Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1994. évi XLI. törvény

a gázszolgáltatásról1 a végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelettel2 egységes szerkezetben

2003.01.01.

[A vastag betűs szedés az 1994. évi XLI. törvény (Gszt.), a normál betűs szedés a végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet (Vhr.) szövege.]


A biztonságos és gazdaságos gázszolgáltatásra vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározása, továbbá a fogyasztóvédelem intézményes rendszerének kialakítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:


A gázszolgáltatásról szóló 1994: XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) 34. §-ának (6) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

Gszt.1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) az éghető gázok (a továbbiakban: gáz) értékesítésére, vezetéken történő elosztására,

b) a gázszolgáltatás iránti igények kielégítésére és a gázszolgáltatásra,

c) a gáz felhasználásának szabályozására,

d) a fogyasztók érdekeinek védelmére,

e) műszaki-biztonsági felügyelet szempontjából a gáz palackban vagy tartályban történő forgalmazására.

(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) gázelosztó vezetékek,

b) csatlakozó vezetékek,

c) fogyasztói berendezések,

d) föld feletti vagy földbe süllyesztett gáztárolók és üzemi berendezéseik

tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére, műszaki-biztonsági felügyeletére, üzemben tartásának megszüntetésére.

(3) Nem tartozik a törvény hatálya alá a gáz mobil motor hajtóanyagként történő felhasználása, amelyről külön jogszabály rendelkezik.

Általános követelmények

Gszt. 2. § A gázszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Polgári Törvénykönyvben és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

Fogalommeghatározások

Gszt. 3. § A törvény alkalmazásában

a) gázszolgáltató: az az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településrészen, településen (településeken), területen a gázszolgáltatásra engedélyt kapott;

b) gázértékesítő: az az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a gázszolgáltatók és fogyasztók gázellátására engedélyt kapott;

c) engedélyes: a gázszolgáltató, illetve a gázértékesítő;

d) éghető gáz: az a gáz, amelyet a gázszolgáltatásban alkalmaznak és amely a gázfogyasztó készülékben biztonságosan és gazdaságosan eltüzelhető;

e)3 gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékekről a gázt az átvevőnek átadja, méri és a gázelosztó vezetékhez történő csatlakozáshoz és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték alkotórésze;

f)4 gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer – a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel –, amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indult, és a fogyasztó telekhatáránál ér véget. Tartályos ellátás esetén a tartály telepítésére szolgáló ingatlanról kilépő gázvezeték;

g) fogyasztói nyomásszabályozó: a gázelosztó vezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztó berendezések üzemeltetéséhez szükséges nyomásra csökkenti, és közel állandó értéken tartja;

h) telekhatár: a gázszolgáltatással érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti határa;

i)5 csatlakozó vezeték: a fogyasztó telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy – gázmérő hiányában – a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai;

j) gázmérő: az a hiteles mérőeszköz tartozékaival együtt, amely az elfogyasztott gázmennyiség mérésére szolgál;

k) fogyasztói vezeték: a gázmérőtől, ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő vezeték;

l) fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége, beleértve az égéstermék elvezető rendszert is;

m) legkisebb költség: a tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült költség;

n) gázfogyasztó készülék: minden olyan éghető gázzal üzemeltetett készülék, amelyben hőhasznosítás (hőfejlesztés, hőelvonás) céljából gázt tüzelnek el;

o) gázellátó rendszer: a gázelosztó vezeték, csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés együttesen;

p)6 fogyasztó: a gázszolgáltatótól vagy a gázértékesítőtől gázt vételező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet

1. lakossági fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója,

2. kommunális fogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, aki (amely) a gázt közösségi ellátási célra használja;

3. ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a gázt vállalkozási tevékenységéhez használja;

r)7 természetes monopólium: a gázszolgáltatás, a gázértékesítés, amelynek végzése során a piaci törvények nem, vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a gázellátásban részesülőnek választási lehetősége nincs;

s) fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy attól legfeljebb egy méteren belül létesített elzáró szerelvény;

t) gáz közüzemi szolgáltatás:

ta) lakossági és kommunális fogyasztók ellátása gázzal, a személyes szükségleteik kielégítéséhez, általános közüzemi szerződés alapján,

tb) gázt vállalkozási tevékenységhez felhasználó fogyasztók ellátása egyedi közüzemi szerződés alapján. A gáz közüzemi szolgáltatás alanyai a fogyasztó és a szolgáltató;

u) gázértékesítés: a gáz eladása gázszolgáltatónak és másik gázértékesítőnek. A gázértékesítési jogviszony alanyai az eladó és a vevő.


Vhr. 1. § E rendelet és az 1. számú mellékletét képező Gázszolgáltató Közüzemi Szabályzat alkalmazásában:
a) Fogyasztási hely: a gázfogyasztó tulajdonában (kezelésében) vagy használatában lévő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó fogyasztói berendezése, továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, gázmérőhely vagy fogyasztói főcsap van.
b) Gázellátás: a gázértékesítés és a gázszolgáltatás együtt.
c) Gázelosztó vezeték: a Gszt. 3. §-ának f) pontjában meghatározott csővezeték rendszer, amely a fogyasztói főelzárónál, ennek hiányában a telekhatárnál ér véget. Tartályos gázszolgáltatás esetén a gázelosztó vezeték tartozékát képező tartályból indul és a fogyasztói főelzárónál, ennek hiányában a telekhatárnál ér véget.
d) Gázelosztó vezeték létesítésének engedélyezése: a gázelosztó vezeték építésének, továbbá a minőségbiztosítási rendszer alkalmazásáig a megépült gázelosztó vezeték használatba vételének engedélyezése.
e) Gázszolgáltatás: gázelosztó vezeték üzemeltetésével együtt járó vezetékes gázszolgáltatás. Egybefüggő telephelyen belül a gáz továbbadása nem minősül gázszolgáltatásnak.
II. Fejezet

KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK
ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM

Magyar Energia Hivatal

Gszt. 4. §8 (1) A Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Hivatal jogi személy, amely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működik.

(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, és a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.9

(3) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja. Az elnököt a közigazgatási államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások, az elnökhelyettest a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások illetik meg.

(4) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik, ha

a) a kinevezési időtartam lejár,

b) tisztségéről lemond,

c) tisztségéből felmentik,

d) meghal.

(5) Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha

a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségre méltatlanná vált,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,

d) tevékenységével a Hivatal működését veszélyezteti.

(6) A Hivatal elnöke

a) vezeti a Hivatalt,

b) megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,

d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,

e) képviseli a Hivatalt,

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

g) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor.

Gszt. 5. §10 (1) A Hivatal köztisztviselője a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles energia-ipari társaságokkal.

(2) A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles energia-ipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.

(5) A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének harmincöt százaléka.

Gszt. 6. § (1) A Hivatal

a) kiadja — és a törvényben meghatározott esetekben módosítja — a gáz szolgáltatására és értékesítésére vonatkozó működési, valamint a települések, a településrészek, területek és egyes fogyasztók gázellátására szolgáló engedélyeket (9. §),

b) jóváhagyja az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot. A jóváhagyási eljárásban a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek véleményét ki kell kérni,

c) meghatározza azoknak a gazdálkodási adatoknak a körét, amelyeket a gázszolgáltató, gázértékesítő köteles nyilvánosságra hozni,

d) megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét,

e) előkészíti az árakat és az áralkalmazási feltételeket, a gázhálózat-fejlesztési hozzájárulás számításának szabályait.

(2) A Hivatal e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében

a) ellenőrzi az e törvényben a Hivatal hatáskörébe utalt és az engedélyben foglalt előírások megtartását,

b) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni,

c) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől további információt kérni,

d) érvényesíti a gázszolgáltatóval és gázértékesítővel szemben a legkisebb költség elvét.

(3)11 A Hivatal tevékenységéről a Hivatal elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját.

Gszt. 6/A. §12 (1) A Hivatal külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet.

(2) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.

(3) A Hivatal a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét és indokolását, valamint a jogerős engedélyeket a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.


Vhr. 2. § (1) Az engedélyes köteles a legkisebb költség elvét betartani, s az ezt igazoló adatokat a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) számára hozzáférhetővé tenni.
(2) Az engedélyes köteles a folyamatos gázellátást veszélyeztető változásról a Hivatalt nyolc napon belül tájékoztatni. Ilyen változásnak minősül a különösen a gázértékesítési szerződés megszűnése, a fizetésképtelenség beállta, a műszaki-biztonsági eszközök vagy a szakemberek összetételének, létszámának az előírt mérték alá csökkenése

Fogyasztóvédelem

Gszt. 7. § (1) A szolgáltató és a gázértékesítő köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel. Ennek részletes szabályait az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg.13

(2) A Hivatal a gázszolgáltatás és értékesítés keretében

a) figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit érintő kérdéseket,

b) kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó részletes szabályokat,

c) kivizsgálja a fogyasztói panaszokat,

d) együttműködik a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel,

e) átadja a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével, s a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak,

f) egyezséget hoz létre, ennek hiányában dönt a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek, a szolgáltató és az értékesítő között lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt, a fogyasztókat érintő vitás ügyekben.

Gszt. 8. § (1) A Hivatal a kiadott engedélyeket, valamint közérdekű határozatait a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, tevékenységéről a külön törvényben foglaltak betartásával rendszeresen nyilvános tájékoztatást ad.

(2) Eljárása során a Hivatal előzetes intézkedéseket tehet a gáz szolgáltatásának megkezdésére, illetőleg folyamatosságára.

III. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉS

A gázszolgáltatási, gázértékesítési engedély

Gszt. 9. § (1) A gázszolgáltatás és a gázértékesítés engedélyköteles tevékenység. A gázszolgáltató által ellátott településeket, területeket, valamint a gázértékesítő által ellátott gázszolgáltatók és fogyasztók körét is engedélyben kell meghatározni. A gázértékesítő az engedély szerinti fogyasztók vonatkozásában gázszolgáltatónak minősül.

(2) A gáz szolgáltatására, értékesítésére vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, székhelyét,

b) a működés kezdési időpontját és részletes feltételeit,

c) a gázelosztó vezetékrendszer fejlesztésének, üzemeltetésének jogát,

d) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

e) a környezetvédelmi garanciális kötelezettségeket a pénzügyi fedezeti forrás megjelölésével,

f) egyéb — jogszabályban meghatározott — feltételeket.

(3)14 Az engedély akkor adható ki, ha

a) az engedélykérelem benyújtóját a bányafelügyelet gázszolgáltatási, gázértékesítési tevékenységre műszaki-biztonsági szempontból alkalmasnak minősítette,

b) az engedélykérelem benyújtóját a Hivatal a folyamatos gázszolgáltatás, gázértékesítés ellátására gázforrás-biztosítási, pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti,

c) a gázértékesítő rendelkezik belföldi saját termelésből származó forrással és az éves földgázforgalmának 25%-át meghaladó olyan belföldi földgáztároló kapacitással, amely a téli időszakban teszi lehetővé a teljes betárolható mennyiség értékesítését,15

d) az engedélyes legalább az éves gázszolgáltatás, illetve gázértékesítés egynegyedének megfelelő állandó fizetőképességgel vagy ezzel egyenértékű fedezettel rendelkezik.

(4)16 A gázszolgáltatásra, gázértékesítésre kiadott működési engedély határozatlan időre és – a törvényben meghatározott kivételekkel – az ellátottak tekintetében kizárólagos jogokra és kötelezettségekre szól. A gázértékesítő az összekapcsolható teljes gázellátó rendszerre kiterjedően jogosult és köteles az ellátási egyensúly biztosítását szolgáló, az engedélyben meghatározott intézkedések megtételére.

(5) A települések, területek, illetve egyes fogyasztók gázellátására vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) a település (települések), területek meghatározását, gázértékesítés esetén a fogyasztók nevét,

b) a szolgáltatás megkezdésének időpontját,

c) a gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések fogyasztói igénykielégítésének ütemezését.

(6) A gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések, területek gázszolgáltatójának kijelöléséről, illetve az igénykielégítés ütemezésének megállapításáról a Hivatal az érdekelt helyi önkormányzatok képviselő-testületei véleményének figyelembevételével dönt.


Vhr. 3. § (1) A gázértékesítésre vonatkozó működési engedélynek, a Gszt. 9. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, tartalmazni kell a gázértékesítési tevékenység gyakorlásához szükséges
a) az engedélyes üzemeltetésében álló gázszállító és -tároló rendszer leírást,
b) az a) pontban foglaltak alapján meghatározott gázszállító és -tároló rendszer üzemeltetési kötelezettségének előírását, továbbá
c) a gázszállító és -tároló rendszernek a hosszú távú folyamatos és biztonságos gázellátáshoz szükséges fejlesztési kötelezettségét, illetve jogát.
(2) A Magyar Bányászati Hivatal, a Hivatal eljárását megelőzően, műszaki-biztonsági szempontok szerint minősíti
a) a gázszolgáltató üzemeltetésében álló, valamint az üzemeltetésébe kerülő gázelosztó rendszer, illetve
b) a gázértékesítő üzemeltetésében álló gázszállító és föld alatti gáztároló rendszer
figyelembevételével a kérelem benyújtóját.
(3) A Magyar Bányászati Hivatal eljárásának lefolytatásához szükséges kérelemhez a 2. számú mellékletben felsorolt okiratokat, iratokat és adatokat kell csatolni. A Magyar Bányászati Hivatal a minősítést tartalmazó határozatát egyidejűleg küldi meg a kérelem benyújtójának és a Hivatalnak.
(4) A Hivatalhoz benyújtott kérelemhez csatolni kell a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat, iratokat, adatokat és igazolásokat.
(5) Az (1)—(4) bekezdésekben foglaltakon túlmenően a Hivatal, a gázértékesítési kérelem elbírálásánál
a) figyelembe veszi a gázértékesítő ellátási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges törvényi feltételek teljesíthetőségét is, továbbá
b) az engedélyben előírhatja a biztonságos gázellátás műszaki feltételeit, továbbá gázüzemi szabályzat készítésének kötelezettségét.
(6) Az engedélyes köteles a környezeti kárelhárítás pénzügyi fedezetét biztosítani, a források megjelölésével.
(7) A működési engedélyeket a Hivatal határozata tartalmazza.

Vhr. 4. § Ha a gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések, településrészek, területek gázszolgáltatására létesíteni tervezett gázelosztó vezeték nem a gázszolgáltató tulajdonába kerül, az üzemeltető gázszolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárásban a Hivatal az építtető tulajdonos véleményét is köteles megkérni, s döntésénél figyelembe venni.

Az engedélyes kötelezettségei

Gszt. 10. § (1) Az engedélyes köteles

a) a működési engedélyben foglalt feltételeknek haladéktalanul eleget tenni,

b) működését hatékonyan és gazdaságosan folytatni,

c) ha e törvény másként nem rendelkezik, a működési engedélyben meghatározott ellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni, és ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elvégezni.

(2) A gázértékesítőt szerződéskötési kötelezettség terheli a gázszolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatás ellátásához szükséges gázmennyiség és gázteljesítmény mértékéig.

A működési engedély módosítása, megszegése

Gszt. 11. § (1)17 A működési engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet. A gázértékesítő gázszolgáltatási kötelezettsége módosítható a szállító vezetéki gázátadóról gáz átvételére képes új fogyasztóval (telephellyel). A gázértékesítő települési, területi gázszolgáltatásra nem jogosult.

(2) Ha az engedélyes a kizárólagossági jogáról (20. §) részben vagy egészben lemondott az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő működési engedély módosítását, illetőleg új működési engedélyt kérni.

(3) A Hivatal az engedélyest az e törvényben és a működési engedélyben foglaltak be nem tartásáért bírság fizetésére kötelezheti. A bírság felső határát a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) Nem kötelezhető az engedélyes bírság megfizetésére, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott esetben elvárható volt.

(5) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Hivatal tudomására jutásától számított hat hónapon, illetőleg az elkövetéstől számított egy éven túl.


Vhr. 5. § A Hivatal ötmillió forintig terjedő összegű bírságot szabhat ki. A bírság ismételten kiszabható.

Szétválás, egyesülés, összeolvadás,
az alaptőke leszállítása

Gszt. 12. §18 (1) Az engedélyes szétválását, másik engedélyessel történő egyesülését vagy összeolvadását – amennyiben ez a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-ában meghatározott vállalkozások összefonódását (koncentrációját) eredményezi –, továbbá az alaptőke vagy törzstőke legalább egynegyed részével történő leszállítását csak az engedélyező hatóság határozatának birtokában lehet megkezdeni, és a cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz benyújtani.

(2) Az ellátás biztonságát és a legkisebb költség elvét veszélyeztető tőkekoncentráció megakadályozása érdekében a 25%-ot meghaladó tulajdoni hányad megszerzése egy személy vagy tulajdonosi csoport részére csak az engedélyező hatóság hozzájáruló határozatának birtokában jegyezhető be a részvénykönyvbe.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott tőkekoncentráció (befolyásszerzés) megállapítása kérdésében az engedélyező hatóság köteles a Gazdasági Versenyhivatal véleményét kikérni.

A működési engedély visszavonása
és a gázellátás fenntartása

Gszt. 13. § (1) A Hivatal a működési engedélyt köteles visszavonni, ha az engedélyes törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, módosíthatja vagy visszavonhatja, ha figyelemfelhívás és bírság kiszabása ellenére az ellátás biztonságát, az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti a gázellátó rendszert.

(2) A működési engedély visszavonása esetén a Hivatal a cégbíróságnál kezdeményezheti a volt engedélyes cég további működésének megtiltását és megszüntetését.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a felszámolás, illetőleg a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet, az ellátás biztonságának határáig folyamatosan fenn kell tartani. A Hivatal a folyamatos ellátásra más gázszolgáltatót, gázértékesítőt is kijelölhet.

(4) A felszámolás vagy végelszámolás időtartamára más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a volt engedélyest kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatáshoz, illetve a gázértékesítéshez szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésére.

(5) A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

IV. Fejezet

JOGOK IDEGEN INGATLANON

Gszt. 14. § (1) Az idegen ingatlan használatára és a kártalanításra a bányászatról szóló törvény (a továbbiakban: Bt.19) rendelkezései az irányadók.

(2)20 A megépült gázelosztó vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és biztonsági övezetére a vezeték használatbavételéig bányaszolgalmi jogot kell alapítani. Nem vonatkozik ez a közterületen létesített gázvezeték idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az építési hatóság kötelezheti a gázszolgáltatót a biztonsági övezet csökkentésére.21

(3)22 A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek idegen ingatlanon történő elhelyezésére, továbbá e létesítmények idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(4) Az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója tűrni köteles, hogy a fenyegető vagy bekövetkezett veszélyhelyzet elhárítása, illetve megszüntetése érdekében ingatlanát a veszélyhelyzet elhárítására hivatott szervek a szükséges mértékben használják.

Biztonsági övezet

Gszt. 15. § (1) A gázellátó rendszer létesítményeit, berendezéseit és azok környezetének védelmét szolgáló biztonsági övezetet úgy kell kialakítani, hogy az

a) oltalmazza a létesítményt, illetve a berendezés részéről esetleg keletkező veszélyek ellen azok környezetét, az emberek életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot,

b) biztosítsa a létesítmény, illetve berendezés biztonságos és zavartalan üzemeltetését.

(2) A létesítmények, berendezések biztonsági övezetének terjedelmét és tartalmát külön jogszabály és szabvány állapítja meg.

(3) A létesítmény üzemben tartója a biztonsági övezeten belül, illetve a gázelosztó vezeték nyomvonalán rendszeres ellenőrzést végezhet, műszereket helyezhet el, a biztonsági övezet előírásainak megfelelően a fákat és növényeket eltávolíthatja.

(4)23 Ha a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a gázelosztó vezeték az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy nagymértékben akadályozza, és emiatt a létesítmény bányaszolgalom alapján történő üzemeltetésére nincsen lehetőség, a létesítmény beruházójának az ingatlant meg kell vásárolnia. Ha az adásvétel nem jön létre az ingatlan kisajátítását kérheti. Az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa is kérheti a szolgalom alapításától számított egy éven belül. A kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és a gázszolgáltató, illetve a gázértékesítő ingyenes használatába kell adni. Az ingyenes használati jog a létesítmény üzemeltetésének megszüntetésével megszűnik.

V. Fejezet

A GÁZSZOLGÁLTATÁS

Minőségi követelmények

Gszt. 16. § (1) A gázszolgáltatók csak szabványban meghatározott minőségű, szagosított gázt szolgáltathatnak.

(2)24 Az általános közüzemi szolgáltatási célra szolgáltatott gáz szerződésben meghatározott minőségének megváltozásából adódó költségek a lakossági fogyasztót nem terhelhetik.

(3)25 A gáz szagosítása – szükségessége esetén – a gázértékesítő feladata.

Gázelosztó vezeték létesítése

Gszt. 17. § (1)26 Települések, településrészek, illetve fogyasztók gázszolgáltatásba történő bekapcsolásához szükséges gázelosztó rendszer az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett létesíthető. A megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltetheti.

(2)27 Az általános közüzemi szerződés kötésére jogosult fogyasztók a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletével meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni. Az egyedi közüzemi szerződést kötő, valamint a 21. § (4) bekezdés szerinti fogyasztó a szolgáltatóval a polgári jog szabályai szerint állapodik meg az árral nem fedezett fejlesztési, továbbá a különös fogyasztói igények teljesítéséről. A gázfogyasztás árával nem fedezett fejlesztési költségekre fizetendő hozzájárulás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.28

(3) A gázelosztó vezeték tervezésénél, létesítésénél, átalakításánál, felújításánál, üzemeltetésénél, az üzemeltetés megszüntetésnél a fogyasztói és gázszolgáltatói érdekek és a településfejlesztési tervek, továbbá a környezet- és természetvédelmi érdekek figyelembevételével a legkisebb költségű tervezést, üzemeltetésnél a leggazdaságosabb biztonságos megoldást kell alkalmazni.

(4) A gázelosztó vezeték tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére és az üzemeltetés megszüntetésére a gázszolgáltató minőségbiztosítási rendszert köteles kidolgozni, és azt a bányafelügyelettel jóváhagyatni.

(5)29 A területre vonatkozó szolgáltatási engedély kiadását megelőzően gázellátó rendszer nem létesíthető.

(6) A gázelosztó rendszer más nyomvonalas létesítményekkel történő keresztezésére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés létesítése

Gszt. 18. § (1) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés megépítése az ingatlantulajdonos kötelessége.

(2)30 A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét 200 m3/h teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltatónak a kivitelezés megkezdése előtt be kell nyújtani, és a gázszolgáltató műszaki, biztonsági és környezetvédelmi szempontból díjmentesen köteles felülvizsgálni. A gázszolgáltató kivitelezésre alkalmas nyilatkozatának hiányában a létesítményt nem szabad kivitelezni. Ez a felülvizsgálat nem vonatkozhat a tervezett készülékek és anyagok gyártmányára, típusára, ha azok egyébként a vonatkozó előírásoknak megfelelnek.

(3)31 A csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére, vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot a gázszolgáltatónál a létesítés előtt igazolni kell.

(4) Gázfogyasztó készülék csak a műszaki előírásoknak megfelelő égéstermék elvezető rendszerhez csatlakoztatható.

(5)32 A gázszolgáltatónak benyújtott kiviteli terv szerint elkészített gázszerelést a gázszolgáltató az üzembe helyezés előtt köteles díjmentesen ellenőrizni és minősíteni.


Vhr. 6. § (1) A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek kiviteli tervét a 200 m3/h és annál nagyobb teljesítmény felett vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltató műszaki-biztonsági szempontból díjazás ellenében köteles felülvizsgálni, továbbá a felülvizsgált terv szerint elkészített gázszerelést üzembe helyezés előtt ellenőrizni és minősíteni. A felszámítható díj mértékét az ipari és kereskedelmi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — rendeletben állapítja meg.
(2)33 A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés létesítésére, felülvizsgálatára, biztonsági előírást érintő leszerelésére, vagy gázfogyasztó készülék le- és felszerelésére jogosult gázszerelők nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét, továbbá a nyilvántartást vezető szervezetet a miniszter rendeletben állapítja meg, illetve jelöli ki.34

Gázellátó rendszer üzemben tartása

Gszt. 19. § (1) Gázelosztó vezetéket csak gázszolgáltató tarthat üzemben.

(2)35 A gázszolgáltató a gázt a lakossági és kommunális fogyasztó részére az alkalmazott készülékekre szabványban meghatározott nyomáshatárok között köteles szolgáltatni. Ha a gáz elosztási nyomása nagyobb, mint a készülék csatlakozási nyomása, akkor a gázszolgáltató köteles saját költsége terhére a szükséges nyomásszabályozót a gázszolgáltatás megkezdésekor felszerelni. Ezen nyomásszabályozók üzemképes állapotban tartása a gázszolgáltató, megőrzése és védelme a fogyasztó feladata.

(3) A csatlakozó vezeték és az általános közüzemi szerződés hatálya alá tartozó fogyasztó berendezéseinek üzembe helyezését a gázszolgáltató végezheti el. A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére a készülék gyártója, vagy az arra feljogosított megbízottja is jogosult.

(4) Az üzembe helyező az üzembe helyezés alkalmával köteles a fogyasztóval a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés szakszerű használatát és a fogyasztó kötelezettségét ismertetni.

(5) A gázelosztó rendszer üzemzavara esetén a gázszolgáltató köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket külön engedély nélkül megtenni. Az üzemzavarról a fogyasztókat — a helyileg szokásos módon — haladéktalanul értesíteni, illetve tájékoztatni kell.

(6) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés, valamint a gázkészülékekhez kapcsolódó égéstermék elvezető rendszer üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a feladata. Veszélyhelyzet észlelését a gázszolgáltatónak azonnal be kell jelenteni.

(7) Ha a csatlakozó vezetéken és a fogyasztói berendezésen a gázszolgáltató veszélyhelyzetet észlel vagy az egyéb módon tudomására jut, úgy azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázszolgáltatást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll.

(8) Ha a veszélyhelyzet elhárítását követő munkát a gázszolgáltatónál megrendelték, azt köteles térítés ellenében elvégezni. A gáztalanítási és gáz alá helyezési munkákat csak a gázszolgáltató végezheti el.

(9) A gázszolgáltató a veszélyhelyzet és az üzemzavar gyors elhárítására alkalmas ügyeleti szolgálatot köteles fenntartani.

(10) A gázelosztó vezeték és a csatlakozó vezeték szerelvényeit szabvány szerint jelzőtáblával meg kell jelölni, amit az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. Külterületi elosztó vezeték esetén a nyomvonal jelölése kötelező.

VI. Fejezet

A GÁZSZOLGÁLTATÓ ÉS A FOGYASZTÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY

Szolgáltatási kötelezettség

Gszt. 20. § (1) A gázszolgáltató köteles és jogosult a hatósági engedélyében meghatározott és a gázellátásba bekapcsolt településrészeken, településeken és területeken a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatásra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körben a gázszolgáltató köteles minden olyan esetben az általános közüzemi szolgáltatásnak minősülő (lakossági és kommunális) fogyasztói igény kielégítésére, amikor a fogyasztó a miniszter rendeletével megállapított hozzájárulás összegét befizette.

(3) A gázszolgáltató akkor mentesül az igény kielégítési kötelezettsége alól, ha a fogyasztói igénnyel jelentkező a megállapított hozzájárulás megfizetését nem vállalja, illetve az igény kielégítését környezet-, természet-, műemlékvédelmi vagy egyéb hatósági engedély hiánya akadályozza. Erről az igénybejelentőt az indokok megadásával 30 napon belül írásban kell tájékoztatni.

(4) Ha a gázszolgáltató a gázszolgáltatás iránti igényt a (3) bekezdésben foglalt indokokon túlmenő más okból elutasítja az igénybejelentő a szolgáltatásra kötelezés iránt a Hivatalhoz fordulhat.

Közüzemi szerződés

Gszt. 21. § (1) A gáz szolgáltatására a gázszolgáltatót a 20. § (2) bekezdésében foglalt esetekben általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. A közüzemi szerződés részletes tartalmi előírásait a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) Az általános közüzemi szerződés alapján a gázszolgáltató köteles a meghatározott időtől kezdődően folyamatosan gázt szolgáltatni, a fogyasztó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.

(3) Az általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség körébe nem tartozó fogyasztókkal a gázszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt.

(4) Ha a szerződés tartalmában a felek nem tudnak megállapodni, úgy az általános közüzemi szerződésre vonatkozó előírások alkalmazandók.


Vhr. 7. § (1) Az általános gázszolgáltatási közüzemi szerződés tartalmi előírásait és feltételeit, a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait az 1. számú mellékletként közzétett Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat tartalmazza. A Szabályzat kötelező rendelkezéseitől a felek megállapodással sem térhetnek el.
(2) Az üzletszabályzatok tartalmi követelményeit a Hivatal állapítja meg.

A gázszolgáltatás megtagadása

Gszt. 22. § (1) A gázszolgáltató a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadhatja, ha

a) a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés részben vagy egészben az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,

b) a fogyasztó a szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének, a gázszolgáltató felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, illetőleg a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.

(2) A gázszolgáltató és a gázértékesítő a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadhatja, ha a fogyasztó gázdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően használja a gázt.

(3) A gázszolgáltató és a gázértékesítő a szolgáltatást — részben vagy egészben — csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadhatja meg.

A gázszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

Gszt. 23. § (1) A gázszolgáltató a szolgáltatást a gázelosztó vezeték karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén — más műszaki megoldás hiányában — szüneteltetheti.

(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket 15 nappal előbb a fogyasztókkal közölni kell. Az értesítés a helyileg szokásos módon történhet.

Gszt. 24. § (1) Az üzemzavar elhárítását a gázszolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni. Az elhárítást követően, vagy a forráshiány megszűnése után a gázszolgáltató köteles a gázszolgáltatást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani.

(2) Üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázszolgáltató és a gázértékesítő a Kormány rendeletében meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani. Az elrendelő minden korlátozásról és annak okairól, az elrendelést követő 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. Minden elrendelt fogyasztói korlátozás esetében a Hivatal kivizsgálja, hogy a korlátozás nem a szolgáltatónak felróható ok miatt vált-e szükségessé.

(3) Általános közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztónál korlátozást csak végső esetben és csak akkor lehet alkalmazni, ha az egyedi közüzemi szerződés alapján ellátott fogyasztóknál elrendelt korlátozás után az még szükséges.

(4) A korlátozásról a gázszolgáltató és a gázértékesítő köteles az érintett fogyasztókat a korlátozás kezdő időpontjának, előrelátható időtartamának és mértékének, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseknek egyidejű közlésével tájékoztatni.


Vhr. 8. § (1) Üzemzavar vagy gázforráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató a (2)—(4) bekezdésekben meghatározott módon kijelölt sorrendben és mértékben hajtja végre.
(2) A fogyasztókat a következő kategóriákba kell sorolni, kategóriánként meghatározva a korlátozás alá vonható legnagyobb gázteljesítményt:
I. kategória egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fűtési fogyasztó;
II. kategória egyedi közüzemi szerződés alapján vételező technológiai fogyasztó, állandó felügyelettel;
III. kategória az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező, az I—II. kategóriába nem tartozó összes többi fogyasztó;
IV. kategória a kommunális fogyasztó;
V. kategória az ápoltak és gondozottak elhelyezését szolgáló egészségügyi- és szociális intézményi fogyasztó és a lakossági fogyasztó.
(3) A gázértékesítő az üzletszabályzatában köteles meghatározni a gázszolgáltatókkal egyeztetett korlátozási sorrendet, a korlátozás végrehajtásának rendjét és mértékét.
(4) Az engedélyes üzletszabályzatában köteles nevesítve feltüntetni az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztók köréből a korlátozás alá esőket és a korlátozás alá vonható gázteljesítményt.
(5) A jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltak alapján a gázszolgáltató, a gázértékesítő köteles az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztóit tájékoztatni arról, hogy az egyes fogyasztói berendezései tekintetében a korlátozási sorrendben melyik fogyasztói kategóriába kerültek, és arról, hogy fogyasztói kategóriánként mekkora a korlátozás alá vonható legnagyobb teljesítmény.
(6) A korlátozás végrehajtásáról a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató gondoskodik. Az egyes átadási ponton szükséges korlátozást — a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltakkal összhangban — az engedélyes állapítja meg, és erről a fogyasztót tájékoztatja.
(7) Az általános közüzemi szerződés körébe tartozó lakossági és kommunális fogyasztókat érintő korlátozásról oly módon kell tájékoztatást adni, hogy arról a fogyasztók értesülhessenek, például a tömegkommunikációs eszközök vagy a sajtó útján. Ha a korlátozás csak egy-egy településen lévő lakossági és kommunális fogyasztókat érint, a közzététel a helyileg szokásos módon is történhet.
(8) A fogyasztó a fogyasztás korlátozását köteles haladéktalanul megkezdeni és végrehajtani.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

Gszt. 25. § (1) A szolgáltatott és felhasznált gáz mennyiségének és teljesítményének méréséről a fogyasztóknál — az átalánydíjas fogyasztók kivételével — a gázszolgáltató gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik. A fogyasztás díját a fogyasztásmérő adatai alapján kell megállapítani és elszámolni.

(2)36 A lakossági fogyasztó gázmérőjének felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesítése a gázszolgáltató feladata. A gázmérő a gázszolgáltató tulajdona, állagmegóvása a fogyasztó kötelessége.

(3) A kommunális és az egyedi közüzemi szerződéssel vételező fogyasztók gázmérőinek tulajdonjogában a gázszolgáltató, a gázértékesítő, illetve a fogyasztó szerződésben állapodnak meg. A gázmérő felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, hitelesítése és állagmegóvása — eltérő megállapodás hiányában — a tulajdonos feladata.

(4) Ha a fogyasztó esedékes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a gázszolgáltató jogosult a mérőeszközhöz kapcsolódó olyan berendezést felszerelni és alkalmazni, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen mérőberendezés felszerelését a fogyasztó kérésére is el kell végezni, amennyiben az vállalja a költségek megtérítését.

(5) A fogyasztó a gázszolgáltatótól, gázértékesítőtől a mérőeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálat idejére — más megállapodás hiányában — a gázmérő tulajdonosa köteles a gáz méréséről gondoskodni. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos összes felmerült költséget a fogyasztó köteles megtéríteni. Jogos kifogás esetén a szolgáltató köteles a fogyasztói elszámolást megfelelően módosítani.

(6) A fogyasztó köteles a gázszolgáltató, gázértékesítő részére a mérő leolvasását és ellenőrzését lehetővé tenni.

Szerződésszegés és következményei

Gszt. 26. § (1) A gázszolgáltató közüzemi szerződésszegésének minősül, ha

a) a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,

b) a szolgáltatott gáz jellemzői (nyomás, fűtőérték, égési tulajdonság stb.) nem felelnek meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban előírtaknak,

c) a gázszolgáltatás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót időben nem értesíti,

d) magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a 23—24. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza,

e) a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnése és a fogyasztó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja.

(2) A fogyasztó közüzemi szerződésszegésének minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,

b) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő gázfogyasztó berendezést, készüléket, csatlakozó és fogyasztói vezetéket használ,

c) a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával vételezi, a gázmérő leolvasását, illetve a hibás gázmérő kicserélését — az értesítésben meghatározott, illetve egyeztetett időpontban — nem teszi lehetővé,

d) a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,

e) a gázszolgáltatás díját nem fizeti,

f) a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,

g) a gázszolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,

h) a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,

i) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget,

j) a nyomás alatti gázellátó rendszert megbontja.

(3) A szerződés nélküli fogyasztás szabálytalan vételezésnek minősül.

Gszt. 27. § (1) A szerződés megszegésének, illetve a szabálytalan vételezésnek a következményei:

a) díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés,

b) felemelt díjfizetés,

c) kötbér,

d) kártérítés,

e) fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,

f) a gázszolgáltatás felfüggesztése,

g) kikapcsolás a gázszolgáltatásból.

(2) Az (1) bekezdésben említett következmények közül több együttesen is alkalmazható.

(3) A pótdíj és a felemelt díj mértékét a gáz hatósági ára tartalmazza.

(4) A kötbér alapját és mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5) A gáz szabálytalan vételezése esetén

a) a vételező a gázért felemelt díjat köteles fizetni,

b) a szolgáltató a szabálytalan vételezőt a gázszolgáltatásból kikapcsolhatja.

(6) A szerződésszegés megszüntetése után a szolgáltatást folytatni kell.

Közüzemi szabályzat — üzletszabályzat

Gszt. 28. § (1) A szolgáltató, a gázértékesítő és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait a Kormány rendelettel kiadott közüzemi szabályzatban állapítja meg.

(2) A fogyasztói igény kielégítésének és a gázszolgáltatásnak további, részletes szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni. Az üzletszabályzatot a gázszolgáltató köteles a fogyasztók részére hozzáférhetővé tenni.

Gszt. 29. § A fogyasztó az általános közüzemi szerződést 15 napos felmondási idő megtartásával, indokolás nélkül bármikor felmondhatja.

VII. Fejezet

GÁZÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS

Gszt. 30. § (1) A gázértékesítési szerződésben az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy az általa termelt vagy vásárolt földgázt szabványos — a vevő eltérő igénye esetén a szerződésben meghatározott jellemzők szerinti — minőségben folyamatosan átadja a vevőnek a mérőhelyen, a vevő pedig azt átveszi, és az ellenértéket megfizeti.

(2) A gázértékesítési szerződésre — külön rendelkezés hiányában — a szállítási szerződés szabályait kell alkalmazni.

(3) A gázértékesítési szerződés részletes tartalmi előírásait a Kormány rendeletben határozza meg.


Vhr. 9. § (1) A gázértékesítési szerződésnek tartalmazni kell:
a) az eladó és a vevő cégnevét, székhelyét és bankszámla számát;
b) a gáz mennyiségét havi bontásban (hőmennyiségben is meghatározva), az igénybe vehető gázteljesítményt átvevő-átadó állomásonként, téli-nyári időszakban;
c) a gáz minőségi jellemzőit (anyagösszetétel, harmatpont, fűtőérték stb.);
d) az átadott-átvett gázmennyiség mérésének, a mérőrendszer ellenőrzésének és az esetleges kifogások intézésének rendjét;
e) a gáz árát, folyamatos átadás esetén az ötnaponkénti elszámolás alapját és módját, az ehhez igazodó fizetés ütemezését és rendjét;
f) az átadás-átvétel szüneteltetésének időpontját és időtartamát;
g) az esetleges fogyasztói korlátozás végrehajtásának módját.
A felek a szerződést biztosító mellékkötelezettségekben szabadon állapodnak meg.
(2) Az eladó a teljesítést részben vagy egészben megtagadhatja
a) a feltételek beálltáig, ha az eladó működési körén kívül eső rendkívüli esemény következtében az átadás-átvétel feltételei megszűntek, továbbá
b) gázforráshiány esetén, a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben, valamint
c) a gázértékesítési szerződésben meghatározott, további más esetekben.
(3) A gázértékesítőnek a szerződéskötési és fogyasztói igénykielégítési kötelezettsége mértékéig elővásárlási joga van a közüzemi szolgáltatásra termelt vagy importált földgáz belföldi értékesítésénél.
VIII. Fejezet

ÁRSZABÁLYOZÁS

Gszt. 31. § (1) A földgáz termelői, viszonteladói, elosztási és szolgáltatási árának (díjának) tartalmaznia kell az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget.

(2) A földgáz termelői, viszonteladói, elosztási és szolgáltatási árának és egyéb díjaknak összhangban kell lenniük a következő követelményekkel és alapelvekkel:

a) Az árak (díjak) megállapításánál figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatáshoz szükséges föld alatti gáztárolók építéséhez és működtetéséhez kapcsolódó költségeket, továbbá a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiadásokat.

b) Az árak megállapításánál figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai, az energetikai, az ellátásbiztonsági, a környezetvédelmi és a nemzetközi gazdasági követelményeket, illetőleg tényezőket.

c) Az árszabályozás ösztönözzön a biztonságos és legkisebb költségű gázellátásra, a termelő, tároló és szállító kapacitások, valamint a beszerzési források hatékony igénybevételére.

d) A fogyasztói árak (díjak) ne tartalmazzanak indokolatlan megkülönböztetéseket (előnyöket vagy hátrányokat) a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.

(3) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. Az árakat a miniszter állapítja meg, és rendelettel hirdeti ki.37 A Hivatal az árszínvonalat és az árat (díjat) bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni és eljárása eredményét nyilvánosságra hozni.

(4) Az engedélyes köteles minden olyan tájékoztatást a Hivatalnak megadni, amely az árfelügyeleti és az ármegállapítói tevékenységéhez szükséges.

(5) Az engedélyes köteles nyilvántartási, elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az feleljen meg a külön törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé a keresztfinanszírozás átláthatóságát.

(6) A földgáz legmagasabb hatósági árának (díjának) megállapítását és az ár (díj) alkalmazásának feltételeit 1996. december 31-ig az 1990. évi LXXXVII. törvény szabályozza.

IX. Fejezet

MŰSZAKI-BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

Műszaki-biztonsági felügyelet

Gszt. 32. § (1)38 A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a gázelosztó vezetékekkel kapcsolatban:

a) a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének, elbontásának) engedélyezése, építésfelügyelete és munkavédelmi hatósági felügyelete, továbbá

b) a gázszolgáltatóra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

c) a külön jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavar és súlyos baleset vizsgálata.

(2) A Műszaki Biztonsági Felügyelet hatáskörébe tartozik:

a) műszaki-biztonsági szempontból a fogyasztói berendezések, továbbá

b) a gáz palackban vagy tartályban történő biztonságos forgalmazásának felügyelete.

(3) A gáz palackban vagy tartályban forgalmazásának feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) Műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltését szakmai képesítéshez és gyakorlathoz kell kötni. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot a miniszter rendeletben állapítja meg.

A gázfogyasztó készülék

Gszt. 33. § (1) A gázfogyasztó csak minőségtanúsítással rendelkező gázfogyasztó készüléket tarthat üzemben. Nem vonatkozik ez az előírás az egyedi és speciális technológiai célú 140 kW hőterhelésűnél nagyobb gázkészülékekre.

(2) Az egyes gázfogyasztó készülékek, berendezések minőségtanúsítási rendjét a miniszter rendeletben szabályozza.39

(3) A fogyasztó köteles a használatában álló csatlakozó vezetéket, fogyasztói berendezéseket biztonságosan üzemeltetni, és ennek érdekében gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.

(4) A gázfogyasztó készülékek forgalombahozatalára az e törvény alapján kiadott külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(5) A 140 kW hőterhelésnél nagyobb egyedi, valamint a nem hőtermelő célú technológiai gázfogyasztó berendezések csak műszaki-biztonsági szempontból tartoznak e törvény hatálya alá.

X. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Gszt. 34. § (1)40 Az idegen ingatlan használatával és a bányaszolgalom alapításával okozott károk megtérítésére a Bt. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(2) A gáz közüzemi szerződésre és a gázértékesítési szerződésre az e törvényben és a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban nem rendezett egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

(3) E törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény és a módosításáról rendelkező 1993. évi LXXXII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése és 5. §-a hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépése nem érinti a megépült gázelosztó és csatlakozó vezetékek, valamint a fogyasztói nyomásszabályozók tulajdonjogát, továbbá az ebből eredő jogokat és kötelezettségeket.

(5)41 Az e törvény hatálybalépésekor működő gázszolgáltatók és gázértékesítők 90 napon belül kötelesek a Hivatalhoz engedélyük (9. §) kiadásához szükséges kérelmüket benyújtani. Az engedély nem tagadható meg, ha a kérelem az e törvényben meghatározott feltételeknek és az e törvényben előírt rendeleteknek és szabályoknak megfelel. Ha jogszabályi rendelkezés folytán az engedélyt módosítani kell, az ezzel kapcsolatos kérelmet az engedélyes a jogszabály hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a Hivatalhoz benyújtani.

(6) E törvény

a) 3—6., 9., 11., 18., 21., 24., 28—31. és 34. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány,42

b) 7., 15., 17., 20., 32. és 33. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a miniszter43

gondoskodik.

(7)44


Vhr. 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a gázenergia felhasználásának engedélyezéséről szóló 65/1990. (X. 9.) Korm. rendelet,
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak feladat- és hatáskörének megállapításáról az ipar és belkereskedelmi ágazatban intézkedő 26/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontja, valamint
(2) E rendelet hatálybalépése előtt földgáz időszakos (alternatív), illetőleg kiegyenlítő (puffer) jellegű felhasználására adott engedélyek 1996. december 31. napjáig érvényben maradnak.
(3) E rendelet hatálybalépése nem érinti a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött közüzemi (közszolgáltatási) szerződések érvényességét, és a gázmérők tulajdonjogát. Bármelyik fél kezdeményezheti azonban a szerződés módosítását az új szabályozás alapján.
(4) Az engedélyes az Gszt. 17. §-ának (4) bekezdésében előírt minőségbiztosítási rendszerét 1996. december 31-ig köteles kidolgozni, és jóváhagyásra a Magyar Bányászati Hivatalhoz benyújtani.
(5) Az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat alkalmazásában gázszolgáltatónak minősül a cseppfolyós pébé gázt palackban vagy tartályban forgalmazó is.
(6)45 A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a gázszerelők nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét, továbbá a nyilvántartást vezető szervezetet rendeletben állapítsa meg.

1. számú melléklet a 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelethez


Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat

Vezetékes gázszolgáltatás

Gázvezeték útján gázt szolgáltatni csak olyan fogyasztó részére szabad, akinek (amelynek) csatlakozó vezetéke és fogyasztói berendezése a Gszt. és annak végrehajtására kiadott jogszabályokban, műszaki előírásokban és szabványokban meghatározott biztonsági szintnek megfelel.

Előzetes tájékozódás

(1) A fogyasztó a gázszolgáltatás, továbbá az új vagy növekvő igénye kielégítésének feltételeiről, lehetőségéről a gázszolgáltatótól még az igénybejelentése előtt tájékoztatást kérhet.
(2) A gázszolgáltató tájékoztatásának tartalmaznia kell a fogyasztó által ismertetett, valamint a gázszolgáltató által bekért helyszíni adatok és igények alapján a bekapcsoláshoz szükséges műszaki és gazdasági feltételeket, a gázfogyasztó berendezésekkel kapcsolatos követelményeket, az esetleges szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat és a további eljárás módját.
(3) Ha a fogyasztó bekapcsolásához szükséges csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés tervezési, kivitelezési munkát a fogyasztó, illetőleg a fogyasztóval kötött szerződés alapján más végzi, a tervező, kivitelező köteles a műszaki-biztonsági előírásokban, szabályzatokban meghatározott46, a műszaki tervekre vonatkozó előírásokat figyelembe venni, a gázszolgáltató pedig köteles a tervezéshez, illetőleg a kivitelezéshez szükséges adatokról tájékoztatást adni.

Ennek keretében a gázszolgáltató köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani azokat a birtokában lévő adatokat, számításokat is, amelyek a Gszt. 17. § (2) bekezdésében meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás megállapítására vonatkoznak. Az adatok szolgáltatásáért a gázszolgáltató díjat nem számíthat fel.
(4) A fogyasztói igénybejelentésre vonatkozó rendelkezéseket a 7. § tartalmazza.

A fogyasztók bekapcsolásához szükséges vezeték létesítése

(1) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét a 200 m3/h teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltató a benyújtástól számított 30 napon belül köteles műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálni, és a kivitelezhetőség tekintetében nyilatkozni. A jóváhagyott terv alapján a kivitelezési munkát a jóváhagyástól számított 2 éven belül szabad elvégezni. A 2 évnél régebbi tervet korszerűsíteni kell, ezt követően kell felülvizsgálatra bemutatni a gázszolgáltatónak.
(2) A kiviteli terv felülvizsgálata keretében a gázszolgáltató nyilatkozni köteles arra is, hogy a kiviteli munkák megkezdését be kell-e előzetesen jelenteni a gázszolgáltatónál, vagy nem. Az előzetes bejelentéshez kötött építés-szerelési munkák végzését a gázszolgáltató bármikor ellenőrizheti; a tervezés során előre nem látható okból szükséges módosításokat a tervező bevonásával a fogyasztó, illetőleg a gázszerelő köteles végrehajtani. A kivitelezés során végzett ellenőrzés nem mentesíti a gázszolgáltatót a Gszt. 18. §-ának (5) bekezdésében előírt üzembe helyezés előtti ellenőrzési és minősítési kötelezettsége alól.
(3) A kiviteli munka elkészültét a fogyasztó, illetve a gázszerelő a gázszolgáltatónak szerelési nyilatkozat benyújtásával köteles bejelenteni. A szerelési nyilatkozatnak tartalmazni kell a munkavégzés pontos helyét, a fogyasztó nevét, a gázszerelő nevét és címét, valamint a létesített csatlakozó vezetékre és fogyasztói berendezésre vonatkozó megvalósulási dokumentációt. A szerelési nyilatkozatot a gázszerelő köteles aláírásával és pecsétjével ellátni. A bejelentés benyújtásától számított 15 napon belül — a bejelentővel előzetesen egyeztetett időpontban — köteles a gázszolgáltató a kivitelezést ellenőrizni. A fogyasztónak gondoskodni kell arról, hogy a kivitelező gázszerelő az ellenőrzésnél jelen legyen, a szükséges felvilágosításokat megadja, valamint a kipróbáláshoz szükséges eszközöket és feltételeket rendelkezésre bocsássa. A gázszolgáltató a gázszerelő távollétében is lefolytathatja az ellenőrzést és a minősítést.
(4) A vezetéket elfedni, bemázolni mindaddig nem szabad, amíg annak műszaki-biztonsági szempontból való átvétele meg nem történt. A gázszolgáltató jogosult a csatlakozó és a fogyasztói vezeték szabaddá tételét, illetőleg kijavítását megkövetelni, ha azokat a műszaki-biztonsági átvétel előtt lefedték, lemázolták, vagy ha azok a vonatkozó előírásoknak nem felelnek meg. Ha a fogyasztó, a gázszerelő e követelésének nem tesz eleget, a gázszolgáltató a bekapcsolást megtagadhatja. A fogyasztó ebből eredő kárigényét a kivitelezővel szemben a polgári jog szabályai szerint jogosult érvényesíteni.

(1) A gázszerelőre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott egyes munkákat a gázszerelő egyszerűsített szerelési nyilatkozat csatolásával utólag is bejelentheti a gázszolgáltatónál. A gázszerelő utólagos bejelentési kötelezettsége körébe tartozó munkákat a gázszolgáltató szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
(2)47 Ha az ellenőrzése során a gázszolgáltató azt állapítja meg, hogy a gázszerelő nem az előírásoknak megfelelően végezte el a munkát, jogosult erről a gázszerelők nyilvántartására kijelölt szervezetet tájékoztatni, ismételt szabálytalan munkavégzés esetén pedig kezdeményezni a gázszerelésre jogosultak jegyzékéből történő törlését.

(1) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője) vagy a vele történt megállapodás alapján a fogyasztó köteles gondoskodni.
(2) Az új fogyasztó bekapcsolásához szükséges munkák, a meglévő csatlakozó vezeték áthelyezésével, cseréjével, javításával és karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzését az ingatlan tulajdonosa, használója tűrni köteles; az ebből eredő esetleges károkat a fogyasztó a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni.

Igénybejelentés

A vezetékes gázszolgáltatásra vonatkozó új vagy növekvő igényt a gázszolgáltatónál kell bejelenteni. Növekvő igénynek minősül további új berendezés felszerelése vagy meglévő berendezés helyett hasonló, de nagyobb teljesítményű berendezések szerelése. A gázszolgáltató a szerelési tervet igénybejelentésnek elfogadhatja. Ha a fogyasztó nem kért előzetes tájékoztatást a gázszolgáltatótól, a 2. §-ban említett tájékoztatást legkésőbb az igénybejelentéstől számított 30 napon belül kell a fogyasztó részére megadni. A fogyasztó a tájékoztatás megadásától számított 30 napon belül nyilatkozni köteles arról, hogy igénybejelentését fenntartja-e. Az igénybejelentés elbírálásánál a Gszt. 20. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

Gázszolgáltatási közüzemi szerződés

(1) A gázszolgáltatót általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli a lakossági és a kommunális fogyasztók vonatkozásában.
(2) Az általános közüzemi szerződésnek tartalmaznia kell
a) a szerződő felek megnevezését, a fogyasztó azonosításához szükséges adatokat, címét (székhelyét),
b) a szolgáltatás megkezdésének időpontját, határozott időre kötött szerződés esetében a szerződés megszűnésének időpontját,
c) a szerződés tárgyát (annak műszaki jellemzőit, szükség esetén mennyiségi és teljesítményi adatait),
d) a fogyasztás helyét,
e) a csatlakozási pont (pontok) megjelölését,
f) a gázfogyasztó berendezések felsorolását (db, típus),
g az elszámolás, díjfizetés alapjául szolgáló gázmérő (berendezés és tartozékai) felsorolását,
h) a gázfogyasztás mérő leolvasásának rendszeres időszakát,
i) külön jogszabályi rendelkezés hiányában a számlázás és a számlázott díj megfizetésének módját, így az alkalmazandó ár-, díjszabást,
j) a szerződésszegés Gszt.-ben meghatározott következményeit.
(3) A gázszolgáltató és a fogyasztó a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően további feltételekben is megállapodhatnak a szerződésben.
(4) Ha az általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség körébe nem tartozó fogyasztó és a gázszolgáltató az egyedi közüzemi szerződés tartalmában megállapodni nem tud, a Gszt. 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést a fogyasztóra irányadó díjszabás figyelembevételével kell alkalmazni.
(5) Ha a lakossági vagy kommunális fogyasztó a fogyasztási helyről elköltözik, az elköltözés, illetőleg a szolgáltatás igénybevétele megszüntetésének időpontját köteles a gázszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az elköltözött fogyasztó felel a legközelebbi mérőleolvasásig, késedelmes bejelentés esetén a bejelentés beérkezésétől számított nyolc napig terjedő fogyasztás díjáért.
(6) Ha a lakossági vagy kommunális fogyasztó olyan lakásba, helyiségbe költözik, amelyben gázszolgáltatás van, és arra igényt tart, köteles ezt a gázszolgáltatónál bejelenteni. A bejelentéssel a szerződés — a lakossági fogyasztók esetében — a korábbi fogyasztóval kötött feltételek szerint létrejön. Ha a fogyasztó a gázszolgáltatásra nem tart igényt, ezt is köteles bejelenteni, és a mérő leszerelését kérni. Ennek elmulasztása esetén mindaddig, amíg a bejelentés megtörténik, őt terheli a fogyasztás és a berendezések bérleti díjának megfizetése.

Közös fogyasztás

(1) A közösen használt helyiségekben lévő gázfogyasztó berendezés és gázmérő használatának joga — eltérő megállapodás vagy bírói ítélet, hatósági határozat hiányában — a tulajdonostársakat, a bérlőtársakat, a társbérlőket stb. egyenlően illeti meg.
(2) A gázszolgáltató a közös használat létrejötte vagy a közös használók személyében bekövetkezett változáskor — az érdekelt bejelentésére — a szerződést módosítja, és az általa bérbeadott gázfogyasztó berendezéseket a közös használatra jogosultak nevére írja át. Ha a közös használat megszűnik, a fogyasztási helyen maradó használó válik fogyasztóvá. Az elköltöző a felszerelt bérleti gázfogyasztó berendezést a gázszolgáltató és a többi használó hozzájárulása nélkül nem szerelheti le, és nem viheti el.
(3) Ha a gázmérő az egyik közös fogyasztó kizárólagos használatára rendelt helyiségben van, a gázmérő főcsapját a helyiség használója csak akkor zárhatja le, ha ezzel más közös használót a gázfogyasztásban nem akadályoz, vagy veszélyhelyzet állt elő.
(4) Ha annak műszaki lehetősége fennáll és a közös használók az elkülönítés költségeinek viselését vállalják, az elkülönítést végre kell hajtani, és a gázfogyasztásra külön-külön kell szerződést kötni.

Bekapcsolás

(1) Csatlakozó vezetéknek a gázelosztó vezetékkel, gázmérőnek mind a csatlakozó, mind a fogyasztói vezetékkel, illetve gázmérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó vezetéknek a fogyasztói vezetékkel való összekapcsolását, valamint a nyomásszabályozó felszerelését csak a gázszolgáltató vagy az általa megbízott és arra jogosult gázszerelő végezheti el.
(2) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés elkészültét a fogyasztó köteles a gázszolgáltatónak bejelenteni, hogy az a szükséges ellenőrzés és minősítés befejezése után a bekapcsolást elvégezhesse.
(3) Biztonsági okból a gázszolgáltató a főcsapot elzárhatja, és biztonsági záróelemmel láthatja el. A biztonsági záróelemet eltávolítani és a lezárt főcsapot kinyitni a gázszolgáltató vagy megbízottja jogosult.
(4) A gázszolgáltató köteles a szolgáltatás megkezdése előtt az általános közüzemi szerződés alapján vételező lakossági és kommunális fogyasztó szolgáltató által üzembe helyezhető fogyasztói berendezését műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálni, és a fogyasztóval vagy megbízottjával ismertetni a fogyasztói berendezés rendeltetésszerű és biztonságos kezelésének szabályait. Ennek megtörténtét a fogyasztó, illetve megbízottja aláírásával igazolja.
(5) A műszaki-biztonsági szempontból nem megfelelő csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés bekapcsolását a gázszolgáltató köteles megtagadni a Gszt. 22. §-ának, (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kötelezettsége alapján.

Szolgáltatás

(1) A gázszolgáltatás teljesítési helye a fogyasztónál felszerelt gázmérő kiömlőcsonkja, gázmérő nélküli, átalányfogyasztás esetén a fogyasztói főcsap.
(2) A gázszolgáltató a gázt az állami szabványokban, a műszaki előírásban, vagy ennek hiányában a szerződésben meghatározott minőségben (nyomás, fűtőérték, égési tulajdonság stb.) köteles folyamatosan szolgáltatni.
(3) A gázszolgáltató, a gázértékesítő, ha az üzemeltetésében lévő vezeték (gázszállító, gázelosztó vezeték) rendszeres karbantartása, javítása, felújítása, vagy a vezetékrendszer fejlesztése érdekében a szolgáltatás szüneteltetése indokolt, a szüneteltetést köteles a lehető legkisebb fogyasztói körre és időtartamra csökkenteni.
(4) Ha tevékenysége során az engedélyes olyan helyzetet észlel, vagy egyéb módon tudomására jut, amely közvetlen veszély forrása, annak megszüntetéséig a veszélyeztetett szakaszon a gázszolgáltatást szüneteltetnie kell. A veszélyhelyzet megszüntetése a vezeték üzemben tartóját, költségei a veszélyhelyzet előidézőjét terhelik.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott veszély alatt az élet-, vagyonbiztonság, valamint a gázszolgáltatás folyamatosságának veszélyeztetettségét kell érteni. Rendszeres karbantartási, javítási, felújítási munkának minősül mindaz a munka, amely a gázszállító és -elosztó vezetékrendszeren keletkezett veszélyhelyzet, üzemzavar megszüntetéséhez, megelőzéséhez és a rendeltetésszerű üzemeltetés feltételeinek megteremtéséhez szükséges, vagy műszaki okból egyébként indokolt.

(1) A fogyasztó köteles lehetővé tenni, hogy a bejelentésére vagy a gázszolgáltató előzetes értesítése alapján, annak megbízottjai a gázberendezés megvizsgálása, a gázmérő lezárása, a szükséges javítások, fel- és leszerelési munkák elvégzése céljából — a fogyasztó munkabeosztásának figyelembevételével, gázömlés esetén pedig bármikor — bemehessenek azokba a helyiségekbe, amelyekben a gázberendezés van. E munkák végzésekor, a munkavégzéshez szükséges időpont megállapításakor, a fogyasztó érdekeire figyelemmel kell lenni.
(2) Ha olyan gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a gázhasználat során a biztonsági előírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést nem teszi lehetővé, illetve azt meggátolja, a gázszolgáltató a fogyasztás helyére való bejutásáig, és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a szolgáltatást a fogyasztási helyen kívüli beavatkozással is szüneteltetheti.
(3) A fogyasztó köteles minden, általa észlelt, a szolgáltatással kapcsolatos rendellenességet a gázszolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.
(4) Helyiségen belüli gázszivárgás, gázömlés esetén a fogyasztó köteles a veszély elhárítása érdekében a tőle elvárható intézkedéseket (pl. szellőztetés, gázcsapok lezárása, tűzgyújtás-, villamos berendezés bekapcsolásának mellőzése, szikraképződés megakadályozása, a veszélyeztetett környezet tájékoztatása) megtenni.
(5) A bejelentett veszélyhelyzetet a gázszolgáltató köteles haladéktalanul, a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

Mérés

(1) A fogyasztó kérésére a szolgáltató köteles a gázmérőt megvizsgálni.
(2) Ha a fogyasztó kérelmére megvizsgált gázmérő a mérésügyi előírásban meghatározott, ennek hiányában ±2%-ot meg nem haladó mérési hibával működik, a vizsgálat költségei a fogyasztóra átháríthatók. A megengedett mérési eltérést meghaladó mérési hiba esetén az elszámolást a vizsgálat eredményének megfelelően módosítani kell.
(3) A fogyasztó jogosult — a gázszolgáltatóval egyeztetett módon — ellenőrző mérőeszközt alkalmazni. Eltérő mérési eredmény esetén a fogyasztás elszámolásánál a Gszt. 25. §-ának (5) bekezdésében szabályozott mérésügyi felülvizsgálat befejezéséig a gázszolgáltató hitelesített mérőeszközeinek mérési adatai irányadók.
(4) Ha a közüzemi szerződés szerint a gáz mennyisége mellett a gáz fűtőértékét is mérni kell, arról a gázszolgáltató gondoskodik; a (2) és (3) bekezdésekben foglaltakat erre az esetre is alkalmazni kell.
(5) Lakás vagy más helyiség, bérlemény műszaki megosztása esetén — a fogyasztó kérésére — a gázszolgáltató minden önállóvá vált bérleményben lévő fogyasztó részére külön gázmérőt köteles felszerelni. A gázszolgáltató a gázmérő felszerelésére vonatkozó kérelem teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a gázfogyasztás szétválasztása műszaki okból nem oldható meg.

A gázfogyasztás elszámolása

(1) A gázszolgáltató megállapodhat a fogyasztóval a gázfogyasztás mérő nélküli, átalánydíjas elszámolásában.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetet kivéve, a gázfogyasztást időszakonként, rendszeres leolvasással kell megállapítani. A leolvasási időszakot az üzletszabályzatban kell meghatározni.
(3) Az elszámolás alapja a gázmérőn leolvasott érték, amelyet a gázszolgáltató jogosult gáztechnikai normál m3-re vagy referencia körülményeknek értelmezett m3-re átszámítani. Az átszámítás szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni.
(4)48 Az elfogyasztott gázért a fogyasztó az árszabályozó rendelkezések szerint megállapított díjat köteles fizetni. Ha a gázszolgáltatást egy szerződés alapján többen veszik igénybe (több fogyasztó van), egyetemlegesen felelősek a fogyasztott gáz díjának megfizetéséért. Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.
(5) Az elfogyasztott gáz díját és az egyéb díjakat — ha jogszabály, illetve a fogyasztóval kötött szerződés másképpen nem rendelkezik — a számla bemutatásakor azonnal meg kell fizetni.
(6) Ha az esedékessé vált gázdíjat a fogyasztó írásbeli felszólítás ellenére 15 napon belül nem egyenlíti ki, a gázszolgáltató a gázszolgáltatást felfüggesztheti.
(7) A fogyasztó kérheti a bemutatott számla helyesbítését a számlát kiállítótól, aki erre 15 napon belül köteles nyilatkozni. A helyesbítés iránti bejelentésnek a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a bemutatott számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét nem haladja meg.
(8) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a bejelentés érdemi elbírálásától számított 8 napon belül a visszatérítést teljesíteni kell.

A hibásan mért fogyasztás elszámolása

(1) Ha a háztartási fogyasztónál felszerelt gázmérő a fogyasztást nem vagy rosszul jelzi
a) az előző év azonos időszakának fogyasztását,
b) abban az esetben, ha az előző év azonos időszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, a megelőző három mérőleolvasási időszaknak egy időszakra eső átlagát (amelyet az évszaknak megfelelően az előző évi fűtési fogyasztás figyelembevételével kell helyesbíteni)
kell a számlázás alapjául venni.
(2) Az (1) bekezdés szerint elszámolható gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani, ha időközben a gázfogyasztó készülékek száma vagy fajtája (a helyiségben lakó személyek száma) vagy a helyiség mérete megváltozott.
(3) A nem lakossági fogyasztónál felszerelt gázmérő meghibásodásakor a fogyasztás elszámolásához, illetőleg a számlázáshoz az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszak fogyasztását, a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi, illetőleg egyéb adatok alapján rögzített használati időt kell figyelembe venni.
(4) Ha a fogyasztó a mérést befolyásoló, szabálytalan módon vételezte a gázt, a fogyasztás mennyiségét az adott időszak naptári óraszámának és a beépített gázfogyasztó készülékek névleges gázteljesítményének (m3/h) szorzatával kell elszámolni.

Az általános közüzemi szerződés megszűnése

(1) A lakossági és a kommunális fogyasztó az általános közüzemi szerződést 15 napos felmondási idővel megszüntetheti.
(2) Ha a fogyasztói berendezést leszerelik, azt a munka megkezdése előtt 48 órával a gázszolgáltatónak be kell jelenteni az esetleg szükséges intézkedések megtétele végett.
(3) Az egyedi közüzemi szerződés megszűnésének eseteit a szerződésben kell meghatározni.

2. számú melléklet a 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelethez


A Magyar Bányászati Hivatalhoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező üzemeltetésében álló gázszállító, gáztároló, illetve gázelosztó vezetékrendszer leírását. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező
1. cégbejegyzését igazoló okiratot,
2. szervezeti és működési szabályzatát,
3. minőségbiztosítási rendszere kidolgozásának ütemtervét,
4. technológiai utasítás rendszerét,
5. üzemzavar-elhárítási szabályzatát,
6. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős gázüzemi munkaköröket betöltő dolgozók munkaköréhez előírt képesítéseket, és a gáziparban megszerzett gyakorlatot igazoló iratokat,49
a munkavállalók szakmai csoportok szerinti létszámkimutatását.
7. a kérelem benyújtásakor végzett gázszolgáltatási tevékenység bemutatását:
a) települések nevét,
b) fogyasztói létszámot.

3. számú melléklet a 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelethez


A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott kérelemhez mellékelni kell a kérelmező

1. cégbejegyzését igazoló okiratot,
2. minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának ütemtervét,
3. technológiai utasítás rendszerét, beleértve a gázértékesítőnek a korlátozás végrehajtására alkalmas szervezeti és hírközlési rendszerét is,
4. üzemzavar-elhárítási szabályzatát,
5. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős gázüzemi munkaköröket betöltő dolgozók munkaköréhez előírt képesítéseket, és a gáziparban megszerzett gyakorlatot igazoló iratokat,50
a munkavállalók szakmai csoportok szerinti létszámkimutatását.
6. a tulajdonában, üzemeltetésében lévő gázszállító, tároló, illetve gázelosztó rendszer, tartályos gázelosztó rendszer leírását,
7. a kérelem benyújtásakor végzett gázszolgáltatási tevékenység felsorolásszerű bemutatását:
a) települések nevét,
b) fogyasztói létszámot,
8. gázdíjszámlázási rendszer leírását,
9. vagyon- és a környezeti károkra is kiterjedő felelősségbiztosítási szerződések meglétének igazolását,
10. a gázszolgáltatónak a gázértékesítővel kötött éves és hosszú távú gázértékesítési szerződését,
11. az előző évi auditált mérleget,
12. az éves üzleti terv kivonatát,
13. a negyedéves likviditás igazolását,
14. a környezetvédelmi felügyelőség által véleményezett környezetvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza
a) a környezetvédelmi előírások és azok megtartásának rendjét,
b) a káresetek környezetvédelmi előírásait, a káreset környezetszennyező hatása felmérésének és a rehabilitáció megvalósításának módját,
15. a bekapcsolásra vállalt települések önkormányzatával és az elosztó vezetékrendszer tulajdonosával létrejött megállapodást.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1994. március 29-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. április 26. A törvényt a 2003: XLII. törvény 54. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, 2004. január 1. napjával. A hatályon kívül helyező törvény 85. § (1) bekezdése alapján az 1994: XLI. törvény – Gszt. – alapján engedéllyel rendelkezők, illetve jogutódjaik, vagy az általuk földgázszállítói, -tárolói, -elosztói és -kereskedelmi tevékenység folytatására létesített vagy általuk irányított és e tevékenységeknek vagy ezek valamelyikének folytatására kijelölt társaságok a 2003: XLII. törvény előírásainak megfelelő engedély iránti kérelmet kötelesek 2003. augusztus 1. napjától számított 90 napon belül a Hivatalhoz benyújtani. E kötelezettségük kiterjed a Gszt. alapján kiadott gázértékesítői és gázszolgáltatói engedélyekben meghatározott fogyasztók részére, illetve településen, településrészen, területen végzett engedélyköteles tevékenységre. A Hivatal a jogszabályoknak megfelelő kérelem esetén harminc napon belül köteles a kérelemnek megfelelő tartalommal az engedély tárgyában érdemi határozatot hozni. Amennyiben a kérelem a jogszabályoknak és az engedélyes még érvényben lévő működési engedélyének – a 2003: XLII. törvényben előírt átalakulások figyelembevételével – megfelel, a Hivatal köteles az engedélyt kiadni. A Gszt. alapján kibocsátott engedélyek alapján 2003. december 31-ig végezhető tevékenység. Átmeneti rendelkezések vonatkozásában lásd még a 2003: XLII. törvény 85. § (2)–(4) és (6)–(8) bekezdését.

2

A rendeletet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2004. január 1. napjával.

3

A Gszt. 3. §-ának e) pontja az 1997: XX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A Gszt. 3. §-ának f) pontja az 1997: XX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A Gszt. 3. §-ának i) pontja az 1997: XX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A Gszt. 3. §-ának p) pontja az 1997: XX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A Gszt. 3. §-ának r) pontja az 1997: XX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A Gszt. 4. §-a a 2001: CX. törvény 116. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A Gszt. 5. §-a a 2001: CX. törvény 116. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A Gszt. 6. § (3) bekezdése a 2001: CX. törvény 116. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A Gszt. 6/A. §-át a 2001: CX. törvény 116. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

13

Végrehajtására lásd a 28/1994. (X. 28.) IKM rendeletet.

14

A Gszt. 9. §-ának (3) bekezdése az 1997: XX. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A Gszt. 9. §-ának (3) bekezdése c) pontjában meghatározott mértékű belföldi földgáztároló kapacitás létesítését 2002. december hó 31-re kell a gázértékesítési működési engedélyben előírni az 1997: XX. törvény 13. §-ának (2) bekezdése értelmében.

16

A Gszt. 9. §-ának (4) bekezdése az 1997: XX. törvény 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A Gszt. 11. §-ának (1) bekezdése az 1997: XX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

18

A Gszt.12. §-a az 1998: XVIII. törvény 53. §-a (2) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.

20

A Gszt. 14. §-ának (2) bekezdése az 1997: XX. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A Gszt. 14. §-ának (3) bekezdését az 1997: XX. törvény 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

23

A Gszt. 15. §-ának (4) bekezdése az 1997: XX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

24

A Gszt. 16. §-ának (2) bekezdése az 1997: XX. törvény 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A Gszt. 16. §-ának (3) bekezdését az 1997: XX. törvény 6. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

26

A Gszt. 17. §-ának (1) bekezdése az 1997: XX. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A Gszt. 17. §-ának (2) bekezdése az 1997: XX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Újonnan kiegészítette az 1997: CVII. törvény a 12. §-ának (1) bekezdése.

28

Lásd az 1999/150. APEH iránymutatást.

29

A Gszt.17. §-ának (5) bekezdését az 1997: XX. törvény 7. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta.

30

A Gszt. 18. §-ának (2) bekezdése az 1997: XX. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A Gszt. 18.§-ának (3) bekezdése a 2000: LXXXIII. törvény 23.§-ával megállapított szöveg.

32

A Gszt. 18. §-ának (5) bekezdése az 1997: XX. törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A Vhr.6. §-ának (2) bekezdése a 185/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

35

A Gszt. 19. §-ának (2) bekezdése az 1997: XX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

36

A Gszt. 25. §-ának (2) bekezdése az 1997: XX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

37

Végrehajtására lásd az 59/1995. (XI. 14.) IKIM és a 11/1999. (III. 19.) GM rendeletet.

38

A Gszt. 32. §-ának (1) és (2) bekezdése az 1997: XX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg új (3) bekezdést iktatott a szövegbe és az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

40

A Gszt. 34. §-ának (1) bekezdése az 1997: XX. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A Gszt. 34. §-ának (5) bekezdése az 1997: XX. törvény 12. §-ának (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

42

Végrehajtására lásd a 3/1995. (I. 20.) Korm. rendeletet.

43

Végrehajtására lásd a 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendeletet.

44

A Gszt. 34. §-a (7) bekezdését a 2001: CX. törvény 116. § (5) bekezdése iktatta be; e módosító rendelkezést utóbb hatályon kívül helyezte – 2002. december 31. napjával – a 2002: LXII. törvény 106. § (4) bekezdése, így a módosítás nem lépett hatályba.

45

A Vhr.10. § (6) bekezdése a 185/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

46

Jelenleg az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott GOMBSZ VII. fejezete.

47

Az 1. számú melléklet 4. §-ának (2) bekezdése a 185/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

48

A 13. (4) bekezdése az 1997: CLVII. törvény 44. §- a szerint kiegészített szöveg.

49

a 6. pont szerinti dokumentumokat a gázértékesítő, a már működő szolgáltatók összevontan, az új szolgáltatók tételesen (telephelyenként) adják meg.

50

az 5. pont szerinti dokumentumokat a már működő szolgáltatók, a gázértékesítő összevontan, az új szolgáltatók tételesen (telephelyenként) adják meg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás