Kifejezéskereső
187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet
az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről
A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló CIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a külön törvényekben szabályozott támogatásokon túl — az agrárágazat részére nyújtható további támogatásokról a Kormány a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet II. Fejezetében foglalt rendelkezések hatálya — a (2)—(4) bekezdésben foglalt eltéréssel — a mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint a természetes személyre (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági termelő) terjed ki.
(2) A rendelet 12. §-ának hatálya
a) a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyes gazdálkodást, a növénytermelési, a kertészeti, az állattenyésztési és kisegítő mezőgazdasági szolgáltatást (TEÁOR1 III/A. 011—014), továbbá az erdőgazdálkodási termelést és szolgáltatást (TEÁOR III/A. 02), valamint
b) az esetenként egy évnél nem hosszabb időtartamra mezőgazdasági gép és berendezés kölcsönzést (TEÁOR K. 7121)
végző jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint természetes személyre terjed ki.
(3) A rendelet 13. §-ának hatálya a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyesgazdálkodást (TEÁOR III/A, 011, 012, 013), valamint az erdőgazdálkodási termelést (TEÁOR III/A. 0201) folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint természetes személyre terjed ki.
(4) A rendelet 14. §-ának hatálya a mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezetre (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) terjed ki.
(5) A rendelet III. Fejezetének hatálya a mezőgazdasági termelőre terjed ki.
(6) A rendelet IV. Fejezetében foglalt rendelkezések hatálya
a) a deviza jogszabályok alapján belföldinek minősülő természetes személyre;
b) az a) pont szerinti természetes személyek többségi tulajdonában levő gazdasági társaságra, valamint az erdőbirtokossági társulatra;
c) az a) pont szerinti természetes személyek többségi részvételével az 1992. évi I. törvény alapján működő szövetkezetre, valamint a 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás esetén a több szövetkezet által létrehozott, azok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságra;
d) a külön jogszabály által részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradónak minősített mezőgazdasági és erdőgazdasági ágazatba sorolt szervezetre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó)
terjed ki.
(7) A rendelet V. Fejezetének hatálya a termőföldet használó jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, természetes személyre, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek az 1994. évi XLIX. törvény 40. §-a által megállapított 6. §-a szerinti erdőgazdálkodóra (a továbbiakban együtt: földhasználó), továbbá a vízgazdálkodási társulatra terjed ki.
(8) A rendelet VI. Fejezetének hatálya a (7) bekezdés szerinti erdőgazdálkodóra terjed ki.
[Az (1)—(8) bekezdésben foglaltak együtt: jogosult].
(9) Az (1) és a (4) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységnek minősül a KSH Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékében (METJ) 91, 92, 93—1, 93—2, 93—3, 93—5 termékszámmal jelölt termék (a továbbiakban: mezőgazdasági termék) termelése, előállítása, valamint a 7. § szerinti kamattámogatásra való jogosultság szempontjából annak termeltetése, felvásárlása.
2. §
(1) E rendelet alkalmazásában elemi csapással sújtottnak minősül az a mezőgazdasági termelő, akinél (amelynél) a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ában foglalt elemi csapás az abban foglalt mértékben és számítás szerint hozamkiesést okoz.
(2) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó számításait a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) igazolja.
3. §
(1) A jogosult az e rendeletben foglaltak szerint — a Tv.-ben meghatározott forrás terhére — állami támogatást vehet igénybe, illetve állami garanciavállalás mellett hitelt vehet fel.
(2) Állami támogatásként
a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatás,
b) kamattámogatás, valamint
c) fejlesztési célú juttatás
adható (a továbbiakban együtt: támogatás).
(3) E rendelet alapján támogatás normatív módon vagy pályázat útján
a) végleges juttatásként visszafizetési kötelezettség nélkül; vagy
b) nem végleges juttatásként visszafizetési kötelezettség mellett
nyújtható.
(4) Amennyiben e rendelet vagy a (6) bekezdés szerint kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, a támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(5) A támogatás alapjául szolgáló összeg meghatározásánál — amennyiben e rendelet vagy a (6) bekezdés szerint kiadott jogszabály másként nem rendelkezik — az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.
(6) E rendeletben foglaltakon túl, meghatározott időszakra szóló vagy egyéb eseti körülményekhez kapcsolódó további támogatásról, valamint a Tv. 39. § (2) bekezdése alkalmazásával összefüggő egyéb intézkedésről a Kormány külön rendeletben intézkedik.
4. §
Amennyiben e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a jogosult az e rendeletben foglalt célok megvalósítására szóló támogatásokat több jogcímen is igénybe veheti.
5. §
(1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó jogosult
a) a 3. § (2) bekezdés a), b) pontjai szerinti támogatást egyéb bevételként köteles elszámolni;
b) a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti támogatást pedig a tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni.
(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozó jogosult egyéni vállalkozónak minősülő természetes személynek a fejlesztési és egyéb célra adott támogatást egyaránt a tevékenység bevételének kell tekinteni.
(3) Abban az esetben, ha a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági kistermelőnek minősülő természetes személy részesül végleges juttatásként támogatásban, akkor azt annak a tevékenységnek a bevételéhez kell hozzászámítani, amelyhez a támogatást igénybe vette.
(4) A jogosultnak a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást a kötelezettségei között kell nyilvántartania, míg törlesztését a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolnia.
(5) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára az igénybe vett támogatást elszámolták.
A finanszírozási támogatások
A mezőgazdasági tevékenység végzéséhez nyújtott kamattámogatás
6. §
(1) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenysége anyagköltségeinek fedezetére pénzintézettől igénybe vett, éven belüli lejáratra engedélyezett hitel után az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe.
(2) A mezőgazdasági termelő a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő, közraktárba letett élelmezési célú búzára, valamint takarmánykukoricára — a közraktári fedezet alapján felvett — éven belüli lejáratra engedélyezett hitel után, az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe. A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a termék megfeleljen a garantált áron történő állami felvásárlásról szóló külön jogszabályban meghatározott minőségi előírásoknak.
(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt kamattámogatás mértéke tíz százalékpont, amelyet az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(4) Az elemi csapással sújtottnak minősülő mezőgazdasági termelő a károsodott termék termelésével összefüggő, az (1) bekezdés szerinti hiteltartozása után a (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattámogatáson túl az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra további tízszázalékos kamattámogatást vehet igénybe.
7. §
(1) A 6. § (3) bekezdése szerint kiszámított kamattámogatást az a termeltető is igénybe veheti, aki (amely) az 1. § (9) bekezdése szerinti mezőgazdasági terméket közvetlenül a mezőgazdasági termelővel kötött termeltetési szerződés keretében állíttatja elő, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy
a) legalább az igénybe vett hitel erejéig finanszírozza a termelés anyagi ráfordításait, és
b) az igénybe vett kamattámogatást — az igénybevételtől számított harminc napon belül — a termelőnek továbbadja, valamint
c) a megtermelt mezőgazdasági terméket megvásárolja és a vételár legalább hetven százalékát az átvételtől számított harminc napon belül, a fennmaradó összeget pedig további harminc napon belül pénzben kiegyenlíti.
(2) A 6. § (3) bekezdése szerint kiszámított kamattámogatási összeg felét az a vevő is igénybe veheti, aki (amely) a 2. számú mellékletben felsorolt terményeket az ott meghatározott időszakban közvetlenül a mezőgazdasági termelőtől vagy az (1) bekezdés szerinti termeltetőtől megvásárolja és ellenértékét legkésőbb a felvásárlási szezon végéig maradéktalanul — azon belül legalább hetven százalékát az átvételtől számított harminc napon belül — pénzzel egyenlíti ki.
(3) A termelési ciklus folyamán adott előleg a támogatásra való jogosultság szempontjából a vételár — az (1)—(2) bekezdésben előírt — hetvenszázalékos kiegyenlítési kötelezettségének részét képezi.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele ugyanazon termék esetében kizárja a (2) bekezdés szerinti támogatásra való jogosultságot.
Az állami garanciavállalás
9. §
(1) A mezőgazdasági termelő a 6. § (1) bekezdés szerint őszi búza (METJ 91—11—01), rozs (METJ 91—11—02), őszi árpa (METJ 91—11—05) és a kukoricatermelés (METJ 91—11—08) anyagköltségére éven belüli lejáratra felvett hitelből a vetésterület hektárjára számítva legfeljebb tizenhatezer forint hitelösszeg után állami garanciavállalásban is részesülhet.
(2) Állami garanciavállalás mellett a hitel az őszi búza, a rozs, valamint az őszi árpa esetében legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig, a kukorica esetében pedig legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig megkötött hitelszerződés alapján vehető igénybe.
(3) Az állami garanciavállalás az (1)—(2) bekezdésben szabályozott hitel, illetve részteljesítés esetén a fennmaradó tőkeösszeg hetven százalékára terjed ki.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a vetésterületre a KSH által elrendelt őszi, illetve tavaszi vetésterületi jelentés adatával egyező területet kell figyelembe venni, amelynél a számítást egész hektárra kerekítve kell elvégezni. A garanciára való jogosultságot a hivatal a mezőgazdasági termelő által adott, a 3. számú melléklet szerinti nyilatkozata alapján igazolja.
10. §
Az állami garanciavállalás szempontjából csak olyan hitelszerződés fogadható el, amely szerint a jogosult hozzájárul ahhoz, hogy
a) a megtermelt termék az állami garanciavállalással érintett követelés összegéig a hitel biztosítékául szolgál, vagy
b) ha az a) pont alapján a hitel visszafizetésére nem kerülne sor, úgy a pénzintézet a hiányzó összeget a mezőgazdasági termelő bármely egyéb bevételéből is fedezheti.
11. §
(1) Amennyiben az állami garanciavállalással érintett hitel törlesztése meghiúsul, a pénzintézet a 10. § szerinti biztosítékok eredménytelen érvényesítését követően — a Pénzügyminisztérium egyidejű értesítése mellett — jogosult az állami garanciavállalásból eredő jogait érvényesíteni. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő hiteltartozása az állammal szembeni kötelezettséggé válik.
(2) Ha a mezőgazdasági termelő a hiteltartozásból már törlesztett, úgy a fennmaradó hitel tőkeösszegének hetven százalékára érvényesíthető az állami garancia.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezéséről a mezőgazdasági termelőt a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) határozatban értesíti.
Az új mezőgazdasági gépvásárláshoz nyújtott kamattámogatás
12. §
(1) A rendelet 1. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet folytató, az új mezőgazdasági gép (ITJ 39 termékcsoport) vásárlásához pénzintézettől felvett, éven túli lejáratra engedélyezett hitel után a hitelszerződés szerinti időszakra számított kamat hetven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást vehet igénybe, feltéve, ha a 17. § szerint támogatásban nem részesült.
(2) A rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytató az (1) bekezdés szerinti kamattámogatást csak abban az esetben veheti igénybe, ha e tevékenységből származó számlával igazolt éves bevételeinek legalább hetvenöt százaléka mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási termelő részére e tevékenységéhez nyújtott szolgáltatásból származik.
(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltak alapján kamattámogatással beszerzett új mezőgazdasági gép tartós bérletbe (lízingbe) nem adható.
(4) A kamattámogatás igénybevételének feltétele
a) a gépvásárlás saját névre szóló számlával történő igazolása;
b) a pénzintézettel kötött hitelszerződés bemutatása;
c) a gépi munka szolgáltatója esetén a mezőgazdasági bérmunka végzésére jogosító cégbírósági bejegyzés bemutatása;
d) a mezőgazdasági gépkölcsönző esetében a gépkölcsönzésre irányuló tevékenység folytatására jogosító vállalkozói igazolvány bemutatása;
e) a kamattámogatást igénybe vevő nyilatkozata arról, hogy a támogatás alapjául szolgáló gépvásárláshoz a reorganizáció keretében támogatást nem igényelt.
A mezőgazdasági gép tartós bérletéhez (lízing) nyújtott támogatás
13. §
(1) Az 1. § (3) bekezdés szerinti tevékenységet folytató, az általa a (2) bekezdés szerinti időtartamra tartós bérletbe (lízingbe) vett mezőgazdasági gép (ITJ 39 termékcsoport) nettó ára alapján a lízingszorzóval számított és megfizetett éves bérleti díj tizenkét százalékának megfelelő mértékű támogatást vehet igénybe.
(2) A támogatás igénybevételének feltétele legalább hároméves lejáratú bérleti (lízing) szerződés bemutatása és a fizetett bérleti díj saját nevére szóló számlával történő igazolása.
A tagi kölcsön igénybevételéhez nyújtott kamattámogatás
14. §
(1) Ha a mezőgazdasági szövetkezet természetes személy tagja által — a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 54. § (1) bekezdése alapján — e rendelet hatálybalépését követően egy évnél nem hosszabb időtartamra nyújtott kölcsön összegét az 1. § (9) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenysége anyagköltségének fedezetére használja fel, a kölcsönszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe.
(2) A kamattámogatás mértéke tíz százalékpont, amelynek alapjául legfeljebb a mezőgazdasági szövetkezet által a tárgyév május 31. napján használt mezőgazdasági terület hektárjára számított ötezer forint kölcsönösszeg vehető figyelembe. A kamattámogatás összegét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(3) A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy:
a) a kölcsönszerződésben a kamattámogatásra való igényt megjelöljék, továbbá, hogy
b) a kölcsön összege után a megjelölt kamat mértéke a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat mértékét ne haladja meg.
(4) A támogatást igénybe vevő mezőgazdasági szövetkezet a tárgyhónapban felvett tagi kölcsön összegéről havonta köteles tájékoztatni a hivatalt. A hivatal az így összesített adatokról tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, valamint a Földművelésügyi Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium).
Az egyes mezőgazdasági termékek termeléséhez nyújtott támogatás
15. §
(1) A mezőgazdasági termelő támogatást vehet igénybe a gabonafélék (METJ 91—11 termékcsoport) termesztéséhez vásárolt és felhasznált, államilag minősített, fémzárolt vetőmag, a műtrágya, a növényvédőszer, továbbá a gázolja után. A termesztéshez igénybe vett gépimunkaszolgáltatás (bérmunka) e tekintetben gázolajbeszerzésnek minősül.
(2) A támogatás az (1) bekezdésben felsorolt beszerzésekre külön-külön is igénybe vehető.
(3) A támogatás összege a számlával igazolt beszerzés összege, legfeljebb azonban az elvetett gabonaterület hektárjának kettőezer forinttal számított szorzata lehet.
(4) A mezőgazdasági termelő a beszerzés tényét a saját nevére szóló számlával, a vetés megtörténtét pedig — az általa adott, a 4. számú melléklet szerinti nyilatkozata alapján — a hivatal igazolásával bizonyítja.
(5) A támogatással érintett vetésterület nagyságát a 9. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalommal hektárban egytizedes pontossággal kell meghatározni.
16. §
(1) A mezőgazdasági termelő a 15. § (1) bekezdése szerinti támogatást őszi vetésű gabonafélék esetén augusztus 31. napjától, tavaszi vetésű gabonafélék esetén pedig március 1. napjától egy alkalommal előlegként (a továbbiakban: előleg) is igényelheti.
(2) Az előleg igénybevételének feltétele, hogy a mezőgazdasági termelőnek legalább akkora mezőgazdasági művelésre alkalmas szántó művelési ágban lévő termőföld legyen a használatában, amekkora területre a támogatást kéri. A támogatási előleg igénylésére való jogosultságot a hivatala a mezőgazdasági termelő által, az 5. számú melléklet szerint adott nyilatkozata alapján igazolja.
(3) A mezőgazdasági termelő az előleg igénybevételétől számított hatvan napon belül — a 15. § (1) bekezdésében meghatározott anyagok beszerzéséről saját nevére szóló számla és a hivatal által kiadott, a vetés megtörténtéről szóló igazolás alapján — köteles elszámolni az adóhatósággal.
Az agrárágazat szervezeti-szerkezeti átalakulását (reorganizáció) elősegítő támogatás
17. §
(1) Az agrárágazat szervezeti-szerkezeti átalakulásának elősegítése érdekében a gazdálkodó pályázat alapján, egy naptári évben összesen legfeljebb háromszáz millió forint összegű hitelhez kamattámogatást vehet igénybe
a) az olyan fejlesztési hitelhez, melyet a finanszírozó pénzintézet a mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezetből átalakulással létrejött jogutód mezőgazdasági szövetkezet és gazdasági társaság, valamint az 1992. évi II. törvény alapján még át nem alakult mezőgazdasági szövetkezet — ideértve a csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt állókat is — vagyontárgyainak megvásárlásához, valamint a megvásárolt, illetve meglevő vagyontárgyak működtetéséhez szükséges pótlólagos befektetéshez nyújt, feltéve, ha azokkal a gazdálkodó mező- és erdőgazdálkodási tevékenységet, továbbá az ehhez kapcsolódó feldolgozó és szolgáltató tevékenységet végez;
b) az a) pontban szereplő feltételek szerint a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási ágazatba sorolt állami vállalat, valamint az ebből átalakulással létrejött részben vagy teljes egészében állami tulajdonban levő mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társaság — ideértve a csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt állót is — azon vagyontárgyainak megvásárlásához, a megvásárolt, illetve meglevő vagyontárgyak gazdaságos működtetéséhez szükséges fejlesztési hitelek kamatai után, amelyekre a privatizációs hitelek és egyéb kedvezmények nem érvényesíthetők;
c) az olyan fejlesztési hitelhez, amelyet a finanszírozó pénzintézet a tej-, hús- és gabonaipari szakágazatba sorolt állami vállalat vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság decentralizált privatizációja keretében értékesített vagyontárgyainak megvásárlásához és a szükséges pótlólagos befektetéshez nyújt;
d) a mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezetből az 1992. évi II. törvény alapján a kiválás során kivitt, valamint e szövetkezettől, továbbá a mezőgazdasági és erdőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalattól, illetve az ebből átalakulással létrejött részben vagy teljesen állami tulajdonban levő gazdasági társaságtól 1992. január 1-je után megvásárolt vagyontárgy pótlólagos fejlesztéséhez;
e) az a)—d) pontokban szereplő vagyontárgyak gazdaságos működtetéséhez szükséges tartós jelleggel lekötött készleteket finanszírozó, éven túli lejáratú hitelhez, amely azonban nem lehet több, mint az összes fejlesztés (hitelezett tevékenység) tárgyi eszközei és a tenyészállatok együttes értékének huszonöt százaléka.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 21. § (1) bekezdésének a), b), c) pontja szerint nem kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységekhez nem vehető igénybe. Amennyiben a reorganizáció új mezőgazdasági gép vásárlásra is kiterjed, a 12. § (1) bekezdés alapján járó támogatás szintén nem vehető igénybe.
(3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az (1) bekezdés a)—d) pontjában foglaltak szerint a jogosult tulajdonába kerülő, vagy már a tulajdonában lévő vagyon értéke érje el az összes fejlesztés (hitelezett tevékenység) értékének legalább huszonöt százalékát.
(4) A kamattámogatásra való jogosultság szempontjából vagyontárgynak minősülnek
a) az (1) bekezdés a)—b) és d) pontja alkalmazásában az ingatlan — kivéve a termőföld és lakás céljára szolgáló ingatlant — műszaki berendezés, gép, tehergépjármű, egyéb berendezés, felszerelés, beruházás, továbbá tenyészállat;
b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt tevékenység szerinti feldolgozáshoz, csomagoláshoz, raktározáshoz, tároláshoz és értékesítéshez közvetlenül szükséges ingatlan — kivéve a termőföldet és a lakás céljára szolgáló ingatlant — az épület, az építmény, a gépi és technológiai berendezés, a tehergépjármű, valamint az infrastrukturális és a környezetvédelmi célú létesítmény.
(5) A kamattámogatás — az e fejezet alapján nyújtott hitel céljához és a vállalkozás jellegéhez igazodva — legfeljebb hét év időtartamra adható. A hitelfelvevő — az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével — a kamattámogatás mértékét és ütemezését illetően a következő lehetőségek közül választhat:
a) az első két évben száz százalék, az ezt követő legfeljebb öt évben a még fennálló hitelekre nyolcvan, hatvan, negyven, húsz és nulla százalék mértékű kamattámogatás;
b) az első két évben száz százalék, az ezt követő legfeljebb öt évben ötven százalék mértékű kamattámogatás;
c) évente egységesen hetven százalék, legfeljebb hét év időtartamra szóló kamattámogatás.
(6) Az (5) bekezdés a), illetve b) pontban szereplő kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a reorganizációs hitel futamideje legalább öt év legyen.
(7) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt célra irányuló pályázat alapján csak az (5) bekezdés c) pontjában foglaltak szerinti feltételekkel adható kamattámogatás.
18. §
(1) Az e fejezet szerinti program keretében támogatásként fejlesztési célú juttatást vehet igénybe.
a) az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozását a pályázat benyújtását megelőző egy éven belül kezdte meg, vagy
b) a külön jogszabály által gazdaságilag elmaradottnak minősített településen gazdálkodó.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás mértéke — kivéve a 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat — a reorganizációs célú hitel tíz százaléka, de legalább kétszázezer forint lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az igénybe vevő saját hozzájárulása érje el:
a) kettőszázezer forint támogatási összeg esetén az egyszázezer forintot;
b) kettőszázezer forintot meghaladó támogatási összeg esetén az igényelt támogatás összegét.
19. §
(1) A támogatást pályázat alapján lehet igényelni. A pályázati feltételeket a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában kell közzétenni.
(2) A támogatás odaítéléséről — a vállalkozás üzleti terve és a banki hitelezői javaslat figyelembevételével — a Földművelésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Munkaügyi Minisztérium képviselőiből alakult Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt. A Bizottság vezetője a Földművelésügyi Minisztérium képviselője. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) A támogatás az e céllal megkötött hitelszerződésben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe.
(4) A pályázati rendszer működtetésének költségeire a tárgyévi költségvetési törvényben a program megvalósítására meghatározott támogatási keretösszeg legfeljebb egy ezreléke használható fel.
A meliorációhoz, valamint az öntözési beruházásokhoz nyújtott támogatás
20. §
(1) A földhasználó, valamint a vízgazdálkodási társulat a termőföld termőképességének megőrzése, illetve javítása, valamint a termelés biztonságának elősegítése érdekében a meliorációhoz és az öntözési beruházásokhoz (a továbbiakban: melioráció) fejlesztési célú juttatást, illetve kamattámogatást vehet igénybe.
(2) A fejlesztési célú juttatás a melioráció előirányzott költsége negyven százaléka mértékéig terjedhet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: beruházási támogatás), mely pályázat alapján igényelhető.
(3) A beruházási támogatás a 6. számú mellékletben felsorolt munkákra vehető igénybe.
(4) A földhasználó — pályázat alapján — a (2) bekezdésben meghatározott beruházási támogatáson felül a 6. számú melléklet 2/a)—b) és d) pontja szerinti talajvédelmi, vízháztartás-szabályozó és területrendezési munkák, és a 3/a) pontjában felsorolt öntözési létesítmények megvalósításához felvett éven túli lejáratú beruházási hitel után — legfeljebb a bekerülési költség negyven százalékának megfelelő hitelösszeg arányában — a hitelszerződés szerinti időszakra számított kamat hatvan százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást vehet igénybe.
(5) A vízgazdálkodási társulat kizárólag a 6. számú melléklet 4. pontjában foglalt meliorációhoz kapcsolódó, helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény kiépítéséhez vehet igénybe az (1) bekezdés szerinti támogatást.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokhoz a pályázatot a beruházás helye szerint illetékes hivatalhoz kell benyújtani. A pályázat tartalmi követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza.
21. §
(1) A beruházási támogatást, valamint a kamattámogatást a hivatal határozatban engedélyezi. A kamattámogatás igényléséhez a pénzintézet előzetes nyilatkozatát (hiteligérvényt) is csatolni kell.
(2) A hivatal csak olyan beruházás támogatását engedélyezheti, amelynek kivitelezési munkái még nem kezdődtek meg, és annak tervezett megvalósítási időtartama — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a három évet nem haladja meg. A kivitelezési munka megkezdésének minősül az építési vagy szerelési naplóba történő első bejegyzés időpontja.
(3) Ha a beruházás tervezett megvalósítása három évnél hosszabb időtartamú, akkor azt — önállóan is üzembe helyezhető — három éven belül megvalósítható szakaszokra lehet bontani. Ebben az esetben az egyes megvalósítási szakaszok új beruházásnak minősülnek, és támogatásuk külön-külön engedélyezhető.
(4) A több éven keresztül megvalósuló beruházásnál a támogatási engedélyben a beruházási költségek éves ütemét is meg kell határozni.
22. §
(1) A hivatal támogatási engedélyének birtokában, a 8. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint — az önálló öntözőgép beszerzések kivételével — támogatási okirat kiállítását kell igényelni az adóhatóságtól.
(2) A több éven keresztül megvalósuló beruházásokhoz az adóhatóság egy okiratot állít ki, amelynek egy-egy példányát — az igénylőn kívül — a hivatalnak, valamint a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézetnek is megküldi, továbbá gondoskodik a támogatás folyósításáról.
(3) Az adóhatóság által kiadott támogatási okirat érvényét veszti, ha a beruházást az okirat keltét követő négy hónapon belül nem kezdik meg.
(4) A kamattámogatás igénybevétele esetén, a pénzintézet a hitelszerződést a hivatal a támogatást engedélyező határozata alapján köti meg. A hitelszerződésben a kamattámogatás igénybevételét is fel kell tüntetni.
23. §
A beruházási támogatás alapja az engedélyezett műszaki tartalom alapján felmerült, számlával igazolt tényleges bekerülési költség.
Az erdőtelepítéshez, az erdőszerkezet-átalakításhoz, valamint a fásításhoz nyújtott támogatás
24. §
(1) Az erdőgazdálkodó pályázat alapján fejlesztési célú juttatást vehet igénybe
a) az új erdők telepítéséhez;
b) a telepítés befejezésétől számított tíz éven belül, a befejezett erdősítések ápolásához;
c) a mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések körül, a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások létesítéséhez;
d) a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint gazdaságtalannak minősített, de közérdekből fenntartandó erdők felújításához;
e) az erdőállományok szerkezet-átalakításának költségeihez;
f) a törzsültetvények létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig;
g) a csemetekertek létesítéséhez;
h) az erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések létesítéséhez;
i) az erdőkben szociális, üdülési, oktatási célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések létesítéséhez.
(2) A támogatás területhez, valamint egyes eszközök, számlával igazolt beszerzési, valamint a berendezések létesítési költségeihez kapcsolva állapítható meg.
(3) A támogatás odaítéléséről, illetve elutasításáról a területileg illetékes erdőfelügyelőség — a minisztérium által előzetesen részére meghatározott támogatási keretösszeg figyelembevételével — határoz.
(4) Az erdőtelepítéshez igényelhető támogatás szakmai és egyéb feltételeit — ideértve az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat is —, az erdőgazdálkodók ezzel kapcsolatos feladatait, továbbá a felhasználás részletes szabályait a földművelésügyi miniszter rendeletben állapítja meg.
A támogatások igénylése, igénybevétele, visszafizetése
25. §
(1) A támogatásra jogosult, a szükséges igazolások birtokában
a) a 6. § (1), (2), (4) és 7. §-ában, valamint a 12. § (1) bekezdésében meghatározott támogatást a pénzintézeti terhelés kézhezvétele alapján;
b) a 13. § (1) bekezdés szerinti támogatást a díj fizetését követő hónap tizenötödik napjától;
c) a 14. § (1) bekezdése szerinti támogatást negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjától;
d) a 15. § (1) bekezdése szerinti támogatást a vetést követő hónap tizenötödik napjától,
e) a 16. § (1) bekezdése szerinti előleget az e rendeletben meghatározott időponttól
igényelheti az adóhatóság 232-90190-5564 számú Agrártermelési támogatások folyósítási számlájáról.
(2) A pénzintézet a 11. § (1) bekezdése szerinti követelését az adóhatóság 232-90190-7009 számú Egyéb támogatások folyósítási számla terhére érvényesítheti az eredeti hitelszerződés lejáratát követő hatvanegyedik naptól.
26. §
(1) A 17. § és 18. § szerinti pályázat alapján elnyert kamattámogatást és a fejlesztési célú juttatást
a) a jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok az adóhatóság 232-90190-5533 számú számlájáról;
b) a természetes személyek az OTP 548-355338 számú számlájáról az első évre jutó kamattámogatás első negyedévre eső összegét a támogatásról szóló határozat alapján közvetlenül, az ezen felüli összeget pedig a hitelszerződésben megállapított kamat megfizetését követően igényelhetik.
(2) A gazdálkodó jogutód nélküli megszűnése esetén a pályázatban elnyert támogatások igénybe vett részét visszafizetési kötelezettség terheli. Ugyancsak vissza kell fizetni az igénybe vett támogatásokat abban az esetben, ha a rendelet IV. Fejezete alapján megkötött hitelszerződés futamideje alatt a vagyontárgy elidegenítésre kerül, vagy a tevékenységet a jogosult megszünteti. Részbeni elidegenítés esetén a támogatások arányos részét abban az esetben kell a gazdálkodónak visszafizetnie, ha a pályázó a vagyontárgy eladásából származó bevételt nem a támogatás feltételéül előírt célokra használja fel. Jogutódlással együttjáró szervezeti változás esetén a hitelt átvállaló jogutódnak — amennyiben az megfelel az 1. § (6) bekezdése szerinti feltételeknek — kérnie kell a Reorganizációs Tárcaközi Bizottság titkárságától a támogatás eredeti feltételek szerinti átvételét, és a határozat módosítását. A visszafizetendő támogatást az (1) bekezdésben megjelölt számlákra kell befizetni.
(3) A IV. Fejezet alapján járó támogatásokat ugyanarra a vagyontárgyra csak egy alkalommal lehet igénybe venni.
27. §
(1) A melioráció támogatása — kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat — a támogatási okirat alapján a beruházási számlák kifizetésekor, illetve a beruházási számlát helyettesítő teljesítményérték elszámolásakor vehető igénybe.
(2) A 6. számú melléklet 3. b) pontja szerinti öntözőgép és berendezés utáni támogatás a hivatal engedélye és a számla alapján vehető igénybe. A támogatás igénybevételéről az adóhatóság értesíti az engedélyező hivatalt.
(3) Az (1)—(2) bekezdés szerinti támogatások a beruházás műszaki átadás-átvételét követő hatvan napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 10-ig kell elszámolni, amelyeknek alapján legkésőbb december 15-ig igényelhetők.
(4) A meliorációhoz kapcsolódó kamattámogatás a pénzintézeti terhelés kézhezvétele alapján igényelhető.
(5) Az (1)—(4) bekezdés szerinti támogatásokat az adóhatóság 232-90190-5320 számú számlájáról lehet igényelni.
(6) A több létesítményt magában foglaló meliorációs beruházásoknál, ha az átadás-átvétel több részletben történik az elszámolás kezdési időpontja az utolsóként elkészült létesítmény műszaki átadás-átvétele.
(7) A több éven keresztül megvalósuló meliorációs beruházásoknál — az elvégzett szakaszonként — a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani.
(8) Az V. Fejezet szerinti támogatások, amortizációval csökkentett arányos részét vissza kell fizetni, ha az igénybe vevő a üzembe helyezést követő három éven belül a beruházást rendeltetésétől eltérően hasznosítja, illetve az eredeti cél szerinti tevékenységét megszünteti.
28. §
A 24. §-ban meghatározott támogatás a földművelésügyi miniszter által kiadott rendeletben foglaltak szerint igényelhető.
29. §
A támogatás igénybevételéhez szükséges igazolásokat az igénybe vevő olyan határidővel köteles megkérni, amikor a hivatalnak még lehetősége van az igazolásban foglaltak ellenőrzésére.
30. §
(1) A támogatási feltételek be nem tartása vagy csak részleges teljesítése, a támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett, illetve a visszafizetendő támogatásra az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.
(3) Részleges teljesítés esetén a (2) bekezdés rendelkezéseit csak a támogatás arányos részére kell alkalmazni.
(4) A mezőgazdasági termelőnek a 11. § (3) bekezdés szerinti állammal szembeni kötelezettségét az adóhatóság 232-90190-7009 számú számlájára kell befizetni.
(5) Amennyiben a mezőgazdasági termelő a 16. §-ban foglaltak szerinti előleggel az ott megjelölt időpontig nem számol el, az előleg jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül, melyet az igénylésre kijelölt számlára kell visszafizetni. Rendeltetéstől eltérő felhasználásnak minősül a 16. § szerinti támogatás még akkor is, ha az összeget a megadott határidőn belül az igénybe vevő visszafizette.
Átmeneti és záró rendelkezések
31. §
(1) Ez a rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az azt módosító 104/1994. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának az R. 6. § (4) bekezdésének kiegészítésére utaló szövegrésze,
b) 128/1994. (IX. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése
azzal, hogy e rendeletek alapján igénybe vett támogatások elszámolására az abban foglaltakat kell alkalmazni, továbbá, hogy az 1994. december 31. napjáig benyújtott pályázatokat a korábbi jogszabály alapján kell elbírálni.
(3) Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások 1994. évi támogatásáról szóló 95/1994. (VI. 17.) Korm. rendeletben, az 1994. évi betakarítású őszibúza-termelés további támogatásáról szóló 104/1994. (VI. 29.) Korm. rendeletben, az 1994. évi aszály okozta károk enyhítéséhez nyújtott támogatásáról szóló 128/1994. (IX. 20.) Korm. rendeletben, valamint az öntözés, valamint a halastavi vízfeltöltés és vízpótlás költségeinek 1994. évi támogatásáról szóló 162/1994. (XII. 2.) Korm. rendeletben foglalt támogatások elbírálására, elszámolására az abban foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel a 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezésekre is.
(4) A 95/1994. (VI. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontja alapján részesülhetnek támogatásban azok a vízgazdálkodási társulatok, amelyek 1994. év folyamán e rendelet alapján járó támogatás igénybevételéhez pályázatot nyújtottak be.
(5) A (2)—(3) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján 1995. január 1. napját követően folyósítható támogatásokat az adóhatóság 232-90190-5564 számú Agrártermelési támogatások folyósítási számlájáról lehet igényelni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez
6. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez
7. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez
8. számú melléklet a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A KSH elnökének 9017/1991. (SK. 8.) KSH közleménye.
