24/1994. (XII. 9.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében és a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról — az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — a következőket rendelem el:
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztériummal, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekkel, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervekkel (a továbbiakban: minisztérium) köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: dolgozó).
2. §
(1) E rendelet alapján a határozatlan időre kinevezett, illetőleg a véglegesített állományú dolgozó lakásépítési, -vásárlási, -korszerűsítési támogatásként — a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján — kamatmentes lakáscélú kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) az építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg — a többször módosított 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) 1. § (5) bekezdés szerinti — méltányolható lakásigény mértékét, illetőleg eladási ára, építési költsége nem haladja meg a Pénzügyminisztérium által évente meghatározott és közzétett összeget,
b) a kölcsönnel épített, korszerűsített, vásárolt lakástulajdon megszerzésével saját lakáshelyzetét rendezi,
c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat) igénybe vett anyagi eszközöket és a kölcsön összegét a vételár, az építési költség kiegyenlítésére használja fel,
d) hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a kölcsönt nyújtó szerv javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,
e) vállalja a kölcsönszerződésben, továbbá az engedélyezésre jogosulttal külön megállapodásban (1. számú melléklet) meghatározott feltételek teljesítését.
(2) Annak a dolgozónak a lakásépítése, -vásárlása, -korszerűsítése is támogatható, akinek magának, a házastársának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjának lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg azt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti.
(3) Az (1)—(2) bekezdésben felsorolt feltételek fennállása esetén támogatást vehet igénybe az is, aki az MT rendelet 1. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel.
3. §
(1) A 2. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, -vásárlás, -korszerűsítés támogatható, amely abban a városban, községben valósul meg, ahol a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye van, illetőleg, ahová a helyileg szokásos módon a napi vagy a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására — a szolgálati érdek sérelme nélkül — lehetőség van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül támogatni lehet az ország bármely településén történő lakásépítést, -vásárlást, -korszerűsítést annak a dolgozónak a részére, aki a nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.
4. §
(1) Nem lehet támogatást nyújtani állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (bérlőtársa, társbérlője) által történő megvásárlásához, továbbá nem lakás céljára szolgáló épület (pl. hétvégi ház, nyaraló, üdülő) építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez.
(2) A dolgozó korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatása csak az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben vállalható át.
(3) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a támogatásban részesített dolgozót terheli. Rendkívül egyedi esetben, ha azt a dolgozó szociális helyzete indokolja a kölcsönt engedélyező szerv a kezelési költség megfizetését átvállalhatja.
5. §
(1) A munkáltatói kölcsön mértéke:
a) a lakás vételárának — a tulajdonjogot keletkeztető lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözetének —, illetőleg építési költségének a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, az igénylő, illetőleg a vele együtt költöző hozzátartozó által bérelt lakás bérleti szerződésének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés összegével, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett összegének (a továbbiakban: tiszta építési költség, vételár) legfeljebb 50%-a, de nem haladhatja meg a 600 ezer forintot;
b) olyan dolgozó esetében, aki első önálló lakása vásárlásához, építéséhez kér munkáltatói támogatást, a tiszta vételár, illetőleg tiszta építési költség legfeljebb 80%-a, de nem haladhatja meg a 800 ezer forintot;
c) a lakás korszerűsítési költségének legfeljebb 60%-a, és nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.
(2) Ha mindkét házastárs a minisztérium dolgozója, saját jogon mindketten munka-, illetőleg szolgálati helyükön kérhetnek munkáltatói támogatást.
6. §
A munkáltatói kölcsön legkésőbb lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kifizetése), lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását megelőzően adható.
7. §
(1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):
a) lakásépítés, -vásárlás esetén legfeljebb 20 év,
b) korszerűsítés esetén legfeljebb 10 év, a határozott időtartamra kötött lakásbérleti szerződésnél a törlesztési idő nem haladhatja meg a bérleti szerződés időtartamát.
(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.
(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a kölcsönt engedélyező jóváhagyásával, az illetékes lakásügyi szerv a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. Ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett — a felfüggesztés időtartamára számított kölcsön összegének arányos elosztásával — a tartozás havi összegét növelni kell.
8. §
(1) A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a kölcsön összegéből a folyamatosan eltöltött minisztériumi jogviszonyának ideje alapján 5 évenként 40 000 Ft, legfeljebb 200 000 Ft összegű kedvezmény illeti meg, ami a kölcsön futamidejét arányosan csökkenti, és nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1991. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott adómentes értékhatárt.
(2) A minisztériumi jogviszony ideje alapján járó kedvezményt az alábbi számítás szerint úgy kell figyelembe venni, hogy az a futamidőt csökkentse.
A kölcsönt engedélyező által megállapított kölcsön összegét el kell osztani az engedélyezett futamidőre eső hónapok számával. Ez adja a havi törlesztő részlet összegét. A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű kedvezménnyel csökkenteni kell oly módon, hogy a kedvezmény összegét el kell osztani az előbbiek szerint megállapított havi törlesztő részlet összegével. Ennek eredménye adja azoknak a hónapoknak a számát, amennyivel rövidül az engedélyezett futamidő.
A havi törlesztő részlet összegét növelni kell a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel.
(3) A tartozás fennállása alatt a kedvezmény jóváírására — a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett — a tartozást nyilvántartó pénzintézetnél a kölcsönt folyósító szerv hivatalból intézkedik. A kedvezmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(4) Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a megállapítható kedvezmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt kedvezmény összegét.
9. §
(1) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő előtti visszafizetése esetén a dolgozót a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg.
(2) Az engedmény jóváírására az illetékes pénzügyi szerv intézkedik.
(3) Az (1) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg az 1991. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdés 9. pontjában megállapított mértéket.
10. §
(1) Nem illeti meg engedmény a kölcsön idő előtti visszafizetése esetén azt a dolgozót,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig, illetőleg hivatásos szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyának (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) megszüntetése — 13. § (2) bekezdésében felsoroltak kivételével — egyéb módon folyamatban van;
b) akinek kölcsönszerződését az illetékes lakásügyi szerv felmondta, és emiatt a kölcsön visszafizetése egy összegben vált esedékessé;
c) akinek kölcsönnel terhelt lakása elidegenítését a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett, az illetékes lakásügyi szerv e rendelet alapján engedélyezte;
d) akinek a kölcsönnel terhelt lakása bérleti jogviszonyának pénzbeli térítés ellenében, közös megegyezéssel való megszüntetése, illetőleg a lakás szolgálati jellegének megszüntetése folyamatban van.
(2) A 9. § (1) bekezdése alapján engedményben részesített dolgozó 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat. Egyéb esetben a dolgozó részére ismételt munkáltatói támogatás az előző tartozás visszafizetését követően nyújtható.
11. §
Az elidegenítési tilalom fennállása alatt a lakást csak az illetékes lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Az elidegenítési engedély akkor adható meg, ha
a) a támogatásban részesített személy a lakás elidegenítésével egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntartozása egyösszegű visszafizetését;
b) az elidegenítés olyan dolgozó javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult, és a teljes kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja;
c) a támogatásban részesített személy — a korszerűsítésre és a korábbi jogszabály alapján felújításra kapott kölcsön kivételével — a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a másik lakásra átjegyezhető, és a szerzett lakás megfelel a 2. §-ban foglaltaknak. Az átterhelt kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a dolgozó az újabb lakás szerzéséhez munkáltatói támogatásként kaphatna. Az ezt meghaladó részt a dolgozó köteles egy összegben megfizetni.
12. §
(1) Vissza kell vonni a munkáltatói támogatást attól a dolgozótól
a) aki a kölcsönszerződést a támogatásnak a pénzintézethez történő átutalásától számított négy hónapon belül nem kötötte meg, illetőleg a felvett kölcsön felhasználását nem kezdte meg;
b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott;
c) akinek a szolgálati jogviszonya a — 13. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével — a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik.
(2) Az (1) bekezdés esetén a munkáltatói támogatást az illetékes lakásügyi szerv vonja vissza.
13. §
(1) A munkáltatói kölcsön szerződést fel kell mondani azzal a dolgozóval szemben, aki
a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a havi törlesztés fizetési kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tett eleget;
c) akinek szolgálati jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével megszűnik;
d) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetőleg használta fel;
e) egyéb szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a szolgálati jogviszonya
a) nyugállományba helyezéssel (kivéve, ha arra fegyelmi határozat vagy büntetőbírói ítélet eredményeként került sor);
b) átszervezés, vagy
c) egészségügyi alkalmatlanság
miatt szűnt meg;
d) az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre.
(3) A kölcsönszerződés felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban esetlegesen már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtáskor átvállalt kezelési költség összegével, és az így megállapított tartozás egy összegben azonnal esedékessé válik.
(4) A kölcsönszerződést az illetékes helyi lakásügyi szerv mondja fel írásban, és erről a folyósító pénzintézetet is értesíti.
(5) A kölcsönszerződés felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozás késedelmes teljesítésekor az adós a tartozás még fennálló összege utána törvényes — a Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti — késedelmi kamatot köteles megfizetni.
14. §
(1) A kölcsönszerződés felmondása esetén — amennyiben az adós határidőre nem teljesít — az illetékes lakásügyi szerv a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében megállapodhat az adóssal, azonban annak eredménytelensége esetén végrehajtási eljárást kell kezdeményezni.
(2) Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodásban részletfizetés engedélyezése esetén a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy az a felszámított kamatot és kezelési költséget fedezze, és a kölcsöntartozás visszafizetésének időtartama nem haladhatja meg a kölcsön eredeti futamidejének egyharmadát.
15. §
(1) Ha a támogatásban részesített dolgozó szolgálati jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, a kölcsöntartozás a dolgozó, valamint a korábbi és az új munkáltató megállapodása alapján vállalható át.
(2) Munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén — írásbeli kérelemre — a lakásügyi szerv hozzájárulásával a dolgozó házastársa a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben e rendelet 2. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.
16. §
(1) A kölcsöntámogatásban részesített dolgozó halála esetén az örökös, illetőleg a túlélő házastárs írásbeli kérelmére a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a dolgozó elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.
(2) Házassági vagyonközösség megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs a kölcsöntartozást a lakásügyi szerv hozzájárulásával a következő esetekben vállalhatja át:
a) változatlan feltételekkel, ha e rendelet alapján önállóan is részesülhetne munkáltatói kölcsönben;
b) ha vállalja a kölcsöntartozásnak a pénzintézet által lakáscélú hiteleknél alkalmazott kamat felszámításával történő megterhelését.
A támogatási kérelmek elbírálása
17. §
(1) A munkáltatói támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon (2. számú melléklet) a munkáltatói jogkör gyakorlójához, illetőleg a 20. § szerinti külön intézkedésben meghatározott vezetőhöz kell benyújtani.
(2) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik.
(3) Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
18. §
A 17. § (1) bekezdésében meghatározott vezető javaslatot tesz a kérelem támogatására, és az ezzel kiegészített iratokat megküldi az illetékes helyi lakásügyi szervnek.
19. §
(1) A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a támogatás összegére és ütemezésére a kérelem elbírálására a 20. § alapján jogosult szervnek.
(2) A pénzügyi fedezet hiánya esetén a helyi lakásügyi szerv szakmai előkészítés mellett folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről értesítési a kérelmezőt.
20. §
(1) Köztisztviselő igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult:
a) a közigazgatási államtitkár által erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár,
b) a közigazgatási államtitkár által kijelölt szerv vezetője az általa e célra létrehozott bizottság javaslata alapján.
(2) A közalkalmazott igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója az általa — szükség szerint — erre a célra létrehozott bizottság bevonásával.
(3) A Rendőrséggel, a Határőrséggel, a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnoksággal és a Rendőrtiszti Főiskolával hivatásos szolgálati, köztisztviselői, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban álló igénylő esetén az eljárási rendet és a döntési jogosultságot az országos rendőrfőkapitány, az országos parancsnok, illetőleg a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka külön intézkedésben állapítja meg.
(4) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmek elbírálásához minden esetben ki kell kérni az illetékes szakszervezet, érdekképviselet véleményét.
21. §
A munkáltatói kölcsön támogatási kérelmek elbírálása során az alábbi kielégítési sorrendet kell figyelembe venni:
a) önálló lakással még nem rendelkező igénylő;
b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő;
c) korszerűsítési kérelmek;
d) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő, ha a kölcsön nyújtását belügyi lakásgazdálkodási érdek indokolja;
e) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.
22. §
(1) A döntésről a helyi lakásügyi szerv írásban tájékoztatja a dolgozót és az egyéb érintetteket.
(2) A munkáltatói támogatással kapcsolatos pénzügyi feladatokat a helyi lakásügyi szerv szerint illetékes pénzügyi szerv látja el.
(3) A munkáltatói támogatás, illetőleg lakáscélú keret kezelésére a pénzügyi szervnek bankszámla szerződést kell kötnie az ilyen szerződés megkötésére feljogosított pénzintézettel.
(4) A központi lakáscélú keret felhasználására miniszteri döntés alapján a központi lakásügyi szerv intézkedik.
Értelmező rendelkezések
23. §
E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) lakásépítés, lakásvásárlás: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlása, illetőleg építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtérbeépítést, lakás műszaki megosztását, vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást, továbbá a szobaszám növekedést is jelentő bővítést toldaléképítést — ezzel egy tekintet alá esik a szomszédos lakás terhére történő lakásbővítés — és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;
b) lakáskorszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálása, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása, továbbá egyedi gáz- vagy elektromos fűtő- vagy melegvíz-szolgáltató berendezések felszerelése, és a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munkák elvégzése;
c) élettárs: a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltató támogatással épített, vásárolt lakásra résztulajdont szerez;
d) lakásügyi szerv: a 14/1994. (VI. 28.) BM rendelet mellékletében meghatározott szervezeti egység;
e) a lakáscélú keret felhasználásának szabályait a Belügyminisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó költségvetési szervek Gazdálkodási Szabályzatának kiadásáról szóló 3/1994. (BK. 4.) BM utasítás tartalmazza.
Záró rendelkezések
24. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
(2) A minisztériumi jogviszony ideje alapján a dolgozót megillető kedvezmény az e rendelet hatálybalépése előtt kölcsöntámogatásban részesült azon dolgozókat illeti meg, akik a korábbi szabályok szerint a szolgálati idő utáni kedvezményre (hitelengedményre) jogot szereztek.
(3) A korábbi szabályok alapján a munkáltatói támogatásban részesített, és a minisztériumi jogviszonyának ideje alapján kedvezményre jogot szerzett dolgozó részére a felemelt összegű kedvezmény csak a rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, a kedvezmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.
(4) A korábbi jogszabályok alapján munkáltatói támogatásban részesített dolgozó a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő előtti visszafizetés esetére vonatkozó engedményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(5) A korábbi szabályok alapján a fiatal házas vagy nagycsaládos dolgozó első önálló lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtott kedvezményes munkáltatói támogatásban részesített kölcsönadósok tartozásukat a kölcsönszerződésükben foglalt eredeti feltételek mellett fizethetik vissza. A kedvezményes kölcsön visszafizetését a folyósítás évét követő 6. naptári év januárjában havi 1000 Ft-os részletekben kezdi meg. A havi törlesztés összege a kölcsön folyósítását követő 11. naptári év januárjától 1500 Ft. A kedvezményes kölcsönből a folyósítást követő 16. naptári év január 1-jén fennálló tartozás vissza nem térítendő támogatássá alakul át.
(6) Az e rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény csak a munkáltatói kölcsönnek a kedvezményes kölcsönt meghaladó részének visszafizetése során illeti meg a dolgozót, de a kedvezmény jóváírására feljogosító minisztériumi jogviszonyába a 15 évet nem lehet beszámítani.
(7) Az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka e rendelet tárgyában kiadott intézkedésében foglalt szabályokat az e szerveknél folyamatban lévő ügyekben 1995. január 1-jéig lehet alkalmazni.
25. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a 13/1994. (VI. 3.) BM rendelettel kiegészített 11/1992. (VIII. 3.) BM rendelet 1. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
b) az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka, a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka az e rendeletben foglaltaknak megfelelően 1995. január 1-jei hatálybalépéssel köteles a rendelkezésükre álló lakáscélú támogatás elosztásának eljárási rendjét, a döntési jogosultság kérdéseit újraszabályozni.
Kuncze Gábor s. k.,
belügyminiszter
1. számú melléklet
a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez
a munkáltatói támogatásról és annak feltételeiről
befejezési határidő:……………………………………
2. számú melléklet
a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez
átmeneti, szükséglakás, munkahelyi szálló, egyéb.
Szolgálati lakás esetén, a bérleti jogviszony időtartama.
Komfortfokozata: összkomfort, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás.
Ha van: lakóház, öröklakás, bérlakás, szolgálati lakás, egyéb ingatlan, részingatlan, építési telek, üdülőtelek, szántó, zártkert, egyéb.
…………………… összegben.
