20/1994. (XII. 24.) IM rendelet
a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 307. §-ának g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
ÜGYVITEL
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. §
A bírósági végrehajtás (a továbbiakban: végrehajtás) elrendelése és foganatosítása során a bíróság, az önálló bírósági végrehajtó, a fővárosi bírósági és a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó), valamint a végrehajtási ügyintéző e rendeletben foglalt ügyviteli és pénzkezelési szabályok szerint köteles eljárni és a végrehajtási ügyeket irattározni.
Körbélyegző
2. §
(1) Az önálló bírósági végrehajtó és a megyei bírósági végrehajtó (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó) körbélyegzője (a továbbiakban: bélyegző) a következőket tartalmazza: középen az állami címert, köriratként a végrehajtó székhelyét és az ,,önálló bírósági végrehajtó'', a ,,fővárosi bírósági végrehajtó'' vagy ,,megyei bírósági végrehajtó'' kifejezést, valamint az önálló bírósági végrehajtó nevét, illetőleg a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó azonosító számát (a bélyegző sorszámát).
(2) A végrehajtók részére kiadott bélyegzőkről a Fővárosi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság) nyilvántartást vezet, ebben feltünteti a végrehajtó azonosító számát is.
(3) A végrehajtási ügyintéző annak a bíróságnak a bélyegzőjét használja, amelynél működik.
3. §
(1) Ha a végrehajtó bélyegzője elveszett, a végrehajtó köteles ezt haladéktalanul jelenteni a székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnökének, aki gondoskodik e ténynek az Igazságügyi Közlönyben történő közzétételéről.
(2) Az új bélyegzőnek az előzőtől jelentősen különböznie kell.
(3) Az új bélyegzőt vagy a bélyegzőnek fontos okból történő megváltoztatását a megyei bíróság elnöke engedélyezi.
4. §
Ha a végrehajtó szolgálata megszűnt, őt más székhelyre helyezték át, vagy az elveszett bélyegzője előkerült, továbbá, ha a végrehajtó a bélyegző megváltoztatására kapott engedélyt, az addig használt, illetőleg előkerült bélyegzőt olyan bevágással kell érvényteleníteni, amely az azonosíthatóságát nem akadályozza.
A bélyegző és az iratok őrzése
5. §
A végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy a bélyegzőjéhez és az irataihoz ne férhessen hozzá; ezért azokat elzárva kell tartania.
Végrehajtási ügy
6. §
Végrehajtási ügy: a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatos kérelem, határozat, intézkedés és beadvány (a továbbiakban együtt: beadvány).
A végrehajtási ügyek lajstroma
7. §
(1) A megyei bíróságon és a helyi bíróságon a végrehajtási ügyek lajstromát (a továbbiakban: vh-lajstrom) kell vezetni.
(2) A munkaügyi bíróság határozatának végrehajtásával kapcsolatos beadványt a székhelyén működő illetékes helyi bíróság — a Fővárosi Munkaügyi Bíróság esetén a Pesti Központi Kerületi Bíróság — vh-lajstromába kell bejegyezni.
(3) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, a 6. §-ban említett beadványt — tekintet nélkül arra, hogy a bíróságon volt-e előzménye vagy sem — mint kezdőiratot kell kezelni, és a vh-lajstromba be kell jegyezni.
(4) Ha a vh-lajstromba bejegyzett végrehajtási ügyben újabb beadvány érkezett, azt utóiratként kell kezelni [17. § (2) bek.].
(5) A vh-lajstrom vezetésére a 16—18., 21 és 22. § megfelelően irányadó.
Lajstromszám
8. §
(1) A végrehajtási ügyek számozását a vh-lajstromban minden évben 1-gyel kell kezdeni.
(2) A végrehajtási ügy bírósági ügyszáma (a továbbiakban: lajstromszám): a bíróságnak e rendelet melléklete szerinti jelzőszáma, kötőjellel hozzákapcsolva a bíró, a bírósági titkár (a továbbiakban: bíró) vagy a végrehajtási ügyintéző azonosító száma, a ,,Vh.'' jelzés, a vh-lajstrom szerinti szám, törve az érkezés évszámával és az egyes intézkedések sorszámával (pl. 1705—2. Vh. 14/1995/2.).
A végrehajtási ügy továbbítása
9. §
A bíróság által lajstromozott végrehajtási ügy iratait a bírósági kezelőiroda 3 munkanapon belül — soron kívüli ügyben [25. § (2) bek.] haladéktalanul — köteles az ügyben eljárásra hivatott bíróhoz, végrehajtási ügyintézőhöz, illetőleg végrehajtóhoz továbbítani.
10. §
(1) A bírósági kezelőiroda a végrehajtási ügy iratait a bírónak, a végrehajtási ügyintézőnek és a megyei bírósági végrehajtónak az átvétel megfelelő elismerése ellenében adja át.
(2) Ha a bíró vagy a végrehajtási ügyintéző olyan határozat végrehajtásának az elrendeléséről határozott, amelyet az adott bíróság hozott, vagy amelynek az adott bíróságon előzménye van, köteles a végrehajtható okiratnak, illetőleg a végrehajtás elrendeléséről hozott határozatnak a másolatát a végrehajtandó határozattal kapcsolatos vagy egyéb korábbi ügyiratnál elhelyezni.
11. §
(1) A bírósági kezelőiroda a végrehajtási ügy iratait az önálló bírósági végrehajtónak kísérőjegyzékkel adja át.
(2) A kísérőjegyzéket 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik példány az irodában marad, a másik 2 példányt az iratokkal együtt az önálló bírósági végrehajtóhoz kell megküldeni.
(3) A kísérőjegyzék az alábbi adatoknak megfelelő rovatokat tartalmazza:
a) sorszám,
b) a végrehajtási ügy lajstromszáma,
c) a felek neve,
d) megjegyzés.
(4) A már ismert végrehajtói ügyszámot [14. § (2) bek.] a megjegyzés rovatban kell feltüntetni.
(5) Az önálló bírósági végrehajtó a kísérőjegyzékek átvett példányainak megjegyzés rovatában feltünteti a végrehajtói ügyszámot, majd a kísérőjegyzékeket az aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával látja el. Ezután a végrehajtási ügyiratok átvételének igazolása céljából a kísérőjegyzék egyik példányát visszaküldi a bírósági kezelőirodának, amely ezt a kísérőjegyzéket a kísérőjegyzéknek a bírósági kezelőirodában maradt példányához csatolja.
(6) A kísérőjegyzéken az iratok átadásának napját a bírósági kezelőiroda, az iratok átvételének napját az önálló bírósági végrehajtó köteles feltüntetni.
12. §
Ha az eljárásra a bíróság illetékességi területén kívül működő más végrehajtó illetékes, a bírósági kezelőiroda a végrehajtási ügy iratait az illetékes bírósághoz továbbítja. Ennek a bíróságnak a kezelőirodája a 7—11. § szerint jár el.
Végrehajtói ügykönyv
13. §
A végrehajtó a hozzá érkezett végrehajtási ügyet köteles érkezési sorrendben a végrehajtói ügykönyvbe (a továbbiakban: ügykönyv) bejegyezni.
14. §
(1) Az ügykönyvben a végrehajtási ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik.
(2) A végrehajtási ügy bírósági végrehajtói ügyszáma (a továbbiakban: végrehajtói ügyszám): az önálló bírósági végrehajtó, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó azonosító jele, illetőleg száma, a ,,V.'' jelzés, az ügykönyv szerinti szám, törve az érkezés évszámával és az egyes intézkedések sorszámával (pl. D.V.13/1995/3., illetőleg 2.V.68/1995/5.).
15. §
Az ügykönyv megfelelő rovataiban a következő adatokat kell feltüntetni:
a) az ügy érkezésének napja,
b) a végrehajtói ügyszám,
c) a végrehajtható okirat száma (a végrehajtási ügy lajstromszáma),
d) a végrehajtást kérő hivatkozási száma,
e) a felek neve,
f) a végrehajtás tárgya,
g) a befejezés módja, napja, az utóiratokra és az iratok hollétére vonatkozó adatok,
h) megjegyzés.
16. §
(1) Az ügykönyvben az egyes ügyek bejegyzésekor az egyes ügyszámok között nem maradhat ki üres sor.
(2) Az ügykönyvbe minden adatot tintával kell bejegyezni.
(3) A soron kívül intézendő ügyet az ügykönyvben piros ,,S'' betűvel kell megjelölni.
(4) Az ügykönyvben a téves bejegyzést áthúzással úgy kell törölni, hogy az az áthúzás után olvasható maradjon. A helyes adatot a törölt bejegyzés fölé kell írni.
17. §
(1) Az ügykönyv megfelelő rovatában az ügyirat érkezésének idejénél a hónapot római, a napot arab számmal kell megjelölni. Ha ugyanazon a napon több irat érkezett, az érkezés időpontját csak az első ügynél, illetőleg minden megkezdett oldal első ügyénél kell feltüntetni.
(2) Az utóirat érkezésének hónapját és napját — ha korábbi évben indult ügyhöz érkezett utóirat, az érkezés évét is —, továbbá az utóirat tárgyát röviden kell feltüntetni. Az iratok hollétét röviden kell jelölni.
(3) A megjegyzés rovatban a következő adatokat kell feltüntetni:
a) az iratokat hová, melyik bíróságnak küldték meg,
b) a kezdőirattal megindult új ügy lajstromszámát,
c) a befejezett ügynél a vele kapcsolatos új ügy lajstromszámát és ilyenkor az új ügynél a befejezett ügy lajstromszámát,
d) az iratokat milyen lastromszámú ügyhöz csatolták,
e) az ügyet melyik üggyel (alapügy) egyesítették, illetőleg az alapügyhöz milyen ügyet egyesítettek,
f) az iratok teljes vagy részleges eltűnését, megsemmisülését,
g) a szükséges egyéb adatokat.
18. §
Ha az ügykönyv valamelyik rovata megtelt, a rovathoz mellékelt (ragasztott) lapon kell folytatni a bejegyzést úgy, hogy a megtelt rovat olvasható maradjon.
A végrehajtási ügyintéző naplója
19. §
(1) A végrehajtási ügyintéző a hozzá érkezett ügyeket a végrehajtási ügyintéző naplójába (a továbbiakban: napló) vezeti be.
(2) A naplóban a végrehajtási ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik.
20. §
(1) A napló a következő adatoknak megfelelő rovatokat tartalmazza:
a) sorszám,
b) az ügy érkezésének napja,
c) a végrehajtható okirat száma (a végrehajtási ügy lajstromszáma),
d) az eljáró végrehajtó neve,
e) az adós neve,
f) az intézkedés módja (a végrehajtó, bíró részére történő átadásnak, a felek vagy más személyek meghallgatásának napja),
g) a befejezés módja, napja,
h) megjegyzés.
(2) A 16. §, a 17. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 18. § a napló vezetésénél megfelelően irányadó.
Az ügykönyv és a napló lezárása
21. §
(1) Az ügykönyvet és a naplót minden év utolsó munkanapján le kell zárni. A végrehajtó, illetőleg a végrehajtási ügyintéző az utolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat húz, összegezi a 15. § f) és g) pontja szerint csoportosított ügyek számát, megállapítja, hogy az összegezés eredménye egyezik-e az utolsó ügyszámmal. Az esetleges eltérés okát meg kell szüntetni. Az ügykönyvben és a naplóban fel kell tüntetni a lezárásának időpontját, és azt alá kell írni.
(2) A korábbi évekből folyamatban maradt ügyeket az ügykönyv, napló lezárása után nem kell átvezetni. Mind a folyamatban levő, mind a befejezett ügyet az eredeti ügykönyvben, naplóban kell kezelni, és az intézkedéseket valamennyi ügyben az eredeti ügykönyvbe, naplóba kell bejegyezni.
22. §
(1) Ha az ügykönyv, a napló betelt, a végrehajtó, illetőleg a végrehajtási ügyintéző azt az utolsó bejegyzés alatt aláírásával és bélyegzőlenyomatával ellátva lezárja, majd átadja a székhelye szerint illetékes helyi, illetőleg megyei bíróság elnökének.
(2) A bíróság elnöke az átadott ügykönyv, napló megvizsgálása után szükség esetén intézkedik az esetleges javítás, pótlás iránt. Ha ez megtörtént, vagy ha erre nem volt szükség, aláírásával ellátva visszaadja az ügykönyvet a végrehajtónak, a naplót a végrehajtási ügyintézőnek.
Mutatókönyv és címszó
23. §
(1) A bíróság a vh.-lajstromba bejegyzett ügyekről, a végrehajtó az ügykönyvbe bejegyzett ügyekről betűrendes mutatókönyvet vezet.
(2) A mutatókönyvbe az ügyeket a lajstromozás, illetőleg az ügykönyvbe való bejegyzés után címszó szerint kell bejegyezni.
(3) A címszó általában az adós neve. Ha az ügyben több adós van, mindegyik adós nevét külön címszóként kell bejegyezni. Ha a személyazonosság megállapításához szükséges, a címszó mellett más azonosító adatot (a végrehajtást kérő nevét, a behajtandó követelés összegét, az adós lakóhelyét stb.) is fel kell tüntetni.
(4) A címszó mellett fel kell tüntetni a végrehajtói ügyszámot.
Iratboríték
24. §
(1) A végrehajtási ügy iratait az erre a célra készült iratborítékban kell kezelni.
(2) Az iratokat sorszám szerinti rendben kell tartani, az intézkedésre váró utóiratot az elintézéséig a kezdőirat elé kell helyezni.
(3) Az iratoknak a bíróság részére történő megküldésekor pótborítékot kell készíteni. Ebben el kell helyezni a végrehajtható okiratnak és a végrehajtási ügy iratai közül azoknak az iratoknak a másolatát, amelyek a végrehajtás folytatásához szükségesek. A végrehajtási ügy elküldött iratának visszaérkezése után a pótborítékot az iratok között kell elhelyezni.
Az ügyintézés sorrendje
25. §
(1) A végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az egyes végrehajtási cselekményeket lehetőleg az ügyek érkezésének sorrendjében köteles teljesíteni.
(2) Soron kívül kell teljesíteni minden végrehajtási cselekményt, ha
a) tartásdíjat vagy munkabért kell behajtani,
b) bűnügyi zárlatot vagy más biztosítási intézkedést kell végrehajtani,
c) a helyi, illetőleg a megyei bíróság elnöke az ügy soron kívüli elintézését rendelte el.
Az iratok csatolása
26. §
(1) Ha több végrehajtási ügyben csak az adós személye azonos, ezeknek az ügyeknek az iratait — az ügyek lajstromozása után — egymáshoz kell csatolni.
(2) Az iratok csatolása esetén az összes iratot a legkorábban érkezett végrehajtási ügy száma alatt kell kezelni.
(3) Az iratok csatolása esetén a csatolt ügyekre vonatkozóan az ügykönyv megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy az iratokat mikor, melyik ügy irataihoz csatolták. A csatolással érintett ügyek iratborítékán a csatolást fel kell tüntetni.
Az ügyek egyesítése
27. §
(1) Ha több végrehajtási ügyben mind a végrehajtást kérő, mind az adós személye azonos, az ügyeket — a lajstromozásuk után — egyesíteni kell.
(2) Több ügy egyesítésekor az összes iratot a legkorábban érkezett végrehajtási ügy (alapügy) száma alatt kell kezelni.
(3) Az egyesítés megszüntetése esetén az egyesített ügyek iratait az alapügy kivételével kezdőiratként kell kezelni.
Írásbeli intézkedés
28. §
A végrehajtó írásbeli intézkedésének a következőket kell tartalmaznia:
a) a végrehajtó nevét, az irodája címét és telefonszámát,
b) a végrehajtói ügyszámot,
c) azokat az adatokat, amelyeknek a végrehajtási cselekmény foganatosításánál jelentőségük van,
d) az intézkedés keltét,
e) a végrehajtó aláírását,
f) a végrehajtó bélyegzőjének lenyomatát.
29. §
A végrehajtó írásbeli intézkedésében — az intézkedés jellegétől függően, szükség esetén — a következő adatokat is fel kell tüntetni:
a) a végrehajtható okiratot kiállító bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság (a továbbiakban együtt: bíróság) megnevezését, a végrehajtható okirat számát (a végrehajtási ügy lajstromszámát),
b) a felek nevét és a hivatkozási számukat,
c) az ügy tárgyát és a behajtandó követelés összegét.
Az iratok bemutatása a bíróságnak
30. §
(1) Ha a végrehajtási ügy iratait a bírósághoz be kell mutatni, a végrehajtó a bemutatás okát a legmagasabb sorszámú — vagy külön e célra készített — iraton feljegyzi, azt aláírásával, továbbá bélyegzőjének lenyomatával látja el, és megküldi a bíróságnak. Szükség esetén a bemutatott irathoz tájékoztató jelentést csatol.
(2) A végrehajtó az iratokat kísérőjegyzékkel küldi meg a bíróságnak. Az ügykönyvben feltünteti az iratok elküldésének okát és visszaérkezését. A végrehajtó az iratok elküldésekor köteles pótborítékot készíteni és a 24. § (4) bekezdése szerint eljárni.
Hiánypótlás
31. §
Ha a végrehajtó úgy látja, hogy a végrehajtható okirat hiányos, vagy a kiállítása a jogszabály megsértésével történt, a végrehajtható okirat kijavítására, kiegészítésére, visszavonására vagy törlésére irányuló jelentését írásban közli a végrehajtható okiratot kiállító bírósággal.
Az iratok megküldése
32. §
(1) Ha az eljárás a bíróság illetékességi területén működő más végrehajtó feladatkörébe tartozik, a végrehajtó köteles a végrehajtási ügy iratait haladéktalanul megküldeni az eljárásra jogosult végrehajtóhoz, és köteles erről egyidejűleg a végrehajtást elrendelő bíróságot és a végrehajtást kérőt értesíteni.
(2) Ha az eljárásra a bíróság illetékességi területén kívül működő más végrehajtó illetékes, a végrehajtó köteles a végrehajtási ügy iratait haladéktalanul visszaküldeni a végrehajtást elrendelő bírósághoz, és köteles erről egyidejűleg a végrehajtást kérőt értesíteni. A bíróság a 12. § szerint jár el.
(3) A végrehajtó a Vht. 33. §-ában szabályozott esetben a végrehajtható okirat másolatát és az egyéb szükséges iratokat közvetlenül köteles megküldeni az adós lefoglalható vagyontárgyának helye szerinti helyi bírósághoz, és köteles erről egyidejűleg a végrehajtást elrendelő bíróságot, valamint a végrehajtást kérőt értesíteni. Az adós lefoglalható vagyontárgyának helye szerinti helyi bíróság kezelőirodája a 7—11. § szerint jár el.
Befejezett ügy
33. §
Befejezett a végrehajtási ügy, ha
a) a végrehajtást kérő a teljesítést bejelentette, vagy a tartozást elengedte,
b) az adós a végrehajtható okiratban foglaltaknak eleget tett, és ezt a végrehajtó megállapította,
c) a bíróság a végrehajtást megszüntette,
d) a végrehajtható okiratot visszavonták, törölték vagy hatályon kívül helyezték (megváltoztatták),
e) a bűnügyi zárlatot megszüntették.
34. §
Befejezett a végrehajtási ügy akkor is, ha
a) a végrehajtást felfüggesztették,
b) a végrehajtás szünetel,
c) a végrehajtó a végrehajtási ügy iratait a bírósághoz visszaküldte,
d) az ügyet más végrehajtási üggyel egyesítették,
e) a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta, vagy a lefoglalt követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést a harmadik személy elismerte, és más intézkedésre nincs lehetőség, vagy nincs szükség,
f) biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtó a szükséges intézkedést megtette,
g) a meghatározott cselekmény végrehajtása során a végrehajtást kérő a Vht. 172. §-ának (3) bekezdése szerinti közlési kötelezettségének határidőben nem tett eleget.
35. §
(1) A végrehajtó a 33. § szerint befejezett végrehajtási ügyeket havonta egyszer, a hónap 10. napjáig kísérőjegyzékkel megküldi a végrehajtói irattárhoz.
(2) A végrehajtó a 34. § szerint befejezett végrehajtási ügyeket saját maga kezeli úgy, hogy azokat 1 évre nyilvántartásba helyezi. Ha ez alatt a végrehajtás folytatása iránt nem kellett intézkedni, az ilyen végrehajtási ügy iratait is — az (1) bekezdésben említett iratokkal együtt — a végrehajtói irattárhoz kell megküldeni.
Végrehajtói irattár
36. §
(1) A helyi bíróságon és a megyei bíróságon végrehajtói irattár működik.
(2) A végrehajtói irattár működésének személyi és tárgyi feltételeiről a bíróságok költségvetésében kell gondoskodni.
(3) A végrehajtó, illetőleg a végrehajtási ügyintéző szerinti bíróságon működő végrehajtói irattárban kell elhelyezni a befejezett, véglegesen irattárba helyezhető végrehajtási iratokat.
(4) A végrehajtói irattárban kell elhelyezni az olyan végrehajtónak a nyilvántartásait, akinek a szolgálata megszűnt.
(5) A végrehajtói irattárban elhelyezett iratok kezelésére, őrzésére és selejtezésére megfelelően alkalmazni kell a bírósági iratokra vonatkozó szabályokat.
Nyomtatványok használata
37. §
(1) Ha a végrehajtási eljárás céljára nyomtatványt rendeszeresítettek, a végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az eljárása során az ilyen nyomtatványt köteles használni.
(2) Az önálló bírósági végrehajtót a rendszeresített nyomtatványokkal a helyi bíróság térítésért látja el.
AZ ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ ÜGYVITELÉNEK SAJÁTOS SZABÁLYAI
Iroda
38. §
(1) Az önálló bírósági végrehajtó (a továbbiakban: önálló végrehajtó) a hivatalos tevékenységét — a helyszíni eljárási cselekmények kivételével — az irodájában végzi. A végrehajtási ügyek iratait és e rendeletben szabályozott nyilvántartásokat (ügykönyv, pénztárkönyv stb.) a titoktartási kötelezettség megtartásával az irodájában köteles tartani.
(2) Az irodát úgy kell kialakítani, hogy a felek fogadására is alkalmas legyen.
Félfogadás
39. §
(1) Az önálló végrehajtó a félfogadásának rendjét és idejét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyetértésével maga állapítja meg, és ezt köteles bejelenteni a helyi bíróság elnökének.
(2) A félfogadásról szóló tájékoztatást a helyi bíróságon ki kell függeszteni. Az önálló végrehajtó az illetékességi területén a félfogadást más megfelelő módon is köteles közzétenni.
(3) A végrehajtási ügyről a feleken és képviselőiken kívül másnak akkor lehet felvilágosítást adni, ha a jogi érdekét az ügyben valószínűsítette.
Adatok feltüntetése
40. §
Az önálló végrehajtó a hivatalos eljárása során keletkezett iratokon és az azokat tartalmazó levélborítékon köteles feltüntetni a saját nevét, irodájának címét és telefonszámát.
Statisztikai adatszolgáltatás
41. §
Az önálló végrehajtó negyedévenként — havi bontásban — köteles az ügyforgalmáról a helyi bíróságnak statisztikai adatokat szolgáltatni.
A MEGYEI BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ ÜGYVITELÉNEK SAJÁTOS SZABÁLYAI
Félfogadás
42. §
(1) A megyei bírósági végrehajtó félfogadásának rendjét és idejét a megyei bíróság elnöke állapítja meg.
(2) A félfogadásról szóló tájékoztatást a megyei bíróságon és a területén működő helyi bíróságokon ki kell függeszteni.
(3) A félfogadásra megfelelően alkalmazni kell a bírósági félfogadásra vonatkozó rendelkezéseket is.
Iroda
43. §
(1) A megyei bírósági végrehajtó a hivatalos tevékenységét — a helyszíni eljárási cselekmények kivételével — a megyei bíróság elnöke által a részére kijelölt helyiségben (irodában) végzi.
(2) A megyei bírósági végrehajtó által intézett végrehajtási ügyek iratait — az irattározott iratok kivételével — a megyei bíróság elnöke által kijelölt kezelőiroda kezeli.
(3) A megyei bírósági végrehajtó az e rendeletben szabályozott nyilvántartásait — a titoktartási kötelezettség megtartásával — az irodájában köteles tartani.
Utaló rendelkezés
44. §
A megyei bírósági végrehajtó ügyvitelére — e rendeletben nem szabályozott kérdésekben — a bíróságokra vonatkozó ügyviteli rendelkezések az irányadók.
PÉNZKEZELÉS
AZ ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ PÉNZKEZELÉSE
Általános rendelkezés
45. §
Az önálló végrehajtó az eljárása során a felektől közvetlenül felvett vagy a számlájára befizetett, illetőleg átutalt (a továbbiakban: befizetett) összegeket köteles a rendeltetésüknek megfelelően kezelni és a kifizetéseket a Vht. szerint kellő időben teljesíteni.
Végrehajtói letéti számla
46. §
(1) Az önálló végrehajtó a végrehajtandó követelés teljesítése céljából a felek és más által befizetett összegeket — a saját vagyonától elkülönítve — végrehajtói letéti számlán köteles kezelni.
(2) A végrehajtó a letéti számlát bármely pénzintézetnél vezettetheti.
47. §
(1) Az önálló végrehajtó a 46. §-ban említett, általa közvetlenül felvett vagy hozzá postán érkezett összeget köteles az átvétel napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizetni, kivéve, ha valamelyik említett napon a végrehajtó az összeget a jogosult részére közvetlenül ki tudta fizetni.
(2) Ha a postán érkezett összeg rendeltetése nem állapítható meg, az önálló végrehajtó a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel vagy a végrehajtói letéti számlára történő telepítéssel egyidejűleg felhívja a befizetőt az összeg rendeltetésének közlésére. Ha ennek a befizető 30 napon belül nem tett eleget, az összeget 5 évig függő tételként kell kezelni. E határidő eltelte után az összeget a befizető részére vissza kell utalni. Ha ez nem sikerült, az említett összeget a bíróság költségvetési elszámolási számlájára kell átutalni.
48. §
(1) Az önálló végrehajtónak a bankszámlaszerződés megkötésekor nyilatkoznia kell arról, hogy a végrehajtói letéti számlán levő és az oda később befolyó összeggel a megyei bíróság elnöke által kijelölt helyettes végrehajtó (Vht. 243—245. §) is rendelkezhet.
(2) A helyettes végrehajtó aláírásmintáját a számlavezető pénzintézethez be kell jelenteni.
Nyugta
49. §
(1) Az önálló végrehajtó a felvett pénzösszegről vagy más értékről (takarékbetétkönyv, értékpapír) a rendeltetését is feltüntető nyugtát köteles kiállítani.
(2) A nyugtához az erre a célra készült nyugtakönyvből való nyomtatványt kell használni.
Nyilvántartás
50. §
Az önálló végrehajtó — a számviteli és adótörvények rendelkezéseivel összhangban — a bevételeket és a kiadásokat feltüntető nyilvántartást köteles vezetni.
Kiutalás
51. §
(1) Az önálló végrehajtó a végrehajtói letéti számlára befolyt összeg kiutalása, illetőleg átutalása (a továbbiakban együtt: kiutalása) iránt — amikor erre a jogszabály szerint lehetőség van — köteles haladéktalanul intézkedni.
(2) A pénzintézet a végrehajtói letéti számláról kiutalást csak a nála bejelentett, a számla feletti rendelkezésre jogosult önálló végrehajtótól (helyettes végrehajtótól) kapott megbízás alapján teljesíthet.
(3) A kiutalás megtörténtét a végrehajtási ügyiratban fel kell jegyezni.
Egyéb jogszabályok alkalmazása
52. §
Az önálló végrehajtó pénzkezelésére, továbbá nyilvántartási, elszámolási és számlaadási kötelezettségére a számviteli törvényben, valamint az adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban megállapított rendelkezéseket is alkalmazni kell.
A MEGYEI BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ PÉNZKEZELÉSE
A megyei bírósági végrehajtói letéti számla
53. §
A megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozó végrehajtási ügyben befizetett összegeket a megyei bírósági végrehajtói letéti számlán kell kezelni.
Nyugta
54. §
A megyei bírósági végrehajtó a felvett pénzösszegről vagy más értékről (takarékbetétkönyv, értékpapír) a rendeltetését is feltüntető nyugtát állít ki 2 példányban. Az első (eredeti) példányt az aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával ellátva átadja a befizetőnek, a második (másolati) példány a nyugtakönyvben marad.
Nyugtakönyv
55. §
(1) A megyei bírósági végrehajtó a nyugtához az erre a célra készült nyugtakönyvből való nyomtatványt köteles használni.
(2) A nyugtakönyvet nyomdai úton sorszámmal, az eredeti és a másolati lappéldányokon azonos lapszámozással kell ellátni.
(3) A nyugtakönyvet használatbavétel előtt a bírósági gazdasági hivatal, illetőleg a Fővárosi Bíróságnál a végrehajtói letéti csoport (a továbbiakban együtt: BGH) vezetője ellenőrzés után hitelesíti, feltüntetve a lapszámozás folyamatosságát és a lapok mennyiségét is. Hibás lapszámozás esetén erre a hitelesítési záradékban utalni kell.
(4) A nyugtakönyvet a BGH vezetője adja át a megyei bírósági végrehajtónak, aki a nyugtakönyv nyilvántartási lapon az átvételt — az idejét is feltüntetve — az aláírásával elismeri.
56. §
(1) A nyugtakönyvek számadásba vétele és kezelése a szigorú számadás alá vont nyomtatványokra vonatkozó szabályok szerint történik.
(2) A megyei bírósági végrehajtónál egyszerre csak egy nyugtakönyv lehet. Újabb nyugtakönyvet a korábban kiadott nyugtakönyv bevonása után lehet a részére kiadni.
(3) A nyugtakönyvhöz, illetőleg a nyugta másolati lap példányához a megyei bírósági végrehajtó csatolja azokat a befizetési lap elismervényeket, amelyekkel az általa felvett összegeket a megfelelő számlára befizette.
57. §
(1) A megyei bírósági végrehajtó áthelyezése, hosszabb távolléte vagy szolgálati viszonyának megszűnése esetén a nála levő nyugtakönyvet be kell vonni. A fel nem használt lappéldányokat lyukasztással és áthúzással érvényteleníteni kell. A nyugtakönyvet záradékkal kell ellátni, és ebben fel kell tüntetni a felhasznált és a felhasználatlan lapok számát.
(2) A nyugtakönyv bevonását a BGH vezetője a nyugtakönyvek számadásában is feltünteti. Ezután a nyugtakönyvet a BGH őrzi.
A megyei bírósági végrehajtó által felvett
összegek kezelése
58. §
(1) Ha az adós a végrehajtási eljárás során a megyei bírósági végrehajtó kezéhez fizetést teljesített, a megyei bírósági végrehajtó az átvétel napján feljegyzi a végrehajtási ügyiratban az összeg felvételét, ennek időpontját, a nyugta lapszámát és a nyugtakönyv központi sorszámát. Így jár el akkor is, ha egyéb értéket vett át.
(2) A megyei bírósági végrehajtó az általa felvett összeget köteles az átvétel napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon befizetni a megfelelő számlára. A bűnügyi zárlat során befolyt összeget a bírósági letéti számlára kell befizetni. Erről a bűnügyi zárlatot elrendelő bíróságot [29. § a) pont] egyidejűleg értesíteni kell.
(3) A megyei bírósági végrehajtó a befizetési lap értesítés szelvényének hátlapján feltünteti a könyveléshez szükséges adatokat (a végrehajtást kérő és az adós neve, lajstromszám, végrehajtói ügyszám, a befizetés jogcíme).
Postán érkezett összeg
59. §
(1) A megyei bírósági végrehajtó működésével kapcsolatban a megyei bírósági végrehajtóhoz, a bírósághoz vagy a BGH-hoz postán érkezett összeget átvétel nélkül, rendeltetésének megfelelően a megyei bírósági végrehajtói letéti számlára, illetőleg a megfelelő számlára kell telepíteni.
(2) Ha a postán érkezett összeg rendeltetése nem állapítható meg, a megyei bírósági végrehajtó a megyei bírósági végrehajtói letéti számlára történő telepítéssel egyidejűleg felhívja a befizetőt az összeg rendeltetésének közlésére. Ha ennek a befizető 30 napon belül nem tett eleget, az összeget a bíróság költségvetési elszámolási számlájára kell átutalni.
A befolyt összegek kezelése és nyilvántartása
60. §
(1) A megyei bírósági végrehajtói letéti számlára befolyt összegek kezelését és nyilvántartását a BGH végzi.
(2) A BGH az eljárása során e rendeletet, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás (a továbbiakban: BÜSZ.) VIII. részét (171—190. §-át), továbbá a gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok ellátására vonatkozó más szabályokat alkalmazza.
Kiutalás
61. §
(1) A megyei bírósági végrehajtó a megyei bírósági végrehajtói letéti számlán történt jóváírástól számított 15 napon belül az összeget utalványozza. A letéti számlára általa befizetett összeg utalványozása iránt külön értesítés bevárása nélkül haladéktalanul intézkedni köteles.
(2) A megyei bírósági végrehajtói letéti számla feletti rendelkezési jogot a BGH-nak a Magyar Nemzeti Bank számlavezető igazgatóságánál (a továbbiakban: MNB igazgatósága) aláírási joggal rendelkező 2 ügyintézője együttesen gyakorolja. Az aláírásminta bejelentését a megyei bíróság elnöke igazolási záradékkal látja el.
(3) A megyei bírósági végrehajtói letéti számláról kiutalást csak a megyei bírósági végrehajtó utalványozása alapján lehet teljesíteni, ha azt a megyei bíróság elnöke által megbízott bíró vagy végrehajtási ügyintéző az iratok alapján ellenjegyezte. A kiutalással kapcsolatos egyéb feladatokat a BGH végzi.
Egyeztetés
62. §
A megyei bírósági végrehajtói letéti számlának az MNB igazgatóságánál vezetett számla kivonata szerinti egyenlegét a BGH nyilvántartásaival rendszeresen — legalább negyedévenként — a számviteli szabályok szerint egyeztetni kell. Ha a számlakivonat eltérő adatot tartalmaz, az eltérés okának megállapítása céljából ezt az MNB igazgatóságával haladéktalanul közölni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE
ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
63. §
(1) Ez a rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
b) a BÜSZ. módosításáról és kiegészítéséről szóló 101/1980. (IK. 1.) IM utasítás 5—13. §-a,
c) a BÜSZ. módosításáról szóló 107/1985. (IK. 4.) IM utasítás 14. §-a.
Átmeneti rendelkezés
64. §
(1) Az 1994. december 31-ig be nem fejezett végrehajtási ügyeket az illetékes önálló bírósági végrehajtó, illetőleg megyei bírósági végrehajtó részére kell átadni. Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben az átadott végrehajtási ügyek korábbi ügyszámát fel kell tüntetni. A végrehajtó a 13—17. § szerint jár el.
(2) Az olyan ügyet, amelyben a végrehajtás 1994. december 31-én szünetel, a megyei bíróság elnöke által kijelölt kezelőirodában kell kezelni. Ha a végrehajtást az ilyen ügyben folytatni kell, azt ügyviteli szempontból új ügyként kell kezelni, és továbbítani kell az illetékes végrehajtóhoz.
(3) A megyei bírósági végrehajtói letéti számlán levő olyan összeget, amellyel kapcsolatos ügy iratait az önálló bírósági végrehajtónak adták át, e végrehajtó letéti számlájára kell átutalni. Az ilyen összeg kiutalásáról az önálló bírósági végrehajtó rendelkezik.
A végrehajtási ügyintézőre vonatkozó utaló rendelkezés
65. §
(1) A statisztikai adatszolgáltatásról szóló 41. § a végrehajtási ügyintéző ügyvitele során megfelelően irányadó.
(2) E rendelet I. Fejezetében nem szabályozott kérdésekben a végrehajtási ügyintéző ügyvitelére a BÜSZ. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
Számítógépes ügyvitel és pénzkezelés
66. §
(1) E rendeletben felsorolt szervek és személyek az ügyviteli és pénzkezelési tevékenységüket számítógép alkalmazásával is végezhetik. Ennek során figyelembe kell venniük az Igazságügyi Minisztérium által megállapított követelményeket is.
(2) A számítógépes nyilvántartásoknak tartalmilag meg kell egyezniük e rendeletben szabályozott nyilvántartásokkal.
(3) A számítógépes ügyvitel és pénzkezelés során gondoskodni kell a titokvédelem és adatvédelem követelményeinek megtartásáról.
(4) A számítógépen tárolt adatokat naponta 2 példányban számítástechnikai adathordozóra kell menteni, és a 2 példányt egymástól elkülönítve, az adatok eredeti tárolási helyétől eltérő helyeken kell tárolni.
Kiegészítő rendelkezés
67. §
A bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 11/1994. (IX. 8.) IM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter
Melléklet a 20/1994. (XII. 24.) IM rendelethez
