6/1994. (IV. 30.) HM rendelet

1. §

(1) E rendelet állapítja meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) rendelkezéseinek a Honvédelmi Minisztériumban (a továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) történő alkalmazására, továbbá a honvédségi elhelyezési és lakáscélú támogatási formákra vonatkozó szabályokat.

(2) A honvédelmi szerv lakás- és helyiségügyeiben, valamint a lakás és helyiség elidegenítésekor a Lakástörvényt e rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3) Ahol a Lakástörvény bérbeadói hozzájárulást ír elő, azt e rendelet szerint kell elbírálni. Az elbírálás során a bérbeadói jogokat a lakás helye szerint illetékes honvédelmi szerv helyi lakásgazdálkodási szerve gyakorolja.

2. §

(1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed

(2) A katonai bíróra és a katonai ügyészség hivatásos állományú tagjára e rendeletnek a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. §

(1) Elhelyezési forma:

(2) HM rendelkezésű:

(3) Munkakörhöz kötött lakás a házfelügyelői, szálló- és lőtérgondnoki, valamint más, a honvédelmi szerv területén lévő lakás.

(4) Lakáscélú támogatási formák:

4. §

(1) HM rendelkezésű lakás nem lakás céljára csak kivételesen, a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel hasznosítható.

(2) A munkakörhöz kötött lakás más célra történő hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha egyidejüleg azonos feltételek mellett a munkakörhöz kötött lakás céljára másik lakás tartalékolható.

(3) Szálló jellegű elhelyezés céljára kizárólag a honvédelmi szerv kezelésében levő lakás hasznosítása engedélyezhető.

(4) HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség más célra csak a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel használható vagy adható bérbe.

5. §

(1) HM rendelkezésű lakásra a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagja vagy özvegye, továbbá a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett személy vagy özvegye jogosult. A rokkantsági nyugállományba helyezettre a szolgálati nyugállományúra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A hivatásos katona özvegye, valamint a szolgálati nyugállományba helyezett katona vagy özvegye a végleges letelepedési helyét egy alkalommal megválaszthatja olyan településen, ahol a honvédelmi szerv lakással rendelkezik. Budapesten csak akkor jogosult e címen lakásra, ha korábban ő vagy a házastársa ott rendelkezett önálló lakással (tulajdon, bérlet), vagy ha az utolsó szolgálati helye Budapest helyőrségben volt.

(3) A (2) bekezdés szerint jogosult lakásra a haderőreformmal összefüggésben hivatásos állományból tartalékállományba helyezett személy is, ha a HM rendelkezésű lakásban bérlőként lakik, és a szolgálati viszonyának megszűnése óta 5 év még nem telt el.

6. §

(1) HM rendelkezésű lakást lehet juttatni a továbbszolgáló és szerződéses katonának, továbbá a köztisztviselői — ideértve az ügykezelő és a fizikai alkalmazottat is —, valamint közalkalmazotti jogviszonyban állónak, ha a beosztása, illetve feladatkörének ellátása azt indokolja, és legalább 3 év folyamatos szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya van a honvédelmi szervnél.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időbeli feltétel alól — méltányosságból — a helyőrségi, illetve az illetékes budapesti keretgazda lakásbizottság felmentést adhat. Nem kell felmentés a munkakörhöz kötött lakás bérbeadásához.

7. §

(1) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) HM rendelkezésű bérlakása van, részére csak akkor juttatható ugyanazon vagy más településen határozatlan időtartamra másik lakás, ha a meglévő bérleményét a honvédelmi szerv rendelkezésére bocsátja. E feltétel vállalását a bérlő a meglévő lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő térítésmentes megszüntetésére irányuló bérlői nyilatkozattal teheti meg, amelyhez önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetén csatolnia kell a bérbeadó hasonló tartalmú nyilatkozatát is.

(2) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) olyan önkormányzati bérlakása van, amely a 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem tekinthető HM rendelkezésűnek, részére csak akkor juttatható ugyanazon a településen HM rendelkezésű lakás, ha az önkormányzati lakás bérlőkiválasztási joga a HM javára megállapodással megszerezhető.

(3) Egy személy, illetve egy házaspár csak egy HM rendelkezésű lakást bérelhet határozatlan időtartamra.

8. §

(1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki

(2) Öt évig nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki

(3) A diszlokáció folytán az áttelepülés miatt áthelyezett hivatásos állomány tagjának az új szolgálati helye szerinti településen e beosztása tartamára akkor is juttatható HM rendelkezésű lakás, ha az (1) bekezdés c)—e) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok egyébként fennállnak. Az áthelyezés jellegét a lakásigényléssel egyidejűleg az igénylő köteles igazolni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, méltányosságból az (1) bekezdés b)—e) pontjában meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdésben meghatározottak alól a helyőrségi lakásbizottság, illetve Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság adhat felmentést. A felmentéssel egyidejüleg a lakásjuttatás jellegét is meg kell határozni.

(5) Határozatlan időtartamra szóló lakásjuttatás az (1) bekezdés d)—e) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró ok alóli felmentés esetén csak a kölcsönből még fennálló tartozás — beleértve a vissza nem térítendő engedményt is —, továbbá a lakásbérleti jogról történt lemondás, lakáshasználatbavételi díjkülönbözet címén kifizetett térítések, valamint a kiürítési és cseretérítés egy összegben történő visszafizetésének feltételével engedélyezhető.

9. §

(1) A lakásigény mértéke — az együttlakó személyek számától függően — a következő:

— 2 személyig: egy—két és fél lakószoba,

— 3 személy esetén: másfél—három lakószoba,

— 4 személy esetén: kettő—három és fél lakószoba,

— 5 személy esetén: két és fél—négy lakószoba,

— 6 személy esetén: három—négy és fél lakószoba,

— 7 személy esetén: három és fél—öt lakószoba,

— 8 személy esetén: négy—öt lakószoba,

— 8-nál több személy esetén: legalább négy és fél lakószoba.

Az igény mértékének megállapításánál két fél lakószoba egy lakószobának felel meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igény mértékét meghaladó nagyságú lakás csak a Központi Lakásbizottság elnökének előzetes engedélyével juttatható. Nem szükséges előzetes engedély, ha az igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó lakást tartósan beteg személy elkülönítése vagy a bérlő beosztásának, illetőleg munkájának ellátása indokolja.

(3) Ahol e rendelet a HM rendelkezésű lakás meghatározott személy részére történő bérbeadását vagy a lakásbérleti jogviszony folytatását írja elő, az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A lakásigény mértékének megállapításánál az együttlakó személyek körében a bérlőt (igénylőt), házastársát (élettársát), gyermekét (örökbefogadott, nevelt, mostohagyermekét), unokáját, továbbá szülőjét, örökbefogadó, nevelő- és mostohaszülőjét kell figyelembe venni. A lakásbérleti jogviszony tartama alatt beköltözött személy csak akkor vehető figyelembe, ha befogadására a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is jogosult volt, vagy ha az arra jogosító hozzájárulást állandó jellegű befogadásra (bejelentkezésre) kapta meg. A születendő gyermeket a terhesség megállapításától kell figyelembe venni.

(5) A (3) bekezdés szerint tartósan betegnek kell tekinteni azt, aki

(6) A (3) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető beosztás, illetőleg munkavégzés

10. §

Ha az állami tulajdonú, HM kezelésű lakóépületben lévő lakás bérbeadására nem honvédelmi szervvel kötött megállapodással kerül sor, a 9. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

11. §

(1) A HM rendelkezésű lakás iránti kérelmet a szolgálat (munkahely) szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz kell benyújtani.

(2) Az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogosultak, továbbá az 50. évét betöltött hivatásos katona a végleges letelepedés helyéül megválasztott település szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz nyújthatják be kérelmüket.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője, továbbá a budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei szolgálati úton a HM központi lakásgazdálkodási szervhez nyújthatják be kérelmüket.

(4) A HM központi lakásgazdálkodási, valamint a budapesti helyi lakásgazdálkodási szervek vezetői és állománya a Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával az illetékes lakásbizottsághoz, a Központi Lakásbizottság elnöke pedig a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulásával a Központi Lakásbizottsághoz nyújthatják be kérelmüket azzal, hogy annak elbírálásában nem vehetnek részt.

12. §

A HM rendelkezésű lakás iránti kérelmet — rendszeresített igénylőlapon — az igénylő a szolgálati út betartásával nyújtja be.

13. §

(1) A HM rendelkezésű lakás bérlője — a rendszeresített igénylőlapon — kérheti a meglévő bérleményénél kevesebb szobaszámú, illetőleg alacsonyabb komfortfokozatú HM rendelkezésű lakás bérbeadását ugyanazon a településen.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kérelmet nem lakásigénylésként, hanem lakásfelajánlásként kell elbírálni.

14. §

Az állományilletékes parancsnok — a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett — 15 napon belül köteles a szolgálati úton benyújtott lakásigénylést az illetékes lakásgazdálkodási szervhez, illetve lakásbizottsághoz továbbítani.

15. §

(1) A lakásgazdálkodási szerv a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket településenként a következő csoportokba osztja:

(2) Az (1) bekezdés szerinti csoportokon belül az igénylőket a következő kategóriákba kell besorolni:

16. §

(1) A lakásbizottság évente március 31-ig dönt a lakásigénylők besorolási kategórián belüli sorrendjéről. A sorrendiség kialakításakor figyelembe kell venni

(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével a helyőrségi lakásbizottságok a kategórián belül pontrendszerű besorolást is alkalmazhatnak, amelyet helyőrségi parancsban kell közzétenni. Ahol a folyamatos lakásellátás biztosított, a kategórián belüli sorrendiség megállapítása nem szükséges.

(3) A lakásbizottság által megállapított besorolástól a tárgyévben eltérni csak pótbesorolás esetén lehet.

(4) A lakásigénylőt a besorolásról a kategória és azon belüli sorszám közlésével a bizottsági döntést követő 30 napon belül írásban kell értesíteni.

17. §

(1) Az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség éves lakáselosztási tervet készít, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható

(2) A lakáselosztási terv a lakásigények teljesítésére tervezett keretben meghatározhatja az állománycsoportok és a besorolási csoportok szerinti lakáselosztás arányát.

18. §

(1) Az éves besorolás alapján a lakások személy szerinti elosztásáról a lakásbizottság dönt. A lakásbizottság két ülése között a lakásgazdálkodási szerv vezetője — a bizottsági besorolás alapján — dönt a felhasználhatóvá vált lakás bérlőjének kijelöléséről, valamint a lakás bérbeadásáról, és erről a lakásbizottságnak a következő ülésen beszámol.

(2) A lakások személy szerinti elosztását a parancsnokok, illetőleg a szervezetek vezetői állományülésen vagy a lakáselosztási névjegyzéken ismertetik.

(3) A lakások elosztása elleni panaszt a kihirdetést követő 30 napon belül a lakásbizottság elnökénél lehet előterjeszteni. Ha a panaszt a lakásbizottság elutasítja, az arról szóló döntés egy példányát a központi lakásgazdálkodási szervhez kell továbbítani.

(4) A munkakörhöz kötött lakás bérbeadásáról az állományilletékes parancsnoknak vagy szervezet vezetőjének személyi javaslata alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a 13. § szerinti lakásfelajánlónak, a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével, megfelelő cserelakást adhat bérbe a sorrendiség betartása nélkül, azonban az nem haladhatja meg a bérlő e rendeletben meghatározott igényének mértékét.

19. §

A lakásigénylések nyilvántartásba vételére, besorolására, az éves lakáselosztási tervre és a lakások elosztására vonatkozó rendelkezéseket Budapest helyőrségben és az ide utalt településeken e rendelet 20—25. §-ában meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

20. §

(1) A lakásigényléseket a keretgazda lakásbizottság vagy a 11. § (3) bekezdésében foglalt esetben a központi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi és veszi nyilvántartásba.

(2) A nyilvántartásba vett lakásigénylések éves besorolásáról, valamint a tárgyévi lakáskeret és az annak felhasználásával felszabaduló HM rendelkezésű lakások elosztásáról a keretgazda lakásbizottság dönt.

(3) A keretgazda lakásbizottság a lakáselosztásról hozott döntéséről 15 napon belül a személyi javaslatával értesíti a területi elhelyezési és fenntartási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: területi lakásgazdálkodási szerv) lakásügyi egységét, amely a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási, illetve bérbeadási eljárást lefolytatja.

(4) A lakásbizottságok a nyilvántartott és besorolt lakásigényekről folyamatosan tájékoztatják a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységét.

21. §

A Központi Lakásbizottság évente március 31-ig elkészíti Budapest helyőrség éves lakáselosztási tervét, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható lakásokból

22. §

(1) A meglévő és az új lakások arányos megoszlásával a tárgyévben felhasználható lakások legfeljebb 5%-ából képezhető a központi tartalékkeret.

(2) A központi tartalék rendeltetése a soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó lakásügyek megoldása.

(3) A tartalékkeret felhasználásáról a Központi Lakásbizottság dönt, az ülései közötti időszakban pedig — beszámolási és elszámolási kötelezettséggel — a Központi Lakásbizottság elnöke intézkedik.

(4) Azt, a HM rendelkezésű lakást, amely a tartalékkeretből történt lakásjuttatás következtében megüresedett, a tartalékkeretbe kell vonni.

(5) Ha a központi tartalékkeretből olyan személy jut lakáshoz, akinek az igényét egyébként a budapesti keretgazda lakásbizottságnak kellene teljesítenie, a lakást a keretgazda lakásbizottság a következő évi keretéből pótolja.

23. §

(1) A nyilvántartott lakásigények teljesítésére évente a rendelkezésre álló lakások 80%-át kell a budapesti keretgazda lakásbizottságok között elosztani.

(2) A lakáselosztásra a tárgyévet megelőző évben a hivatásos állományú I. kategóriába, valamint a nyugállományú és özvegy I. kategóriába besorolt lakásigények arányában kerül sor, a meglévő és az új, a különböző nagyságrendű, illetőleg komfortfokozatú lakások arányos megosztásával. A nagyobb szobaszámú és alapterületű lakásokat a három- vagy többgyermekes igénylők arányában kell elosztani.

(3) A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia részére évente legfeljebb 10 egy—másfél szobás lakásból álló külön keretet folyamatosan kell biztosítani a hallgatói állomány ideiglenes jellegű elhelyezése érdekében.

24. §

(1) Az intézményes lakáscserék előmozdítása, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése céljából a tárgyévben felhasználható lakások 15%-át el kell különíteni a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége részére.

(2) A területi lakásgazdálkodási szerv lakóházkezelési egysége részére az igényeknek megfelelő számú házfelügyelői és gondnoki HM kezelésű lakást kell elkülöníteni.

25. §

A budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei, valamint a lakáskerettel gazdálkodó szervek vezetői az éves lakáselosztást megelőzően a Központi Lakásbizottságnak beszámolnak az előző évi keret felhasználásáról.

26. §

(1) A HM rendelkezésű lakás juttatásáról a lakásgazdálkodási szerv bérlőkijelölés és bérlőkiválasztás formájában értesíti a kijelölt vagy kiválasztott bérlőt, a bérlőtársat, a lakóházkezelőt, illetve önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet, továbbá az esetleges egyéb érdekelteket.

(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítés az adat- és tényközlés mellett tartalmazza a bérbeadás feltételeit.

(3) Ha a helyi önkormányzat és a honvédelmi szerv másként nem állapodott meg, a bérlőkiválasztásról szóló értesítés a feltételek körében csak azt tartalmazza, hogy a bérbeadás határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg a nevesített feltétel bekövetkeztéig szól.

(4) Ha a HM rendelkezésű, önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása a kijelölt (kiválasztott) bérlő meglévő HM rendelkezésű bérlakása kiürítésének feltételével történik, a bérlőkijelölésről (kiválasztásról) szóló értesítés csak a HM kezelésű lakás bérleti szerződésének megszüntetését követően küldhető meg. Ha azonban a meglévő lakás önkormányzati tulajdonú, a bérleti szerződés megkötésének feltételeként kell meghatározni a fennálló lakásbérleti szerződés megszüntetését.

27. §

(1) HM rendelkezésű lakásra az e rendelet keretei között kijelölt vagy kiválasztott bérlővel, az arról szóló értesítésben közölt feltételekkel köthető meg a bérleti szerződés.

(2) Az állami tulajdonú, HM kezelésű és a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti öröklakásra az illetékes lakásgazdálkodási szerv, az önkormányzati tulajdonú lakásra az illetékes helyi önkormányzat bérbeadó szerve köti meg a bérleti szerződést. A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott lakásokra a megállapodás szerinti szerv vagy személy köti meg a bérleti szerződést.

28. §

(1) HM rendelkezésű lakás a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos katonának, köztisztviselőnek és közalkalmazottnak — az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve — a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonya tartamára, mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(2) A honvédelmi szerv állományában továbbszolgáló és a szerződéses katonának, továbbá a meghatározott időre kinevezett köztisztviselőnek és közalkalmazottnak a vállalt szolgálat, illetve a kinevezés határidejéig szóló meghatározott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.

(3) Legfeljebb 6 hónap időtartamra bérbe adható a lakás annak, akinek arra korábban fennállott bérleti szerződése közös megegyezéssel, kiürítési térítés fizetésével szűnt meg, ha magántulajdonú lakást épít, és annak 80%-os készültségét az építési hatóság igazolja.

(4) A honvédelmi szervvel az (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszonyban nem álló és e rendelet alapján HM rendelkezésű lakásra nem jogosult személy részére a honvédelmi miniszter előzetes engedélye alapján, meghatározott időtartamra adható lakás bérbe.

29. §

A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni:

30. §

(1) Ha a feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a bérlő honvédelmi szervvel fennálló szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyának megszűnésére

(2) Ha a köztisztviselő és közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak akkor alkalmazhatók, ha az alkalmatlanság egészségügyi ok miatt következett be.

(3) A lakás határozatlan időre szóló bérbeadására a szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszony megszűnéséről rendelkező parancs kihirdetését, illetve a jogerős munkaügyi döntést követően, a feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződés módosításával is sor kerülhet.

(4) A jogviszony megszűnéséről és annak módjáról, valamint időpontjáról az állományilletékes személyügyi szerv vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.

(5) Ha a feltétel bekövetkezésig szóló bérleti szerződés a honvédelmi szervvel jogviszonyban álló bérlő halálával szűnt meg, özvegyének kérelmére, a lakást határozatlan időtartamra, egyebekben változatlan feltételekkel bérbe kell adni. Így kell eljárni akkor is, ha az elhunyt bérlő élettársa részére özvegyi nyugdíjat állapítottak meg.

31. §

(1) HM rendelkezésű lakás több bérlőnek együttesen csak határozatlan időtartamra szóló szerződéssel, a (2)—(5) bekezdésben meghatározott esetekben adható bérbe.

(2) Bérlőtársi szerződés önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakásra házastársakkal akkor köthető, illetve a hozzájárulás részükre akkor adható meg, ha azt honvédelmi szervvel szolgálati (köztiviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló, HM rendelkezésű lakásra jogosult személy és házastársa együttesen kéri.

(3) A felmondás következtében a cserelakást — tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére — azoknak kell bérbe adni, akik a felmondással érintett lakásban bérlőtársak voltak. Ha a kiürítésre kerülő lakásnak csak egy bérlője volt, a cserelakást közös kérelmükre a házastársaknak — mint bérlőtársaknak — kell bérbe adni.

(4) A megfelelő elhelyezés címén adott lakást — tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére — a jogcím nélkül használt lakás volt bérlőjének és házastársának kell bérbe adni, ha azt közösen kérik. Ha az elhelyezési igényt illetően több jogcím nélküli használó van egymással azonos jogállásban — így különösen másik szülő hiányában az elhunyt bérlő gyermekei —, a megfelelő elhelyezésként adott lakást részükre mint bérlőtársaknak kell bérbe adni.

(5) Magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakást — tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére —, az abba költöző cserélő felek részére együttesen kell bérbe adni, ha előző lakásukban bérlőtársak voltak.

32. §

(1) A hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személynek bérbeadott HM rendelkezésű lakás részleges felújításához — kivéve, ha a lakás új, valamint részben vagy egészben felújított —részleges felújítási átalányra jogosult, ha a lakást

(2) A részleges felújítási átalány mértékét, számításának és kifizetésének szabályait a HM lakásgazdálkodási feladatokat ellátó központi szakmai szervének (a továbbiakban: HM központi lakásgazdálkodási szerv) vezetője — a HM közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szerve vezetőjével egyetértésben — határozza meg, és évente február 28-ig gondoskodik annak közzétételéről.

(3) A részleges felújítási átalány a lakás egészségügyi festésére, tapétázására, mázolására, a parkettaburkolat védőkezelésére és a lakás takarítására szolgáló pénzösszeg.

(4) A jogosult az átalányt elszámolási kötelezettség nélkül használhatja fel.

33. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást a helyi önkormányzat bérbeadó szerve adja át a bérlőnek. A lakás átadásában a honvédelmi szerv helyi lakóházkezelő szerve nem működik közre.

(2) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a kezelő a Lakástörvény 7. §-ában meghatározott, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. E kötelezettsége átvállalására a bérlővel nem állapodhat meg.

(3) Ha a HM rendelkezésű lakás bérbeadásáról bérlőkijelölő határozat alapján, de e rendelet hatálybalépése után kerül sor, a lakást részlegesen felújítva (egészségügyi festés vagy tapétázás, mázolás, padlóburkolat védőkezelése, vagy tisztítása) és kitakarítva, továbbá a lakásberendezéseket szükség szerint felújítva vagy kicserélve kell a bérlőnek átadni.

34. §

(1) Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakások kezelője a Lakástörvényben előírtakon felül gondoskodni köteles

(2) A kezelő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeit a HM kezelésű lakások esetében a katonai szervezeteivel, szolgáltatási szerződéssel vagy a bérlővel kötött megállapodással, illetőleg a tulajdoni hányaddal arányos (közös) költség viselésével, továbbá a bérlővel kötött megállapodás útján teljesíti.

(3) A 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakás esetében csak az állami tulajdoni hányaddal arányos (közös) költséget magába foglaló szolgáltatások teljesítése vállalható a lakásbérleti szerződésben.

(4) A bérlővel kötött megállapodásban a lakbért az átvállalt feladattal arányosan csökkenteni kell.

35. §

Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakás bérlője az épület (lakás) központi berendezéseiben bekövetkező, illetve az azonnali beavatkozást igénylő meghibásodásokat — amennyiben észleli — haladéktalanul köteles bejelenteni a kezelőnek.

36. §

Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakásban a bérlő távollétében bekövetkezett, azonnali beavatkozást igénylő meghibásodáskor a kezelő (bérbeadó) intézkedik a hiba elhárítására a bérlő egyidejű értesítése mellett. A kezelő gondoskodik a hibaelhárítás befejeztével a lakás biztonságos lezárásáról.

37. §

(1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás bérlője a lakás bérleti díját, valamint a bérleti szerződés szerinti külön szolgáltatások ellenértékét havonta előre, egy összegben — a helyileg meghatározott módon — a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni.

(2) A bérlő a lakbér elengedését vagy mérséklését kérheti arra az időre, amíg a kezelő (bérbeadó)

(3) Ha a bérbeadó a bér elengedésére, illetve mérséklésére irányuló kérelmet 8 napon belül nem fogadja el, a bérlő a kérelmével a bírósághoz fordulhat. A bérlőnek a bíróság jogerős határozatáig a korábbi bért kell fizetnie.

38. §

A Lakástörvény 13. §-ának (1) bekezdése szerinti bérlői kötelezettségektől eltérő megállapodást a helyi lakóházkezelő szerv nem köthet.

39. §

A bérlő kérelmére a Lakástörvény 13. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatokat a kezelő az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakásban csak abban az esetben végzi el, ha arra vállalkozni tud, és a bérlő vállalja a költségek megtérítését.

40. §

(1) A bérlő a lakása átalakítását, korszerűsítését a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodása alapján végezheti el.

(2) Ha az átalakításhoz, korszerűsítéshez szakhatósági engedély szükséges, ahhoz a bérbeadó előzetes (elvi) kezelői hozzájárulást adhat. Az (1) bekezdés szerinti megállapodás csak a szakhatósági engedély megadása után köthető.

(3) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a hozzájárulást meg kell tagadni, illetve megállapodás nem köthető, ha a lakás olyan lakóépületben van, amelynek teljes felújítását, korszerűsítését 2 éven belül, illetőleg lebontását 5 éven belül tervezik.

41. §

(1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a bérlő kiürítve, a Lakástörvény 17. §-ának (1) bekezdése szerint rendeltetésszerű haszálatra alkalmas állapotban köteles visszaadni a kezelőnek.

(2) A HM rendelkezésű lakás bérlőjévé határozattal kijelölt személy az előző bérleményét képező HM rendelkezésű lakását e rendelet hatálybalépése előtti hatályos rendelkezések alapján, a lakáscsere minősítése szerint köteles visszaadni a kezelőnek.

(3) Ha a HM rendelkezésű lakás kiürítésére e rendelet hatálybalépése után, de a korábban kötött megállapodás alapján, pénzbeli térítés mellett kerül sor, a bérlő (használó) a lakást a korábban hatályos rendelkezések alapján adja vissza a kezelőnek.

42. §

(1) A lakás visszaadásakor, visszavételekor a kezelő jegyzőkönyvben a lakás berendezési tárgyainak és helyiségeinek műszaki állapotát rögzíti. A megállapított hibákat és hiányosságokat úgy kell feltüntetni, hogy megállapítható legyen a lakás visszavételkori műszaki állapota.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy a hibák és hiányosságok megszüntetése közül mely terheli a kezelőt, illetőleg a bérlőt, tartalmaznia kell továbbá a bérlő nyilatkozatát arról, hogy az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetését 30 munkanapon belül elvégzi, vagy kéri, hogy a kezelő helyette és költségére végezze (végeztesse) el.

43. §

(1) Ha a hibák és a hiányosságok megszüntetését a lakás visszaadója végezteti el

(2) A bérlő (használó) a hiányosságok megszüntetését írásban jelenti be a kezelőnek. A kezelő az elkészült munkákat — ha a bérlő a rögzített kötelezettségét teljesítette — jegyzőkönyvben átveszi.

44. §

(1) Ha a lakás visszaadója a kötelezettségét 30 munkanapon belül nem teljesíti, a kezelő a munkákat jogosult helyette és költségére elvégeztetni és számlázni.

(2) A kötelezett a számla ellenértékét a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kiegyenlíteni. Részletfizetési kedvezmény — legfeljebb 2 évi időtartamra — annak a bérlőnek adható, aki kiürítési és cseretérítésben nem részesül.

45. §

(1) Ha a lakást visszaadó bérlőt (használót) terhelő munkákat — kérelme alapján — a bérbeadó szerv végezteti el, a felmerült költségekről számlát állít ki. A számlának, vállalkozóval végeztetett kivitelezés esetén, a vállalkozói számla összegével kell megegyeznie.

(2) A lakást visszaadó bérlő a számla ellenértékét a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kiegyenlíteni.

(3) A bérlő kérelmére — legfeljebb 2 évi időtartartamra — részletfizetést kell adni, kivéve, ha kiürítési vagy cseretérítésben részesül.

46. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakást visszaadó bérlő kötelezettségeit az illetékes bérbeadó határozza meg, ezért ilyenkor e rendelet 41—45. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakást visszaadó hivatásos állományú személy az őt terhelő munkák elvégzését írásban kérheti a területileg illetékes kezelő szervtől, amely a munkákat megállapodás alapján a 39. §-ban foglalt esetben és feltétellel végezheti el.

(3) Az önkormányzati tulajdonú lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadása a bérlő kötelezettsége.

47. §

A honvédség vezérkari főnöke az újonnan megalakítandó vagy áttelepülő katonai szervezet hivatásos állományának a HM rendelkezésű lakás visszaadására vonatkozó bérlői kötelezettségeire költségmentességet állapíthat meg.

48. §

(1) Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó által visszaadott lakásra a 41—47. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy számára kedvezmény nem adható.

(2) Ha a lakást visszaadó bérlő (használó) az őt terhelő kötelezettséget részben vagy egészben nem ismeri el, illetve azokat nem teljesíti, a kezelő — lehetőleg — 15 napon belül a jogvita eldöntésére birósági eljárást kezdeményez.

49. §

(1) Az a jogcím nélküli használó, aki e rendelet alapján elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapítható lakbér 20%-kal növelt összegét köteles lakáshasználati díj címén havonta megfizetni. További 6—6 hónap elteltével az általa fizetendő lakáshasználati díj a lakbér 20%-ával ismételten és folyamatosan növelhető, de nem haladhatja meg a lakbér kétszeres összegét.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az 1994. január 1. előtt rosszhiszemű jogcím nélkülivé vált lakáshasználó esetében is alkalmazni kell.

(3) A lakáshasználati díjat a helyi lakásgazdálkodási szerv állapítja meg, és erről a kötelezettet, a lakóházkezelőt, valamint önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet értesíti.

50. §

(1) A HM rendelkezésű lakásba a bérlővel együtt a 9. § (4) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozók költözhetnek be, feltéve, hogy már korábban is közös háztartásban éltek, vagy a lakás juttatására összeköltözésük céljából került sor. Más hozzátartozó — a bérlő kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) kivételével — akkor költözhet be, ha korábban HM rendelkezésű lakásban állandó jelleggel, jogszerűen a bérlővel együtt lakott.

(2) A bérleti jogviszony tartama alatt a lakás bérlője a kiskorú gyermekén (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekén), valamint a befogadott gyermekétől, az együttlakás tartama alatt született unokáján kívül más személyt csak a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával, határozatlan (állandó) vagy határozott (ideiglenes) időtartamra fogadhat be.

(3) A bérbeadói hozzájárulás nem tagadható meg, ha a bérlő a házastársának, valamint a saját vagy házastársa tartásra, gondozásra szoruló szülőjének (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjének), továbbá a nála vagy házastársánál elhelyezett kiskorú unokának és testvérnek a befogadását kéri, feltéve, hogy a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn.

(4) A (3) bekezdés szerinti szülő részére határozatlan időtartamra szóló befogadásra a hozzájárulás akkor adható meg, ha a szülő önálló lakással nem rendelkezik.

(5) A (3) bekezdésben nem említett hozzátartozó határozatlan időtartamú befogadásához csak indokolt esetben és akkor adható meg a hozzájárulás, ha a lakásban lakó, valamint a befogadni kívánt személyek együttes létszáma nem haladja meg a lakószobák számának kétszeresét.

(6) Indokolt esetnek kell tekinteni, ha a bérlő a hozzátartozó befogadásához azért kéri a hozzájárulást, mert az saját vagy házastársa egészségi állapota miatt a folyamatos készenlét, gondozás vagy ápolás céljából vált szükségessé.

(7) A bérlő élettársának határozatlan időtartamú befogadásához csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha azt megelőzően legalább 1 évig határozott időtartamra szóló hozzájárulás alapján (ideiglenes bejelentkezéssel) a lakásban lakott, vagy a bérlőtől időközben gyermeke született.

(8) A bérlő a befogadási hozzájárulás iránti kérelme indokát köteles hitelt érdemlően igazolni.

51. §

(1) A HM rendelkezésű lakás bérleti jogának folytatásáért kötött tartási szerődéshez a hozzájárulás a körülmények és a lakásgazdálkodási érdekek együttes mérlegelésével akkor adható meg, ha az eltartó természetes személy, és az eltartandó

(2) A hozzájárulás elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a lakás rendelkezési jogának megtartásához a honvédelmi szervnek fűződik-e jelentős gazdálkodási vagy egyéb érdeke.

(3) A hozzájárulás az eltartó befogadására is kiterjed.

52. §

(1) A HM rendelkezésű lakás bérletének közös megegyezéssel történő megszüntetését tartalmazó szerződést a bérlővel (bérlőtársakkal) a helyi lakásgazdálkodási szerv, illetve önkormányzati tulajdonú lakás esetében a helyi önkormányzat bérbeadó szerve köti meg.

(2) A HM bérlőkijelölési jogú, önkormányzati tulajdonú lakás bérlete — pénzbeli térítés kikötésével — a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó és a bérlőkijelölési jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg.

(3) Ha a lakásbérlet megszüntetésekor a felek pénzbeli térítésben is megállapodtak, a szerződéshez a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységének a hozzájárulása is szükséges. Hozzájárulás megadása esetén a szerződés a megkötése időpontjától jön létre.

53. §

(1) Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésére másik lakás bérbeadása nélkül kerül sor, a bérlő részére kiürítési térítés, másik lakás egyidejű bérbeadása esetén cseretérítés fizethető az 54—56. §-ban meghatározott feltételekkel.

(2) Nem lehet kiürítési térítésben megállapodni, ha a bérlő egyszeri pénzbeli térítésben részesült.

(3) Ha az 1994. január 1-jét megelőzően vásárolt többszörös bérlőkiválasztási jogát a honvédség még nem merítette ki, vagy ha a további bérlőkiválasztást a helyi önkormányzat arra jogosult szerve elismeri, a lakásbérlet közös megegyezéssel történt megszüntetéséről szóló megállapodás alapján fizetett térítést a honvédség a helyi önkormányzatnak visszatéríti. Az 1994. január 1. után szerzett bérlőkiválasztási joggal érintett lakást illető térítés módjára a honvédség és a lakás tulajdonosa közti megállapodás az irányadó.

54. §

(1) A térítés mértékének alapja a lakásra vagy lakásokra e rendelet alapján megállapított lakbérnek megfelelő összeg vagy összegek különbözete.

(2) A kiürítési térítés a lakbér egy évre kiszámított összegének

(3) A cseretérítés a két lakás egy évre kiszámított lakbéreinek különbözetéből adódó összegnek

55. §

(1) A határozatlan időtartamú bérlet megszüntetése esetén a kiürítési térítés akkor fizethető, ha a bérlő magántulajdonú lakásba költözik tulajdonosként, haszonélvezőként vagy bérlőként, illetőleg a tulajdonos vagy a HM rendelkezési körén kívüli önkormányzati lakás bérlőjének e rendelet 9. §-ának (4) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójaként.

(2) A 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszüntetésekor a kiürítési térítés a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyába tartozó bérlőnek akkor fizethető, ha

56. §

(1) A határozatlan időtartamra és a feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszüntetése esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bérlő részére egyidejűleg a 13. §-ban foglaltak szerinti lakásfelajánlás címén kerül sor másik lakás bérbeadására.

(2) Két település közötti lakáscsere esetén akkor fizethető cseretérítés, ha a 13. § szerinti másik lakás bérbeadására határozatlan időtartamra, végleges letelepedés címén kerül sor.

57. §

A HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója e rendelet szerinti megfelelő elhelyezésre igényét csak akkor érvényesítheti, ha ő maga vagy a vele együttlakó házastársa (élettársa), kiskorú gyermeke, örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermeke ugyanazon a településen nem rendelkezik a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, beköltözhető lakás tulajdonával.

58. §

(1) Ha a lakásbérlet megszűnését követően a 30. § (1) bekezdése szerinti bérbeadás nem lehetséges, a lakás volt bérlője a (2)—(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével e rendeletben meghatározott megfelelő elhelyezésre tarthat igényt.

(2) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az, akinek a lakásbérlete a Lakástörvény 24. §-a (1) bekezdésének a)—d) pontjában, valamint a 28. §-ában foglalt felmondással szűnt meg.

(3) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1. előtt határozatlan időtartamra, továbbá e rendelet alapján határozatlan időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert

(4) Nem igényelhet megfelelő elhelyezést az a személy, akinek a lakásbérlete a szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy a 28. § (1) bekezdésétől eltérően kikötött, más feltétel bekövetkezésével — különös tekintettel a 8. § (3) bekezdésében foglalt esetre — szűnt meg.

59. §

(1) A lakásban hátramaradt személyek megfelelő elhelyezésre akkor tarthatnak igényt, ha e jog a volt bérlőt, mint jogcím nélküli használót is megillette.

(2) Nem tarthat megfelelő elhelyezésre igényt az a személy, akit a lakás volt bérlője a bérbeadó határozott időre szóló hozzájárulásával vagy a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadott be a lakásba.

60. §

(1) A HM rendelkezésű lakás bérlőjének (használójának) a vele együtt lakó volt házastársa a honvédelmi szervtől nem tarthat igényt önálló elhelyezésre. Ha viszont a volt házastársak mindketten jogosultak HM rendelkezésű lakásra, a szétköltözésük céljából közösen kérhetik két másik lakás bérbeadását.

(2) Ha a bérleti szerződés — másik lakás bérbeadása és térítés nélküli — közös megegyezéssel történt megszüntetését követően a volt bérlő a lakást azért nem tudja kiüríteni, mert abban a volt házastársát hátrahagyta, a volt házastárs megfelelő elhelyezéséről a honvédelmi szerv gondoskodik. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő már a szerződés megszüntetésekor nyilatkozik a volt házastárs hátrahagyásáról.

(3) Ha a bérleti szerződés megszűnését követően a megfelelő elhelyezésre jogosult volt bérlő a lakás használatával végleg felhagyott, a volt házastárs elhelyezéséről a honvédelmi szerv gondoskodik.

61. §

Ha a lakásbérlet a bérlő halálával szűnt meg, és e rendelet alapján nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult vagy olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, az együttlakók köréből megfelelő elhelyezésre az tarthat igényt, aki

62. §

(1) E rendelet alapján az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó másik önálló lakásra tarthat igényt. A másik lakás akkor megfelelő, ha lakószobáinak száma a jogosult e rendelet 9. §-a (1) bekezdésében meghatározott igénye mértékének alsó határával megegyezik,továbbá a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, és ugyanazon a településen van.

(2) Az igény mértékének megállapításánál az együttlakó, megfelelő elhelyezésre jogosultak együttes létszámát kell figyelembe venni.

(3) A megfelelő elhelyezésre jogosult részére — kérelmére — a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével az (1) bekezdés szerinti lakás más településen is bérbe adható, ha az lakásgazdálkodási érdeket nem sért. Ha azonban a lakás a lakásgazdálkodási szerv illetékességébe utalt településen van, a központi lakásgazdálkodási szerv engedélye nem szükséges.

(4) Ha a jogcím nélkül használt lakás a megfelelő másik lakás követelményeinek felel meg, vagy annál legfeljebb fél lakószobával nagyobb, megfelelő elhelyezés címén a jogosultnak bérbe lehet adni, ha az nem sérti a lakásgazdálkodási érdekeket.

(5) Megfelelő elhelyezésként lehetőség szerint önkormányzati tulajdonú lakást kell adni; ilyenkor a bérlőkijelölés (kiválasztás) csak a bérlő (bérlőtársak), a vele együtt költözők megnevezésére és a bérbeadás határozatlan időtartamra szóló jellegére tartalmazhat kikötést. Ebben az esetben a lakás további HM rendelkezési jogáról le kell mondani.

(6) HM rendelkezésű önkormányzati lakás hiányában, a jogcím nélküli használók elhelyezését lehetőség szerint az e célra kijelölt állami tulajdonú HM kezelésű lakóépületben lévő lakásokkal kell megoldani.

(7) A megfelelő elhelyezésre nem jogosult személy részére — különös tekintettel a volt bérlő által hátrahagyott házastársra és kiskorú gyermekekre — mérlegelés alapján legfeljebb másfél lakószobás lakás adható elhelyezésként. E lakás a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területéhez tartozó (utalt) településen vagy méltányolható kérelem alapján — a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével — az ország más településén is lehet.

63. §

(1) A jogosult részére a megfelelő másik lakás bérbeadása helyett a jogcím nélkül használt lakás kiürítéséért az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott térítésben is meg lehet állapodni.

(2) Ha az elhelyezésként adott másik lakás a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy alacsonyabb komfortfokozatú, de kevesebb szobaszámú vagy megegyező szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú, az elhelyezésre jogosulttal az 54. § (3) bekezdése szerinti cseretérítésben lehet megállapodni.

(3) A térítésekre vonatkozó megállapodást — a jogcím nélkül használt lakás tulajdoni jellegétől függetlenül — a lakásgazdálkodási szerv köti meg, és erről az önkormányzati tulajdonú lakás esetében az illetékes bérbeadó szervet értesíti.

(4) A megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységének hozzájárulása szükséges. A térítés kifizetésére csak a lakás kiürítésének igazolását követően kerülhet sor.

(5) Nem lehet térítésben megállapodni azzal, aki a jogcím nélkül használt lakásból a lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával HM rendelkezésű lakásba kíván a bérlő hozzátartozójaként beköltözni.

64. §

(1) A HM rendelkezésű lakás bérleti joga állami és önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cserélhető el. A lakáscserére vonatkozó szerződés a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával érvényes.

(2) A honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyába tartozó személyek között a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog csak ezzel azonos feltételű bérleti jogra cserélhető el.

(3) A határozott időtartamra és a 28. § (1) bekezdésétől eltérő feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog nem cserélhető el.

65. §

(1) A lakáscseréhez a hozzájárulás megtagadható akkor, ha az lakásgazdálkodási érdeket sért, vagy ha azzal a cserélő felek egyike aránytalanul hátrányos helyzetbe kerül.

(2) A felmondás következtében vagy megfelelő elhelyezés címén bérbeadott lakást érintő cseréhez a hozzájárulás csak akkor tagadható meg, ha a lakáscsere a lakásgazdálkodási érdeket sérti vagy veszélyezteti.

(3) Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha

(4) Ha a szerződéshez más személy vagy szerv hozzájárulása is szükséges, HM rendelkezésű lakás csak e hozzájárulás megadása után adható bérbe.

66. §

(1) HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamra szóló bérleti jogát a bérlő halála esetén a házastársa (özvegye) folytathatja. Az elhunyt bérlő élettársa akkor folytathatja a bérleti jogot, ha részére özvegyi nyugdíjat állapítottak meg.

(2) Az eltartó a Lakástörvény 32. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja a bérleti jogot.

(3) A felmondás következtében és a megfelelő elhelyezés címén bérbeadott lakás bérleti jogát a lakásban állandó jelleggel együttlakók a következő sorrendben folytathatják: az elhunyt bérlő házastársa, gyermeke (örökbefogadott, nevelt és mostoha gyermeke), unokája.

(4) Ha a lakásbérleti jog folytatásának több jogosultja van, eltérő megállapodásuk hiányában a Lakástörvény 32. §-ának (4) és (6) bekezdésében foglaltak szerint kell a bérleti jog folytatását elismerni.

67. §

(1) A HM rendelkezésű lakás egy része a bérbeadó lakásgazdálkodási szerv írásos hozzájárulásával adható albérletbe.

(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha

68. §

(1) Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakás egy részét, a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban álló, határozott időtartamú külszolgálatra beosztott bérlője, albérletbe adhatja a külszolgálata időtartamára a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban álló személynek, ha a lakása ezen időszak alatt lakatlanul maradna. Az albérletbe adáshoz a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges.

(2) A hozzájárulás akkor adható meg, ha az albérlő szolgálati vagy munkahelye a lakással azonos településen van, és rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy lakásigénylését a helyi lakásgazdálkodási szerv az I. besorolási kategóriában tartja nyilván.

69. §

(1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás havi lakbére az alapterület és komfortfokozat szerint:

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt bérbeadott lakás bérlője az e rendelet szerinti lakbért 1994. november 1-jétől köteles megfizetni.

(3) Ha az 1994. január 1. előtt kötött lakásbérleti szerződésben a bérbeadó kötelezettségei meghaladják a Lakástörvényben, valamint e rendeletben foglaltakat, és a szerződést a felek nem kívánják módosítani, 1994. november 1-jétől a lakbér az (1) bekezdés szerinti összegnek

70. §

(1) A havi lakbér mértékét 10%-kal kell növelni az olyan egy- vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m² nagyságú udvar vagy kert tartozik.

(2) A havi lakbér mértékét 5%-kal csökkenteni kell, ha a lakás

(3) A havi lakbér mértékét 10%-kal csökkenteni kell, ha a lakás

(4) A havi lakbér mértékét 15%-kal csökkenteni kell, ha a lakás alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van.

(5) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aláducolt, az egészségügyi hatóság megállapítása szerint egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a kezelő a lakbért 50%-kal köteles mérsékelni.

(6) A (2)—(5) bekezdés szerinti mérséklés együttes mértéke a 70%-ot nem haladhatja meg.

71. §

(1) Az 1971. január 1. előtt épült lakásoknál a lakbér megállapításánál számításba vehető lakásalapterület felső határa:

(2) A négynél több szobás lakások esetében a lakásalapterület felső határa lakószobánként 20 m²-rel növelhető.

(3) Ha a lakásban félszoba is van, az (1) bekezdésben megállapított alapterület felső határát félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni.

72. §

(1) A lakás havi lakbérének összege a számításba vehető alapterület (m²) és a 71. § szerinti módosítások figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m² X Ft/m²).

(2) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt belső falsíkok között — a padlószint felett 1 méter magasságban — mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem számítható a helyiség alapterületébe a falsíkokon kívül eső (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrások, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkék stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt terület.

(3) A lakás alapterületének meghatározásánál

(4) A lakbér összegét — a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével — forintra kerekítve kell megállapítani.

73. §

(1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakások bérlői és jogcím nélküli használói a külön szolgáltatások díját a jogszabályokban és e rendeletben meghatározottak szerint kötelesek megtéríteni.

(2) A víz- és csatornahasználati díjat a külön jogszabályban meghatározott normatív, illetve — ahol ennek a lehetősége biztosított — a lakásonként mért tényleges fogyasztás alapul vételével, továbbá a helyi közművállalat által a fogyasztók részére felszámított egységár alkalmazásával kell meghatározni akkor is, ha a szolgáltatás a HM kezelésében lévő víztermelő vagy szennyvíztisztító berendezés, illetőleg hálózat igénybevételével biztosított.

(3) A kapu nyitásáért és zárásáért, valamint a felvonó használatáért a bérlő (használó) a külön jogszabály szerinti térítési díjat köteles fizetni.

(4) A HM kezelésében lévő hőellátó berendezésekről szolgáltatott fűtés és használati melegvíz térítési díját a tényleges üzemeltetési költségek alapján kell megállapítani a lakások bérlői (használói) részére.

(5) A bérlő a kezelő által a bérleti szerződés szerint vagy külön megállapodás alapján

74. §

(1) Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakóingatlanban lévő helyiség bérbeadói jogait a honvédelmi szerv területileg illetékes lakóházkezelő szerve gyakorolja.

(2) A lakóházkezelő szerv bérbeadói joga nem terjed ki a személygépkocsi tároló helyiségekre.

75. §

A helyiség nem adható bérbe olyan célra, amely a lakóépületben lakók nyugalmát, a közösségi együttélést zavarja, vagy az általános erkölcsi felfogással ellentétes tevékenységgel jár (kimért szeszes ital forgalmazása, disco, jelentős zajjal záró tevékenység, játékautomata üzemeltetése stb).

76. §

A nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadásának engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

77. §

(1) A kezelő a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott állapotban és felszereltséggel, a kikötött időpontban leltár szerint adja át a bérlőnek.

(2) A helyiség bérlője köteles gondoskodni

78. §

A bérlő és a kezelő megállapodhat a helyiség közművesítésében, a helyiség átépítésében, növelésében, a helyiség használati értékét növelő egyéb építési, szerelési munkák elvégzésében. Ha a munkák elvégzéséhez hatósági engedély szükséges, annak beszerzéséről a bérlő gondoskodik.

79. §

A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor — ha a felek másként nem állapodtak meg — az átadáskori műszaki állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

80. §

(1) A bérlő részére cserehelyiség a bérleti jog szüneteltetésének időtartamára csak akkor adható bérbe, ha a bérlő tevékenységéhez a honvédelmi szervnek érdeke fűződik, és az nem jár a bérbeadó részéről költségkihatással.

(2) Ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni.

81. §

(1) A helyiség éves bérleti díját a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb a helyiség üres állapotban történő értékesítése szerinti forgalmi értékének 5%-ánál. A kezelő a bérleti díjat évenként, a KSH által meghatározott inflációs ráta mértékével jogosult emelni.

(2) A külön szolgáltatások díját a bérlő a külön jogszabályok szerint köteles megtéríteni. A szolgáltatások fogyasztói árának változását a kezelő egyoldalúan érvényesíti.

(3) A bérlő a helyiség bérét és a kezelő által nyújtott szolgáltatások díját havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni.

82. §

(1) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlet tartama alatt a helyiségbe más személy befogadása nem engedélyezhető.

(2) A bérlő a helyiséget nem adhatja albérletbe.

83. §

A helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha a fél

84. §

(1) A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiséget a személygépkocsi tulajdonnal rendelkezők között, elosztás útján a következő sorrendben lehet bérbe adni:

(2) Ahol igénylő hiányában — a szükséges tartalékon felül — állami tulajdonú, HM kezelésű üres személygépkocsi tároló helyiség van, azt legfeljebb 2 év meghatározott időtartamra, a helyi viszonyok szerinti bérleti díjjal, más természetes személynek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérbe adhatja személygépkocsi tárolás céljára.

85. §

A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség igénylésének és elosztásának rendjét a helyi lakásgazdálkodási szerv előterjesztése alapján a helyőrségi lakásbizottság, Budapesten a Központi Lakásbizottság, a helyi sajátosságok figyelembevételével, szabályzatban határozza meg. A helyőrségi szabályzatot parancsban, a budapesti szabályzatot a Honvédelmi Közlönyben ki kell hirdetni.

86. §

A személygépkocsi tároló helyiség bérbeadására a HM rendelkezésű lakás bérletére vonatkozó szabályokat — e fejezetben foglalt eltérésekkel — kell alkalmazni.

87. §

(1) Az önálló lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő személygépkocsi tárolót a lakás bérlője részére kell bérbe adni, ha személygépkocsi van a tulajdonában. Így kell eljárni a sorházi lakáshoz tartozó ilyen helyiség esetében is.

(2) Személygépkocsi tároló helyiséget csak egy bérlőnek lehet bérbe adni, arra bérlőtársi szerződés nem köthető.

(3) A két- vagy többállású személygépkocsi tároló helyiséget azonosító jellel meghatározott állóhellyel lehet bérbe adni.

88. §

A bérlő a helyiséget kizárólag a saját vagy a vele jogszerűen állandó jelleggel együttlakó hozzátartozója tulajdonában lévő személygépkocsi tárolására használhatja a helyiséget, abba mást nem fogadhat be, használatát másnak nem engedheti át.

89. §

(1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség éves bérleti díja — általános forgalmi adó nélkül — 360 Ft/m².

(2) Az állóhely éves bérleti díja — általános forgalmi adó nélkül — 180 Ft/m².

(3) A bérleti szerződésben a helyiség (állóhely) bérleti díjának egy évre megállapított összegét 12 egyenlő részre osztva kell a havonta fizetendő bérleti díjként kikötni.

(4) E rendelet hatálybalépése előtt bérbeadott személygépkocsi tároló helyiség (állóhely) bérlője az itt meghatározott bérleti díjat 1994. november 1-jétől köteles fizetni.

90. §

(1) A bérleti szerződés megszűnését követően a személygépkocsi tároló helyiséget jogcím nélkül használó személy cserehelyiségre nem tarthat igényt.

(2) Ha a honvédelmi szervvel fennálló jogviszony tartamára szóló bérleti szerződés a 30. § (1) bekezdése szerinti okból szűnik meg, a 30. § (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a bérlő vagy a vele jogszerűen állandó jelleggel együttlakó hozzátartozója személygépkocsi tulajdonnal rendelkezik.

91. §

Határozatlan időtartamra szóló bérletet a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban álló vagy szolgálati, illetve öregségi nyugállományba helyezett bérlő halála után a házastársa (özvegye) akkor folytathatja, ha személygépkocsi van a tulajdonában. Más személy a bérleti jogot nem folytathatja.

92. §

(1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiségre határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződés cserehelyiség bérbeadása nélkül a Lakástörvény 24. §-a (1) bekezdésének a)—d) pontjában meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondható. A felmondási idő egy év.

(2) Az (1) bekezdés szerint fel kell mondani a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződést, ha a bérlőnek a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya az 58. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.

93. §

(1) A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség határozatlan időtartamra szóló bérleti joga csak HM rendelkezésű vagy önkormányzati tulajdonú személygépkocsi tároló helyiségre cserélhető el, a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával.

(2) A személygépkocsi tároló helyiségek bérlői a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogot csak ezzel azonos bérleti jogra cserélhetik el.

94. §

(1) A bérlő a személygépkocsijának elhelyezésére a HM kezelésében levő lakóingatlanon vagy más, erre kijelölt területen a kezelővel kötött megállapodás alapján állandó jellegű személygépkocsi tárolót létesíthet.

(2) A személygépkocsi tároló a használatbavételét követően a Magyar Állam tulajdonába kerül, kezelői jogát a HM gyakorolja. A személygépkocsi tárolóra a helyi lakásgazdálkodási szerv az építtetővel bérleti szerződést köteles kötni.

(3) Az építtetőt a műszakilag indokolt, számlával igazolt építési költségeire teljes bérbeszámítás illeti meg.

(4) Ha az építtető bérleti szerződése a beszámítható költségének megtérülése előtt megszűnik, a kezelő a hátralékos összeget egy összegben téríti meg.

95. §

A HM kezelésű személygépkocsi tárolót a kezelő a bérleti szerződésben meghatározott időpontban és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére. A bérlő a szerződés megszűnése után a helyiséget kiürítve, az átadáskori állapotban köteles visszaadni.

96. §

(1) Az állami tulajdonban és a HM kezelésében lévő lakóépület, lakás, továbbá a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegeníthető, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a lakóépületben lévő üres lakást megvásárolhatónak kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, a műszaki állapotától függetlenül elidegenítésre kijelölhető az üresen álló lakóépület.

97. §

(1) Nem idegeníthető el a lakóépület (lakás), ha

(2) A honvédség vezérkari főnökének javaslatára a 96. § és 97. § (1) bekezdés szerinti feltételektől a honvédelmi miniszter méltányosságból eltekinthet és lakóépületet (lakást) elidegenítésre kijelölhet, ha azt nem határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig bérlik.

98. §

(1) Lakóépületnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként bejegyzett olyan építményt, amelyben kizárólag vagy az épület alapterülete 50%-át meghaladó mértékben lakás van.

(2) A lakóépülethez tartozik a lakóépületben lévő, illetve a lakóépülettel azonos helyrajzi számon bejegyzett nem lakás céljára szolgáló helyiség.

(3) Az azonos helyrajzi számon nyilvántartott, műszakilag egymástól független, legfeljebb 6 lakást magába foglaló lakóépületeket a 97. § b) pontja szerint kell elbírálni, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásba külön-külön önálló ingatlanként nem jegyezhetők be.

99. §

(1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakást megvásárolhatják:

(2) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki cserelakásra tarthat igényt, ha elhelyezésére a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor, az általa használt lakást a bérlőre irányadó feltételekkel megvásárolhatja.

(3) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki cserelakásra nem tarthat igényt, ha kiköltözésére a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor, az általa használt lakást a forgalmi értéken megvásárolhatja.

100. §

Az elidegenítésre kijelölt lakóépülethez tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő vásárolhatja meg.

101. §

(1) Ha a 99. § (1) bekezdése szerint a lakás megvásárlására jogosult személy e jogával nem kíván élni, kérelmére a lakásgazdálkodási szerv a jogos lakásigénye mértékének megfelelő, de legfeljebb a meglévő lakás szobaszámával azonos szobaszámú cserelakást adhat bérbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cserét szolgálati érdekből történő költözésnek kell minősíteni, és költségeit ennek megfelelően kell elszámolni.

(3) Ha a bérlő elővásárlási jogával nem él és az (1) bekezdés szerinti cserelakást sem kér, az általa lakott lakást az állam tulajdonában és a HM kezelésében kell megtartani. Ez esetben a bérlő lakásbérleti joga változatlan tartalommal fennmarad.

102. §

(1) Lakóépület, lakás és a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítését a helyi lakóházkezelő szerv kezdeményezheti a területi lakásgazdálkodási szervnél a ,,Lakóépület elidegenítési adatlap'' két példányú, szolgálati úton történő előterjesztésével.

(2) A területi lakásgazdálkodási szerv a kijelölés előkészítése céljából az adatlapokat javaslatával a HM központi lakásgazdálkodási szervének vezetőjéhez terjeszti fel.

(3) A HM központi lakásgazdálkodási szervének vezetője a honvédség vezérkari főnöke útján évente egy alkalommal, május 31-ig tesz javaslatot a honvédelmi miniszter számára az elidegenítésre történő kijelölésre.

103. §

(1) Az elidegenítésre kijelölt lakások és helyiségek a helyi beköltözhető forgalmi érték figyelembevételével kialakított áron értékesíthetők.

(2) A lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek vagy használónak a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével.

(3) Ha a forgalmi érték megállapítása és a vételi ajánlat közötti időtartam az egy évet meghaladja, a vételi ajánlat elkészítéséhez új forgalmi értékbecslést kell elvégeztetni, és a vételi ajánlatot annak alapján kell megtenni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a vásárlásra jogosult a vételi ajánlatra nemlegesen nyilatkozott, azonban e szándékát megváltoztatva az általa bérelt, illetve használt lakás vagy helyiség megvásárlását kezdeményezi.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerint végzett forgalmi értékbecslés költsége a honvédelmi szervet terheli.

104. §

(1) Ha a lakóépületet vagy lakást a 99. § (1) és (2) bekezdésében említett magánszemély vásárolja meg, a vételár a 103. § szerint megállapított forgalmi érték összegének:

(2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a 99. §-ban meghatározott személy vásárolja meg, a vételár a forgalmi érték 60%-a.

(3) Az üres állapotban értékesítésre kerülő lakás és helyiség vételára a forgalmi érték, ha azonban pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.

105. §

(1) Ha a lakást a 99. §-ban, illetve a helyiséget a 100. §-ban meghatározott személy vásárolja meg, a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó részt 25 éven át havi részletekben fizeti meg.

(2) Ha a vevő természetes személy és az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy a 10%-ot meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetőleg a többletbefizetés összege után 40% árengedmény illeti meg.

(3) A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a fennálló tartozásból 40% engedményt kell adni a vevőnek.

(4) A vételárhátralék rendkívüli törlesztéssel történő részbeni kiegyenlítése esetén az esedékes havi törlesztő összeget meghaladó befizetésre a vevő részére 40% árengedményt kell adni.

(5) A nyugállományú vevőt az általa lakott lakás megvásárlásakor a vételár egészére 25 évig tartó, havi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

106. §

Ha az üres lakás vagy helyiség vevője a vételárat részben vagy egészben kiegyenlíti, őt a 105. § (2)—(4) bekezdése szerint árengedmény nem illeti meg.

107. §

A hatályos jogszabály alapján a lakások értékesítése során a vételár kiegyenlítésére a vevőtől, a vevő házastársától, vagy mindkettőjük örökösétől a saját jogán szerzett kárpótlási jegyet névértéken el kell fogadni, figyelembe véve a kárpótlási jegy értékének a törvény szerint időközben bekövetkezett növekedését is.

108. §

Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék erejéig a HM javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

109. §

A vételárhátralékot évi 3%-os kamattal terhelten kell megfizetni.

110. §

(1) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst kötelezettsége teljesítésére írásban, teljesítési határidő kitűzésével fel kell szólítani. Ha a felszólításra teljesítés nem történik, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megtérítése egy összegben esedékessé válik.

(2) A kötelezett a késedelembe esés időpontjától a tartozás teljes összege után a törvényes kamatot köteles megfizetni.

111. §

(1) A kijelölést követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a területi lakásgazdálkodási szerv saját hatáskörében intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre jogosult szervvel vagy a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, illetve közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott). A megbízási szerződésben az e rendeletben a megbízottakra vonatkozó előírásokat ki kell kötni.

(2) A megbízottat nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kell kiválasztani, a vállalt határidő és a gazdasági szempontok figyelembevételével.

(3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület műszaki felmérését és annak dokumentálását, helyi forgalmi értékének és vételárának megállapítását, az ingatlan-nyilvántartással összefüggő esetleges helyesbítést, illetve a telekrendezést, a társasházzá történő alakítást és a lakások, helyiségek értékesítését.

112. §

A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelni a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.

113. §

A területi lakásgazdálkodási szerv vezetője ellenjegyezni köteles a helyi forgalmi érték és vételár megállapítását, továbbá a társasház alapító okiratot.

114. §

(1) Az ellenjegyzést követő 30 napon belül a megbízott a vásárlásra jogosultnak köteles vételi ajánlatot tenni.

(2) A vásárlásra jogosultság tényét lakás és személygépkocsi tároló vonatkozásában a helyi lakásgazdálkodási szerv, nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a helyi lakóházkezelő szerv írásban köteles igazolni a jogosultnak.

115. §

A vásárlásra jogosult személy a vételi ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a megbízottnál az ajánlat elfogadásáról vagy visszautasításáról.

116. §

(1) Az elidegenítésre kijelölt üres lakóépületet, valamint a részben lakott lakóépületben lévő, a lakásgazdálkodás körében felhasználásra nem tervezett üres lakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget a sajtó vagy más tájékoztató eszköz útján, illetve a helyben szokásos módon 30 napos jelentkezési határidővel és a pályázati feltételek ismertetésével együtt kell meghirdetni.

(2) Vásárlásra magánszemély, magánszemélyek jogi személyiség nélküli társasága és jogi személy egyaránt pályázhat.

117. §

(1) A pályázatra meghirdetett üres lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre zárt borítékban érkező vételi ajánlatokat a beérkezés sorrendjében a helyi lakóházkezelő szerv veszi nyilvántartásba.

(2) A vételi ajánlatot a nyilvántartásba a pályázat megnyitásától számított 30 napos határidő leteltével lehet bejegyezni. A határidő leteltével a nyilvántartást le kell zárni, és annak megtörténtét a helyi lakóházkezelő szerv vezetője köteles aláírásával ellenjegyezni.

118. §

(1) A pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül az e célra kijelölt bizottság közjegyző jelenlétében a vételi ajánlatot elbírálja, és azt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) A bizottság a helyi lakóházkezelő szervnek, a helyi lakásgazdálkodási szervnek és a területi lakásgazdálkodási szervnek egy-egy képviselőjéből áll.

119. §

(1) Az üres lakásra benyújtott pályázatok elbírálásakor a jelentkezőket a következő jogosultsági sorrend szerint kell figyelembe venni

(2) Az azonos sorrendi kategóriába tartozó pályázók közül elsőbbséget élvez az, aki magasabb összegű előtörlesztést vállal.

(3) A nem lakás céljára szolgáló üres helyiségek értékesítése során az (1) bekezdésben megállapított sorrend nem alkalmazható. A helyiséget a legkedvezőbb vételi ajánlatot tevő pályázó részére kell értékesíteni.

120. §

(1) Természetes személy pályázó részére településenként csak egy lakás értékesíthető.

(2) Ha több lakásra nyer pályázatot, a helyi lakóházkezelő szerv nyilatkoztatja, hogy az általa megpályázott lakások közül melyiket kívánja megvásárolni. A többi, általa megpályázott, de meg nem vásárolható lakást a pályázati sorrendben őt követő személy, illetve személyek részére kell értékesíteni.

(3) A pályázók sorrendjének a (2) bekezdés szerinti változását a pályázatok elbírálásakor jegyzőkönyvben kell megállapítani.

121. §

(1) Ha a pályázók közül két vagy több személy, illetve szervezet azonos mértékű előtörlesztést vállal, közülük a 117. § szerinti nyilvántartás alapján korábban benyújtott személy nyeri meg a pályázatot.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti időpont is megegyezik, az azonos tartalommal pályázók számára árverést kell tartani.

122. §

A helyi lakóházkezelő szerv köteles a pályázat eredményét a pályázókkal külön-külön közölni, a megbízott részére megküldeni, valamint a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozni.

123. §

(1) Az adásvételi szerződést a vevőkkel a megbízott akkor kötheti meg, ha

(2) A helyi lakóházkezelő szerv az adásvételi szerződés létrejöttét követő hónap első napjával a lakóépületet, lakást és helyiséget a vevő birtokába adja.

124. §

(1) A 123. § (2) bekezdése szerinti birtokbaadás napjával megszűnik:

(2) Ha a társasházi közösség alakuló közgyűlésének időpontja a 123. § (2) bekezdésétől eltér, a helyi lakóházkezelő szerv kezelői kötelezettsége a társasházi közösség megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő 60 napon belül köteles a társasházi közösség tagjaival írásban elszámolni.

125. §

Ha a lakóépület vegyes tulajdonba kerül, kezelői feladatait és a közös képviseletet a helyi lakóházkezelő szerv nem vállalhatja. Az állami tulajdont a társasházi közösség közgyűlésében a kezelő megbízottja képviseli.

126. §

A megbízott a szerződés alapján jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba:

127. §

(1) A lakóépületekkel együtt értékesíteni kell az üzemeltetésüket és közműellátásukat biztosító, a HM kezelésében álló közműrendszereket is (ivóvíz, csatorna, központi fűtés, melegvíz-ellátó rendszerek).

(2) A katonai szervezetek (létesítmények) közműellátását is biztosító közműrendszereknek csak olyan elemei adhatók társasházi tulajdonba, amelyek kizárólag a lakóépületek közműellátását szolgálják, és a katonai szervezet telekhatárán kívül vannak.

(3) A közműrendszerek tulajdonosi megosztásáról is a társasház alapító okiratban kell rendelkezni. Közös tulajdonba kell adni a közműrendszereknek azt a részét (elemét), amelynek a fenntartása és üzemeltetése a Lakástörvény és e rendelet szerint a bérbeadó feladata.

(4) A társasházi tulajdonba a (2) bekezdés szerint nem adható közműrendszerek üzemeltetése és a folyamatos közműszolgáltatás a katonai szervezetek feladata. A katonai szervezetek szolgáltatási kötelezettségét az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.

(5) A katonai szervezet akkor mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha az ingatlan katonai célú használata végleg megszűnt, és az ingatlan új tulajdonosa (használója) a honvédelmi szerv lakóépületei közműellátására vonatkozó kötelezettséget szerződésszerűen átvállalta.

128. §

(1) Az önkormányzati tulajdonban levő HM rendelkezésű lakást és helyiséget a helyi önkormányzat az általa megállapított feltételek szerint idegeníti el.

(2) A Lakástörvény 55. §-ának (1) bekezdése szerinti hozzájárulást a következő szervek adhatják meg:

129. §

Az önkormányzat által történő elidegenítéshez a helyi lakásgazdálkodási szerv csak akkor járulhat hozzá, ha a lakás nem esik a 97. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá.

130. §

Az önkormányzat által elidegenítésre kijelölt lakás vagy helyiség bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogáról való lemondáskor közölni kell az önkormányzattal az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában meghatározott vételárhányad megtérítésére vonatkozó igényt is.

131. §

A rendelkezési jogról való lemondásról a helyi lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szervek értesítik a területi lakásgazdálkodási szervet.

132. §

(1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői lakás van, a lakóépület elidegenítésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi lakóházkezelő szerv, a leendő társasház tulajdonosok és a házfelügyelő a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben előzetesen, írásban megegyeztek.

(2) A társasház alapító okiratba a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást:

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a házfelügyelőnek a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és számára

(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén, ha a leendő társasháztulajdonosok:

133. §

A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára a 132. § (4) bekezdésének a) pontja esetén a forgalmi érték 50%-a, a b) pontja esetén a forgalmi érték 100%-a, amely vételárat a leendő társasház tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni.

134. §

(1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakást az elidegenítésre történt kijelölést megelőzően a bérlő részére lakáshasználatbavételi díj fizetésének kötelezettségével utalták ki, és a bérlő a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére halasztást, részletfizetési vagy szociálpolitikai kedvezményt kapott, e fizetési kötelezettségének a lakás megvásárlása után is köteles eleget tenni a lakáskiutaló határozatban foglaltak szerint.

(2) A lakáshasználatbavételi díj tartozás összegét az adásvétel során nem lehet figyelembe venni.

135. §

(1) Az a bérlő, aki a lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében azért szüntette meg, hogy lakásigényét lakásépítés vagy -vásárlás útján oldja meg, és bérlőként továbbra is a lakásban marad, ez idő alatt vásárlási jogával csak akkor élhet, ha a pénzbeli térítést a honvédelmi szervnek visszafizeti.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni a a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében korábban történt lemondás esetén is.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható jogcím nélküli lakáshasználat esetén.

136. §

Az elidegenítésből származó bevételnek a honvédelmi szervnél maradó részét a költségvetés pénzforgalmára vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

137. §

A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni azokat a költségeket, amelyek a következő tevékenységekkel kapcsolatban merültek fel:

138. §

(1) A HM javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom alatt a lakás és helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást a területi lakásgazdálkodási szerv adja meg.

139. §

(1) E rendelet nem érinti a hatálybalépését megelőzően a korábbi jogszabályok szerint már elidegenítésre kijelölt lakóépületek elidegeníthetőségét.

(2) Ha az eladási ajánlatot e rendelet hatálybalépését követően közlik, az adásvételt a jelen rendelet szerint kell lebonyolítani.

(3) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakás bérlője, illetőleg jogcím nélküli használója vagy helyiség bérlője a lakást vagy helyiséget — szándékát megváltoztatva — csak e rendelet hatálybalépése után kívánja megvásárolni, esetében a lakást, illetve helyiséget a jelen rendelet szerinti feltételekkel lehet értékesíteni.

140. §

(1) A Lakástörvény 67. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott jóhiszemű jogcím nélküli használó részére a lakásbérlet megszűnésekor hatályos jogszabály szerint kell megfelelő másik lakást felajánlani, ha a jogcím nélkül használt lakás kiürítését a lakásgazdálkodási szempont indokolja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti lakást a jogcím nélküli használó nem fogadja el, és a helyi lakásgazdálkodási szervnek nincs jogi képviselete, a jogcím nélküli használó nyilatkozatát követő 8 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv az ügyre vonatkozó összes iratot bírósági eljárásra vonatkozó javaslatával felterjeszti a központi lakásgazdálkodási szervhez.

141. §

A Lakástörvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben a bérlő által korábban befizetett lakáshasználatbavételi díjat és díjkülönbözetet a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységétől kell igényelni. A visszafizetésre a felmondással érintett lakás kiürítésének igazolását követő 8 napon belül kell intézkedni.

142. §

(1) A lakáshasználatbavételi díj címén fennálló tartozások és a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményeken alapuló kötelezettségek e rendelet hatálybalépése után is fennmaradnak.

(2) A kötelezett kérelmére a tartozás elengedéséről, részletfizetési és halasztási kedvezményről a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatának figyelembevételével a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége dönt.

143. §

(1) A HM szolgálati lakásra 1994. január 1. előtt kötött bérleti szerződés nem szűnik meg, ha a lakás bérlőjét nyugállományba helyezik, kivéve, ha arra fegyelmi vagy büntetőeljárással összefüggésben kerül sor, továbbá ha a lakás munkakörhöz kötött.

(2) A fegyelmi vagy büntetőeljárás során nyugállományba helyezett személy a 62. §-ának (1) bekezdése szerinti megfelelő elhelyezésre, a munkakörhöz kötött lakás szolgálati nyugállományba vagy öregségi nyugdíjba helyezett volt bérlője a Lakástörvény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti cserelakásra tarthat igényt. Egyéb esetekben a volt bérlő vagy az általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre akkor tarthat igényt, ha az őt e rendelet alapján megilleti.

144. §

(1) A határozatlan időtartamra bérbeadott önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkijelölési jogáról a helyi lakásgazdálkodási szerv a honvédelmi szervvel hivatásos, továbbszolgáló, szerződéses, illetőleg köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló bérlő kérelmére — a szolgálati és lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével — lemondhat.

(2) A megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használó által lakott, önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkijelölési jogáról kérelemre és hivatalból egyaránt le lehet mondani, ha a lakás megfelelő elhelyezéssel vagy térítéssel történő kiürítése nem lenne gazdaságos.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkiválasztási jogáról történő lemondáskor is.

(4) A jogcím nélküli használó elhelyezéseként biztosított önkormányzati tulajdonú lakás rendelkezési jogáról a bérlőkijelöléssel, illetve bérlőkiválasztással egyidejűleg a lakásgazdálkodási szerv lemond.

145. §

(1) A HM rendelkezésű állami lakás bérleti szerződésének megkötése előtt szerződés előkészítő ívet kell kiállítani, amelyen a lakásgazdálkodási szerv megkeresésére az illetékes lakóházkezelő szerv köteles 8 napon belül közölni a lakás:

(2) A lakásbérleti szerződést a helyi lakásgazdálkodási szerv köti meg. A szerződést 2 tanú jelenlétében írásba kell foglalni, amelyet a szerződő feleknek és a tanúknak sajátkezűleg alá kell írniuk. A szerződés kiadott iratmintán is írásba foglalható.

146. §

(1) A bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője bírálja el. A hozzájárulást indokolni nem szükséges, a hozzájárulás megtagadását azonban meg kell indokolni, és tájékoztatni kell a kérelmezőt, hogy jogorvoslatért az illetékes bírósághoz fordulhat.

(2) A bérlő hozzátartozójának befogadásához vagy az önkormányzati tulajdonú lakása megvásárlásához a bérbeadó előzetes hozzájárulást ad.

(3) A bérleti jog folytatásáért kötött tartási szerződéshez, valamint az albérleti szerződéshez és a kölcsönös lakáscsere szerződéshez előzetes bérbeadói nyilatkozat nem adható, a hozzájárulást a szerződés tartalma szerint kell elbírálni. A hozzájáruló bérbeadói nyilatkozat a szerződés példányaira rávezetett záradék formájában is megtehető. Ilyen esetben rögzíteni kell, hogy a bérlő a záradékolt szerződés mely példányait és mikor vette át.

(4) A (3) bekezdés szerinti szerződéshez adott hozzájárulás megadásakor fel kell hívni a bérlőt, hogy más személy vagy szerv hozzájáruló nyilatkozatát 60 napon belül csatolja be, és addig az eltartót, albérlőt a lakásba nem fogadhatja be, továbbá a kölcsönös lakáscsere szerződés alapján bérleti szerződés megkötésére nem kerülhet sor.

(5) Az állami tulajdonú lakás átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem esetén előzetesen be kell szerezni a lakóházkezelő szerv írásbeli szakvéleményét. Így kell eljárni akkor is, ha több bérlő, több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez kéri a bérbeadói hozzájárulást.

147. §

(1) A HM a lakáscélú támogatás finanszírozására a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű OTP számla és a költségvetési elszámolási számla szolgál.

(2) A lakáscélú támogatási számlával kapcsolatos pénzügyi feladatokat külön HM rendelet határozza meg.

148. §

A lakáscélú támogatás pénzügyi forrását képezi:

149. §

(1) A lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számláról a következő jogcímeken teljesíthető kifizetés:

(2) A költségvetési elszámolási számláról a következő jogcímeken teljesíthető kifizetés:

150. §

(1) A lakásépítés és -vásárlás munkáltató támogatási számláról nyújtható támogatás:

(2) Egyéb pénzügyi forrásból nyújtható támogatás:

151. §

(1) Egyszeri vissza nem térítendő pénzbeli támogatást kaphat lakásigényének lakásépítéssel vagy -vásárlással történő rendezéséhez a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagja és özvegye, valamint a hivatásos állományból szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezett személy és özvegye, ha

(2) Az (1) bekezdés c) pontja csak akkor alkalmazható, ha a kiürített lakás bérbe adható.

152. §

Nem kaphat egyszeri pénzbeli támogatást az, akivel szemben a 8. § (1) bekezdésének b)—e) pontja és (2) bekezdés szerinti lakásjuttatást kizáró ok áll fenn.

153. §

(1) Az egyszeri pénzbeli támogatás összege a kedvezményezett e rendelet szerinti lakásigény mértékének felső határával azonos nagyságú, fővárosi lakás előző évi átlagos építési költségének a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 1. §-ának (5) bekezdés b) pontja szerint a Pénzügyminisztérium által közzétett mértékének 40%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított összeg mértékének a Honvédelmi Közlönyben történő közzétételéről a HM központi lakásgazdálkodási szervének vezetője gondoskodik.

154. §

Az egyszeri pénzbeli támogatás iránti kérelmet az állományilletékes katonai szervezet parancsnokához, a nyugállományú és az özvegy az állandó lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokhoz nyújthatja be. A parancsnok a kérelmet — a javaslatával ellátva — a helyőrségi lakásbizottság útján a HM központi lakásgazdálkodási szervhez terjeszti fel döntésre. Engedélyezés esetén a szerződést a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége köti meg.

155. §

(1) Fel kell mondani az egyszeri pénzbeli támogatásra létrejött szerződést, ha

(2) A szerződés felmondásáról, illetőleg a jogvita lezárásáról az elbírálásban részt vett szervezeteket tájékoztatni kell.

156. §

(1) A 155. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a kötelezett — a honvédelmi szervvel fennállt szolgálati viszonyának időtartama szerint — a személyi jövedelemadóval csökkentve visszatéríteni köteles:

(2) A támogatás összegének visszatérítésére a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége részletfizetésben is megállapodhat. A 155. § (1) bekezdésének b) és c) pontja esetében a kötelezett a támogatás teljes összegét egy összegben köteles visszatéríteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti térítési összeg vissza nem térítendő részét akkor kell elengedni, ha a kötelezett a kedvezménnyel csökkentett támogatási összeget már visszafizette.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint fennálló tartozás késedelmes megfizetése esetén az adós a fennmaradó tartozás után a törvényes kamatot köteles megfizetni.

157. §

(1) A magántulajdonba kerülő lakás vevőjéül kijelölhető:

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakáshoz juttatást — lakásigénylő lapon — a helyi lakásgazdálkodási szervnél, Budapesten a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységénél lehet kérni. Az igényléseket a beérkezés sorrendjében kell nyilvántartani, és — az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek kivételével — e rendelet 15. és 16. §-ában meghatározott szempontok szerint lehet besorolni és teljesíteni.

158. §

(1) Munkáltatói kölcsön adható az igénylőnek:

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönt igénylő a lakásnak csak részben tulajdonosa, illetőleg a lakás bérlőjének bérlőtársa.

159. §

(1) A munkáltatói kölcsön összege a kölcsönszámítási alap 40%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft lehet.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlásához az abban bentlakó részére nyújtott munkáltatói kölcsön a kötelezően fizetendő vételárhányad összege, de legfeljebb 200 000 Ft lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerint számított kölcsön összege növelhető:

(4) A kölcsönszámítási alap a 158. §-ban felsoroltak igazolt költségének vagy vételárának és az igénylő vagy a vele együtt költöző hozzátartozók által bérelt lakás bérleti szerződésének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint e személyek tulajdonát képező lakás elidegenítéséből származó tiszta bevétellel csökkentett összege; a tulajdont eredményező lakáscsere esetén pedig a cserélni kívánt lakások szerződésben kikötött értékének különbözete.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti magántulajdonban levő lakás elidegenítése a kölcsön igénylésének időpontjáig nem történt meg, tiszta bevételként a hasonló adottságú lakásra az ingatlanforgalmazásra jogosult szerv által igazolt — esetleg terhekkel csökkentett — értéket kell figyelembe venni.

160. §

A munkáltatói kölcsön a lakhatási engedély kiadásának, illetve az adásvételi szerződés megkötésének évét követő naptári év végéig adható, ha az építkezés műszaki szempontból indokolt befejező munkálataihoz vagy az adás-vételi szerződésben meghatározott vételárrészlet kifizetéséhez szükséges.

161. §

(1) A munkáltatói kölcsön kamatmentes, a folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség az igénylőt terheli.

(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama legfeljebb 35 év, a határidőt azonban úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztés összege 1000 Ft-nál kevesebb nem lehet.

(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt — indokolt esetben és kérelemre — a törlesztés legfeljebb 2 éves időtartamra felfüggeszthető, ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett a tartozás havi törlesztő összegét kell megnövelni.

(4) A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás összegét — a 164. §-ban megállapított engedmény kivételével — nem lehet elengedni.

162. §

(1) Munkáltatói kölcsön adható a hivatásos, továbbszolgáló katonának, továbbá a köztisztviselőnek és közalkalmazottnak, ha

(2) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha

163. §

Nem adható munkáltatói kölcsön annak, aki

164. §

(1) A munkáltatói kölcsön támogatásban részesült személyt a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján a következő engedmény illeti meg:

5 év után 25 000 Ft,

10 év után további 25 000 Ft,

15 év után további 50 000 Ft,

20 év után további 50 000 Ft,

25 év után további 50 000 Ft,

legfeljebb 200 000 Ft.

(2) Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.

(3) A honvédelmi szervnél jogviszonyban eltöltött idejük alapján a közös kölcsöntámogatásban részesült személyeket az engedmény külön-külön is megilleti.

(4) Az engedményre való jogosultság megállapításakor a kölcsön nyújtását megelőzően és azt követően a honvédelmi szervnél megszakítás nélkül töltött időt egybe kell számítani.

(5) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű engedménnyel csökkenteni kell.

(6) A tartozás fennállása alatt az engedmény jóváírására a tartozást nyilvántartó pénzintézetnél a kölcsönt folyósító szerv hivatalból intézkedik oly módon, hogy a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett a törlesztés időtartama változik meg.

(7) Ismételt munkáltatói kölcsön adása esetén a megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét.

165. §

A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet — rendszeresített formanyomtatványon — az állományilletékes katonai szervezet parancsnokához kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva a helyőrségi lakásbizottság útján továbbítja érdemi döntésre a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységéhez. A kérelemhez csatolni kell a kölcsön célját hitelesen igazoló iratokat (adásvételi szerződés, jogerős hatósági engedély, költségvetés stb.).

166. §

A munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelmeket a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egysége a beérkezés sorrendjében, az e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével bírálja el.

167. §

Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól, aki felhasználását a pénzintézethez történt átutalástól számított 6 hónapon belül nem kezdte meg.

168. §

(1) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett:

(2) A kölcsönt írásban kell felmondani és erről a folyósító pénzintézetet is értesíteni kell.

169. §

(1) A 168. § (1) bekezdése szerinti esetekben az engedménnyel megnövelt, még vissza nem térített kölcsönt az adós egy összegben köteles visszafizetni.

(2) A felmondott kölcsön késedelmes megfizetése esetén a kölcsönadós a tartozás teljes összege után a törvényes kamatot köteles megfizetni.

170. §

A pénzügyi fedezet hiányában nem teljesíthető, az egyszeri pénzbeli támogatásra vagy a munkáltatói kölcsönre irányuló igényeket az érdemi elbírálás mellett folyamatosan nyilvántartásba kell venni, és arról, valamint a teljesítés várható idejéről a kérelmezőt értesíteni kell.

171. §

Ha a szervezeti vezető a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül a köztisztviselőnek és közalkalmazottnak nem honvédelmi szervhez történő áthelyezésében állapodik meg, a kölcsön átvállalásában vagy visszafizetésében is megállapodhat. Így kell eljárni akkor is, ha e jogviszonyok közös megegyezéssel történő megszüntetésére kerül sor.

172. §

Ha a támogatásban részesített személy szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, az új munkáltatója a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. Ez esetben a 168. § (1) bekezdés a) pontjában és a 169. §-ban meghatározottakat nem lehet alkalmazni.

173. §

(1) A támogatásban részesített személy tulajdonába kerülő lakásra a kölcsönt folyósító pénzintézettel a HM javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, amely a kölcsön teljes visszafizetéséig áll fenn.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást csak a kölcsönt folyósító szerv írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Az elidegenítési engedély akkor adható meg, ha

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kölcsöntartozást átvállaló személyt a honvédelmi szervnél eltöltött ideje alapján az engedmény megilleti.

174. §

(1) A házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését a lakásban maradó volt házastárs — változatlan törlesztési feltételek mellett — átvállalhatja. Ez esetben a volt házastársat engedmény nem illeti meg.

(2) Ha a lakásban maradó és a kölcsöntartozást átvállaló volt házastárs is rendelkezik a kölcsönnyújtás e rendelet szerinti feltételeivel, az engedmény megilleti.

175. §

A kölcsöntámogatásban együttesen részesített hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönt egymás között egyenlő arányban kapták volna. Bármelyik kölcsönadós kiesése esetén a ráeső tartozást a másik, illetve a többi kölcsönadós átvállalhatja. Átvállalás hiányában mindegyik kölcsönadós a kölcsöntartozás rá eső részének visszafizetéséért önállóan felel.

176. §

A kölcsöntámogatásban részesült személy halála esetén a túlélő házastárs, illetve az örökösök a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizethetik vissza.

177. §

(1) A HM rendelkezésű lakás hivatásos állományú bérlője a lakás fenntartási és üzemeltetési többletterheinek mérséklése érdekében lakhatási költségtérítés (a továbbiakban: költségtérítés) jogosult.

(2) A költségtérítés juttatásának feltétele, hogy a lakásnak az adott helyőrségre meghatározott tényleges átlagköltsége — amely a lakás lakbérének, fűtésének, víz- és csatornadíjának, melegvíz-ellátásának egy évre számított költsége — az ugyanazon energiahordozót felhasználó, azonos szobaszámú, komfortfokozatú és fűtési módú átlaglakás bázisköltségét meghaladja.

(3) A bázisköltséget — amely a lakások nagysága, komfortfokozata, fűtési módja és a felhasznált energiahordozók figyelembevételével meghatározott a Magyar Honvédségnél irányadó szintű elismert átlagköltsége — évente a tényleges átlagköltségek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A költségtérítés összege a bázisköltségnek és a bérelt lakás helyőrségére meghatározott tényleges átlagköltségnek — vagyis az adott helyőrségben az ugyanazon energiahordozót felhasználó, azonos szobaszámú, komfortfokozatú és fűtési módú lakások egy évre számított átlagköltségének — a különbözete.

(5) A helyőrségek tényleges átlagköltségeit a hivatásos állomány tagja által bérelt állami tulajdonú HM rendelkezésű, és az önkormányzatok (egyéb szervek, személyek) tulajdonában, de a HM rendelkezése alatt álló lakásokra a lakások szobaszáma, komfortfokozata, a fűtési mód és a felhasznált energiahordozó figyelembevételével kell meghatározni.

(6) A költségtérítés összegét a HM közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szervének vezetője évente január 15-ig a Honvédelmi Közlönyben teszi közzé. A költségtérítés kifizetése nyilvántartásának módját e szerv vezetője intézkedésben határozza meg.

(7) A költségtérítést havonta, az illetményekkel egyidőben kell a jogosultak részére kifizetni.

178. §

(1) A hivatásos és továbbszolgáló állomány tagjának albérleti díj hozzájárulás fizethető, ha szolgálati helyén nyilvántartott lakásigénye mellett az elhelyezése helyhiány, továbbá egyéni vagy családi körülményei miatt szálló férőhely biztosításával sem oldható meg.

(2) Az albérleti díj hozzájárulás egyéb feltételeit, mértékét HM utasításban, fizetésének módját a HM közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szervének vezetője intézkedésben határozza meg.

179. §

A honvédelmi szerv lakásellátási feladatait a lakásgazdálkodási, lakóházkezelési és társadalmi szervek valósítják meg.

180. §

(1) Helyi lakásgazdálkodási szerv a területileg illetékes, önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrségparancsnokság, Budapesten a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége.

(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv a feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv irányításával önálló hatáskörben, a helyőrségparancsnokság működési területére kiterjedő illetékességgel látja el. E tekintetben működési terület a hozzá lakásgazdálkodás szempontjából utalt másik helyőrség (település) területe is.

(3) A helyi lakásgazdálkodási szerveket és az utalt helyőrségeket (településeket) e rendelet melléklete határozza meg.

(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv:

181. §

A budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv további sajátos feladatai:

182. §

A HM központi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodási feladatot ellátó központi szerv, amely a feladatait önálló hatáskörben, az ország egész területére és a lakásügyi feladatokat ellátó szervekre kiterjedő illetékességgel látja el. A hatáskörében hozott intézkedései, döntései az alárendelt lakásgazdálkodási szervekre kötelezőek.

183. §

A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:

184. §

(1) Helyi lakóházkezelő szerv a területileg illetékes helyőrségparancsnoknak alárendelt elhelyezési szolgálat, Budapesten a területi lakásgazdálkodási szerv lakóházkezelő egysége.

(2) A helyi lakóházkezelő szerv a feladatait a területi lakásgazdálkodási szerv irányításával önálló hatáskörben, a helyőrségparancsnokság működési területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(3) A lakáscélú támogatás, a lakásforgalom és a lakóházkezelés középirányító szerve: a területi lakásgazdálkodási szerv.

(4) A HM központi lakásgazdálkodási szerv a lakóházkezelői feladatait önálló hatáskörben az ország egész területére és az alárendelt lakóházkezelő szervekre kiterjedő illetékességgel valósítja meg. A hatáskörében hozott intézkedések az alárendelt szervekre kötelezőek.

185. §

A lakásellátás megvalósítása, a lakás- és támogatási igények társadalmi elbírálása érdekében a lakásgazdálkodás szervezete mellett lakásbizottságok működnek.

186. §

(1) Lakásügyi társadalmi bizottságot kell létrehozni a Magyar Honvédség minden önálló katonai szervezeténél.

(2) A bizottság a katonai szervezet parancsnokának és a helyőrségi lakásbizottságnak, a katonai szervezet tagja által benyújtott lakás- és lakhatás támogatási igény és az azzal összefüggő kérelem elbírálásában javaslattevő, véleményező és közreműködő szerve.

(3) A bizottság önálló hatáskörben a katonai szervezetre kiterjedő illetékességgel:

187. §

(1) Helyőrségi lakásbizottságot kell létrehozni az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrségparancsnokságnál.

(2) Keretgazda lakásbizottságot kell létrehozni Budapesten a lakáskeretgazdálkodást folytató katonai szervezeteknél.

(3) A helyőrségi bizottságot a helyőrségben és lakásgazdálkodás szempontjából utalt helyőrségekben (településeken) elhelyezett, illetve Budapesten a keretgazdához tartozó katonai szervezetek parancsnokaiból, a katonai szervezeteknél létrehozott lakásügyi társadalmi bizottságok vezetőiből kell megalakítani. Az illetékességi területén működő katonai érdekképviseleti szervek egy tagot, a közalkalmazotti érdekképviseleti szervek további egy tagot jelölhetnek ki a bizottságba.

(4) Ha a helyőrséghez, illetve a keretgazdához lakásgazdálkodás szempontjából csak egy katonai szervezet tartozik, a bizottságot a katonai szervezet parancsnokából és a lakásügyi társadalmi bizottságból kell megalakítani.

(5) A bizottság legalább 6 tagból áll.

(6) A bizottság megalakításáért az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség parancsnoka, a keretgazda katonai szervezet parancsnok, ha a lakáskeret-gazdálkodást több katonai szervezet együtt végzi, a legmagasabb szintű katonai szervezet parancsnoka a felelős.

(7) A bizottság az alakuló ülésén saját tagjaiból elnököt és elnökhelyettest választ. A titkári teendők ellátásával a helyőrségi lakásgazdálkodási előadót, illetve a keretgazda lakásbizottságnál arra alkalmas személyt kell megbízni. A titkár nem tagja a bizottságnak.

(8) Ha a beosztás megszűnése vagy visszahívás miatt a bizottsági tagság megszűnik, 30 napon belül új tagot kell választani, illetve kijelölni.

188. §

(1) A bizottság önálló hatáskörben, a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területére, illetve az érintett katonai szervekre kiterjedően:

(2) A bizottság az (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyekben a döntést két bizottsági ülés közötti időszakra az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség parancsnokának hatáskörébe utalhatja. Ez esetben a helyőrségparancsnok a döntéseiről a bizottság következő ülésén köteles beszámolni.

(3) A bizottság döntéseit a helyi lakásgazdálkodási szerv (titkár) készíti elő és hajtja végre. A budapesti keretgazda lakásbizottság döntéseit a titkár készíti elő.

(4) A bizottság működésére a 189. § (3)—(8) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

189. §

(1) A HM-ben Központi Lakásbizottságot kell létrehozni. A bizottság összetételét 1994. november 1-jéig a Honvédelmi Közlönyben közzé kell tenni.

(2) A bizottság titkársága a HM központi lakásgazdálkodási szervének kijelölt tagjai, titkára a lakásgazdálkodási egység vezetője.

(3) A bizottság a rendes üléseit félévenként egy alkalommal tartja. Rendkívüli ülést tarthat az elnök javaslatára vagy ha azt a tagok több, mint 50%-a — napirendi javaslattal — az elnöknél írásban kezdeményezi.

(4) A bizottsági ülés időpontját és napirendjét az elnök határozza meg. A napirend anyagának előkészítéséért a bizottság titkára felelős. A bizottsági ülés napirendjét és előkészített írásos anyagát az elnök a bizottság tagjainak az ülés időpontja előtt 10 nappal küldi meg.

(5) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. A hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A bizottság az ülésére a tagjain kívül más érdekelt személyt is meghívhat, illetve — a hatáskörébe tartozó feladatokról — tőle tájékoztatást kérhet. A meghívott személy az ülésen tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik.

(7) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntést az elnök hatáskörébe utalhatja. Az elnök a döntéseiről a bizottságnak beszámolni köteles.

(8) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit a bizottság minden tagjának meg kell küldeni.

190. §

A bizottság a hatáskörében:

191. §

(1) E rendelet alkalmazásában a magántulajdonú lakást és személygépkocsi tároló helyiséget akkor is beköltözhetőnek, illetve használhatónak kell tekinteni, ha azt a tulajdonos bérbeadás útján hasznosítja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható kényszerbérlet esetén, vagy ha a bérlet már a tulajdon megszerzésekor is fennállt.

192. §

(1) E rendelet alapján lakásjuttatásban, lakáscélú támogatásban részesített személynek a szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya bármilyen jogcímen történt megszűnéséről a HM illetékes vezetője, illetve a katonai szervezet parancsnoka 15 napon belül írásban tájékoztatja:

(2) A tájékoztatásban közölni kell a megszűnés jogcímét, időpontját és — a nyugállományba helyezés vagy elhalálozás kivételével — az új munkáltató megnevezését.

193. §

A munkáltatói kölcsönre vonatkozó rendelkezések hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatások tekintetében a korábbi szabályok az irányadók.

194. §

A lakásellátás szervezetét e rendelet hatálybalépését követően kell kialakítani oly módon, hogy az 1994. november 1-jén már működőképes legyen.

195. §

E rendelet végrehajtásával összefüggő nyilvántartásokat, iratmintákat 1994. november 1-jéig intézkedésben kell közzétenni.

196. §

A szálló férőhely gazdálkodás és a szálló bérlet szabályait, a lakásgazdálkodási és lakóházkezelési szervek feladataira, valamint a lakásbizottságok működésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátását HM utasítás tartalmazza.

197. §

(1) Ez a rendelet — a XI. és XIII. Fejezet kivételével — a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az egyszeri pénzbeli támogatásra vonatkozó, XI., valamint a munkáltatói kölcsönre vonatkozó XIII. Fejezetben foglalt rendelkezések 1995. január 1-jén lépnek hatályba.

198. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti:

(2) 1995. január 1-jén hatályát veszti: