21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet
az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
1994.07.07.
,,(2) A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal kapcsolatban a területfelhasználási igazgatási (hatósági) feladatokat
a) első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
b) másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
,,5. b) természetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő területfelhasználás esetén a természet- és tájvédelem;
c) környezetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kijelölésével, a zaj-, rezgés- és levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos esetekben a környezetvédelem;”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
(2) A Tfr. melléklete 9. pontja helyébe a következő 9. és 10. pont lép, egyidejűleg a jelenlegi 10—12. pont számozása 11—13. pontra változik:
,,9. a Magyar Geológiai Szolgálat területén
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala,
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben, illetőleg a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan;
10. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetén, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetében a polgári légi közlekedés;
első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján),
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet;
első fokon: az önkormányzat jegyzője (főjegyzője) (a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján),
másodfokon: a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet a közút területén, az alatt vagy felett a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főút esetén 100 méteren belül a közutak belterületi szakaszán kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetén az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;
c) első fokon: országos közforgalmú vasút esetén a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
helyi és saját használatú vasút esetén
első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet a vasúti védőtávolságon belüli területfelhasználás esetén a vasúti közlekedés;
d) első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az ivóvíz, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámterét, fakadó- vagy szivárgóvizes vízjárásos területét, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érintő területfelhasználás esetén a vízügy''
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
,,(2) A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal kapcsolatban a telekalakítási építésügyi igazgatási (hatósági) feladatokat
a) első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
b) másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
,,5. b) természetvédelmi hatóság
első fokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő telekalakítás esetén a természet- és tájvédelem;
c) környezetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kialakítása, a zaj-, rezgés- és levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos esetekben a környezetvédelem;''
(követelményének érvényre juttatása céljából.)
(2) A Tar. mellékletének 9. pontja helyébe a következő 9. és 10. pont lép, egyidejűleg a jelenlegi 10—12. pont számozása 11—13. pontra változik.
,,9. a Magyar Geológiai Szolgálat területén
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan;
10. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetében a polgári légi közlekedés;
b) első fokon: országos közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
helyi közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján az önkormányzat jegyzője (főjegyzője),
másodfokon: országos közútnál a Közlekedési Főfelügyelet,
helyi közútnál a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
a közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, valamint kijelölt főút esetén 100 m-en belül, a közutak belterületi szakaszán kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetén, valamint olyan telekalakításnál, amely a közút területében változást eredményez az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;
c) Országos közforgalmú vasútnál
első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium;
Helyi és saját használatú vasútnál
első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet a vasúti védőtávolságon belüli telekalakítás esetén a vasúti közlekedés;
d) első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság az ivóvíz-, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámterét, fakadó- vagy szivárgóvizes vízjárásos területét, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét medrének vagy partjának állapotát érintő telekalakítás esetén a vízügy''
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás
,,(1) Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az 1., illetőleg a 2. számú mellékletben felsorolt, e mellékletek szerint az adott esetben érdekelt szakhatóságok, a területi főépítész a külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint a közművek (víz- és csatornázási művek, gáz-, távhő- és áramszolgáltató szervek, villamosmű, posta) üzemeltetői, továbbá a kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó) működnek közre. A szakhatósági hozzájárulásokat, valamint a területi főépítész szakmai állásfoglalását, a közművek és a kéményseprő nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni. (2) Az építési engedélyezési eljárásban nem szükséges igénybe venni az (1) bekezdésben meghatározottak közreműködését, ha az általuk érvényesíteni kívánt követelmények már az előzetes hatósági (pl. a területfelhasználási, elvi építési engedélyezési) eljárásokban tisztázódtak.'' 8. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,8. § A következő építési munkák csak építési engedély alapján végezhetők: 1. épület építése, bővítése (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés stb.), illetőleg elmozdítása;
2. épület olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét, a tetőzetét, a homlokzatát érinti, illetőleg az épületben lévő önálló rendeltetésű egységek (lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek stb.) számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;
3. a 20 m2-nél nagyobb nettó össz-szintterületű felvonulási, továbbá minden ideiglenes épület építése, bővítése, illetőleg bármely rendeltetésű végleges épületté való átalakítása;
4. légköbméternél nagyobb térfogatú állandó jellegű épület, továbbá lakás céljára szolgáló épület (épületrész) lebontása;
5. épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen vagy a támfalon üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető), üzleti ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, fényreklám 1 m2-nél nagyobb cég- vagy címtábla létesítése, átalakítása;
6. épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása;
7. épülettől különálló torony jellegű építmény (adótorony, kilátótorony, kémény, továbbá a megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasságnál, illetőleg a környező beépítésnél magasabb antenna, szélmotor tartószerkezete stb.) létesítése, magasítása;
8. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény létesítése, vagy más rendeltetésű építménynek (helyiségnek) ilyen célra történő átalakítása, az 1. § (2) bekezdésének d)—g) pontjában említett ilyen jellegű építmények kivételével; 9. 5 m3-nél nagyobb űrtartalmú fürdő- és más célú medence létesítése;
10. polgári lőtér létesítése:
11. közterületen épület, hirdetőberendezés, park, tornapálya, gyermekjátszótér létesítése, szobor, emlékmű és díszkút elhelyezése;
12. az építési telken, illetőleg az építési területen a természetes terep szintjének 1 m-t meghaladó megváltoztatása (leásása, feltöltése), valamint — az előző fordulatot nem érintő — minden olyan terepátalakítás, amely a telekhatárok melletti 3 m széles területsávot érinti, illetőleg a szomszédok jogos érdekeit — akár a csapadékvíz természetes lefolyásának módosításával, akár egyéb módon — befolyásolja;
13. építési telek, építési terület homlokvonalán kerítés építése, továbbá annak területén 1 m-nél magasabb támfal építése és bontása;
14. a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nyilvánított településeken (településrészeken) föld alatti építmény (föld alatti tárolótér), továbbá bárhol, épülettől különálló vagy azzal nem együtt épülő pince létesítése, bővítése;
15. különböző rendeltetésű közművezetékek együttes elhelyezésére szolgáló közműalagút létesítése, bővítése;
16. üzemi siló, komposztáló, hulladékgyűjtő, valamint dögkút létesítése;
17. építési telken keletkezett szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére szolgáló zárt szennyvíztároló, valamint trágya- vagy zárt trágyalé-, illetőleg hígtrágyatároló létesítése;
18. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;
19. védetté nyilvánított építmény felületképzésének felújítása, színezése;
20. az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.''
[A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:]
,,b) helyszínrajzot három példányban,
c) az építési munka műszaki tervezeteit három példányban,''
,,g) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt egy példányban.''
[Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az elsőfokú építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy]
,,c) az építési munkával érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, alakjánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett építmény elhelyezésére, valamint a földrészlet a településrendezési tervnek, illetőleg a jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e;''
,,(1) Ha a 8. § 1., 4., 6., 7. és 8. pontjában említett építési munka, továbbá épület teherhordó szerkezetét érintő felújítás kivitelezője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, arra az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését — az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal — be kell jelentenie az elsőfokú építési hatósághoz.'' ,,(2) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után — feltéve, hogy a jogerős határozatot hozó építésügyi hatóság a határozatát közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja — az engedélyezésre benyújtott helyszínrajz és műszaki tervek egy példányát a műszaki nyilvántartásban helyezi el, egy-egy példányát pedig engedélyezési záradékkal az építtetőnek kiadja, továbbá — műemléki jelentőségű területet vagy műemléki környezetet érintő építési munka esetében — a műemléki hatóságnak megküldi. Az elsőfokú építésügyi hatóság az építtető kérelmére a helyszínrajznak és a műszaki tervnek azokat a további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket a építtető e célból nyújtott be.
(3) Ha a fellebbezési eljárás eredményeként jogerőssé vált határozatot hozó építésügyi hatóság a határozatát nem nyilvánítja azonnal végrehajthatóvá, a (2) bekezdésben említett engedélyezési záradékolásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jogerős határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül keresettel nem kérték a bíróságtól. (4) Az elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedély megtagadása, illetőleg a bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított keresetet elutasító jogerős határozata esetén a helyszínrajz és a műszaki tervek egy példányát visszatartja, a további példányait pedig az építtetőnek kiadja.''
,,(3) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást — annak megfelelő igazolása mellett — az elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni.''
15. §
Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,24. § Az építési engedélyhez kötött építési munkák — a 8. § 4—5. és 12—13. pontjában említettek, a felvonulási épületek, az emberi tartózkodás céljára nem szolgáló torony jellegű építmények, továbbá a közterületi parkok, szobrok, emlékművek és díszkutak kivételével — csak használatbavételi engedély alapján vehetők használatba.'' [A kérelemhez egy-egy példányban csatolni kell]
,,d) az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket, továbbá a szakhatóságok, a közműveket üzemeltető szerv, a kéményseprő ipari szolgáltató szerv (vállalkozó) nyilatkozatait.''
,,(1) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az elsőfokú építésügyi hatóság — az e rendelet 2. számú melléklete szerint érdekelt, a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közműveket üzemeltető szerv, továbbá a kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó) közreműködésével, illetőleg az esetleg már rendelkezésre álló írásbeli nyilatkozatuk alapján — a helyszínen köteles meggyőződni arról, hogy a) az építési munkát az építési engedélynek az ahhoz tartozó helyszínrajznak és a műszaki tervnek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint
b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.''
[A használatbavételi engedély megadása ügyében hozott határozatot közölni kell]
,,a) mindazokkal, akikkel az építési engedély megadásáról hozott határozatot közölték,''
,,(3) A hatósági engedély, illetőleg hozzájárulás iránti kérelmet a 13. § (1) bekezdésében felsoroltak, az ott meghatározott okiratok csatolása mellett terjeszthetik elő. (4) Az engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról hozott határozatot írásban közölni kell
a) a kérelmezővel és — ha nem azonos a kérelmezővel — az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével), haszonélvezőjével,
b) az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
c) a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosaival (kezelőivel), továbbá mindazokkal, akiknek a meghatározott céltól, illetőleg rendeltetéstől eltérő használat a jogos érdekeit érinti.''
,,4. a) természetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, rendeltetésének módosítása vagy lebontása esetén a természet- és tájvédelem;''
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
,,6. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) polgári repülési ügyekben
első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül, a légi megközelítési sávban területfelhasználás meghatározása, 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, valamint szabadvezeték létesítése esetén a polgári repülés biztonsága;
b) postai és távközlési ügyekben
első fokon: a területi hírközlési felügyelet, adótorony vagy antenna létesítése, magasítása esetében a Hírközlési Főfelügyelet,
másodfokon: a Hírközlési Főfelügyelet, adótorony vagy antenna létesítése, magasítása esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a biztonság:''
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
,,11. a Magyar Geológiai Szolgálat területén
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala,
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben, illetőleg a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan''
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
,,4. a) természetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, rendeltetésének módosítása vagy lebontása esetén a természet- és tájvédelem;''
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
,,6. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) polgári repülési ügyekben
első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül, a légi megközelítési sávban területfelhasználás meghatározása, 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, valamint szabadvezeték létesítése esetén a polgári repülés biztonsága;''
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
(3) Az R. 2. számú melléklete a következő 10. és 11. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 10. pont számozása 12. pontra változik:
,,10. a Magyar Geológiai Szolgálat területén
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala,
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben, illetőleg a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan;
11. a kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó) az égéstermék-(füstgáz-)elvezető kémények esetében a szakszerű megoldás és a biztonság''
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
22. §
Az R. 3. számú mellékletében az építési engedély iránti kérelem szövegéből ,,A már ismert építőipari kivitelező (felelős műszaki vezető) megnevezése:'' szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:
,,A már ismert kivitelező felelős műszaki vezetőjének megnevezése:''
,,3. A második oldalon a kivitelezőnek csak a kérelem benyújtásakor már ismert felelős műszaki vezetőjének adatait kell feltüntetni.''
4. b) helyszínrajzot három példányban,
4. c) az építési munka műszaki terveit három példányban.''
,,1. Az elrendezési tervnek tartalmaznia kell a megmaradó, a telepítendő és a kivágandó fák helyét, továbbá lejtős terep esetén a meglévő és a tervezett állapotot ábrázoló rétegvonalas terep- és kertrendezést, valamint minden esetben a közterülethez (közúthoz stb.) való csatlakozást,''
,,— az építési munka műszaki leírását, ismertetve az építmény rendeltetését és szükség szerint az abban folytatni kívánt tevékenységet (technológiát stb.), benapozási nyilatkozatot, illetőleg vizsgálatot, a hőtechnikai követelmények kielégítését bizonyító számítást, továbbá a tervezett energiaellátás módját és lehetőségét,''
26. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő — elsőfokú határozattal még el nem bírált — ügyekben is alkalmazni kell.
Dr. Gyurkó János s. k.,
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
