1994. évi XLVIII. törvény

a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról¹ a végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelettel² egységes szerkezetben

2002.02.01.

[A vastag betűs szedés az 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET), a normál betűs szedés a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szövege.]

A villamos energia termelésére, szállítására, szolgáltatására, fogyasztására és mindezen területeken a hatékonyság javítására vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározása, továbbá a fogyasztónvédelem intézményes rendszerének kialakítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994: XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 57. §-a (6) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

VET 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed

a) a villamos energia

aa) termelésére szolgáló erőműretermelésére szolgáló erőmű>,

ab) szállítására szolgáló alaphálózatra,

ac) szolgáltatására létesített elosztóhálózatra

(a továbbiakban együtt: villamosmű) és azok engedélyeseire, továbbá

ad) fogyasztóira, valamint a csatlakozó és a fogyasztói berendezésekre,

b) a villamosmű engedélyesek egymás közötti, valamint a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyra.

(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a villamosmű létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére.

(3) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

(4) E törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés kivételével nem tartozik e törvény hatálya alá az 50 MW teljesítmény alatti, villamos energiát kizárólag saját célra termelő erőmű és vezetékhálózata.

Általános követelmények

VET 2. § A villamos energia termelését, szállítását, szolgáltatását és felhasználását az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és természet védelmének érvényesülésével, gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Polgári Törvénykönyv 387—388. §-aiban és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

Fogalommeghatározások

VET 3. § E törvény alkalmazásában

a) termelő: aki erőmű működtetésére, illetőleg villamos energia termelésére engedélyt kapott;

b) szállító: aki villamos energia szállítására (átvitelére) engedélyt kapott;

c) szolgáltató: aki villamos energia elosztására és szolgáltatására engedélyt kapott;

d) engedélyes: a villamos energia termelője, szállítója és szolgáltatója;

e) erőmű: az olyan energiaátalakító létesítmény, amely valamely energiahordozó (szén, gáz, olaj, hasadóanyag, megújuló energia stb.) felhasználásával villamos energiát termel;

f) erőművi teljesítmény: a beépített villamos energia-termelő egységek generátorkapcson mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;

g) alaphálózat: az a nagyfeszültségű vezetékrendszer — beleértve a tartószerkezeteket is — a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel, amely a villamos energia szállítására szolgál;

h) elosztóhálózat: az a vezetékrendszer — beleértve a tartószerkezeteket is — a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel, amely a villamos energiának a fogyasztási körzetben való elosztására és a csatlakozó berendezésekhez való eljuttatására szolgál;

i) villamosmű: az erőmű, az alaphálózat és az elosztóhálózat;

j) közcélú villamosmű: a villamos energia termelésének éves átlagban legalább 60%-át közcélra termelő erőmű, az alap- és az elosztóhálózat;

k) saját használatú villamosmű: a villamos energia termelésének éves átlagban több mint 40%-ban saját célra termelő erőmű és vezetékhálózat;

l) csatlakozóberendezés: az a vezetékrendszer — a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel —, amely az alap- vagy elosztóhálózatot köti össze a fogyasztói berendezésekkel; a fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;

m) csatlakozási pont: a villamosmű és a fogyasztói berendezések tulajdoni határa;

n) fogyasztói berendezés: a fogyasztó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és a villamos energiát felhasználó fogyasztó készülék a tartozékaival együtt:

o) fogyasztási hely: összefüggő, egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott terület, ahol a fogyasztó a villamos energiát felhasználja; jogszabály (53. §) össze nem függő területeket egy fogyasztási helynek, összefüggő területet több fogyasztási helynek minősíthet;

p) fogyasztó: a szolgáltatótól villamos energiát vételező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet

1. lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója (tulajdonosa, bérlője), aki (amely) villamos energia mennyiség vételezésére köt a szolgáltatóval közüzemi szerződést;

2. egyéb fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) villamosteljesítmény, illetve villamos energia mennyiség vételezésére köt a szolgáltatóval közüzemi szerződést;

r) megújuló energia: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia;

s) természetes monopolhelyzet: a villamos energia szállítására, szolgáltatására irányuló tevékenység, amelynek végzése során a piaci törvények nem vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a fogyasztónak választási lehetősége nincs;

t) legkisebb költség: a tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült költség.

II. Fejezet

KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK
ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM

Állami feladatok

VET 4. § A magyar energiapolitika végrehajtása érdekében a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter)³

a) tesz javaslatot

aa) az Országgyűlés részére a 600 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű (alaperőmű), illetőleg — az Országos Atomenergia Bizottsággal egyetértésben — az atomerőmű,

ab) a Kormány részére a 200 MW—600 MW teljesítményű erőmű

létesítésére,

b) jóváhagyja a 200 MW-nál nem nagyobb teljesítményű erőmű energiahordozójának kiválasztását,

c) megállapítja a villamos energia hatósági árát (díját),⁴

d)⁵ szabályozza a villamos energia külföldről történő behozatalának, valamint kivitelének mértékét, és a szolgáltató által végezhető behozatal, illetve kivitel feltételeit,⁶

e) jogszabályban meghatározza az erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékét és a készletezés rendjét.⁷

Magyar Energia Hivatal

VET 5. § (1) A villamos energia termelésének, természetes monopolhelyzetben lévő szállításának és szolgáltatásának engedélyezését, a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését, a fogyasztóvédelmet és a külön jogszabályokban meghatározott, az energiatermeléssel, -szolgáltatással összefüggő feladatokat a külön törvénnyel létrehozott Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal eljárásának díjait a miniszter — a pénzügyminiszterrel együttesen — rendeletben állapítja meg.⁸

VET 6. § A Hivatal

a) kiadja — és az e törvényben meghatározott esetekben módosítja — a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására vonatkozó működési, valamint az erőmű létesítésére szolgáló engedélyeket (10. §),

b) jóváhagyja az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot; a jóváhagyási eljárásban a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek véleményét ki kell kérni,

c) előkészíti a villamos energia árakat (díjakat) és az áralkalmazási feltételeket, a hálózatfejlesztési hozzájárulás számításának szabályait,

d) megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét,

e) meghatározza azoknak a gazdálkodási adatoknak a körét, amelyeket az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni,

f) jóváhagyja az üzemi szabályzatot.

R. 1. § (1) A Magyar Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott előzetes erőműlétesítési, erőműlétesítési és működési engedélykérelemhez, valamint a meglévő, erőmű, továbbá a szállító és a szolgáltató működési engedélykérelméhez e rendelet 2—7. számú mellékletében felsorolt okiratokat, iratokat, adatokat és igazolásokat kell csatolni.

(2) A Hivatal a legkisebb költség elvének érvényesítési követelményeit a teljes vertikumra kiterjedően alkalmazza, beleértve ebbe a fogyasztói igénycsökkentést, valamint az igények és a források integrált tervezését is.

(3)⁹ Erőmű létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a külön jogszabályban meghatározott környezeti hatásvizsgálat— köteles erőművek esetén az előzetes környezeti tanulmányt és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a tanulmány alapján meghozott határozatát;

b) egyéb esetekben az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a megvalósíthatósági tanulmány környezeti hatásvizsgálati fejezetére vonatkozó állásfoglalását.

A létesítési engedélykérelemhez az a) pont szerinti esetekben a környezetvédelmi engedélyt kell mellékelni.

(4) Az engedélyes 8 napon belül köteles a Hivatalt tájékoztatni a folyamatos és biztonságos villamosenergia-szolgáltatást veszélyeztető változás bekövetkezéséről.

R. 2. § (1) A gazdasági miniszter¹⁰ (a továbbiakban: miniszter) kétévenként előterjeszti — a VET 4. §-ának a) pontjában foglaltaknak megfelelően — az erőmű létesítési tervet a Kormány, illetőleg az Országgyűlés részére.

(2) A Hivatal az előzetes engedélyezési eljárása során olyan erőmű létesítésére adhat előzetes engedélyt, amely része az elfogadott erőmű létesítési tervnek. Olyan erőmű létesítésére, amely nem része az elfogadott erőmű létesítési tervnek, egyedi elfogadást kezdeményezhet. Az elfogadásig, valamint a VET 4. §-ának b) pontjában előírt miniszteri jóváhagyásig a Hivatal a kérelmet nem bírálhatja el, az előzetes engedélyt nem adhatja ki.

(3) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.

VET 7. § (1) A Hivatal e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében

a) ellenőrzi az e törvényben és az engedélyben foglalt előírások megtartását,

b) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységhez kapcsolatos iratokba betekinteni még akkor is, ha azok államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg üzleti titkot tartalmaznak,

c) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől további információt kérni,

d) érvényesíti a villamos energia termelővel, szállítóval és szolgáltatóval szemben a legkisebb költség elvét.

(2) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap.

Fogyasztóvédelem

VET 8. § (1) A szolgáltató köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel. Ennek részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.¹¹

(2) A Hivatal a villamosenergia-szolgáltatás keretében

a) figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit érintő kérdéseket,

b) kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat,

c) kivizsgálja a fogyasztói panaszokat,

d) együttműködik a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel,

e) átadja a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével s a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak,

f) egyezséget hoz létre, ennek hiányában dönt a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek és a szolgáltató között lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt, a fogyasztókat érintő vitás ügyekben.

VET 9. § (1) A Hivatal a kiadott engedélyeket, valamint közérdekű határozatait a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában közzéteszi, tevékenységéről a külön törvényben foglaltak betartásával rendszeresen nyilvános tájékoztatást ad.

(2) Eljárása során a Hivatal előzetes intézkedéseket tehet a villamos energia szolgáltatásának (vételezésének) megkezdésére, illetőleg folyamatosságára.

III. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉS

Engedélyköteles tevékenységek

VET 10. § (1) Erőmű létesítése, bővítése, tüzelőanyagának változtatása (a továbbiakban együtt: létesítés), megszüntetése, valamint a villamos energia termelése, szállítása és szolgáltatása engedélyköteles tevékenység. Engedély akkor adható, ha a kérelem benyújtóját a Hivatal a villamos energia termelésére, szállítására, szolgáltatására pénzügyi-gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti.

(2) Erőmű megszüntetésére a létesítési előírásokat kell alkalmazni.

(3) 20 MW teljesítmény alatti közcélú erőmű létesítése nem engedélyköteles.

VET 11. § (1) A 10. §-ban foglalt tevékenységekhez szükséges létesítési, illetőleg működési engedély belföldi székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható.

(2)¹² Nem adható engedély jogszabályi feltétel hiánya esetén, valamint annak a gazdálkodó szervezetnek, amely csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, továbbá, amelynek engedélyét 10 éven belül visszavonták.

Erőmű létesítésének engedélyezése

VET 12. § Az erőmű létesítéséhez — a létesítési engedélyezési eljárás lefolytatása előtt — a Hivataltól előzetes engedélyt kell kérni.

Előzetes engedélyezés

VET 13. § (1) Előzetes engedély iránti kérelem csak megvalósíthatósági tanulmány alapján nyújtható be. A megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell az erőmű műszaki, gazdasági megvalósíthatóságára vonatkozó adatokat, a környezeti hatástanulmány eredményét és annak valószínűsítését, hogy az erőmű létesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet, illetőleg működtető szakszemélyzet rendelkezésre fog állni. A kérelemhez mellékelni kell annak nyilatkozatát, aki a villamos energiát a kérelmezőtől megvásárolja.

(2) Az előzetes engedély tartalmazza:

a) a kérelmező nevét, székhelyét,

b) a létesítendő erőmű helyét,

c) a megvalósítás kezdési és befejezési határidejét,

d) a létesítendő erőmű rövid műszaki leírását — beleértve az energiahordozó megnevezését is — és az alkalmazni kívánt környezet- és természetvédelmi megoldást,

e) a villamos energia vásárlójának megnevezését.

(3) Az előzetes engedélyt a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni; ellene 30 napon belül felszólamlásnak van helye.

(4) Az előzetes engedély két évig érvényes. A Hivatal az engedélyt — kérelemre — egyszer, további két évre meghosszabbíthatja.

Erőmű létesítésére
és üzembe helyezésére vonatkozó engedély

VET 14. § Az előzetes engedély birtokában a kérelmező kezdeményezheti — a jogszabályban meghatározott esetben szükséges — közmeghallgatást.

VET 15. § (1) Ha a közmeghallgatás eredménye a külön jogszabályban meghatározott szakértő bizottság véleménye és az erőmű helye szerint illetékes szakhatósági álláspont lehetővé teszi, úgy — kérelemre — erőműlétesítési engedélyt kell kiadni. Az engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a közmeghallgatás során a 13. § (2) bekezdésének b)–e) pontjaiban foglaltak megváltozása miatt közérdekmúlás következett be. Az engedélynek a közmeghallgatási eljárás során kialakított álláspontokat és a szakhatósági feltételeket is tartalmaznia kell. Az engedélyt a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2) Az erőműlétesítési engedély határozott ideig érvényes. Az engedély érvényessége egyszer meghosszabbítható. Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidő nem tartható, az engedély kártalanítás nélkül visszavonható. Az engedély visszavonását a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(3) Az erőműlétesítési engedély — kérelemre — módosítható.

(4) Az erőmű megvalósítása után a jogszabályokban meghatározottak szerinti üzembe helyezési eljárást kell lefolytatni.

VET 16. § A létesítési és az üzembe helyezési engedélyezési eljárásra — a 12—15. §-okban foglalt eltérésekkel — az építési engedélyezési és üzembe helyezési eljárásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

A villamos energia termelésére vonatkozó
működési engedély

VET 17. § (1)¹³ A termelő a működési engedély alapján jogosult 20 MW és azt meghaladó teljesítményű közcélú, vagy 50 MW és azt meghaladó teljesítményű saját használatú villamosműben (erőműben) villamos energiát termelni, felhasználni, közcélra átadni, és a saját használatú villamosműből a Hivatal által engedélyezett körben [21. § (3) bekezdés] fogyasztók részére villamos energiát szolgáltatni. A működési engedélyt a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A 20 MW teljesítmény alatti közcélú és az 50 MW teljesítmény alatti saját használatú villamosmű (erőmű) üzemeltetője a Hivatalnak köteles bejelenteni az üzembe helyezés időpontját, és a villamos energia rendszerrel az üzemi szabályzat szerint együttműködni (38. §).

(2) A működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, székhelyét,

b) az erőmű helyét, telephelyét,

c) az erőmű jellemző műszaki adatait,

d) a villamos energia vásárlójának nevét,

e) az üzembe helyezés időpontját,

f) a működési engedély időtartamát,

g) egyéb — jogszabályban meghatározott — feltételeket,

h) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi garanciális kötelezettségeket, a pénzügyi fedezeti forrás megjelölésével (rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési stb. feladatokat).

(3) A villamos energia termeléséhez szükséges működési engedély határozott időre szól és meghosszabbítható.

A villamos energia szállítására és szolgáltatására vonatkozó engedély

VET 18. § Az alap- és az elosztóhálózat létesítésére a 26—37. §-okban foglaltak az irányadóak.

VET 19. § (1) Villamos energia szállítására, valamint szolgáltatására kiadott működési engedély alapján az engedélyes az általa később létesített alaphálózat és elosztóhálózat működtetésére is jogosult.

(2) A szállító köteles a később létesülő alaphálózati létesítmények működésének tervezett kezdő időpontját hatvan nappal korábban a Hivatalnak bejelenteni.

VET 20. § (1) A villamos energia szállítására vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, székhelyét,

b) a működés kezdési időpontját és részletes feltételeit,

c) a villamos energia szállítására, valamint exportálására és importálására vonatkozó jogosultságot,

d) az alaphálózat fejlesztésének, üzemeltetésének jogát,

e) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

f) egyéb — jogszabályban meghatározott — feltételeket.

(2) A villamos energia szolgáltatására vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell

a) az engedélyes nevét, székhelyét,

b) az ellátási (szolgáltatási) terület megnevezését (körülírását),

c) a működés kezdési időpontját és részletes feltételeit,

d) a villamos energia exportálására és importálására vonatkozó jogosultságot,

e) az elosztóhálózat fejlesztésének, üzemeltetésének jogát,

f) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

g) egyéb — jogszabályban meghatározott — feltételeket.

(3) A villamos energia szállítására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély határozatlan időre szól.

Kizárólagossági jog

VET 21. § (1)¹⁴ A működési engedély

a) a szállítónak a villamos energia szállítására, valamint — a 4. § d) pontjának végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kivétellel — importjára és exportjára,

b) a szolgáltatónak meghatározott területen a villamos energia közcélú szolgáltatására

kizárólagos jogot biztosít.

(2) Az engedélyes kizárólagossági jogáról — a Hivatal előzetes jóváhagyásával — más engedélyes javára egészben vagy részben lemondhat, a szolgáltató — díj ellenében — elosztóhálózatát a szállító rendelkezésére bocsáthatja.

(3) A Hivatal a villamos energia termelője javára, meghatározott fogyasztók részére közvetlen szolgáltatást engedélyezhet. Ebben az esetben és körben a villamos energia termelője szolgáltatónak minősül.

Az engedélyes kötelezettségei

VET 22. § Az engedélyes köteles

a) a működési engedélyben foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget tenni,

b) a legkisebb költség elvét betartani, s az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,

c) a működési engedélyben meghatározott ellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni, és ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elvégezni.

A működési engedély módosítása, megszegése

VET 23. § (1) A működési engedélyben foglaltakat — a körülmények jelentős megváltozása esetén — az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet.

(2) Ha az engedélyes a kizárólagossági jogáról részben vagy egészben lemondott, az előzetes jóváhagyás után [21. § (2) bekezdés] az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő működési engedély módosítását, illetőleg új működési engedélyt kérni.

(3) A Hivatal az engedélyest az e törvényben és a működési engedélyben foglaltak be nem tartásáért bírság fizetésére kötelezheti. A bírság felső határát a Kormány rendeletben állapítja meg.

R. 3. § A Hivatal által kiszabható bírság felső határa 50 millió forint. A bírság ismételten kiszabható. A befizetett bírság az árképzésnél, mint költségtényező nem vehető figyelembe.

(4) Nem kötelezhető az engedélyes bírság megfizetésére, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott esetben tőle az elvárható volt.

(5) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Hivatal tudomására jutásától számított 6 hónapon, illetőleg az elkövetéstől számított egy éven túl.

Szétválás, egyesülés, összeolvadás,
az alaptőke leszállítása

VET 24. §¹⁵ (1) Az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történő átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez, vagy alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges, a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2) Bármely engedélyes vállalkozásban történő jelentős befolyás, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyesüléssel járó, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához a Hivatal köteles kikérni a Gazdasági Versenyhivatal véleményét.

VET 24/A. §¹⁶ (1) A Hivatal nem hagyhatja jóvá a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha

a) az ellenőrzött engedélyes vállalkozások együttes teljesítménye meghaladná az összes erőmű névleges teljesítményének 30 százalékát,

b) a befolyásszerzés háromnál több villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban a szavazatok több mint 50 százalékának megszerzését eredményezné,

c) az ellenőrzött villamosenergia-szolgáltató vállalkozások piaci részesedése együttesen meghaladná az 50 százalékot.

(2) A Hivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén nem hagyhatja jóvá termelő vállalkozásban a többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha

a) a befolyást szerző által ellenőrzött termelő vállalkozás vagy vállalkozások piaci részesedése meghaladná a 15 százalékot,

b) a befolyást szerző villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban vagy vállalkozásokban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik,

c) az ellenőrzött villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban vagy vállalkozásokban a piaci részesedése meghaladja a 15 százalékot.

(3) A (2) bekezdést a termelő vállalkozásban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezőnek a villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban történő befolyás szerzésére is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt korlátozások megsértése esetén a korlátozásba ütköző mértéket meghaladóan a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és az engedélyessel szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.

(5) A 24. § (2) és a 24/A. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során mind a közvetlenül fennálló, mind a közvetett befolyást figyelembe kell venni.

(6) Közvetett befolyásnak minősül a más gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló befolyásszerzés. A közvetett tulajdon számításánál a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik nagyobb. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jog vagy tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(7) A 24. § (2) és a 24/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása során befolyásszerzésnek minősül a befolyással rendelkező és az engedélyes vállalkozásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy szavazati jogot gyakorló között létrejött olyan megállapodás, amely alapján

a) a befolyással rendelkező jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg

b) az engedélyes vállalkozás egységes szempontok szerint történő irányítása valósul meg, vagy ennek elérése érdekében a felek közösen lépnek fel.

(8) A Hivatal a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében jogosult az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat kérni.

(9) A 24. és a 24/A. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján lefolytatott eljárásait.

A működési engedély visszavonása
és a villamosenergia-ellátás fenntartása

VET 25. § (1) A Hivatal a működési engedélyt köteles visszavonni, ha az engedélyes törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, módosíthatja vagy visszavonhatja, ha figyelemfelhívás és bírság kiszabása ellenére az ellátás biztonságát, az élet-, egészség- és a vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti a villamosművet.

(2) A működési engedély visszavonása esetén a Hivatal a cégbíróságnál kezdeményezheti a volt engedélyes cég további működésének megtiltását és megszüntetését.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet az ellátás biztonságának határáig folyamatosan fenn kell tartani. A Hivatal a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet.

(4) A felszámolás vagy végelszámolás időtartamára más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a volt engedélyest kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos villamosenergia-termeléshez, -szállításhoz, -szolgáltatáshoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

(5) A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

IV. Fejezet

JOGOK IDEGEN INGATLANON

VET 26. § (1) A közcélú villamosmű engedélyese idegen ingatlan használatára

a) előmunkálati jogotelőmunkálati jog>,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot,

d) szolgalmi jogot,

e) kisajátítást

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,

b) a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel és

c) az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával)

okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3) Természetvédelem alatt álló területen az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve nemzeti park igazgatóság előzetes hozzájárulásával engedélyezhetők.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.

(5) Az idegen ingatlanra vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A saját használatú erőmű vezetékhálózatára a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)¹⁷

(8) A saját célú villamosműveket közterületen csak egyedi engedély alapján is díjfizetés ellenében szabad létesíteni és üzemeltetni.

Előmunkálati jog

VET 27. § (1) A villamosmű létesítésével kapcsolatban a gazdálkodó szervezet (11. §) előmunkálati jog engedélyezését kérheti.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék.

Vezetékjog

VET 28. § (1) Az alap- és elosztóhálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére — a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — az engedélyes javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2) 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű vezetékek és tartozékaik az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhetők és üzemeltethetők. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet.

(3) Az (1) bekezdésben, valamint a 29. §-ban foglaltakat a tulajdonosi hozzájárulással létesített hálózatok vonatkozásában is alkalmazni kell.

VET 29. § Az engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) föld alatti és feletti vezetéket létesíthet, illetőleg helyezhet el,

b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést létesíthet,

c) az a)–b) pont szerint elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,

d) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,

e) a miniszternek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel együttesen kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.

VET 30. § A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog a bejegyzés előtt is gyakorolható.

VET 31. § (1) A vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes a 29. § a)–b) pontjaiban meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg vagy, ha véglegesen eltávolítja.

(2) A vezetékjog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes köteles, annak elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosa jogosult kérni.

Használati jog

VET 32. § (1) A villamosműhöz tartozó — 29. § b) pontjában nem említett — átalakító- és kapcsolóberendezést idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, üzemeltetni és karbantartani.

(2) A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik.

(3) A használati jogért az engedélyes az ingatlan tulajdonosának térítést köteles fizetni.

(4) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet, az engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását az illetékes építési hatóságtól kérheti.

VET 33. § A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti.

VET 34. § (1) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg, vagy ha azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

(2) Ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés esetén a használati jog törlésére a 31. § (2) bekezdése az irányadó.

R. 4. § (1) A villamosmű idegen ingatlanon történő elhelyezésére szolgáló jogok (használati jog, vezetékjog) megszerzése előtt kérhető előmunkálati jogot, a miniszter által rendeletben a vezetékjog engedélyezésére kijelölt hatóság engedélyezi. Az előmunkálati jog 5 évi időtartamra engedélyezhető.

(2) Az engedélyezett előmunkálatok idejéről és helyéről — a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal — tájékoztatni kell az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjét, valamint az érintett ingatlanok tulajdonosait (kezelőit) és használóit.

(3) Az előmunkálati jog alapján a villamosmű beruházója és tervezője terepszemlét tarthat, a tervbe vett nyomvonalat bejárhatja.

(4) A nyomvonal kitűzését gátló fák, bokrok, gallyak eltávolítására a VET 26. §-ának (2) bekezdésében és a 29. §-ának d) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

R. 5. § (1) Előmunkálati jog, vezetékjog vagy használati jog engedélyezése esetén a VET 26. §-ának (2) bekezdése szerinti kártalanítás összegében a károsult és az engedélyes állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes az őt megillető jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha a károsultnak egyidejűleg szakértői véleményben megállapított kártalanítást fizet, vagy annak megfizetésére megfelelő biztosítékot ad.

(2) A károsult a kártalanítás esedékessé vált, de nem teljesített összegét, továbbá a kártalanítás felajánlott összegét meghaladó további igényét az engedélyes ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

R. 6. § (1) A vezeték nyomvonalának, illetőleg a vezeték biztonsági övezetének a vezetékjogi eljárás keretében való megállapítása érdekében, nyomvonal kijelölési műszaki tervet kell készíteni.

(2) A vezetékjog engedélyezési eljárásban, helyszíni szemle keretében fel kell tárni az érintett területen lévő értékeket, valamint az azokhoz fűződő érdekeket, és mindezek ismeretében kell meghatározni a nyomvonalat, továbbá a nyomvonal vezetésének feltételeit.

(3) A helyszíni szemle megszervezéséről és megtartásáról a villamosmű létesítője vagy megbízottja (pl. tervezője) gondoskodik. Az érdekelteket 15 nappal a szemle megtartása előtt, a nyomvonal kijelölési műszaki terv vonatkozó részének egyidejű megküldésével kell meghívni.

(4) A nyomvonalra vonatkozó területfelhasználási engedély megadásáról vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a területrendezési, településfejlesztési, a városképi követelmények figyelembevételével, a vezetékjog engedélyezési eljárás keretében, külön területfelhasználási engedélyezési eljárás mellőzésével dönt.

(5) A vezetékjog engedélyezési eljárásban érdekeltek, közreműködő szakhatóságok hozzájárulásukat és a hozzájárulás esetleges feltételeit a helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal is megadhatják.

R. 7. § (1) A vezetékjog alapján elhelyezhető egy-egy tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát, valamint a vezetékről leágazó csatlakozó vezeték létesítésének jogát, a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni.

(2) A vezetékjog alapján az engedélyes a tartóoszlopokon jeleket, táblákat, vezetékeket, közvilágítást és távközlési rendszert is elhelyezhet.

R. 8. § (1) Az engedélyes — a vezetékjog alapján — a vezeték nyomvonalában, illetve biztonsági övezetében lévő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolíthatja, ha azt a vezeték és tartozékainak elhelyezése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása és az üzemzavarok megelőzése szükségessé teszik. E munkákat az ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekei figyelembevételével, azokkal összhangban kell elvégezni. A munkák elvégzését — a (2) bekezdésben említett felkérés eredménytelensége esetén — az ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák megkezdése előtt legalább 15 nappal az engedélyes köteles felkérni az ingatlan tulajdonosát (használóját) az akadályt képező fák, bokrok eltávolítására, illetve gallyazására. A kitermelt faanyaggal az ingatlan tulajdonosa (használója) szabadon rendelkezik.

(3) Erdőnek és fásított területnek vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén a faanyag kitermeléséről és hasznosításáról az erdő, illetve a fásított terület tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni, ennek elmulasztása esetén — vezetékjog alapján — a munkálatokat az engedélyes jogosult elvégeztetni.

R. 9. § (1) A VET 28. §-ának (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(2) Meglévő vezeték által érintett ingatlan tulajdonosa (használója) az engedélyestől kérheti a vezeték és tartozékai eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha vállalja az ezzel kapcsolatos költségek viselését, és ha az áthelyezés műszaki feltételei adottak, illetőleg az áthelyezés az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelent. A költségek biztosítása esetén a vezeték üzemben tartója a kért munkák elvégzéséről gondoskodni köteles.

R. 10. § (1) Az illetékes építési hatóság a használati jogot csak akkor állapíthatja meg, ha gyakorlása az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki vagy lényegesen nem akadályozza.

(2) Az engedélyes a használati jog gyakorlására a használati jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem igazolt benyújtását követően jogosult.

Szolgalmi jog

VET 35. § A bányászatról szóló törvényben meghatározottak szerint az engedélyes szolgalmi jog alapítását kérheti a villamosmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya stb.) és tartószerkezeteinek idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

Kisajátítás

VET 36. § (1) Erőmű létesítése céljából az engedélyes idegen ingatlan kisajátítását kezdeményezheti.

(2) Vezetékek, valamint azok tartószerkezeteinek elhelyezése és üzemeltetése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 28. § szerinti vezetékjog az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza vagy megszünteti.

(3) Átalakító- és kapcsolóberendezés elhelyezése és üzemeltetése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 32. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetőleg azt az illetékes építési hatóság nem engedélyezte.

(4) Az (1)—(3) bekezdés alapján kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és az engedélyes ingyenes használatába kell adni.

Biztonsági övezet

VET 37. § (1) A villamosmű és környezete védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmat és korlátozásokat a jogszabály vagy szabvány állapítja meg.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos, illetőleg korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetőleg olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű biztonságát, zavartalan működését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(3) A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a vezetékjog és a használati jog engedélyezése és gyakorlása során figyelembe kell venni.

(4) A villamosműveket és vezetékeket úgy kell tervezi, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetét és tájképi értékét a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.

V. Fejezet

VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE, SZÁLLÍTÁSA ÉS SZOLGÁLTATÁSA

Villamosenergia-rendszer

VET 38. § (1) A közcélú villamosműveket együttműködő villamosenergia-rendszerben kell üzemeltetni. Ennek érdekében a termelők, a szállítók, a szolgáltatók egymással, továbbá a közcélú erőművek és e törvény hatálya alá tartozó saját használatú erőművek üzemeltetői kötelesek a Kormány rendeletében foglaltaknak megfelelően együttműködni.

(2) A szállító köteles a termelőkkel és a szolgáltatókkal egyeztetve kidolgozni

a) a villamosenergia-rendszer együttműködési feltételeit tartalmazó üzemi szabályzatot, valamint

b) a 47. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő korlátozási sorrendet.

(3) A szállító az üzemi szabályzat szerint köteles biztosítani az együttműködő villamosenergia-rendszer üzemének irányítását.

(4) Az engedélyesek az igények zavartalan kielégítése és az üzemzavarok gyors elhárítása érdekében különcélú távközlési rendszert létesíthetnek és tarthatnak fenn.

R. 11. § (1) A közcélú villamosművek és a VET hatálya alá tartozó saját használatú erőművek üzemeltetői, az együttműködő villamosenergia-rendszerben történő üzemeltetés érdekében, a Hivatal által jóváhagyott üzemi szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően kötelesek a rendszerhez csatlakozás és leválás feltételeit meghatározni, a rendszerbeli üzemvitelre, az elszámolásokra és az együttműködésre.

(2) Az üzemi szabályzatot az ellátásbiztonság, a termelői versenysemlegesség és a legkisebb költség elve alkalmazásával kell kidolgozni. Közvetlen szolgáltatásra jogosult termelő és a szállító az üzletszabályzatát jóváhagyásra köteles megküldeni a Hivatalnak. A villamosenergia-rendszerben együttműködő engedélyesek szerződéseiket 15 napon belül kötelesek a Hivatalnak megküldeni.

VET 39. § Az 1—50 MW közötti teljesítményű saját használatú erőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább egy évvel az építtető köteles az üzembe helyezésről a területileg illetékes szolgáltatót tájékoztatni.

A villamosművek üzemeltetése

VET 40. § Az engedélyes köteles a villamosmű üzemkészségét fenntartani, ennek érdekében a szükséges karbantartásokat, javításokat, felújításokat kellő időben elvégezni, a szükséges készleteket és tartalékokat biztosítani.

Villamosenergia-termelés

VET 41. § (1) A közcélú villamosenergia-termelők kötelesek termelőkapacitásukat a szállító számára felajánlani. A termelőkapacitás igénybevételére, illetőleg a termelt villamos energia átvételére szerződést kell kötni.

(2) A szállító a felajánlott kapacitásról a működési terület szerinti szolgáltató javára lemondhat.

(3) A szállító köteles a termelőktől — beleértve az importot is — a legalacsonyabb árú villamos energiát beszerezni. Ezen túlmenően a szállító nem tehet különbséget az egyes termelők előnyére vagy hátrányára.

Villamosenergia-szállítás

VET 42. § (1) A szállítót a (2) bekezdés szerinti szerződésben foglaltaknak megfelelően ellátási kötelezettség terheli a szolgáltatóval szemben. Ennek érdekében a szállító köteles hosszú távon felmérni a szolgáltatók villamosenergia-igényét, és megfelelő időben kezdeményezni a termelőkapacitás szükséges bővítését, illetve import villamos energia biztosítását.

(2) A szállító és a szolgáltató együttműködésének feltételeit szerződésben kell rögzíteni. A szállító tevékenysége során nem részesíthet előnyben, illetőleg hátrányban egyetlen szolgáltatót sem.

Villamosenergia-szolgáltatás

VET 43. § (1) A szolgáltatót az engedélyben körülhatárolt működési területen a 44—53. §-okban meghatározott feltételek mellett szolgáltatási kötelezettség terheli.

(2) Nem minősül szolgáltatásnak a villamos energiának a fogyasztási helyen belül a fogyasztó által más felhasználó részére történő továbbadása.

(3)¹⁸

(4) Megújuló energiával termelt, valamint a külön jogszabályban meghatározott erőműben termelt villamos energia átvétele nem tagadható meg, ha annak átadási teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb, a hálózatraadás műszaki feltételeit teljesítik és az átvételi ár a hatóság által megállapított értéket nem haladja meg. Az átvételi árat az árhatóság állapítja meg.¹⁹

(5) A fogyasztó káráért a szolgáltatót terheli a külön törvényben meghatározott termékfelelősség.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLTATÓ ÉS A FOGYASZTÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY

Igénybejelentés, tájékoztatás

VET 44. §²⁰ Villamos energiát vételezni kívánó új, illetőleg többletteljesítményt igénylő fogyasztó igénybejelentésére, meglevő fogyasztó igényváltoztatására a szolgáltató köteles az igény (igényváltoztatás; a továbbiakban együtt: igény) kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. A szolgáltató a tájékoztatójában a miniszter rendeletében meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetését kérheti.²¹ Az így elkért hálózatfejlesztési hozzájárulás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.

Közüzemi szerződés

VET 45. § (1) A villamos energia szolgáltatására a szolgáltatót közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Nem köteles a szolgáltató a szerződés megkötésére, ha a fogyasztó a tájékoztatóban (44. §) foglaltakat nem teljesítette.

(3) A közüzemi szerződésre — a (4) bekezdésben említett kivétellel — az árhatósági díjmegállapítást és díjalkalmazási feltételeket kell alkalmazni (a továbbiakban: általános közüzemi szerződés).

(4) Az üzletszabályzatban (54. §) meghatározott fogyasztók közüzemi szerződésére (a továbbiakban: egyedi közüzemi szerződés) a felek megállapodása az irányadó. Ha a felek megállapodni nem tudnak, a fogyasztó kérésére a szolgáltató az általános közüzemi szerződésnek megfelelően köteles villamos energiát szolgáltatni.

(5) A villamos energiának a 21. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatására a termelő a fogyasztóval csak egyedi közüzemi szerződést köthet.

(6) Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre, az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól. A fogyasztó az általános közüzemi szerződést harminc napos felmondási idővel bármikor felmondhatja. A szolgáltató a felmondási időtől eltekinthet. Az egyedi közüzemi szerződés az abban meghatározott időben megszűnik, feltéve, hogy azt a felek nem hosszabbították meg. Az egyedi közüzemi szerződést a fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az év végére felmondhatja.

(7) A közüzemi szerződést a szolgáltató csak az 52. § (4) bekezdésében meghatározott szerződésszegés esetén, valamint, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a villamos energia vételezését a fogyasztási helyen megszüntette, mondhatja fel.

A villamos energia vételezése,
a szolgáltatás megtagadása

VET 46. § (1) A szolgáltatónak a fogyasztó villamosenergia-igényét a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a tőle elvárható módon folyamatosan és biztonságosan kell kielégítenie.

(2) A fogyasztó a vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre csak a szolgáltató hozzájárulásával viheti át vagy adhatja tovább a fogyasztói helyen kívüli más felhasználó részére. A villamos energia továbbadója és a felhasználó közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a felhasználó a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a szolgáltató közötti közüzemi jogviszony megszűnik.

(3) A fogyasztói berendezések üzemeltetése

a) nem veszélyeztetheti az életet, az egészséget és vagyonbiztonságot,

b) nem veszélyeztetheti és nem zavarhatja a villamosmű üzemét és más fogyasztók villamosenergia-vételezését.

(4) A fogyasztó a villamosenergia-termelő berendezését csak a szolgáltató által meghatározott feltételekkel kapcsolhatja össze a közcélú villamosművel.

Szüneteltetés, korlátozás

VET 47. § (1) A szolgáltató jogosult az élet- és a vagyonbiztonság veszélyeztetése, az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény egyensúlyának megbomlása, a villamosművek üzemzavarai esetén, valamint a más módon el nem végezhető kapcsolások és egyéb munkák elvégzéséhez a szolgáltatást a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2) A szolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben rögzített módon az érintett fogyasztókat előre értesíteni.

(3)²² A szállító és a szolgáltató jogosult

a) országos tüzelőanyaghiány esetén,

b) külgazdasági, nemzetgazdasági, környezetvédelmi vagy honvédelmi érdekből

a szállítást, illetve a szolgáltatást korlátozni, vagy szüneteltetni. A korlátozás vagy szüneteltetés feltételeit, az engedélyes ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben határozza meg.²³

(4) A (3) bekezdés szerinti, illetőleg elvárható magatartása esetén az (1)—(2) bekezdés szerinti korlátozásból vagy szüneteltetésből származó károkért a szolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(5) Minden, az (1) bekezdés szerinti korlátozásról és annak okairól — a (2) bekezdés szerintiek kivételével — a szolgáltató köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni.

(6) A szolgáltató elvárható magatartásának kérdésében a Hivatal állásfoglalását kell kérni.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

VET 48. § (1) A szolgáltatott villamos energia mennyiségét és teljesítményét a szolgáltató — a szerződésben meghatározott időszakban — a tulajdonában lévő adatai alapján állapítja meg és számolja el, kivéve a külön jogszabályban meghatározott eseteket.

(2) A tulajdonában álló fogyasztásmérő berendezés hitelesítéséről a szolgáltató köteles gondoskodni.

VET 49. § (1) A fogyasztót a szerződésben foglaltaknak megfelelően fizetési kötelezettség terheli.

(2) A fogyasztó a számlát bemutatáskor, illetőleg a szerződésben meghatározottak szerint köteles kiegyenlíteni.

Szerződésszegés és következményei

VET 50. § (1) A szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a) a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,

b) a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,

c) a villamosenergia-szolgáltatás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót időben nem értesíti,

d) felróható magatartása folytán a villamosenergia-szolgáltatás megszakad, vagy azt a 47. §-ban foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza,

e) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a villamosenergia-szolgáltatást nem kezdi meg.

(2) A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott villamosteljesítményt túllépi,

b) a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad, vagy ha az a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,

c) a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be,

d) a csatlakozóberendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, annak sérülését a szogáltatónak nem jelenti be,

e) a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,

f) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,

g) a villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,

h) a villamos energia díját nem fizeti,

i) a villamos energiát a szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére,

j) fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,

k) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.

(3) A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül.

VET 51. § (1) A szerződés megszegésének, illetőleg a villamos energia szabálytalan vételezésének következménye:

a) díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,

b) felemelt díjfizetés,

c) kötbér,

d) kártérítés,

e) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése,

f) kikapcsolás a villamosenergia-szolgáltatásból.

(2) Az (1) bekezdésben említett következmények együttesen is alkalmazhatók.

(3) A pótdíj és a felemelt díj mértékét a villamos energiára vonatkozó árrendelet tartalmazza.

(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár, és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5) A díjvisszafizetés, a pótdíj, a felemelt díj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(6) Ha a fogyasztó a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a szolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a szolgáltatást meg kell kezdeni.

VET 52. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére

a) az arányos díjat visszafizetni az 50. § (1) bekezdés d) pontjában,

b) kötbért fizetni az 50. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén, ha az a szolgáltató felróható magatartásának következménye.

(2) A fogyasztó köteles a szolgáltató részére

a) pótdíjat fizetni az 50. § (2) bekezdésének a) pontjában,

b) felemelt díjat fizetni az 50. § (2) bekezdésének d)–f) és i)–k) pontjaiban,

c) kötbért fizetni az 50. § (2) bekezdésének b)–d) pontjaiban

meghatározott szerződésszegés esetén.

(3) A szolgáltató a villamosenergia-szolgáltatást felfüggesztheti az 50. § (2) bekezdésének b)–e) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén.

(4) A szolgáltató a fogyasztót a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatja, s a vele kötött közüzemi szerződést felmondhatja, vagy előre fizető mérő felszereléséhez kötheti a további szolgáltatást, ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének három hónapon át nem tesz eleget.

(5) Villamos energia szabálytalan vételezése esetén

a) a vételező a már vételezett villamos energiáért felemelt díjat köteles fizetni a szolgáltató részére,

b) a szolgáltató a szabálytalan vételezőt a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatja.

(6) A szolgáltató és a fogyasztó a körbérrel nem fedezett kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

VET 53. § A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait a Kormány rendelettel kiadott közüzemi szabályzatban állapítja meg.

R. 12. § A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Villamos Energia Közüzemi Szabályzat tartalmazza.

Üzletszabályzat

VET 54. § (1) A szolgáltató köteles

a) a közüzemi szabályzatban foglaltak végrehajtásával kapcsolatos feltételeket,

b) azoknak a fogyasztóknak a körét, amelyekkel a szolgáltató egyedi közüzemi szerződés kötésére jogosult,

c) a szolgáltatás műszaki és megbízhatósági jellemzőit,

üzletszabályzatban meghatározni.

(2) A szolgáltató a jóváhagyott üzletszabályzatát köteles az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

VII. Fejezet

ÁRSZABÁLYOZÁS, KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

VET 55. § (1) A villamos energia termelői, átviteli, elosztási és szolgáltatási árának (díjának) tartalmaznia kell az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget.

(2) A villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és szolgáltatására vonatkozó áraknak és egyéb díjaknak összhangban kell lenniük a következő követelményekkel és alapelvekkel:

a) Az árak (díjak) megállapításánál figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, továbbá a villamosmű bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének garanciális költségeit.

b) Az árak megállapításánál figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai, az energiapolitikai, az ellátásbiztonsági, a környezetvédelmi és nemzetközi gazdasági követelményeket, illetőleg tényezőket.

c) Az árszabályozás ösztönözzön a biztonságos és legkisebb költségű villamosenergia-ellátásra, a termelőkapacitások (források) hatékony igénybevételére.

d) A fogyasztói árak (díjak) ne tartalmazzanak indokolatlan megkülönböztetéseket (előnyöket vagy hátrányokat) a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.

(3) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. Az árakat a miniszter állapítja meg és rendelettel hirdeti ki.²⁴ A Hivatal az árszínvonalat és az árat (díjat) bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

(4) Az engedélyes köteles minden olyan tájékoztatást a Hivatalnak megadni, amely az árfelügyeleti és ármegállapítói tevékenységéhez szükséges.

(5) Az engedélyes köteles nyilvántartási, elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az feleljen meg a külön törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé a keresztfinanszírozás átláthatóságát.

(6)²⁵ A villamos energia legmagasabb hatósági árának (díjának) megállapítását és ár (díj) alkalmazásának feltételeit 1996. december 31-ig az 1990. évi LXXXVII. törvény szabályozza.

VIII. Fejezet

MŰSZAKI-BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

VET 56. § (1) A miniszter rendeletben határozza meg

a) a villamosmű műszaki-biztonsági követelményeit,

b) a fogyasztói berendezések (készülékek) műszaki-biztonsági minősítésének és forgalomba hozatalának szabályait.²⁶

(2) Az (1) bekezdésben említett műszaki-biztonsági rendelkezések felügyeletét ellátó szervezetet a miniszter jelöli ki.

(3) Műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltését szakmai képesítéshez és gyakorlathoz kell kötni. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot a miniszter rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet

VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

VET 57. § (1) E törvény — az 55. § (2) bekezdésének kivételével — a kihirdetését követő 90. napon, az 55. §-ának (2) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény, valamint az ezt módosító 1980. évi 17. törvényerejű rendelet és az 1993. évi LXXXII. törvény 1—3. §-ai és 6. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének c) pontja hatályát veszti,

b) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 4. §-ának h) pontja a következők szerint módosul:

,,h) közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható.''

(3) Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot engedélyező hatóságot a miniszter rendeletben jelöli ki.

(4)²⁷

(5) E törvény hatálybalépésekor működő, villamos energia termelő, szállító és szolgáltató tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek tevékenységüket tovább folytathatják. A Hivatalhoz egy éven belül be kell nyújtaniuk a tevékenységük végzését igazoló dokumentumokat. A működési engedélyt a tevékenység igazolása alapján ki kell adni.

(6) E törvény

a)²⁸ 5. § (1) bekezdésében, 6—7., 15., 16., 23., 26., 37., 38., 47. és 53. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány,²⁹

b) a 4. §-ában, 5. §-ának (2) bekezdésében, 8., 29., 44., 55., 56. és 57. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a miniszter³⁰

gondoskodik.

X. Fejezet³¹

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

VET 58. § A villamosenergia-versenypiac bevezetésének, és az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés elősegítése érdekében az e törvényben foglalt rendelkezéseket, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2–4. számú mellékleteit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

Az erőmű létesítésének és üzembe helyezésének, valamint a villamos energia termelésének engedélyezése

VET 59. § (1) Az erőmű létesítésének előzetes engedélyezése során a kérelmező nem köteles a villamos energia vásárlójának a 13. § (1) bekezdésében, valamint a Vhr. 2. számú mellékletének 6. pontjában meghatározott nyilatkozatát benyújtani, ha a kérelemhez a beruházás megvalósítására és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó ellenőrzött üzleti tervet mellékelten benyújt, továbbá mentesül a 4. § a), illetve b) pontjában meghatározott eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Az ellenőrzött üzleti tervvel benyújtott kérelem esetén a Hivatal a Vhr. 2. § (2) bekezdésében foglalt erőmű létesítési tervnek való megfelelést nem vizsgálhatja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kiadott előzetes létesítési engedéllyel rendelkező kérelmező nem köteles benyújtani ez erőmű létesítési, illetve működési engedély iránti kérelme során a Vhr. 3. számú mellékletének 6. pontjában, illetve a Vhr. 4. számú mellékletének 11. pontjában meghatározott előszerződést, illetve szerződést.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben

a) az előzetes engedély a 13. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott megnevezés helyett a beruházás megvalósítására és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó ellenőrzött üzleti tervet,

b) a működési engedély a 17. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott megnevezés helyett az erőmű működésének első 3 gazdasági évére vonatkozó ellenőrzött üzleti tervét tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott működési engedéllyel rendelkező termelő a működési engedély alapján mentesül

a) az erőműben termelt villamos energia 17. §-ban meghatározott közcélra történő átadásának kötelezettsége alól,

b) a 22. § b) pontjában meghatározott kötelezettség alól,

c) a 41. § (1) bekezdése szerinti felajánlási és szerződéskötési kötelezettség alól.

(5) A Hivatal az üzleti tervek ellenőrzésére jogosultakat a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint létesített erőmű a létesítésével, működtetésével, vagy a termelt villamos energia versenypiacon történő értékesítésével kapcsolatban keletkező kár vagy elmaradt haszon megtérítése érdekében az engedélyes a villamosenergia-versenypiac kialakítása, vagy az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés módja miatt állami támogatást, vagy egyéb kompenzációt nem igényelhet.

R. 13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; egyidejűleg

a) a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtásáról intézkedő 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 11/1970. (IV. 29.) Korm. rendelet és a 47/1980. (XI. 20.) MT rendelet, továbbá

b) az egyes villamoshálózat-fejlesztésekről szóló 7/1984. (I. 17.) MT rendelet,

c) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak feladat- és hatáskörének megállapításáról az ipar és belkereskedelem ágazatban című 26/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontja, és

d) az Energiastratégiai Tárcaközi Bizottság létrehozásáról intézkedő 1048/1990. (XI. 13.) Korm. határozat, valamint

e) a villamosmű átalakító és kapcsoló berendezésének elhelyezését szolgáló használati jog szabályozásáról szóló 4/1963. (X. 12.) NIM rendelet,

f) a villamos vezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (5) bekezdése, 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 10. §-ának (1)—(5) bekezdései, 11. §-ának (2) bekezdése, 15. §-ának (4) bekezdése, valamint a 18. §-ának (2), (3) és (5) bekezdései, továbbá

g) a Villamos Energia Közüzemi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelet, valamint a módosításáról intézkedő 11/1975. (XII. 31.) NIM rendelet, a 8/1979. (VI. 26.) NIM rendelet, az 1/1983. (I. 1.) IpM rendelet — a 2. § (3) bekezdés kivételével — és a 7/1986. (VII. 8.) IpM rendelet, továbbá a 15/1992. (VI. 19.) IKM rendelet

hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter³² arra, hogy a VET 43. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján rendeletben meghatározza azokat az erőműveket, amely erőművekben termelt villamos energia átvétele nem tagadható meg.³³

1. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

Villamos Energia Közüzemi Szabályzat

Általános rendelkezések

1. §

A Villamos Energia Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: VKSz) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 53. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait tartalmazza.

2. §

(1) A VKSz alkalmazásában irányadó fogalmakat a VET 3. §-ában és a (2) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések tartalmazzák.

(2) Fogyasztási hely [a VET 3. §-ának o) pontja] meghatározásához:

a) Egy fogyasztási helynek kell tekinteni a fogyasztó tulajdonában (kezelésében) vagy használatában álló, azokat a nem összefüggő (egymással nem határos) területeket is

aa) amelyek ugyanazon közút ellentétes oldalán egymással szemben helyezkednek el, vagy

ab) amelyekre a fogyasztó a szolgáltató hozzájárulásával [VET 46. § (2) bekezdés] visz át villamos energiát, továbbá

ac) az épület (lakóház, irodaház, társasüdülő, szociális, karitatív, egyházi, diplomáciai és egyéb rendeltetésű épület) közös használatú helyiségeit (területrészeit).

b) Egy összefüggő területen (ingatlanon, épületen, épületszekción) belül, külön fogyasztási helynek kell tekinteni minden egyes természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonában (kezelésében), használatában álló összefüggő területrészt, illetve összefüggő helyiségcsoportot, amelyet egy önálló, mért fogyasztóhálózat lát el villamos energiával.

c) Közös tulajdonban álló ingatlanon, külön fogyasztási helynek kell tekinteni a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő összefüggő területrészt, illetve helyiségcsoportot, amelyet egy önálló, mért fogyasztói vezetékhálózat lát el villamos energiával.

d) A közvilágítás-szolgáltatás, valamint a forgalomirányítás tekintetében egy fogyasztási hely a település teljes közigazgatási területe, illetve — a felek megállapodása esetében — annak, a megállapodásban körülhatárolt része.

(3) A fogyasztói vezetékhálózat a fogyasztói berendezés ellátására szolgáló villamos vezeték, átalakító és kapcsolóberendezés, amely a csatlakozó berendezés, illetve a csatlakozási pont után van. A fogyasztói vezetékhálózat méretlen és mért fogyasztói hálózatra oszlik. A méretlen fogyasztói hálózat a csatlakozó berendezést, a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel; a fogyasztásmérő hely és a fogyasztásmérő berendezések a méretlen fogyasztói hálózat részei. Egy fogyasztói vezetékhálózaton belül több mért fogyasztói hálózat is lehet.

(4) Fogyasztásmérő berendezés [VET 3. § l) pontja]: a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel együttesen.

(5) Az elszámolással kapcsolatos fogalmak:

a) Elszámolási időszak a fogyasztásmérő berendezés két egymás utáni leolvasása közötti időszak. Az egymás utáni elszámolási időszakok egymástól eltérhetnek (pl. a leolvasás lehetetlensége vagy a fogyasztóval kötött megállapodás alapján). Az elszámolási időszakok részletes meghatározását és feltételeit, az elszámolási rendszert, valamint a napszakokra vonatkozó időtartamokat (éjszakai, nappali, csúcsidőszak) az árrendeletben kell meghatározni.

b) Részszámla a nem havi elszámolási rendszerbe tartozó fogyasztó részére az elszámolási időszakon belül benyújtott számla, aminek alapja az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás, illetve a fogyasztó és a szolgáltató (megbízottja) között létrejött megállapodás.

c) Fizető az, aki (amely) a villamos energia közüzemi szerződésben vagy e nélkül, külön kötött fizetési megállapodásban vállalja meghatározott fogyasztási helyen (helyeken) felhasznált, valamint a szerződött, illetve vételezett teljesítmény szerinti villamos energia árának (díjának) és a járulékos költségeknek (pl. áfa, késedelmi kamat, eljárási költség) megfizetését. A fizető és a fogyasztó — a felek megállapodásának megfelelően — tartósan vagy időlegesen is eltérő lehet. A fizetési megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a megállapodásban meghatározott valamennyi fogyasztási hely kikapcsolható [VET 52. § (4) bekezdés] a villamosenergia-szolgáltatásból.

(6) A különféle villamos teljesítményeket minden szolgáltatóra azonos módon és azoknak a teljesítési helyre, a mérésre és az elszámolásra vonatkozó feltételeit az árrendeletben kell meghatározni.

(7) Szerződött teljesítményekkel kapcsolatos fogalmak

Szerződött teljesítményen az áramszolgáltató és a fogyasztó között közüzemi szerződésben rögzített kW, illetve kVA teljesítményértéket (-értékeket) kell érteni.

a) Rendelkezésre álló teljesítmény

Fogyasztó részére az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény az a teljesítményérték, amely az érvényes szerződésben szerepel, illetve amelyért a fogyasztó a külön jogszabály szerinti díjat megfizette, és amelynek mértékéig az áramszolgáltató köteles a fogyasztó igényeinek megfelelően közüzemi szerződést kötni.

b) Lekötött teljesítmény

Lekötött teljesítmény a fogyasztóval kötött közüzemi szerződésben csatlakozási pontonként, teljesítményfajtánként, illetőleg napszakonként rögzített teljesítményérték, amely a szerződés érvénytartama alatt teljesítménydíj fizetése ellenében igénybe vehető.

c) Névleges csatlakozási teljesítmény

Névleges csatlakozási teljesítmény (lakossági és általános árszabás alkalmazása esetén) a szerződésben csatlakozási pontonként rögzített, a külön jogszabályokban meghatározott, vagy ott előírt módon számított teljesítményérték, amelyet a túláramvédelmi berendezés névleges vagy beállított áramerőssége határoz meg. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.

d) Kisegítő teljesítmény

Kisegítő teljesítmény a saját használatú erőművel rendelkező fogyasztó által erőművének karbantartása, illetőleg generátorának, turbinájának üzemzavara idejére lekötött és igénybe vehető teljesítmény.

e) Növekvő teljesítmény

Növekvő teljesítmény a fokozatosan felfejlődő teljesítménydíjas fogyasztó által nappali időszakra igényelhető, az előző szerződéses időszak legnagyobb nappali lekötött teljesítményéhez képest a szerződéses időszak végéig fokozatos (lépcsőzetes) növekedéssel leköthető teljesítmény; az egyes teljesítménylépcsők közötti növekedés legkisebb mértékét a villamosenergia-árszabás határozza meg.

f) Éjszakai többletteljesítmény

Éjszakai többletteljesítmény a teljesítménydíjas fogyasztó által a nappali időszakra lekötött teljesítmény felett, legalább egy hónapra, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladóan is igénybe vehető többlet, az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával igénybe vehető teljesítmény.

g) Hétvégi többletteljesítmény

Hétvégi többletteljesítmény a péntek éjszakai napszak kezdete és a hétfő nappali napszak kezdete közötti időszakra — a csúcsidőszakára lekötött teljesítményt meghaladó — rendszeres többletvételezésre igényelhető, vagy az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával esetenként, a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan igénybe vehető teljesítmény.

h) Tartalékteljesítmény

Tartalékteljesítmény a több csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási hely egyes csatlakozási pontjain a teljesítménydíjas fogyasztó által üzemszerű igénybevételre lekötött felett a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan igénybe vehető teljesítmény.

A fogyasztó a tartalékteljesítményt — a közüzemi szerződésben meghatározott eljárás mellett — csak akkor veheti igénybe, ha a fogyasztási helyen lévő saját használatú villamosmű, illetőleg fogyasztói vezetékhálózat üzemzavara, illetőleg tervszerű megelőző karbantartása következtében a vételezés egy vagy több csatlakozási ponton átmenetileg részben vagy teljesen lehetetlenné válik. A fogyasztó köteles a tartalékteljesítmény igénybevételét legkésőbb az ilyen vételezés megkezdésekor az áramszolgáltatónak bejelenteni. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalékteljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre összesen lekötött teljesítményt.

i) Operatív teljesítmény

Operatív teljesítmény az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a teljesítménydíjas fogyasztó a kapott engedély vagy előírás szerint, illetőleg az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül a közüzemi szerződésben eredetileg lekötött teljesítménytől eltérően, a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan vételezhet.

j) Eseti többletteljesítmény

Eseti többletteljesítmény az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a teljesítménydíjas fogyasztó azon a csatlakozási ponton, amelyre legalább egy napszakban 1000 kW vagy annál nagyobb teljesítményre szerződött, az áramszolgáltatóval kötött eseti megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül kizárólag csúcsidőszakban vagy valamennyi napszakban a közüzemi szerződésben eredetileg lekötött, és a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan vételezhet.

Fogyasztói igénybejelentés és szolgáltatói tájékoztatás

3. §

(1) A fogyasztói igénybejelentés módját, tartalmi igényeit és formáját a szolgáltató az üzletszabályzatban köteles meghatározni.

(2) A szolgáltató az igénybejelentésre (VET 44. §) lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében 30 napon belül köteles a birtokában lévő adatok alapján a tájékoztatást — az üzletszabályzatban meghatározottak szerint — megadni.

(3) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

a) azt, hogy az igényelt villamos energiát (teljesítményt, többletteljesítményt) hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni, valamint a bekapcsolás, illetve a szolgáltatás műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételeit;

b) a mérőberendezés ajánlott elhelyezési módját és annak műszaki adatait (méreteit);

c) a fogyasztói tulajdonba kerülő hálózati rész kivitelezésénél alkalmazandó gyártmányokra vonatkozó hatósági engedélyek szükségességét;

d) az alkalmazandó érintésvédelmi módot és az érintésvédelmi kioldó paramétereket;

e) más fogyasztó villamos energia vételezését esetleg befolyásoló hálózati zavarokat (pl. feszültségtorzulás, feszültségvibrálás) okozó fogyasztóberendezés tervezett alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat;

f) a szükséges engedélyek felsorolását;

g) azt az időpontot, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén az áramszolgáltatás megkezdhető; továbbá

h) a választható díjszabást; és

i) azt az időtartamot, ameddig a szolgáltató a tájékoztatásában foglaltakhoz kötve van.

(4) A csatlakozóberendezés létesítési és bővítési munkáinak tervezéséről és kivitelezéséről a fogyasztó köteles gondoskodni. Ha a tervezést és a kivitelezést nem a szolgáltató végzi, a szolgáltató köteles térítésmentesen a fogyasztó vagy a fogyasztó tervezője, kivitelezője rendelkezésére bocsátani

a) a csatlakozási pont,

aa) az onnan üzemszerűen, illetőleg tartalék jelleggel igénybe vehető egyidejű legnagyobb teljesítmény,

ab) a méretlen fogyasztói hálózat,

ac) a hálózatvédelmi és fogyasztásmérő berendezés műszaki követelményeit, továbbá

ad) azok elhelyezésére vonatkozó követelményeket; valamint

b) a tervezéshez szükséges egyéb adatokat.

(5) Ha a csatlakozóberendezés létesítésére, bővítésére vonatkozó műszaki tervet nem a szolgáltató készítette, a tervet — a kivitelezés megkezdése előtt — a szolgáltatóhoz műszaki felülvizsgálatra be kell mutatni. A szolgáltató jogosult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a műszaki tervet 15 napon belül felülvizsgálni, azon az említett szempontból szükséges módosításokat — a fogyasztóval, illetve a tervezővel egyeztetve — elvégeztetni.

A közüzemi szerződés előkészítése, létrejötte és hatálya

4. §

(1) Abban az esetben, ha a fogyasztói igénnyel jelentkező a szolgáltató tájékoztatójában [3. § (2) bekezdés] a szerződéskötés feltételeként meghatározottakat teljesítette, a közüzemi szerződésre vonatkozó ajánlat (szerződéstervezet) elkészítését kezdeményezheti a szolgáltatónál.

(2) A szolgáltató a kezdeményezés kézhezvételétől számított — lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében — 30 napon belül köteles a szerződési ajánlatát (a szerződéstervezetet) elkészíteni és a másik félnek átadni, vagy megküldeni.

(3) Ha a csatlakozóberendezést idegen ingatlanon kell elhelyezni, illetőleg átvezetni, továbbá ha valamely fogyasztóberendezés használatát, illetőleg a villamos energiának valamely célra való felhasználását jogszabály engedélyhez köti, az ehhez szükséges engedélyt a fogyasztó köteles megszerezni, és a szolgáltatónak átadni.

(4) Ha a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényéről a szolgáltató 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott, ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

(5) A közüzemi szerződés a fogyasztó által aláírt szerződésnek a szolgáltató részére 30 napon belül történt átadásával vagy kézbesítésével jön létre. A szerződés hatálya a szolgáltató által történt átvétel időpontjában áll be.

(6) Ha a fogyasztó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. A szolgáltató 15 napon belül az álláspontok egyeztetését köteles kezdeményezni. A szerződés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetés, az egyező álláspontok kialakításával, annak időpontjában jön létre, és a szerződés hatálya is ekkor áll be.

(7) Ha a fogyasztó, illetve a fogyasztói igénnyel jelentkező a szerződéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a szolgáltatónak, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

A közüzemi szerződés megkötése

5. §

(1) Minden fogyasztási helyre — eltérő megállapodás és a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével — külön-külön szerződést kell kötni. A fogyasztó és a szolgáltató megállapodásuknak megfelelő tartamú, egyedi közüzemi szerződést is köthetnek, melynek feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában kell meghatározni.

(2) Méretlen fogyasztói hálózatról közvetlenül vételező fogyasztókkal külön-külön szerződést kell kötni.

(3) Nem kell külön szerződést kötni azzal a felhasználóval, aki a fogyasztó mért fogyasztói hálózatán vételez, és akinek a fogyasztó adja tovább a villamos energiát.

(4)³⁴ Egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül tulajdonostársakként, haszonélvezőkként, társbérlőkként vagy bérlőtársakként közösen vételező lakossági fogyasztókkal (a továbbiakban együtt: közös fogyasztók) egy szerződést kell kötni. A közös fogyasztókat — a villamosenergia-szolgáltatás és -vételezés tekintetében — egyenlő jogok illetik meg, és a fogyasztás díjának megfizetéséért egyetemlegesen felelősek.Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.

(5) Ha a közös fogyasztók fogyasztói vezetékhálózatukat — a szolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével), használójával történt megállapodás alapján — saját költségükön szétválasztották, a szolgáltató köteles az önállóvá vált fogyasztókkal külön-külön új szerződést kötni.

A közüzemi szerződés tartalma

6. §

(1) A lakossági fogyasztóval kötött általános közüzemi szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a szolgáltató és a szerződést kötő irodája megnevezését, székhelyét, valamint a fogyasztó nevét, az azonosításához szükséges adatokat, címét, a fizetés módját, banki átutalásos fizetésnél a pénzintézet és a számlaszám megjelölését;

b) a fogyasztási hely (helyek) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

c) a csatlakozás módját;

d) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;

e) egyéb jogszabályban előírt pénzügyi feltételek teljesítésének (pl. hálózatfejlesztési hozzájárulás) és a szolgáltatói kötelezettségeknek a rögzítését, a szerződött teljesítményt az üzletszabályzatban meghatározandó feltételekkel, a megegyezés szerinti díjfizetési módot;

f) a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását;

g) a számlázási időszakokat;

h) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit;

i) a szolgáltatás és vételezés megkezdésének az időpontját;

j) a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;

k) a szolgáltató és a fogyasztó szerződésszegésének következményeit (VET 50—52. §), különös tekintettel a díjfizetés elmaradásának és a 12. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés és munkavégzés megakadályozásának esetében alkalmazható következményekre;

l) az egyéb feltételeket, például a mérőberendezés meghibásodásával, sérülésével kapcsolatos kötelezettségeket;

m) a fogyasztói panasz bejelentésének rendjét, valamint az elintézés módját a szolgáltatónál, és — amennyiben annak eredményét a fogyasztó sérelmesnek tartja — annak közlését, hogy panaszával a Magyar Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) fordulhat.

(2) Nem lakossági fogyasztókkal kötött szerződésnek az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően a következőket kell tartalmaznia:

a) a szolgáltató és a fogyasztó nevét (elnevezését), címét (székhelyét, telephelyét), statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, adószámát, pénzintézetnél vezetett számlaszámát;

b) ha a fogyasztás jellege indokolja, a továbbadással vételező(k) teljesítményigényét;

c) a tartalék csatlakozóberendezésen keresztül vételezhető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítmény értékét (kW, kVA), a szükségeshez mérten időszak (napszak) szerinti bontásban, valamint ezek igénybevételének bejelentési módját;

d) a fogyasztó által az áramszolgáltatónak átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét napszaki bontásban;

e) a villamosenergia-fogyasztás teljesítménytényező alsó és felső határértékét (cos fi) és annak mérését;

f) a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

g) a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő leolvasási napok meghatározását;

h) szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia, fizetési előleg stb.).

Az (1) bekezdés c)—f) és a (2) bekezdés b)—f) pontjában foglaltakat csatlakozási pontonként külön-külön kell feltüntetni.

(3) A közüzemi szerződés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Közvilágítás

7. §

(1) A szolgáltató köteles a területileg illetékes önkormányzatot vagy a közvilágítást ellátó egyéb társaságot — mint közvilágítási fogyasztót — a VET 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján meghatározandó azon fogyasztók körébe bevenni, amelyek egyedi közüzemi szerződés kötésére jogosultak.

(2) A szolgáltató a közvilágításra vonatkozó egyedi közüzemi szerződés tartalmi és szerkezeti követelményeit üzletszabályzatban, külön fejezetben köteles meghatározni.

A bekapcsolás

8. §

(1) Eltérő megállapodás hiányában a szolgáltató a szerződés hatályának beálltával, illetve a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alkalmával esetleg észlelt hibák kijavításától számított 8 napon belül köteles a fogyasztásmérőt, valamint a fogyasztásmérőhöz tartozó túláramvédelmi készüléket, a szükséges időprogram-kapcsolót felszerelni, záróbélyeggel ellátni és a fogyasztási helyet a szerződésben meghatározott időpontban a szolgáltatásba bekapcsolni.

(2) A fogyasztói vezetékhálózat szerelését végző személy, illetőleg szervezet a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni a szolgáltatónak arról, hogy a fogyasztói vezetékhálózatot a külön jogszabály és a kötelező szabványok előírásainak megfelelően készítette el.

(3) A szolgáltató a közcélú villamosmű üzembiztonsága érdekében a csatlakozóberendezéseket a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja, és ha azt állapítja meg, hogy nem felel meg a VET 46. §-a (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a szabvány, a műszaki, az érintésvédelmi előírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig megtagadhatja.

A lakossági fogyasztó személyében beállt változás

9. §

(1) Ha a lakossági fogyasztó a fogyasztás helyéről elköltözik, illetőleg a szolgáltatás igénybevételével felhagy, köteles azt a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes bejelentés esetén az új fogyasztó igénybejelentéséig az elköltözött fogyasztó felel a fogyasztás díjának megfizetéséért.

(2) Ha a lakossági fogyasztó olyan fogyasztási helyre költözik, vagy olyan fogyasztási helynek lesz használója, ahol villamosenergia-szolgáltatás van, és azt igénybe vette, köteles ezt a szolgáltatónál 15 napon belül bejelenteni, és új szerződést kötni. A szolgáltatás igénybevételével az új fogyasztót — a korábbi fogyasztóval kötött szerződés tartalmával azonos — jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

Szolgáltatás

10. §

(1) A szolgáltató köteles a fogyasztó villamos energia igényét a szerződésnek megfelelően folyamatosan kielégíteni, a szerződésben megjelölt feszültséget és a szolgáltatás minőségét meghatározó egyéb — az üzletszabályzatban meghatározott — műszaki és megbízhatósági feltételeket a csatlakozási ponton (pontokon) az elvárhatóság követelményeinek megfelelő szinten tartani. Azokat a jellemzőket, amelyeket kötelező szabvány állapít meg, a szabványban előírt tűréshatárok között kell tartani, kivéve, ha a szerződés ettől eltérő megállapodást tartalmaz.

(2) A csatlakozóberendezést, illetőleg a csatlakozási pontot a szolgáltató a hálózati viszonyoknak, valamint a műszaki, gazdasági és biztonsági követelményeknek megfelelően, a fogyasztók villamos energia ellátásának és az egyéb érdekeltek jogos érdekeinek sérelme nélkül, saját költségén jogosult megváltoztatni.

Szüneteltetés

11. §

A VET 47. § (2) bekezdése alapján a VET 47. § (1) bekezdése szerinti előrelátható szüneteltetés időpontjára és várható időtartamára vonatkozó kötelező fogyasztói értesítés feltételeit és módját az üzletszabályzatban kell meghatározni.

Vételezés

12. §

(1) A fogyasztó a villamos energiát a szerződésben meghatározottak szerint jogosult vételezni. A lakossági fogyasztó a villamos energia vételezését megkezdheti akkor is, ha a 9. § (2) bekezdésében foglalt bejelentést még nem tette meg, és a fogyasztásmérőt még nem írták át a nevére, de ezek a körülmények nem mentesítik az igénybejelentési és szerződéskötési kötelezettség alól.

(2) Ha a teljesítménydíjas fogyasztó a csatlakozási pontra szerződött teljesítmény igénybevételét a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg, köteles a vételezés megkezdéséig is a szerződött teljesítmény után a villamosenergia-árszabásban a megfelelő feszültségszintre megállapított nappali díjjal azonos díjat fizetni, a szolgáltató pedig a díjfizetés ellenében változatlanul a fogyasztó rendelkezésére köteles állni.

(3) A tartalék csatlakozóberendezés igénybevételének feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában kell meghatározni.

(4) Ha a szolgáltató a villamos energiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül szolgáltatja [14. § (3) bekezdés] a fogyasztó kizárólag a szerződésben megjelölt fogyasztóberendezéssel, annak teljesítményhatáráig vételezhet.

(5) A fogyasztó az általa vételezett villamos energiát a mért fogyasztói hálózatán keresztül továbbadhatja.

(6) A szolgáltató jogosult a terhelést, a saját használatú villamosművet, a fogyasztásmérő berendezést, a fogyasztói vezetékhálózatot, valamint a fogyasztói berendezést a saját és a fogyasztók biztonságos energiaellátása érdekében ellenőrizni, illetőleg az áramszolgáltatás folyamatosságához szükséges munkákat (pl. fogyasztásmérő-csere) előzetes értesítés után elvégezni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott ellenőrzést, illetőleg munkák elvégzését lakásokban és egyéb helyiségekben a lakossági fogyasztó személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. Az ellenőrzést 7 és 20 óra között az üzletszabályzatban meghatározott időszak alatt kell elvégezni, és az ellenőrzést végző személynek arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott ellenőrzés és munkák elvégzése, továbbá a szabálytalan villamosenergia-vételezésre utaló körülmény kivizsgálása érdekében a fogyasztó köteles a szolgáltató alkalmazottja számára a fogyasztási helyre történő bejutást lehetővé tenni. Ha olyan gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a biztonságos szolgáltatásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést nem teszi lehetővé, illetve azt meggátolja, a szolgáltató a fogyasztási helyre való bejutásig és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a szolgáltatást a fogyasztási helyen kívüli beavatkozással felfüggesztheti. Ha a szabálytalan vételezésre utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen az volt megállapítható, hogy szabálytalan vételezés nem történt, a felmerült költségek a fogyasztóra nem háríthatók át.

Mérés

13. §

(1) A szolgáltatott villamos energiát külön jogszabályban meghatározott hatóság által hitelesített, a szolgáltató tulajdonában álló fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni (VET 48. §).

(2) A fogyasztó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő berendezést felszereltetni, a szolgáltató fogyasztásmérő berendezésével azonos mérőváltókra azonban csak az esetben kötheti, ha ez a szolgáltató mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a szolgáltató a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő berendezés mérési adata a szolgáltatott villamos energia elszámolására — ha csak a felek ettől eltérőleg meg nem állapodtak — alapul nem szolgálhat.

(3) A szolgáltató köteles a fogyasztó kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt pozitív irányban túllépi, köteles a szolgáltató azt kicserélni.

(4) A szolgáltató a fogyasztó kívánságára köteles a fogyasztásmérő berendezést újra hitelesíttetni, és az újrahitelesítés idejére helyettesítő fogyasztásmérő berendezést felszerelni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett helyszíni ellenőrzés vagy újrahitelesítés költségei abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépi, a szolgáltatót terhelik, ellenkező esetben a költségeket a fogyasztó köteles megtéríteni.

(6) A fogyasztásmérő cseréje esetén a szolgáltató köteles

a) a csere időpontjáról a fogyasztót legalább 8 nappal előbb értesíteni,

b) a régi fogyasztásmérő utolsó és az új fogyasztásmérő induló állásának leolvasását a fogyasztó (megbízottja) jelenlétében elvégezni, vagy más módon, utólag is igazolhatóan (pl. tanúk) rögzíteni,

c) az adatokat az erre rendszeresített nyomtatványon feltüntetni, és annak egy példányát a fogyasztó (megbízottja) részére átadni, vagy eljuttatni.

Elszámolás

14. §

(1) Az elszámolási időszakban szolgáltatott villamos energia mennyiségét a szolgáltató vagy megbízottja — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a fogyasztásmérő berendezés leolvasásából nyert adatok alapján állapítja meg.

(2) Az egyes napszakok egy-egy leolvasási időszakra vonatkozó és díjfizetés szempontjából eltérő díjtételeit az árszabásban kell megállapítani. Az üzletszabályzatban meghatározott teljesítményű egyedi fogyasztók fogyasztásmérő berendezéseinek leolvasási napjait a szerződésben kell meghatározni a következők figyelembevételével:

a) a tényleges leolvasási nap a szerződésben meghatározott naptól legfeljebb 2 munkanappal térhet el, és

b) a szerződésben megállapított leolvasási nap az egyes hónapokban közeli (lehetőleg azonos) naptári nap legyen.

(3) Fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamos energia vételezésnek csak különös műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben (pl. ideiglenes fogyasztó) és a szolgáltató hozzájárulásával van helye. Ez esetben a szolgáltatott villamos energia mennyiségét a fogyasztóberendezés névleges teljesítménye és a szerződésben meghatározott fogyasztási időtartam alapján kell megállapítani.

(4) Az elszámoláskor a VET 55. §-ában foglalt rendelkezés alapján megállapított árat (díjat) kell alkalmazni, a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait pedig a külön jogszabályokban foglalt előírások, ármegállapítások és az üzletszabályzat rendelkezései szerint kell megállapítani. A villamos energia árváltozása esetén a fogyasztási díjat

a) havi, kéthavi számlázásnál, illetve részszámlázás esetén az ármegállapítás szerint,

b) két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetén pedig a szolgáltató kezdeményezésére történt fogyasztói önbevallás, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás időarányos megosztásával
kell megállapítani és számlázni.

(5) A szolgáltató (megbízottja) a (4) bekezdés szerinti árat és díjat elszámolási időszakra állapítja meg, amelyről a szerződésben foglalt gyakorisággal számlát állít ki. Az elszámolási időszak egy hónap. A szolgáltató és a fogyasztó ettől eltérő elszámolási időszakban és számlakibocsátási gyakoriságban is megállapodhat. Ha az elszámolási időszak időtartama a két hónapot meghaladja, a szolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani a 2. § (6) bekezdésének b) pontja szerint.

(6) Ha a szolgáltató és a fogyasztó a szerződésben eltérően nem állapodtak meg, a fogyasztó vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizető, köteles a számlában feltüntetett díjat

a) a számla bemutatásakor, illetőleg csekkfizetés esetén 8 napon belül,

b) a pénzintézeti bemutatáskor
kifizetni.

(7) Ütemezett fizetés esetén a részfizetésekre is ezek a rendelkezések az irányadók. A szolgáltató üzletszabályzatában megállapíthatja a fizetés további, részletes szabályait.

Kifogás a számla ellen

15. §

(1) A fogyasztó a számla ellen a szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét nem haladja meg.

(2) A szolgáltató vagy megbízottja köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a fogyasztót legkésőbb a kifogás vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.

(3) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a szolgáltató, illetve megbízottja ezt az értesítés közlésétől számított 8 napon belül köteles a fogyasztó részére készpénzben kifizetni vagy visszautalni.

(4) Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a szolgáltatót, illetve megbízottját díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a fogyasztó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni.

(5) A 14. § (6) bekezdésében foglaltak esetében a 8 napon túli, illetve a (3) és (4) bekezdésben előírtakon túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha a szolgáltató vagy a fogyasztó eddig az időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a külön jogszabályban meghatározott kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

Elszámolás hibás mérés esetén

16. §

(1) Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményétől függően a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibás működésének mértéke és időtartama megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. A helyesbített fogyasztási adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául az előző, a meghibásodás előtti elszámolási időszak teljesítmény és kihasználási óraszám adatai szolgálhatnak.

(3) Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy ha időközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelőző és követő elszámolási időszakok — de legalább négy hónap — fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját.

Szerződésszegés

17. §

(1) A fogyasztó részéről történő szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén [VET 50. §-a (2) bekezdésének d), e), f) pontja és az 50. § (3) bekezdése] a vételezett villamos energia mennyiségét a következők szerint kell megállapítani:

a) a beépített fogyasztóberendezések névleges teljesítményét a következő kihasználási óraszámokkal kell megszorozni:

aa) általános háztartási fogyasztás esetén havi 125 óra,

ab) egyműszakos üzem (napi 6—11 órás fogyasztás) esetén havi 180 óra,

ac) kétműszakos üzem (napi 12—16 órás fogyasztás) esetén havi 360 óra,

ad) három- és négyműszakos vagy folyamatos üzem (napi 18 óra vagy azt meghaladó, illetőleg folyamatos fogyasztás) esetén havi 540 óra,

ae) hőtároló villamos vízmelegítő esetén havi 240 óra,

af) hőtároló helyiségfűtő berendezés esetén havi 240 óra, amely csak október 1-jétől április 30-ig terjedő időszakban alkalmazható;

b) ha a szabálytalan vételezés tényleges időtartama nem állapítható meg, arra egy éves időtartamot kell figyelembe venni.

(2) A szerződésszegés következményeként [VET 52. § (4) bekezdés] a kikapcsolás előtti felszólítás, valamint a szolgáltató általi felmondás, illetve az előre fizető mérő alkalmazásának rendjét az üzletszabályzatban kell meghatározni.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

18. §

(1) A Villamos Energia Közüzemi Szabályzat hatálybalépése nem érinti a szolgáltatók és fogyasztók, a lakossági és kommunális felhasználók, alfogyasztók között létrejött közüzemi (közszolgáltatási) szerződések érvényességét.

(2) A szolgáltató üzletszabályzatát köteles kidolgozni és azt 90 napon belül jóváhagyásra a Hivatalnak megküldeni. Az üzletszabályzatnak tartalmazni kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogi szabályozás vagy azon alapulóan a Hivatal az üzletszabályzatba történő szabályozás körébe utal. Az üzletszabályzat a Hivatal által történt jóváhagyással lép hatályba. Az üzletszabályzat hatálybalépését követően mind a fogyasztó, mind pedig a szolgáltató kezdeményezheti a határozatlan időre kötött közüzemi szerződéseknek az új szabályozásnak megfelelő módosítását. A fogyasztó kezdeményezése esetén a szolgáltató 30 napon belül köteles a módosításra vagy új szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát — a szerződéstervezet megküldésével — a fogyasztó részére eljuttatni.

(3) A közvilágításra, a szolgáltató üzletszabályzatának jóváhagyásáig a közvilágításról szóló külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(4) Fogyasztói panasz intézése:

a) A fogyasztó panaszával a szolgáltató helyi kirendeltségéhez, (üzlet)igazgatóságához, a szolgáltató központi szervezetéhez vagy a fogyasztói érdekképviseleti szervekhez fordulhat.

b) A fogyasztó panaszával — a szolgáltató központi szervezetével lefolytatott tárgyalás vagy levelezés eredménytelensége esetén — a Hivatalhoz fordulhat.

c) A fogyasztói panasz benyújtásának lehetőségéről, eljárásrendjéről és fogyasztói irodáiról a szolgáltató — az üzletszabályzatban foglaltak szerint — köteles tájékoztatást adni a fogyasztóknak.

2. számú melléklet

a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott előzetes erőműlétesítési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, egyéb / közcélú, saját célú, közvetlen szolgáltatás),

d) beépített teljesítőképesség.

2. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata,

e) cég képviselője,

f) képviselő címe.

3. Telephely alkalmasságára és engedélyezhetőségére vonatkozó nyilatkozat.

4. Megvalósíthatósági tanulmány:

a) összefoglalás,

b) meglévő környezet ismertetése,

c) erőmű létesítés indokolása,

d) a választott technológia indokolása,

e) technológiai berendezések leírása, építészeti megoldások,

f) az új létesítmény kapcsolódása a környezethez (közművek, kapcsolódó bánya is),

g) a környezeti hatásvizsgálat alapjául szolgáló adatok,

h) üzemeltetési stratégia és energetikai alapadatok (élettartam, kapacitás, menetrend tartás, szabályozhatóság stb.),

i) megvalósítási ütemterv,

j) beruházási és üzemeltetési költségek,

k) a berendezések beszerzésének koncepciója,

l) a beruházás és üzemeltetés szervezése (személyzet),

m) minőségbiztosítás,

n) engedélyezés helyzete,

o) megállapítások, következtetések.

5. Környezeti hatások, nyilatkozat környezetvédelmi megvalósíthatóságról.

6. Vásárlási szándéknyilatkozat (amennyiben az engedélyt kérő nem a szállító által meghirdetett versenyeztetési eljárás alapján kér engedélyt, akkor a szállítónak nyilatkoznia kell a kapacitás szükségességéről és arról, hogy nem ismer kisebb költségű megoldásra befektetőt):

a) eladói ajánlat elemei (műszaki, árképzési),

b) vásárlási szándék tartalma, terjedelme,

c) vevő vásárlási feltételei (műszaki követelmények, csatlakozási feltételek, ár kondíciók),

d) érvényességi idő,

e) felmondási feltételek,

f) amennyiben az engedélyt kérő nem a szállító által meghirdetett versenyeztetési eljárás alapján kér engedélyt, akkor a szállítónak nyilatkoznia kell a kapacitás szükségességéről és arról, hogy nem ismer kisebb költségű megoldásra befektetőt.

7. Tüzelőanyag biztosítására vonatkozó ellátói szándéknyilatkozat (ha nem saját termelésű a tüzelőanyag).

8. Üzleti megvalósíthatóság:

a) előzetes üzleti terv,

b) pénzügyi tanácsadó nyilatkozata az üzleti megvalósíthatóságról.

3. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott erőmű létesítési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, egyéb / közcélú, saját célú, közvetlen szolgáltatás),

d) beépített teljesítőképesség,

e) engedélyt kérő nyilatkozata az előzetes engedély adataihoz képest történt változásokról.

2. Tüzelőanyag-termelő adatai (ha saját termelés):

a) telephely,

b) bányahatósági engedély.

3. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata (ha ez előzetes engedély óta változott),

e) cég képviselője,

f) képviselő címe,

g) engedélyt kérő nyilatkozata az előzetes engedély adataihoz képest történt változásokról.

4. Előzetes engedély határozat száma, kelte, érvényességi ideje.

5. Megvalósíthatósági tanulmány adatai, ha azok eltérnek az előzetes engedélykérésben foglaltaktól. Mindenképpen közlendők:

a) beruházási, pótló beruházási, bontási költségek,

b) megvalósítás kezdés, befejezés (fő egységekre),

c) üzleti terv,

d) megvalósítás forrásai (saját forrás, hitel),

e) pénzügyi fedezet rendelkezésre állása,

f) környezeti hatástanulmány,

g) közmeghallgatás eredménye.

6. Vásárló(k)val kötött előszerződés:

a) villamosenergia-vásárlásra,

b) kapcsolt villamos energia termelőnél hőenergia vásárlásra.

7. Engedélyt kérő nyilatkozata a szükséges egyéb engedélyek meglétéről.

4. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott erőmű működési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, egyéb / közcélú, saját célú, közvetlen szolgáltatás),

d) beépített teljesítőképesség.

2. Tüzelőanyag-termelő adatai (ha saját termelés):

a) telephely,

b) bányahatósági engedély.

3. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata (ha a létesítési engedély óta változott),

e) cég képviselője,

f) képviselő címe.

4. Létesítési engedély határozat száma, kelte, érvényességi ideje.

5. Üzembe helyezési (használatbavételi) eljárás adatai, dokumentumai.

6. Az erőmű műszaki adatai:

a) erőmű rendeltetés (alap, csúcs, szekunder tart., hőszolgáltatás stb.),

b) erőmű technológia (kondenzációs, ellennyomású, elvételes stb.),

c) menetrend tartási, szabályozási készség,

d) főberendezések,

e) energetikai hatásfok,

f) energiahordozó (tüzelőanyag, víz stb. / éves felhasználás),

g) vízbeszerzés (pót-, illetve hűtővíz),

h) kibocsátások, hulladékeltávolítás (szilárd, gáz, radioaktív),

i) tüzelőanyag-felhasználás,

j) villamos energia átadási/mérési pont(ok).

7. Gazdasági adatok:

a) üzemi géppé nyilvánítás(ok),

b) tervezett élettartam (egységenként naptári idő is),

c) tervezett éves termelés üzemmódonként (menetrend, csúcs stb.),

d) tervezett kihasználási óraszám,

e) becsült pótló beruházási, bontási költségek,

f) éves üzleti terv (állóeszközérték, kötelezettségek),

g) árképzés módszere, elemei.

8. Környezetvédelmi kötelezettségek, a garanciális kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezeti forrás megjelölése.

9. Szakszemélyzet rendelkezésre állása (szükséges képzettségek igazolása).

10. Minőségbiztosítás terve.

11. Vásárló(k)val kötött rövid és hosszú távú szerződés(ek):

a) villamosenergia-vásárlásra,

b) kapcsolt villamos energia termelőnél hőenergia vásárlásra

12. A tüzelőanyag vásárlására kötött szerződés(ek).

13. Engedélyt kérő nyilatkozatai:

a) a szükséges egyéb engedélyek meglétéről,

b) a korlátozásból eredő kényszermenetrend vállalásáról,

c) a környezetvédelmi garanciális kötelezettségekről,

d) az üzemi szabályzat és üzletszabályzat tudomásul vételéről.

5. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott működési engedély kérelemhez a VET hatálybalépésekor üzemelő erőműre a következőket kell mellékelni:

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, egyéb / közcélú, saját célú, közvetlen szolgáltatás),

d) beépített teljesítőképesség.

2. Tüzelőanyag-termelő adatai (ha saját termelés):

a) telephely,

b) bányahatósági engedély.

3. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata,

e) az engedély kérelem benyújtásakor végzett tevékenységek,

f) cég képviselője,

g) képviselő címe.

4. Üzembe helyezési (használatbavételi) eljárás adatai, dokumentumai, engedélyei.

5. Az erőmű műszaki adatai:

a) erőmű rendeltetés (alap, csúcs, szekunder tartalék, hőszolgáltatás stb.),

b) erőmű technológia (kondenzációs, ellennyomású, elvételes stb.),

c) menetrend tartási, szabályozási készség,

d) főberendezések,

e) energetikai összes hatásfok,

f) energiahordozó (tüzelőanyag, víz stb.) / éves felhasználás),

g) vízbeszerzés (pót-, illetve hűtővíz),

h) kibocsátások, hulladékeltávolítás (szilárd, gáz, radioaktív),

i) tüzelőanyag-felhasználás,

j) villamos energia átadási/mérési pont(ok).

6. Gazdasági adatok:

a) üzemi géppé nyilvánítás(ok),

b) tervezett maradó élettartam (egységenként naptári idő is),

c) tervezett éves termelés üzemmódonként (menetrend, csúcs stb.),

d) tervezett kihasználási óraszám,

e) becsült pótló beruházási, rekonstrukciós, bontási költségek,

f) éves üzleti terv,

g) árképzés módszere, elemei.

7. A környezetvédelmi felügyelőség által véleményezett környezetvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza:

a) a környezetvédelmi előírások és azok megtartásának rendjét,

b) a káresetek környezetvédelmi előírásait, a káreset környezetszennyező hatása felmérésének és a rehabilitáció megvalósításának módját.

8. Szakszemélyzet rendelkezésre állása (szükséges képzettségek igazolása).

9. Minőségbiztosítás terve (elkészítésének határideje).

10. Vásárló(k)val kötött rövid és hosszú távú szerződés(ek):

a) villamosenergia-vásárlásra,

b) kapcsolt villamos energia termelőnél hőenergia vásárlásra.

11. A tüzelőanyag vásárlására kötött szerződés(ek).

12. Engedélyt kérő nyilatkozatai:

a) a szükséges egyéb engedélyek meglétéről,

b) a korlátozásból eredő kényszermenetrend vállalásáról,

c) a környezetvédelmi garanciális kötelezettségekről, a garanciális kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezeti forrás megjelölésével,

d) az üzemi szabályzat és üzletszabályzat tudomásul vételéről.

6. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott szállítói működési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata,

e) cég képviselője,

f) képviselő címe.

2. Az engedély tárgya (tevékenységek felsorolása).

3. A szállító:

a) monopóliumának jellemzése,

b) kivételek meghatározása.

4. A szállító műszaki adatai:

a) az alaphálózat üzeméhez szükséges objektumok [vezetékek (térképen), transzformátorok, egyenáramú betétek, teherelosztó(k), hírközlés stb.],

b) a 4. a) alattiból a más engedélyesek által üzemeltetett elemek,

c) az együttműködő villamos energia rendszer üzemirányításához rendelt központi szolgálatok megnevezése, tevékenysége, hatásköre (utóbbi jogforrással),

d) villamos energia átadási-átvételi/mérési pontok,

e) gazdasági adatok,

f) előző 3 évi auditált mérleg,

g) éves üzleti terv,

h) vételi árképzés módszere, elemei (kapacitásra, teljesítményre).

5. A környezetvédelmi felügyelőség által véleményezett környezetvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza:

a) a környezetvédelmi előírások és azok megtartásának rendjét,

b) a káresetek környezetvédelmi előírásait, a káreset környezetszennyező hatása felmérésének és a rehabilitáció megvalósításának módját.

6. Szakszemélyzet szükséges képzettségének igazolása.

7. Minőségbiztosítás terve (elkészítésének határideje).

8. Rövid és hosszú távú szerződések:

a) termelőkkel vásárlásra,

b) szolgáltatókkal eladásra,

c) kapacitáspótló export-importra.

9. Középtávú energiaigény felmérés és kapacitás terv.

10. Legkisebb költség érvényesítésének módszere.

11. Üzemi szabályzat (benne üzemzavar elhárítási szabályzat).

12. Üzletszabályzat.

13. Korlátozási szabályzat.

14. Kényszertermelés szabályozása (tüzelőanyag kényszer).

15. Engedélyt kérő nyilatkozatai a szükséges egyéb engedélyek meglétéről.

7. számú melléklet a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott szolgáltatói működési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cégbejegyzés másolata (3 hónapnál nem régebbi cégkivonat),

d) alapító irat másolata,

e) cég képviselője,

f) képviselő címe.

2. Az engedély tárgya (tevékenységek felsorolása).

3. A szolgáltató:

a) monopóliumának jellemzése (szolgáltatási kötelezettség területe, közigazgatási határokkal, szükség szerint térképekkel a közigazgatási határtól való eltérésnél),

b) kivételek meghatározása.

4. A szolgáltató műszaki adatai:

a) szolgáltatói hálózat üzeméhez szükséges objektumok [vezetékek (térképen), transzformátorok, teherelosztó(k), hírközlés stb.],

b) a 4. a) alattiból a más engedélyesek által üzemeltetett elemek,

c) a szolgáltató által üzemeltetett termelő berendezések felsorolása, adatai (a rendszerszabályozásban részt vevő és részt nem vevő egységek),

d) a szolgáltató területén működő azon termelők, amelyek a fogyasztóknak közvetlenül adnak villamos energiát (felsorolás, teljesítmények),

e) az üzemirányításához rendelt szolgálatok megnevezése, tevékenysége,

f) villamos energia átadási-átvételi/mérési pontok.

5. Gazdasági adatok:

a) előző 3 évi auditált mérleg,

b) éves üzleti terv.

6. Vételi és eladási árképzés módszere, elemei (kapacitásra, teljesítményre).

7. A környezetvédelmi felügyelőség által véleményezett környezetvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza:

a) a környezetvédelmi előírások és azok megtartásának rendjét,

b) a káresetek környezetvédelmi előírásait, a káreset környezetszennyező hatása felmérésének és a rehabilitáció megvalósításának módját.

8. Szakszemélyzet szükséges képzettségének igazolása.

9. Minőségbiztosítás terve (elkészítésének határideje).

10. Rövid és hosszú távú szerződések:

a) termelőkkel,

b) szállítóval,

c) kapacitáspótló export-importra (ha van ilyen).

11. Középtávú energiaigény felmérés és kapacitás terv.

12. Legkisebb költség érvényesítésének módszere.

13. Üzletszabályzat.

14. Korlátozási szabályzat.

15. Engedélyt kérő nyilatkozatai a szükséges egyéb engedélyek meglétéről.

A törvényt az Országgyűlés az 1994. április 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. május 7. A törvényt a 2001: CX. törvény 114. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2003. január 1. napjával.

A Korm. rendeletet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 94. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2003. január 1. napjával.

Lásd az 1998: XXXVI. törvényt.

⁴

Végrehajtására lásd az 55/1996. (XII. 20.) IKIM, a 9/1999. (III. 19.) GM és a 10/1999. (III. 19.) GM rendeletet.

⁵

A VET 4. §-ának d) pontja az 1995: LXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶

Végrehajtására lásd a 29/1995. (VII. 25.) IKIM rendeletet.

⁷

Végrehajtására lásd a 66/1997. (XII. 17.) IKIM rendeletet.

⁸

Végrehajtására lásd a 19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendeletet.

⁹

A R. 1. §-ának (3) bekezdése a 152/1995. ( XII.12. Korm. rendelet 21. §-a (5) bekezdésének e) pontjával megállapított szöveg.

¹⁰

Lásd az 1998: XXXVI. törvényt.

¹¹

Végrehajtására lásd a 28/1994. (X. 28.) IKM rendeletet.

¹²

A VET 11. §-ának (2) bekezdése az 1995: LXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹³

A VET 17. §-ának (1) bekezdése az 1995: LXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴

A VET 21. §-ának (1) és (2) bekezdése az 1995: LXXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

A VET 24. §-a a 2001: CX. törvény 115. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

A VET 24/A. §-át a 2001: CX. törvény 115. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁷

A VET 26.§-ának (4) bekezdését a 3/2000. (II. 25.) AB határozat megsemmisítette.

¹⁸

A VET 43. §-ának (3) bekezdését az 1995: LXXI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. A Magyar Közlöny 1995. évi 93. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁹

Végrehajtására lásd az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendeletet.

²⁰

A VET. 44. §-a az 1997: CVII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg.

²¹

Végrehajtására lásd a 26/1995. (VII. 25.) IKM rendeletet.

²²

A VET 47. §-ának (3) bekezdése az 1995: LXXI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

²³

Végrehajtására lásd a 95/1995. (VIII. 24.) Korm. rendeletet.

²⁴

Végrehajtására lásd az 55/1996. (XII. 20.) IKIM , a 9/1999.(III. 19.) GM, a 10/1999.(III. 19.) GM és 45/2000. (XII. 21.) GM rendeletet.

²⁵

A VET 55. §-ának (6) bekezdése elavult rendelkezést tartalmaz.

²⁶

Lásd az 1/1998. (I. 12.) IKIM, a 77/1999. (XII. 21.) GM, a 78/1999. (XII. 22.) GM, a 8/1984. (VII. 1.) IpM, a 4/2002. (II. 15.) GM, a 6/2002. (II. 15.) GM, a 7/2002. (II. 15.) GM rendeletet.

²⁷

A VET. 57. §-ának (4) bekezdését az 1998: XVIII. törvény 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte 1998. június 21. napjával.

²⁸

A VET 57. §-a (6) bekezdésének a) és b) pontja az 1995: LXXI. törvény 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

Végrehajtására lásd a 95/1995. (VIII. 24.) Korm, a 107/1995. (IX. 8.) Korm. és a 73/1996. (V. 22.) Korm. rendeletet.

³⁰

Lásd a 26/1995. (VII. 25.) IKM, a 29/1995. (VII. 25.) IKM, a 25/1996. (IV. 17.) IKM, a 66/1997. (XII. 17.) IKIM, a 79/1997. (XII. 31.) IKIM, a 8/2001. (III. 30.) GM, a 8/2002. (II. 16.) GM rendeletet.

³¹

A VET X. fejezetét a 2001: CX. törvény 115. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

³²

Lásd az 1998:XXXVI. törvényt.

³³

Végrehajtására lásd az 51/1995. (X. 13.) IKM rendeletet.

³⁴

Az 5. § (4) bekezdése az 1997: CLVII. törvény 45. §-a szerint kiegészített szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1994. évi XLVIII. törvény

a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról¹ a végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelettel² egységes szerkezetben

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1994. évi XLVIII. törvény

a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról1 a végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelettel2 egységes szerkezetben

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról¹ a végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelettel² egységes szerkezetben