Kifejezéskereső
24/1994. (XII. 9.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról1
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-ának (1) bekezdésében és a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról – az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:2
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztériummal, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekkel, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervekkel (a továbbiakban: minisztérium) köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: dolgozó).
2. §3
(1) E rendelet alapján a határozatlan időre kinevezett, illetőleg a véglegesített állományú dolgozó lakásépítési, -vásárlási, -korszerűsítési támogatásként – a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján – kamatmentes lakáscélú kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága eléri és nem haladja meg – a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendeletben meghatározott – méltányolható lakásigény mértékét, illetőleg vételára, építési költsége nem haladja meg a Pénzügyminisztérium által évente meghatározott és közzétett összeget;
b) a kölcsönnel vásárolt, épített, bővített lakástulajdon megszerzésével, illetőleg a tulajdonában álló lakás korszerűsítésével saját maga lakáshelyzetét rendezi;
c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat, házastárs munkáltatója) igénybe vett anyagi eszközöket és a kölcsön összegét a vételár, az építési költség kiegyenlítésére használja fel;
d) rendelkezik az 5. § (1) bekezdése szerint kiszámított tiszta építési költségnek, vételárnak, illetőleg a korszerűsítési, bővítési költségnek legalább 20%-a mértékében saját megtakarítású anyagi fedezettel;
e)4 hozzájárul ahhoz – függetlenül e kikötés szerződésbe foglalásától –, hogy az ingatlanra a kölcsönt nyújtó szerv javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
f) vállalja az engedélyezésre jogosulttal külön megállapodásban (2. számú melléklet), továbbá a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek teljesítését.
(2) Annak a dolgozónak a lakásépítése, -vásárlása támogatható, akinek magának, a házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti.
(3) A dolgozó lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha a dolgozónak, a házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének és együttlakó családtagjának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti joga nincs.
(4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a dolgozó, illetőleg a vele együttköltöző, együttlakó családtagja által a gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás. Erről a támogatást igénylő dolgozó nyilatkozni köteles (3. számú melléklet).
(5) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak
– tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került tulajdonába, vagy
– a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat polgármesteri hivatala elrendelte vagy engedélyezte, vagy
– 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába, vagy
– haszonélvezettel terhelten örökli, és a haszonélvező a lakásban lakik.
3. §
(1)5 A 2. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, -bővítés, -vásárlás, -korszerűsítés támogatható, amely abban a városban, községben, vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására – a szolgálati érdek sérelme nélkül – lehetőség van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül támogatni lehet az ország bármely településén történő lakásépítést, -vásárlást, -korszerűsítést annak a dolgozónak a részére, aki a nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.
4. §
(1)6 Nem lehet támogatást nyújtani:
a) ha a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;
b) annak, aki hozzájárult ahhoz, hogy korábbi bérlakása vételi, illetőleg elővásárlási jogát az egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke gyakorolja;
c) annak, aki a munka-, illetőleg szolgálati helyén lévő lakástulajdonát elajándékozta;
d) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (vételi vagy elővásárlási jogosultja) által történő megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, továbbá nem lakás céljára szolgáló épület (pl. hétvégi ház, üdülő) építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez;
e) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.
(2) A dolgozó korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatása csak az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben vállalható át.
(3) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a támogatásban részesített dolgozót terheli. A kölcsön fennállása alatt rendkívüli, egyedi esetben – ha azt a dolgozó szociális helyzete indokolja – a kölcsönt engedélyező szerv – a dolgozó munkahelyi vezetőjének írásbeli javaslata alapján – a kezelési költség megfizetését, az egyedi, szociális körülmény fennállása időtartamára átvállalhatja.
(4) A dolgozó részére ismételt munkáltatói támogatás kizárólag az előző tartozás visszafizetését követően nyújtható.
5. §
(1) A munkáltatói kölcsön mértéke:
a)7 a lakás vételárának — a tulajdonjogot keletkeztető lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözetének —, illetőleg építési költségének a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, az igénylő, illetőleg a vele együtt költöző hozzátartozó által bérelt lakás bérleti szerződésének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés összegével, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett összegének (a továbbiakban: tiszta építési költség, vételár) legfeljebb 50%-a, de nem haladhatja meg a 1 300 ezer forintot;
b)8 olyan dolgozó esetében, akinek magának, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban élő gyermekének, együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakás-, építésitelek-tulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a lakása vásárlásához, építéséhez kért munkáltatói támogatás a tiszta vételár, illetőleg tiszta építési költség legfeljebb 80%-a, de nem haladhatja meg az 1 500 000 Ft-ot;
c) a lakás korszerűsítési költségének legfeljebb 60%-a, de nem haladhatja meg a 400 000 Ft-ot.
(2) Ha mindkét házastárs a minisztérium dolgozója, saját jogon mindketten munka-, illetőleg szolgálati helyükön kérhetnek munkáltatói támogatást.
(3) E rendelet alkalmazása során nem minősül az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt lakásbérleti jogviszonynak az átmeneti jelleggel bérbeadott lakás.
6. §
A munkáltatói kölcsön legkésőbb lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kifizetése), lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását megelőzően adható.
7. §
(1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):
a) lakásépítés, -vásárlás esetén legfeljebb 20 év,
b)9 korszerűsítés esetén legfeljebb 10 év.
(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.
(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a kölcsönt engedélyező jóváhagyásával, az illetékes lakásügyi szerv a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. Ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett — a felfüggesztés időtartamára számított kölcsön összegének arányos elosztásával — a tartozás havi összegét növelni kell.
8. §
(1)10 A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a kölcsön összegéből a folyamatosan eltöltött minisztériumi jogviszonyának ideje alapján 5 évenként 40 000 Ft, legfeljebb 200 000 Ft összegű kedvezmény illeti meg, ami a kölcsön futamidejét arányosan csökkenti. A kedvezmény jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet.
(2) A minisztériumi jogviszony ideje alapján járó kedvezményt az alábbi számítás szerint úgy kell figyelembe venni, hogy az a futamidőt csökkentse.
A kölcsönt engedélyező által megállapított kölcsön összegét el kell osztani az engedélyezett futamidőre eső hónapok számával. Ez adja a havi törlesztő részlet összegét. A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű kedvezménnyel csökkenteni kell oly módon, hogy a kedvezmény összegét el kell osztani az előbbiek szerint megállapított havi törlesztő részlet összegével. Ennek eredménye adja azoknak a hónapoknak a számát, amennyivel rövidül az engedélyezett futamidő.
A havi törlesztő részlet összegét növelni kell a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel.
(3) A tartozás fennállása alatt a kedvezmény jóváírására — a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett — a tartozást nyilvántartó pénzintézetnél a kölcsönt folyósító szerv hivatalból intézkedik. A kedvezmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(4) Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a megállapítható kedvezmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt kedvezmény összegét.
9. §11
(1) A munkáltatói kölcsön felvételétől számított két év elteltével a dolgozót a kölcsönnek megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Az engedmény igénybevételét az illetékes pénzügyi szervtől írásban kell kérni (4. számú melléklet).
(2) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén azt a volt dolgozót is megilleti az (1) bekezdésben meghatározott engedmény, aki a minisztériumi jogviszonya megszűnését követően a kölcsön összegét változatlan feltételek mellett fizeti vissza.
(3) Az (1) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény, illetőleg engedmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerinti adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Az engedmény jóváírására az illetékes pénzügyi szerv intézkedik.
10. §
(1) Nem illeti meg engedmény a kölcsön idő előtti visszafizetése esetén azt a dolgozót,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig, illetőleg hivatásos szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyának (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) megszüntetése — 13. § (2) bekezdésében felsoroltak kivételével — egyéb módon folyamatban van;
b) akinek kölcsönszerződését az illetékes lakásügyi szerv felmondta, és emiatt a kölcsön visszafizetése egy összegben vált esedékessé;
c)12 akinek a kölcsönnel terhelt lakása tulajdonjogának átruházása folyamatban van, illetőleg azt a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett az illetékes lakásügyi szerv e rendelet alapján engedélyezte;
d) akinek a kölcsönnel terhelt lakása bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetése pénzbeli térítés ellenében folyamatban van;
e) akinél a hitelcél nem valósult meg.
(2) Az engedményben részesített dolgozó 5 éven belül újabb lakáscélú munkáltatói kölcsönt nem kaphat.
11. §13
(1) Az elidegenítési tilalom fennállása alatt a lakást csak az illetékes lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, illetőleg elcserélni, vagy elajándékozni. A lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adja meg, ha
a) a támogatásban részesített személy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntartozása egyösszegű visszafizetését;
b) a tulajdonjog-átruházás olyan dolgozó javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult és a kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja. Az átvállalt kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a dolgozó lakásvásárláshoz munkáltatói támogatásként kaphatna. Az ezt meghaladó részt a lakását értékesítő dolgozó köteles egyösszegben megfizetni;
c) a támogatásban részesített személy – a korszerűsítésre és a korábbi jogszabály alapján felújításra kapott kölcsön kivételével – a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.
(2) Az illetékes lakásügyi szerv az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha
a) a szerzett lakás megfelel a 2. §-ban foglaltaknak;
b) az eladott (elcserélt) lakás eladási ára nem haladja meg a megszerezni kívánt lakás vételárát, illetőleg építési költségét;
c) a dolgozó megállapodásban vállalja, hogy fennálló tartozását a lakásügyi szerv által ismételten megállapított havi törlesztőrészletekben és időtartam alatt – a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel terhelten – fizeti vissza. Az újonnan megállapított törlesztőrészlet összege nem lehet kevesebb mint 2000 forint, a visszafizetés időtartama pedig nem haladhatja meg a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt időtartamot.
12. §
(1) Vissza kell vonni a munkáltatói támogatást attól a dolgozótól
a)14 aki a kölcsönszerződést a támogatásnak a pénzintézethez történő átutalásától számított 2 hónapon belül nem kötötte meg, vagy a felvett kölcsön felhasználását nem kezdte meg;
b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott;
c) akinek a minisztériumi jogviszonya – a 13. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik.
(2) Az (1) bekezdés esetén a munkáltatói támogatást az illetékes lakásügyi szerv vonja vissza.
13. §15
(1) A kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani azzal a dolgozóval szemben, aki
a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a havi törlesztés fizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt 15 napos határidőn belül sem tett eleget;
c) akinek minisztériumi jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével megszűnik;
d) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetőleg használta fel;
e) egyéb szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a minisztériumi jogviszonya:
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja],
b) a munkáltató tevékenységének – amelyben a dolgozót foglalkoztatták – megszűnése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja],
c) a nyugellátásra való jogosultság megszerzése [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének c) pontja],
d) átszervezés [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének b) pontja],
e) létszámcsökkentés [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja],
f) egészségi, pszichikai, fizikai állapota alapján alkalmatlanság [1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja]
miatt szűnt meg, illetőleg
g) a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül át.
(3) A kölcsönszerződés (1) bekezdés a), d) és e) pontjai szerinti felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban esetlegesen már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás – egy összegben – azonnal esedékessé válik.
(4) A kölcsönszerződés (1) bekezdés b)–c) pontjai szerinti felmondása esetén a tartozást a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével kell megterhelni. Az így megállapított összeg válik – egy összegben – azonnal esedékessé.
(5) A kölcsönszerződést az illetékes helyi lakásügyi szerv
a) az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában foglaltaknak a lakásügyi szerv tudomására jutása napjával,
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen letelte napjával,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a minisztériumi jogviszony megszűnése napján
írásban mondja fel, és erről a hitelszámlát kezelő pénzintézetet is értesíti.
(6) A kölcsönszerződés felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós
a) az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés időpontjától,
b) az (1) bekezdés b)–c) pontjai esetén a felmondásban meghatározott időponttól számított,
a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten köteles megfizetni.
14. §16
(1) A kölcsönszerződés felmondása esetén – amennyiben az adós a tartozását a felmondástól számított 8 napon belül nem fizeti meg – az illetékes helyi lakásügyi szerv köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.
(2) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, az illetékes lakásügyi szerv – a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – megállapodást köthet a tartozás havonta történő megfizetésére.
(3) A (2) bekezdés alapján kötött megállapodásban a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze, valamint a tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti kölcsön futamidejének egyharmadánál, és nem is haladhatja meg a kölcsön visszafizetésére eredetileg megállapított határidőt.
15. §17
(1) Ha a támogatásban részesített dolgozó minisztériumi jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a kölcsöntartozását, a kölcsönt nyújtó szerv hozzájárulásával, az új munkáltató – a dolgozó minisztériumi jogviszonyának megszűnését követő első nappal – írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja.
(2) A kölcsöntámogatásban részesített dolgozónak, illetőleg annak a volt dolgozónak a halála esetén, akinek a minisztériumi jogviszonya megszűnésére a 13. § (2) bekezdés szerint került sor, az örököse, illetőleg a túlélő házastársa – írásbeli kérelemre – a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a dolgozó elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.
(3) Ha a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre, a kölcsön iratanyagát a korábbi munkáltató az áthelyezéssel egyidejűleg köteles megküldeni az új munkáltatónak.
16. §18
(1) Munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó minisztériumi jogviszonyának megszűnése esetén – írásbeli kérelemre – a lakásügyi szerv hozzájárulásával a dolgozó házastársa a fennálló tartozás teljesítését, változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben e rendelet 1–2. §-aiban foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Házassági vagyonközösség megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs a kölcsöntartozást a lakásügyi szerv hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha e rendelet alapján önállóan is részesülhetne munkáltatói kölcsönben.
A támogatási kérelmek elbírálása
17. §
(1)19 A munkáltatói támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon (1. számú melléklet) a közvetlen munkahelyi vezető részletes írásbeli javaslatával ellátva az illetékes lakásügyi szervhez kell benyújtani.
(2) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik.
(3) Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
18. §
A 17. § (1) bekezdésében meghatározott vezető javaslatot tesz a kérelem támogatására, és az ezzel kiegészített iratokat megküldi az illetékes helyi lakásügyi szervnek.
19. §
(1) A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a támogatás összegére és ütemezésére a kérelem elbírálására a 20. § alapján jogosult szervnek.
(2) A pénzügyi fedezet hiánya esetén a helyi lakásügyi szerv szakmai előkészítés mellett folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről értesítési a kérelmezőt.
20. §
(1)20 Köztisztviselő, valamint a Belügyminisztériumba berendelt (hivatásos szolgálati, köztisztviselői, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban álló) igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult:
a) a közigazgatási államtitkár által erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár;
b) a közigazgatási államtitkár által kijelölt szerv vezetője, az általa e célra létrehozott bizottság javaslata alapján.
(2) A közalkalmazott igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója az általa — szükség szerint — erre a célra létrehozott bizottság bevonásával.
(3) A Rendőrséggel, a Határőrséggel, a Tűzoltósággal, a BM Tűzvédelmi Kiképző Intézettel, a Polgári Védelmi Országos Parancsnoksággal és a Rendvédelmi Főiskolával hivatásos szolgálati, köztisztviselői, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban álló igénylő esetén a kölcsönkérelmek elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója szerint illetékes lakásügyi szerv vezetője jogosult, az általa erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján.
(4) A bizottság létszámát úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon az adott belügyi szerv szervezeti felépítésével és létszámával. A bizottság munkájában tagként az illetékes szakszervezetek, érdekképviseleti szervek képviselőinek részvételét biztosítani kell. Minden tagnak csak egy szavazata lehet.
(5) A bizottság az egyes kérelmeket az illetékes lakásügyi szerv szakértőjének szakmai előterjesztése alapján tárgyalja meg, és javaslatát többségi szavazattal alakítja ki.
(6) A bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.
(7) A bizottság működésére vonatkozó egyéb, e rendeletben nem szabályozott kérdéseket az első bizottsági ülésen elfogadott ügyrendben kell rögzíteni.
21. §21
A munkáltatói kölcsön támogatási kérelmek elbírálása során az alábbi kielégítési sorrend az irányadó:
a) e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti;
b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő;
c) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő;
d) korszerűsítési kérelmek;
e) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.
22. §
(1) A döntésről a helyi lakásügyi szerv írásban tájékoztatja a dolgozót és az egyéb érintetteket.
(2) A munkáltatói támogatással kapcsolatos pénzügyi feladatokat a helyi lakásügyi szerv szerint illetékes pénzügyi szerv látja el.
(3)22 A munkáltatói támogatás, illetőleg a lakáscélú keret kezelésére a pénzügyi szervnek bankszámla szerződést kell kötnie az erre feljogosított hitelintézettel.
Értelmező rendelkezések
23. §23
E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) lakásépítés, -vásárlás: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlása, illetőleg építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást, továbbá a szobaszám-növekedést is jelentő bővítést, toldaléképítést – ezzel egy tekintet alá esik a szomszédos lakás terhére történő lakásbővítés – és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;
b) lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;
c) lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatát növelő építési-szerelési munkálatok;
d) élettárs: a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói támogatással épített, vásárolt, bővített, korszerűsített lakásra résztulajdont szerez, illetőleg résztulajdonos;
e) lakásügyi szerv: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXXVIII. törvény végrehajtására kiadott 24/1996. (IX. 25.) BM rendeletben meghatározott szervezeti egység;
f) minisztériumi jogviszony alatt: e rendelet hatálya alá tartozó szervnél folyamatosan eltöltött hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti időt lehet figyelembe venni. Ez idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a máshol eltöltött, de szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A belügyi szolgálati, illetőleg munkaviszony megállapítása szempontjából az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését tanúsító okmány az irányadó;
g) tűzoltóság: a hivatásos tűzoltóság;
h) berendelt: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervektől a Belügyminisztériumba munkavégzésre berendelt hivatásos szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy;
i) családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Záró rendelkezések
24. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
(2)24 A minisztériumi jogviszony alapján a dolgozót megillető kedvezmény az e rendelet hatálybalépése előtt a minisztériumtól kölcsöntámogatásban részesült azon dolgozókat is megilleti, akik a korábbi szabályok szerint a szolgálati idő utáni kedvezményre (hitelengedményre) jogot szereztek.
(3) A korábbi szabályok alapján a munkáltatói támogatásban részesített, és a minisztériumi jogviszonyának ideje alapján kedvezményre jogot szerzett dolgozó részére a felemelt összegű kedvezmény csak a rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, a kedvezmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.
(4) A korábbi jogszabályok alapján munkáltatói támogatásban részesített dolgozó a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő előtti visszafizetés esetére vonatkozó engedményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(5) A korábbi szabályok alapján a fiatal házas vagy nagycsaládos dolgozó első önálló lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtott kedvezményes munkáltatói támogatásban részesített kölcsönadósok tartozásukat a kölcsönszerződésükben foglalt eredeti feltételek mellett fizethetik vissza. A kedvezményes kölcsön visszafizetését a folyósítás évét követő 6. naptári év januárjában havi 1000 Ft-os részletekben kezdi meg. A havi törlesztés összege a kölcsön folyósítását követő 11. naptári év januárjától 1500 Ft. A kedvezményes kölcsönből a folyósítást követő 16. naptári év január 1-jén fennálló tartozás vissza nem térítendő támogatássá alakul át.
(6) A (5) bekezdés szerinti kedvezményes kölcsönnel épített, vásárolt lakásra a bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési, terhelési tilalom átjegyzését, a fennálló kölcsöntartozás átvállalását, a lakásügyi szerv e rendelet szabályai szerint engedélyezheti.
(7) Az e rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény csak a munkáltatói kölcsönnek a kedvezményes kölcsönt meghaladó részének visszafizetése során illeti meg a dolgozót, de a kedvezmény jóváírására feljogosító minisztériumi jogviszonyába a 15 évet nem lehet beszámítani.
(8) Az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka e rendelet tárgyában kiadott intézkedésében foglalt szabályokat az e szerveknél folyamatban lévő ügyekben 1995. január 1-jéig lehet alkalmazni.
25. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a 13/1994. (VI. 3.) BM rendelettel kiegészített 11/1992. (VIII. 3.) BM rendelet 1. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
b) az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka, a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka az e rendeletben foglaltaknak megfelelően 1995. január 1-jei hatálybalépéssel köteles a rendelkezésükre álló lakáscélú támogatás elosztásának eljárási rendjét, a döntési jogosultság kérdéseit újraszabályozni.
c25 e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Belügyminisztériumban és a belügyminiszter által irányított szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket megillető, illetve számukra adható szociális-jóléti juttatások egységes elvek alapján történő biztosításának feladatairól szóló 22/1995. (BK 21.) BM utasítás 4. a) pontjának ,,lakásépítési és -vásárlási támogatás'', valamint a 2. számú melléklete 3. b) pontjának ,,lakásépítési és -vásárlási támogatás'' szövegrésze hatályát veszti.
1. számú melléklet
a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez26
Szolgálati lakás esetén, a bérleti jogviszony időtartama ..............
Ha van: lakóház, öröklakás, bérlakás, szolgálati lakás, egyéb ingatlan, részingatlan, építési telek, üdülőtelek, szántó, zártkert, egyéb.
2. számú melléklet
a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez27
és annak feltételeiről
1. számú melléklet a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelethez
van – nincs
2. számú melléklet a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelethez
3. számú melléklet a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez28
4. számú melléklet a 24/1994. (XII. 9.) BM rendelethez
A rendeletet a 39/2000. (XII. 12.) BM rendelet 24. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2000. december 27. napjával.
A bevezető rendelkezés a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdésének e) pontja a 29/1998. (VI. 24.) BM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) és (3) bekezdése a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, s egyidejűleg a rendelet (4) bekezdést is iktatott a szövegbe.
Az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontja a 18/1995. (XII. 13.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdésének b) és c) pontja a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. A rendelet egyidejűleg új (3) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdésének c) és d) pontja a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezés egyidejűleg új e) pontot is iktatott a szövegbe és megállapította a (2) bekezdést.
A 11. § a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdésének a) és c) pontja a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1), (3) és (4) bekezdése a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezés egyidejűleg új (5)–(7) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 21. § a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 29/1998. (VI. 24.) BM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.
A 23. § a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 20.§-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg. A rendelet egyidejűleg új (6) bekezdést is iktatott a szövegbe és az eredeti (6)–(7) bekezdés számozását (7)–(8) bekezdésre módosította.
A 25. § c) pontját a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 22. §-a iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet a 29/1998. (VI. 24.) BM rendelet 3. §-ával, illetve 1. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet a 29/1998. (VI. 24.) BM rendelet 3. §-ával, illetve 2. számú mellékletével megállapított szöveg.
A 3. és 4. számú melléklet a 68/1997. (XII. 29.) BM rendelet 23. §-ának (2) bekezdésével, valamint 3. és 4. számú mellékletével megállapított szöveg.