20/1994. (XI. 15.) NM rendelet

a szülésznőképzés szakmai követelményeiről

1994.11.20.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A népjóléti ágazatba tartozó szülésznő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Dr. Kovács Pál s. k.,
népjóléti miniszter

Melléklet a 20/1994. (XI. 15.) NM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert — a népjóléti miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint
kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

Sorszám: 3.

OKJ azonosító száma: 61 4 3242 12 1 049

Szakképesítés megnevezése: szülésznő

Bevezetésének kezdő napja: a rendelet hatálybalépésének időpontja

Alkalmazásának utolsó napja: visszavonásig

Vizsga szervezője: egészségügyi szakképző iskola

Szakképesítés központi programjának engedélyszáma: 20.102/94.

Megjegyzés: egyidejűleg érvényét veszti a ,,szülésznő szakosító képzés'' tanterve

II.

Az I. alatti Jegyzék 3. sorszáma szerint kiadott szülésznő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

A) A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3242 12 1 049

B) A szakképesítés megnevezése: szülésznő

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

A) A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

FEOR száma 3242 Megnevezés szülésznő

B) A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

FEOR száma 3232 Megnevezés orvosi asszisztens

C) A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szülésznő tevékenységi körében:

1. Önállóan végez szükségleteken alapuló ápolást, gondozást, ellátást:

— élettani terhesség folyamán,

— élettani szülés vezetésében és az újszülött ellátásában,

— szövődménymentes gyermekágy során.

2. Alapápolási feladatait önállóan végzi.

3. Az orvosi diagnózis alapján végez a szükségleteken alapuló ápolást, gondozást, ellátást:

— szövődményes terhesség, szülés és gyermekágy során,

— ápolja, gondozza a nőbetegeket,

— felismeri és jelzi az orvosi segítséget igénylő állapotokat, és a segítség megérkezéséig a szükséges intézkedést megteszi.

4. Orvosi beavatkozásokban segít/asszisztál.

5. Korszerű technikai eszközöket és eljárásokat alkalmaz a diagnosztikában, a terápiában és a dokumentációban.

6. A nők és családjuk számára egészségnevelő, tanácsadó tevékenységet végez.

7. Munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs technikákat.

8. Munkáját hivatásként gyakorolja:

— a szakmai, etikai normákat betartja,

— a munkája során vele kapcsolatba kerülő nőket minden életkorukban autonóm személyiségnek, partnernek tekinti,

— adott szituációban alkalmazza pszichológiai-ápoláslélektani ismereteit.

9. Rendszeresen résztvesz továbbképző programokon.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A) A szülésznői foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

— általános ápolási feladatok,

— terhesség alatti ápolási, gondozási feladatok,

— szülés vezetése,

— újszülött ellátása és gondozása,

— gyermekágyas ápolása,

— nőbetegek gondozása, ápolása,

— biztonságos, higiénés környezet megteremtése,

— kommunikációs, információs, dokumentációs feladatok.

B) Követelmények

A vizsgázó a vizsga megkezdésének időpontjáig legyen képes szülésznői hivatását saját felelősségére — az ellátás szakembereivel együttműködve a szülészet-nőgyógyászati ellátás területén gyakorolni. A vizsgázó ismerje a legfontosabb élettani folyamatokat, időben ismerje fel a kóros állapotokat és veszélyhelyzeteket, legyen képes dönteni az intézkedés módjáról és az orvos megérkezéséig biztosítani a sürgősségi ellátást. A vizsgázó legyen képes a szülésznő kompetenciájába tartozó alábbi feladatok elvégzésére:

A szülésznők tevékenységi köre (kompetenciái)

Jelmagyarázat:

X = önállóan végzett tevékenység

XX = orvosi előírás szerint, önállóan végzett tevékenység

XXX = orvosi előírásra végzett tevékenység, melynél a szülésznő csak előkészít és segít/asszisztál

(Megjegyzés: a felsorolásban nincs fontossági vagy munkafolyamati sorrend.)

1. Kommunikációs-információs-dokumentációs tevékenység végzése

— Az általa végzett tevékenységek írásbeli dokumentálása X

— A terhesgondozással kapcsolatos dokumentáció értékelése X

— A szülő nő fogadása X

— Szakszerű-etikus kommunikáció a szülő nővel, a hozzátartozóival és a munkatársakkal X

— Munkájában saját kompetenciáinak ismerete, a kompetenciahatárok betartása X

— A vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazása X

— Számítógép használata alapfokon X

2. Biztonságos, higiénés környezet megteremtése

— A szülőszobán, a szülészeti-nőgyógyászati osztályon és az ellátás területein a megfelelő munkavédelmi/balesetvédelmi előírások alkalmazása X

— Egészségügyi-technikai ismeretek: a szülészeti-nőgyógyászati eszközök, műszerek ismerete és szakszerű használata X

— Fertőtlenítési-sterilezési eljárások alkalmazása X

— Steril eszközök szakszerű használata X

— Testváladékok levétele, tárolása, szállítása a higiénés szabályok szerint X

— Bemosakodás szüléshez és szülészeti-nőgyógyászati műtétekhez X

3. Általános ápolási feladatok végzése

— Ágyazások X

— Mobilizálás-szállítás, betegelhelyezés vizsgálatokhoz XX

— Higiénés szükségletek kielégítése X

— Betegmegfigyelés: életjelek, testváladékok, magatartás, alvás, fájdalom; a megfigyelt paraméterek értékelése X

— Testváladékok levétele, laboratóriumba küldése XX

— Vérvétel vénából különféle vizsgálatokhoz hagyományos és zárt vérvételi rendszerrel XX

— Vérvizsgálatok kivitelezése-értékelése: süllyedés, vérzés-, alvadási idő, gyorstesztek XX

— Hólyagkiürítés katéterrel X

— Állandó katéter felhelyezése és eltávolítása X

— Különféle beöntések adása, szélcső felhelyezése XX

— Gyógyszerelés: enteralis és parenteralis módon, beleértve az intravénás módot is XX

— Inhalációs terápia XX

— Infúziós terápia kivitelezése XX

— Transzfúziós terápia és megfigyelés XXX

— Transzfúziós tanfolyam elvégzése, és vizsga esetén a transzfúzió kivitelezése XX

— Decubitus megelőzése, kezelése X

— A folyadékháztartás, folyadékfelvétel és -leadás megfigyelése és értékelése XX

— Megfelelő étrend/diéta rendelése, diétás tanácsadás XX

— Duodenalis szonda levezetése a gyomorba XX

— Eszméletlen, haldokló beteg ápolása X

— Halottellátás X

4. Elsősegélynyújtási feladatok ellátása X

(Mentőhívás, újraélesztés, heveny rosszullétek, balesetek, sérülések, vérzések, mérgezések elsődleges ellátása)

5. Terhesség alatti feladatok végzése

— A terhes nő és családja/környezete pszichés vezetése X

— Felkészítés vizsgálatokra, beavatkozásokra X

— Tanácsadás a családtervezéssel kapcsolatban X

— A szülés terminusának megállapítása X

— Vizeletvizsgálatok (fehérje és genny, cukor, aceton) elvégzése hagyományos módon és gyorsteszttel X

— Ultrahangleletek értékelése XX

— Hüvelyváladék levétele (különböző vizsgálatokra) X

— A Leopold-féle műfogások elvégzése, értékelése X

— A magzati életjelenségek megfigyelése, értékelése, a magzati szívműködés észlelése hagyományos és műszeres módszerrel X

— Medencemérés medencekörzővel X

— Symphysis-fundus távolság és a haskörfogat mérése X

— Veszélyeztetett és/vagy szövődményes terhességnek a felismerése, intézkedés X

— Amniocentézis XXX

— Felkészítés a szülésre, az újszülött fogadására, az anyatejes táplálásra X

6. A szülés vezetése

— Szülő nő felvétele X

— Szülő nő előkészítése a szülésre X

— A szeméremtest borotválása X

— Eszközök előkészítése a szüléshez X

— A szülés haladásának észlelése, dokumentálása, értékelése (külső és belső vizsgálatok is) X

— Közreműködés szülészeti anesztézia előkészítésében és kivitelezésében XXX

— Burokrepesztés XX

— Anyai-magzati állapot megfigyelése, értékelése X

— CTG előkészítése, értékelése X

— Élettani szülés önálló levezetése X

— Helyi érzéstelenítés X

— Episiotomia X

— Gátvédelem X

— Feltárás X

— Lepény vizsgálata X

— Sutura X

— Újszülött életjelenségeinek a vizsgálata a szülést követően X

— Apgar-érték meghatározása X

— Az újszülött ellátása szülés után X

— Nyákszívás X

— Szemellátás X

— Köldökellátás (elsődleges, másodlagos) X

— Azonosító jelölés, első fürösztés, melegítés, a testméretek felvétele: testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérés X

— Az újszülött megtekintése (fejlődési rendellenesség, sérülések felismerése) X

— Előkészítés császármetszésre XX

— Postoperatív megfigyelés és ápolás császármetszés után X

— Az újszülött átvétele császármetszésnél X

— Szövődményes szülésre utaló tünetek felismerése, intézkedés X

— Előkészítés szülést befejező műtétekhez XXX

— Medencevégű szülés vezetése XXX

— Amnioszkópos vizsgálat XXX

— Shockállapot felismerése X

— Részvétel a shocktalanításban XXX

— Koraszülött ellátása, szállítása XXX

— Újszülött és felnőtt CPR (cardiopulmonalis resuscitatio) intézetben XXX

— Szülés alatti fájdalomcsillapítás XXX

— Az anya és az újszülött korai közvetlen kapcsolatának biztosítása X

— A megszült nő gyermekágyas osztályra helyezése, átadása X

— Újszülött átadása az újszülöttosztályra X

7. Újszülött gondozása; gyermekágyas ápolása

— Újszülött megfigyelése (életjelek, bőrszín), értékelés X

— Újszülött elhelyezése inkubátorban XX

— Újszülött gondozása inkubátorban X

— Újszülött fogása/tartása X

— Testtömegmérés, súlygyarapodás értékelése X

— Fototerápia XX

— Újszülött gondozása: fürdetés, pelenkázás, öltöztetés X

— Újszülött táplálása X

— Újszülött kóros tüneteinek felismerése, intézkedés X

— Gyermekágyas megfigyelése (gátseb, fundus, lochia, emlők) X

— Gyermekágyas gondozása: gátsebellenőrzés, kezelés X

— Mellápolás, felkészítés a szoptatásra, a szoptatás segítése X

— Kapocs- varratszedés XX

— Műtét utáni sebek ellenőrzése X

— A hazabocsátással kapcsolatos feladatok, tanácsadás X

— Kóros tünetek felismerése a gyermekágyban, intézkedés X

8. Nőbeteg gondozása/ápolása

— Nőgyógyászati betegségek megelőzése (tanácsadás) X

— Vérzési zavarok felismerése, intézkedés XX

— Kenetvétel (EPV) citológiai vizsgálatra X

— Emlő vizsgálata X

— Komplex rákszűrő vizsgálat XXX

— Az emlő önvizsgálatának tanítása X

— Kontraceptív tanácsadás X

— Speciális kezelések:

= Irrigálás X

= Hüvelykezelés X

— Szülészeti és nőgyógyászati műtéteknél segédkezés (pl. terhességmegszakítás, abortusbefejezés, Douglas-punkció stb.) XXX

— Műtétre váró betegek előkészítése XX

— Postoperatív szak észlelése X

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

A) A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolarendszerű képzésben az 1—6. pontban felsorolt, iskolarendszeren kívüli képzésben az 1—7. pontban felsorolt feltételek együttes megléte szükséges a szakmai vizsga megkezdéséhez.

1. 40 szülés észlelése és dokumentálása az észlelési naplóban. (VI. pont szerint)

2. 40 szülés önálló vezetése és dokumentálása szülésvezetési naplóban. (VII. pont szerint)

3. 40 újszülött elsődleges ellátása és dokumentálása. (VIII. pont szerint)

4. Szakdolgozat készítése a tantervi program valamely témaköréből. (Terjedelme ábrák nélkül minimálisan fél ív.)

5. A szakmai gyakorlatok hiánytalan letöltése, annak igazolása a tanulmányi könyvben.

6. Az utolsó tanulmányi időszak (VI. félév) lezárása eredményes osztályzattal.

7. Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő egyéni felkészülő esetén a feltételek a következők:

— középiskolai végzettség és érettségi bizonyítvány,

— az 1. fokú szülésznői szakosító tanfolyam eredményes elvégzése, vagy kétéves képzésben szerzett szülésznői végzettség,

— a szakmában eltöltött legalább 5 év munkaviszonnyal igazolt gyakorlat,

— 2300 óra elméleti (konzultáció és egyéni felkészülés) és 2560 óra irányított (a 20.102/94 számon jóváhagyott központi oktatási programban előírt) szakmai gyakorlati képzés,

(Az irányított gyakorlati képzés célja: a szakma alapvető — valamennyi, munkáltatónál nem gyakorolható — munkafeladatainak megismerése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára.)

— tantárgyi vizsgák letétele,

(Tantárgyi vizsgát kell tenni valamennyi olyan, az iskolarendszerű képzésben szereplő tantárgyból, amely a szakmai vizsgán önálló tantárgyként nem jelenik meg.)

— A 7. pont második bekezdésében felsorolt tanfolyamok elvégzése során teljesített gyakorlatok és megszerzett ismeretek meglévő értéknek fogadhatók el.

B) A szakmai vizsga részei

A záróvizsgák témakörei komplexen átfogják a szülészet-nőgyógyászat és az újszülöttgondozás, -ápolás élettani és kóros ismereteit.

1. Írásbeli vizsga: A jelöltek központilag kiadott feladatlapot oldanak meg.

2. Szóbeli vizsga:

— tantárgyai: szülészet és szakápolástan, nőgyógyászat és szakápolástan.

A szóbeli vizsgát országosan egységes, és a IX. és X. pontban meghatározott tételsor alapján kell folytatni.

A vizsgázók szóbeli feleletük során térjenek ki az orvosi diagnózisra alapozott ápolási-gondozási folyamat egészére, ezen belül:

— a fiziológiás és kóros állapotokra (tünet, ok, kórlefolyás, ápolás, szakápolás),

— gondozásra, az egészséggondozásra,

— a megbetegedések okainak feltárására, különös tekintettel az egyének és környezetük, valamint az ápolás összefüggéseire és kölcsönhatására.

3. Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga olyan intézményben szervezhető, ahol a képzési idő alatt is folyamatosan biztosított volt a tanulók gyakoroltatása, és az intézet rendelkezik a szülésznői szakképesítés központi programjában meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel.

A gyakorlati vizsgán a III/B) pontban felsorolt szülésznői tevékenységek alapvető munkafolyamatait magában foglaló feladatokat végeznek a vizsgázók.

A vizsganapokon a szülőszobán, a gyermekágyas-újszülött, nőgyógyászati és terhespatológiai osztályon — az ellátás folyamatos munkarendjét figyelembe véve — a XI. pontban javasolt, a vizsganapokon kijelölt munkafeladatokat önállóan végez el a vizsgázó.

A vizsgázó vizsgafeladatait csak három vizsgabizottsági tag folyamatos megfigyelése mellett végezheti.

Megfigyelési szempontok:

— munkaszervezés (folyamatos, a részfeladatok lépéseinek sorrendje logikus, a vizsgázó a beteg érdekét és az adott intézmény munkarendjét figyelembe vette),

— tevékenység kivitelezése (szakszerű, az ápolási folyamat lépései alapján végezte, arányos volt az időráfordítás, a higiénés szabályokat és eljárásokat a vizsgázó betartotta),

— ismeretek alkalmazása (a vizsgázó a tudását integrálta, helyesen döntött és a tevékenysége a feladathoz adaptív volt, munkáját ellenőrizte, értékelte, a feladattal azonosult),

— teamben való munkavégzés képessége,

— a kommunikációs tevékenységek hatékonysága,

— dokumentációs tevékenység,

— a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

— megjelenés, viselkedés.

A tanuló gyakorlati teljesítményének értékelése szóban és osztályzattal történik. A vizsgafeladatot — teljesítés után közvetlenül — a vizsgáztatók a megfigyelési szempontok alapján, a tanulóval közösen szóban értékelik. Amennyiben a négy részfeladat bármelyike elégtelen, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

Elégtelen a tanuló osztályzata, ha

— követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

— elméleti ismereteket a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

— önálló tevékenységre nem képes,

— feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,

— higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, és azokat a gyakorlatban sem képes korrigálni,

— az emberi életet veszélyezteti.

A vizsgabizottság előtti vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató szervezi, és tesz javaslatot a vizsgabizottságnak az érdemjegyre. A vizsga időtartamát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 24. §-a szerint kell meghatározni.

A vizsgázó teljesítményének értékelése

A vizsgázó tanuló szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot:

— Szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarésze(ke)n kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani.

— Szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani.

Érdemjegyek és az osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

Sikertelen a szakmai vizsga, ha az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész vagy a szóbeli bármelyik tantárgyából a tanuló elégtelen jegyet kapott.

Sikeres vizsga után a tanulók leteszik a ,,Szülésznői eskü''-t.

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

A szakmai vizsga egyéb eljárási rendjét a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályozza.

Az eredményes záróvizsgát és a szülésznői szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja.

V. EGYÉB TUDNIVALÓK

1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20.102/94-es engedélyszámával ellátott tantervének használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott.

2. Az átmeneti időszakban a korábban folytatott és hitelesen igazolt tanulmányok tantárgyi programjának teljesítése, ha annak tartalma az OKJ-ben szereplő szakképesítés (szülésznő) követelményeitől nem mutat jelentős eltérést, az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés képzési idejébe és tartalmába — a jelölt kérésére (legkésőbb 2000. szeptember 1-jéig) — beszámítható.

Az elfogadásról és az esetleges különbözeti vizsgákról a tantervek összevetése alapján a szakmai vizsgát szervező intézet vezetője dönt.

3. A szülésznő ezen jogszabály követelményei alapján szerzett szakképesítése szerint jogosult a felső közalkalmazotti (,,C'') osztályba sorolásra.

4. A 20.102/94. számú ,,Szülésznő szakképesítés központi programja'' érvényes az 1994/95-ös tanévtől, és kiadásával egyidejűleg érvényét veszti a ,,szülésznői szakosító képzés'' tanterve.

5. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzés intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

VI. SZÜLÉS ÉSZLELÉSI NAPLÓ

Szülésznőképzés Tanuló neve:

Szakmai gyakorlat sorszám:

Iskola megjelölése:

Szülészeti osztály megjelölése:

Szülő nő kódja:* Születési év hó nap

Előzetes vetélés: Koraszülés: Szülés:

Az utolsó rendes havivérzés dátuma: Szülés várható ideje:

A terhesség kora első vizsgálatkor, ennek ideje:

A terhesség kora felvételkor:

Terhességi szövődmények:

_________________

* Név kezdőbetűi és a szülési napló szám.

Felvételi állapot: Felvétel ideje (év, hó, nap, óra, perc):

Általános állapot:

Fájások:

Burok állapota:

Magzat fekvése: Állás: Tartás:

Az elölfekvő rész helyzete:

Magzati szívhangok:

A méhnyak állapota:

Műszeres vizsgálatok (CTG, UHG, ASK) eredménye:

RR: P: T: vizelet: testsúly:

Észlelés:

A kitöltendő oszlopok címei a következők:

Idő (óra, perc)

Fájások

Elölfekvő rész helyzete

Szívhangok

Cervix állapota

Gyógyszerelés

Egyéb

Burokrepedés ideje: Magzatvíz minősége:

Észlelés befejezése:

Méhnyakállapot az észlelés befejezésekor:

A tágulási szak alatt megfigyelt rendellenesség:

Megjegyzés:

…………………………… …………………………… ……………………………

orvos oktató szülésznő tanuló

VII. SZÜLÉSVEZETÉSI NAPLÓ

Szülésznőképzés Tanuló neve:

Szakmai gyakorlat sorszám:

Iskola megjelölése:

Szülészeti osztály megjelölése:

Szülő nő kódja:* Születési év hó nap

Szülés megindulása: év hó nap óra perc

A burokrepedés ideje: év hó nap óra perc

A tágulási szak tartama: Szövődményei:

Gyógyszerek a tágulási szakban:

Méhszáj eltűnése: óra perc

Magzatvíz minősége és mennyisége:

A tolófájások kezdete:

A fájások frekvenciája, intenzitása:

A nyomatás kezdete: nap óra perc

Magzati szívhangok:

Szövődmény:

Anaesthesia formája:

Episiotomiát végeztek-e: ha igen, mikor:

A magzat születése: év hó nap óra perc

A lepényi szak időtartama:

A lepényleválás formája:

A lepény megszületése: nap óra perc

Szövődmény a lepényi szakaszban:

Ennek elhárítási módja:

A lepényi szakban alkalmazott gyógyszerek:

A lepény és a burok vizsgálatának eredménye:

A köldökzsinór hossza, vizsgálatának eredménye:

Feltárás során észleltek leírása:

Sutura leírása:

Ki végezte:

A szülés egyes időszakainak tartama: I. II. III. Össz:

Vérvesztés becsült mennyisége:

Lepény súlya:

A szülés során észlelt szövődmények:

Megjegyzés:

…………………………… …………………………… ……………………………

orvos oktató szülésznő tanuló

_____________

* Név kezdőbetűi és a szülési napló szám.

VIII. ,,ÚJSZÜLÖTT ELSŐDLEGES ELLÁTÁSA'' NAPLÓ

Szülésznőképzés Tanuló neve:

Szakmai gyakorlat

Az újszülött kódja*:

Szülészeti osztály megjelölése:

Újszülött születési ideje: év hó nap óra perc

— neme:

— súlya:

— hossza:

— fejkörfogat:

— súlypercentil:

Apgar score: 1 perc 5 perc 10 perc

szívverés

légzés

izomtónus

reflex

bőrszín

Összesen:

Fürdetés módja:

Nagyajkak: Herék:

Látható rendellenesség:

Gyomorszonda:

Végbélszonda:

Nyákeltávolítás módja:

Szemellátás:

Köldökellátás:

Skin-to-skin kontaktus:

Megfigyelés módja: Ideje:

Volt-e szövődmény:

Ennek leírása:

Ellátása:

Ki végezte:

Az újszülött osztályra helyezésekor:

bőrszín:

sírás:

szívfrekvencia:

légzésfrekvencia:

Ki vette át:

Látta-e neonatológus a szülőszobán az újszülöttet:

Ha igen, mi a véleménye:

Osztályra helyezés ideje:

Megjegyzés:

…………………………… …………………………… ……………………………

orvos oktató szülésznő tanuló

_____________

* Név kezdőbetűi és a szülési napló szám.

IX. A SZÜLÉSZET ÉS SZAKÁPOLÁSTAN VIZSGAKÉRDÉSEI

1. A női medence (csontok, szalagok, összeköttetések, átmérők, síkok)

Élettani változások a terhesség alatt (központi idegrendszer, cardiovascularis rendszer)

A szülőszoba felépítése, tagozódása, higiénés rendszabályok

2. Első megjelenés a terhesgondozáson (a célzott anamnézisfelvétel)

Változások a gyermekágyas szervezetében, a gyermekágyas ápolása és gondozása

Ikerterhesség (felismerés, gondozás, szülésvezetés)

3. A burokrepedés rendellenességei (korai és idő előtti burokrepedés, szülésznői teendők)

A szülészeti statisztika jelentősége, története, alapfogalmak (szülésszám, intézeten kívüli szülés, koraszülés, kis súlyú születés, perinatális mortalitás, csecsemőhalandóság)

Kóros gyermekágy (vérzés, infekció)

4. Külső és belső nemi szervek (anatómia, ér- és idegellátás)

A szülő nő fogadása a szülőszobán (a feszültség oldása, a beilleszkedés, a viselkedés segítése, az első vizsgálat)

A veszélyeztetett és a szövődményes terhesség fogalma, teendők

5. A szülési fájdalomcsillapítás (lehetőségek, a szülésznő feladatai)

A terhességtől független betegségek (idegrendszer, vérkeringés, légzés, emésztőrendszer

A lepényi és a postplacentaris szak (szülésznői teendők)

6. A spontán vetélés (formái, felismerés, teendők)

A hüvelyi szülést befejező műtétek (javallat, feltétel, szülésznői teendők)

A ,,baby friendly'' mozgalom

7. Felkészítés a szülésre, együttszülés, alternatív szüléset

A magzatvíz vizsgálata a terhesség és a szülés alatt

Közösülés, fogamzás, megtermékenyítés, az embrió és a magzat fejlődése

8. A méhtevékenység rendellenességei (felismerés, kezelés)

A rooming-in ápolási rendszer (a kialakítás lehetőségei, előnyök)

Császármetszés (feltétel, javallat, gyakoriság, szülésznői teendők)

9. Vércsoport-inkompatibilitás (AB0, Rh, alcsoportok — felismerés, teendők a terhesség és a szülés alatt)

Terhességi toxaemia (formái, felismerés, teendők terhesség alatt és a szülőszobán, kezelés)

Laktáció (a szoptatás technikája, segédkezés, higiéne, ablaktálás)

10. Művi vetélés (törvényes rendelkezések, műtéti formák, szerepe a negatív családtervezésben)

Medencevégű fekvés (felismerés, szülésvezetés)

Kóros gyermekágy (thrombosis, emlőgyulladás, pszichózis)

11. Koraszülés (fogalma, okok, teendők a terhesség alatt, a koraszülés vezetése)

Beilleszkedési, forgási és tartási rendellenességek (felismerés, szülésvezetés, szülésznői teendők)

12. Méhen kívüli terhesség (felismerés, formák, kezelés)

A szülés észlelése hagyományos módszerekkel

Magzati retardáció (lehetséges okok, felismerés, teendők)

13. A köldökzsinór, a lepény és a magzatvíz rendellenességei

Orvosi vizsgálat a terhesgondozásban (első és ismételt jelentkezéskor)

Észlelés a szülés alatt (az anyai állapot és a szülés előrehaladása)

14. A szülés megindulása, ennek jelei, okai — a szülés szakaszai

Tanácsok a terhesnek az első megjelenéskor (életvitel, munkavégzés, higiéne, öltözködés, szexuális élet, táplálkozás, élvezeti szerek, sport, utazás)

A belső nemi szervek hashártyaborítéka és viszonyuk a környező szervekhez

15. Élettani változások a terhesség alatt (víz, elektrolit, anyagcsere, testsúly, emésztőrendszer, kültakaró)

A magzati szívműködés ellenőrzésének lehetőségei a terhesség alatt (sztetoszkóp, Dopton CTG)

A terhesség gyanú-, valószínűségi és biztos jelei, a terhességi időszámítás

16. Észlelés a szülés alatt (műszeres észlelés és az eredmények értékelése)

A terhesség hormonális monitorizálása

A szülés várható időpontjának kiszámítása

17. Szülésvezetés fejvégű fekvésnél (előkészítés, szülésznői teendők)

Adminisztratív teendők a szülőszobán, a szülésznő feladatai (műszak kezdetekor és befejezésekor). Műszerek és gyógyszerek a szülőszobán

Kóros terhesség (vizeletkiválasztó-rendszer, fertőző betegségek, vérképzőrendszer, nemi szervek)

18. A terhesgondozó felépítése, adminisztráció, az anyasággal kapcsolatos rendelkezések, juttatások

Magzati állapotdiagnosztika a terhesség alatt (NST, FTT, OTT, flowmetria)

Vérzés a terhesség és a szülés alatt, teendők

19. Ismételt jelentkezés a terhesgondozáson a 36. hétig és a 36. héttől a szülésig

Az újszülött ellátása, a születés utáni státus megítélése

Hüvelygyulladások a terhesség alatt (felismerés, kezelés)

20. Fenyegető méhrepedés, méhrepedés, a szülőutak sérülései (tünetek, felismerés, teendők)

Köldökzsinór-elölfekvés, -előesés, aprórész-előesés

Kapcsolatfelvétel és -tartás a szülő nő hozzátartozóival, a szülő nő előkészítése a gyermekágyas osztályra való kiszállításhoz

X. A NŐGYÓGYÁSZAT ÉS SZAKÁPOLÁSTAN VIZSGAKÉRDÉSEI

1. A női nemi szervek fejlődése, gyakoribb fejlődési rendellenességek

Organikus hátterű vérzészavarok

A hüvelygyulladás tünetei, felismerése