20/1994. (XI. 10.) MKM rendelet
egyes oktatási jogszabályok módosításáról1
1994.11.25.
,,(4) A központi műhely szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni
b) a vezetők közötti feladatmegosztást,
c) a belső szakmai ellenőrzés rendjét,
d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály ír elő.''
,,(7) Ha a megyében, fővárosban több pedagógiai intézet működik, a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott pedagógiai intézet — az érdekelt pedagógiai intézetek közreműködésével — egységes megyei, fővárosi szaktanácsadói névjegyzéket készít.''
[(2) Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:]
,,c) a felnőttoktatás formáit, továbbá — az érettségi vizsga kivételével — az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítására és a bizonyítvány, illetve az okirat alapján az idegennyelvórák alóli felmentésre vonatkozó rendelkezéseket.''
,,(4) Az iskola szervezeti és működési szabályzata akkor zárhatja ki az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű okirat iskolai tanulmányokba való beszámítását, illetve az idegennyelvórák alóli felmentés lehetőségét, ha az iskolai tanítási órák biztosítják az idegennyelvtudás szinten tartását, fejlesztését.''
,,Nem magyar állampolgár ingyenes óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban viszonosság alapján vehet részt. A viszonosság eldöntéséhez be kell szerezni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium2 véleményét.''
,,(12) Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya, illetve a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója — a szülő egyetértésével — az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.''
,,(10) A rendelet hatálybalépése előtt — közép- vagy felsőfokú ,,C'' típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetőleg azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirat alapján — kiadott mentesítések továbbra is érvényesek. Addig az időpontig, ameddig a szervezeti és működési szabályzat nem lép hatályba — a kéttannyelvű középiskolai tanuló kivételével — a közép- vagy felsőfokú ,,C'' típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okirattal rendelkező tanulót — kérelmére — fel kell menteni az idegennyelvórák látogatása alól. A tanuló — e rendelet 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával — az év végén jeles osztályzatot kap.'' (7) Az R. 54. §-ának negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(8) Az R. 2. számú mellékletének ,,Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok'' része 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az érettségi vizsgán öt — három kötelező és kettő kötelezően választható, a nemzetiségi gimnáziumban négy kötelező és egy kötelezően választható — tantárgyból kell vizsgázni. A tanuló e mellett további tantárgyból, illetve tantárgyakból is tehet érettségi vizsgát.''
,,(4) Érettségi vizsga tehető továbbá minden olyan tantárgyból, amelyet a tanuló legalább két éven át, heti kétszer negyvenöt perces órában tanult, illetőleg ha e tantárgy tantervi anyagából a tanuló sikeres osztályozó vizsgát tett.''
,,(9) A kéttannyelvű gimnáziumok tanulói kivételével mentesül idegen nyelvből az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kap az a tanuló, aki közép- vagy felsőfokú ,,C'' típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik.
(10) Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen — a versenykiírásban meghatározott — helyezést elérő tanuló abból a tantárgyból, amelyből a helyezést elérte, mentesül az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kap.
(11) Ha a tanuló nem magyar állampolgár, és az anyanyelve nem magyar, választhat úgy is, hogy a kötelező magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett — kötelező tantárgyként — magyar nyelvből mint idegen nyelvből tesz vizsgát. A vizsga eredményét az idegen nyelv rovatban kell feltüntetni.
(12) Ha a tanulót a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 69. §-ának (2) bekezdése és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. §-ának (4) bekezdése alapján mentesítették az idegen nyelv vagy más kötelező érettségi tantárgy tanulása alól, illetve engedélyezték, hogy tudásáról az állapotának megfelelő módon adjon számot, a mentesítést, illetve az engedélyt az iskola igazgatójának az érettségi vizsgára is meg kell adnia. Ha a mentesítés kötelező tantárgyra szól, helyette a tanulónak a kötelezően választható tantárgyak közül kell másikat választania.''
A VIZSGASZABÁLYZATBAN NEM SZEREPLŐ TANTÁRGYAK TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI
Ha a tanuló a 3. § (4) bekezdésében meghatározott tantárgyból kíván érettségi vizsgát tenni — és a vizsga tantárgyi követelményeit a III. fejezet nem állapítja meg — az iskola határozza meg — a tantárgy tantervi tananyaga alapján — a vizsgarészeket és vizsgakövetelményeket.'' ,,(9) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt nem tud kézzel írni, az iskola igazgatója — a 3. § (12) bekezdésében meghatározottak szerint — engedélyezi, hogy az írásbeli feladatokat számítógépen vagy más irodatechnikai eszközzel oldják meg. A tanuló használhat oktatási segédeszközt is. Az írásbeli vizsga idejét a tanuló kérelmére egy órával (60 perc) meg kell hosszabbítani. (10) Ha a felügyelő pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét, és aláírja; a vizsgázót a vizsgateremből eltávolítja, és azonnal értesíti az iskola igazgatóját.
(11) Az iskola igazgatója a szabálytalanságról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, a vizsgázó és a felügyelő pedagógus nyilatkozatát, továbbá, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a felügyelő pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
(12) A jegyzőkönyvet az iskola igazgatója eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A jegyzőkönyv elkészítését követően a vizsgázó folytathatja a feladat kidolgozását. A szabálytalanságról és annak következményeiről a vizsgabizottság dönt. A jegyzőkönyv elkészítésére fordított idő nem számít bele a feladat megoldásához rendelkezésre álló időbe.''
,,(1) Az írásbeli dolgozatok szaktanár által javasolt minősítését a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. Az írásbeli dolgozatot a tanuló a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt az iskola képviselőjének jelenlétében — az iskola igazgatója által meghatározott helyen s időben — megtekintheti, és az értékelésre észrevételt tehet. A megtekintésre és észrevételek megtételére legalább egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A tanulókat az írásbeli dolgozat elkészítésének megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg dolgozatukat és tehetnek rá észrevételt.''
,,Az írásbeli dolgozatokra benyújtott észrevételeket az igazgató megküldi a vizsgabizottság elnökének.''
ELJÁRÁS ABBAN AZ ESETBEN, HA A VIZSGA RÉSZEIT ÉS A VIZSGAKÖVETELMÉNYEKET
AZ ISKOLA ÁLLAPÍTJA MEG
A IV. fejezetben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a vizsgarészeket, illetőleg a vizsgakövetelményeket a 24/A. §-ban foglaltak szerint az iskola állapítja meg.''
,,Ha az írásbeli dolgozatra észrevételt nyújtottak be, az igazgató gondoskodik arról, hogy megfelelő szakos tanár álljon rendelkezése, aki részt vesz — a vizsgabizottság tagjaként — az érintett dolgozat végleges minősítésében, és az észrevételben foglaltak elbírálásában. Az észrevétel elbírálásában és az érintett dolgozat végleges minősítésében nem vehet részt a vizsgabizottság munkájában az a tanár, aki a dolgozatot értékelte.''
,,(4) Az írásbeli vizsgán szabálytalanság elkövetésével kapcsolatban készített jegyzőkönyv alapján a vizsgázó ügyében a vizsgabizottság a következő döntést hozhatja:
a) megállapítja, hogy szabálytalanság nem történt,
b) megállapítja, hogy vizsgázó milyen szabálytalanságot követett el.
(5) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el a vizsgabizottság a következő döntést hozhatja:
a) a dolgozatot elégtelennek minősíti;
b) a vizsgázót az adott vizsgatantárgyból javító vizsgára utasítja;
c) a vizsgázót — az adott vizsgaidőszakra — eltiltja a vizsga folytatásától.
(7) A vizsgabizottság külön vizsgálatot is elrendelhet a vizsga során elkövetett szabálytalanság kivizsgálására.
(8) A vizsgabizottság döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.''
(A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:)
,,c) az írásbeli dolgozatra benyújtott észrevételekkel kapcsolatosan hozott döntést és annak indokát.''
,,b) A kéttannyelvű gimnázium tanulójának ahhoz, hogy kéttannyelvű bizonyítványt kapjon, a tanítás második tannyelvéből (célnyelv), valamint legalább kettő olyan tantárgyból célnyelven kell vizsgáznia, amelyet ezen a nyelven legalább kettő tanéven át tanult.''
(13) A GÉV a következő 13. záradékkal egészül ki:
,,13. A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett — a GÉV 3. §-ának (11) bekezdése alapján — magyar nyelvből mint idegen nyelvből tett érettségi vizsgát.'' ,,— érettségi vizsga tehető minden olyan tantárgyból, amelyet a tanuló legalább két éven át, heti kétszer negyvenöt perces órában tanult, illetőleg ha e tantárgy tantervi anyagából a tanuló sikeres osztályozó vizsgát tett.''
,,(6) A kéttannyelvű szakközépiskola tanulója kivételével mentesül idegen nyelvből az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kap az a tanuló, aki közép- vagy felsőfokú ,,C'' típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű idegen nyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik.
(7) Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen — a versenykiírásban meghatározott — helyezést elérő tanuló abból a tantárgyból (tantárgyakból), amelyből a helyezést elérte, mentesül az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kap.''
,,(12) A kéttannyelvű szakközépiskolák tanulóinak — ahhoz, hogy kéttannyelvű szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványt kapjanak — a tanítás második tannyelvéből (célnyelv), valamint legalább két olyan tantárgyból (ezek közül az egyik szakmai elméleti tantárgy) kell célnyelven vizsgát tenniük, amelyet ezen a nyelven legalább két tanév folyamán tanultak.
(13) Ha a tanuló nem magyar állampolgár, és az anyanyelve nem magyar, választhat úgy is, hogy a kötelező magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett — kötelező tantárgyként — magyar nyelvből mint idegen nyelvből tesz vizsgát. A vizsga eredményét az idegen nyelv rovatban kell feltüntetni.
(14) Ha a tanulót a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 69. §-ának (2) bekezdése és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. §-ának (4) bekezdése alapján mentesítették az idegen nyelv vagy más közismereti kötelező érettségi tantárgy tanulása alól, illetve engedélyezték, hogy tudásáról az állapotának megfelelő módon adjon számot, a mentesítést, illetve az engedélyt az iskola igazgatójának az érettségi vizsgára is meg kell adnia. Ha a mentesítés kötelező közismereti tantárgyra szól, helyette a tanulónak a kötelező közismereti tantárgyak közül másikat kell választania.'' ,,(2) Érettségi-képesítő vizsgát, illetve szakmai vizsgát kell tartani — a tanév rendjében meghatározottak szerint — február—március, május—június és október hónapokban.''
A VIZSGASZABÁLYZATBAN NEM SZEREPLŐ TANTÁRGYAK TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI
Ha a tanuló a 3. § (4) bekezdésének harmadik pontjában meghatározott tantárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, az iskola határozza meg — a tantárgy tantervi tananyaga alapján — a vizsgarészeket és vizsgakövetelményeket.''
,,(10) Ha a felügyelő pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja az elvétel pontos idejét, és aláírja: a vizsgázót a vizsgateremből eltávolítja, és azonnal értesíti az iskola igazgatóját.
(11) Az iskola igazgatója a szabálytalanságról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, a vizsgázó és a felügyelő pedagógus nyilatkozatát, továbbá, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról, és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a felügyelő pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
(12) A jegyzőkönyvet az iskola igazgatója eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez (társelnökéhez). A jegyzőkönyv elkészítését követően a vizsgázó folytathatja a feladat kidolgozását. A szabálytalanságról és annak következményeiről a vizsgabizottság dönt. A jegyzőkönyv elkészítésére fordított idő nem számít bele a feladat megoldásához rendelkezésre álló időbe.''
,,(16) Ha a vizsgázó fogyatékossága miatt nem tud kézzel írni, az iskola igazgatója — a 3. § (14) bekezdésében meghatározottak szerint — engedélyezi, hogy az írásbeli feladatokat számítógépen vagy más irodatechnikai eszközzel oldja meg. A tanuló használhat oktatási segédeszközt is. A tanuló kérésére az írásbeli dolgozat elkészítésére rendelkezésre álló időt egy órával (60 perc) meg kell hosszabbítani.'' ,,(1) Az írásbeli dolgozatok szaktanár által javasolt minősítését a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. Az írásbeli dolgozatot a tanuló a vizsgabizottság elnökéhez (társelnökéhez) történő megküldés előtt az iskola képviselőjének jelenlétében — az iskola igazgatója által meghatározott helyen és időben — megtekintheti, és az értékelésre észrevételt tehet. A megtekintésre és észrevételek megtételére legalább egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A tanulókat az írásbeli dolgozat elkészítésének megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg dolgozatukat, és tehetnek rá észrevételt.''
,,(4) Az írásbeli dolgozatokra benyújtott észrevételeket az igazgató megküldi a vizsgabizottság elnökének (társelnökének).''
ELJÁRÁS ABBAN AZ ESETBEN, HA A VIZSGA RÉSZEIT ÉS A VIZSGAKÖVETELMÉNYEKET
AZ ISKOLA ÁLLAPÍTJA MEG
A IV. fejezetben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a vizsgarészeket, illetőleg a vizsgakövetelményeket a 20/A. §-ban foglaltak szerint az iskola állapítja meg.''
,,Ha az írásbeli dolgozatra észrevételt nyújtottak be, az igazgató gondoskodik arról, hogy megfelelő szakos tanár álljon rendelkezésre, aki részt vesz — a vizsgabizottság tagjaként — az érintett dolgozat végleges minősítésében, és az észrevételben foglaltak elbírálásában. Az észrevétel elbírálásakor és az érintett dolgozat végleges minősítésében nem vehet részt a vizsgabizottság munkájában az a tanár, aki a dolgozatot értékelte.''
(A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:)
,,f) az írásbeli dolgozatra benyújtott észrevételekkel kapcsolatosan hozott döntést és annak indokát.''
,,ELJÁRÁS A VIZSGÁN ELKÖVETETT SZABÁLYTALANSÁG ESETÉN
(1) Az írásbeli vizsgán szabálytalanság elkövetésével összefüggésben felvett jegyzőkönyv alapján a vizsgázó ügyében a vizsgabizottság a következő döntést hozhatja:
a) megállapítja, hogy a vizsgázó nem követett el szabálytalanságot;
b) megállapítja, hogy a vizsgázó milyen szabálytalanságot követett el.
(2) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a következő döntést hozhatja:
a) a dolgozatot elégtelennek minősíti;
b) a vizsgázót az adott vizsgatantárgyból javító vizsgára utasítja;
c) a vizsgázót — az adott vizsgaidőszakra — eltiltja a vizsga folytatásától.
(3) A vizsgabizottság külön vizsgálatot is elrendelhet a vizsga során elkövetett szabálytalanság kivizsgálására.
(4) A vizsgabizottság döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.''
,,13. A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett — a SZÉV 3. §-ának (13) bekezdése alapján — magyar nyelvből mint idegen nyelvből tett érettségi vizsgát.'' ,,32. § (1) A jelöltek eredményeit szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból osztályzattal kell értékelni. A szakmunkásbizonyítvány minősítését a 6. sz. mellékletben meghatározottak szerint kell megállapítani. (2) A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsga és a szóbeli szakmai vizsga összesített eredménye alapján, átlagolással kell meghatározni. Kerekítő tényezőként a jelölt iskolai (tanfolyami) tanulmányai során tanúsított előmenetelét kell figyelembe venni.
(3) A Szakma Kiváló Tanulója Versenyen elért eredményük alapján a szakmunkásvizsga alól mentesült tanulók szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból jeles osztályzatot kapnak.''
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg
b) hatályát veszti
— az R. 42. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 46. §-ának (2) bekezdése,
— a GÉV 53. §-ából az ,,A vizsgázó a javítóvizsga tantárgyaiból közepesnél jobb minősítést nem kaphat.'' mondat,
— a vizsgaszabályzat 2. §-ának b) pontja valamint az e) pontjából az ,,és politikai'' szövegrész, a 3. § (3) bekezdésének a) pontja és b) pontjából a ,,történelem, társadalmi ismeretek, valamint'' szöveg, a 28. § (1) bekezdéséből a ,,továbbá a történelem, társadalmi ismeretek'', valamint ,,— a történelem, társadalmi ismeretekkel együtt —'' szövegrész, a mellékletek felsorolása rész 6. pontjából a zárójeles rész; az 1. számú melléklet I. fejezete ,,Megjegyzés'' részének 6. pontja, II. fejezete ,,Megjegyzés'' részének 4. pontja, III. fejezete ,,Megjegyzés'' részének 5. pontja, valamint az 5. számú melléklet és a 6. számú melléklet zárójelben lévő alcíme.
(3) A központi műhelyek a szervezeti és működési szabályzatukat e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül készítik el.
1. számú melléklet a 10/1994. (XI. 10.) MKM rendelethez3
2. számú melléklet a 10/1994. (XI. 10.) MKM rendelethez4
