani,
— az embert tisztelni az élet minden szakaszában,
— a másságot elfogadni,
— etikai problémákat megoldani,
— a szakmai utasításokat az etikai kódex szabályai szerint betartani,
— feladatait pontosan, szakszerűen elvégezni,
— a munkakörével kapcsolatos előírásokat betartani,
— szóban és írásban tapintatosan közölni,
— szakmáját etikusan képviselni,
— a társas érintkezés szabályait megtartani,
— kegyeletteljes viselkedést tanúsítani a halottal és hozzátartozóival,
— a beteg (kliens értékeit az utasításnak megfelelően kezelni),
— külső megjelenésével munkakörének megfelelni.
c) Szervezési feladatokat elvégezni:
— a munkaterületének megfelelően saját munkáját megszervezni,
— a szükséges kapcsolatokat koordinálni,
— a technikai eszközök működtetését biztosítani a higiénés követelményeknek megfelelően,
— a beteg (kliens napirendjét szükség esetén megszervezni),
— a sürgősségi betegellátás szervezésében részt venni.
d) Az egyén (közösség szükséglet kielégítését segíteni az ápolási folyamat szerint):
— felmérni az egyén/közösség szükségleteit,
— megtervezni a szükségletek segítését,
— végrehajtani a tervezett szükségletkielégítést,
— értékelni az ápolás hatékonyságát, minőségét.
e) Az egyént/közösséget lelkileg támogatni:
— az egyén/közösség életkörülményeit, a pszichoszociális hátterét felderíteni,
— az egyén/közösség érzelmi és szellemi támogatására a különböző életszakaszokban,
— az egyén/közösség környezeti problémáinak megoldásában segíteni.
f) Prevenciós feladatokat végezni az egyén és a társadalom egészsége megőrzése érdekében:
— saját lelki-testi egészségét megőrizni,
— az egészségfelfogás megváltoztatásában segítséget nyújtani,
— szűrési vizsgálatokban együttműködni.
g) Diagnosztikus és therápiás eljárásoknál együttműködni a gyógyító teammel:
— önállóan, orvosi indikáció alapján elvégezni a feladatokat,
— asszisztálni a diagnosztikus és therápiás eljárásoknál.
h) Rehabilitációs tevékenységben részt venni:
— testsémájában megváltozott egyént önmaga ellátásához hozzásegíteni,
— rehabilitációs teamben dolgozni.
i) Önmagát továbbképezni:
— önirányított képzésben részt venni,
— szervezett képzési formában részt venni.
j) Ismereteket átadni:
— teamtagként oktatni, nevelni,
— ismereteket átadni munkahelyén kívül is.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok:
A követelményekben meghatározott és az ezekhez kapcsolódó ismereteket, készségeket, képességeket kell számon kérni a szakmai vizsgán.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga: A jelöltek komplex feladatot oldanak meg az alábbi témakörökből:
— egészség,
— egészséggondozás,
— egészségügy,
— betegség,
— betegségproblémák,
— ápolás,
— klinikai ápolás és területei,
— ápolási folyamat alkalmazása.
Szóbeli vizsga: a szóbeli vizsgán a jelölt összefüggő feleletet ad egy-egy átfogó témakörből.
A szóbeli vizsga tantárgyai:
— Klinikai ismeretek (Belgyógyászat, Sebészet, Gyermekgyógyászat, Szülészet-Nőgyógyászat Kisklinikumok, Neurológia-Pszichiátria, Oxyológia, Gyógyszertan).
A szóbeli vizsga témakörei:
— megegyeznek az írásbeli vizsga témaköreivel.
A gyakorlati vizsga:
Az ,,ápoló'' szak alapvető munkafolyamatait (munkaműveleteit) magába foglaló munkafeladat megoldása.
A vizsgafeladat két részből áll.
1. 30 gyakorlati képzési napig tartó — értékelt — szakmai feladat elvégzése (a továbbiakban: megelőző vizsgafeladat). A vizsgát a szakmai gyakorlat terhére kell megszervezni, és a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától függetlenül kell értékelni [10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 26. §-a].
2. A vizsgabizottság előtt elvégzett feladat.
A vizsgamunka (megelőző szakmai munka) értékelése.
A gyakorlati vizsga (ideértve a megelőző, valamint a vizsgabizottság előtt elvégzett feladatot is) elbírálásának alapja a munkavégzés tudatossága, a munka és a munkahely megszervezése, a munkaeszközök kiválasztása, használata, a munkafeladat szakszerű végrehajtása, a folyamatok ellenőrzése és munka minősége, továbbá a munkavédelmi (higiéniai) követelményeknek való megfelelés.
A megelőző vizsgafeladat értékelését írásba kell foglalni. A gyakorlati oktatást szervező (kórház, rendelőintézet stb.) orvos igazgatójának, illetőleg az ápolási igazgatónak az aláírásával és bélyegzőjével ellátott nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jelölt személyi adatait, a szak megnevezését, a 30 gyakorlati munkanap alatt végzett különféle munkák felsorolását, azok értékelését és a javasolt gyakorlati érdemjegyet.
A nyilatkozatot az írásbeli dolgozathoz kell csatolni, és az arra előírt határideig kell megőrizni.
A vizsgabizottság előtti vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató szervezi, és tesz javaslatot a vizsgabizottságnak az érdemjegyre. A vizsga időtartamának meghatározása a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 24. §-a szerint történik.
A gyakorlati osztályzatot a megelőző vizsgarészre és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen.
Ha bármely érdemjegy elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
Időnormában végzett munka esetében a 75% alatti teljesítmény, valamint a javíthatatlanul végrehajtott feladat érdemjegye elégtelen. Ugyancsak elégtelen a gyakorlati vizsga érdemjegye, ha a jelölt a munkavédelmi, higiéniai, az emberi élet védelmét szolgáló követelményeket súlyosan megsértette.
Ennek megfelelően a minősítési rendszert úgy kell elkészíteni, hogy abból egyértelműen kiderüljön, hogy melyek azok az alapvető hibák, amelyek kijavítása nem megengedett, illetve lehetetlen.
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
Iskolarendszerű képzésben:
— a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres teljesítése.
Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő (egyéni vizsgázó):
— középiskolai végzettség,
— legalább 1 éves, a szakmában eltöltött — munkaviszonnyal igazolt — gyakorlat,
— 2300 óra elméleti és 2300 óra irányított — a tantervben előírt szakmai-gyakorlati képzés,
(Az irányított gyakorlati képzés célja: a szakma alapvető — valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható — munkafogásainak megismerése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára).
— tantárgyi vizsgák letétele (tantárgyi vizsgát kell tenni valamennyi olyan, iskolarendszerű képzésben szereplő tantárgyból, amely a szakmai vizsgán önálló tantárgyként nem jelenik meg).
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
4. A szakképesítés szakmai vizsga szóbeli tételeit, valamint a gyakorlati vizsga ajánlott témaköreit a népjóléti miniszter későbbiekben teszi közzé.
V. EGYÉB TUDNIVALÓK
1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20.056/94 engedélyszámmal ellátott tantervének használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben pedig ajánlott.
2. Az átmeneti időszakban a korábban szerzett és hitelesen igazolt szakképesítés, ha annak tartalma az OKJ-ben szereplő szakképesítés (ápoló) követelményeitől nem mutat jelentős eltérést, az át- és továbbképzéseknél a képzési időbe és tartalomba — a jelölt kérésére — beszámítható.
Az elfogadásról és az esetleges különbözeti vizsgákról a tantervek összevetése alapján a szakmai vizsgát szervező intézet vezetője dönt.
A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésben felsorolt szakképzés intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
